Somogyi Néplap, 1957. december (14. évfolyam, 282-305. szám)
1957-12-29 / 304. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYES ÖLJETEK! f EGY ÁRULÓ HÁROM ARCA VADÁSZKALAND CSOMAG — PÁRIZSBÓL OTTHONUNK XIV. évfolyam, 304. szám. Ara 50 FILLÉR s «igyLii)ii>wrii*Miii^^wowwwwwi»!>awaBPgwwBiBi äwbmmmmssch Vasárnap, 1957. december 29. \ Tíz éve o népé & fecsnk 1947 decemberében hazánk népi demokratikus fejlődése útján jelentős állomáshoz érkeztünk. Az ország haladó erei, a Magyar Kommunista Párt vezetésével kiharcolták a nagybankok államosításáról szóló törvényjavaslatnak az ország- gyűlés elé vitelét. A több napos tárgyalás során az egyes polgn p.irtok képviselőivel szemben föl.,... heves viták után a javaslat olíoga- dásra került, majd 1947. december 4-én törvényerőre emelkedett. A törvény végrehajtásával a kapitalizmus legnagyobb erősségét — a bankrendszert a néphatalom vette birtokába. A nagytőkések maroknyi csoportja a bankszervezet segítségévei a Horthy-rendsaer idején — nálunk, Magyarországon is az egész gazdasági életet ellenőrzése és befolyása alatt tartatta: Ebben az időben a bankok tevékenységét egyetlen szempont, az üzleti haszon emelése vezette;, ami természetesen osak a kizsákmányolás fokozásával volt lehetséges. Nem véletlen, hogy a dolgozók többségének tudatában a ki- XfcáJonányolás fellegváraként élnek a kapitalista, bankok. , 1947 d .‘«emberétől 1953-ig fokozató-..ra alakult ki a jelenlegi szocialista bankrendszerünk. A szocialista bankokat a nép megbízottjai irányítják. Tevékenységük a társadal- ■tű tulajdon és a szocialista rendszer megszilárdítására és fejlesztésére irányul. A bankok feladata a szocialista gazdaság pénzeszközeinek ős«*? gyűjtése és azoknak az egész társadalom, a népgazdaság szükségleteire való fordítása. A termelés elősegítésére hiteleket nyújtanak a vállalatoknak, szövetkezeteknek. A termelőerők fejlesztése céljából az új létesítményekre, beruházásokra fordított pénzösszegeket kezelik, folyósítják. Összegyűjtik a lakosság megtakarításait és betétként megőrzik, s ezekből egyes esetekben (pl. házépítés) hiteleket folyósítanak a lakosság részére. Emellett a bankok ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Vizsgálják az általak kihelyezett pénzösszegek fel- használását, őrködnek a terv- és pénzügyi fegyelem betartása fölött. A sokrétű, bonyolult feladatok ellátása a bankok dolgozóitól, áldozatkész helytállást követel. A munka közben azonban gyakori a meg nem értés, burkolt, vagy nyílt fenyegetés és néha kifejezetten ellenséges magatartás a bankok dolgozóival szemben. Sokan felesleges akadékoskodásnak tartják, ha a bank kötelességének megfelelően ellenőrzéseket végez a pénzügyi fegyelem betartása érdekében. Az ellenforradalom ideje alatt a pénzintézetekben is, mint másutt, akadtak nyíltan, ellenségesen fellépő emberek, akiktől jogosan vontuk meg a bizalmat. Akadtak megtévesztett emberek is, de a dolgozók zöme becsületesen helytállt, igyekezett a konszolidáció elősegítésében részt venni. Az ellenforradalom napjaiban Somogy megyében közel 520 millió forint fordult meg a bankok dolgozóinak kezén és ebből egy fillér sem tűnt cl. Egyetlen, társadalmi tulajdonnal kapcsolatos visszaélés, sikkasztás nem fordult elő. Az elmúlt tíz esztendő alatt hazánk gazdasági fejlődésében elért eredményben szocialista bankrendszerünknek jelentős része volt. A bankok dolgozói átérzik a rájuk váró feladatok fontosságát és munkájukkal továbbra is a szocializmus építését kívánják szolgálni. 500 női műbőrkabátot adnak a kereskedelemnek terven felül a negyedik negyedévben a Barcsi Vegyesipari KTSZ dolgozói. A műbőr- hulladékból gyermekkabátokat, a lódén és más hulladékból pedig papucsokat, posztócipőket, sapkákat készítenek. Ez a kisipari termelőszövetkezet a negyedik negyedévben 50- százalékkal gyártott több cipőt a tervezettnél, s különböző ésszerűsítésekkel csupán november hónapban 17 és félezer forintot érő anyagot takarítottak meg. Ünnepi taggyűlés a Barcsi Fűrészüzemben December 27-én délután 4 órakor ünnepi ■.ggyűlésre jöttek össze a Barcsi Fűrészüzem kommunistái a vállalat kultúrtermében. A beszámolót Perbiró Ádám főkönyvelő tartotta. Beszédében kiemelte a párt jelentőségét, jelenlegi célkitűzéseit. Felhívta a figyelmet a pártegységre. Ismertétte a kommunista- és munkáspártok moszkvai nyilatkozatát a Szovjetunió békekiáltványát. Az «j tagkönyvek kiosztása előtt bőszéit még a párttagok jogairól és kötelességeiről, a párt tömegkapcsolatainak megerősítéséről. A beszámolóhoz hozzászólt többek között Szabó János, az üzem igazgatója, aki a termelés jelenlegi kérdéseiről beszélt, Bencze János párttitkár, aki azt fejtegette, hogy a kommunistáknak élen kell járniuk a termelésben, s a munkafegyelem megszilárdításában. A taggyűlés az új tagkönyvek kiosztásával ért véget. 14000 mázsa hal a Balatonból Befejezte éves tervét a Siófoki Halászati Vállalat A Siófoki Halászati Vállalathoz tartozó öt üzemegység ‘dolgozóinak a december elején beköszöntött fagyos, viharos időben emberfeletti munkát kell végezniük. Annak ellenére, hogy a zord idő miatt 25 műszakkiesésük volt, mégis sikerrel fejezték be az idei halászatot a Balaton teljes befagyásáig. Több mint 14 ezer mázsa halat fogtak ki •december 24-éig — amelyből 2 100 mázsa a nemeshal — s ezzel száz százalékig teljesítették éves tervüket. December 24-én reggelre már jég borította a magyar tengert, megszűnt a halászat, a tükörsima jégfedő alatt pihenni tértek a halak is, a csónakok pedig mozdulatlanul várják a tavasz beköszöntését. Ez alatt az idő alatt a halászok mégsem tétlenkednek, mert 159 vagon jeget kell kitermelniök, s töltik fel vele a jégvermeket, ugyanakkor hozzálátnak az egyéb - téli munkákhoz: hálókat, csónakokat javítanak. Hatezer hósövény a vasutak mellé A megyei erdei termék vállalatnál most fejezték be a bőr cserzésénél nélkülözhetetlen gubacs szállítását. Mintegy 300 mázsa gubacsot szállítottak el az ország különböző bőrgyáraiba. Most a télre való felkészülés nagy munkája folyik: szorgalmasan készítik a hófúvások megakadályozására szolgáló sövényeket. A megye déli részein, ahol sok füzes és vörösgyűrűs som van, naponta százával készülnek a különböző nagyságú fonatok és adják át a MAV-nak. Eddig több mint 3000 hósövényt szállítottak le és még a téli 250 vagon jeget kell kitermehiiök, s sövényt szállítottak le. Y7TYYr77YV77VYY7TYYY77YY7YV7T7Y7Y77YYYYYYYTY7777YY7TYYTYTTY7YyTYYYYTTrTT7> K M«qi>aló^uíó téli prvqirmu TANULÓ PARASZTOK Mint már korábban írtunk is róla, (mot. A megyei tanács előadót adott az idei télen gazdag program, tanulás vár a falu lakóira. A megyei mezőgazdasági osztály 40 ezüstkalászos tamfolyamot szervezett, s ezek élére szakképzett előadókat állított. A legtöbb helyen — számszerint 33 községben — már megkezdődött a tanfolyam, sőt nem egy előadó mór 5—6 foglalkozást tartott a szép számba® jelentkezett hallgatóságnak. Nagy az érdeklődés a tanfolyam iránt Segesden, — ahol a járási tanács főagromómusa vállalta a veze- ítést — Kaposszerdahelyen és Attalán szintén. Mindkét helyen tanárember a tanfolyamvezetö. A töröcskei ezüst- kalászos tanfolyam másodéves hallgatói is sokat tanulnak Szabolcsi János agromómustóL VÖrsre eredetileg nem tervezitek ezüstkalászos tanfelyamot, ám a községi tanács végrehajtó bizottsága nem nyugodott bele ebbe, kéréssel fordult a járáshoz, % a megyei tanács hozzájárult, hogy olyan faluból, ahol kevés a hallgató, s nem volt jó a helyi szervek saervező tevékenysége — elvigyék az előadót. Így Vörsön már nem tétlenkednek a parasztok, es tőnként lapozgatják a tankönyvet, gyarapítják szakmai tudásukat. Nem hullnak jó helyre a magok? Eddén úgy volt, hogy a KISZ — az Országos Szervétó Bizottság határozata értelmében — a fiatalok köréből szervez ezüstkaláVzos taníolya^Krv.Xrt' r S&40H&OiGK$C8oi<sm^ <S<^CgaHSic8c&cgC)SöKSCficKgQj Vöká'OK®»* ÉPÍTIK A MŰVELŐDÉS OTTHONÁT Friss cserép piroslik a tetőn. Még nincs bevakolva a fal, s szemek nélkül bámul a járókelőkre a kapolyiak kul- túrotthona. A hosszú épület körül téglarakások, homokhalmok, vörösszínű terméskövek, állványszerkezetek, egyéb, az építkezéshez szükséges kellékek. Ku- rucz József vb-titkárral együtt szertiléljük a készülő otthon előcsarnokát. — Itt lesz majd a büfé és a pénztár. Ez meg a nagyterem, 300 ember kényelmesen elfér benne —- mondja a titkár, miközben átlépünk a még nem létező küszöbön. A kijárat fölötti részt homlokzat- szérűén képezik ki s rajta ez a felirat díszlik majd: művelődési otthon. Lesz beépített színpad, férfi és női öltöző, és a filmvetítés is a nagyteremben történek majd. A színnaddal szemközti falon függ a vászon. Nem rögzített, hanem könnyű kertiszékeket vásárolnak, így megfordítható lesz a nézőtér. — Az évűiét, elé betonból készítünk kerítést, ezüstfenyőket ültetünk — nyilatkozik lelkesülten Kurucz József. Nemcsak a tanácstitkár. de az egész falu maaáéna.k érzi az évülő kultúrotthont. Minden támogatás és külső segítség nélkül készítik a kapolyiak a fal.n díszét, a kultúra hajlékát. Három év óta gyűjtötték, rakták félre a forintokat. Ezer, tíz-, húsz-, ötven-, százezer. A.hogy sokasodtaJc a bankók, úgy erősödött, nőtt a hit, s végül cselekvéssé érett az akarat. 1957. októberében megkezdték a községi kovács- és bognárműhely lebontását. Alig telt el hét nap, máris hozzáláthattak a 28 méter hosszú, 8 és fél méter belvilágú épület alapjainak lerakásához. Mint már említettük, a falak még nincsenek fehérre meszelve, s látszik a téglák színe közt az árnyalati különbség, más-más helyről szállították. — Ez itt tabi tégla, ez pedig szentgyörgyi — mutat a falra Kurucz József. — Az, az meg Keszthelyről való... Rengeteg földet kellett megmozgatni az embereknek. Négy kocsi forgolódott itt állandóan. Csak a fontosabb építőanyagokat említsük: 50 000 tégla, 50 köbméter kő, 65 köbméter homok és fc’ vagon cement, helyhez szállításáról ke'.’ett gondoskodni. A hatalmas kultúrház összes kéltsége negyedmillió forintra rúg. Eddig : 10 450 forintban van az épület. Töaoek kozott anyagért 12 000, a kőműveseknek 8 954, szállítási költség fejében 9 455, az ácsni.nak pedig 15 000 'ormiét fizettek lei. Nincs ideszámítva a társadalmi munka értéke. Pedig ez jelentős. A. községi ’avárs 5 000 forint értékű m.unkára számított. Kellemesen csalódtak •/ tervben, mert az í 000 helyett, mintegy 25 000 forint kiadástól mentesült a község a lakosság segítsége révén. 220—230 ember adta az anyagin felül (egy család átlag 93 forint községfejlesztési adót fizetett) fizikai erejét. Kovács József és Horváth Ferenc, Nagy Lajos traktorosok szervezték, az ifjúságot a gyors munkára. Előfordult, hogy vasárnap érkezett a téglával, kövekkel megrakott vagon. Ki kellett rakni. A Feri meg a Jóska — ha kellett — a kocsmából, vagy egyéb helyekről is az állomásra »parancsolta« a fiatalokat. Széplaki Sebestyén, Borza János, Németh Imre neve is ott szerepel a kultúra házának felépítéséért sokat dolgozók listáján. A szalufáknak való faanyag fűrészelését a Szabadság Tsz végezte. Ugyancsak a termelőszövetkezet 7.e- torjai szállítottak Ka- polyra 20 000 téglát — díjtalanul. Honnan vette a pénzt a tanács ? Tavalyról 116 613 forint maradt. Ez év' április 29-i tanácsülés községfejlesztés céljára megszavazta az általános jövedelmi odó 5 százalékát. Ez az ösz- szeg 25 000-et tesz ki. Ehhez járult még a tanács kezelésében lévő gatter, daráló (most már a tsz hasznosítja) jövedelme, mintegy 15 ezer forint. A lebontott bog- <nAr- és kovácsműfiely fölösleges anyagáért 18 640 forintot kaptak. Van is még• 20 000 forint a tanács számláján, de ez az összeg nem elegendő ahhoz, hogy teljesen, úgy. ahogy tervezték, elkészüljön a kültúrház. Ajtók, ablakok — vassal védettek — kellenek. 11—12 köbméter fára van szükség, hogy a színpad se maradjon deszkázat nélkül. A kellő mennyiségű faanyag kitermeléséhez már hozzá is fogtak. De iparos is kell, az pedig nem dolgozik ingyen. Mohai Károly (a helyi népfront elnöke) bognár és asztalos vállalta az ablakok, ajtók stb elkészítését. Neki 24 000 forintot fizetnek, más viszont 10 000-el többért végezte volna el ezt a munkát. Van még kiadás éppen elég. Kúpcserép nélkül mennyezet hiányában megáznának a nagyteremben összegyűltek. Nincs ok borúlátásra. — Nem kell egy év és másként néz ki itt minden — mondja a vb-titkár. — A meglévő pénzünkhöz 50 000 forintra van szükség és akkor befejezzük, amit elkezdtünk. Május elsején nemcsak a kultúrház ajtajai nyílnak meg szorgalmas építői és a meghívott vendégek előtt, hanem a park fenyőiben, gyepszőnye- gében, virágaiban is gyönyörködhet a látogató. Május 1. Igen, ekkor avatják a kapolyiak a kultúrházat. Reméljük, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága, hacsak módja nyílik rá, megadja a kért 50 000 forint támogatást, s nem lesz ünneprontó. A távlati terv valósággá, jelenné válik ezen a napon. Nem világraszóló eseményt, csak az egyszerű szívek ösz- szedobbanását, a kppo- lyi emberek közös erőfeszítését, áldozatkészségük eredményét tudatják és ünnepelik május elsején a falu asszonyai, a férfiak és az ifjúság. GÖBÖLÖS SÁNDOR Elérkezett a tanfolyam nyitás ideje, ám a KISZ sehol sern volt Azaz, hogy eljöttek erre az estére a fiúk, lányok, de egész más tudattal. Nekik nem mondták meg, hogy itt fc gazdálkodást tanulják rneg, amikor meg az előadó tudtad adta ezt, fogták magukat és sokan elmentek haza. Érthetetlen, miért nem akarnak a parasztfiatalok tanulni, hiszen a KISZ-ben lévő fiúk, lányok, tíz, vagy húsz év múlva érett emberekké válnak, ők lesznek a föld művelésének a derékhada, ők fognak gazdálkodni. De hogyan, ha húzódoznak a tanulásitól, ha azt sem akarják elsajátítani, amit apáik tudnak. így csak rossz gazdái lehetnek. nemcsak a földnek, a falunak is. Azonkívül elgondolkoztató, miért így »zsákbamacska-«-ként akarja megszervezni az ezüstkalászos tan- folyamot a KISZ? Nagyon jól tették az illetékes megyei vezetők, amikor megengedték ugyan a tanfolyam működését 18 hallgatóval — ebből 4 fiatal — de azt mondták, ha a KISZ nem tudta megszervezni, akikor ne is az ő nevük alatt működjön a tanfolyam. így lett « fiatalok tanfolyamából idősek tanfolyama Ed: dén. * * * A csurgói járásban még egyetlen ezüstkalászos tanfolyam sem indult meg. Állítólag — furcsa megérteni de azt mondják —. nincs tanulás utáni vágy a járás parasztjaiban. (Érdekes, ez talán csurgói különlegesség?) Hogyan vethető ez össze a járási népfront titkár nemrégen tett nyilatkozatával, ö ugyanis azt adte akkor tudtul, hogy Iharosban, Csu/ - g)ón, PorrogszentkiKílyon 80 fiata gazda várja a tanfolyam rrtfegkezdé- sét. Nos, hol van ez a 80 gazda? (Vagy csak a nyilatkozatban volt meg?) Nagy kár, nehezen pótolható kór elvesztegetni az időt. a? áj esztendőben nappal dolgoznak a pékek December 31-től a Sütőipari Vállalat áttér a nappali sütésre. Mi. egyszerű kenvérvúsárlók, alak csak azzal törődünk, hogy az üzletekbe® minél frissebb kenyeret vásárolhassunk, nem is gondolunk arra, menynyi önfeláldozás, akarat van a sütőipari dolgozókban, akik állandóan éjszaka dolgoznak. Éjszaka, amikor mi az igazak álmát alusszuk, s talán éppen a másnapi ropogósra sült kifliről álmodunk. Igen, valljuk be férfiasán, kevesen vennénk át a sütőlapátot, kevesen vállalnánk az állandó éjszakázást. Épp ezért ne zúgolódjunk. ha kezdetben nehézségek is lesznek, amelyek a nappali sütésre való áttérés miatt jelentkeznek. Az új rendelet szerint hajnali négy órakor kezdik az előkészítést, kovászolást, dagasztást, előfütést, a táblamunkák csak 5 órakor indulnak Az első kenyér reggel 8-kor lesr kész. Sütemény viszont korlátlan mennyiségben kapható majd, mivel egy hátrom műszakos üzem csalt ennek a sütésével foglalkozik. A legnagyobb probléma, hogy hétfőn reggel nem tudnak friss kenyeret biztosítani. Ennek oka, hogy a kereskedelem nem vesz át kétnapos kenyeret, s a sütőipari vállalat csak szombaton tudná a hétfői kenyeret megsütni. A hétfő reggeli sütést a város külső részén lévő boltokba, a déli sütést pedig a kétműszakos üzletekbe hordják ki. Kérdéses még. hogy ki fogja a kálót kapni, lesz-e elegendő hely a kenyér raktározására, de ezeknek megoldása után reméljük, biztosítani tudják a zökkenőmentes ellátást. Kedves kenyérvásárló! Ha lesznek is nehézségek, ha néha kifakadsz is, amikor nem kapsz reggtíl friss kenyeret, segíts te is, hogy megoldódjon végre a sütőipari munkások égető kérdése: a nappal« munka.