Somogyi Néplap, 1957. december (14. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-29 / 304. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYES ÖLJETEK! f EGY ÁRULÓ HÁROM ARCA VADÁSZKALAND CSOMAG — PÁRIZSBÓL OTTHONUNK XIV. évfolyam, 304. szám. Ara 50 FILLÉR s «igyLii)ii>wrii*Miii^^wowwwwwi»!>awaBPgwwBiBi äwbmmmmssch Vasárnap, 1957. december 29. \ Tíz éve o népé & fecsnk 1947 decemberében hazánk népi demokratikus fejlődése útján jelen­tős állomáshoz érkeztünk. Az or­szág haladó erei, a Magyar Kom­munista Párt vezetésével kiharcol­ták a nagybankok államosításáról szóló törvényjavaslatnak az ország- gyűlés elé vitelét. A több napos tárgyalás során az egyes polgn p.ir­tok képviselőivel szemben föl.,... heves viták után a javaslat olíoga- dásra került, majd 1947. december 4-én törvényerőre emelkedett. A törvény végrehajtásával a kapita­lizmus legnagyobb erősségét — a bankrendszert a néphatalom vette birtokába. A nagytőkések maroknyi csoport­ja a bankszervezet segítségévei a Horthy-rendsaer idején — nálunk, Magyarországon is az egész gazda­sági életet ellenőrzése és befolyása alatt tartatta: Ebben az időben a bankok tevékenységét egyetlen szempont, az üzleti haszon emelése vezette;, ami természetesen osak a kizsákmányolás fokozásával volt le­hetséges. Nem véletlen, hogy a dol­gozók többségének tudatában a ki- XfcáJonányolás fellegváraként élnek a kapitalista, bankok. , 1947 d .‘«emberétől 1953-ig fokoza­tó-..ra alakult ki a jelenlegi szocia­lista bankrendszerünk. A szocialis­ta bankokat a nép megbízottjai irá­nyítják. Tevékenységük a társadal- ■tű tulajdon és a szocialista rend­szer megszilárdítására és fejleszté­sére irányul. A bankok feladata a szocialista gazdaság pénzeszközei­nek ős«*? gyűjtése és azoknak az egész társadalom, a népgazdaság szükségleteire való fordítása. A ter­melés elősegítésére hiteleket nyúj­tanak a vállalatoknak, szövetkeze­teknek. A termelőerők fejlesztése céljából az új létesítményekre, be­ruházásokra fordított pénzösszege­ket kezelik, folyósítják. Összegyűj­tik a lakosság megtakarításait és betétként megőrzik, s ezekből egyes esetekben (pl. házépítés) hiteleket folyósítanak a lakosság részére. Emellett a bankok ellenőrzési fel­adatokat is ellátnak. Vizsgálják az általak kihelyezett pénzösszegek fel- használását, őrködnek a terv- és pénzügyi fegyelem betartása fölött. A sokrétű, bonyolult feladatok el­látása a bankok dolgozóitól, áldozat­kész helytállást követel. A munka közben azonban gyakori a meg nem értés, burkolt, vagy nyílt fenyege­tés és néha kifejezetten ellenséges magatartás a bankok dolgozóival szemben. Sokan felesleges akadé­koskodásnak tartják, ha a bank kö­telességének megfelelően ellenőrzé­seket végez a pénzügyi fegyelem be­tartása érdekében. Az ellenforrada­lom ideje alatt a pénzintézetekben is, mint másutt, akadtak nyíltan, el­lenségesen fellépő emberek, akiktől jogosan vontuk meg a bizalmat. Akadtak megtévesztett emberek is, de a dolgozók zöme becsületesen helytállt, igyekezett a konszolidá­ció elősegítésében részt venni. Az ellenforradalom napjaiban Somogy megyében közel 520 millió forint fordult meg a bankok dolgozóinak kezén és ebből egy fillér sem tűnt cl. Egyetlen, társadalmi tulajdonnal kapcsolatos visszaélés, sikkasztás nem fordult elő. Az elmúlt tíz esztendő alatt ha­zánk gazdasági fejlődésében elért eredményben szocialista bankrend­szerünknek jelentős része volt. A bankok dolgozói átérzik a rájuk vá­ró feladatok fontosságát és munká­jukkal továbbra is a szocializmus építését kívánják szolgálni. 500 női műbőrkabátot adnak a kereskedelemnek terven felül a negyedik negyedévben a Barcsi Ve­gyesipari KTSZ dolgozói. A műbőr- hulladékból gyermekkabátokat, a lódén és más hulladékból pedig pa­pucsokat, posztócipőket, sapkákat készítenek. Ez a kisipari termelő­szövetkezet a negyedik negyedévben 50- százalékkal gyártott több cipőt a tervezettnél, s különböző ésszerűsí­tésekkel csupán november hónapban 17 és félezer forintot érő anyagot takarítottak meg. Ünnepi taggyűlés a Barcsi Fűrészüzemben December 27-én délután 4 órakor ünnepi ■.ggyűlésre jöttek össze a Barcsi Fűrészüzem kommunistái a vállalat kultúrtermében. A beszá­molót Perbiró Ádám főkönyvelő tar­totta. Beszédében kiemelte a párt jelentőségét, jelenlegi célkitűzéseit. Felhívta a figyelmet a pártegység­re. Ismertétte a kommunista- és munkáspártok moszkvai nyilatkoza­tát a Szovjetunió békekiáltványát. Az «j tagkönyvek kiosztása előtt bő­széit még a párttagok jogairól és kötelességeiről, a párt tömegkapcso­latainak megerősítéséről. A beszá­molóhoz hozzászólt többek között Szabó János, az üzem igazgatója, aki a termelés jelenlegi kérdéseiről beszélt, Bencze János párttitkár, aki azt fejtegette, hogy a kommunisták­nak élen kell járniuk a termelésben, s a munkafegyelem megszilárdítá­sában. A taggyűlés az új tagköny­vek kiosztásával ért véget. 14000 mázsa hal a Balatonból Befejezte éves tervét a Siófoki Halászati Vállalat A Siófoki Halászati Vállalathoz tartozó öt üzemegység ‘dolgozóinak a december elején beköszöntött fa­gyos, viharos időben emberfeletti munkát kell végezniük. Annak elle­nére, hogy a zord idő miatt 25 mű­szakkiesésük volt, mégis sikerrel fejezték be az idei halászatot a Ba­laton teljes befagyásáig. Több mint 14 ezer mázsa halat fogtak ki •december 24-éig — amely­ből 2 100 mázsa a nemeshal — s ez­zel száz százalékig teljesítették éves tervüket. December 24-én reggelre már jég borította a magyar tengert, megszűnt a halászat, a tükörsima jégfedő alatt pihenni tértek a halak is, a csónakok pedig mozdulatlanul várják a tavasz beköszöntését. Ez alatt az idő alatt a halá­szok mégsem tétlenkednek, mert 159 vagon jeget kell kitermelniök, s töltik fel vele a jégvermeket, ugyan­akkor hozzálátnak az egyéb - téli munkákhoz: hálókat, csónakokat ja­vítanak. Hatezer hósövény a vasutak mellé A megyei erdei termék vállalatnál most fejezték be a bőr cserzésénél nélkülözhetetlen gubacs szállítását. Mintegy 300 mázsa gubacsot szállí­tottak el az ország különböző bőr­gyáraiba. Most a télre való felkészü­lés nagy munkája folyik: szorgalma­san készítik a hófúvások megaka­dályozására szolgáló sövényeket. A megye déli részein, ahol sok fü­zes és vörösgyűrűs som van, naponta százával készülnek a különböző nagyságú fonatok és adják át a MAV-nak. Eddig több mint 3000 hó­sövényt szállítottak le és még a téli 250 vagon jeget kell kitermehiiök, s sövényt szállítottak le. Y7TYYr77YV77VYY7TYYY77YY7YV7T7Y7Y77YYYYYYYTY7777YY7TYYTYTTY7YyTYYYYTTrTT7> K M«qi>aló^uíó téli prvqirmu TANULÓ PARASZTOK Mint már korábban írtunk is róla, (mot. A megyei tanács előadót adott az idei télen gazdag program, tanu­lás vár a falu lakóira. A megyei me­zőgazdasági osztály 40 ezüstkalászos tamfolyamot szervezett, s ezek élére szakképzett előadókat állított. A legtöbb helyen — számszerint 33 községben — már megkezdődött a tanfolyam, sőt nem egy előadó mór 5—6 foglalkozást tartott a szép szám­ba® jelentkezett hallgatóságnak. Nagy az érdeklődés a tanfolyam iránt Segesden, — ahol a járási ta­nács főagromómusa vállalta a veze- ítést — Kaposszerdahelyen és Attalán szintén. Mindkét helyen tanárember a tanfolyamvezetö. A töröcskei ezüst- kalászos tanfolyam másodéves hall­gatói is sokat tanulnak Szabolcsi János agromómustóL VÖrsre erede­tileg nem tervezitek ezüstkalászos tanfelyamot, ám a községi tanács végrehajtó bizottsága nem nyugodott bele ebbe, kéréssel fordult a járás­hoz, % a megyei tanács hozzájárult, hogy olyan faluból, ahol kevés a hallgató, s nem volt jó a helyi szer­vek saervező tevékenysége — elvi­gyék az előadót. Így Vörsön már nem tétlenkednek a parasztok, es tőnként lapozgatják a tankönyvet, gyarapítják szakmai tudásukat. Nem hullnak jó helyre a magok? Eddén úgy volt, hogy a KISZ — az Országos Szervétó Bizottság ha­tározata értelmében — a fiatalok kö­réből szervez ezüstkaláVzos taníolya­^Krv.Xrt' r S&40H&OiGK$C8oi<sm^ <S<^CgaHSic8c&cgC)SöKSCficKgQj Vöká'OK®»* ÉPÍTIK A MŰVELŐDÉS OTTHONÁT Friss cserép piroslik a tetőn. Még nincs be­vakolva a fal, s szemek nélkül bámul a járóke­lőkre a kapolyiak kul- túrotthona. A hosszú épület körül téglaraká­sok, homokhalmok, vö­rösszínű terméskövek, állványszerkezetek, egyéb, az építkezéshez szükséges kellékek. Ku- rucz József vb-titkárral együtt szertiléljük a ké­szülő otthon előcsarno­kát. — Itt lesz majd a büfé és a pénztár. Ez meg a nagyterem, 300 ember kényelmesen el­fér benne —- mondja a titkár, miközben átlé­pünk a még nem léte­ző küszöbön. A kijárat fölötti részt homlokzat- szérűén képezik ki s rajta ez a felirat díszlik majd: művelődési ott­hon. Lesz beépített szín­pad, férfi és női öltöző, és a filmvetítés is a nagyteremben történek majd. A színnaddal szemközti falon függ a vászon. Nem rögzített, hanem könnyű kertiszé­keket vásárolnak, így megfordítható lesz a né­zőtér. — Az évűiét, elé betonból készítünk ke­rítést, ezüstfenyőket ül­tetünk — nyilatkozik lelkesülten Kurucz Jó­zsef. Nemcsak a tanácstit­kár. de az egész falu maaáéna.k érzi az évülő kultúrotthont. Minden támogatás és külső se­gítség nélkül készítik a kapolyiak a fal.n díszét, a kultúra hajlékát. Há­rom év óta gyűjtötték, rakták félre a forinto­kat. Ezer, tíz-, húsz-, ötven-, százezer. A.hogy sokasodtaJc a bankók, úgy erősödött, nőtt a hit, s végül cselekvéssé érett az akarat. 1957. októberében megkezd­ték a községi kovács- és bognárműhely lebontá­sát. Alig telt el hét nap, máris hozzáláthattak a 28 méter hosszú, 8 és fél méter belvilágú épület alapjainak lerakásához. Mint már említettük, a falak még nincsenek fehérre meszelve, s látszik a téglák színe közt az árnyalati kü­lönbség, más-más hely­ről szállították. — Ez itt tabi tégla, ez pedig szentgyörgyi — mutat a falra Kurucz József. — Az, az meg Keszthely­ről való... Rengeteg földet kel­lett megmozgatni az embereknek. Négy ko­csi forgolódott itt ál­landóan. Csak a fon­tosabb építőanyagokat említsük: 50 000 tégla, 50 köbméter kő, 65 köb­méter homok és fc’ va­gon cement, helyhez szállításáról ke'.’ett gon­doskodni. A hatalmas kultúrház összes kélt­sége negyedmillió fo­rintra rúg. Eddig : 10 450 forintban van az épü­let. Töaoek kozott anyagért 12 000, a kőmű­veseknek 8 954, szállítá­si költség fejében 9 455, az ácsni.nak pedig 15 000 'ormiét fizettek lei. Nincs ideszámítva a társadalmi munka ér­téke. Pedig ez jelentős. A. községi ’avárs 5 000 forint értékű m.unkára számított. Kellemesen csalódtak •/ tervben, mert az í 000 helyett, mintegy 25 000 forint kiadástól mentesült a község a lakosság se­gítsége révén. 220—230 ember adta az anyagin felül (egy család átlag 93 forint községfejlesz­tési adót fizetett) fizi­kai erejét. Kovács Jó­zsef és Horváth Ferenc, Nagy Lajos traktorosok szervezték, az ifjúságot a gyors munkára. Elő­fordult, hogy vasárnap érkezett a téglával, kö­vekkel megrakott va­gon. Ki kellett rakni. A Feri meg a Jóska — ha kellett — a kocsmából, vagy egyéb helyekről is az állomásra »parancsol­ta« a fiatalokat. Szép­laki Sebestyén, Borza János, Németh Imre ne­ve is ott szerepel a kul­túra házának felépíté­séért sokat dolgozók lis­táján. A szalufáknak való faanyag fűrészelé­sét a Szabadság Tsz végezte. Ugyancsak a termelőszövetkezet 7.e- torjai szállítottak Ka- polyra 20 000 téglát — díjtalanul. Honnan vette a pénzt a tanács ? Tavalyról 116 613 forint maradt. Ez év' április 29-i tanács­ülés községfejlesztés céljára megszavazta az általános jövedelmi odó 5 százalékát. Ez az ösz- szeg 25 000-et tesz ki. Ehhez járult még a ta­nács kezelésében lévő gatter, daráló (most már a tsz hasznosítja) jöve­delme, mintegy 15 ezer forint. A lebontott bog- <nAr- és kovácsműfiely fölösleges anyagáért 18 640 forintot kaptak. Van is még• 20 000 forint a tanács számláján, de ez az összeg nem ele­gendő ahhoz, hogy tel­jesen, úgy. ahogy ter­vezték, elkészüljön a kültúrház. Ajtók, abla­kok — vassal védettek — kellenek. 11—12 köb­méter fára van szükség, hogy a színpad se ma­radjon deszkázat nélkül. A kellő mennyiségű fa­anyag kitermeléséhez már hozzá is fogtak. De iparos is kell, az pedig nem dolgozik ingyen. Mohai Károly (a helyi népfront elnöke) bognár és asztalos vállalta az ablakok, ajtók stb el­készítését. Neki 24 000 forintot fizetnek, más viszont 10 000-el több­ért végezte volna el ezt a munkát. Van még ki­adás éppen elég. Kúp­cserép nélkül mennye­zet hiányában megázná­nak a nagyteremben összegyűltek. Nincs ok borúlátásra. — Nem kell egy év és másként néz ki itt minden — mondja a vb-titkár. — A meglé­vő pénzünkhöz 50 000 forintra van szükség és akkor befejezzük, amit elkezdtünk. Május elsején nem­csak a kultúrház ajta­jai nyílnak meg szor­galmas építői és a meghívott vendégek előtt, hanem a park fenyőiben, gyepszőnye- gében, virágaiban is gyönyörködhet a láto­gató. Május 1. Igen, ek­kor avatják a kapolyiak a kultúrházat. Remél­jük, hogy a megyei ta­nács végrehajtó bizott­sága, hacsak módja nyí­lik rá, megadja a kért 50 000 forint támogatást, s nem lesz ünneprontó. A távlati terv valóság­gá, jelenné válik ezen a napon. Nem világra­szóló eseményt, csak az egyszerű szívek ösz- szedobbanását, a kppo- lyi emberek közös erő­feszítését, áldozatkész­ségük eredményét tudat­ják és ünnepelik május elsején a falu asszonyai, a férfiak és az ifjúság. GÖBÖLÖS SÁNDOR Elérkezett a tanfolyam nyitás ideje, ám a KISZ sehol sern volt Azaz, hogy eljöttek erre az estére a fiúk, lányok, de egész más tudattal. Ne­kik nem mondták meg, hogy itt fc gazdálkodást tanulják rneg, amikor meg az előadó tudtad adta ezt, fogták magukat és sokan elmentek haza. Érthetetlen, miért nem akarnak a parasztfiatalok tanulni, hiszen a KISZ-ben lévő fiúk, lányok, tíz, vagy húsz év múlva érett emberekké válnak, ők lesznek a föld műve­lésének a derékhada, ők fognak gazdálkodni. De hogyan, ha húzó­doznak a tanulásitól, ha azt sem akarják elsajátítani, amit apáik tudnak. így csak rossz gazdái lehet­nek. nemcsak a földnek, a falunak is. Azonkívül elgondolkoztató, miért így »zsákbamacska-«-ként akarja megszervezni az ezüstkalászos tan- folyamot a KISZ? Nagyon jól tették az illetékes megyei vezetők, amikor megengedték ugyan a tanfolyam működését 18 hallgatóval — ebből 4 fiatal — de azt mondták, ha a KISZ nem tudta megszervezni, akikor ne is az ő nevük alatt működjön a tanfolyam. így lett « fiatalok tan­folyamából idősek tanfolyama Ed: dén. * * * A csurgói járásban még egyetlen ezüstkalászos tanfolyam sem indult meg. Állítólag — furcsa megérteni de azt mondják —. nincs tanulás utáni vágy a járás parasztjaiban. (Érdekes, ez talán csurgói különle­gesség?) Hogyan vethető ez össze a járási népfront titkár nemrégen tett nyilatkozatával, ö ugyanis azt adte akkor tudtul, hogy Iharosban, Csu/ - g)ón, PorrogszentkiKílyon 80 fiata gazda várja a tanfolyam rrtfegkezdé- sét. Nos, hol van ez a 80 gazda? (Vagy csak a nyilatkozatban volt meg?) Nagy kár, nehezen pótolható kór elvesztegetni az időt. a? áj esztendőben nappal dolgoznak a pékek December 31-től a Sütőipari Vál­lalat áttér a nappali sütésre. Mi. egyszerű kenvérvúsárlók, alak csak azzal törődünk, hogy az üzletekbe® minél frissebb kenyeret vásárolhas­sunk, nem is gondolunk arra, meny­nyi önfeláldozás, akarat van a sütő­ipari dolgozókban, akik állandóan éjszaka dolgoznak. Éjszaka, amikor mi az igazak álmát alusszuk, s ta­lán éppen a másnapi ropogósra sült kifliről álmodunk. Igen, valljuk be férfiasán, kevesen vennénk át a sü­tőlapátot, kevesen vállalnánk az ál­landó éjszakázást. Épp ezért ne zú­golódjunk. ha kezdetben nehézségek is lesznek, amelyek a nappali sü­tésre való áttérés miatt jelentkeznek. Az új rendelet szerint hajnali négy órakor kezdik az előkészítést, ková­szolást, dagasztást, előfütést, a táb­lamunkák csak 5 órakor indulnak Az első kenyér reggel 8-kor lesr kész. Sütemény viszont korlátlan mennyiségben kapható majd, mivel egy hátrom műszakos üzem csalt en­nek a sütésével foglalkozik. A legnagyobb probléma, hogy hét­főn reggel nem tudnak friss kenye­ret biztosítani. Ennek oka, hogy a kereskedelem nem vesz át kétnapos kenyeret, s a sütőipari vállalat csak szombaton tudná a hétfői kenyeret megsütni. A hétfő reggeli sütést a város külső részén lévő boltokba, a déli sütést pedig a kétműszakos üz­letekbe hordják ki. Kérdéses még. hogy ki fogja a kálót kapni, lesz-e elegendő hely a kenyér raktározásá­ra, de ezeknek megoldása után re­méljük, biztosítani tudják a zökke­nőmentes ellátást. Kedves kenyérvásárló! Ha lesz­nek is nehézségek, ha néha kifa­kadsz is, amikor nem kapsz reggtíl friss kenyeret, segíts te is, hogy megoldódjon végre a sütőipari mun­kások égető kérdése: a nappal« mun­ka.

Next

/
Oldalképek
Tartalom