Somogyi Néplap, 1957. december (14. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-21 / 299. szám

Sscambat, IDS'!, december 21. SOMOGYI NÉPLAP 3 MÉG MOZDULHAT A MÉRLEG NYELVE... RENÉ — KENDERESSY ZOLTÁN A harmadik negyedévi mérleg'oe- sa&moló nem lehet alap arra, hogy iá jelentsük: a Somogytamócai Ál­lasai Gazdaság határozattan jól zárja az évet, vagy éppen csapnivalóan roeezul dolgozott. Még van Idő javí­tás»» a rosszán, vagy éppen rontani a jó*. Év végén, amikor mindent szám- havesEnek, csak akkor kaphatunk teljes képet a gazdaság munkájáról. Mindenesetre néhány üzemág élesen kiugró hibáit, jó jövedelmezőségét már a harmadik negyedév után is le lehet mérni. És ezt kár elmulasz­tani, mert okulást, tapasztalatot je­lent a jövőre. A gabonaféléket learatták, elcsé­peltek, a termésátlag már kimutatha­tó — de elszomorító az eredmény: 7,3 mázsa esik egy holdra. Az or­szágos átlag 12 fölött van. Gyenge láiperő, rossz talajelőkészítés, mű­trágyahiány, vagy annak szakszerűt­len, hanyag elszólása az oka az ala­csony hozamnak? Valószínű, hogy ez a feltevés helyes. A szárazság, amire a beszámolóban hivatkoznak, nem árthatott annyira. (Máshol is meleg volt a nyáron.) Egy mázsa gaboná­nak az önköltsége 239 forint. Az ösz- szes ebből származó veszteség meg­haladja a 600 ezret. Békepusztán pl. csak 5—6 mázsát termett egy-egy hold. Itt sürgősen cselekedni kell, ha nos» akarják a tamócaiak jövőre is magismételni a gyenge produkciót Alaposabb, az ideinél nagyobb megfontolást igénylő tervekre és ások körültekintőbb kivitelezésé­re van szükség. Hiába mutatkozott a növényápo­lásétól (békepusztai kukorica) 32 ezer forint megtakarítás, ha ennél az ösz- szsgnél jóval több kár származott; a váltnál kevesebb tengerit takarítot­tak be, ment a növény hiába várta a kapát, s a gaztól szabadító kezet. Ha hiányzik a serkentő erő, nincs kellően művelve a föld, akkor nem lehetnek tele a górék. A hibák meg­látása, a javító szándék és az aka­rat elvezette a tamócai gazdaság ve­zetőit a cselekvésig. Békepusztán már hozzá is fogtak egy 25 holdas tábla talajának javításához; szuper­foszfátot adnak neki, hogy gazdagab­ban teremjen. Az idei év másból is adott leckét. A burgonyaföldön nem nőttek nagyra a gumók, csak 56 má­zsát termett egy hold. Az önköltség pedig 192 forint, a veszteség 443 ezerre rúg. A rossz számítás meg­bosszulta magát. Ipari burgonya ter­meléséhez nemesített vetőanyagot kaptak — nem fizetődött ki. Merkúr, Aranyalma, Kisvárdai rózsa — eze­ket a fajtákat szereti a föld. A Gül- babának nem kedvez. A jövőben csak olyan fajtából vessenek, amelyeket megvall ez a talaj. A gazdaság növénytermelésének hozamkiemelésére igen jelemző a fe- renctelepi üzemegység példája, öt­venhárom hold rostkenderből 140 ezer forint termelési értékre számí­tottak, de mindössze hatezer forintos bevételük volt. A kilenc vagomnyi kender felének árát levonták s a kifi­zetésre kerülő pénz egy része pedig holtfuvarra fogyott el. A szerződés- kötéskor a gazdaság nem ragaszko­dott a meg nem felelő áru helyi át­vételéhez. A tamócai gazdaság legfontosabb feladata: mielőbb kikeveredni a a növénytermelést visszahúzó in­dák szövevényéből, megszüntetni a felesleges anyagmozgatást, 9 mielőbb létrehozni egy szigorúbb ellenőrzési rendszert. Es a gazdaságban dolgozók, főleg az állatgondozásnál foglalkoztatottak érezzenek egy kicsivel több felelős­ségi A hanyagság a jó eredmények lerontója. Teljes mértékben nem a »►zöldről-« a »száraz« takarmányra való áttérés az okozója a tízen felüli fejésátlag mélyen tíz alá csökkenésé­nek. Nem, mert mindennapi ellenőr­zések arról tanúskodnak, hogy 10 nap alatt 2,4 literrel újból emelkedett az egy tehénre eső tejhozam. Hát csak akkor lehet jól pácoltál» előké­szíteni a takarmányt, ha állandóan ellenőrzik az állatgondozókat? Reg­gel fél. négykor, vagy este natkor — etetések idején —, ha »tiszta a leve­gő«, nincs az istállók körül az agro- nómus, akkor nem? Akikor elmarad­hat az állatok itatása? (Belcsapusztai üzemegységben volt rá példa!) A látszólag kis hibák nagy ká- ‘ rok forrásai lehetnek. Az időt, a munkaidőt a termelő és anyagi eszközöket helyesen kell el, s beosztani. Az erőgépek, fogatok ne a központból induljanak munkára, mert így sok az »üresjárat«. A harmadik negyedévi mérleg egé­szében nem mondható rossznak. Az állattenyésztés, a gazdaság egyik főágazatának alapjai megvannak. Az állatértékasítések nyereséggel zárul­tak. A süldőknél mindenegyes költ­ségnemben megtakarítás mutatkozik. A juhászat a tervezettnél többet ho­zott, s az önköltség kevesebb volt, mint a tervezett ráfordítás. Sok még a tennivaló, de sok a lehetőség és a mód is a hibák kijavítására. Arra tö­rekedjenek a vezetők és a dolgozók, hogy minél kevesebb folt legyen majd az évi tükrön, s ami ma hiba, holnap már ne legyen akadály. (Gőbölös) A kaposvári Gsiky Gergely Szín­ház operett-gárdája immár két hete játssza nagy sikerrel Lehár: Luxemburg grófja c. operettjét. A pénteki előadás mégis premier volt, ha nem is valamennyi főszereplő­nek, de Kenderessy Zoltánnak, aki ezútttal mutatkozott be René szere­pében. Kenderessyt alig láttuk eddig színpadon, s a körülötte már-már szállóigévé váló mende-monda azt akarta elhitetni velünk, hogy nem áll hivatása magaslatán, s ezért mellőzik. Meggyőződésünk — a péntek esti előadás óta sokszorosan megerősít­ve —, hogy ez nem így igaz. Ken­deressyt aa ő premierjén lágyan szárnyaló, kulturált énekéért szívé­be zárta a közönség. Nos, mérlegre lehetne tenni a bemutatkozott bonviván zenei és színészi alakítását. És kétségtelen, hogy hangja, éneke, túlszárnyalja a színészi játékot. Ezt vetették egyéb­ként eddig is szemére. Ám ki mer­ne összehasonlítást tenni mondjuk Simándy és Básti színészi játéka, vagy Udvardy és Bessenyei színpadi alakítása között. Igaz, hogy az ope­rett férfi főszerepe kitűnő hangot és kitűnő játékot feltételez. Csak­hogy e kettő nagyon ritkán egyesül úgy, hogy egyik a másik színvona­lán haladjon. (Erről meggyőződhet­tünk az elmúlt két év során.) Mindezek előrebocsátásával meg kell jegyeznünk, hogy Kenderessy játéka nem rossz, s ha néhol hul­lámzást mutat, helyenkint szinte kifogástalan produkciót nyújt. (El­sősorban az üzletkötés mozzanatai­ra és szerelmi vallomására gondo­lunk.) S ha egy-két alkalommal nem is tudott felengedni, nem tu­dott rajongó szerelmes férfit elénk állítani, s ifjúi lelkesedésével ma­gával ragadni a nézőt, ez nagyrészt a premier izgalmának köszönhet®. Kenderessynek elsősorban az ének a sajátja, s érezhető, hogy a aene által festett hangulatot játékban is jobban visszaadja, mint a szöveges részeknél. Különben igyekszik Ken- deressy mindenütt jó színészi játé­kot nyújtani, s erre képes is. Csak­hogy egymaga kevés! A rendező azért van, az is feladata, hogy a ki­érett énekes — ki több szerepet, le­hetőséget érdemel — játékát for­málja, csiszolgassa és segítsen, hogy játékban is azt tudja nyújtani, mit énekével. Örömmel és élvezettel hallgattuk Kenderessy lágy lírai tenorját, szin­te megdöbbentően szép piano indí­tásait, s alkalmazkodó készségét énekestársaihoz. Jellemző a szívekig hatoló énekhang, a kristálytiszta in­tonáció, s a szenvedélyek kitörése, melyet énekében végsőkig tud fo­kozni. Ezek alapján bátran mond­hatjuk, jól sikerült a premier, s asak a színház kollektíváján múlik, hogy az apróbb hibákat lenyesegessók Kenderessy alakításából. Több szerepet tehát, érvényesülési lehetőséget kívánunk a bonviván- nak, hogy énekbeli tudását még jobb színészi játékkal párosíthassa. — rf — Jövőre már nyereségrészesedést is oszt az Északsomogyi Erdőgazdaság A „mai fiatalok"-ról Napjainkban gyakran találkozunk « tófilöaös jelzővel. Ha öregek ssá- játeól halljuk, akkor majdnem min­dig ironikus hangzású. Á napokban éppen egy ilyen eszmecserének vol­tam a tanúja. Két öregebb bácsi be­szélte a »mai fiatalságról«. A nevelés hiányosságánál kezdték. »... Hát bi­zony, a mi időnkben nem volt és neen fordulhatott elő ilyesmi. Az ■erar'oer, ha megy az utcán és találko­zik egy fiatal gyerekkel, vagy lány­nyal — nem köszön. Sőt, még az ht­jából is félre kell állni, mert lelök­nék az embert a járdáról.« A másik báosika igenlően bólintgatott, majd átvette a szót: »Meg kell nézni a mostani diákokat, hogyan viselked­nek azoic. Pedig most sok tanító van, de mégse tanítják rendre és tisztelet­re őket. Régen csak egy volt, de ha valaki nem úgy viselkedett, akkor azt naég öreg napjaiban is megemlegette. A kamaszokról nem is beszélek. Tisz­teletlenek, tudálékosak, az öregeb­bekkel feleselnek. Nyilvános helyen meg egyenesen botrányosan visel­kednek. És mindez azért van, mert nem tanítják meg őket az iskola pad­jaiban rendre és tiszteletre. Hát nem, kománál — Igen, igen — helyeslőleg intett az öreg bácsi.-mait«. Hanem a régiből is tartsuk meg a jót, a maiból pedig küszöböl­jük ki a rosszat, akkor eredményes lesz a nevelés. — Persze, ezért közös erővel kell küzdeni a szülőknek és pedagógusoknak. A fiatalságnak pe­dig arra kell törekednie, hogy soraik­ban számoljanak fel minden rosszat, viselkedésükkel és tiszteletükkel pe­dig érdemeljék ki az öregek elisme- rését. K1SGYURA KAROLY Somogyszob A BÉKEBIZOTTSÁG HÍREI: A marcali járásban 1957. decem­ber 19-én megalakult a békebizott­ság. Az alakuló ülésen Nagy Lajos- né, a Hazafias Népfront Somogy me­gyei Békebizottságának titkára tar­tott előadást, majd Magyar Sándor- né tanárnő, a Szovjetunióban járt békevonat utasa tartott élménybe­számolói. A jelenlévők mintegy 25 tagú bizottságot választottak és táv­iratot küldtek az Országos Béketa­nácshoz, melyben csatlakozásukat fejezik ki a moszkvai békekiáltvány- hoz. Készen állunk a párt hívó szavára Egyik elvtársam panaszkodott, ol­vasta a cikket a Somogyi Néplapban, hogy a »közélet megállt Zamárdi- ban«. Egyben kért, hogy hozzam tu­domására a szereksztőségnek a pa- panaszt. Én ígéretet tettem és sze­retném, ha a szerkesztőség a zamár- di fiatalság kérését meghallgatná. Itt Zamárdiban ugyanis az a hely­zet a fiatalság körében, hogy a pa­naszukat még nem orvosolták és meg­felelő helyiség nem áll rendelkezé­sünkre. Ugyan van egy helyiség, de ez kicsi, s a megalakuló KlSZ-szer- vezetnek csak egy része férne be. Ezt az akadályt el lehet hárítani és újra szép lesz az élet itt Zamárdi­ban, lesznek műkedvelők, szebbnél- szebb előadások a KISZ-szervezeten belül, hogy meg fogják csodálni. A zamárdi fiatalság nem akarja a telet átaludni, hanem az élettel akar haladni. A párt hívó szavára készen állnak a KISZ-szervezet mi­előbbi megalakulására. 8*. F. Z. Az ellenforradalom idején másfél millió kár érte az Északsomogyi Er­dőgazdaságot. A munkafegyelem megbomlása is hétravetette a válla­latot munkájában, ami abban is meg­nyilvánul, hogy a dolgozók meg nem engedett módszereket alkalmaztak a favágásban. Sokkal több fát termel­tek így ki, mégis megkárosították a gazdaságot. Az ellenforradalom alatt és után nagy mértékben elharapód­zott a falopás. Egyes helyeken, mint pl. Balatonberényben egész erdőré­szeket kiirtottak. Az erdőgazdaság április óta sok fatolvajt leplezett le a rendőrség segítségével. A különböző razziák és piaci ellenőrzések több hétpróbás fatolvajt juttattak börtön­be. A vállalatot ez évre vesztesé­gesre tervezték, de a szalagfűrész üzemek számának emelésével, a fa­gyártmány termelés fokozásával si­került elémiök, hogy az erdőgazlia- ság 70 ezer forint nyereséggel zárta az évet. Idén még nem tudnak nye­reségrészesedést fizetni, mivel a gaz­daságnak 1500 dolgozója van, s az idei nyereség nem elegendő a kiosz­tásra. Jövőre azonban szeretne az erdőgazdaság komoly nyereségrésze­sedést osztani a dolgozóknak. Ez nem lesz nehéz, mivel a gazdasági évet sokkal magabiztosabban kezd­hetik, mint a tavalyit. Az elenforra­Szüfiet zlatt a likaLaban A hallottakon elgondolkodtam. Ta­lán kissé el is szégyelltem magam azok helyett, akikre vonatkozik, ez a megállapítás, hiszen én is fiatal va­gyok. De ez mégis csak túlzás. Nem aaset mondom, mert én is e közös gyűjtőnévbe foglaltak közé tartozom, ríiseen elismerem azt, hogy vannak olyan fiatalok, mint amilyennek a két öreg bácsika vázolta. A nevelés­ije*» is vannak még hibák, de a fele­lősséget azért ne próbáljuk egy va­lakire, mondjuk csak a pedagógusok­ra átruházni. Induljunk ki a magunk hűaa tájáról. Misáén a helyes nevelésért, a szü­lők felelősek. Amelyik gyerek neve­lésére gondot fordítanak a családban, ük. meg is látszik az egyéniségén, a viselkediásén. Nagyon sok szülő arra hivatkozik, hogy nem ér rá a gye­rekkel foglalkozni, mert leköti a munka. Bizony ez nagyon felelőtlen kijelentés. Hiszen a napnak van olyan szaka is, amikor együtt van a es a Iád. Ilyenkor ne resteljék meg­nézni, hogy mit csinált a gyerek a nép folyamán. Ha rosszat, vagy olyant követett el, amit nem szabad, .Akor intsék meg és figyelmeztessék, hegy a jövőben miként viselkedjen. — Tanítsák tiszteletre, fegyelemre és felebaráti megbecsülésre őket. Ezzel lerakjuk a nevelés alapját és raegkönnyebbítjük a pedagógusok munkáját is. így könnyebb módszerekkel tudják a helyes irányt tudatossá tenni a gyermekben. Jó ezen komolyabban is elgondolkozni. Éppen ezért ne ítéljünk és főleg ne általánosítsunk. Hiszen az iskola nemcsak tudomá­nyokra, hanem fegyelemre és tiszte­letre is tanít És a »mai fiatalság« soraiban sem mindenki tiszteletlen. Ha pedig ilyenekkel találkozunk, ak- Vjr figyelmeztessük őket. Úgy gon­dolom, ez mindnyájunk közös ügye. És ne kategorizálj ük a »«régit« és a Csúszós, ragadós sáron jutunk be a mesztegnyői iskola régi épü­letébe. Belépéskor meglep az is­koláknál szokatlan, bolthajtáso3 fo­lyosó és a kb egy méter széles fal. Balogh László, az iskola fiatal igazgatója világosít fel. Elmondja, hogy tíz évvel ezelőtt az épület még zárda volt, az államosítás óta működik csak itt az iskola. Kicsengetnek. A gyerekek vidá­man, de fegyelmezetten tódulnak ki a termekből. Óra után az ízlésesen berende­zett igazgatói irodában beszélget tünk. A tantestületről érdeklődöm. — Abban a furcsa helyzetben va­gyunk — kezdi mosolyogva az igaz­gató, hogy felettese vagyok a haj­dani osztályfőnökömnek, Feimer Pista bácsinak. Ugyancsak beosztott­iam volt osztálytársam, Palkó An­na is. — Hogyan tudtok alkalmazkodni a megváltozott viszonyhoz? — Jól. Megértjük és segítjük egy­mást. A lakásviszonyokra terelődik a szó. — A tizenegy tanerős iskolához mindössze két nevelői lakás tarto­zik. Ez eredményezi azt, hogy öten járunk be a környező községekből. — Hogyan segíti a tanács az is­kolát? — Nyugodtan elmondhatom, hogy kapcsolatunk mintaszerű. Most is kaptunk ötszáz forintot a 'költség- vetésen kívül, amit ifjúsági könyv­tárunk kiegészítésére, főképp me­sekönyvek vásárlására fordítunk. — A szülőkkel való kapcsolat? — Még nem egészen olyan, mint amilyennek szeretném, de annyit máris elértünk, hogy a szülői ér­tekezleten mindig többen vannak. A közeljövőben előadást is tartunk a számukra »Rossz-e a gyermek?« címmel. — Tanulmányi eredmény? — Októberben a járvány miatt két hétig szüneteltünk, ami meg is látszott a tanulmányi eredményen: 74 intőt, illetve rovat küldtünk ki. — Úttörő? — Novemberben kéthetes csapat- vezetői tanfolyamon vettem részt Csillebércen. A csapat 27 taggal alakult, jelenleg 42 tagot számlál. A 216 tanulóból ez nem sok, de remél­jük, számuk tovább fog növeked­ni. — Hogyan segítenek a mozgalom­ban a nevelők? — Nem nagyon. Hiába, a bejá­róknak 1 órakor megy vissza a vo­natuk, délután pedig szinte peda­gógus nélkül marad a falu. Aki itt marad, idejét egyéb társadalmi munkák sokasága foglalja le. — További tervek? — A szünetben ide is bekötik a villanyt. Az örsi foglalkozást to­vábbra is rendszeresen megtartjuk. Tervbe vettünk fél-egésznapos téli túrát is. Szeretnénk megnyitani az úttörők szövetkezeti boltját az is­kolában, ahol iskolai eszközöket, péksüteményt és mértékkel cukor­kát árulnának. A tervet nagy öröm­mel fogadták a gyerekek és a szü­lők is támogatják. — Iskolán kívüli munka? — A művelődési otthont lebontot­tuk, hogy az anyag árával is hozzá­járuljunk a villany bevezetéséhez. — Mindenütt ég már a villany? — Sajnos, jelenleg csak az utcán és a közületiekben. A magánlaká­sokba óra hiánya miatt nem tudják bekötni. — Filmvetítés? — A tanácsház Vb-termében tör­ténik. Egyébként ezt a helyiséget akarjuk kibővíteni kultúrotthonná. — KISZ? — Elég jól működik. A szervezet egy tagja ifjúvezetöként részt vesz az úttörő mozgalomban. Hamarosan azonban még három fiatal segíti a pajtások munkáját. Jelenleg a »Bűvös szék«-kel készülnek, amit az úttörők »Fordított esztendő« cí­mű bohózatával adnak majd elő egy műsorban. Természetesen a bevé­telt igazságosan megosztja a két szervezet. — Egyéb probléma? — Nagy szükségünk lenne egy szekrényre, mert a szemléltető esz­közök egy részét csak szabadon, asztalon tároljuk. Nem kapunk ele­gendő Pajtás újságot, pedig ez a kedves lap a gyerekek körében nagy sikernek örvend. Viszont rendszeresen kapunk két-két pél­dányt (egyet az iskola, egyet a nemlétező művelődési otthon cí­mére) a Magyar Mezőgazdaság, Állami Gazdaság, Erdőgazdaság és Halászat című szakfolyóiratokból — nem tudjuk, kinek jóvoltából. — Búcsúzunk. Az iskola csen­des, csak egy-egy nevelő hangja szűrődik ki az ajtón. Alig érünk ki azonban a kapun, csengettyűszó hallatszik, majd rövid idő múlva a gyerekek vidám zsivaja tölti be a környéket. P. L. dalom okozta károkat is sikerült már pótolni. Nagyban hozzájárult a már­cius, áprilisban megindult önköltség­csökkentés is ahhoz, hogy az erdő­gazdaság mégsem zárta az 1957-es évet veszteséggel. A gépi fakiterme­lést szintén fokozta a vállalat. Idén 15 fűrészt állítottak munkába. Nagy­ban hátráltatja a gazdaságot az n tény, hogy a vállalat dolgozóinak 70 százaléka idénymunkás, aki csak a básásabb jövedelmet tartja szemelőtt, minél több pénzre akar szert tenni, ugyanakkor a gazdaság érdekeivel egy cseppet sem törődik. Épp az idénymunkások nagy száma miatt a munkavédelem érvényesítése is ne­hezebb. Tavaly egy halálos baleset is előfordult. Idén csak kisebb balesetek fordulták elő. Ezeknek száma 17. Re­méljük, hogy jövőre még kevesebb baleset lesz. Idén a mezőgazdasági munkák el­húzódása miatt később kezdődik el a fakitermelés. A tél folyamán az Északsomogyi Erdőgazdaság 84 000 köbméter fát termel ki. Tavasszal 1200 hektáron telepítenek új erdőt a régiek helyén. A gazdaság foglalko­zik a Balaton déli oldalának fásítá­sával is. Jövőre 140—150 hektár területet ültetnek be. A gazdaságnak nyolo fiókja van. A legjobb eredményt idén a karádi erdészet érte el. Hozzájá­rult ehhez az iS, hogy az ellenforra­dalom alatt a legkevesebb kárt ők szenvedték. Jó munkaszervezésük eredménye, hogy lényegesen olcsób­ban termelnek, mint a többi fiókok. Ezer forint termelési értékre a megengedett átlagbér 860 forint, ez­zel szemben a karádi erdészeiben 764 forint átlagbért fizetnek. Balatonszemcsen és Marcaliba* két erdészház épült ez évben, jövőre pedig egy erdészeti székház létreho­zását tervezi a gazdaság Tabon. Hogy az erdészek se panaszkodjanak, jön a gyönyörű zöld egyenruha, gallérján a tölgyfa ággal.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom