Somogyi Néplap, 1957. december (14. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-14 / 293. szám

UJ AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 293. szám. ÁRA 50 FILLÉR Szombat, 1957. december 14. BULGANYIN ÜZENETÉNEK VISSZHANGJA BÉKENAGYGYÜLÉS KAPOSVÁROTT MIT HOZOTT A POSTA? a vágóállatok levágásáról és forgalmáról Kádár János elvtárs Barcson Űjabb kisegítő üzem a kaposfői földművesszövetkezetnél Tegnap tartotta éwégi Zárszámadó közgyűlését a barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet. A szövetkezet meghívására a közgyűlésen megjelent Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, A tabi műszaki ktsz udvarán 4—5 darab különös alakú, alumínium szí­nű alkotmány látható. Pontosabban ezek az alkotmányok a ktsz dolgo­zóinak és a Tabi Tejipari Vállalat sajtmestere, Nagy Jenő és Kovács Ferenc tejipari munkás néhány hó­nappal ezelőtt nagy port felvert gyorsprés újításának félben és egész­ben hagyott maradványai. Futó Ti­A -hetedik gyorsprés egy az összes présgépek közül, amelyet a műszaki ktsz dolgozói hosszú kísérletezés után elkészítettek. A júniusban elkészült prototípus után hozzáláttak a többi­hez. Hogyne láttak volna hozzá, hi­szen kiderült az újításról, hogy igen jó és eredményes munkát lehet vele végezni a sajtpréselésben. Racionali­zálta a sajtgyártást. Nagy hatással van a sajt egyenletes minőségére. Amellett előnye vízszintes elrendezé­Mielőtt ezt a Szakályra szállított prést munkába állították volna, ala­posan szemügyre vették a szakembe­rek. Egyenesen Pestről utaztak Sza­kályra. Sokan jöttek és hoztak ma­gukkal néhány olyan mérőműszert is, amivel minden különösebb feltűnés nélkül gyorsan és egészen pontosan lehet dolgozni. Dolgoztak is. Olyan pontos méreteket vittek magukkal a jámbor présgépről, hogy Pesten akár­melyik szabó játszva elkészíthette volna számára a legújabb divatú prés-oltönyt, ha ugyan lenne ilyen. A tejipari dolgozók belső szaklapja a helyszínen fényképfelvételeket is készített erről a próbálgatásról. Nos, a lap egyik példányszáma eljutott a ta-bi műszaki ktsz-hez is. A beszá­molóból nem hiányzott a szakályi fénykép sem. Csak az volt a furcsa, hogy a »-Kipróbálják a gyorsprést« aláírású csoportképről a tabi küldött a forradalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke, s beszédet is mondott. A közgyűlésről és Kádár elvtárs be­szédéről lapunk holnapi számában részletesen beszámolunk. bor, a ktsz elnöke keserű szájízzel jegyzi meg róluik, hogy nagy re­ménnyel láttak neki a munkának, de derékbatört minden próbálkozás, pe­dig a prototípus elkészítése tetemes összegbe került a ktsz-nek. Olyan pénzbe, amely az újítás nyomán so­hasem térül meg. Ugyan miért? Tán elhibáztak valamit? se, a súly nélküli mechanikus prése­lés, a jó helykihasználás. A műszaki ktsz dolgozói arra is ügyeltek, hogy a préselési időt a korábbi hat óráról két órára csökkentsék. Innen a neve is: gyorsprés. A biztonság kedvéért az égjük gyorsprést Tabról a Tolna megyei Szaikály község sajtgyárába szállították kipróbálás végett, ahol az azóta is nagyon jól működik, öregbítve újítóinak -hírnevét. lemaradt; (Lehet, hogy véletlenül.) De a legfurcsább és főként a leg­bosszantóbb mégis a riport szövegé­ben az a jónéhány sor volt, amely kiemelt betűkkel megállapítja, hogy a közel egy esztendeje folyó kísérle­tezésnek meg lett az eredménye. Nos — folytatja a szövegíró — a Magyar­óvári Kísérleti Intézetnek sikerült végre eredményt elérni. (Lásd a ri­port leírását és a képet.) Ez a beszámoló valószínű minde­nütt elismerésre talált. Csupán Ta- bon keltett méltó felháborodást és elkeseredést. Csak azt nem tudjak a ktsz dolgozói, hamisításról, vagy tévedésről van-e szó. Úgy látszik, hajlamosak egyesek lejáratni a ked­vező visszhangra talált újítási ren­delet szellemében folyó, helyes ke­rékvágásiba lendülő újítómozgalmat. (szegedi) A niklai népfront a faluért Tudósítónktól. A niklai Hazafias Népfront bizott­ság újjáalakult elnöksége a falu la­kóinak kívánságait terjesztette a községi tanács végrehajtó bizottsá­ga elé. Ennek alapján a tanács kér­vényt intézett a keszthelyi autó­buszközlekedési vállalathoz, amely­ben kéri. -hogy a Somogvfaisz—M’- cali közlekedésű autóbusznak ne So- mogyfajsz legyen az állomása, ha­nem Marcali és in-nen induljon kb. 4 órakor öreglakra. így a boronkai, csömendi, nikJai, hódosháti utasok elérik az 5 óra 55 perckor induló kaposvári vonatot öreglakon, amely- lyel a megye székhelyére,, valamint Pécs felé tudnak eljutod az ott dolgozók. Délután pedig öreglakból néhány perccel előbb indul, mint a Kaposvár felől érkező személy- vonat érkezési ideje. így a Nikla felé utazóknak több órát kell vá­rakozni a -következő autóbusz indu­lásáig. Kérik tehát a vállalat veze­tőségét, hogy a busz indulási idejét változtassa meg úgy, hogy a Nikla felé utazóknak is megfelelő legyen. Hogy akkor nem ér be Marcaliba a .vbnat.i ndulásra. De igen. Csak nem kell 15—20 percig beszélgetni a Szecsi saroknál a két busz veze­tőjének és kalauzának, mint az ki­vétel nélkül minden alkalommal előfordul. A niklaiak régi sérelme az autó- bsz-váróitterem hiánya. A .Hazafias Népfront elnöksége javasolja, bérel­je ki a tanács a volt közvetlenül a megállóhely mellett lévő, egy éve üresen álló helyiséget erre a célra. Ugyancsak az elnökség javaslatá­ra határozta el a bizottság a Táska felé vezető, régóta rossz állapotban lévő földút megjavítását, amit a falu lakossága társadalmi munkával máris rendbehozott. lllll!llll!l!l!ll!lllll!!IIIIIIIIIHIII!!lllllllll!!ini!lll!lll!llll!lllllllllllllinil!il!' A norvégiai Nyland-hajógvár munkásai Oslóban határozatot hoztak, amelyben élesen tiltakoznak az ellen, hogy a NATO vezetői atomtámaszpontokat létesít­senek norvég területen. A kaposfői fölöművesszövetkezet az utóbbi években különösen kitűnt a kisegítő üzemek . szervezésében. Ezek az üzemek a parasztság mun­káját teszik könnyebbé, segítik és különösen azok az üzemek életreva- lóak, életképesek, amelyek a paraszti építkezéseket szolgálják. Több éve működik már Kiskorpá­don, a kaposfői fmsz. tagszövetkeze­ténél a betonüzem. Hídgyűrüket, kúí- gyűrűket, betoncsöveket, kiváló mi­nőségű cementlapot és cementcsere­pet gyártanak itt. Másfél évvel ez­előtt hozták létre a kaposfőiek ugyancsak Kiskorpádon a téglaége- tőt. Akkor különösen nagy szükség volt rá, mert nehézségekbe ütközött a téglabeszerzés. Azóta már több százezer téglával segítette ez az tizem a körnj'ékbeli parasztok építkezéseit. Most újabb üzmmel gyarapította az eddigieket a kaposfői fmsz azzal, hogy Kiskorpádon létrehozta a fü­Több mint két hónapi felkészü­lés után a csurgói Csokonai gimná­zium színjátszói -bemutatták Far­kas Ferenc: Zeng az erdő című operettjét. S az első főpróba után, -mely megfeleltette az ifjú színésze­ket a jól sikerült munka ízével, el­határozták, hogy meglátogatják a körynező községeket is előadásuk­kal. Az első állomás Gyékényes volt. Fél hétkor érkeztek a vendégváró községbe, kicsit késve, de azért nem volt baj az előadás kezdésér vei. Gyors öltözködés, jsminkelés után fél nyolckor már felcsendült a nyitány, felgördült a függöny és a , közönség elé egy kedves erdei táj képe tárult. A sudár fák alatt ámj-as bokrok sorakoztak s az er­dei ösvényen feltűnt Marci erdész szálas alakja, felcsendült a dal: Most szép az erdő, a tarka rét... S ezután két és fél óráig -hallgatta, nézte a közönség a bájos operett­mesét. részüzemét. Az üzem már meg is kezdte a munkáját és naponta 4—5 köbméter rönköt dolgoznak fel a pa­rasztság részére. A környéken jelen-- tős fakitermelés van és az itteni gazdáknak ezután nem kell Böhönyé- re vagy Kaposmérőbe szállítani drá­ga fuvarral a rönköt, hanem a föld- szöv. helyben elvégzi a rönk felvá­gását. Az üzem létrehozását az tet­te lehetővé, hogy a kaposfői Smse tagsága a részjegy-emelési akció so­rán közel 200 százalékra teljesítette előirányzatát és a beszedett összeg egy részéből hozta létre fűrészüze­mét. Elmondhatjuk, hogy a kaposfői fmsz tagsága magáénak érzi a föld- művesszövetkezetet, mert a vezető­ség állandóan azon fárad, hogy tag­ságának munkáját előnyös létesítmé­nyekkel könnyítse meg. Dévai Zoltán Remekeltek a csurgói gimnazis­ták szinte egytől egjd-g. Nem is takarékoskodott a gyékényesi kö­zönség a tapsokkal. A darabot Vámos Zoltán és Hal­mos József gimnáziumi tanárok rendezték. A zenekar szerepét Kut- rovics Éva — zongora — Szabó Gá­bor — tangóharmonika — Ara esi István — dob — igazán jé.l old'*' meg. Szépek voltak a díszletek is, amelyeket a Máté testvérpár' ter­vezte és festette. Jól sikerült az első bemutatko­zás, jó hírt szereztek maguknak a csurgói gimnazista színjátszók első előadásukkal. Mik a további terveik? Még sok községbe akarnak ellátogatni Far­kas Ferenc operettjének előadásá­val, végül pedig Csurgón, otthon is műsorra tűzik. Sok űjabb sikert kívánunk ne­kik! Balogh László Ki újította a tejipari gyorsprést ? Hol a hetedik gyorsprés? A szakályi szemle és a szaklap az wda Farkas Ferenc operettje Gyékényesen Zárszámadás a tsz»ekben JEGYZETEK A RÁKSI KÖZGYŰLÉSRŐL Mielőtt az évvégi számadás megkezdődne, az irodában folyik a közvetlen beszélgetés. Az egyik városi küldött kérdi Walter Imre elnöktől, hány kívülállót hívtak meg a gyűlésre. — Egyet sem — hangzik a válasz. — De azért csak azt ne mondjátok, hogy befelé fordulunk. Nehéz most elvtinnünk a hívó szót a kilépettek­hez, hiszen tavaly nem éppen szép szemmel nézték, hogy megtartottuk a szövetkezetét. Az idő azonban minket igazolt. — Ez az »igazolás« még nem na­gyon látszik meg a taglétszám nö­vekedésében. — Nem akarunk mi nagyzolni, nem törekszünk mindenáron arra. hogy százholdákkal szélesedjen a határunk. A rendes, szorgalmas volt tagtársaink visszavételétől nem zárkózunk el. Az utóbbi idő­ben el is járunk hozzájuk. — Van-e érdeklődés a szövetkezet iránt ? — Én magam sem tudók eligazod­ni az embereken —- mondja az el­nök. — Minden tanácsülésen szóba szoktam hozni az Uj Életet, de akkor azt hangoztatták az egyéni­ek, hogy eleget beszéltem már a tsz-ről. Most meg. vasárnap, a szarvasmarhatenyésztési hónap zá­róünnepélyén alig mondtam pár sza­vas ismertetést a gazdaságunkról. Erre utána odajön hozzám az egyik kívülálló, hogy hát miért ilyen rövidre fogtam a mondólcá- mat... — Jutna hely az így vélekedők­nek ezen a közgyűlésen is. — Ebben van igazság — mondja mosolyogva az elnök. * * * Nemcsak eseményekben, hanem eredményekben is gazdag az az egy esztendő, amit magunk mögött hagytunk — htezdi a beszámolót Walter elvtárs. Aztán két kézzel osztogatja a dicséretet az arra ér­demeseknek. Először a tsz fennma­radásáért küzdő Nemes József, Szi­ta János, Oláh Jenő, Viza István — összesen tizenöt családnak a fe­je — kapja meg az elismerést. Az­tán az asszonyokról emlékezik meg. Köller Jánosné, Szabó Elekné és a többiek egész évben derekasan részt vállalták a közös munkából, még azon az áron is, hogy »a házi­rend kis hiányt szenvedett.« A fia­talok vannak a soron: öröm volt tapasztalni, mekkora igyekezet szo­rult ezekbe a gyerekekbe. Farkas Lali. King Pista, Németh Gyuszi a nyáron kaszát vettek a kezükbe, pedig előtte azt sem tudták, hogyan leáll fogni e szerszámnak a nyelét. * * * A hatodik közös év bő esztendő volt. A háromszáz holdas gazdaság­ban megtalálta számítását a hu­szonkét család Negyvennégy tagja. 13 mázsa 20 kiló termett átlago­san a 70 hald búza. Más növény- féleségek is szépen fizettek. A ter­mények értéf<esíltésé]Uöl 160 -I ezer forint jött a tsz kasszájába. Az ál­lattenyésztésnél viszont több mint 410 tézret vettek be. Uj év után csakhamar kapnak még 64 ezer fo­rintot jószágokért. A jövő év szilárd alapjait is meg­vetették: 423 ezer forintból ková­csolt pilléreken nyugszik a terme­lés. A sertéstenyésztéséről immár or­szágosan híres ráksi Uj Élet jövő­re a szarvasmarha-tenyésztésben is magasabb fokra akar lépni. Jobban tejelő egyedeket állítanak be. Tíz tehenet kiselejteztek, az előhasi üszők meg a jószármazású fejősal­latok meg kell, hogy adják a 4 500 liter tejet egyenként. — Létkérdés számunkra, gazdcjlkoddsunk köz­ponti feladata a szarvasmarhate­nyésztésben felkapaszkodni a ka­pós A'úlgüi színvonalat egy eszten­dő leforgása alatt — mondja az elnök. Takarmányban nem lesz hiány. Szálas is, szemes is van elég, meg 250 köbméter zöldsiló és fé- vagonnyi száraz szelet kerül a mar­hák jászolába. Tavasztól kezdve földjük 38 százalékán pillangós nö­vény virít majd. * * * Évközben valahogy mindig kima­radt a közgyűlési beszámolóból a tehergépkocsi számvetése. — Azért hallgat annak keresetéről az elnök, meg a könyvelő, mert abból akar­nak luxusautót venni maguknak — súgták-búgtáilc egyesek. Hátí mast ez is szoba kerül. Poth Elek köny­velő sorolja a számolóit és egybe­veti a kiadást, ‘bevételt. Kiderül, hogy mindössze négyezer forint jö­vedelem gurult be a Csepel kocsi gumikerekein az Uj Élet pénztá­rába. No, meg az a biztonságérzet is tiszta bevétel, hogy »itt a kocsink, akkor megyünk vele, amikor aka­runk, amikor szükségünk van rá.-» Ebből a pénzből tehát nem lesz 'kocsija sem az elnöknek, sem a könyvelőnek. De lesz másból, a ré­szesedésből. Mert autóvásárlási szándékukról nem mondtak le. Egyelőre azonban nem tudják el­dönteni, melyik jobb, a Moszkvics-e, vagy a Skoda. Valamelyik mellett mégis csak kikötnek végül is. * * * — Ezeket a számokat, amiket most ismertetek mindenki könnyen megjegyezheti — szól Walter Imre. — A munkaegység értéke nyolcvan forint. Ebből készpénz, mintegy negyvenöt forint. Itt van például Kiss István, aki két évvel ezelőtt 525 munkaegységet teljesített, az idén péd-ig »vsak« 450-et. Ugye, közben eljár az idő a feje fölött. Azért szorgalmáról minden ■ jót elmondhatunk. Harmadmagával 790 munkaegysége van, amire több mint 63 ezer forint értékű osztalé­kot kap. Nem tudom, mikor volt ennyi búzája: harminckilenc mázsa van ideírva a neve mellé. Kiss István idős ember létére sírva falMd e szavak hallatán. Hi­szen nemcsak a bánat, hamm az öröm is könnyet tud csalni az em­ber szemébe... * * * Azok tévedtek, akik kiléptek, nem pedig a bentmaradók — cseng Gálosi József szavaiból. — Én is számolgattam 'az V egy esztendei egyéni út végét, hogyan járok jobban. Úgy látom, hogy az Uj Életben többre vihetem. Ezért ké­rem, f elvételemet... Szóval, mégis csak vamaak itt kívülállók. Igaz, hogy Gálosi és felesége, meg anyósom Fonai Pálné mar korábban aláírták a be­lépést. — Rózsi — Gálosiné — otthon — férje a közgyűlésen nyilatkozott, szóra kell hát bírni az anyóst is. — Mari néni. mondja el, miért hagyta ott a szövetkezetei és miért akar visszajönni — hangzik az el­nöki felkérés. — Miért álltam ki? - ismétli meg a kérdést a széken szégyenlő­sen lehúzod*) Fonainé. — Mert ma­gával sodort az ár. — Az minket is él akart sodorni de megkapaszkodtunk egymásban — veti ellen az asszonyok kórusa. — Okosan tettétek... Tanultam­én is a dologból. — De aztán ne engedje ám ma­gát megint kisodorni. — Én addig nem állok ki, amíg meg lesz ez a szövetkezet. A kiál­lódkor oda futok a sor legvégére. Derűs moraj hullámzik végig a tagságon, amely e szavakat helyet­tesíti: — »Nem lesz többé ötvenhat ok­tóbere.« Mondanunk sem kell, hogy há­rom taggal nőtt a létszám ezen a napon. * * * A gyűlés végén a lánctalpas trak­tor zaja töri át a zsibcmgást. A pu- fajkás vezető odajön az elnökhöz és kérdi, hol a száutan.iiociló. Meg­kapjál ad 'úibaigattíiást. Egy éve nem volt így. Akkor a traktorosok azon tanakodtak.• hogy felszántsák-e, vagy hagyják-e úgy a tsz földjét. De aztán eljött a gép- állomási igazgató, súgóit valamit <* t-ruktoristák fülébe és mindjárt ér­deklődtek. hány gép kell. Nem akar­ta az elnök, hogy öt kormos dübö­rögjön a határban, de vissza sem akarta utasítani a íettrekész igye­kezetét, így hát két traktort elfoga­dott. Azóta is állandóan itt van­nak. Különösen Sárái József érde­me a traktormunka megszeretteté- se. Most azonban csak a lánctalpas DT számára kedvez a terep. Neki is ment a csutafcldvek. hadd legyen legalább ilyen gazdag zárszámadás egy esztendő múlva is a ráksi Uj Életben, mint az idén. KUTAS JÖZSSF

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom