Somogyi Néplap, 1957. december (14. évfolyam, 282-305. szám)
1957-12-13 / 292. szám
Péntek, 1951. december 13. SOMOGYI NÉPLAP 3 Gyarapítsák ismereteiket a tanácsok vesetői A szocializmus építésének jelenlegi szakaszán az államigazgatás feladatai kibővültek és ha figyelembe vesszük az Országos Pártértekezletnek a tanácsokkal . foglalkozó megállapításait — a gazdasági szervező munka területét tekintve — a feladatok még bővülni fognak. Ez a helyzet szükségképpen előírja, hogy a tanácsoknál magas szakmai és politikai képzettségű vezetők dolgozzanak. E téren a tanácsok megalakulása óta komoly eredményeket értünk el. Figyelembe 'kell venni azt, hogy a hatalom átvétele, majd a tanácsok megalakulása után még nem voltak minden területen jól képzett, politikailag és szakmailag széleslátókörű vezetők. A munkásosztály és a dolgozó parasztság legjobbjainak, akik az államigazgatásba bekerültek, komoly munkát jelentett, hogy a mindennapi feladatok mellett ismereteiket fokozatosan bővítették és kifejlesztették azokat a készségeket, amelyek alkalmassá teszik őket egy-egy igazgatási terület vezetésére, a párt és kormány politikájának, határozatainak végrehajtására. A kormányzat is elősegítette e célkitűzések megvalósítását azzal, hogy különböző iskolák szervezésén, továbbá az állami oktatásba való bekapcsolódás lehetőségén keresztül igyekezett az államigazgatásba bekerült vezetők ismereteinek bővítését biztosítani. Ezek az iskolák a megyénkben dolgozó államigazgatási vezetők jó részének segítettek szakmai és politikai tudása gyarapításában. Vezetőink többsége vállalta és becsülettel elvégezte a rövidebb- hosszabb ideig tartó tanfolyamot. A tanácsi vezetők többsége osztalyhű- sége és politikai, szakmai kulturáltsága alapján megállta a helyét akkor is, amikor a néphatalom veszélyeztetve volt. A 12 év tapasztalatait figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy az államigazgatás tevékenységére igen rányomta a 'bélyegét a centrális irányítás és ez bizonyos mértékben egyoldalúvá tette a tanácsok munkáját. Ebből következően a tanácsok vezetői csak a legszükségesebb tudnivalók elsajátítására, törekedhettek, szervező tevékenységük egy- egy előtérbe helyezett, legfontosabb feladatként előírt szakfeladat megoldására irányult. Mindezek ellenére azonban megállapíthatjuk az elmúlt évek tapasztalatai alapján, hogy a munkásosztály káderei képesek voltak az államigazgatás bonyolult és sokoldalú területének megismerésére és a dolgozó nép érdekeinek szemszögéből az államigazgatás feladatait ellátni, az állami munkát irányítani. Mivel a tanácsok a múltban főleg egy-egy szakterülettel foglalkoztak, emiatt más, a lakosság szükségleteinek kielégítését érintő kulturális és szociális feladatok bizonyos mértékben háttérbe szorultak. Az Országos Pártértekezlet, a forradalmi munkás-paraszt kormány intézkedései az előbbi időkhöz viszonyítva új irányt szabtak az állami munkának. A tanácsok állami munkájának alapja: a legszélesebb tömegkapcsolat kiépítése. A tanácsoknak a tömegek állami munkába való bevonásával kell felsorakoztatni megyénk dolgozóit is a párt helyes és a dolgozók érdekeit legmesszebbmenőkig figyelembevevő célkitűzéseinek végrehajtása érdekében. Ez a feladat szükségszerűen megkívánja, hogy a tanácsok vezetői a politikai felkészültség mellett szakismereteiket is állandóan éi minden irányban bővítsék. A tanácsi vezetőknek feladataik ellátásához az osztályhűségen túl elengedhetetlen feltétel, hogy megfelelő látókörrel, általános tájékozottsággal rendelkezzenek, tehát kulturált emberek legyenek. A tanácsi vezetőket az igazgatásuk alá tartozó terület lakói mint jól képzett vezetőket ismerjék, akikihez minden kérdésben, legyen az gazdasági, kulturális, vagy bármely természetű kérdés, a dolgozók bizalommal fordulhassanak. Ez fontos feltétel ahhoz, hogy az Országos Pártértekezlet határozata alapján tanácsaink munkamódszere is megjavuljon. A tanácsi vezetőknek meg kell szerezni azt a képességet, amely megteremti a feltételt ahhoz, hogy az igazgatási terület minden gondját megtalálják, felismerjék és a dolgozók bevonásával a problémák megoldásának kezdeményezői legyenek. A tanácsvezetők munkamódszerének jellemzője az kell legyen; hogyan tudnánk minél többet, minél jobbat nyújtani a dolgozóknak, s hogyan tudják biztosítani a város mellett a falu kulturális felemelkedését. Ez fontos követelmény a tömegkapcsolat megjavítása szempontjából is. Az ellenforradalom okozta károk következtében az ország anyagi lehetőségei korlátozottak. A rendelkezésre álló anyagiakkal nagyon takarékosan bánjunk. Az anyagi lehetőségek jó kihasználása mellett tanácsaink törekedjenek a község bevételi forrásainak növelésére, új gazdasági létesítmények révén. Ehhez receptet nem lehet adni. Jól képzett és jó szervező képességgel rendelkező vezető ezt felismeri és megtalálja a megoldási lehetőségeket. Ezt egy- egy község politikai és gazdasági arculata, adottságai határozzák meg. A nagyüzemi gazdálkodás megvalósítása a párt és kormány programjának alapvető része. Amellett, hogy a szervezés helytelen módszereit mellőzzük, nem mondunk le a feladat megvalósításáról. Tanácsaink vezetői az általuk vezetett terület helyzetének megfelelően tai- lálják meg annak a módját, hogy a kisárutermelő mezőgazdaságot a szövetkezeti vágányra vezessék. Az említett problémák és célkitűzések megoldása kötelezően előírja, hogy a tanácsi vezetést megerősítsük politikailag szilárd, szakmai fel- készültség és általános műveltség tekintetében magas színvonalon álló káderekkel. Ez a megállapítás azon-. IR szákszervezetek ma már sokkal hn w m r rirtTT rvrr 'fii i. __i X CJJ.. «A 1 .^1 ú b an nem azt jelenti, hogy az e téren mutatkozó mulasztásokat egyik napról a másikra fel lehet számolni, hanem érzékeltetni akarjuk vele, hogy a jó vezetésnek előfeltétele a politikai és szakmai képzettség állandó növelése. Azt szeretnénk elérni, hogy tanácsi vezetőink ismerjék fel a folytonos politikai és szakmai ismeretgyarapítás fontosságát. A tanulásra, művelődésre megvan a mód. E lehetőségek kihasználásával azonban baj van: a mintegy 490 községi vezetőből 115 vesz részt állami oktatásban, ami nem kielégítő eredmény. Lehetőség nyílik arra, hogy tanácsaink vezetői mind az állami oktatásban — alsó-, közép- és felsőfokon — vagy tanácsi szakiskolákra és politikai • oktatásba is bekapcsolódhassanak. A lehetőségek azonban egymagukban nem segítenek. Kívánatos, hogy azok a vezetők, akik még megfelelő ismerettel nem rendelkeznek, tanuljanak, tanuljanak és harmadszor is tanuljanak. Csakis így tudnak helytállni posztjukon. Katona Sándor, a megyei tanács csoport- vezetője ITY7Y7Y7Y7YYYYYV7YY7YY7YYYYYY7Y7YYYYYY7Y7YY7777Y7Y7YYYY7VYYYY7777YY7YYY7YYYY 7777777777777777777777777777777777 SZERGEJ LVOV: cÁ e s a /ó G rí ff ári j barátom és én németet tanítottunk az egyetemen és hetenként egyszer egy bizonyos klubba jártunk külföldi filmeket fordítani. s A filmek többnyire rosszak voltak. Ami a fordítást illeti, be kell vallanom, hogy sokkal könnyebb egy regényt lefordítani, mint filmet tolmácsolni. Az ember még csak magában motyogja: »Angelika, könyörgöm, ne hagyj el!«, amikor már Angelika szerelmesével együtt rég el is tűnt a Vászonról. Helyette egy álmosképű alkoholista jelenik meg, aki Angelika életében végzetes szerepet fog játszani. Ezt bizony itták rövid mondatai, melyeknek fordításával az ember szintén nem sokat kukorícázhat, mert egy báli jelenetbe úszik át a kép, s az alkoholista átkai nem igen kapcsolhatók ide... Lassan azonban belejöttem, mint kell előre kiötleni a szöveget, a cselekmény menetét kitalálni és azonnal a szereplők szájába adni a fordítást. Egyetlen baj az volt, hogy ezek a vetítések késő este zajlottak le, amikor módfelett álmos voltam. Egyszer elaludtam a széken az előadás kezdete előtt. Csak akkor ébresztettek fel, amikor a film megkezdődött. Nagy kínosan kinyitottam a szemem és olvasni kezdtem a rendező, a forgatókönyvíró, szereplőgárda névsorát. Ekkor vettem észre, hogy a német film francia felírással megy. No, de ez máskor is előfordult már. Az epizódszereplők felsorolása közben ismét elszunnyadtam. Egy lövésre ébredtem fel. Ijedten , bámultam a Vásznon látható holttestre. A film végéig sem tudtam aztán meg, ki veit ez az ember, miért ölték meg, s főképp mennyi ideig aludtam, mi történt az alatt a filmen. A tapasztalatlan fordító eljárását követve, a szöveg fordítása helyett a sport riporter szerepében tetszelegtem. »Elesett és mozdulatlanul fekszik« t- magyaráztam a nézőknek, majd hosszú szünetet tartottam, hogy közben tájékozódni tudjak aZ eseményekről. Minthogy a holttest körül többen tolongtak és siránkoztak, már mondtam is a rögtönzött szöveget: »Oh, borzalom! Szerencsétlen! Megölték! Szegény ember!« A vásznon új személy jelent meg premier plánban, kinyitotta a száját és hosszú monológba kezdett. Ekkor döbbentem rá, hogy nehéz helyzetemből semmiképp sem tudok kikecmeregni, mert franciára szinkronizált filmet vetítenek... Szóljak, hogy nem értem azt a nyelvet, amin a szereplők beszélnek? Egyből azt kérdeznék, hát eddig hogy fordítottam. Érteni valójában még egyetlen mondatot sem értettem, csak úgy találomra mondtam valamit. Lesz, ahogy lesz! Majd csak rájövök valahogy, miről beszélhetnek a színészek és akkor majd mondok valami cselekményhez illő szöveget. Lázasan kérdéseket, párbeszédeket, sőt monológokat kezdtem kiagyalni. Közben azonban állandóan az motoszkált fejemben, hogy nekem meg kell magyaráznom, ki volt az az ember a film elején és miért ölték meg. Csuda tudja miért, arra a következtetésre jutottam, hogy amit látunk, vígjáték, amiben a ponyvaregényeket teszik nevetségessé. A szöveg- mondást ennek szellemében folytattam. Minden simán ment. Igaz, hogy az a fiatal lány, akit én csökönyösen a főhős testvérének mondtam, váratlanul férjhez ment saját »testvéréhez«, amiért is utólagos és hosszadalmas indoklásba kezdtem a film közepén. Alig vezettem ki ebből a tartalmi káoszból az ifjú férjet, akit én eleinte a főhősnőd bátyjaként könyveltem el, amikor a magyarázat tetőpontján, mondhatnám, a kezeim közt, holtan esett össze. Hirtelen halálát ördögi erőfliszkéssel préseltem a- könnyed vígjáték kerekei közé. A közönség agyon kac igta magát, olyan nevetséges volt a színészek baljós arca és a színészek nevében mondott vidám tréfálkozásom közti ellentmondás. Másfélórás verejtékes munka után megjelent a »Vége« felírás és én megkönyebbülten ejtettem ki számon az egyetlen valóban helyesen fordított szót. Következő héten Griff őrij barátom volt a soros. Előadás után összetalálkoztam vele. — Hogy ment a fordítás? Mit vetítettek? — Az »Arany út«-at — mondta sötéten. — Hogy, hogy az »Arany út«-at? Hisz azt a múlt héten én fordítottam. — Elhatároztfik, hogy mégegyszer megnézik, mert rég nem láttak ilyen sikeres Vígjátékot. Ha megölsz sem értem, mit nevethettek ezen a fűmen: tipikus melodráma borzalmakkal és gyilkossággal megspékelve. — Na és? — kérdem én. — Kikergettek. Azt mondták, hogy nem tudok fordítani. Csalónak neveztek. Megvallom, nem volt lelkierőm, hogy megmagyarázzam, hogy mi is történt az »Arany út« előző előadásán. Grigo- rij perfekt beszél franciául és szóról szóra fordította a szöveget. Fordítota: LAJOS GÉZA Küldöttközgyűlés a MEDOSZ-ban A MEDOSZ megalakulása ótalászati Vállalat küldötte javasolta, harmadik esetben ültek össze megyénk mezőgazdasági üzemeinek küldöttei a Szakszervezetek Megyei Tanácsa székházában, hogy megvitassák a két küldöttgyűlés ideje alatt kifejtett szakszervezeti tevékenységet, s meghatározzák az elkövetkezendő időszak feladatait. Az értekezleten Fekécs Lajos elvtárs, a MEDOSZ megyei elnöke tartott beszámolót. Beszámolójában foglalkozott az ellenforradalom hatásával a szakszervezeti mozgalomra, valamint a szakszervezeti munkában megmutatkozó eredményekkel, fogyatékosságokkal és feladatokkal. A szervezettségről szólva hangsúlyozta, hogy jelenleg az összdolgo- zók 85 százaléka tag.ia a MEPOSZ- nak, ezenbelül egyes ágak, mint az állami gazdaságok dolgozóinak 40, az erdőgazdaság 87, míg a gépállomásoknál, amely most van fejlődőben, megközelíti a 70 százalékot a munkások szervezettsége. Ezzel párhuzamosan javult a MEDOSZ gazdasági helyzete is: míg a januári összbevétel 32 000 forint Volt, egy főre 4,— forint átlag jutott, addig augusztusban és szeptemberben 95,—, 102 000 forint volt a havi bevétel, s az egy főre eső átlag 8,57 forint. Fekécs elvtárs elmondotta, hegy többet törődnek a termelési kérdésekkel, a dolgozók anyagi és kulturális helyzetének javításával. Bírálta a szakszervezeti munkában megmutatkozó fogyatékosságokat. Elmondotta, hogy ma még hibák vannak a kollektív vezetés, a szak- szervezeti bizalmiak tájékoztatása, a termelés kérdéseivel, valamint a dolgozók anyagi és kulturális helyzetének javításában. A Nagyatádi Gépállomáson pl. ebben az évben több mint tíz esetben lett volna szükség a szakszervezeti tagok törvényben biztosított segélyezésére, azonban a szakszervezeti bizottság annyi fáradságot sem vett, hogy a javaslatát felterjessze a MEDOSZ megyei bizottságának. Ebből kifolyólag a dolgozók elestek a jogos támogatástól. A beszámolóban részletesen szerepelt a szakszervezet feladatai is. A feladatokról szólva hangsúlyozta az előadó, hogy a szervező munkának nem szabad öncélúvá válni és elő kell segtíeni a szákszervezet egész munkájának megjavítását. A munka megjavítását a tervezésben való részvétellel, megfelelő javaslatok ki-* dolgozásával kell kezdenünk. Tovább kell fokozni a termelési tanácskozások jelentőségét, hogy ezzel elősegítsük a dolgozók helyes javaslatainak figyelembe vételét. A továbbiakban, hangsúlyozta az előadó, hogy igen fontos feladata a szakszervezeteknek a. dolgozókról való gondoskodás, érezzék azt, hogy a hatalom részesei, fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a termelési munkához biztosítva legyen a jó munkakörülmény, megfelelő ellátás, érvényesüljön a dolgozók jogvédelme és biztosítva legyen a dolgozókat érintő egyéb más problémák megoldása. A továbbiakban Fekécs eivtárs az üzemi tanácsok létrehozásának fontosságáról, jelentőségéről beszélt. Befejezésül a párt vezetőszerepének biztosításáról és a szakszervezet, valamint a gazdasági vezetés közötti kapcsolat javításának szükségességéről beszélt. A beszámoló, valamint a határozat feletti vita következett. A vitában 17 felszólaló vett részt, akik észrevételeikkel, helyes javaslataikkal segítették a tanácskozás eredményességiét. Szörényi János, az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatósága részéről elmondotta, hogy ahol jól dolgozik az üzemi bizottság, mint pl. a Nagybaráti Állami Gazdaságban, ott jobbak a termelési tervek teljesítése, a dolgozóik anyagi és kulturális helyzete. Az Alsóbogán Állami Gazdaság üzemi bizottsága viszont nem foglalkozik termelési kérdésekkel, lemaradás van a termelési tervek teljesítésével, de lemaradás mutatkozik a dolgozók munka- és é'etkö- rülményeinék alakulásában is. Befejezésül arra hívta fel a figyelmet, hogy javítani kell a MEDOSZ Megyei Bizottságának és az állami gazdaságok igazgatóságának kapcsolatát. A Gépállomások Megyei Igazgatósága részéről javasolta, hogy a MEDOSZ új vezetősége szervezzen tapasztalatcserét a dolgozók részére. Róth Sándor, a Felsőbogátpusztai Állami Gazdaság küldötte javasolta, hogy módosítsák a határozati javaslatot annyiban, hogy a határozat ne csak az aktivistákra, hanem a szak- szervezeti tagokra is legyen kötelező. Antal János, a Kaposvári Középsomogyi Erdőgazdaság küldötte arra hívta fel a küldöttközgyűlés figyelmét, hogy a jövőben a családos üdültetés megszervezését jobban szorgalmazzák. Harustyik Mihály, a Siófoki Hehogy a határozat mondja ki a bizalmi tapasztalatcserék megszervezését. ^ Szabó Sándor elvtárs, a KISZ megyei bizottságának szervező titkára arra hívta fel a szakszervzeti vezetők figyelmét, hogy az adott lehetőségek határain belül minden területen segítsék a KISZ munkáját. Amennyiben lehetséges, szervezzenek ifjúsági brigádokat. Az üzemi bizottságok a közeljövőben fordítsanak nagyobb gondot az ifjúság érdekvédelmére. Több helyen tisztasági brigádokat alakítottak, ilyen jellegű brigádokat másutt is lehetne szervezni. A felszólaló a továbbiakban a fiatalok szakmai nevelésének fontosságát hangsúlyozta. A vitában felszólalt Szirmai Jenő elvtárs, a Megyei Pártbizottság első titkára is. Szirmai elvtárs értékelve a szakszervezet tevékenységét, megállapította, hogy az utóbbi időben javult a MEDOSZ munkája. Az üzemi bizottságok, szakszervezeti bizottságok már többet foglalkoznak a termelés kérdésével, a dolgozók érdekvédelmével. Az őszinteségről is szólott. Felhívta a küldöttgyűlés részvevőinek figyelmét, hogy legyenek őszinték a munkásokhoz. Merjenek bátran igent vagy nemet mondani. A vezetők, aktivisták éljenek a dolgozók, között, törődjenek a dolgozókkal, dicsérjék jó munkájukat, ha valami bajuk van a dolgozóknak, erezzenek velük együtt. Végül azdkról a feladatokról szólt Szirmai elvtárs, amelyek a MEDOSZ előtt állnak a mezőgazdaság szocialista átszervezése során. A vitában felszólalt Varga János elvtárs, a MEDOSZ országos elnökségének tagja. A szakszervezeti bizalmiak munkájával kapcsolatban javasolta, hogy a munka középpontjába kell állítani a bizalmiak nevelését, a velük való foglalkozást. De nemcsak a bizalmiakat kell nevelni, hanem nevelni kell a szakszervezeti bizottság tagjait is. A vezetők nevelése az alapja a további jó felvilágosító, nevelő munkának. Fekécs elvtárs válasza után került sor a választásra. A küldöttközgyűlés megválasztotta a választmányi tagokat, póttagokat, számvizsgáló bizottsági tagokat és póttagokat, s megválasztotta a kongresszusi küldötteket. A küldöttközgyűlés 17 küldöttet választott a MEDOSZ második kongresszusára. Kongresszusi küldött: Fekécs Lajos, Nagy Árpád, Barta Elek, Péter Oszkár, Szekeres Lajos, Horváth Mátyás, Zöld János, Abonyi Pál, Mózes Márton, Horváth Zoltán, Szobo.nyai János, Dergecz Ferenc, Antal János, Zsgirica _ Ilona, Szabó János, Nógrádi Vera és Harustyik Mihály. A küldöttközgyűlés után a megyei választmány megtartotta első ülését és megválasztotta az elnökséget. Az elnökség tagjai a következők: Kovács' József, a Somogy tarnó- cai ÁG, Tóth György, a MEDOSZ munkatársa, Pusztai Ferenc, a MEDOSZ muynikatáirsa, Péter Oszkár marcali erdészet, Puska Ferenc se- gesdi erdészet, Fekécs Lajos . MEDOSZ megyei elnöke, Széli András Balatonboglári ÁG, Horváth Zoltán MEDOSZ elnökhelyettes, Abonyi Pál Állami Gazdasági Megyei igazgatója, Zöld János Balaton- nagybereki ÁG, Nagy Árpád, a Gépállomások megyei igazgatója, Antal János Középsomogyi Erdészeti Gazdaság és Harustyik Mihály Siófoki Halászati Vállalat. Az elnökség póttagjai: Kiss József ÁG megyei igazgatóságának osztályvezetője, Székely Elemér Lengyeléit Gépállomás és Cseh Gyula, a Középsomogyi Erdő- gazdaság igazgatója. s álvásár Import tiszta gyapjú 33 forint Minden színben 40 forint Tiszta gyapjú 87 forint Kaposvári Kiskereskedelmi Vállalat boltjaiban
