Somogyi Néplap, 1957. december (14. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-13 / 292. szám

FÉLTÉKENYSÉG

Részlet dr. Naményi Gyula: »Eljegyzéstől — a válóperiq« c. sa.íó alatt lévő _ könyvéből.

IBaK' TV válóperek sarán igen sokszor előfordul, hogy í*"'- a bíróságnak mérlegelni kell, hogy a féltékenység mennyiben volt okozója az együttélés felbomlásának. A féltékenység a kizárólagos birtoklási vágy ferde kinövése, a szerelem mostoha-testvérének is nevezhető. Tudvalévő, hogy a szerelem a teljes bizalmon alapszik ugyan, de az is köztudomású, hogy a szerelemmel rendszerint együtt jár a féltékenység is, mint fénnyel az árnyék. a n szükségszerű velejárója ugyan, de sokan úgy gondolják, hogy féltékenység nélkül nem szerelem a szerelem. Azt hiszik, hogy minél féltékenyebbek, annál jobban bizonyítják ezzel szerelmük nagyságát és szerelmükkel egyenes arányban nő a féltékenység is.

A féltékeny ember — legtöbbször minden alap nélkül — igen sok szenvedést zúdíthat házastársára: megalázással, durvasággal, megszégyenítő gyanúsítga- tásokkal pokollá teheti az életét, feldúlhatja a legszebben induló házaséletet is. A féltékenység a szerelem bizonysága ugyan, de az alaptalan gyanakvás gyűlöletté változtatja társában a legnagyobb szerelmet is. Az egészséges ösztönű, a kiegyensúlyozott lelki emberre mindenesetre elriasztóan, sértően, kiábrándítóan hat a féltékenység, és önkénytelen ellenkezést, dacot, megvetést, felháborodást vált ki. A féltékenység nem újkeletű szerelmi betegség. Az Aquincumi helytartói palota udvar felőli részén van egy felirat, amely közel 2000 éves történetet elevenít föl. Féltékeny és bosszúálló férfi írhatta a helytartói palota falára azt a máig is megmaradt figyelmeztetést, amely megfenyegeti a helytartó Gratus nevű fiát, hogy meglakol, ha továbbra is magánál tartja az egyik századparancsnok rabszolganőjét. Az is ismeretes, hogy a középkorban barbár, kínzó eszköz volt az erényöv. A hadbavonuló férj emésztő féltékenységében vasabroncsot készített feleségének és a különleges lakatjának a kulcsát magával vitte. A szerencsétlen asszony hónapokig is éjjel-nappal kénytelen volt viselni a kényelmetlen, a megalázó,’ a sokszor fájdalmat Okozó, a bőrt és húst is kisebző kínzóeszközt. Ma már borzalommal' tekintünk e megalázó kínzóeszköz múzeumokban még látható példányaira. Ne gondoljuk azonban, hogy a féltékenységnek ez az emberi méltóságot megalázó formája ma már teljesen letűnt. Sokkal több a féltékenységi dráma, mint elképzeljük. A tragédiák a házaséletben húzódnak meg, belőlük kevés kerül a nyilvánosságra. Sokszor még a válóper nyilvánossága elé sem hozzák azokat. Néha humoros formában veszünk róluk tudomást: pl. egy asszony eldugta a már nem egészen fiatal férje műfogsorát, hogy gyengélkedése idején a férje a társaságban ne udvarolhasson.

Sokkal megdöbbentőbb, fantasztikusabb az a múlt évben Hajdú-Bihar megyében lefolyt válóperben napfényre került féltékenységi dráma, amelyben a szinte féltékenységi tébolyban szenvedő férj rá tudta kényszeríteni fiatal feleségét arra, hogy a távollétében állandóan egybeszabott kezeslábast viseljen, amely felül, a nyaknál egy fémgyűrűvel volt összefogva. E fémgyűrű egy jelszavas forgatható lakattal volt ellátva és a 4 betűs jelszót csak a férj tudta. Az eltávozáskor, a hivatalba indulásakor lezárta a fémgyűrűt és csak este, a hazatérésekor nyitotta azt ki. A szerencsétlen asz- szony télen-nyáron kénytelen volt viselni ezt az emberi méltóságában megalázó, szörnyen kényelmetlen, férje nélkül ki nem nyitható, le nem vethető rabruhát, amely a legelemibb életszükségletében is akadályozta. Tehát még a középkori vasabroncsnál is barbárabb volt ez a beteg fantáziával (kiagyalt »erény kezeslábas«, amellyel a nemi rabszolgaság legvisszataszítóhb formája kelt életre napjainkban.

A féltékenység rengeteg családi tragédiának vált már okozójává. A féltékeny ember idegbetegsége — mint a debreceni példa is igazolja — a beszámíthatatlanságig fokozódhat és a féltékeny ember elveszítheti uralmát cselekedetei, érzései, gondolatai fölött, zúzni, tömi, gyilkolni is képes. A féltékeny embert éppen ezért mint súlyos idegbeteg embert kell kezelni és a féltékenység legjobban úgy gyógyítható, ihogy a házastárs gyöngédséggel, megértéssel, részvéttel és szeretettel arra törekszik, hogy a gyanúnak még a gondolatát is elhessegesse maga körül. A csillapítha- | tatlan féltékenység lassan elcsitul, ha nem kap tápot.

| A féltékenység nem gyógyíthatatlan betegség.

Téli szépségápolás

Egyik napról a másikra szokott ránkköszönteni a jeges lehelletű tél. A téltől bizony szívesen menekülnének az emberek, különösen azok a lányok és asszonyok, akiknek arcbőre érzékeny. A téli hideg levegő, de még inkább a hó vakító fénye, a hideg szél valóban okozhat szépséghibákat, sőt előidézheti a bőr megbetegedését is. Különösen akkor, ha hidegből — melegbe, vagy melegből — hidegbe minden átmenet nélkül megyünk és nem gondolunk a bajok megelőzésére.

A hó vakító fénye szemgyulladást okozhat, de gyulladás keletkezhet általa a bőrön is. A hó vakító fénye következtében az érzékeny arcbőr megduzzadhat, a szemhéjak, az ajkak mesdagadhat- inak, a bőr húzódhat, fájhat, egyszóval bekövetkezhet a bőr gyulladása. Az ilyen bőrgyulladásnak a gyógyítása betekig is eltarthat. Ezt megelőzhetjük úgy, hogy csak alaposan bekrémezett arccal megyünk ki hosszabb időre a hideg levegőre, lehetőleg fényvédő anyagot tartalmazó krémet használjunk. Ennek hiányában megfelelő az olaj, vagy vaj is, ezzel kenjük be arcunkat.

Az ajak gyulladása is gyakori a téli időben. Rendszerint a szeles, hidegben való kinttartózkodáskor következik ibe. Ha hosszabb ideig tartózkodunk kint a hidegben, ne használjunk rúzst. Sokkal célszerűbb fehér szőlőzsírral bekenni ajkunkat. A szem védelmére zöld szemüveget szoktak rendelni. A szem kötchártyája a legérzékenyebb az erős fénnyel szemben. A gyulladás a szemhéjak alatti duzzadással és viszketéssel kezdődik. A szemgyulladás bekövetkezésekor már ne kísérletezzünk házi gyógyszerekkel, hanem mielőbb forduljunk szakorvoshoz.

Tób — szürke bőr béri városi bunda,

KARÁCSONYI AJÁNDÉK: A KESZTYŰ

Az utóbbi időkben alig akad olyan ház, ahol a lányok és az asszonyok ne kötnének, ne horgolnának, ne kézimunkáménak.

Igen kedves karácsonyi meglepetéssel szolgálhatnak azok, akik kötni szeretnek, ha kesztyűt kötnek: a férfiaknak és a fiatalabb és idősebb lányoknak, asszonyoknak.

A férfi kesztyű kötéséhez 10 deka kettőzött szálú zafír-fonal, vagy kártolt gyajú szükséges. A kesztyűt 64 szemre kezdjük és kötőtűvel körbehaladva két sima, és ikét fordított váltakozásával kötünk, 8 cm után egy sima és egy fordított váltakozásával folytatjuk a munkát, 3 soron keresztül, a negyedik sorban sima szemre fordítottat, a fordítottra simát kötünk. Ezután újabb három sor után ismét cseréljük a szemeket. Az egy tűn minden négy sorban az első két szemtől jobbra és Italra egy négy szemet szaporítunk, mégpedig hüvelykujjnak, összesen 5—5 szaporítás után biztosítótűre

vesszük a 12 szaporított szemet és még 6 szemet. A leemelt szem fölött 6 új szemet készítünk, az így nyert 64 szemes bőséggel kötünk tovább az ujjak kezdetéig. Itt a hüvelykujj nyílása fölött lévő 20 szemre és a két ujj közé készített 3 új szemre, tehát 23 szemre megkötjük a mutatóujjat a megfelelő hosszúságúra. Végül a szemeket tűre vesszük és összehúzva elvarrjuk. A középső ujjat a kézfej 9, a tenyér rész 8 szemére, azonkívül a mutatóujj 3 oldalszemére és 3 ujj oldalszemre, vagyis 23 szemre kötjük az előző leírás szerint. A gyűrűsujj hasonlóan készül. A kisujjat a fennmaradó 20 szemre és gyűrűsujj 3 oldalszeméből kötjük. Végül pedig a hüvelykujjat a többihez hasonlóan készítjük el. A női kesztyűt hasonlóképpen kötjük, természetesen kevesebb szemmel. A női kesztyűt 56 szemre kezdjük és ennek arányában osztjuk el az ujjak szemeit.

A nők egymás kedvéért csinosítják magukat

Harold W. Semmens. a »Fodrászok és parókia-készítők .szövetségének« elnöke kijelentette, hogy a nők nem any- nyira azért csináltatnak pompás frizurákat, hogy a férfiak utánuk forduljanak, hanem hogy iriggyé tíegyék a többi nőket. Semmens szerint vannak, akik azt hiszik, hogy ,a nők azért szépiáik magukat, hogy vonzzák a férfiakat. A helyzet azonban nem így áll. »A modern nő nem azért megy fodrászhoz. kozmetikushoz és nem azért csináltat elegáns ruhákat magának, hogy meghódítsa a férfit. Mindezt azért teszi. hogy elhomályosítsa n többi nőkét« — mondotta.

»A nőnek nem az a célja, hogy elismerő füttyentést váltson ki abból a férfiből, akit meg akar hódítani, mert a jól nevelt nőnek nem tetszenek az ilyen nyilvános elismerések. Igaz, azt akarja, hogy utána forduljanak, mégpedig a többi nők«.

Semmens a továbbiakban megjósolta, hogy visszatér a parókadtvat. »A nő. akinek mindig olyan sietős a dolga, egy pillanat alatt fejére Igazíthatja az egyéniségének megfelelő parókát. Manapság ininden hölgy viselhet parókát«.

Neuraszténia

F.zzel az orvosi meghatározással kiadósán vissza szoktak élni. Ha valaki durva és neveletlen a környezetéivel szemben, ha megbízhatatlan és lusta, akkor rendszerint ezzel szokta a lelkiismeretét megnyugtatni: — Jaj Istenem, olyan neuraszténiás vagyokl Borzasztó, dehát — betegség, nem lehet rajta segíteni.

Ha azonban az Ilyen ember komolyan számot vet magával, összeszedi akaratát, önfegyelmét, és némi rendszert vezet be életmódjába, akkor többnyire más szemmel nézi majd a világot (de a világ is őt) és »neuraszté- niás« tünetei egyszeriben megszűnnek. Ne essünk azonban a másik végletbe se és ne kételkedjünk benne, hogy igenis vannak emberek, akik idegrendszerüknek sajátos gyengesége és túlérzékenysége következtében (a neuraszténia betüszerinti értelmében ideggyengeséget Jelent) olyan panaszokkal állnak elő, amelyek valóban súlyosak és kínzóak, de a betegségek hosszú lánc- sorának egyik szemébe sem Illeszthetők bele, annál kevésbé, mert alig, vagy egyáltalában nem mutatnak kóros testi elváltozást, tehát köznapi értelemben vett »betegséget«. Az ilyen ember panaszait mellőzni, vagy ‘öt éppenséggel leszidni és kinevetni nemcsak céltalan, de egyenesen káros is. Különösen a szülők vegyék ezt fontolóra, mert bizony sok neuraszténlás g 'érmék szenved a felnőttek értetlensége és niag- ibántásal miatt. De nemcsak szenved, hanem elkeseredettségből és dacból még lobban beveszi magát betegsége úgyszólván kimeríthetetlen sincai mö- gé.

ITT A TÉL

Az első hó

Csiling-csiling, itt a tél, Hópillangók szállnak,

Piros arcú kisgyermekek Kacagva szánkóznak.

Vasas talpú kis szán elé »Bodri« kerül »lónak«, Együtt örül a gyermekekkel 0 is a friss hónak.

Csiling-csiling, fut a szán,

Fel a meredekre,

És zsibongó gyerekhaddal, Siklik le a völgybe.

»Bodri« a csahos »lovacska« Virágos a kedve Felborítja utasait S gurulnak nevetve.

üdvözlése

Csiling-csiling, ajtó nyílik,

A nagyapó pipázva Megnézni az unokáit Lép ki a tornácra.

Ajkán inosőly, szeme fénylik Nedves lett pillája A pipája nem parázslik Hogy kihűlt, nem bánja.

Csiling-csiling, szél süvít, Sötét az ég alja Elcsitult már odakint A gyermekek zsivaja Ilyenkor már ágyban fekszik Minden fiú, lányka Az első hó gyönyörétől Lesz még szebb az álma.

A vörös orr kezelése, gyógyítása

azonos színű panofix béléssel.

SZŰCS FERENC

OOGGOOOOOOOOOOOOGOOOOGOOOOOOOOGOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOGiOGOOOGOOOGO'-'y^OGOe

Igen kellemetlen szépséghibának számit az orrvörösség, az is igaz, hogy aránylag nehezen kezelhető, de az is, hogy rengeteg nő szenved miatta. Hogy mi okozza az orrvörösséget? Énnek több oka lehet. Vérszegénység is előidézhet orrvörösséget. meg a vérkeringés zavarai. Aztán az étkezés is kihozhat! a az orrvörösséget. Van, aki azért szenved orrvörösségbsn, mert túl fűszeres ételeket eszik és gyakorta fogyaszt szeszesitalokat. Egyesek szerint a túlzott feketekávé fogyasztása is előidézheti ezt a kellemetlen szépséghibát. Persze az esetek azt bizonyítják, hogy orrvörösségber, azok szenvednek inkább, akiknek a bőre érzékenyebb. A kozmetikusok már megállapították, hogy a rosszul választott krém, szappan is hozzájárulhat az orrvörcsség jelentkezéséhez. Ebből az következik, hogy a különböző krémek és szappanok állandó használata előtt helyes, ha kozmetikustól, szakorvostól kérünk tanácsot, hogy elkerüljük az esetleges szépséghibákat. Az is előfordul hogy a faggyumirigyek betegen működnek és pattanások éktel enítik el az arcot. Ez az állapot máris figyelmeztető, mert ebből a helyzetből könnyen alakul orrvörösség. Persze a pattanások jelentkezése bakfís- korban más okból történik és akkor nem vezet orrvörösséghez.

Az orrvörösség jól bevált háziszere a következő: vegyünk elő 2 kis

tálkát és az egyikbe forró vizet, a másikba hideg vizet öntsünk. Borogassuk az orrunkat előbb forró, majd hideg vízbe mártott vattával. 10 percig, mégpedig 2 héten át naponta egyszer-egyszer. Természetesen óvakodjunk attól, hogy olyan kenőcsöt használjunk, amelyet nem a szakorvos ajánlott, hiszen más kenőcs használható a zsíros, ás más a száraz arcbőrüeknél.

lllllllllllllll!llllllllllll!ll!lllll!llll!lllll!llllllll!l!ÍIII!llll!llíl!ll!!IIII!ll!llllllll

Hóesés

(Olasz gyermekvecre.)

Mező és úí fehéredik, a hó könnyen és csendesen, szállingózva szépen esik.

A pelyhecskék oly bohémek, táncolgatnak égből-jövet, míg fáradtan földet érnek

Ezer csillag így havazik — majd tetőn és kéményeken, kövön s kertben mélyen alszik.

Sok szomorú régi gondból dobban a szív emlékekre, s árva gyermekekre gondol.

Fordította: Szabó Ibolya

M nem 4A3

Hogyan keresett társat a kutya?

(Burját mese.)

Régesrégen — így mesélik — egyedül élt a kutya az erdőben. A magányt azonban hamar megunta, elment hát egy olyan társat keresni, akivel örökre együtt élhet. Elhatározta, hogy csak az lehet társa, aki senkitől se fél és a világon a legerősebb.

Elment farkashoz, mert azt hitte, ő a legerősebb az egész világon.

— Éljünk együtt, farkas koma! — mondta a kutya.

A farkas nem ellenezte, így hát ettől fogva együtt éltek. Egyszer ám, ugatni kezdett a kutya éjszaka, mert zajt hallott az erdőben.

— Jaj, ne ugass úgy, kis kutyácska - csitította a farkas — ide talál jönni a medve és mindkettőnket felfal.

»Ahá — gondolta a kutya — tehát a medve a legerősebb a világon, ha még a farkas is retteg tőle.«

Otthagyta a farkast és elment megkeresni_ a medvét az erdő sűrűjében.

— Medve koma, éljünk együtt! — mondta a kutya.

A medve nem ellenezte, így hát ettől fogva együtt éltek. Zajt hallóm egyik éjjel a kutya, s éktelen ugatásba tör ki. Fogvacogva kérleli a medve:

— Kis kutyácskám hallgass rögvest, az oroszlán idejöhet.

»Ha a medve megijed az oroszlántól, nem is

lehet a legerősebb a világon« — morfondírozott a -kutya.

Addig ment, mende- gélt, míg az oroszlánra rá nem talált.

— Jó oroszlán, éljünk együtt! — mondta a kutya.

Az oroszlán nem ellenezte, így hát ettől fogva együtt éltek. Egyszer ám ugatni kezd a kutya éjjel. Kérvtö kérleli az oroszlán:

— Jaj, ne ugass £is kutyácskám, idetalál tévedni az ember, szörnyű vassal a kezében, s meglásd, mindkettőnket megöl.

»Akkor az ember mindenkinél erősebb, hal még az oroszlán is retteg tőle« — gondolta a kutya.

Addig kóborolt, mig

az embert meg nem találta.

— Ember, éljünk együtt — mondta neki.

Az ember nem ellenezte, így hát ettől fogva együtt éltek.

Egyszer éjjel zajt hall a kutya és ugatni kezd. Felébred az ember, de ahelyett, hogy csitítaná, még biztatja:

— Csak hangosabban kis kutyácskám, hangosabban!

Megörült a kutya, látta, hogy az ember mindenkinél erősebb a világon, senkitől se fél.

Azóta él együtt az emberrel a kutya, s mind a mai napig hűségesen szolgálja.

Fordította:

LAJOS GÉZA