Somogyi Néplap, 1957. december (14. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-13 / 292. szám

SOMOGYI NÉPLAP Péntek, ÍÖ'57. deeembsf 12. BULGANYIN ÜZENETE ISENHOWERHEZ Moszkva (TASZSZ). Nylkolaj Bul­ganyin, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke december 10-én üze­netet intézett Dwight D. Eisenho- werhez, az Egyesült Államok elnöké­hez. Az üzenet szövegét a csütörtö­ki moszkvai lapok is közük. Bulganyin azt javasolja az Egye­sült Alamok elnökének: a Szovjet­unió, az Egyesült Államok és Nagy- Britannia kötelezze magát, hagynom használ nukleáris fegyvereket, s vál­lalja, hogy 1958. január 1-től leg­alább kétehárom évre ideiglenesen lelfüggeszti az összes ilyen fajtájú fegyverekkel kapcsolatos kísérleti robbantásokat. Javasolja még az Egyesült Álla­mok elnökének és Nagy-Britannia kormányának, egyezzenek meg mind­hárman, hogy semmiféle nukleáris fegyvert nem helyeznek el sem Nyu- gat-Nemetországban, sem pedig Ke- let-Nj^netorseág területén. Bulganyin hangsúlyozza, ha ezt az egyezményt kiegészítené a Német Szövetségi Köztársaságnak és a Német Demok­ratikus Köztársaságnak olyan meg­állapodása, amely a nukleáris fegy­verek gyártásának megszüntetéséről és arról intézkednék, hogy ilyen fegyvereket nem helyeznek el Né­metországban, akkor Lengyelország és Csehszlovákia kormánya részéről elhangzott hivatalos kijelentésnek megfelelően ezek az államok szin- Izn nem gyártanak és nem helyez­nek el területükön nukleáris fegyve­reket. Ilymódon, javasolja Bulganyin, Közép-Európában több mint száz­millió lakosú tágas övezet jöhetne létre, amely kívül állna az atosnfegy- verfcezési körzeten és ahol a mini­mumra lehetne csökkenteni az atom­háború kockázatát. Bulganyin azt javasolja Eisenho- wérnek, dolgozzanak ki közöö'javas­latot és terjesszék ezt az Északatlanti Szövetség és a varsói szerződés tag­államai elé. A közös javaslat tár­gya: ilyen, vagy olyan formában kös­senek meg nem támadási egyezményt a két államcsoport között. A szovjet kormányfő a közel- és jkozép-keleti helyzet rendezése cél­jából javasolja, hogy ne tegyenek icauni olyan lépést, amely sértené e térség országainak függetlenségét, s mondjanak le a Közel- és a Közép- Kelettel kapcsolatos kérdések erő­szakos megoldásáról. Javasolja az Egyesült ÁllamSk el­nökének, kössenek szerződést, amely I s hirdetné mindkét állam szilárd tö­rekvését, hogy fejlesztik egymás kö­zött a barátságot és békésen fognak élni egymás mellett. Bulganyin rámutat, hogy a szov­jet kormány nagy jelentőséget tulaj­donít az államférfiak személyes ta­lálkozásainak, mert az ilyen kapcso­latok lehetővé teszik, hogy fontos nemzetközi kérdésekben közös né­zőpontot találjanak. — Mi — jelenti ki Bulganyin — hajlandók lennénk megegyezni a vezető államférfiak személyes találkozójában, akár e le­vélben említett kérdések, akár pe­dig olyan más kérdések megvitatása céljából, amelyek megvizsgálásának szükségességében a találkozó részve­vői megállapodnának. Hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia sugalma- zására jelenleg kidolgozás alatt van­nak bizonyos intézkedések. Ezeknek az a céljuk, hogy jelentősen fokoz­zák az Északatlanti Szövetség tag­jainak háborús készülődését. Ezek ahhoz vezetnek, hegy a fegyvergyár­tás és az általános háborús készülő­dések erőltetése céljából mozgósít­ják a szövetség tagállamainak vala­mennyi tartalékát. A szovjet kormányfő megjegyzi, hogy az Egyesült Államok és né­hány más NATO-ország bizonyos kö­rei tévese?! értékelik a tudomány és technika területén nemrég kivívott szovjet sikereket. Bulganyin hang­súlyozza: bár a mesterséges holdak kilövése arról tanúskodik, hogy a szovjetunió a békés tudományok és a haditechnika területén egyaránt óriási sikereket aratott, mégis tud­valévő, hogy a Szovjetunió mindig azt akarta és azt akarja most is, hogy ne használják fel pusztításra se az irányítható rakétákat, se az atom- és a hidrogénbombákat, s hogy ál­lítsák az atomenergiát teljes egészé­ben a társadalom békés fejlődésének szolgálatába. Bulganyin rámutat, hogy a nem­zetközi helyzet fejlődésében rendkí­vül jelentős pillanathoz érkeztünk. A nemzetközi helyzet alakulása je­lenleg olyan, hogy az államoknak, de különösen a nagyhatalmaknak a közeli jövőben történő intézkedései­től jelentős mértékben függ az egész emberiséget mélyen érintő fő kér­désre adandó válasz: tovább hala­dunk-e mind nagyobb gyorsasággal a háborús katasztrófa felé, vagy pe­dig az államok politikájáért felelős személyek a békés együttélésnek és az összes országok együttműködésé­nek egyetlen járható útjára lép­nek? Bulganyin iiz©nete Ädenauesrhez Moszkva (TASZSZ). Nyikolaj Bul­ganyin, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke december 10-én üze­netet intézett Konrad Adenauerhez, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárjához. Az üzenetet a csü­törtöki moszkvai lapok ^zöUek.^ ^ ^ ugyanakk(jr csatlakorik az fejezi ki aiomháborús előkészületekhez, mértékben I Veszélyesen tévednek, akik azt ül­tökben felelős is a jelenlegi nemzet­közi feszültségért és azért, hogy Eu­rópát háborús tömbök osztják meg. Sok tény tanúsítja — mutat rá az üzenet hogy a szövetségi kor­mány minden eszközzel akadályozza a hatalmak leszerelési megállapodá­Bulganyin a szovjet mélységes aggodalmát amiatt, hogy rendkívüli fokozódtak és kiterjedtek a NATO- tagállamok atomháborús előkészüle­tei. Ezt különösen a NATO-tanács küszöbön álló párizsi ülésszaka iga­zolyi. _ _ Bulganyin megállapítja, az Egye­sült Államok, amely több ezer kilo­méterre van Európától, Nyugat-Né- metországban, Angliában, Francia- országban, Olaszországban és más államokban megteremtette az atom- Jrtborús katonai támaszpontok hí- iozatát. Az üzenet rámutat: A NATO-al- lamok > kölcsönös függésének« elve, amelyet az amerikai és az angol kor­mány az atlanti szövetségek háta mögött dolgozott id, azt bizonyítja, fiogv az Egyesült Államok, Nagy- Britannia támogatásával, sajat ka­tonai és politikai terveinek szolgála­tába akarja állítatni a tömb többi tagjának tudományos, gazdasági erő­forrásait és emberanyagát. Mindebből ítélve — állapítja meg Bulganyin —, azért hívták össze a NATO tanácsának ülésszakát, hogy új intézkedéseket hozzanak, ame- j ' vj; alapján amerikai atom- és rakétafegyvereket helyeznek el Nyu- gat-Eurépában és a fegyverekkel fel­szerelik a NATO-országokat, köztük a Német Szövetségi Köztársaságot is. Sok múlik azon — hangoztatja az üzenet —, hogyan vélekedik e kér­désekről a Német Szövetségi Köztár­saság kormánya. Bulganyin hangsú- Ivozza, hogy »a Német Szövetségi köztársaság — tekintettel nagy gaz­dasági lehetőségeire, tudományos és műszaki fejlettségének magas szín­vonalára és földrajzi helyzetére — jelentősen hozzájárulhatna a nem­zetközi feszültség enyhítéséhez és a béke megszilárdításához«. Bulganyin sajnálattal állapítja meg, hogy a nyugatnémet kormány nemcsak, hogy kitér minden ilyen irányú lépés elől, de jelentős mér­lítják —- emeli ki a szovjet minisz­terelnök —hogy a nyugat-németor- külföldi atomtámaszponiok verrel való ellátása, még jobban az északatlanti tömbhöz láncolná, s ez eltorlaszolhatja a német nemzeti egy­ség helyreállításának ma még nyit­va álló egyetlen útját: a két német álam megegyezésének útját — je­lenti ki Bulganyin. Az üzenet arra hívja fel a figyel­met, hogy a Német Szövetségi Köz­társaságnak ma olyan dolgokban kell döntenie, amelyek hosszú évekre ha­tározzák meg sorsát. Holnap esetleg már késő lesz megtenni mindazt, amire ma még mód van, hogy meg­akadályozzák az eseményeknek béke ügyére és a német nép nemzeti érdekeire káros fejlődését. Bulganyin ezután rámutat, nap­jaink elsőrendű feladata, hogy hely­reállítsuk az államoknak a hideg­háború esztendeiben egymás iránt megrendült bizalmát. A leszerelést és a nemzetközi eny­hülést szolgálná, ha Közép-Európá- ban Németország mindkét részét ma gábanfoglaló atomfegyvermentes övezet jönne létre — mondja az üze­net. Ha a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia megál­lapodnak egymással, hogy Németor­szágban nem tartanak atomfegyvert, s ha a Német Szövetségi Köztársa­ság és a Német Demokratikus Köz­társaság kormánya úgy■’ intézkednék, hogy Németországban ne legyen sem német, sem külföldi atomfegyver, ebben az esetben, mint ismeretes, a lengyel és a csehszlovák kormány ugyancsak hajlandó ilyen kötelezett séget vállalni. Bulganyin emlékezteti Adenauert a Szovjetunió kormányának azokra a nyilatkozataira, amelyekben ki­fejti, hogy hajlandó csökkenteni Né metországban állomásozó csapatainak létszámát, vagy hajlandó kivonni csapatait Németországból és más országokból is, ahol a varsói szerző dés értelmében szovjet csapatok ál lomásoznak, ha a Német Szövetségi Köztársaság területéről és más NA- TO-tagálIamok területéről is kivon­ják az amerikai, az angol és a fran­cia fegyveres erőket. Bulganyin kijelenti: teljesen alap1- tálán az az aggodalom, hogy a Szov­jetunió és az Egyesült Államok meg­egyezése más államok rovására tör­ténnél!. A Szovjetuniónak egyáltalán nem érdeke,, hogy azon az áron javítsa meg kapcsolatait az Egyesült Álla­mokkal, hogy ez kárára legyen az amerikaiak más kapcsolatainál:, köz­tük a nyugatnémet—amerikai vi­szonynak. Az a célunk — emeli ki Bulganyin —, hogy a nagy és a kis országok bizalmának megszilárdítá­sával és a baráti együttműködés fej­lesztésével teremtsük, meg a békés együttélést. Bulganyin: üzenete végül hangsú­lyozza, hogy intézkedéseket kell hoz­ni a Szovjetunió és a Német Szövet­ségi Köztársaság viszonyának meg­javítására és a mindlset félnek hasz­nos kölcsönös kapcsolatok kiterjesz­tésére. Reményét Fejezte ki. hogy a Szov­jetunió és a Német Szövetségi Köz­társaság kormányküldöttségének moszkvai tárgyalásai kölcsönösen A kanadai külügyminiszter nyilatkozata Összeegyeztethetők a Német Szövet- előnyös megegyezéssel végződnek, s ségi Köztársaság biztonságának ér- ■ bizonyom haladást jelentenek majd dekével. ! a két ország viszonyánaJlt javulasa­Nyugat-Németországot, atomtegy- baiu üz United Press hírügynökség tudósítása a HITO tagállamot ellentéteire! Ottawa (TASZSZ). Smith kanadai külügyiminiszter a kanadai képvise­lőház külügyi bizottságában nyilat­kozatot tett a kanadai—szovjet vi­szonyról. Kijelentette: szeretné hang­súlyozni »őszinte és állandó törekvé­sét a vitás kérdések végleges, békés megoldásának megkeresésére«, s áthatja őt az a forró kívánság, hogy a Nyugat és a Szovjetunió közötti feszültség csökkenjen. »»Egyetlen jó­zan gondolkodású ember sem koc­káztathatja és nem is kockáztatja meg, hogy becsapja az ajtót az együttélés bármiféle lehetősége előtt.« A külügyminiszter ezután foglalkozott Hruscsovnak az együtt­élésre vonatkozó legutóbbi javasla­taival, s kijelentette: a kanadai kormánynak nem az n véleménye, hogy mindig csak »nem«-el vála­szoljunk a tárgyalásokat és megbe­széléseket indítványozó szovjet ja­vaslatokra. Smith végül megállapította: a legújabb tudományos felfedeaósek egészen új helyzetet teremtettek. Újra kell értékelnünk a oalyzeiet, a katonai és a politikai helyzetet egyaránt. Ilyen álláspont mellett Ka­nada nézetei nem lesznek azonosak azokkal a nézetekkel, amelyeket a NATO más tagállamainál figyelhe­tünk meg, ahol minden javaslatra határozott »netn«-el válaszolnak — hangozhatta a külügyminiszter. ’á/ŐlSd BEINK PÁRIZS (MTI) Algéria Constantine megyé­jében francia ejtőernyősök egy lo­vas egység és gyarmati gyalogság bevetésével támadást intéztek egy nagyobb felklő csoport ellen, a fel­kelők heves harcban 67 halottat vesztettek — mondja a francia je­lentés, amely nem szól a francia veszteségekről. Algírban Julie ezre­des sajtóértekezleten közölte, hogy' az algériai—tuniszi határzár közelé­ben december 1-től 311 algériai vesz­tette életét. 271-en harcban estek el. Az ezredes szerint a magasfeszHltsé- gi zár, amelyet radar készülékek egészítenek ki, »rendkívül hatásos« — a tuniszi fegyver csempészés ne­gyedére csökkent — mondta. ANKARA (MTI) Mint a Reuter jelenti, Tö­rökország, Irak, Pakisztán és Iran képviselői sürgős megbeszéléseket tartanak a török fővárosban a NA- TO-konferencia előtt. A bagdadi paktumhoz tartozó négy ország egyetért abban, hogy nagyobb kato­nai és gazdasági segélyt kellene kap­utok, hogy »fenntarthassák a közép­keleti békét«. OSLO (TASZSZ) Norvégiában mind job­ban szélesedik a tiltakozó mozgalom, az ellen, hogy az országban atom­fegyver-támaszpontokat helyezzenek el. W bülföldi YMa DJAKARTA (Uj Kína). A Harian Rakiat című indonéz lap szerdai szerkesztőséin cikke megállapítja, hogy az indonéz kormánynak tiltakozni kell az ellen hogy az Egyesült Államok beavat­kozzék az indonéz—tholíland vitába és tiltakoznia kell Gordon Mein- nek, Dulles munkatársának, az ag­resszív SEATO vezető személyisé­gének indonéziai látogatása ellen. Gordon Mein Dulles utasítására lá­togat el Indonéziába, hogy a hely­színen figyelje meg, Indonézia mi­lyen lépéseket tesz a holland gyar­matosítók ellen. John AJiüson, az Egyesült Álla­mok indonéziai nagykövete az el­múlt két mt> alatt kétszer is fel­kereste az indonéz kormányhatósá­gokat, kifejezte kormánya »aggodal­mait« az indonéz.—holland' vita- miatt és megkérdezte az indonéz kormányt, hogy az Egyesült Államok »segítsé­gére lehet-e« Indonéziának. Az indo­néz közvéleményt felháborítja) az Egyesült Államok nyilvánvaló inter­venciója. •BERLIN (MTI). A Nőmet Demokratikus. Köztársaság külügyminisztériuma nyilatkozatot adott ki, amelyben ki­emeli, hogy az NDK kormánya és- a lakosság mélységes roíko-nszenwel követi az indonéziai nép harcát Nyu- gat-Irian felszabadításáért. A Német Demokratikus Köztár­saság kormánya egyébként djakairtai; megbízottja utján értesítette az in­donéz kormányt, hogy kész kiszéle­síteni a két ország közötti gazdasá­gi kapcsolatokat. PEKING (Uj Kína): A kínai államtanács ki­adta a kínai (Han) írás módosított ábécéjét. Az új ábécé lehetővé teszi a beszélt1 nyelv könnyebb leírását, a felnőttek írástudatlanságéinak csök­kentését, s általáéban az egységes- köznyelv elterjedését. Az ábécé-ter­vezett 26' latin betűből áll. A kereskedelmi tanulók téli szabadságáról New York (TASZSZ). Az United Press hírügynökség londoni tudósí­tója rámutat arra, hogy a NATO tagállamai .között komoly nézetelté­rések kerülitek felszínre abban • a kérdésben, megengedhető-e az Egyesült Államoknak, hogy rakéta­fegyvereket helyezzen el ezen or­szágok területén. Vita támadt arról is, jogában áll-e az amerikai légi­erőnek nukleáris fegyverekkel el­látni Angliában állomásozó bomba­vetőit. Néhány NATO-tagállam befogadja az amerikai rakétafegyvereket, azonban bizonyos feltételeicet szab, eayebek között azt, hogy az Egye­sült Államok ne vezényeljen ki ezek kezelésére amerikai katonákat, mi­vel ez »amerikai előretolt állásokká« tenné a nyugat-európai országokat. Törökország, Belgium és Hollan­dia hozzájárult ahhoz, hogy hadsere­güket az Egyesült Államok távirá­nyítású lövedékekkel lássa el. Más NATO -o rs zúgok azonban ellenzik, hogy terülebükön amerikai atom- és rakétafegyvar-támaszpontokat lé­tesítsenek. Dánia például már több ízben .hangoztatta, hogy nem óhajt sem amerikai rakéta támaszponto­kat, sem amerikai atomtöltetet sa­ját rakétáihoz. Norvégia szintén el­ta-támaszpontokat létesítsenek. Sem­mi esetre sem járul hozzá nagyható­sugarú amerikai rakéta-kilövőhelyek létesítéséhez, »mivel sebezhető haty- zate szerfölött aggasztja«. A tudósító a továbbiakban rá­mutat arra, hogy Görögország is el­lenzi az amerikai rakéta-támasz­pontok felállítását. Görögországban nagy felháborodást keltettek azok a tervek, amelyek szerint Krétán vagy az Égéi tenger valamelyik más szigetén NATO-támaszpontot létesí­tenek. A tudósító megerősíti, hogy Ang­lia hozzájárult négy amerikai raké­ta-támaszpont felállításához angftl területen, majd befejezésül megál­lapítja: »az Egyesült Államok többi európai szövetségese azonban nincs azon a véleményen, hogy köteles volna követni Anglia példáját.« IDŐJÁRÁS JELENTÉS Válható időjárás pénteken estig: enyhe, felhős, párás, helyenként kö­dös idő. Több helyen eső, ködszitá- lás. Mérsékelt délkeleti, déli, a Du­nántúlon délnyugati szél. Az enyhe idő tovább tart. Várható legmagasabb nappali hő­mérséklet pénteken 7—10 fok között, lenzi, hogy területén amerikai rakó- helyenként 10 fok felett. A Munka Törvénykönyve a ta­nulók részére 36 nap szabadságot Ir alő, amelyből hat napot az alkalma­zó vállalatnak télen kell kiadni. Eb­ben az évben a kereskedelmi ta­nulók téli szabadságát a belkeres­kedelmi minisztérium szakoktatási osztálya az alábbiak szerint szabá­lyozta: A téli szabadságot december 24- tól január 2-ig kell kiadni. A tanuló utolsó munkanapja december 23-a. Január 3-án köteles vagy munka­helyén, vagy az iskolában megje­lenni. A vendéglátóiparban az ün­nepi forgalomra való tekintettel más időpontban is ki lehet adni a téli szabadságot. Ha a tanuló nan a meghatározott időpontban kapja meg szabadságát, akkor a tanulónak vállalni kell, hogy a tanítási napo­kon az iskolában töltött napokkal a szabadság időtartamát meghosszab­bítja. A vidéken lakó tanulókat ja­A Sportfogadási és Lottó Igazga­tóság az év hátralévő lottósorsolá- sait vidéken rendezi. A legközelebbi sorsolásra — a 41. játékhét nyerő­számainak húzására — december 13- án, pénteken Miskolcon kerül sor. A húzást a Béke filmszínházban délelőtt 10 órakor rendezik. nuár 21-től kell szabadságra külde­ni. A kereskedelmi tanulóiskolákban a téli szünet december 23-tól január 2-jig tart, ettől eltérni csak akkor lehet, fha a tantermek fűtését a törzsiskolálíban fennálló szünet miatt semmiféle, módon nem tud­ják megoMami. Á szünet meghosz- szabbításéra a tanács kereskedelmi osztályának vezetője adhat csak en­gedélyit»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom