Somogyi Néplap, 1957. december (14. évfolyam, 282-305. szám)
1957-12-04 / 284. szám
ANGOL LAPOK NIXONRÓL 2 London (MTI). A Rayncld News washingtoni tudósítója jelenti «-Lehet-e Nixonban bízni?« címmel. Nixon nagyon sok politikai vesszőparipán nyargalt, amíg végre bejutott az alelnöki állásba és mindig a kellő időben dobta el, vagy dobta sutba kifáradt paripáját, mihelyt elvesztette hasznosságát. Csak az év elején bontotta fel a fegyverbarátságot McCarthyval, de úgy, hogy ne bántsa meg a többi mccarthystát, amidőn az idei törvényhozási választásokon a demokraták kapták a többséget a törvényhozásban, Nixon azonnal belátta, hogy kifacsarta az utolsó cseppet a mccarthyzmusból és félrelökte, az üres citromhéjat. Noha dühös Eisenhowerre, mert nem erőltette meg magát az ő érdekében, amidőn másodszor alelnökké jelölték, mégis a nyilvánosság előtt Eisenhower hűséges tanítványának színlelte magát, de amidőn látta, hogy a hűség kezd mind kevesebbet jövedelmezni, eltávolodott a hanyatló tekintélyű elnöktől, előbb csendesen, azután mindinkább nyíltan. Egy újságíró barátja egyébként nagyon hízelgő jellemrajzában beismerte, azt a bírálatot lehet Nixon ellen emelni, hogy «-nincsenek igazán mélyen érzett meggyőződései és politikai szükségszerűségekhez alkalmazkodik«. Az Empire News New Yonk-i tudósítója jelenti: Az amerikaiak azt akarják, hogy Eisenhower ragaszkodjék mindvégig az elnöki állásához, még élete árán is. Ennek oka: nem bíznak helyettesében, a «minden hájjal megkent Ni- xonban«, noha az elnöki állásra idomítják két év óta, amióta Eisen- howerr. első szívrohama érte. A N ATO-tagállamoh békemosgalmának felhívása Párizs (MTI). Az Humanité közli kilenc nyugat-európai NATO tagállam békemozgalmának közös felhívását. s A közös felhívás a többi között megállapítja: Az európai népek nem írhatják alá saját halálos ítéletüket. A közvéleménynek fel kell emelnie szavát, hogy követelje a kormányoik- tól — cselekedjenek a nemzetközi feszültség csökkentése érdekében, vegyenek fontolóra minden olyan javaslatot, amely a fegyverzet csökkentését és Közép-Európának az atomfegyverek tekintetében való semlegességét írja elő. Ezt a Kelet éppen úgy elfogadhatja, mint a Nyugat és mindez kedvezőbb, mint ha Európát atom-hadianyagraktárrá változtatnák. Ez lenne az első lépés a nemzetközi feszültség enyhülése felé. Ütött az óra — mondja a kilenc ország békemozgalmának felhívása —, hogy a népek parancsoló szóval követeljék a termonukleáris fegyverek betiltását. fi Sorbonne-egyetemen donorrá avatták Maurice fi idinv, az algíri egyetem letartóztatott es később eltűnt professzorát Párizs (MTI). A párizsi Sorbonne egyetem hétfőn megindító aktus színhelye volt: távollétében a matematikai tudományok doktorává avatták Maurice Audin-t, az algíri egyetem fiatal professzorát, akit — mint ismeretes — június 11-én letartóztattak és azóta nyoma veszett. Maurice Audin doktori értekezését De Possel, az algíri egyetem egyik professzora védte meg a távollévő helyett, miután az egyetem rektora hiába tette fel az ünnepélyes csendben a kérdést: «Audin úr jelen van-e?« A Sorbonne terme zsúfolásig megtelt. A tudományos világ képviselőin kívül a francia politikai élet több ismert haladó személyisége is jelen volt, továbbá Audin felesége és szülei. Péres, a Sorbonne természet- tudományi fakultásának doyenje kijelentette, hogy a doktori értekezést elfogadják és Maurice Audin-t «igen dicséretes« fokon a matematikai tudományok doktorává avatják. A hallgatóság a doyen felkérésére tartózkodott a tapstól, csupán egyperces néma felállással adott tiszteletet a távollévőnek. Roger Velilland kapta a Goncourt-díjat "Párizs (MTI). A legnevesebb francia irodalmi díjat, a Goncourt-díjat hétfőn a bíráló bizottság Roger Vail- landmak ítélte oda legújabb, «A törvény« című regényéért. Roger Vailland l!)07-ben született, savoyai származású szülők gyermeke. Filozófiát végzett és már korán megkezdte irodalmi és újságírói tevékenységét. Előbb a szürrealista irányzattal próbálkozott. Franciaország német megszállása idején részt vett az ellenállásban. Ekkor írta azt a regényét, amely a francia ellenállásból merítette témáját. 1945-ben regénye elnyerte a «Szövetségesek díját«. Roger Vailland a szerzője a nevezetes «Foster ezredes bűnösnek vallja magát« Című szindarabnak, amely annak idején nagy vihart keltett Franciaországban amerikaellenes irányzata miatt és amelyet végül is betiltott a rendőrség. Roger Vailland Goncourt-díjas műve, «A törvény«, Olaszország egyik adriai halászfalujában játszódik,. Roger Vailland kijelentette: újabb színművön dolgozik, amelynek címe «Monsieur Jean« és modern Don Jüant elevenít meg. Ä Washington; Fost Eisenhoworről Washington (DPA). Walter Lipp- nann amerikai újságíró kedden a Washington Postban írott cikkében követelte, hogy Eisenhower amerikai elnök mondjon le hatalmi jogkörének egy részéről Nixon alelnök javára. Többen azt a nézetet vallják — írja cikkében Lippmann —, hogy egyelőre kísérletet kell tenni egy mérsékelt megegyezésre, nevezetesen arra, hogy az elnök csak átmenetileg adja át hatalmát az alelnöknak. Ez a megoldás megfelel annak a javaslatnak, amelyet tavasszal Brownell igazságügyminiszter és maga Eisenhower elnök indítványozott a kongresszusnak. A Liberation szerint az Amerikai Köztársasági Párt előkészíti Eisenhower lemondását Párizs (MTI). A Liberation szerint Sisenhower bizalmasai és a köztár- iasági párt vezetősége már előkéseik az elnök lemondását, amit tavaszra várnak. A párt vezetőségének célja az, hogy az 1960. évi választásokra Nixon számára biztosítsák az esélyeket. Elfogták Párizsban a fogságból megszökött magyar disszidenst Párizs (MTI). A francia sajtó közőse szerint a párizsi rendőrség hét- ön elfogta Rubóczky István magyar iisázidenst, aki — mint ismeretes — íz elmúlt hét csütörtökön csíkos rab- irhában megszökött a francia igaz- iágügyminisztérium Vendome téri .■pületéből. Amint kiderült, Rubóczky az egyik ír esen hagyott hivatali szobából ellopott egy elegáns felöltőt és egy kalapot s így tudott nyomtalanul eltűnni a Rue de la Paix forgatagában. Hétfőn a közlekedési rendőrök fogták el egy lopott kis teherautó volánj ínál. Feltűnt ugyanis nekik, hogy a sofőr szemmellátíhatóan nem ért a gépkocsi vezetéséhez. A SZOVJET ALKOTMÁNY NAPJA SOMOGYI NÉPLAP SaertJa, 1957. december 4. 1936. december 5. — emlékezetes dátum a szovjet állam negyven éves történelmében. Ezen a napon született a Szovjetunió Alkotmánya. Az Alkotmány törvényes alapot szolgáltatott és szolgáltat ma is a kommunizmus felépítésére. Az Alkotmány a Nagy Honvédő Háború tüzében is helyt állt, s ez mindennél ékesebben bizonyítja életerejét, igazságosságát és a népnek beléje vetett bizalmát. A Szovjetunió a munkások és a parasztok állama. Minden társadalomban a hatalom annak az osztálynak a kezében összpontosul, amely a társadalmi termelőerőkkel és termelési eszközökkel rendelkezik. A rabszolga, a hűbéri és a kapitalista társadalomban rabszolgatartók, feudális urak és kapitalisták uralkodtak, mert a fenti eszközök az ő tulajdonukban voltak. Egyszóval: aki a gazdasági életben uralkodik, az tartja kezében a hatalmat a politikában is. A Szovjetunióban a társadalmi termelés erői és eszközei természetesen a nép kezében vannak. Ezt a történelmi vívmányt szögezi le az Alkotmány 4. cikkelye, amelyben ez áll: «A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének gazdasági alapját a gazdaság szocialista rendszere és a munka- és termelési eszközök szocialista tulajdona alkotják, amelyek annak eredményeképpen szilárdultak, meg, hogy a gazdas-ág kapitalista rendszerét felszámolták, a munka- és termelési eszközök magántulajdonát megszüntették, és az embernek ember által való kizsákmányolását megsemmisítették.« (A Szovjetunió Alkotmánya, Szikra, 1949. 87. oldal.) A burzsoá alkotmányok — a régiek csakúgy, mint az újak — a szentnek és sérthetetlennek tekintett magántulajdont tartják szem előtt A burzsoá országok dolgozói azonban agyre tisztábban látják, hogy a magántulajdonon alapuló kapitalizmus történelmileg túlélte magát és csupán kizsákmányolást, munkanélküliséget és állandó háborús veszélyt nyújthat a népnek. A kapitalista országok népei ugyanakkor azt is látják, hogy a Szovjetunióban, a népi Kínában és a többi népi demokratikus országban a szocialista társadalom szakadatlanul igyekszik javítani a munkások és parasztok életén. A szocializmus iránti vonzalom oly nagy, hogy a burzsoázia igyekszik leplezni a kapitalizmust, «álcázni« a magántulajdont. Ez a törekvjés különösen a háború utáni burzsoá alkotmányokban figyelhető meg. Nyugat-Németország Alkotmánya például kimondja: «A tulajdon kötelez. Felhasználásának a társadalom javát kell szolgálnia.« Japán háború utáni alkotmányában (ezt olvashatjuk: «-A tuJajdopjogot olyan törvények határozzák meg, amelyek összhangban állnak a tárj sadalmi jólét éfrd'akeivel,« . (Még számtalan hasonló példát hozhatunk, amelyek mind-mind arról tanúskodnak, hogyan próbálja a bur- 'oézia becsarmi a dolgozókat azzal hogy a magántulajdon «a társadalmi jólétet szolgálja.« A Szovjetunió dolgozói a szovjetek rendszerén keresztül gyakorolják hatalmukat. Az államhatalom legfelsőbb szerve, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa — igazi népi szervezet. A küldöttek között 318 munkást, 220 parasztot, s számos értelmiségit találunk. A burzsoá ideológusok gyakran hangoztatják', hogy a parlament — miniatűr nemzet. Ezzel azt akar lemondaná, hogy a parlamenti képviselők a burzsoá társadalom valamennyi osztályát és társadalmi rétegét — létszámuk arányában — képviselik. Ez azonban hazugság. Vizsgáljuk csak meg az amerikai pa lament, az Egyesült Államok kongresszusának összetételét. A szenátusban 30 százalékban bankárok és gyárosok ülnek. A kongresszus többi tagjai, a gazdag földbirtokosok, politikai személyiségek és jogászok köréből kerülnek ki, akik híven szolgálják. a monopóliumokat. A kongresszus 531 tagja között egyetlenegy munkást sem találunk, habár a proletariátus az Egyesült Államok lakosságának tő vb mint a felét alkotja. Ezt talán valóban azt jelenti, hogy a «parlament miniatűr nemzet«? Igaza volt Gambetta francia burzsoá politikumnak, amikor azt mondta, hogy «a parlament olyan torzító tükör, amelyben a nemzet nem ismerhet magára.« Általában semmiféle áremelkedést nem fogadunk szívesen — írja a Eycie Warszawy. — Mégis vannak áremelkedések, amelyek nem minősíthetők negatív jelenségnek. Itt van például a löld ára. A szántóföld árának emelkedése és a földforgalom növekedése, ami az utóbbi időben bekövetkezett, kétségkívül arról tanúskodik, hogy a párt új mezőgazdasági politikája eredményeként jelentősen megnövekedett a parasztok érdeklődése a föld iránt. A statisztikai hivatal érdekes adatokat közölt «A föld ára 1938 előtt és 1947 után« című kiadványában. Különösen érdekesek a háború óta végbement föld adásvételre vonatkozó adatok. 1948—51-ben a korlátozások következtében a földforgalom gyors ütemben csökkent. 1948-hoz képest, ha az akkori színvonalat száznak vesszük, 1949-ben 50,4-re, 1950-ben 27,6-ra, 1951-ben 16,6-ra csökkent a föld adásvétele. Igaz, hogy .AMMAN (Reuter) Hammarskjöld ENSZ-fő- titkár és a Jordániái kormány tárgyalásának befejeztével Ammanban közös közleményt adtok ki. A közlemény szei'int a jordániai kormány biztosította Hammarskjöldöt arról, hegy továbbra is a legteljesebb mértékben együtt akar működni az ENSZ fegyverszüneti ellenőrző biA burzsoá alkotmányok gyakran beszélnek e« ő demokráciájukról, amely azonban csak a pénz, a gazdag kisebbség demokráciáját jelenti. A szocialista demokrácia, eltérően a kapitalista országok demokráciájától nemcsak deklarálja, hanem biztosítja is a gazdasági és a poínn; . jogokat A 118. cikkely például a munkához való jogot rögzíti le. Ez teryakbrjű/pan annyit (jelent, hogy minden szovjet állampolgár nyugodtam dolgozhat, tu díván azt, hogy soha sem kerül a munkanélküliség szörnyű helyzetébe. Az olasz és a japán alkotmányok is fennhangon hirdetik a munkához való jogot De mi a valóság? Milyen munkához való jogról beszélhetnek Olaszországban, amikor ott hivatalos adatok szerint 1 609 000 munkanélküli van. S az összehasonlításokat tovább folytathatnánk. Mindannyiszor kitűnne, hogy a burzsoá alkotmányok kizárólag a gazdag kisebbségnek biztosítanak jogokat, míg a szocialista alkotmányok az egész népet szolgálják. A Szovjet Alkotmány nagy eszméi, a kommunizmus ügye, a Szovjetunió gazdasági, kulturális, tudományos és politikai sikerei, a nemzeti kérdés megoldása — mind-mind élénken élnek a világ népeinek emlékezetében. S ezekre gondolnak december 5-én, a Szovjet Alkotmány napján. ez csak a hivatalosan regisztrált adásvételekre vonatkozik; kétségkívül volt bizonyos mennyiségű magán megegyezés, amelyet csak legutóbbi legalizáltak. 1952-től emelkedni kezd a föld adásvételi ügyletek száma. Fia az 1952- as színvonalat száznak vesszük, 1953- ban ez 102,2, 1954-bsn 154,7, 1955-ben 201,8 és 1956-ban 320,5. 1957 első félévében kétszer annyi volt a föld adásvételi szerződés, mint 1956, és háromszor annyi, mint 1955 első fé^vében. 1957 első félévében a közjegyzői hivatalok 18 284 föld adásvételi aktust jegyeztek be. A -föld ára a mezőgazdaság helyzetének legfőbb mutatószámai közé tartozik. 1923-ban, a két háború közti legnagyobb konjunktúra idején a föld hektárja átlag 2200 zlotyba került; a konjunktúra csökkenése idején, 1933-ban 1000 zlotyba, 1936-ban 900 zlotyba, 1937-ben megint 1005 zlotyba. zártságával. A közlemény még megjegyzi, hogy Hammarskjöld további lépéseket tesz a Jordánia és Iarael közötti viszály megoldására. BERLIN (MTI) Januártól kezdve a nyugatnémet hadsereg kiképzési terveiben új feladat szerepel: a Nike-típusú amerikai légelhárító rakéták kezelésének elsajátítása. Emelkedik a föld ára Lengyelországban RÖVID KÜLFÖLDI HÍREK A CSEHSZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG ACÉLSZÍVE Nemsokára kétszáz éve lesz, hogy Ostrava környékén egy Kelfcicka nevezetű kovács olyan «fekete követ talált, amely égett.« Tulajdonképpen ékkor kezdődött meg a szénbányászat Ostravában. A széntermelés azóta óriási fejlődésen ment keresztül. A híres ostravai szén első fogyasztói a helybeli kovácsok voltak, akik kezdetleges eszközökkel, jóformán a föld színéről termelték ki az értékes 'fekete köveket«. 1782-ben mindösz- sze 1230 tonnát tett ki az évi termelés. nemsokkal később. 1842-ben pedig imáT csaknem 62 000 tonnára emelkedett. Ezt követően évről évre gyors ütemben növekedett a kitermelt szén mennyisége. 1900-ban már céldául csaknem 6 millió tonna, 1916-ban pedig 11 millió tonna került a föld mélyéből a felszínre. A növekvő széntermelés azonban nem járt együtt a bányászok életszínvonalának javulásával. A nehéz fizikai munkát végző bányászoknak csak a nyomor és az éhség jutott osztályrészül. Hiába szervezkedtek az ostravai bányászok, hiába követeltek emberibb életet, a tőkések 1925-ben tüzet vezényeltek, s a bányászok közös megmozdulásának halottak és sebesültek őrizték meg emlékét. 1945-ben azonban az ostravai bányászok életében is fordulat következett be. A néphatalom -kiküszöbölte a régi hibákat és alig tize-''"'' év alatt Ostrava és környéke a fel- ismarhéfcetlenségig megváltozott. -Ezalatt a rövid idő alatt az ostravai bányában sokkal több magastermelékenységű gép jelent meg, mint az azt megelőző sok évtized folyamán együttvéve. A különböző típusú kombájnok és egyéb korszerű gépek csaknem teljes mértékben kiküszöbölik a nehéz fizikai munkát és a második ötéves terv ideje alatt tovább folytatódik az ostravai bányák gépesítése. 1960-ig például 1953- hoz viszonyítva négyszeresére növekszik a gépesítés, ami azt jelenti, hogy a .nehéz fizikai munka aránya csaknem egynegyedére csökken. H« mindehhez hozzászámítjuk a tudomány és technika legújabb vívmányait, mint például a hidraulikus széntermelést, kitűnik, ho-sv n hó ny ászok munkakörülményei egyre inkább javulnak. Az ostravai bányászok azonban nemcsak ilyen szempontból érzik helyzetük javulását. Egyre növekvő életszínvonalukat az emelkedő bérek is mutatják. Míg 1949-ben a bányászok átlagos keresete az ostravai bányákban 992 korona körül mozgott, addig ez az összeg 1956-ban már meghalactta a kétezer koronát. Ho-gy milyen hatalmas változás következett ’be az ostravai bányászok életében, arról igen szemléltetően beszól a viszonylag kis kiterjedésű Békebánya dolgozóinak anyagi helyzete. Az itt dolgozó bányászok közül több mint 220-nak van saját személy- kocsija, több mint 600 rendelkezik saját motorkeréknárral és 200-ra rúg azoknak a száma, akik a közelmúltban építettek családi házat. Helytelen lenne azonban azt képzelni, hősi’ csupán a Béke-bánya bányászai dicsekedhetnek ilyen nagyszerű eredményekkel. Os'rava környékén csupán ez év második felében több mint 4 ezer -további lak házat adnak át rendeltetésének. A lakásépítkezéseken kívül igen komoly előrehaladás történt kulturális létesítmények építésében is. A színházak. mozik és egyéb kulturális épületek száma 1945 óta megkétszereződött. A kulturális és oktatási célokra fordított összeg az elmúlt három év folyamán csaknem 13 százalékkal növekedett. A bányászok utazásának, megjavítása érdekében Ostrava területén jelentős mértékben kibővítették az autóbuszhálózatot. A 445 -község közül eddig 414-et kapcsoltak be a közvetlen autóbusz-forgalomba. Az ostravai terület autóbusz vonalainak hossza rövid idő alatt 800 kilométerrel növekedett. Rövid három év leforgása alatt 116 újonnan épített kissbb-na- twobb üzletekben vásárolhatnak a terület dolgozói. Csupán ebben az When több mint 20 millió fordítottak az úthálózat javítására, a falvak csinosítására. E néhány adat igen kézzel fogha- tóan tanúskodik az ostravai és ezzel e^’ütt a csehszlovák bánvászok élet- színvonalának rohamos feilődéséről. Ez a fejlődés a jövőben párhuzamos lesz a termelés fejlődésével. S ha az ostravai bányászok 1960-ig 25 millió tonnával megnövelik a szénkitermelést, úgy nem kétséges, hogy életszínvonaluk is tovább emelkedik.
