Somogyi Néplap, 1957. december (14. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-04 / 284. szám

riLAG PROLETÁRJA* EGYESÜLJETEK! a szovjet alkotmány napja VÁLASZ OLVASÓINKNAK TANÍTÓ ÉS CSELÉD KÉSZÜLŐBEN A »KUTAS1 SZÜRET-« AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 284. szám. ARA 50 FILLÉR Szerda, 1957. december 4. NEM KELL HAMARABB MEGHALNUNK... AZ IDŐ SÜRGET! Fontos, felelősségteljes munkát végeznek most kommunistáink, első­sorban pártalapszervezeteink vezető­ségei. A tagkönyvcsere egyik mozza­natát hajtják végre. Összeírják a párttagságot, s e feladatot — a párt- határozat értelmében — összekötik politikai, felvilágosító munkával. Szükséges és hasznos ez azért, mert az összeírást végző pártvezetőségi tagoknak alkalmuk nyílik személye­sen beszélgetni az alapszervezetek­hez tartozó kommunistákkal, s ki­kérni azok véleményét a párt eddigi politikájáról és javaslataikat az el­következendő feladatok végrehajtá­sához. Ahol az összeírást így hajtot­ták végre, sok hasznos tapasztala­tot szereztek pártvezetőségeink. A gyékényesi MÁV alapszervezet­ben a beszélgetés során elmondották a kommunisták, hogy Győré elvtárs, a pártszervezet titkára nem hallgat­ja meg véleményüket. A Texíilmű- vekben úgy látta a pártvezetőség, hogy a termelés emelése és a munka- fegyelem megszilárdítása érdekében kell a kommunisták segítségét kérni. Ezért az összeírás során arról beszél­gettek, hogyan lehetne a termelést megjavítani, s hogy milyen segítsé­get adjanak a kommunisták a mun­kafegyelem megszilárdításához. So- mogyváron az összeírás során párt­feladattal bízták meg a kommunistá­kat. Feladatul adták nekik, hogy csoportos beszélgetéseken ismertes­sék a község dolgozó parasztjaival a helyi termelőszövetkezet eredmé­nyeit és a nagyüzemi gazdálkodás jelentőségét. November 15 óta folyik a pártta­gok összeírása. A tapasztalatok azon ban azt mutatják, hogy e feladatot nem mindenütt kötötték össze poli­tikai munkával, s előtérbe került az adminisztratív, gépies összeíró mun­ka. A csurgói járásban pl. egyes he­lyéken az aktivisták végezték az összeírást, megkerülve a pártvezető- ségeket. Ez a tapasztalat a tahi já­rásban is néhány helyen. Ezekben a községekben nem beszélgettek a párttagokkal a problémákról, nem kérték ki véleményüket a további munkához, s nem tisztázták az eset­leges téves nézeteket. De még ennél durvább hibák is előfordultak. Több pártszervezetbe későn mentek ki az aktívák, nem kapták meg időben alapszervezeteik az összeíró kartonokat, s így aa ösz- szeírást nagy késéssel kezdték meg. A csurgói járás több községében — Gyékényes, Somogybiikkösd, Csurgó­nagymarton — előfordult, hogy Peti- né elvtársnő, a járási pártbizottság tagja, behívatta az alapszervezetek titkárait a nyilvántartó könyvekkel együtt, s arról állították ki az össze­író lapokat. Ezért volt az, hogy Csur- gónagymartonban a kommunisták nem tudták, hagy, az összeírás már meg is történt. A nagyatádi és a fonyódi járásban amellett, hogy elhanyagolták a poli­tikai munkát, még az adminisztratív munka végrehajtásában is lemaradás mutatkozik. Különösen nagy a lema­radás a nagyatádi járásban. Mi en­nek az oka? Az, hogy a járási párt- bizottság nem a pártbizottság felada­tának, hanem a párt és tömegszer­vezeti osztály, valamint a nyilván­tartó feladatául tekintette az össze­írás végrehajtását. Természetes, e néhány elvtárs nem tud eljutni a já­rás minden községébe, tsz-ébe, állami gazdaságába, üzemébe, hogy segítse­nek, a politikai és adminisztratív munka lebonyolításában. Ez nem re­szortfeladat, hanem a járási pártbi­zottságok, végrehajtó bizottságok, valamint az aktivisták közös fel­adata. Hibák tapasztalhatók az összeíró kartonok kitöltésénél Is. A külön­böző szakmát folytató párttagoknál nem tüntetik fel, hogy segéd, vagy mester az illető, a dolgozó parasztok­nál pedig, hogy mennyi földdel ren­delkezik, csupán azt, hogy földmű­ves. így persze, a statisztikai adatok összeállításánál hamis adatokat ka­punk majd kommunistáink foglal­kozásáról. A nagyatádi járásban az összeírt párttagok ideiglenes tagsági könyvén az összeírást nem tüntették fel. Ebből előadódhat, hogy ha a párttag más megyébe költözik, ott is összeírják. Néhány helyen a fényké­pek' elkészítésére sem fordítottak kellő gondot és sok kommunistának még ma sincs meg a fényképe. Ezen nagyon gyorsan változtatni "kell, s biztosítani, hogy minden kommunis­tának időben meg legyen a fényké­pe, hogy ez ne hátráltassa majd az új tagsági könyvek kiállítását. Néhány nap választ el bennünket december 8-tól, a tagösszeírás határ­idejének befejezésétől. Az idő sürget. Sürgeti azokat a kommunistákat, alapszervezeteket, ahol az összeírás­ban lemaradás tapasztalható. Nem egy járási pártbizottság figyelmét felhívták, hogy ne szorítsák háttérbe a politikai munkát. Mégsem lehet azt tapasztalni, hogy ezen alapvetően változtattak volna. A politikai mun­ka helyett inkább az adminisztratív munka befejezését sürgetik. Az idő valóban sürget. De nem annyira, hegy a politikai munkát egyszerűen mellőzzük. Azok az alap­szervezetek, amelyek befejezik agyán az adminisztratív munkát, de aem fejtenek ki politikai tevékeny­séget, nem dicsekedhetnek majd az­zal, hogy eredményes munkát végez­tek. Ezért a hátralévő időben a já­rási pártbizottságok tagjai, a végre­hajtó bizottságok munkatársai, az aktivisták menjenek ki az alapszer­vezetekbe, s nyújtsanak segítséget a politikai, az adminisztratív feladatok megoldásában. Segítsenek, beszélges­senek az alapszervezetekhez tartozó kommunistákkal, s érjék el, hogy az összeírást pontosan és időben végez­zék el. Segítsenek megoldani az alap- szervezeteknél lévő problémákat, s tisztázni a még meglévő vitás vagy téves nézeteket. Menjenek ki azokba az alapszerve­zetekbe is, ahol az összeírást már befejezték, de politikai munkát nem végeztek. Beszélgessenek itt, de másutt is arról, hogy a kommunisták már most gondoljanak a tagkönyv- kiosztó taggyűlések politikai előké­szítésére. Érjék el azt, hogv ezek a taggyűlések ünnepélyesek legyenek külsőben is, s hogy azon minden kommunista megjelenjen. Használ­ják fel ezeket a taggyűléseket arra, hogy pótolják a párttagokkal való beszélgetést, kérdezzék meg vélemé­nyüket, s kérjék ki tanácsaikat. Ezeken a taggyűléseken vegyenek részt a járási pártbizottságok, a vá­rosi pártbizottság küldöttei, s felszó­lalásaikkal erősítsék az alapszerveze­tek kommunistáit, segítsék ily módon is őket munkájukban. Pótolni a lemaradást, s ahol nem így volt, pótolni a párttagokkal va­ló beszélgetést, a politikai munkát. Ez most kommunistáink feladata. Végezzék ezt úgy, hogy munkájuk eredményes legyen, elérje a célját, hogy minden kommunista a kijelölt határidőre kézhez kaphassa új tag­sági könyvét. Két és félmillió forint értékkel termel többet jövőre a Marcali Állami Gazdaság Megyei szinten már jóváhagyták a Marcali Állami Gazdaság jövő évi tervét. Sok érdekes adatot tartalmaz ez a terv, bizonyítja, hogy az ott dol­gozó szakemberek, vezetők gondosan állították össze, elsődleges feladatuk­nak tartva a terméshozam növelését, a gazdaság fejlesztését. A növénytermelésben a terv emel­kedésről számol be: az idei 43 helyett 46 vagon új búzát akarnak az állami magtárakba szállítani a következő esztendő­ben a gazdaság dolgozói. 254 helyett jö­vőre 267 holdon termelnek kukori­cát, s ebből 150 holdra — a Csillag­pusztai Állami Gazdaságban látottak alapján — Kolbai-féle kukorica jut. Tíz holddal növelik a burgonya ve­tésterületét is. Nagy körültekintéssel állították össze a gazdaságban a takarmánynö­vények termesztésének tervét. Esze­rint évelő pillangósokat az idei 18 helyett jövőre az összes szántó- terület 25 százalékán termelnek. A gondosságra meg is volt az ok, hi­szen az állatállomány nagy mérték­ben fejlődik a jövőben. A szarvas­marha tenyészanyagot például 36 sa­ját nevelésű elöhasi üszővel javítják. Az anyakocáit száma is megnövek­szik: 60-ról 120-ra emelkedik. Hízó­sertésből 730 mázsát akarnak jövőre eladni. Ehhez már 400 süldőjük van, s a hiányzó mennyiség is nemsokára meglesz. Hízómarhából 600 mázsa el­adását írja elő a terv, s az erre szánt 148 szarvasmarha már bent áll az istállóban. A gazdaságnak jelenleg 219 fe­jőstehene van. Ezek számát 1953-ban 240-re emelik. Az új egyedek mind kiválóan tejelő jószágok, amelyek beállításával el lehet érni az előirányzott 3026 - kiló egy tehénre eső tejtermelési tervet. A növénytermelés eredményeinek tervbe vett fokozása, valamint a jó takarmánynövény termés biztosítása szükségessé teszi a termőtalaj na­gyobb mérvű gondozását. Tudják ezt, s így is gazdálkodnak a marcaliak. A búza vetésterületén például zömé­ben pillangós növény volt az elöve- temény, de ezenkívül minden hold földet 350 kg műtrágyával is erősí­tenek. A jövő évi vetések alá időben elvégezték a mélyszántást, a szántó- terület 26 százalékán 800 vagon szer­vestrágyát szórnak szét. 250 hold föl­det meszezéssel is javítanak jövőre, utána lucernamag kerül ide. Mindent úgy készítenek elő a gaz­daságban, hogy már kora tavasszal friss zöldtakarmányt etethessenek az állatokkal. ! A sokrétű munka mellett azonban akad még majd idő a szőlészetre is* öt holdon már jövőre új szőlőt tele­pítenek, 50 hold új telepítés számára pedig hozzáfognak a talaj előkészí­téséhez. Sok mindent elmondanak már a számok is a Marcali Állami Gazda­ság jövő esztendei terveiből. A fej­lődést azonban egy szám mutatja a leghívebben: két és félmillió forint értékű termékkel akarnak többet ad­ni, mint ebben az esztendőben. —ger TIZENÖTEZER CSOKOLÁDÉ MIKULÁS kerül ez évben Kaposvárott a Télapó puttonyába. Tekintélyes szám ez, amely egyúttal tizenöt­ezer örömet is jelent kit nap múlva, amikor a kispajtások fé- nyesre tisztított cipőcskéjé'oől ki- kandikálnak, majd az igen szép, ■tetszetős, no és ugyebár jóízű cso­A fö hl mű vessző vetkezeti kongresszus előtt Nemrégiben zajlott le a somogyi földművesszövetkezetek megyei kül­döttgyűlése. Két napon keresztül ar­ról tanácskoztak, hogyan lehet ered­ményesebbé tenni a földmfivesszö- vetkezetek sokrétű, a falvak életé­ben oly jelentős szerepet betöltő tott ilyenkor dlyen tekintélyes mennyiségű — csaknem tíz má­zsa súlyú — csokoládé kis gyer­mekeinknek. Igaz, hogy beértük a cukorfondanlból készült figu­rákkal is. Megváltjuk az igazat, most egy éve nem is igen mar­ki mikulások. Gazdag lesz az idén ^munkáját. Most újabb, még nagyobb a Télapó. A második világháború tg esemény előtt állnak a földműves­éin még egy esztendőben sem ju- ^szövetkezetek: december 17-én reg­gel, Budapesten, a Rúzsa Ferenc Kultúrotthonban megkezdődik a ne­gyedik országos kongresszus. Yan-e megyénkben egyetlen föld­művesszövetkezeti tag is, aki nem azt akarná, hogy nyugodt lelkiisme- rettel, a jól végzett munka tudatá- tük remélni, hogy egy év múlva, ®ban álljanak küldötteink a kongresz- amikor örömet szerzünk gyerme- 'qszus — az ország színe elé. Eddigi keinknek a cukorlcát tábla-csoko- ©eredményeink miatt nincs' szégyea- ládéval, a fondant figurát valódi ^kezni valónk. Elég, ha megemlítjük, csokival cseréljük majd fel. hogy a részjegyalap növelésben tel­Kis dolog ez, mégis olyan, amely gjesítettük tervünket, s ezzel az or­Tszágos első helyet szereztük meg j: magunknak. Pedig a több mint két- - millió forint befizettetése nem volt ■ könnyű feladat. Hány meg hány szö- £>SDé>iP^^-C^Ög^DSO©>iC>gb^>P^gP«^-etkezeti vezető és dolgozó kopogta­tott be a parasztosai adok tízezreihez jelzi, hogy a jólét, az életszínvo­nal emelése terén is nagyot lép­tünk egy esztendő alatt. Qéz&el (Attilára emlékezett Somogy népe A proletár költészet megteremtő­jének József Attila tragikus halá­lénak huszadik évfordulója alkal­mából emlékesteket rendeztek So­mogybán. Balatonszárszón a MEDOSZ üdü­lő szépen feldíszített nagytermében kedden este hét órakor megjelentek a község fiatal és idős képviselői, a megyei tanács és a járási szervek küldöttei, valamint Gereblyés László író, József Attila egyik barátja. Az ünneplő közönség nagy figye- l«mmel hallgatta a költő halhatat­lan műveinek előadását Surányi Ibolya és Dómján Éva előadóművé­szek tolmácsolásába*. Könnyek saüktek az idősek szemébe — akik személyesen is jól -ismerték és ba­rátjuknak tekintették József Atti­lát —, amikor Gereblyés László író és Szántó Judit, a Petőfi Irodalmi Múzeum főmunlkatársa mondott em­lékbeszédet a költő életéről. Ezen a napon a helyi pártszerve­zet és tömegszervezetek, valamint a megyei tanács KISZ-szervezete és a balatonszárszói általános 'skola úttörő csapata koszorút helyezettel a parkban álló szobor talapzatán és a nyáron megnyitott József Attila- múzeum emléktáblájánál. A megye valamennyi iskolájában megemlékeztek a költőről és több mint ötven nagyobb községben ren­deztek műsoros emlékestet. Újjáalakul! a társadalmi bíráság a Kaposvári Cukorgyárban A cukorgyárban első ízben a múlt évben alakították meg az üzemi tár­sadalmi bíróságot. Ez azonban a közbejött ellenforradalmi események miatt nem fejthetett ki semmilyen tevékenységet. Azonkívül a tavaly mjagválasztott társadalmi .bírósági tagok közül egynéhányan nyugdíjba is vonultak. A minap tanácskozásra hívta össze a dolgozókat a cukor­gyár vezetősége, pártszervezete és üzemi bizottsága, hogy újjáalakítsák a. társadalmi bíróságot. A tanácsko­záson Mozsgai elvtárs, a Kaposvári Járásbíróság elnöke mondott be­szédet a társadalmi tulajdon véde­lem jelentőségéről, s vázolta az újra felállítandó üzemi társadalmi bíróság feladatait, hatás- és jogkö­rét. Az üzem dolgozói ezután az üze­mi bizottság által javasolt szemé­lyek fölött vitát nyitottak, máj 3 utána titkosan megválasztották a 16 tagú társadalmi bíróságot. Érdekes jellemzője ennek a választásnak, hogy a legtisztességesebb, a munká­ban és közerkölcsben példás dol­gozókra adták a bizalmat, számos kommunista kapott helyet a társa­dalmi bíróságban. A társadalmi bí­róságra nagy feladat hárul a dol­gozók nevelésében. A munkafegyel­met, az üzemi rendet megsértőket, az üzem nyilvánossága előtt meg- feddik, javaslatot tehet a bíróság az igazgatónak, ha a vétség súlyos, elbocsátásra, vagy akár bíróság elé való állításra is. Nem kétséges, a társadalmi bíróságok létrehozása to­vábbi lépés a szocialista törvényes­ség megszilárdítása, a népi ellen­őrzés megvalósítása útján. e célból, s mennyi és mennyi okos érvet kellett ehhez felsorakoztat­niuk. Fáradságuk nem volt hiába­való: új, vagy bővített szövetkezeti létesítmények beszélnek majd az ed­digi és további czirányú erőfeszíté­sekről. A mezőgazdasági termeltetés elő­segítése — ez a feladat került ismét a földmfívesszövetkezeíek munkájá­nak homlokterébe. Több növény ter­melési szerződésének megkütteíése — nagy erőpróbára teszi a szövetkeze­teket. Birkózzanak meg sikere­sen a kezdeti nehézségekkel, s bizo­nyítsák be, hogy méltóak az irántuk táplált bizalomra. Foglalkozzanak a gondjaikra bízott szakcsoportokkal, társulásokkal. Ha nem járnak ezek helyes úton, türelmesen, okos szóval térítsék őket jobb irányba. Emellett természetesen tegyenek meg mindent, hogy a falu népét ellássák a szüksé­ges árucikkekkel. Az országos kongresszust decem­ber 16-án földmúvesszövetkezeti nő- tanácskozás előzi meg, majd az Er­kel Színházban december 18-án a legjobb szövetkezeti kultúrcsoportok mutatják be tudásukat seregszemle keretében. Országos eseményről van szó — készüljön rá derekasan a so­mogyi földművesszövetkezetek min­den tagja. Sikeres mezőgazdasági előadás Csökölyön A korábban rendszertelenül egy­másra halmozott ismeretterjesztő előadások tömkelegében, egy-egy si­kertelenség rossz hangulatában fel­merült a rendezőkben és az elő­adókban az a kérdés, vajon él-e igény falusi dolgozóinkban ismere­teik bővítésére, irodalmi, történel­mi, politikai, egészségügyi, mezőgaz­dasági tudásuk bővítésére. A Nagy­atádi Járási Könyvtár és a Mező- gazdasági Könyvkiadó által Csö- kölyben rendezett mezőgazdasági könyvankét ismét megnyugtató vá­laszt adott a kétkedőknek. Az este 7 órára hirdetett előadásra a falu legjobb gazdái megtöltötték a mű­velődési otthon nagytermét. Megje­lentek az előadáson a falu vezetői, a járási pártbizottság és a járási tanács képviselői is. »A mezőgazdasági termelés fej­lesztésének lehetőségei országunk­ban igen nagyok s az adottságok megközelítően sincsenek kihasznál­va« — idézett Kellner Béla, a Me­gyei Könyvtár vezetője megnyitó beszédében az MSZMP agrárpoliti­kájának téziseiből és rámutatott a korszerű mezőgazdasági termelési módszerek megismerésének fontos­ságára. Felhívta a hallgatóság fi­gyelmét a népkönyvtár mezőgazda- sági szakkönyveire, melyek a szak­ismeretek bővítésének, a jó tapasz­talatok megismerésének hasznos és kézenfekvő forrásai. Dr. Jánossy Andor, az Országos Növényfajta Kísérleti Intézet igaz­gatója megismertette a hallgatósá­got a kukorica történelmi útjával, majd a nálunk legeredményesebben és leg előnyösebben termelhető ku­koricafajtákkal. A község talajvi­szonyainak előzetes ismeretében ja­vasolt termelésre néhány kukorica­fajtát és felhívta a gazdák figyel­mét a hibrid kukoricára, mint a terméshozam emelésének egyik be­vált eszközére. Gonda Béla, a Föld­művelésügyi Minisztérium Növény- termesztési Főosztályának osztály- vezetője a kukoricatermesztés kor­szerű módszereit ismertette, külö­nösen felhíva a figyelmet a talaj- előkészítés, a trágyázás és a szak­szerű, időben történő növényápolás­ra. Ajánlotta a hallgatóságnak a kukorica szerződéses megtermelését is. Bognár Gyula, Lengyel János. 'Kistót Lajos, Módis Ferenc és még számos hallgató fordult érdekes, problematikus kérdésekkel az elő­adókhoz, tett számos hasznos ja­vaslatot. Többen beszámoltak sajá­tos, helyi termelési tapasztalataik­ról és véleményt kértek az előadók­tól a csökölyi bemutatott helyi táj­fajták minőségéről. Az ankét azzal a gondolattal zá­rult, hogy a mezőgazdasági szak­könyvek az eredményesebb terme­léshez, a terméshozamok emelésé­hez utat mutatnak, tanulmányozá­suk a gazdáknak is és népgazdasá­gunknak is egyaránt hasznos,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom