Somogyi Néplap, 1957. november (14. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-29 / 280. szám

J SOMOGYI NÉPLAP Péntek» 105*. november £0. ;8<$WK§GgaB^cgapctef | 12 ÉVES 1 a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság A NATO New York (MTI). Walter Lipp- manin, a New Yank Herald Tribune- ban írt cikkében rámutat: bizalmi válság van a NATO keretén belül. Ez a válság már néhány év óta ki­alakulóban volt, de előtérbe azóta került, hogy felröpítették a szovjet szputnyikokat, — még pontosabban azóta, hogy az oroszok megmutatták, lényegesen megelőzték az Egyesült Államokat a rakéták fejlesztésében és ennélfogva a fegyverkezési ver­senyben. A szputnyik megjelenése előtti bizalmi válság Okait fejtegetve a cikkíró rámutat a tagállam «v k: zott meglévő érdek-ellentétekre. A NATO szerződés azzal a katonai ag­resszióval foglalkozik, amely a hi­vatalos térkép határain fekvő terü­letet érheti, mert a szerződés egy szót sem szól a világ egyetlen más lerületéről sem, — nem szól Kelet- Európáról, a Közép-Keletről, a Tá­vol-Keletről, Dél-Ázsiáról, vagy Af­rikáról. Viszont a NATO-toan részvevő majdnem valami nagyhatalom nv vannak — egyes esetekben fon­tos. egyes esetekben pedig általuk létfontosságúnak tekintett — érdekei a NATO hivatalos térképének határ­vonalain túl eső területeken. Ilye­nek Franciaország érdekei Észak- Afrikában, egész Nyugat-Euróna, lét- fontosságú érdekei Észak-Afrikában, egész Nyugat-Európa létfontosságú' érdekei a Közép-Kelet kőolajlelőhe­lyein, az Egyesült Államok érdekéi Koreában, Japánban és Tajvanon. * * * Ebben rejlik a NATO-n belüli fél­reértés egyik fő oka. Mindegyik nagyhatalom hajlamos úgy véleked­ni, jogában áll elvárni a NATO összes többi tagjának támogatását — függetlenül attól, hogy érdekel­tek-e közvetlenül, vagy sem — a NATO 'területén kívül eső mind­azokban a térségekben, ahol saját maga ieginikább,érdekelt. Az Egye­sült Államokban erős mértékben alakult ki az a vélemény — írja Wal­ter Li ppm arm , hogy szövetsége­seink a NATO-ban nem tettek meg mindént oldalunkon Korea és Taj- - van esetében és a Kína elleni ame­rikai bojkott tekintetében. Ugyan­az a vélemény alakult ma ki Fran­ciaországban, mert nem hagyják jó­vá Franciaország egész észak-afrikai politikáját. Ugyanez a vélemény ala­kult ki Angliában és.. Franciaország­ban, amely szerint tavaly a szuezi válság idején a NATO szellemével ellentétes módon járt el az Egyesült . Államok'. Ezek az érdekellentétek fontos szerepet játszottak a bizalmi válság előd dézéséfrjan. és kettős kételyből tevődtek össze — részben abból, va­jon az Egyesült Államok belevon­ná-e Európát egy Ázsiában kitörő háborúba, részben pedig abból, va­jon, ha Európában törne ki a háború, lehet-e számítaná az Egyesült Ál­lamokra az irányított ballisztikus lövedékek korában. hogy majd megkockáztatja New York, vagy Detroit pusztulását — mondjuk Nyu­gat-Boriin védelmében. Az amerikai publicista szerint ez a (keresztmetszete annak a válság­nak, amellyel majd foglalkozni kell a NATO decemberi párizsi értekez­letén. Cikkének végén ezt a konklú­ziót vonja le: Az a véleményem, hogy a NATO-n bdliüli belső ellentmondások szét­hullását idézik elő. Hacsak a NATO- hatalmak nem egyeznek meg egy olyam közös politikában, amely ar­ra irányul, hogy végül is biztonsági egyezményt kössenek Kelet-Európá- val és a Szovjetunióval. London aggódik London (DPA). Eisenhower elnök­nek a decemberi NATO-ér tekeri öt­ről való távolmaradása még jobban megerősítette London politikai és diplomáciai köreiben azt a náris fennálló aggodalmat, hogy a párizsi értekezlet nem juthat Olyan mesz- szeható eredményeikre, amilyeneket tőle eddig amerikai és brit részi-öl vártak. Kialakult az a felfogás, hogy az egyes fegyvernemek államok felett álló összeolvasztása és bizonyos or­szágoknak a fegyverkezés bizonyos fajtáira való specdalizálása, amiről szó volt, nehezen megoldható prob­lémának fog bizonyulni. Ez a kérdés szerepelt Nagy-Britannia és Fran­ciaország miniszterelnökének pári­zsi megbeszélésén. Párizs bizalmatlan Franciaország brit és amerikai cél zásokból arra következtetett, hogy az atamfeV.szeréliást teljes' mérték­ben a britoamerikai csoportnak akarják fenntartani és Franciaorszá­got ezen a réven végleg kiszorítják a vezető nagyhatalmak sorából A problémák diplomáciai szakér­válsága tők szerint annyira bonyolultak, hogy már Eisenhower megbetegedé­se előtt sem számítottak a NATO- értekezlet messzemenő határozataira e kérdésekkel kapcsolatban. Miután az értekezleten hiányozni fog Eisenhower, valószínűleg Maci millarn lesz az atomprogram előadó­ja. Brit részről azonban a legna­gyobb súlyt helyezik az együttműkö­désre az atomíkutatás és a fegyver­kezési termelés terén. Ezzel a prob­lémával kapcsolódik össze az a kérdés, hogy az Egyesült Államok valóban rendelkezésre bocsát ja-e szövetségeseinek atomtitkait, amit mindezideig törvény tilt Hogy az Egyesült Államok ezen a téren mi­lyen mértékig felelhet meg az eu­rópai várakozásnak, azt London , egyes diplomáciai köreiben ugyanoly nyílt kérdésnek tekintik, mint an­nak lehetőségét, hogy megegyezés jön-e létre az európai NATO szövet­ségesek között az új összefogási rendszerben és az atomfegyverek bevetése feletti rendelkezés jogának kielégítő formulájában. Bonn nyugtalan Berlin (MTI). Kereken három hét­tel a december közepére tervezett NATO csúcsértekezlet előtt, még nagy vonalakban sem lehet látni, hogy mi fog történni ezen a talál­kozón. A nyugati hatalmak eredeti célja nyilvánvalóan az volt, hogy az értekezlet megmutassa a NATO szi­lárd egységét és erejét. A Francia- ország és az angol—amerikai szö­vetségesek között felmerült ellenté­tek, a rakéta támaszpontok létesíté­sének amerikai tervével szemben megnyilvánult dán és norvég ellen­kezés és más előzmények viszont a NATO súlyos válságát mutatják. Bonnban, az úgynevezett »európai gondolat« fővárosában rendkívül nagy zavar uralkodik, különösen az­óta, hogy Brentano külügyminiszter Duiles-nél tett látogatása nem hozta meg azt az eredményt, amelyet Adenauer kormánya várt. A bonni kormány most teljes erővel bekap­csolódik a NATO-értekezlet előké­születeibe. Kedden este immár harmadik tit­kos ülését tartotta a bonni parla­ment hadügyi bizottsága. Az elnöki székben ismét Adenauer kancellár ült. A titkos ülésről semmiféle tá­jékoztatást nem adtak ki, de való­színűnek látszik, hogy Brentanonak Dullesnél tett látogatásáról volt szó. Az ülésen ugyanis Blankenborn nagykövet mondott beszámolót. A helyzet ma minden esetre az, hogy a bonni külügyminisztérium terveit teljesen összezavarta Bren­tano sikertelen amerikai látogatása. A NATO-arszágok kötelező tanács­kozásáról szóló nyugatnémet ter­vek washingtoni elutasítását bonni politikád körökben úgy fogják fel. mint az amerikaiak lemondását _ a közös atlanti külpolitikáról, amelytől pedig Bonn sokat remélt. A nyugat­német fővárosban csalódással lát­ják, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia nem csupán egyedül atomhatalmak akarnak maradni, hanem egyúttal szabad kezet afcar- nk biztosítani magúiénak a később) Kelet—nyugati tanácskozásokhoz is. Ebbein az öszefüggésben sokat vár­nak Adenauer december 4-i londoni látogatásától. Kellemetlen benyomást keltett a nyugatnémet főváros poli­tikai köreiben az is, hogy az Egye­sült Államok egyelőre nem rendel­kezik a NATO felélesztését célzó át­fogó tervvel. Bonnban nagy nyug­talansággal szemlélik, hogy a raké­ta-támaszpontok kérdése mély sza­kadékot vág a NATO szövetségesek között, s hogy az amerikaiak maguk sincsenek egészen meggyőzve az ‘európai rakéta-tómaszpontek flétesí­tésére irányuló tervük helyesságé- géről. Az amerikaiak 1958 vége előtt nem tudnának európai szövetsége­seiknek egyetlen rakétát sem szállíta­ni. Megingásukban mégis inkább az játszik nagy szerepet., hogy az euró­pai NATO-társak sorában nem érté­kelik nagyra e rakétafegyverek ka­tonai jelentőségét. A hamburgi Welt értesülése szerint a NATO tanács­kozás napirendjéről levették a ra­kéta-támaszpontok létrehozását, leg­alábbis annyiban, hogy — mint a lap írja (— »Párizsban nem fognak döntést hozni e kérdésben.« Bonni diplomáciai körök ezek alapján azt a következtetést vonták le, hogy a NATO értekezlet célja csupán a NATO politika egységének fitogta- tása lesz — amennyiben a tanácsko­zást megtartják a kijelölt időpont­ban. Nagy sikerek a Vajdaság villamosításában November 29-ig üzembe helyezik a Vajdaság villamosításának legna­gyobb objektumát: a Ledinci és Sza­badka közötti 100 kilométer hosszú távvezetéket. Ezáltal Szabadkát ösz- szekötik a szerbiai erőművek rend­szerével s kiküszöbölődik a szabad­kai medence gazdasági életének úgy­nevezett »szűk keresztmetszete«. Ed­dig ugyanis a szabadkai gazdasági medencének villanyáram hiány miatt nagy veszteségei voltak. A távvezeték építésének legnehe­zebb szakaszát a dunai átkelés je­lentette, mert Jugoszláviában ilyen széles folyón távvezetéket még nem építettek. A Vajdaság villamosításában az idén érték el a legnagyobb sikereket, összesen 406 kilométer hosszú táv­vezetéket helyeztek üzembe. A há­ború befejezése óta 1957-ig a Vajda­ságban összesen 402 kilométer hosz- szúságú távvezetéket építettek. A Vajdaság területén eddig a kö­vetkező távvezetékeket helyezték üzembe: Sabác—Újvidék, Pancsova —-Alibunár—Versec, Hódság—Bács­ka—Palánka, Római Sáncok—Ver- bász. Rövidesen üzembe helyezik még a Zombor—Apafin és az Alibu­nár—Jermenovoi közötti távvezeté­ket is. Jermenovoi környékén van­nak a Vajdaság olajmezői. Adatok a jugoszláv sajtóról Jugoszláviában összesen 512 újság jelenik meg. A politikai információs jellegű újságok közül 17 napilap, amely 1956-ban összesen 278 309 000 példányban jelent meg. A hetilapok és a hetenként többször megjelenő lapok száma 1956-ban 59 volt. Ezek évi példányszáma felülmúlta a 36 miihót. Kéthetenként 16 újság jele­Az Albán Népköztársaság 28 749 négyzetei lomét eres területével és. kereken 1 400 000 lakosával a Balkán félsziget legkisebb országa. Állam­határainak több mint egy harmada tengerpart. Albánia természeti szépségekben és kincsekben igen gazdag, mintha- a természet két kézzel szórta volna adományait erre a kis országra. Ten­gerpartján narancsot érlel a novem­ber-decemberi nap, büszke hegyei pedig még a rekkenő augusztusi hő­ségben sem veszik le hősipkájukat. A nimarai partvidéket méltán neve­zik albán Riviérának. Az ország nagy része hegyes vi­dék, területének 47 százalékát, te­hát csaknem leiét, erdőségek borít­ják. A gazdag erdőségek szinte sér­tetlenül megmaradtak,, mert a kül­földi és a belföldi tőkések a felsza­badulás előtt a rossz közlekedés miatt csali a partmenti erdőségeket irthatták ki. Ezeket aztán alaposan letarolták és évtizedek szívós mun­kájára van szükség, hogy a kopár hegyvonulatokra ismét visszaköltöz­zék a buja élet. Albánja éghajlata a hegyvidék ki­vételével enyhe Földközi-tengeri ég­hajlat, a síkságokon havazás, fagy ritkaság. Még a dombvidéken sem kell takarni a szőlőt és. az ország bel­sejében, például Tiranában, már feb­ruárban nyílnák a rózsák a kertek­ben. A sík vidék kevés és a múlt hely­telen . gazdasági politikája ezt a ke­vés termőföldet is tönkretette. Sem a törökök, sem a későbbi népelnyo­mó rendszerek nem törődtek a sze­szélyes hegyi folyók szabályozásával. A legtermékenyebb síkságok malá­ria termő mocsarakká váltak és a gyakori árvizek szinte évente hatal­mas áldozatokat szedtek, mind anya­gi javakban, mind emberéletben. Pe­dig az éghajlat igen kedvező nem­csak a gabonaféléknek és a kukori­cának, hanem a dohánynak, a gya­potnak, a cukorrépának és más ipari növényeknek is. A felszabadulás óta az ember ön­nik meg évi 1 210 000 példányszám- ban. A havi és időszaki folyóiratok száma 6, összesen több mint 200 000 évi példányszámúnal. Az ország legnagyobb újságjai: a naponta átlag 210 000 példányban megjelenő Borba, a Szocialista Szö­vetség lapja, továbbá a belgrádi Po­litika napi 220 000 példányszámmal, a zágrábi Vjesmk, a Szocialista Szö­vetség horvátországi szervezetének: lapja napi 80 000 példánnyal, a belg­rádi Vecsemye Novoszti 70 000 pél­dánnyal, a ljubjanai Szlovenski Po- rocvalec, a Szocialista Szövetség szlo­véniai szervezetének lapja, naponta 60 000 példánnyal. Az információs hetilapok közül a legnagyobb példányszámmal a zág­rábi Vjesndk u Srijedu rendelkezik, amely hetenként 300 000 példányban hagyja el a sajtót. A hasonló jellegű belgrádi NIN példányszáma 70 000. A jugoszláv televízióról Belgrádban november 19-én a ju­goszláv televízióállomások műsorle­bonyolítási osztályának i vezetői ér­tekezletet tartották, amelyen meg­vitatták az egységes jugoszláv tele­víziós program megvalósításában szerzett tapasztalatokat, valamint a televíziós filmek [külföldről való be­szerzésének és cseréjének kérdését. Az egységes jugoszláv televíziós program bevezetését a jövő év végé­re tervezik. Addigra a belgrádi, zág­rábi és ljubjanai televízió közötti szükséges kapcsolatokat is létrehoz­zák. A belgrádi televízió stúdióját most építik és a ‘külső munkálatok ez év december 3I-ig befejeződnek. A Fruska Gorában (Csertőn) lévő adó­állomás épülete már elkészült. A berendezés felszerelését fokozatosan végzik, amint azok Nyugat-Németor­tudatos munkája közel 100 000 hek- 'tár kiváló termőföldet hódított vrsz- 'sza a természettől. Most folyik az egyik legnagyobb mocsaras vidék, a terbufi mocsarak lecsapódása és a ^üzetye síkság rendezése.. Ha ez a két nagy raunka befejeződik, Albá­nia néhány éven belül Európa igazi virágoskertjévé válhat. Gazdag kincseket rejt magában a föld méhe is. Olajmezői már regen ismeretesek és több imperialista' nagyhatalom, sok nemzetközi kalan­dor étvágyát növelték. A hegyek mé- hében króm-, réz-, vas- és nikkelére szinte felbecsülhetetlen tartalékai rejlenek. Van elegendő,, jó minőségű szén is megmunkálásukhoz. Gazdag bitumen-, kaolin- és foszfát-lelőhe­lyek nyújtanak még szélesebb alapot az ország szocialista iparosításához. Nagy esésű hegyi folyói aránylag kis beruházással a villamosenergiát is biztosíthatják. Mindezek a gazdag adottságok a múltban is megvoltak. Amit köny- nyen el lehetett harácsolni, az po­tom pénzért Nyugatra vándorolt, amit nehezebben lehetett elérni, ar­ról hallgattak, mint a sír. A külső és belső fosztogatók csak egy célt követtek: minél kevesebb befekte­téssel minél több bőrt lenyúzni az albán népről, amelyet készakarva a legnagyobb tudatlanságban és nyo­morban tartottak. Pedig értékes kincsek rejlenek eb­ben a kis népben is. Bátorságáról, szabadság- és hazaszeretetéről már régen meggyőződött a történelem. Most, amikor bilincsei lehulltak és kilépett a tudatlanság sötétjéből, elő­tűnnek eddig ismeretlen' tulajdonsá­gai is: tudásszomja, tanulékonysága, vasakarata. A mai Albániát egyetlen hatalmas építkezéshez lehetne ha­sonlítani, ahol nappal mindenki épít, este pedig könyv kerül a napi munkától fáradt kezekbe. Éveken át mást sem olvastunk Albániáról, mint az első ilyen vagy olyan üzem, gyár, intézmény, erőmű, vasútvonal, stb., stfo. felavatásáról, tegnap még írástudatlan pásztorókról és lefátyo­szágból és az Egyesült Államokból megérkeznek. A szerb irodalom remekei száz kötetben Az újvidéki Maitica Szrpszka és a belgrádi szerb irodalmi könyvkiadó száz kötetben kiadja a szerb iroda­lom remekeit. A százkötetes kiadás magában foglalja a legkiválóbb szerb irodalmi műveket a középkortól nap­jainkig. Évente tíz kötet jelenik meg, mégpedig öt tavasszal és öt ősszel. Az első öt kötet most hagyta el a sajtót. Az új kiadást kedvezményes elő­fizetéssel teszik hozzáférhetővé a dolgozóik számára. Magyar tanszék nyílt az újvidéki bölcsészkaron Az újvidéki bölcsészkaron e tan­év elején magyar tanszék nyílt. A tanszék Vezetője dr. Pennavin Olga egyetemi docens. A tanszéken két tanfolyam indult: a kezdők és a ha­ladók számára. Az újvidéki bölcsészkar hallgatói kötelező vagy fakultatív mellékfen- tárgyként hallgathatják a magyar nyelvet, amennyiben fő tantárgyaik a jugoszláv irodalom, szerb-hervát nyelv, angol nyelv és irodalom vagy német nyelv és irodalom. A hallga­tók az angol, német, francia és orosz nyelv mellett a magyar nyelvet is választhatják kötelező tantárgyiként, miután a fő tantárgyak mellett még egy idegen nyelv is kötelező. A bölcsészkar dékáni hivatala és a tartományi isfcolaügyi tanács kö­zött megbeszélések folynak arról, hogy a magyar nyelvből vizsgázott hallgatók képesítést nyerjenek a magyar nyelv oktatására az általá­nos iskolák felső osztályaiban. sok, egyetemisták vagy akár diplo­mások. Szinte már közhelynek szá­mítottak ezek a hírek, a csak ezer százalékban mérhető feljődés, a ha­talmas ugrás. Pedig mindez e kis- ország biztató valósága, sorsdöntő fordulat a hányatott múltú albán nép életében. A föld és népének adottsá­gai végre jó gazda kezeibe kerültek, amely tervszerűen gyümölesözteti a gazdasági és a kulturális felemelke­dés érdekében. Helyzet Algériában Párizs (MTI). »Hétnapos offenzfvá- ra« készül az Algériai Nemzeti Fel- szabadítási Front az ENSZ algériai vitájával egyidőbem — mondják az. Algériából Párizsba érkező hírek. A merényletek száma megszaporo­dott. Constantine városában két gránát robbanása egy kávebázban. illetőleg egy üzletben 13 sebesülést akozott. Phiüppevilie-ben egy. euró­pait lelőttek, O rarr-m egyéb esi. Bou TleíLisben egy európai' földbirtokost megöltek, majd' a háza előtt össze­gyűlt európai tömeg közé gránátot dobtak. Itt tízen; sebesültek meg. Sidi Bel Abbes-ban egy köztéren robbant bomba három arabot meg­sebesített. Cheria közelében egy Összecsa­pásban 23 algériai felkelő vesztette életét, francia részről két sebesültet jelenteinek. Ain-Tedeles mellett egy ütközetben két algériai elesett, 15-en pedig a francia hivatalos jelentés szerint megiadták magukat. Franciaországban is folytatódnak a politikai merényletek. A hétfői nap folyamán Párizs arablakta kerüle­teiben összesen 5 halott és 8 sebe­sült volt a lövöldözések veszteség­mérlege. Roubaix-ben három halott­ja és öt sebesültje volt a különböző algériai szervezetekhez tartozók testvér&arcának. AZ ORSZÁGOS VÁSÁR alkalmával keresse fel a Kossuth téri RUHÁZATI ÁRUHÁZAINKAT, továbbá az Ady Endre utcában lévő VAS, JÁTÉK ÉS KONFEKCIÓ BOLTJAINKAT, melyek bő választékkal állnak a vásárlátogatók rendelkezésére. Kaposvári Kiskereskedelmi Vállalat MA 13 ÉVE SZABADULT FEL AZ ALBÁN NÉPKÖZTÁRSASAQ lozott nőkről, akik ma szakmunkád 7

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom