Somogyi Néplap, 1957. október (14. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-27 / 252. szám

Vasárnap, 1957. október 27. SOMOGYI NÉPLAP 5 Készítsünk számvetést ! Serény készülődés Kaposvölgyéhen a szarvas- marhcifenyésztési hónapra Som&gymegyes, 1957. október. Régi térképeik sárgult hátán hiá­ba keresel ilyen nevű községet. He­lyéin apró településeket — Meggyes-, Gsicsal-, meg Cseszta-puszta — lát­hat múltba révedt tekinteted. Ä határ földje tízegynéhány éweUez- előtt megművelőinek kezére került. Utána emelkedett önálló községi rangra ez a bővült helység. Nyári István, a párt régi harcosa szavai nyomisin megelevenedik a moBaiikoiIcból összerakott» kép: negy­vennyolc őszén megalakult az első termelőszövetkezet, amely az évek során egyre több parasztot vonzott soraiba, ötvenháromban háromfelé hasadt a nagy, közös gazdaság, s a múlt év nyarán velük együtt két csoport is osztozott a 2700 holdas határ nyolcvan százalékán. A vil­lanyfényes falu egét elsötétítette az ellenforradalom komor felhője. Szétrebbenitek a ttónmelő közössé­gek. Rossz irányba vette útját a kétszáz család. Meggyőzően szólt er­ről Berényi István tanácstitkár; új lakóépületeik egész sora épüli' a népbatalom éveiben. A közös gaz­dálkodás idején harmincöt új családi ház nőtt ki a földből, a paraszti ösz- szefogás erejét hirdetve. Kilenc szövetkezeti tag: Beregszászi Lajos, Huszár István, Kapuvári István, Kovács József, Lukács Péter, Nagy Mihály. Pál István, Pál János és Polcz Miklós hosszúlejáratú állami kölcsönt kapott házépítésre. Az Elő­re Termelőszövetkezetben sem volt megvetnivaló az osztalék, hiszen pl. Kasza János és Kovács Imre a kö­zösben keresték »meg új otthonuk építésének költségeit, ötvenkettő­ben még eke szántott a mai Rá­kóczi utca földjén. Húsz házhelyet mértek Írd ott, s tizenikilancen áll már az épület. Legtöbbjük két szál drót-kezét nyújtja az elektromos áramért az utca villanyoszlopaihoz. Ugye Csapó István, Horváth Géza, Precz János — meg a többi 16 volt cseléd .—, van mit elkönyvelni a népi demokrácia javára! A Rákóczi utca lakóinak zöme a Rákóczi Termelőszövetkezetben építgette jobb jövőjét. A fiatalok .neve — érthetően — lemaradt negy­venötben a föidkiosztási jegyzékek lapjairól. Erre a körülményre ügyet sem vetettek korábban. Sorsukat, holnapjukat az ellenforradalom gör­bítette kérdőjellé. Az összedőlt kö­zös gazdaság omlliadélkiain károgó variakként jelentek meg özvegy Kiss Ödönné egykori földbirtokos örökö­sei. Biztosra vették vagyonúik visz- szaszerzésének lehetőségét. A meg­tért úri had ut.óhátvéd'ei így szá­mítottak: lesz újra legalább száz hold, s azt is meg kell műveltet- ni. Tudták, hogy a cselédkenyér ke­serű ízétől elszokott az utca népé­nek szája. Az. örökre jogfosztott örökösök nem is próbálhatták egé­szen visszacsinálni a negyvenöt előtti állapotodat. Alkalmazkodtak ae idő változásához. Bérlőket ke­restek utcahosszat. Ugv vélték, hogv ama bizonyos kérdőjel horgán olcsó halászzsákmánvként fennakadnak a megint nincstelenné vált cselédsar- jak. Melléfogtak őfcegyelméélk. Ilyen az élet paradoxonja: az úri remé­nyek fáján ősszel fakadt riad rü­gyeket elfagyasztotta a néphatalom tavaszának melegítő napsugara. A Rákóczi utca népe nem alkudott meg a testéről egyszer már lesöpört vér- szopókkal. A tavaly őszi léiekmér- gezésre azonban még most is kevés a gyógyír faluszerte. A párt út­mutató szava nem jut el minden dolgos ember füléhez. A szocialista holnap építését ma folytató kicsiny sereget csak rajnak nevezhetjük. A félszáznál több volt MDP-tag kö­zül nem egészen tíz vette át a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt ideig­lenes tagsági igazolványát. A nyár­utó szülte Béke Termelőszövetkezet­ben Csulik János, Szálai János, Petrus Józsefné, meg még néhány, saját földdel rendelkező tag mellé mindössze négy agrárproletár mert odaállni. — Azt diktálja érdekem, hogy ve­lük tartsak, de nem alkarom, hogy belépésem miatt görbe szemmel nézzen rám a falu — számos nincs­telen és kevé.sföldű ember véleke­dik így. Ideje lenne véget vetni en­nek a tévesen általánosító hangu­latnak. Mert igaz. hogv ellenforra­dalom volt az országban, de ez a fegyveres ellenforradalom — fegy­veresen levert ellenforradalom. Ká­ros, megtévesztő eszmei hagyatéka is rég megérett arra. hogy a fejék­ben végzendő niagytalkarítiássall, a szemétdombra juttassuk. A Béke Tsz ismét megtette a kezdő lépése­iket a közös gazdálkodás útján. Nagyüzemi épületeit még az üres­ség lakja, de 270 holdnyi határának egy részén zöldellnek már az őszi árpa és búza vetőmagjából kikelt csirainövénykék. Újra megkezdődött tehát a lelkekben is a szövetkezeti gondolat számára a talajelőkészítés. Istápolni. serkenteni kell ennek az eszmének a térhódítását. Az új tsz tagjaiban meg van az akarat erre. Fáradoz­nak azon, hogy mind több harcos­társat sorakoztassanak fej5- maguk rríellé. Földjük naigy része — 230 hold — állami tartalék volt. Bizton remélik, hogy tavaszra kelve lesz hozzá elég munkáskéz. Elsősorban a szcgényparasztság a szövetkezet aranytartaléka itt is. A falu lakos­ságának ez a rétege jól ismeri a közös gazdálkodást. Tudja, hogy az elmúlt években is a nagv tábláik együttes műg|?lése űzte el feje felől a megélhetési gond felhőit. Ma még nem zörgetett be hajlékka­ikba a nincstelenség réme. Tavaly megkapták az osztalékot, az ősszel elvetettek a szövetkezetek, az idén nyáron csak le kellett aratni és betakarítani a közös küzdelem meg­érett gyümölcsét. De mi lesz jó- nőre? Gazdátlam tartaléktőid nincs. Az útelágazásnál az e^nk jelző­táblára ez van írva: termelőszövet­kezet. Az ellentétes irány feles földhasználatot, módosabb parasz­toknál napszámot, vagy más föld­jének bérlését ígéri. Tessék vá­lasztani. Gerbovics Péterek. Győrt> Vendelek, Mészáros Józsefek és másak. A többség ma még az utób­bi cél felé indul. Ennek is meg ván a maga oka... Nyolc hold bérlet Fodor István nem apnond — nem is mondhat — rosszat volt szövetkeze­téről, a Rákócziról. Leginkább egyedül dolgozott a közösben a családból. Az évi háromszáz egy­ségre jutó osztalékból, meg az egy hold háztáji hasznából megél­tek hatan. A tehénnék zöldet is, szénát is kapott a köSösből. A cselédház helyett saját új otthoná­ban hajthatja álomra a fejét. A felbomlás után 3 200 forint értékben hozott ki egy tehenet a szövetke­zetből. Nemsokára 1300 forintos ha­szonnal tovább adta. Két tinót vett az árán, azokért pedig kilencezret kapott. Bár főid nélkül lépett a Rákócziba, mégis mértek ki erre az évre egy holdnál nagyobb üres földet és hat holdnyi őszi vetést. Há­rom hold kukoricát felles földben termelt. Kölcsönkért pénzen vett egy lovat és kocsit, s ma tízezer forintnyi adóssága van. Kenyeret jövőre is kér a négy éhes gyermékszáj, így hát bérelt három évre nyolc holdat Keserű Józseftől. Holdanként egy mázsa búza, meg az adógabona beadása és a pénzes adó kifizetése — ez a használati díj. Hogy neki mi marad? Ezt még nem számította ki. Nagy haszonra nem számíthat, hiszen még ezután szánt a három hold búza alá. Amint beszélgetünk vele a Rá­kóczi utca szélén lévő házánál, ide­jön hanoim téhtváre iközfúj \VTÍ‘ő Lajos és János. (A négy Fodor-fivér külön-külön épített magának házat ebben az utcában.) Valami napszám után kellene nézni — ezen töpren­genek mindketten. Úgy veszem ész­re, hogy János inkább a szövetke­zés felé hajlik, s melegen érdeklő­dik helybeli kísérőmtől a Béke dol­gai iránt. Csak hát nem akarja, hogy leköpdösséfc, ha belépett (?!) A Rákócziról meg egyenesen azt állítja r- nem titkolva a felbomlás miatti sajnálkozását —, hogy ma a járás legjobb szövetkezete lehetne. Húszezer forint adósság? Átlátogatunk a szomszédba, hogy a házigazdával elkészítsük a szám­vetést, mérlegre téve a múltat, je­lent, s latolgatva a jövőit. Fiatal «mber Tóth István. (Életútjának főbb állomásai: cselédeskedés, föld­nélküliség, belépés a Rákócziba, házépítés, kilépés. Azelőtt állata nem volt, ma egy ló, egy hasas te­hén és egy éves üsző áll az istálló­ban. Udvarán hosszú széna- és més hosszabb szalmakazal. Egy esz­tendőig elég a termés a családnak, meg a jószágnak.- Tíz holdat hasz­nált ebben a gazdasási évben a volt szövetkezeti földből. Most ősz­szel a táblát a Lentermeltető Vál­lalat vette kezelésébe. Tervei, el­gondolásai? Bérelt, vagy feles föl­det akar valakitől vállalni. A ter­melőszövetkezetbe? Oda nem megy többet. Azért lénjen be, hogy ismét tizenhétezer forint adósságot varr- jamaik a nyakába? Nos, számoljunk csak! Megkapta évi szorgalmas munkája után a becsületes részesedést. Ezt az érté­ket hagyjuk számításon kívül. A többiről essék szó csupán ezen a helyein. Hazavezetett három szar­vasmarhát a közösből, ötezernégy­százért. öt sertést 2 300 forint elle­nében kapott, aztán különféle ter­ményekhez és építési anyaghoz ju­tott. Mintegy hat hold elvetett őszi kalászost és mésfél holdnyi lóherét is adtak neki egyéves használatra. Mindez valóban feléri a 17 000 fo­rintot. Vagyomhiány nélkül számolt fei a tsz, tehát az adósság minden fillérje mögött meg van az anyagi fedezet. Sőt) Az értékelésnél ala­csonyra állították a mércét. Mit mutat a mérleg? Tóth István a tehenet eladta, s vett két tinót, amelyekért tízezer forint ütötte a markát a napokban. Az üszőből •legalább ötezer forintot érő tehén nevelődött, a tavalyi őszi választási borjúból pedig olyan szép üsző vált, hogy háromezerért biztosan nem bocsátana áruba. Állítsuk szembe a szarvasmarhák leltári ér­tékét a mai 18 000 forintos érteikkel (beleszámítva a tinókból kivásárolt pénzt is). Ha levonjuk ebből az egy évi gondozási és takarmányo­zási költséget, akkor js sokezerre tehető a tiszta haszon. A sertések is bőven kifizették magukat. A ló- hereveitósről ugyanezt mondhatjuk el. Az őszi kalászosok földién pe­dig hetven mázsa szem termett — 14 000 forint értékben. Módjában lett volna Tóth Istvánnak kifizetni azt a tizenhétezret, amelyen egy esztendő alatt úgy nyert tízezer fo­rintot, mint egy fillért... Sokféle rubrikába ikerül adat a megyei számvetés al­kalmával ez év őszéin. A tavaly még szövetkezeti község éles ka­nyart vett a múlt felé. A mintegy 230 gazdálkodó földjét friss cöve- kek különítik el egymástól. De nem feledhet a falu népe. Emlékezniük kell életük negyvenöt előtti mélysé­gére és azokra a létrafokokra, ame­lyeken mind feljebb kaoaszkodtak tizenkét esztendő alatt. Magasra ju­tottak ötvenhatig, így jobban érzé­kelhetik a tavaly ismét feltárult tá­tongó szakadékot. Ma a kenyiérgond és ruházkodási gond — még nem gond. A falu szövetkezeteinek szét- kergetósiébőil 1 200 000-es anyagi ká­ra származott a népgazdaságnak. Ebből mindeddig félmillió térült meg. Csak az ország, a munkás- osztály pénzének indokolatlan igénybevétele miatt tudtak maguk­nak egy éves tartalékot gyűjteni a Tóth Istvánok. Ilyen egyezségbe so­ha többet nem mehet bele a magyar népi demokrácia. Nincs az a sok. ami egyszer el ne fogyna — töp­rengjenek tehát saját jövőjiikön a szövetkezetekből elszéledt, ma még biztos jelenű agrárproletárok, kis- pamsztok. Hogy merre ßartsanak? Nem kell messze elmenniük példá­ért. A Béke tagjai tapossák az úttá szélesítendő ösvényt. KUTAS JÓZSEF Még nem tudja, ' \\,• ,, , fe íi DOWGÓ ■ kcnéJqaar sosédwtoi DONG Ó-motor tulajdonosok! Nem gond már as alkatrész-beszerzés A kiskereskedelmi üzletekben megfelelő választék áll a vásárlók rendelkezésére Két hét múlva Göllében ünne­pélyesen megnyílik a Kaposvölgyi Szarvasmarhatenyésztési Hónap. Amint a Gölléből hozzánk érkező levelek is árulkodnak: nem várják tétlenül a gazdák számára ünnepi eseménynek is beillő marhatenyész­tési hónap megnyitóját. Rendezge­tik a portákat, a trágyatelepeket. A jobb gazdák udvaráról addigra már a mezőre kerül a földek zsíro- zója. A jó gazdák gondosságával ápolják, csinosítják a teheneket, különösen a kiállításon résztvevő jószágokat. Mert hát nagy becse a falunak, a Kaposvölgye népének, hogy ezen alkalomból lejön hozzá­juk a földművelésügyi miniszter első helyettese, s ott lesz a megnyi­táson dr. Biró Gyula akadémiai ta­nár, sőt már bizonyosra vehető, hogy előadást is tart a megnyitó ünnep alkalmából. A göllei parasz­tok, társadalmi szervek és vezetők egyhangú kívánsága és kérése, hogy a népfront és felsőbb szervek tegyék lehetővé, hogy leutazhasson hozzájuk és előadást tartson Ku- rolecz Viktor, az Állattenyésztési Kutató Intézet tanára is. A takar­mányozás minden ágára kiterjedő tudományos előadást szeretnének hallani tőle. Úgy véljük, igenlésre és meghallgatásra méltó a göllei kérés. Szóval nagy port ver fel ez a szarvasmarhatenyésztési hónap, nemcsak Göllében és a szomszédos jellegzetes marhatenyésztő falvak­ban, hanem másutt is. Persze, eb­Orbón Mária balatonlellei kávé­főzőnőt, Zsillinsziky István étterem- ' vezetőt és Molnár Ainina kávéfőző- nőt a bíróság személyi tulajdon sé­relmére folytatólagosan elkövetett csalás és árdrágítás miatt hat-hat havi börtönre, illetve 800 forint pénzbüntetésre ítélte, mivel a Vö­rös Csillag Étteremben a hivatalo­san megállapított kávé mennyis é- génél kevesebb kávéból főzték a feketét és az így szerzett, több mint három kiló babkávét értékesített' * * * ben közrejátszik az is, hogy az élelmes göllei parasztok közül jó- páran meleghangú levélben invi­tálják meg ünnepségükre azokat a megye ki tudja melyik részében lakó gazdatársaikat, akik tőlük vá­sároltak ilyen, vagy olyan jószá­got. Az ünnepség, a hónap meg­rendezésére a különböző helyi szervek képviselőiből és a legjobb gazdálkodókból előkészítő bizott­ság alakult, s amint hírlik, már megbeszélték azzal a mintegy negy­ven gazdával a teendőket, akik a legjobb szarvasjószágaikat előveze- t;k november 8-án, a bemutatóra. Nem akarnak úgy járni, mint ta­valy, hogy mindenki szervezett, csak éppen gazda nem volt, ami­kor isep'ijít. A iótdművesszövstkezet is, amely istenigazából göllei ven­dégszeretettel akarja megvendégel­ni a vidéki látogatókat. Azonkívül kisgépekből bemutatót is rendez a részvevőknek. A Hazafias Népfront — amely végeredményben az egész hónap megrendezésének kez­deményezője és gazdája, már vá­sárolja a kitüntetett jószágok gaz­dáinak adandó jutalomtárgyakat. A vándorserlegen kívül a jutalomtär- p-"ak között az első helyen áll a gyönyörű krisíályváza ezüst talp­pal. A vándorserleget és a több ezer forintot érő jutalomtárgyakat december 10-én a Ráksiban tartan­dó végső értékelésen osztják ki az ideseregfett, s a bizottság által legjobbnak ítélt tehenek, üszők, bikák gazdáinak. Szép Béla Inke fazékas-dencs- puszrtai lakos, erdészeti napszámos pegyvenöt esetben követett el ma- gánokirafiiamisítást, és társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett sik­kasztást 1953-ban szövetkezeti szil­váiéi vásárlókér t a kapott 30,000 fo­rint felvásárlási ellátmányból töbib mint 10 000 forintot magának tartott meg és a hiányt hamis tételek be­állításával leplezte. A bíróság két, éyi és hathónapi börtönbüntetésre ítélte, és egyúttal kötelezte a magánjogi igény megfizetésére is. Cukorrépatermelők! Aki időben szerződik, annak több ideje less földjét jól előkészíteni a cukorrépatermet éshex Régi tapasztalat, hogy a jól előkészített föld jóval gazdagabb termést biztosít. FIGYELEM! A mezőgazdasági termelőszövetkezetek, ter­melőszövetkezeti csoportok és a termelői társulások 4 nagyüzemi felárat kapnak, ha SOO kát. holdig ÍOOO mázsán felül ÍOOO kát. holdig 2500 mázsán felül ÍOOO hat. holdon felül 4000 mázsát meghaladó cukorrépát szállítanak he. 1 nagyüzemi íelár az egész áladéit répamennyiség után g-kénl 3 forint A szerződést a mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel a cukorgyári szakfelügyelők, egyéni termelőkkel a helyi földművesszövetkezetek és a cukorrépafelelősök kötik. Gukorrépalermeiés = belterjes gazdálkodás Belterjes = nagyobb jövedelem * CUKORGYÁR Bírósági hírek 02702017

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom