Somogyi Néplap, 1957. október (14. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-08 / 235. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! * *<Sä ’ ogvi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 235. szám. Alt A 50 FILLER Kedd, 1957. október 8. KÖZÖS KÖZLEMÉNY GROMIKO ÉS DULLES TALÁLKOZÁSÁRÓL HELYES JAVASLATOK, HATÁROZATOK AZ IFJÚSÁGI MUNKÁHOZ SZÜLÖK FŐISKOLÁJA KAPOSVÁROTT A VASÁRNAP SPORTJA \ Hárommillió tégla terven felül Határidő előtt befejezte nyerstéglagyártási tervét a Bánya- és Építőanyagipari ES A tizenhárom tanácsi téglagyár az előirányzott határidő, október 15-e helyett már szeptember köze­pén legyártotta a terv szerinti 24 millió téglát. A gyárak dolgozói egyben vállalták azt, hogy az év végéig még hárommilllió, azaz száz kislakás építéséhez elegendő nyers­téglával növelik készleteiket. A ta­nácsi téglagyárak eredménye két­ségtelenül kiemelkedő. Ennek első­sorban a múlt téli helyes műszaki felkészülés és az alaposan végzett karbantartás az oka, amelyet kedvező eredmény­nyel már március 22-re befejeztek az Egyesülésnél. Ismeretes, hogy a tanácsi téglagyárak döntő többsége még igen kezdetleges körülmények között, vagy többnyire kiselejtezed gépekkel dolgozik. Akad csupán ké­zi vetésű gyár is. A tanácsi tégla­gyárak javítóműhelye, amely ugyan maga sem dicsekedhet valami túl nagy korszerűséggel, a télen erejét megfeszítve látott munkához. A ha­táridő pontos betartásán kívül azt is elérték, hogy a nyár folyamán szinte egyetlen olyan üzemzavar nem történt, amely számottevően akadályozta volna a termelést. Per­sze, mindehhez hozzájárult még né­hány helyes és következetesen be­tartott intézkedés és a mindenkép­pen követendő személyes példamutatás. Mert igaz, hogy a Bánya- és Épí­tőanyagipari Egyesülés hozott olyan rendelkezéseket a selejt csökkenté­sére, hogy a rendetlenségből előfor­duló selejt érezhetően csökkentette a hanyag dolgozók bérét is és az előidézett selejtanyog eltakarításá­ra kötelezte, igaz, hogy szinte na­pi paranccsá lett az Egyesülésnél, hogy a többnyire gyenge minőségű »meddő« szenet a sokkal jobb ége­tési forduló elérése érdekében csak a kevés és igen nehezen beszerzett jobbminőségű »vezető« szénnel együtt lehet használni, de az is igaz, hogy az egyesülés igazgatója és mű­szaki vezetője a nyár folyamán igen sokszor fordult meg a gyárakban, azért, hogy a helyszínen személye­Aki a KRESZ-l nem fudja . . Kaposvárott, a Sztálin utcában szer­da délelőttönként nagy a forgalom. Motorkerékpárosok jönnek, mennek, fordulnak, s ami fölöttébb szembe­tűnő, rendkívül betartják a közleke­dési szabályokat. Jól is néznének ki, ha most sem ügyelnének, amikor a Járda széléről árgus szemmel figyeli egy kis csoport minden mozdulatukat és észreveszi a legkisebb hibát is. Különösen egy férfi ügyel a Csepe­lek, Danuviák, Pannóniák ás más márkájú motorok vezetőire. Kezében papíriapok, azokra jegyezget, osztá­lyoz. Vizsgáztatja az előtte elhaladó motorosokat. A motorosok napja ez. Itt az utcán dől el: a kis vagy nagyobb gép tu­lajdonosa, vezetője ura-e annyira a kot kereken szaladó alkotmánynak, hogy részt vehet a közúti forgalom­ban, mások, vagy saját testi épségé­nek veszélyeztetése nélkül. De sok mindent kell tudni egy vezetőnek ah­hoz, hogy kiadják a nevére szóló haj­tási jogosítványt! Be kell bizonyíta­nia, hogy körültekintő, óvatos, meg­bízható. Ez érthető is, hiszen hatósá­gaink célja: úgy megtanítani az em­bereket a közlekedés szabályaira, úgy vigyázni betartásukra, hogy a balesetek száma a lehető legkisebbre csökkenjen. Ha ezt meg akarják va­lósítani, akkor a motorosoknál kell kezdeni, mert — sajnos — a váro­sokban, falvakban, országutakon a legtöbb szerencsétlenségnek a motor­kerékpárvezetők az okai, előidézői. így hát a gyakorlati vizsgáztatással még nem is ér veget a »vezető elöltek vallatása«. Következik az elméleti fel- készültség számonkérése. A szobában röpködnek a kérdések: — Mit tesz olyankor, ha... — Egyenlő rangú utak keresztező­désénél melyik járműnek van átha­ladási előnye, a motorkerékpárosnak, vagy a tehergépkocsinak? Ne mondja senki azok közül, akik túlestek már az ilyen kérdezosködé- sen, hogy ezekben a percekben nem ütötte ki egy kicsit a verejték. Még azok is rettegnek az esetleges »beugratós« kérdésektől, akik ál­mukból felébresztve visszafelé is el­fújják az összes szabályt. — Aki nem tudja a KRESZ-t, azzal mi iesz? — Egy vagy két hét múltán ismét megpróbálkozhat a vizsgával, mond­ja egy szomorú férfi. — Közöttük leszek én is — sóhajtja —, mert azt hittem, hogy motorozni csak annyi: berúgom a gépet, bekapcsolom a se­bességet, kiengedem a kuplungot, gázt adok és kész. Indulás előtt nem néztem hátra, nem dudáltam, kezem­mel sem jeleztem az esetleg hátulról jövő járműnek, hogy mit szándéko­zom tenni, csak nekilendültem. Ka­nyarodás előtt sem jeleztem irány­változtatás! szándékomat — s ezen még a laikus, mindössze néhány pil­lanatra megálló, kíváncsi járókelő is mosolygott — a Sztálin utcából kis ívben fordultam balra a másikba... Két hét múlva azért újra megpró­bálja. De inkább háromszor próbálja az, aki nem ismeri kellőképpen a sza­bályokat, minthogy a KRESZ ismere­tének hiányában is »átcsússzon« a vizsgán, s utána balesetet okozzon az első napon ... Öt pere a kórház udaarátt Az októberi nap sugarai megkeresték a kaposvári kórház udvarát is. Talán a legragyogóbban arra a kis térre tűztek, amely a szülészeti osztály előtt terül el, s melengették a sé­tálgató »kismama je­lölteket«. Égyikük pongyolát vett csak magára, a másik ki­csit fázósabb, lóden- kabátját is hátára te­rítette, a harmadik friss kiflit ropogtat, mialatt a kis csoport negyedik tagja élén­ken magyaráz valamit. Ugyan miről is folyhat a beszéd? A gyerekről, a néhány nap múlva megérkező kis életről, akit any- nyi izgalommal, sze­retettel várnak mind­annyian. — Én nem hagyom, hogy a férjem elké­nyeztesse a kis Zsu­zsát — mondja az egyik. — (Mert hát, az ügye biztos, hogy a jö­vevény csakis kis­lány lesz.) Hiába mond akármit, én olyan embert akarok nevelni belőle, hogy minden körülmények között megállja he­lyét az •éllétben4 ha félne. — Az én Lacimból sportember lesz — je­lenti ki a pongyolás asszonyka, úgy, mint­ha a »megbeszélt« fiú már be is bizonyította volna erre való te­hetségét. — Józsi, a férjem 0. szobaajtóra már fel is szerelte a tornász-gyűrűt. A szülészeti osztály elé taxi gördül. A sé­táló asszonykák el- haillgatmk. Az idős gépkocsivezető ki­lép a kormány mel­lől, s nevetve szól oda nekik: — Látják, már me­gint itt vagyok. Me­gint viszek haza egy kis embert és a ma­máját. Gyakran megfor­dulhat itt, hogy jó ismerősként üdvözlik. Épp olyan sűrűn jár a kórházba, mint az a fiatal fiú, aki most lép be a kapun. Két keze tele rózsaszínű papírba csomagolt vi­rággal. Vagy öt cse­rép, csokor is lehet. — Hová megy? — kérdi a kapus) | — A szülészetre — csodálkozik el a gye­rek, minit aki nem érti, hogyan is lehet ilyent kérdezni. Amint a sétáló ma­majelöltekhez ér, el­mosolyodik. Ök ’ visz- sza. S mintha mind­egyiküknek egy gon­dolata támadt volna: — Kedves virágos fiú, néhány nap múl­va már hozzánk is jön. Kedves taxisofőr bácsi, néhány nap múlva már minket is visz haza a kis Zsu­zsikánkkal, Lacikánk­kal, akit már oly na­gyon várunk... öt perc alatt tént az egész, perc alatt a kórház udvarán, egy napsu­garas októberi dél- »előttön, négy fiata1- asszonykával, akik ezen az őszi napon a tavaszt várták... — ger — tör­öl sen mutassák meg a dolgozóknak a gazdaságos téglaégetés módját. És nem hiába, mert a legtöbb gyár a tavalyi 8—10 nap helyett az idén hat-hét, sőt a juta! és a bala­tonszentgyörgyi üzem négy-öt napra csökkentette égetési fordulója ide­jét. Említésre méltó, hogy a nem éppen kedvező körülmények között elért magas termelési eredmények ellenére, a tavalyi évhez viszonyít­va, mintegy hét-nyolc százalékkal kedvezőbben alakult az önköltség, atmelyet semmiképpen sem lehet elválasztani a jó műszaki felkészült­ségtől, a kevesebb és célszerűbb szénfelhasználással járó égetési for­duló álakulásától, a jól és csak a szükséges létszámmal megszerve­zett munkafolyamatoktól, no és a szigorú intézkedések folytán való­ban bekövetkezett jelentős seüejt- csökkentéstől. A kevesebb önkölt­séggel előállított tégla több nyere­séghez juttatja az üzemeket, amely meglátszik majd az év végi nyere­ségvisszatérítésnél, a dolgozók ju­talmazásánál és minden bizonnyal jut majd belőle a gyárak korszerű­sítésére is. A Bánya- és Építőanyagipari Egyesülés előreláthatóan az elő­irányzott 21 millió helyett 25 mil­lió égetett téglát gyárt az év vé­géig. Ahogy mondják, ehhez már nem férhet kétség még kedvezőtie- niebb időjárás esetén sem. Hiszen most, októberben már 20 millió da­rabnál tartanak. A tanácsi téglagyárak idei mun­kája nagy reményekre jogosít. Mindenekelőtt arra, hogy a jövőben is tud' jelentős eredményeket fel­mutatni a tanácsi ipar — hozzáértő vezetéssel és igazi törekvéssel. (szegedi) rn -\ r r t r 1 / i *1 i ■ *1 // " 1 ' «1 iudositas három jelologyulesrol Az elmúlt napokban megkezdőd­tek a megyében a tanácstagi pót­választásokra a j elölőgyűlések. Október 4-én Tabon a téglagyár kultúrtermében jöttek össze a Ha­zafias Népfront hívására az itt dol­gozók és községi lakosok, hogy ta­lálkozzanak a Hazafias Népfront új megyei tanácstag jelöltjével. A jelölt, Szirmai Jenő, az MSZMP Megyei Bizottságának első titkára, ez alkalommal ugyan nem tudott megjelenni a gyűlésen, mert nem tartózkodik itthon, de a bemutatás­ra nem is volt szükség, hiszen Szir­mai elvtársat jól ismerik a tabiak, s több téglagyári munkás el is mondotta, hogy örömmel veszik je­lölését, mert mindig a munkások érdekeiért küzdött. 5-én, szombaton Kastélyosdom- bón a községi kultúrotthonban több mint 150 ember jött össze. Itt nyolc község megyei tanácstag jelöltjét mutatta be a Hazafias Népfront. Pavlakovics Jánosra esett a válasz­tás, akit a környékben nemcsak úgy ismernek, hogy jó asztalos kis­iparos, hanem úgy is, hogy 1945 óta végez pártmunkát, s most is a község ‘ párttitkára. A gyűlés rész­vevői egyhangúlag elfogadták a köztiszteletben álló férfi jelölését. Vasárnap délelőtt Berzencén Ke- szerice János, a Csurgói Gépállo­más brigádvezetője mutatkozott be, mintegy 350 ember előtt, mint me­gyei tanácstag jelölt. Az eddigi me­gyei tanácstagot összeférhetetlenség miatt vissza kellett hívni, s mivel az 1950 óta a gépállomásom dolgozó traktorost mindenki jól ismeri a környéken, a Népfront jelölése reá esett. A tanácstagjelöit bemutatkozása során arról is beszélt, miért fogad­ta el a Népfront jelölését, s miért örül a választók bizalmának: »sze­retem azt, ami most van és ezért élek, halok.« Nyilatkozat az első mesterséges hold felbocsátása alkalmából A t'tit Asztronautikai (űrhajózá­si Bizottságába tartezó magyar űr­hajózási szakemberek (csillagászok, meteorológusok, mérnökök, orvosok, híradástechnikusok, stb.) nevében nagy örömmel üdvözöljük az első mesterséges hold szovjetunióbeli fel­bocsátásának hírét. Ezt a nagy si­kert az űrhajózás távoli céljai felé vezető út első mérföldkövének te­kintjük, amelyet egy-két évtizeden ibelűl űrállomások építése. Hold-, esetleg Mars-rakéták fellövése követ majd. Az űrhajózás első lépé­se egyben nagyjelentőségű tudomá­nyos eredmény is, hiszen a felsőlég­kör kutatását ezentúl mesterségéé holdaíkkal végzik majd — hangzik többek között a nyilatkozat, majd így folytatódik: kérjük a rádió­amatőrök szervezetét, hogy megfi­gyeléseiket továbbítsák az Űrhajó­zási Bizottság titkárához, a Gondo­latkiadó székházban. (Budapest, VIII., Bródi Sándor u. 16, telefon 343-733.) MTI. Higiénihusok vándorgyűlése A nagyszabású vándorgyűlés mintegy 600 részvevője határozatot fogadott el, amelyet az egészségügyi kormányzat, illetve a miniszterta­nács elé terjeszt, s kéri, hogy a fő­városban bevált gyakorlathoz ha­sonlóan, — az iskolaegészségügy ál­talános javítása érdekében — a vidé­ki iskolaorvosok mellé is osszanak be jólképzett védőnőket. Jégverés után Segesden Ha valaki megnézi a házakat, azt is mondhatná: de gazdag falu ez, minden tetőn félig vagy egészen új cserép van. A kőműves-kéz simoga-. fásai jól látszanak, a kúpcserepeknél, néhány helyen még alig száradt meg a habarcs. Július 15-ón délután tin­taszínű, jégtől terhes fellegeket haj­szolt végig a község felett a fákat is kicsavaró orkán. A padlások fölé emiatt került új cserép. Betörtek az ablakok, darabokban hulltak alá a zsindelyek. Az emberek szorongó lélekzettel menekültek a vihar elől. ítélet idő volt — mondják. Csak a középületekben is mintegy százezer forintnyi kárt okozott a jég. Szánalmas képet mutatott a mező: akadt olyan parcella, ahol első látásra nem lehetett megállapítani, milyen növény volt belevetve. A búza, rozs, már nem állt a lábán, csupán hét holdnyi késői vetésű ga­bona szemtermését verte a földre. A magnak hagyott lucerna, szarvaske- rep is tönkrement ötven holdon. Itt-ott még most is látni az esőtől falázott dülőút mentén hervadt, összerongvolt levelű kukoricát. A kapásnövényeknek ártott a legjob­ban a jég. Hétszáz hold tengerit ki­szántottak. A huszonkét holdon visszavágott dohányt pétisóval fej­trágyázták. A sarjú hat-hét má­zsás termést ígér. Három holdat saj­nos, ebből is ki kellett vágni. Még szerencse, hogy a dohányt biztosítot­ták a gazdák. A burgonya-földeken 2ő(-50 százalékos pusztítást végzett a jég. Benke Zoltán gazdasági felügyelő véleménye szerint a községet tö,v>b mint hárommillió forint károsodás érte. Nyolcszáz katasztrális hold föld jövödelmétől estek el teljesen a segesdiek. Árpát, zabot, aprómag­vakat nem lehet vásárolni a faluban. Az állatok áttelel te tése, sertések hiz­lalása abrak hiányában sok gondot okoz a parasztoknak. A takarmány és cukorrépa is érezte a júliusi vi­har erejét. Ám az emberek újra megfogták az eke szarvát. Fölszán­tották a földeket és másodszor is vetettek. A károsultak között hu­szonöt mázsa rövid tenyészidejű ku­koricát osztottak szét. A gazdák nem vonakodtak, elvitték a vetőmagot az utolsó szemig, s kétszáz holdon pó­tolták az első vetést. Kisvárdai ró­zsaburgonyával — szintén rövid te­nyészidejű — hatvan holdat ültettek be. Köles- és muharmagból kölcsön- képpen negyven mázsa várt kiosz­tásra. 3e is vetettek vele kétszáz holdat. Van, aki tárlórópával, csala- mádéval igyekszik helyettesíteni az abrakot. összegezve: a száz százalékos kárt. szenvedett növények helyébe mint­egy hatszáz holdon újak kerültek. Azokon a földeken pedig, melyeket nem vetettek el. rövidtenyészidejű kukoricával vagy más magokkal, oti árpát, rozsot termelnek majd. A jégverés után vetett tengerit kétszer is megkapálták. Sajnos, csak július végén került földbe, s félő, hogy a gondos művelés sem használ, mert a korai dér megcsípni, s nem tud fejet hozni. Darák József pénzügyi csoport- vezető előtt a (kárfelvételi jegyző­könyvek halmaza fekszik. Az adó­ügyiek munkája megszaporodott. Ez évben 927 jövedelemadó kivetést készítettek el. Csak 13 gazda van, akinek a neve után az adófőkönyvbe beírt összegen nem kell módosítani. A többiek mind kapnak törlést, ke- vesedik az esedékes forint-tartozás, a búza-földadó mennyisége, vagy mind a kettő. A község harmadik negyedévi terve 780 ezer forint volt. Ezt csökkentették, így csak 450 ezret kellett kifizetnie a falunak. A módosított adótervet teljesítették is. Sőt, búzából — a hat vagon engedményt figyelembe véve — többet vittek be a raktárakba. 10 helyett 13 és fél vagonnal szállítot­tak el. Ki, mennyi törlést kapott? Fábián József 12 holdas paraszt évi jövede­lemadója 4706 forintot tesz ki. Két hold tengeri, burgonya, lóhere és répa vetését, meg a szőlőjét is el-, vagy megverte a jég. 3200 forinttal csökkentették kötelezettségét. 536 kg-ról 31 kg-ra csökkent a búza földadója. Vidék József terhén is könnyítettek. A 151 aranykorona ér­ték után járó 604 kg gabonából 323 kilóval kevesebbet kell zsákoloba merni és 2700 forinttal több pénzt fordíthat vásárlásra vagy ép­pen abrak beszerzésére. A kapásnövények pusztulása miatt a termelők közvetleni jövedelem- forrása nagyon megcsappant. Krumplit, kukoricát nem tudnak pénzzé tenni. A gyümölcsfákról is lesöpörte a termést a vihar. A szőilőrendek kö­zött és a házak mögötti kertekben az idén alig termett paprika, para­dicsom. Hogy a beíőttes üvegek né nézzenek üresen az asszonyokra, venni keäl télirevalót. Más falukból hoznak káposztát, paprikát, stb. Most pénzt adnak almáért, ubor­káért, máskor meg annyi volt, hogy eladni is jutott. A szőlőhegyekben is érezhető lesz az elemi kár hatása. Kevesebb must csurog a prés bor­dái közül, mint tavaly. Nem iahet olyan gyakran a kancsó fenekére nézni — panaszkodik az egyik gaz­da. (— Oda a rizling is. Hatvan akó helyett alig jut valami a hordókba. Talán öt akót ha hoz az idei szüret. — Nagy kár, nehéz lesz kiheverni — mondja Benke Zoltán. — A helyi földművesszövetkezetnek van két si­ló tárolója, 200—200 köbméter űr- méretűek ezek a beton falú »göd­rök«. A másodvetésű kukoricák nem sikerülték. Abraktakarmányra nem lohet számítani. Silózási társulatot akarunk alakítani. Több gazda meg- könnyíthetné így állatainak telelte- téeét. Cselekvés még nem történt. Érdeklődő van! De a terv még csak terv. Miért nem társulnák hát a se- gesdaek? Maguk veszik hasznát an­nak, ha lesi 1 ózzák a szemet nem hozó tengerit. (Gőbölös.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom