Somogyi Néplap, 1957. október (14. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-06 / 234. szám

Vasárnap, löffT. október #.

SOMOGYI NÉPLAP

*>

ifi eddig j?iarad a b( \ b(tmtetlemül kiskorpádon ?

Várakozó hangulat uralja a községet. Tápot ad ennek 8z aggodalomnak aa elnök viselt do’gai kivizsgálása körüli huzavona. A múlt hónap vége felé azt beszélték: nem volt hiábavaló a felsőbb szervek megkeresése. Kezdtek fellélegezni, hogy »eg kell válnia az elnöknek hivatalától. Ám Nemes János továbbra is bejár az elnöki irodába. Mit tett hát Nemes? A múlt év nyarán hívták vissza újból elnöknek a községbe. Bizalommal fogadták. De hamarosan látniuk kellett, hogy Names János u«m a régi. Teljhatalmat vindikál magának. Ez természetesen bántotta a választott testület többi vezető tagját.

As első számonkérés

Hiába volt a szép szó, hiába kértük, óvták a túlzásoktól. A gyűlésen, ha bírálták, meaculpázott és ígéretet twtt, hogy '»ilyen máskor nem fordulhat elő«. Ám legközelebb újra kezdődött a sor előliről. Az első fogadalom a múlt nyáron hangzott el ajkáról. Az egyik végrehajtó bizottsági illésen számonkérték tőle, miért adta el az előző elnök idejében kivágott két tölgyfát, hiszen azt az iskolához szánták deszkának. Kérték, hogy számoljon el az érte kapott pénzzel. Megígérte.

Még jóformán el sem csendesedett a£ ülésterem, amikor a volt Win- clischgrátz féle kastély parkjában az aiaök önkényesen kivágatott nyolc cédrust, két fenyőt, két égert, meg két gyertyánt. Hová tűnt a tizennégy — köztük több emlékfa — rönkje? Feketén, tehergépkocsival vitette el Rinkóczi Ferenchez, a földszöv. ia- áslvásárlójához. 14 nagy fából két köbmétert igazol a faátvételről szóló ettem érvény. Többen viszont szentül állítják, hogy volt olyan fa ezek között, amelyből magából egy köbméter is kihasadt.

Bővül a lajstrom

A favágásról szóló lajstrom ennél sajnos, sokkal bővebb. Szóljunk még néhányról, bizonyításként a kétkedőknek, akik még ma is hitetlenkedve fogadják a kiskorpádi tanácselnök viselt dolgairól szóló bejelentéseket. Az ellenforradalom napjaiban és utána Nemesék kihasználták az alkalmat a közvagyon herdálására. Megkezdődött az engedély nélküli fairtás. Kik voltak az első fejszések? Nemes sógora, Maries Gyula és an- nstk apja, Marios Vendel, meg a tanácstitkárnő apja, Matán János. Ök a kisasszondii út mellett tarolták a fákat.

Másoknak pedig Pörösön adott irtani valót Nemes. Itt a tartalékföld szegélyekről 126 darab öregebb fa hiányzik. Ebből Nagy Dénes, Orbán István és Szalai Vendel udvarára is került egy kis tüzelni való. Hálából a»tán Nagy Dénes is segített az elnök csökölyi nagynénjóhez kocsikázni innen egy szekér fát. Mancsnak meg rokoni kötelessége volt ugyanezt megtenni.

írogatnak, elégedetlenkednek az emberek? Nosza, számoljunk el sebtiben. Volt itt még a régi elnöktől lsét tölgyfa, ezért beszaladt 1456 forint, a kastélyparkból is adtam el fát, itt a nyugta az 1815 forintról, meg egy 800 forintos számla, az mindössze 4071 forint. Ki kereskedhetne rajtam? Még száz forinttal többet is fizettem. Elszámolok egészen 1956. november 12-ig. Hogy azután történt a fakitermelés javarésze? Ugyan, ki törődik ezzel? így morfondírozott magában az elnök, miközben száz forint terhére kivágatott magának a csikényi dűlőben, bevallása szerint 15, mások szerint 27 darab akácot.

Zsebből fisét

Az állami gazdaság ötös halastói mellett is kivágatott fél tucatnál több vastag égerfát. — Engem bízott meg az irtással Horváth István igazgató — mondja. Jandzsó József tanácstag szállított el innen két kocsi fát az állomásra még újév előtt. Gavalléro- san kifizette az elnök, zsebből, nyugta nélkül, a piros bankót. (Szóval ez újév előtt történt, Horváth István meg csak április 1-én vette kezébe a Kutasi Állami Gazdaság vezetését! Nemrégiben szépen kérte Horváth elvtársat: ha érdeklődnek a faügyben, mentse ki a bajból őt — Nemest. Horváth István nem vált bűnpártolóvá.) A karpádi vasutasok pontos felvilágosítást tudnak adni, hányszor szállított Nemes János mások nevében fát például a Budapesti Játék- árugyár címére. Ballér György, Major József, Csabai István és mások pedig megmondják: forgalmi adót követelnek tőlük, holott egy darab fát sem szállítottak a Rinkóczi-cég- k«a.

A fakitermelés az ősszel megkezdődött. A járás pedig december 11- én adott engedélyt arra, hogy a magánosok 74 köbméter fát a sajátjukból kivágjanak.

Nemes János ellenőrzés helyett irányította a legelőn is a fakitermelést. Ki vagdostak az engedélyezett 20 köbméter címén 348 darabot. (Nemes maga is 40—50 köbméternyire becsüli ezt a famennyiséget.) Potom pénzért, darabonként alig több mint 30 forintért árusították a fákat. Nemes János szedte össze a pénzt. Nyugtát senkinek sem adott, egyösz- szegben számolt el a fa árával Vajda János legeltetési bizottsági pénztárosnak.

Ne szólj ssám...

A tetemes mennyiségű fa kivága- tása rossz vért szült a faluban. Az

emberek az év első hónapjaiban Csordás József iskolaigazgatót kérték meg, szóljon az elnöknek' a fa- ügy miatt. Nemes János tagadja, hogy erre sor került volna. Az azonban nyílt titok Kiskorpádon, hogy ettől kezdve mérgesedett el a Nemes —Csordás viszony. Ami azóta Csordással történt, arról Nemes ezt mondta az újságíróknak: »A múltkoriban említettem az ügyészségen, hogy Csordás József nem érdemli meg a meghurcoltatást«.

Matán Margit tanácstitkár is gyakran buzdította a vb-tagokat — többek között Gimesi Lajost is—, hogy emeljenek bátrabban szót a faügyek miatt. Tavasszal sor került erre is. Gimesi követelte a vb-btn: adja írásban az elnök, hogy a végrehajtó bizottságot nem terheli felelősség a nagyméretű fakitermelés dolgában. Ilyen értelemben szólalt fel Karancz is. Azóta nincs módjuk a vb-ben bírálni az elnököt. Hogyan vélekedik róluk Nemes? Becsületes emDerek- nak tartja őket. Akkor miért hívatta vissza mindkettőjüket a végrehajtó bizottságból? Az elnök szerint azért, mert rendszeresen elmaradoztak az ülésekről. Az 1957. április 12- én megtartott tanácsülés jegyzőkönyvében ez áll: 1. napirendi pont » ■.. az ellenforradalmi tevékenységet kifejtett vb-tagok visszahívása«. Csoboz Lajosnak valóban emiatt szűnt meg a vb-tagsága. Ám az elnök Csobozzal egy kalap alá vette Gimosit és Karanczot is. A tanácstagok szerint Nemes a gyűlésen azzal érvelt, hogy a felső szervek utasítására le keil váltani e két embert Is. Ezt azonban az ülés után elkészített jegyzőkönyvből »kifelejtette«. Azt viszont beírta, hogy Gimesi Lajos »az ellenforradalom után dezor- ganizálta a tanácsot... A gyűléseken való megjelenést teljesen meg is tagadta ... Harmadik ilyen személy Karancz József vb-tag, aki Gimesi- hez hasonló tevékenységet fejtett ki...«

Rágalmaznak as elnökék

Gimesi Lajos és Karancz József valóban hiányozlak egy-két, április előtti tanács- és vb-ülésről. De nem önszántukból maradtak távol, hanem — amint megtudtuk — azért, mert az elnök a faügy felhánytorgatása után egyszerűen nem küldött nekik meghívót.

Böngésszük a jegyzőkönyv sorait. Előbb becsületes embereknek mondta az elnök Gimesit és Karanczot. A hivatalos papír pedig ezt a megállapítást őrzi időtlen időkig Gimesiről:

»... állandóan a rendszer ellen uszított ...« Ám Gimesinek nem esett és nem is eshet semmiféle bántódá- sa, hiszen rendes, tisztessége« ember. Hogy az elnök miért írta bele az »uszítást« a jegyzőkönyvbe? Ennyivel üti el a dolgot: »rossz a fogalmazás«. Ám a jogászat szaknyelvén ezt rágalmazásnak nevezik, amiért Nemesnek meg kell lakolnia. És nemcsak egyedül neki, hanem bűntársainak: Matán Margit vb-titkárnak és Filiszár István (B.) jegyzőkönyv-hitelesítőnek is. Mert aláírásukat, meg a helyi tanács hivatalos bélyegzőjét a macska nem nyalja le a papírról. A jegyzőkönyvben olyat állítottak Gimesi Lajosról és értelemszerűen Karancz Józsefről is, amiért, ha az valónak bizonyulna, bűnvádi eljárást kellene indítani nevezettek ellen. De az elnök is, meg a titkárnő is vallja: Gimesi és Karancz nem uszított a néphatalom ellen. így hát logikus, hogy nem is ők — a törvénytelenül leváltott vb-tagok —, hanem vádlóik, azaz rágalmazóik szolgáltak rá a bírósági felelősségrevonásra.

Jelentések, vizsgálatok

Az igazságszerető emberek nem tudtak szemet hunyni a famanipuláció fölött. Jelentették a dolgot több megyei szervnek, majd később I

lapunk szerkesztőségének is. Jelentésük részletesen taglalja Nemes János viselt dolgait. Először a járási tanácstól Szilva László vizsgálódott a helyszínen. Csupán Nemes János elnökkel beszélt. Később a pénzügyi osztály kiküldötte alaposabban körülnézett Kiskorpádon, s megállapította, hogy ott költség- vetésen kívüli gazdálkodást folytattak; Nemes János térítés nélkül 12 szál deszkát vett magához a tanácséból; az elnök Major Józsefnek egy tölgyfát ajándékozott; sokkal több fát termeltek ki, mint ameny- nyiről Szilva László előző jelentése számot ad stb. A rendőrség pedig mintegy huszonöt embert kihallgatott a faügyben. A falu népe várja a fej lerzénveket.

Nemes János kezdi kellemetlenül érezni magát. Tudja, hogy az alulról jövő népi ellenőrzés, meg a felülről várható törvényes felelősségre vonás satuja között egyre szűkül a nyílás, s végül is eljön a számonkérés órája. Igyekszik híveket szerezni magának. Sorra látogatja mindazokat, akiket megsértett, békejobbot kínál nekik. Karancz Józsefnek. aki a tanácsok megalakulásától kezdve ez év áprilisáig végrehajtóbizottsági tag volt, ezt mondja: »Ne búsulj, bekerülsz újra a vb-be, ha lesz új választás.«

»Lefelé« hízeleg, »fölfelé« viszont vádoil. Megírja a lemondását, s elküldi a járási tanácsnak, »összeesküdtek ellenem, mert nem néztem el a törvénytelenséget« — így tetszeleg a törvényesség félként bajnokának mezében. Határozott választ nem kap, csupán két hétre szabadságolják a járásiak.

Arcképének

kiegészítéséhez

Más esetekben is cipője sarka alá teperte a törvényeket Nemes János. Néhány példát erre, felsorolásképpen: 1. Landi György hetven éves, magatehetetlen öreg embert és feleségét kilakoltatta abból a házból, amelyre ő vetett szemet.

2. A vele egy háztartásban élő

sógora — Maries Gyula — öt hold bérföldjének termését biztosította jég kár ellen. Ennek díját az elnök adta postára. A nyári jégverés után a learatott búzára 80, a csaknem sértetlen kukoricára és mákra pedig száz százalékos kárt jelentett be. A kárbecslő rrtegbíz^Tt ebben a hazug emberben és kifizettetett számára — névleg ugyan Maries Gyulának — 7400 forint kártérítést.

3. A jákói mozinál az elnök és sógora betöréses lopást követtek el. A rendőrség kivizsgálta, ám valahol fektetik az ügyet.

4. A község elhatározta, hogy lakást .építtet Lancsárovics Mátyás- óé munkaképtelen asszonynak. Az elnök építkezési díjként már múlt év novemberében kifizetett sógorának, Mátrai (Maries) István kontár- kőművesnek 1200 forintot. Se pénz, se munka.

5. Az ellenforradalom alatt Csásaár Bálint egy hordó őrizetlenül hagyott gázolajat tulajdonított el az állami gazdaságából. Erről Nemes tudott hiszen ugyanabban az időben ebből szerzett üzemanyaggal vitetett Kaposvárra rokonához egy vontató terményt és fát. Nemes később jelentést tett a lopásról, ám, azt cinkos-módra elhallgatta, hogy Császárral egyszerre a Marics-sógor meg egy hordó petróleumot lopott eL

Befejezésül

Nemes János ügye még ne» zárult la. Részletes, mindenre kiterjedő

vizsgálat szükséges ahhoz, hogy üzelmeiről lehulljon a lepel.

Ám az eddigiekből is kiviláglik, hogy könnyelműen elfecsérelte a legdrágábbat: a néptől kapott bizalmat, hatalmával visszaélve herdálta a község vagyonát. Jól tudják ezt a faluban, s joggal sürgetik a mielőbbi igazságtevést* Bátorításra van szükségük. Érvényt kell szerezni Kiskorpádon is annak az elvnek, hogy az ártatlan emberek nyugodtan élhetnek, a bűnösök pedig nem bújhatnak ki a felelősségre vonás alól.

Kutas József—Varga József

* * *

Lapzártakor szerzett értesülésünk szerint a Kaposvári Járási Tanács szombati vb-ülésc elfogadta Nemes János kiskorpádi tanácselnök lemondását és bűnvádi eljárást indíttatnak ellene. (Szerk.)

(Bupyanycuzedh <Tláksihun

Könnyebb, gyorsabb a krumpli ,zed ’S géppel. Megmenti az embereket a derékfájdító kiásástól. Egy ember kapával 100—120 négysz ögölnél nem bír többet kiforgatni, a gép teljesítménye viszont több hold.

A gép után burgonyt borítja a földet. Szapc rán halad az összesze dése. Mindjárt a mezőr megtörténik a váloga tás. Sokasodik a búr gony ahatár, bő termé volt ebből is a ráki Vj Életben.

Az erős férfimarokból kidagad az étkezési célra külön gyű} ott burgonya.

SZÁZÖTVEN ÉVES A QÖZHAJÓ

150 éve, 1807. október 7-én indult el útjára az első használható gőzhajó, a mai gőzhajózás őse. Felfedezője és megalkotóin: Róbert Fulton, aki egyszerű ötvösmesterből mechanikussá, majd feltalálóvá emelkedett.

A gőzhajó megalkotása — hasonlóképpen a többi nagy felfedezéshez — nem egy ember műve. A gőzgép feltalálása után természetesen jelentkezett az az igény, hogy az újfajta energiát felhasználják a közlekedés meggyorsítására. Papin 1707-ben készít gőzhajót, de szerencsétlenül járt vele. 1753-ban Bernoulli elméletileg tisztázza a gőzhaiózás lehetőségeit. Rajtuk kívül sokan mások is próbálkoztak megoldani a kérőért. Mindezek a kísérletezések alig jutottak tovább a kísérleteknél, jelentős gyako-la ti eredményt nem hoztak, csupán 'előkészítették a fejlődés útját, melyen a legjelentősebb lépést Fulton tette meg. Gőzhajója — a mai idők embere szemében — igen primitív alkotmány lehetett, amit már az is mutat, hogy a James Watt által szerkesztett gőzgép teljesítménye egy mai modem autó teljesítményével

hasonlítható össze. A percenként húsz fordulattal forduló gép 4,7 méter átmérőjű lapátos kereket forgatott, amelyek a hajót négy tengeri mérföld sebességgel vitték előre. Fulton sikerére mi sem jellemzőbb. mint az hogy hajóját a próbajárat után menetrendszerűen használták fel személyszállításra, sőt öt év múltán már több mint ötven gőzhajó közlekedett Amerikában.

Fulton nem érhette meg felfedezésének igazi kifejlődését: A kerekes gőzhajót rövidesen a csavaros hajók követték, míg a XX. században fejlődött ki a gőzturbinával működtetett hajtómű. Napjainkban a gőzhajózás el is érte fejlődésének tetőfokát. 150 éve Fulton azon fáradozott, hogy az akkortájt újonnan felfedezett energiát, a gőzt állítsa a hajózás szolgálatába; a ma mérnökei az atomenergiának hasonló felhasználásán fáradoznak. Sohsem szabad azonban elfelejtenünk, hogy fejlődésünk mai állása az elmúlt századok nagy felfedezőinek, köztük Fultonnak is •köszönhető.

JAKÖ ANDRÁS TTIT szaktitkár