Somogyi Néplap, 1957. október (14. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-06 / 234. szám

Vasárnap, löffT. október #. SOMOGYI NÉPLAP *> ifi eddig j?iarad a b( \ b(tmtetlemül kiskorpádon ? Várakozó hangulat uralja a köz­séget. Tápot ad ennek 8z aggodalom­nak aa elnök viselt do’gai kivizsgá­lása körüli huzavona. A múlt hónap vége felé azt beszélték: nem volt hiábavaló a felsőbb szervek megke­resése. Kezdtek fellélegezni, hogy »eg kell válnia az elnöknek hivata­lától. Ám Nemes János továbbra is bejár az elnöki irodába. Mit tett hát Nemes? A múlt év nyarán hívták vissza újból elnöknek a községbe. Bizalommal fogadták. De hamarosan látniuk kellett, hogy Names János u«m a régi. Teljhatalmat vindikál magának. Ez természetesen bántotta a választott testület többi vezető tag­ját. As első számonkérés Hiába volt a szép szó, hiába kér­tük, óvták a túlzásoktól. A gyűlésen, ha bírálták, meaculpázott és ígéretet twtt, hogy '»ilyen máskor nem fordul­hat elő«. Ám legközelebb újra kez­dődött a sor előliről. Az első fogada­lom a múlt nyáron hangzott el aj­káról. Az egyik végrehajtó bizottsági illésen számonkérték tőle, miért ad­ta el az előző elnök idejében kivá­gott két tölgyfát, hiszen azt az isko­lához szánták deszkának. Kérték, hogy számoljon el az érte kapott pénzzel. Megígérte. Még jóformán el sem csendesedett a£ ülésterem, amikor a volt Win- clischgrátz féle kastély parkjában az aiaök önkényesen kivágatott nyolc cédrust, két fenyőt, két égert, meg két gyertyánt. Hová tűnt a tizennégy — köztük több emlékfa — rönkje? Feketén, tehergépkocsival vitette el Rinkóczi Ferenchez, a földszöv. ia- áslvásárlójához. 14 nagy fából két köbmétert igazol a faátvételről szóló ettem érvény. Többen viszont szentül állítják, hogy volt olyan fa ezek kö­zött, amelyből magából egy köbmé­ter is kihasadt. Bővül a lajstrom A favágásról szóló lajstrom ennél sajnos, sokkal bővebb. Szóljunk még néhányról, bizonyításként a kétke­dőknek, akik még ma is hitetlenked­ve fogadják a kiskorpádi tanácselnök viselt dolgairól szóló bejelentéseket. Az ellenforradalom napjaiban és utána Nemesék kihasználták az al­kalmat a közvagyon herdálására. Megkezdődött az engedély nélküli fa­irtás. Kik voltak az első fejszések? Nemes sógora, Maries Gyula és an- nstk apja, Marios Vendel, meg a ta­nácstitkárnő apja, Matán János. Ök a kisasszondii út mellett tarolták a fákat. Másoknak pedig Pörösön adott ir­tani valót Nemes. Itt a tartalékföld szegélyekről 126 darab öregebb fa hiányzik. Ebből Nagy Dénes, Orbán István és Szalai Vendel udvarára is került egy kis tüzelni való. Hálából a»tán Nagy Dénes is segített az el­nök csökölyi nagynénjóhez kocsikázni innen egy szekér fát. Mancsnak meg rokoni kötelessége volt ugyanezt megtenni. írogatnak, elégedetlenkednek az emberek? Nosza, számoljunk el seb­tiben. Volt itt még a régi elnöktől lsét tölgyfa, ezért beszaladt 1456 fo­rint, a kastélyparkból is adtam el fát, itt a nyugta az 1815 forintról, meg egy 800 forintos számla, az mindössze 4071 forint. Ki keresked­hetne rajtam? Még száz forinttal többet is fizettem. Elszámolok egé­szen 1956. november 12-ig. Hogy az­után történt a fakitermelés javaré­sze? Ugyan, ki törődik ezzel? így morfondírozott magában az elnök, miközben száz forint terhére kivá­gatott magának a csikényi dűlőben, bevallása szerint 15, mások szerint 27 darab akácot. Zsebből fisét Az állami gazdaság ötös halastói mellett is kivágatott fél tucatnál több vastag égerfát. — Engem bízott meg az irtással Horváth István igazgató — mondja. Jandzsó József tanácstag szállított el innen két kocsi fát az ál­lomásra még újév előtt. Gavalléro- san kifizette az elnök, zsebből, nyug­ta nélkül, a piros bankót. (Szóval ez újév előtt történt, Horváth István meg csak április 1-én vette kezébe a Kutasi Állami Gazdaság vezetését! Nemrégiben szépen kérte Horváth elvtársat: ha érdeklődnek a faügy­ben, mentse ki a bajból őt — Nemest. Horváth István nem vált bűnpártoló­vá.) A karpádi vasutasok pontos fel­világosítást tudnak adni, hányszor szállított Nemes János mások nevé­ben fát például a Budapesti Játék- árugyár címére. Ballér György, Ma­jor József, Csabai István és mások pedig megmondják: forgalmi adót követelnek tőlük, holott egy darab fát sem szállítottak a Rinkóczi-cég- k«a. A fakitermelés az ősszel megkez­dődött. A járás pedig december 11- én adott engedélyt arra, hogy a ma­gánosok 74 köbméter fát a sajátjuk­ból kivágjanak. Nemes János ellenőrzés helyett irányította a legelőn is a fakiterme­lést. Ki vagdostak az engedélyezett 20 köbméter címén 348 darabot. (Ne­mes maga is 40—50 köbméternyire becsüli ezt a famennyiséget.) Potom pénzért, darabonként alig több mint 30 forintért árusították a fákat. Ne­mes János szedte össze a pénzt. Nyugtát senkinek sem adott, egyösz- szegben számolt el a fa árával Vaj­da János legeltetési bizottsági pénz­tárosnak. Ne szólj ssám... A tetemes mennyiségű fa kivága- tása rossz vért szült a faluban. Az emberek az év első hónapjaiban Csordás József iskolaigazgatót kér­ték meg, szóljon az elnöknek' a fa- ügy miatt. Nemes János tagadja, hogy erre sor került volna. Az azon­ban nyílt titok Kiskorpádon, hogy ettől kezdve mérgesedett el a Nemes —Csordás viszony. Ami azóta Csor­dással történt, arról Nemes ezt mondta az újságíróknak: »A múlt­koriban említettem az ügyészségen, hogy Csordás József nem érdemli meg a meghurcoltatást«. Matán Margit tanácstitkár is gyak­ran buzdította a vb-tagokat — töb­bek között Gimesi Lajost is—, hogy emeljenek bátrabban szót a faügyek miatt. Tavasszal sor került erre is. Gimesi követelte a vb-btn: adja írás­ban az elnök, hogy a végrehajtó bi­zottságot nem terheli felelősség a nagyméretű fakitermelés dolgában. Ilyen értelemben szólalt fel Karancz is. Azóta nincs módjuk a vb-ben bí­rálni az elnököt. Hogyan vélekedik róluk Nemes? Becsületes emDerek- nak tartja őket. Akkor miért hívat­ta vissza mindkettőjüket a végrehaj­tó bizottságból? Az elnök szerint azért, mert rendszeresen elmaradoz­tak az ülésekről. Az 1957. április 12- én megtartott tanácsülés jegyzőköny­vében ez áll: 1. napirendi pont » ■.. az ellenforradalmi tevékenysé­get kifejtett vb-tagok visszahívása«. Csoboz Lajosnak valóban emiatt szűnt meg a vb-tagsága. Ám az el­nök Csobozzal egy kalap alá vette Gimosit és Karanczot is. A tanács­tagok szerint Nemes a gyűlésen az­zal érvelt, hogy a felső szervek uta­sítására le keil váltani e két embert Is. Ezt azonban az ülés után elkészí­tett jegyzőkönyvből »kifelejtette«. Azt viszont beírta, hogy Gimesi La­jos »az ellenforradalom után dezor- ganizálta a tanácsot... A gyűlése­ken való megjelenést teljesen meg is tagadta ... Harmadik ilyen személy Karancz József vb-tag, aki Gimesi- hez hasonló tevékenységet fejtett ki...« Rágalmaznak as elnökék Gimesi Lajos és Karancz József va­lóban hiányozlak egy-két, április előtti tanács- és vb-ülésről. De nem önszántukból maradtak távol, hanem — amint megtudtuk — azért, mert az elnök a faügy felhánytorgatása után egyszerűen nem küldött nekik meghívót. Böngésszük a jegyzőkönyv sorait. Előbb becsületes embereknek mond­ta az elnök Gimesit és Karanczot. A hivatalos papír pedig ezt a megálla­pítást őrzi időtlen időkig Gimesiről: »... állandóan a rendszer ellen uszí­tott ...« Ám Gimesinek nem esett és nem is eshet semmiféle bántódá- sa, hiszen rendes, tisztessége« ember. Hogy az elnök miért írta bele az »uszítást« a jegyzőkönyvbe? Ennyi­vel üti el a dolgot: »rossz a fogalma­zás«. Ám a jogászat szaknyelvén ezt rágalmazásnak nevezik, amiért Ne­mesnek meg kell lakolnia. És nem­csak egyedül neki, hanem bűntársai­nak: Matán Margit vb-titkárnak és Filiszár István (B.) jegyzőkönyv-hite­lesítőnek is. Mert aláírásukat, meg a helyi tanács hivatalos bélyegzőjét a macska nem nyalja le a papírról. A jegyzőkönyvben olyat állítottak Gimesi Lajosról és értelemszerűen Karancz Józsefről is, amiért, ha az valónak bizonyulna, bűnvádi eljárást kellene indítani nevezettek ellen. De az elnök is, meg a titkárnő is vallja: Gimesi és Karancz nem uszított a néphatalom ellen. így hát logikus, hogy nem is ők — a törvénytelenül leváltott vb-tagok —, hanem vád­lóik, azaz rágalmazóik szolgáltak rá a bírósági felelősségrevonásra. Jelentések, vizsgálatok Az igazságszerető emberek nem tudtak szemet hunyni a famanipu­láció fölött. Jelentették a dolgot több megyei szervnek, majd később I lapunk szerkesztőségének is. Jelen­tésük részletesen taglalja Nemes János viselt dolgait. Először a já­rási tanácstól Szilva László vizs­gálódott a helyszínen. Csupán Ne­mes János elnökkel beszélt. Később a pénzügyi osztály kiküldötte ala­posabban körülnézett Kiskorpádon, s megállapította, hogy ott költség- vetésen kívüli gazdálkodást folytat­tak; Nemes János térítés nélkül 12 szál deszkát vett magához a taná­cséból; az elnök Major Józsefnek egy tölgyfát ajándékozott; sokkal több fát termeltek ki, mint ameny- nyiről Szilva László előző jelentése számot ad stb. A rendőrség pedig mintegy huszonöt embert kihallga­tott a faügyben. A falu népe várja a fej lerzénveket. Nemes János kezdi kellemetlenül érezni magát. Tudja, hogy az alul­ról jövő népi ellenőrzés, meg a fe­lülről várható törvényes felelősség­re vonás satuja között egyre szűkül a nyílás, s végül is eljön a szá­monkérés órája. Igyekszik híveket szerezni magának. Sorra látogatja mindazokat, akiket megsértett, béke­jobbot kínál nekik. Karancz Jó­zsefnek. aki a tanácsok megalaku­lásától kezdve ez év áprilisáig vég­rehajtóbizottsági tag volt, ezt mond­ja: »Ne búsulj, bekerülsz újra a vb-be, ha lesz új választás.« »Lefelé« hízeleg, »fölfelé« viszont vádoil. Megírja a lemondását, s el­küldi a járási tanácsnak, »összees­küdtek ellenem, mert nem néztem el a törvénytelenséget« — így tet­szeleg a törvényesség félként baj­nokának mezében. Határozott vá­laszt nem kap, csupán két hétre szabadságolják a járásiak. Arcképének kiegészítéséhez Más esetekben is cipője sarka alá teperte a törvényeket Nemes János. Néhány példát erre, felsoroláskép­pen: 1. Landi György hetven éves, magatehetetlen öreg embert és fele­ségét kilakoltatta abból a házból, amelyre ő vetett szemet. 2. A vele egy háztartásban élő sógora — Maries Gyula — öt hold bérföldjének termését biztosította jég kár ellen. Ennek díját az elnök ad­ta postára. A nyári jégverés után a learatott búzára 80, a csaknem sértetlen kukoricára és mákra pe­dig száz százalékos kárt jelentett be. A kárbecslő rrtegbíz^Tt ebben a hazug emberben és kifizettetett szá­mára — névleg ugyan Maries Gyu­lának — 7400 forint kártérítést. 3. A jákói mozinál az elnök és sógora betöréses lopást követtek el. A rendőrség kivizsgálta, ám valahol fektetik az ügyet. 4. A község elhatározta, hogy la­kást .építtet Lancsárovics Mátyás- óé munkaképtelen asszonynak. Az elnök építkezési díjként már múlt év novemberében kifizetett sógorá­nak, Mátrai (Maries) István kontár- kőművesnek 1200 forintot. Se pénz, se munka. 5. Az ellenforradalom alatt Csásaár Bálint egy hordó őrizetlenül ha­gyott gázolajat tulajdonított el az állami gazdaságából. Erről Nemes tu­dott hiszen ugyanabban az időben ebből szerzett üzemanyaggal vite­tett Kaposvárra rokonához egy von­tató terményt és fát. Nemes ké­sőbb jelentést tett a lopásról, ám, azt cinkos-módra elhallgatta, hogy Csá­szárral egyszerre a Marics-sógor meg egy hordó petróleumot lopott eL Befejezésül Nemes János ügye még ne» zárult la. Részletes, mindenre kiterjedő vizsgálat szükséges ahhoz, hogy üzelmeiről lehulljon a lepel. Ám az eddigiekből is kiviláglik, hogy könnyelműen elfecsérelte a legdrágábbat: a néptől kapott bi­zalmat, hatalmával visszaélve her­dálta a község vagyonát. Jól tudják ezt a faluban, s joggal sürgetik a mielőbbi igazságtevést* Bátorításra van szükségük. Érvényt kell sze­rezni Kiskorpádon is annak az elv­nek, hogy az ártatlan emberek nyu­godtan élhetnek, a bűnösök pedig nem bújhatnak ki a felelősségre vo­nás alól. Kutas József—Varga József * * * Lapzártakor szerzett értesülésünk szerint a Kaposvári Járási Tanács szombati vb-ülésc elfogadta Nemes János kiskorpádi tanácselnök lemon­dását és bűnvádi eljárást indíttat­nak ellene. (Szerk.) (Bupyanycuzedh <Tláksihun Könnyebb, gyorsabb a krumpli ,zed ’S géppel. Megmenti az embere­ket a derékfájdító kiásástól. Egy ember kapával 100—120 négysz ögöl­nél nem bír többet kiforgatni, a gép teljesítménye viszont több hold. A gép után burgonyt borítja a földet. Szapc rán halad az összesze dése. Mindjárt a mezőr megtörténik a váloga tás. Sokasodik a búr gony ahatár, bő termé volt ebből is a ráki Vj Életben. Az erős férfimarokból kidagad az étkezési cél­ra külön gyű} ott bur­gonya. SZÁZÖTVEN ÉVES A QÖZHAJÓ 150 éve, 1807. október 7-én in­dult el útjára az első használható gőzhajó, a mai gőzhajózás őse. Felfedezője és megalkotóin: Ró­bert Fulton, aki egyszerű ötvös­mesterből mechanikussá, majd fel­találóvá emelkedett. A gőzhajó megalkotása — hason­lóképpen a többi nagy felfedezés­hez — nem egy ember műve. A gőzgép feltalálása után természe­tesen jelentkezett az az igény, hogy az újfajta energiát felhasz­nálják a közlekedés meggyorsítá­sára. Papin 1707-ben készít gőz­hajót, de szerencsétlenül járt vele. 1753-ban Bernoulli elméletileg tisztázza a gőzhaiózás lehetőségeit. Rajtuk kívül sokan mások is pró­bálkoztak megoldani a kérőért. Mindezek a kísérletezések alig ju­tottak tovább a kísérleteknél, je­lentős gyako-la ti eredményt nem hoztak, csupán 'előkészítették a fejlődés útját, melyen a legjelen­tősebb lépést Fulton tette meg. Gőzhajója — a mai idők embere szemében — igen primitív alkot­mány lehetett, amit már az is mu­tat, hogy a James Watt által szer­kesztett gőzgép teljesítménye egy mai modem autó teljesítményével hasonlítható össze. A percenként húsz fordulattal forduló gép 4,7 méter átmérőjű lapátos kereket forgatott, amelyek a hajót négy tengeri mérföld sebességgel vitték előre. Fulton sikerére mi sem jel­lemzőbb. mint az hogy hajóját a próbajárat után menetrendszerűen használták fel személyszállításra, sőt öt év múltán már több mint ötven gőzhajó közlekedett Ameri­kában. Fulton nem érhette meg felfede­zésének igazi kifejlődését: A ke­rekes gőzhajót rövidesen a csava­ros hajók követték, míg a XX. szá­zadban fejlődött ki a gőzturbiná­val működtetett hajtómű. Napja­inkban a gőzhajózás el is érte fejlő­désének tetőfokát. 150 éve Fulton azon fáradozott, hogy az akkortájt újonnan felfedezett energiát, a gőzt állítsa a hajózás szolgálatába; a ma mérnökei az atomenergiának hasonló felhasználásán fáradoznak. Sohsem szabad azonban elfelejte­nünk, hogy fejlődésünk mai állá­sa az elmúlt századok nagy fel­fedezőinek, köztük Fultonnak is •köszönhető. JAKÖ ANDRÁS TTIT szaktitkár

Next

/
Oldalképek
Tartalom