Somogyi Néplap, 1957. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-18 / 218. szám

4 SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1057. szeptember 18. TÁJÉKOZTATÓ A BORTERMÉS BEJELENTÉSÉRŐL A bor adóztatása tekintetében vál­tozás nincsen. A borforgalmi adót szabályozó rendelkezések változatla­nul érvényben vannak. A fennálló rendelkezések legfontosabb részeit tájékoztatásul az alábbiakban köz­löm. Minden bortermelő köteles a szü­ret befejezését követő 6 napon be­lül a termett és szűrt must mennyi­ségét a területileg illetékes pénzügy­őri szakaszon az erre a célra gyártott bejelentőlap adatainak kitöltésével bejelenteni. Ha saját termésű sző­lőn kívül vásárolt, vagy bármely mó­don megszerzett szőlőből is szűrt mustot, szintén köteles bejelenteni. Bejelentési kötelezettség alá esik a mástól bármilyen címen (pl. állami gazdaságtól, termelőszövetkezettől kapott, más termelőtől adózottan vá­sárolt) megszerzett bor, vagy must is. A készített törköly-bor, továbbá saját termésű, vagy vásárolt gyü­mölcsből előállított erjesztett gyü­mölcslé is bejelentés alá esik. A törkölyön erjesztett borok előállítá­sa hosszabb ideig tart, így a beje­lentési határidőt a gazdák túllépnék, ha bevárnák annak lefejtését, ezért az ilyen esetben nem az előállított bort, hanem a kádakban elhelyezett szőlőcefre mennyiségét kell bejelen­teni. Végül bejelentési kötelezettség alá esik az előző évről megmaradt óborkészlet és az esetleg előállított seprőbor mennyisége is. Bortermelőnek kell tekinteni — a termés bejelentés kötelezettség tekin­tetében — az egyénileg dolgozó pa­rasztot, az állami gazdaságot, a ter­melőszövetkezetet, a termelőszövet­kezeti csoporttagot, az állami gazda­ság részes munkavállalóját és aki szőlőlugason termett szőlőből mustot készít. A községi tanácsoknál és a pénz­ügyőri szakaszokon a ibejelentőlap nyomtatvány minden termelő, illetve bejelentésre kötelezett rendelkezé­sére áll. A megfelelően kitöltött be­jelentőlapot a pénzügyőri szakaszon kell benyújtani. Ez két módon tör­ténhet. Vagy személyesen, vagy pos­ta útján. A bejelentést általában a termőterületre illetékes pénzügyőri szakasznál kell benyújtani. Ha azon­ban a szűrt must, illetve a bor tá­rolása nem a termő területen tör­ténik, akor a tárolásra illetékes sza­kaszra is bejelentést kell tenni. Ha valamilyen oknál fogva a hivatalos bejelentőlap-nyomtatvány a helyi tanácsnál nem kapható, abban az esetben postai levelezőlapon, vagy levélben is megtehető a bejelentés, ha a szükséges adatokat tartalmazza. Részletekben történő szüretelés esetén az egyes részszüreti eredmé­nyeket azok megtörténte után kö­vetkező 6 napon belül be kell je­lenteni, külön-külön bejelentőlapo­kon. Az adókedvezményre vonatkozó szabályok változatlanok. Az egyéni­leg dolgozó termelőt egy gazdasági évben 180 -liter bor után, 16 éven fe­lüli, önálló keresettel nem rendel­kező családtagjait egyenként 50 li­ter bor után illeti meg az adóked­vezmény. A kedvezményesen adóz­ható bor mennyisége azonban a 300 litert nem haladhatja meg. A ked­vezményes adótétel literenként 80 fillér. Az erjesztett gyümölcslé utáni borforgalmi adó literenként 4,80 fo­rint. A termésbejelentés elmulasztása — ide értve az elő- és részszüreti bejelentést is — pénzügyi szabály- sértés. Aki pedig termését részben, vagy egészen elrejti, vagy az adózás alól más módon elvonja, a pénzügyi szabálysértési eljáráson kívül az adókedvezményt is elveszti. Tilos óbornak az új borral való összekeverése anélkül, hogy azt — a keverés megtörténte előtt — az il­letékes pénzügyőri szakasznak beje­lentették volna. Azt a mustot, illetve -bort, ame­lyet a termésbejelentés elküldése előtt ad el a termelő a felvásárló vállalatnak, vagy másnak, be kell jelenteni. A termésbejelentés helyes, pontos megtételével a szőlősgazda saját ma­gát megkíméli a kellemetlenség®, de emelett a népgazdaság érdekeit is szogálja. Részletes felvilágosítást a pénzügyőri szakaszok adnak. Horváth Sándor százados, a megyei pénzügyőrség parancsnoka. Védjük a társadalmi tulajdont! A műszak -befejeződött. Lassan gyülekeznek a Kaposvári Tejipari Vállalat cseri telepének szervezett dolgozói, hogy taggyűlésen megtár­gyalják a Szakszervezetek Országos Tanácsa XI. teljes plénumának ha­tározatait. Az emeleti helyiség szinte zsúfolásig megtelt. Szederkényi Jen-őné, az üzemi bi­zottság elnöke ismertette, a SZOT XI. teljes plénumának határozatait, a helyi szakszervezeti munka ered­ményeit, hiányosságait, s röviden megszabta a szervezett dolgozók fel­adatait. A beszámolóból kitűnt, hogy van­nak eredményei a szakszervezeti munkának. Az üzemi bizottság töb­bek között részt vett az üzemi bére­zés kialakításában. Javult a szak- szervezet pénzgazdálkodása, gondot fordítottak a dolgozók üdültetésére. Az elmúlt időszakban hét fizikai, hat műszaki és öt adminisztratív dolgozó vett részt az üdültetésben. Mintegy 1450 forintot fordítottak kulturális és szociális célra, s 1400 forintosa sport fejlesztésére. Külön­böző segélyekre 15 000 forintot for­dítottak ebben az esztendőben. Az előadó a továbbiakban bírálta a munkaverseny, a munkafegyelem; a társadalmi tulajdon védelme, a munkavédelem terén fennálló fogya­tékosságokat, s önkritikusan vizsgál­ta az üzemi bizottság ebbeli hibáit. havi biztonsági szemléket rndszerte- lenül tartják meg. Az SZMT munka- védelmi felügyelője által kifogásolt hibákat nem javítják ki. A fürdők és az öltözők elhanyagoltak, rendkí­vül piszkosak. Takács Imre főkönyvelő összeha­sonlítást tett a régi és a mostani szakszervezeti taggyűlés között, s megállapította, hogy a mostani tag­gyűlés jobban- sikerült, mint az elő­zőek. Bírálta azt a helytelen szemlé­letet — amely ezelőtt jónéhány év­vel uralkodott, és itt-ott még nap­jainkban is fellelhető —, hogy a szakszervezetnek nem kell foglalkoz­nia a dolgozókat közvetlenül érintő problémákkal. A jelenlegi tapaszta­latok is azt igazolják, hogy a szak- szervezetnek közvetlenül foglalkoz­nia kell a dolgozók anyagi, kulturá­lis és szociális helyzetének állandó javításával. A vita során felszólalt Kiss István elvtárs, a vállalat igazgatója, s vá­laszolt a gazdasági vezetést bíráló megállapításokra.^ ígéretet tett a fo­gyatékosságok kijavítására. Szederkényi elvtársnő válaszolt a vita során felvetődött problémákra, s ezzel a szakszervezeti taggyűlés vé- get ért. A Tejüzem szakszervezeti taggyű­lése hasznos volt, mert a szervezett dolgozók megismerhették a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa XI. plé­numának határozatait, s mozgósított az üzem dolgozói élőié álló feladatok megvalósítására. — ik — Új kiadványokkal gazdagodik a pártirodalom A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója alkalmá­ból a Kossuth Kiadó több olyan művet jelentet meg, amely az akkori történelmi eseményeket, a forrada­lom kimagasló alakjainak munkássá­gát tárgyalja. Többek között tanulsá­gos és érdekes olvasmány lesz az a kötet, amely a magyar hadifog­lyokból szerveződött különböző csa­pa tegységeknek a forradalomban vitt szerepét mutatja be. A könyv Magyar internacionalisták a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban címmel jelent meg. Számottevő munka lesz az Ahogy a kortársak látták című kiadvány is, amely az oroszországi forradalom magyaror­szági visszhangját tükrözi, azt, ho­gyan tárgyalta a magyar sajtó gz oroszországi eseményeket. Napvilá­got lát Lenin családjának visszaem- Tékezése a nagy forradalmárra, Krupszkaja szerkesztésében. Mégis lesz Ifi r \ r bábszínház Kaposvárott HOSSZÜ VAJÚDÁS, küszködés és megnemértés után most az igaz ügy diadaláról számolhatunk be olvasóinknak. A Somogyi Tücsök néven Dunántúlon ismert és szere­tett bábegyüttes végre saját hazá­jának »fővárosában«, Kaposvárott is otthonra talál. A múlt örömei­ről, s apró falvak gyermekeinek mosolyáról, örömteli szórakozásá­ról sokszor írtunk már és akarunk írni ezután is. Szóltunk a lelkes gárda önzetlen fáradozásáról, gondjairól, bajairól is. Ám remél­jük, ez utóbbi a város és megye támogatása folytán egyre kevésbé keseríti majd őket, gátolja művé­szi munkájukat. Mint minden újhoz, minden lé­tesítményhez, így a kaposvári báb­színház megteremtéséhez is min­denekelőtt és csakis pénzre volt szükség. No és egy kis jóakarat­ra, ami ezúttal nem maradt el. Láttuk már lelkesedni Gáts Ti­bort, a bábszínház vezetőjét, lát­tuk őket tervek szövögetése és megvalósítása idején, de így, mint most, még soha. Egy .kicsit érthető ez, hisz a megye 35 ezer, a város 25 ezer forintja elismerés. Bizonyí­ték, hogy az együttes sanyarú kö­rülmények között is megállta a sa­rat, s érett arra, hogy állandó ott­honában szórakoztassa, nevelje a gyermekeket, felnőtteket. A bábszínház vezetője előtt terv­rajz feküdt, amikor felkerestük. Egy terv, a »mesebeli paraván« terve, ami eddig igazán csak a fan­tázia birodalmában élhetett. De most valósággá lesz, már építik, díszítik a színház »színpadát«. A zeneiskola hangversenydobo­góján áll majd e dohányszínű, mo­dern, süllyesztett paraván. A föl­dig érő, különleges, arannyal át­szőtt, függönyanyag már készül Budapesten. Mögötte ezüstszínű revü-függöny tűnik majd szemünk­be, s a közbeeső hófehér horizont­függönyt alsó csatornavilágítással emelik ki. Negyvennyolc reflektor és világító csatorna működik majd, s mindez olyan nagy fejlő­dés az eddigiekhez mérten, hogy szinte nem is lehet rajongás nél­kül beszélni róla. S ha e keretben még látni fogjuk a paraván külső tartóoszlopait, melyeket kiemelke­dő sötétbarna és fekete stilizált magyaros motívumok díszítenek, látjuk a hatalmas ablakok dohány­barna függönyeit — teljes lesz a színházi kép ... Ijedősebb olvasóink félelmét megelőzve elmondjuk azt is, hogy a bábszínház korántsem gátolja a zeneiskola munkáját. Bábelőadáso­kat csak szombaton és vasárnap rendez a színház, s ha hangver­senyre kerül a sor, egyszerűen le­szerelik a paravánt, s ott áll a régi hangversenydobogó szebben, muta- tósabban, mint eddig. A szép bábszínházhoz igényesebb műsor is kell. S a színház tagjai ehhez is megteremtik az alapot. Az eddigi négytagú gárda létszáma hétre nő, s amíg össze nem ková- csolódik az együttes, csak gyer­mekműsort adnak. Terveik között megnyitóként Ignácz Rózsa: Tün­dér Ibrinko c. háromfelvonásos székely mesejátéka szerepel, aztán Hófehérke és a hét törpe, Mészöly: Három gidá-ja, Vitéz László ka­landjai és egy nagyszabású Télapó est. Ezenkívül kedves, pedagógiai szempontokat is figyelembe vevő, óvodai kisműsorokat állítanak ösz- sze, s novembertől már a felnőttek is kacaghatnak ötletes, derűs mű­soruk láttán... A Somogyi Tücsök patrónusra talált a budapesti Állami Bábszín­házban, ahonnét partitúrával, bá­bukkal, szövegkönyvekkel és nem utolsó sorban művészi segítséggel látják el megyénk bábosait. Fél­füllel hallottuk, mégis árulkodunk. Még nem dőlt el, de úgy hírlik, hogy bábosaink a Csiky Gergely Színházhoz tartoznak majd, s a gazdasági ügyek intézését leveszik a bábművészek válláról. Más elő- nye is lenne ez intézkedésnek. A bábszínház felhasználhatná zenés műsorához a színház zenekarát. így tartalmasabb, élvezetesebb az elő­adás ... (Reméljük, megvalósuló tervekről árulkodtunk ...) ÉS VÉGÜL MÉG EGY ÖRÖM­HÍR. A bábszínház létesítésével egy régi óhaj is valóra válik. Gyer­mekmozi. nyílik a zeneiskola és a bábszínház közös termében, ahol kizárólag gyermek rajz- és bábfil­meket vetítenek. Ugyan, ki ne örülne a gondolatnak, ki ne fogad­ná szeretettel a gyermeknevelés eme fontos eszközeinek térhódítá­sát városunkban? Várakozással tekintünk új léte­sítményünk október 13-i ünnepé­lyes megnyitója elé. Várakozással, és gyermekeink örömét, vidám ka­cagását előlegezzük a lelkes mű­vészeknek, akik, reméljük, ezután is hivatásukhoz méltóan állják a sarat falun és városon egyaránt... — ri — RÖVID FILMHIREK Az angol filmgyártás és a Mo- pex között legutóbb létrejött meg­egyezés értelmében ezután évente legfeljebb tizenkét angol filmet rendezhet amerikai rendező. A Pannónia Filmstúdióban folynak az Egymásrataláltak, a Gyermekbíróság, Tizennyolcéve­sek, Örök visszatérés és Hoffmann meséi című film feliratozási mun­kálatai is. Elkészült a Moulin Rouge feliratozása is. Javítani kell a munkafegyelmet Az egyik felszólaló csatlakozott beszámoló azon megállapításához,; hogy nem kielégítő a munkafegye-j lem alakulása. Itt-ott előfordulnak^ kisebb-nagyobb fegyelemsértések mondotta. Előfordul az is, hogy egyeso dolgozók nem akarják végrehajtani^ a műszakiak helyes utasításait. Ta­pasztalhatók olyan jelenségek is, hogy 'tt-ott a dolgozók elhanyagol-^ ják a minőséget, nem fordítanak^ megfelelő gondot az edények tiszta-^ ságára. f A munkafegyelem igen fontos kö-^ vetelmény a szocializmus építése so-;; rán. Ezért meggyőző szóval, politikai^ munkával javítani kell a munkaié-^ gyeimet — hangoztatta a felszólaló.^ A társadalmi tulajdon védelméről Szederkényi elvtársnő beszámoló-? jában megállapította, hogy bajok? vannak a társadalmi tulajdon védel-? mében. Az utóbbi időszakban elsza-| porodtak a lopások a tejüzemben.? Gépek tűntek el, s sok egyéb más^ dolgot loptak el az üzemből. Siposs János felszólalásában meg-? bélyegezte a társadalmi tulajdoni herdálóit. Időben le kell leplezni a| társadalmi tulajdon tékozlóit mondotta. Ha valakinek az első kis^ lopása sikerül, később nehéz a lejtőn? megállni. Éppen ezért csírájában élt kell fojtanunk a kis lopásokat is, s? el kell érni, hogy az üzemi lopások? megszűnjenek. A társadalmi tulajdont védelme nemcsak a lopások ellenit harcot jelenti. Célszerűen fel kell? használni az anyagi eszközöket, vé­deni kell a nép vagyonát. A munkavédelemről Hibák vannak a munkavédelem? terén — hangoztatta az előadó. A — Csapatvezető pajtás! Fonyó Lajos őrsvezető jelentem: az I. raj 1-es őrs az akadályversenyre készen áll. — Az őrs az j akadályversenyt megkezdheti. — Értettem. Örs indulj! Az őszi nap is kíváncsian dugta ki fejét szombaton délután a bo­rongás felhők közül, hogy tanúja legyen a magyaratádi úttörők aka­dályversenyének. A szél segítségé­vel. megszabadult felhő-fátylaitól, s teljes képpel mosolygott az izga­tott gyermekseregre. Az idő tehát kedvező, kezdődhet a verseny, az úttörő élet próbázó akadályverse­nye. A csapatvezető engedélyével egy­más után indulnak a fiú- és leány­őrsök az akadályok leküzdésére. Kövessük őket, érdemes. Egy hang sem hallik, a máskor csevegő gyerekek csendben az útat figyelve mennek. Az útjelek vezetik őket. Szabad út, rossz út. itt várj. De itt is már az első aka­dály. Jól megtanulták-e az úttörő útjeleket. Igen! 80 pontot írnak menetlevelükre. Máris haladnak to­vább a jeleken. Levél 3 lépésre. A pajtások izgatottan, de hang nélkül figyelik őrsvezetőjüket, amint fel­bontja a levelet. Egy pajtásnak el­törött a lába, gyorsan a segély­helyre vinni — olvassa. Tűzoltóka- pocsra ültetik a sebesültet, s a jó átjelzésen viszik is. Jól van, az 1-es őrs ügyes. De leánypajtások! Szegény kislányt törött lábánál fogva cipelik. Ez bizony hibapont. A másik leányőrs már ügyesebb, s vígan száll a következő akadálynál az úttörő- és népdal, ebben túltesz­nek a fiúkon. A mezőről hazatérő dolgozók sze­me büszkén kíséri a dülőútra ki- fútó pirosnyakkendős pajtásokat. m t t e t MAGYARATÁDON Az útjeleket elkerülik, s míg a sip- és karjelekre figyel az őrs, meg­állítják a lovakat, ne zörögjön a kocsi. Ez az akadály nem is nehéz. Máris mehet tovább az őrs. Újabb levél. Két nehéz akadály követke­zik. »Az úttörő bátor és fegyelme­zett« — tudják ezt, nem is ijednek meg az akadálytól. Egy másfél mé­ter széles folyón kell a folyó fölé hajló fáról lelógó kötél segítségé­vel átugrani. Ez »igazi folyó-». A kis patak medre most elnyeléssel fenyegeti az ügyetlen pajtást. Nincs semmi baj! Itt még a kedves, kis dundi Bebics Erzsiké is átkel. De a másik akadály előtt megtorpan az őrs. Ez már igazán nehéz aka­dály. Szőke Laci rajvezető pajtás, az akadály állomásvezetője fegye­lemre inti a megtorpanókat és az ügyesebbeket szólítja előre. Egy három méteres padlón jutnak fel a 120 cm magas kerítsére, s onnan a kerítés mellett álló fáról lelóqó kötél segítségével kdl leereszkedni a másik oldalon. Nem könnyű bi­zony a leereszkedés, de csak egy kislány nem mer nekivágni, meg­kerüli az akadályt. Ez hibapont, az őrs értékes pontokat veszít. Ez­után ismierptlen, idegen területre lépett az őrs. Itt már csak úgy ha­ladhat tovább, ha a térképjeleket ismeri. Az állomásvezető pajtás — a földrajz-szakos tanár nincs meg­elégedve az ismeretekkel, de addig nincs tovább út, amíg nem m°gy a legfontosabbak felismerése. »Se­lyem a fü, édes a víz», ahova ért az őrs. A bokorba rejtett levél sze­rint itt sátrat kell verni. Egy, ket­tő. .. négy, máris négyszögeiig a kétszemélyes sátrat, s az adott 10 percen belül áll a sátor. Az állomás­vezető ellenőrzi, s engedélyt ad a lebontáshoz. Szabályos sátorhajtoga­tást kell végezni, mert kiváló egyéni teljesítménnyel is pontokat lehet szerezni. Itt Kovács Mária őrse a legügyesebb, a fiúk sem tudták úgy fölverni a sátrat, mint a 3-ik leány­őrs. A 2-es leányőrs viszont nem boldogult a sátorral, nem sikerült itt a pontok megszerzése. Lejárt az idő is. Ebből az őrs még egyszer próbálkozik majd. Szellemi akadály a következő. A magyar-szakos tanárnő az állomás­vezető pajtás, ő kérdezi milyen ha­zafias verset ismernek az úttörők? Ki tudja milyen könyvben szerepel Bornemissza Gergely? Ki volt a könyv írója? Még Kiss Karcsi is kitesz magáért, akit az őrs nem akart bevenni, mert rossz tanuló. Olyan szépen idézte Petőfi: Szülő­földem című vers sorait, hogy min­denki elégedett volt vele. Sűrű erdőbe ért ezután az őrs. Se út, se iránytű, hogy találnak ki innét? Az úttörő leleményes, tud tájékozódni erdőben, éjszaka és nappal egyaránt. A fa törzse a gön- cölszelcér, a fa évgyűrűi mutatják az északi irányt. Ez egy könnyű akadály, de annál nehezebb a kö­vetkező, mely révén kijutnak az er­dőből, s az utolsó akadály előtt állhatnak. Egy hatalmas »szaka­dék» tátong előttük, melyen csak a parton álló két fához kötött "kö­tél eken tudnak átkelni. Szabó Sa­nyi alatt megbillen az alsó kötél, egyik lába a levegőben kalimpál, de sikerül fenntartania magát, az elsőségre pályázik az 1-es őrs, nem szabad rontania. A hánypa.jtások is bátrak, még a ki.s Bójás Rózsa, — aki alig éri föl a kipas :kodó köte­let — az is átkel. Igaz, az igazgató bácsi — aki itt állomásvezető-paj­tás, úgy segítette föl a kötélre, de aztán maga ment át rajta. Kipirulnak az arcok, ragyogmk a szemek az utolsó akadály előtt. Ez a »meglepetés akadály«. Az őrs mit hozott a hosszú útról? Itt ne­kik kell valamit bemutatni. Az 1-es fiúőrs gólya játékot mutat be, s egy csokor dalt hozott. A 3-ik le­ányőrs vidám karikástánca, harso­gó dala a kedves meglepetés. S a feladat végén újra ott állnak a csapatvezető előtt. — Csapatvezető pajtás, a 3-ik leányőrs a feladatot teljesítette. — Köszönöm, a rajok felvonul­nak a zászlóhoz az eredmény Hirde­tésre, a zászlólevonásra. Izgatott várakozás ülte meg a csapatokat, ki szerzett legtöbb pon­tot, melyik őrs lett az első. Kétsze­res az izgalom, hisz a dicsőség mid­ié egy-egy szelet csokoládé is az őrstagok jutalma. Az 1-es fiú, a 3-as leányőrs volt a legjobb. De dicséretet érdemelt az egész csa­pat az akadályok fegyelmezett le­küzdéséért. Bátorságból, leleményességből 5-ösre vizsgáztak a magyaratádi út­törők akadályversenyükön. Megala­pozták csapatuk jóhírnevét, őrzik a vörös nyakkendő becsületét. HORVÁTH JÁNOS úttörő csapatvezető

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom