Somogyi Néplap, 1957. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-15 / 216. szám

HŐFORRÁSAINK NYOMABAN A MAGYAR KOMMUNISTA IF­JÚSÁGI SZÖVETSÉG SZERVEZETI SZABÁLYZATA MIÉRT NINCS ÉS HOGYAN LEHETNE SOMOGYBÁN IRODALMI ÉLET? EGÉSZ HETI RÁDIÓMŰSOR _____________ _________________ X IV. évfolyam, 216. szám. ÁRA 50 FILLÉR Vasárnap, 1957. szeptember 15. Mimi—miiiiiiu mim mini ——— bkk, mii min — i —immi»«»—«i AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS * I; ,ÍC f'ROLETÁRJAI F.CYESVÍJETF.K! U7 % A KÖLTÖ EMLÉKÉRE \ Az elmúlt vasárnap avatták fel a József Attila emlék-múzeumot Bal a- ^ tanszárszón. Az ünnepség részvevői a költő egykori lakóházánál. f Az avatóünnep hallgatói: Középen Szántó Judit, József Attila harcos­társa, mellette nővére, baloldalt Balatonszárszó tanácselnöke. Megkezdték az else KflSPÉ- ház építését Kaposvárott Pár hónappal ezelőtt a sajtó és a rá­dió hírül adta, hogy Katona és Spéter méniükcA egy különleges, téglát helyet­tesítő előregyártott épület-elemet készí­tettek. A kohósalak, Lomok és cement Össze? dór *!,v-l készült úgynevezett KASPb-tégla valósággal forradalmasítja a kislakás-építkezést. A KASPÉ-téqla ugyanis házilag könnyűszerrel előál­lítható, olcsó és habarcs nélkül készít­hető belőle lakóház, vagy bármely más épület. A MÉSZÖV építési osztálya tanulmá­nyozta a KASPÉ-tőgla gyártását és az építkezést, s ennek nyomán született meg az elhatározás, hogy ezt az épít­kezési módot megyés zert^ népszerűsí­tik. Ez elhatározás nyomán az elmúlt hetekben Kaposvárott a Domb utca és a K:>.ndó Kálmán utca sarkán a MÉ­SZÖV építési osztály segédmunkásai legyártották egy kétszoba, összkomfor­tos családi ház el készítésé'kéz szükséges KASPÉ-fcéglát. A n- pókban pedig meg­kezdték az első KASPé-ház építését is. Nemcsak a környékbeliek, do az épí­tő szakma szakemberei is nagy szám­mal keresték fel a különleges építke­zést, ahol P.usz József, az Agroterv fő­építészéinek irányítása via í egy szak­munkás és hat segédmunkás munkáihoz láttak. A kétszoba, összkomfortos csa­ládi ház felfalazása alig valamivel több, mint egy munkanapot vett igénybe, s a munkálatok mind az érdeklődők, mind pedig a szakemberek legmesszebbme­nő tetszését elnyerték. A felhúzott fa­lakra egy-kettőre tető kerül, s mint Szigetvári György, a MÉSZÖV építési osztályának vezetője mondotta, nyolc nap alatt beköltözhető lesz a ház. Mirt érdekességet ismertetjük a KASPÉ-épületelem lényegét. Az ecLfTig értéktelen cs fel nem használt kohó­salakot homokkal és nagy szilárdságú cementtel összekeverve, egy erre a cél­ra készített prés segítségévei összesaj­tolják. Ezek az üreges ~ épületelemek hornyolva vonnak, s ez lehetővé teszi, hogy a téglákat, mint építő kockákat egymásra helyezzek. Azok minden ha­barcs nélkül oly szilárdan állnak, hogy bármily nagy rezgésnek, vagy nyomás­nak ellen tudnak állni. A habarcs nél­küli falazás nagy előnye, hogy a fal teljesen száraz. Nedvességet csupán a külső és belső vakolás visz a falra, ez azonban pár nap alatt kiszárad. Olcsó is a KASPÉ-építkezés. Maga a falazás! költség egyharmadára csökken, s az eddigi gyakorlat szerinti köbmé­terenkénti 600 forintos ár helyett kb. 200 forintért épít KASPÉ-falat a MÉ­SZÖV építési osztálya közüieteknek és magánosoknak egyaránt. A MÉSZÖV építési osztály a szaba­dalmazott KASPÉ téglagyártó-prés kö­zül négyet beszerzett a megye részére. Ha a "kaposvári próbaépítkezés elnye­ri az építkezők tetszését, úgy hamaro­san megindulhat megyeszerte a KASPÉ- tégla sorozatgyártása. Megtudtuk azt is, hogy a MÉSZÖV építési osztálya nemcsak teljes építkezést vállal KASPÉ- téglából, hanem elvállalja például csak magának a falaknak a felépítését is. SJattsnos vita a Hasa jé a# Népfrontban: Merre tartson Somogy mezőgazdasága? Fejlődött-© negyvenöt óta a megye mezőgazdasága? — Mi legyen a fő termelési irány? — Miként alakuljon a különböző növények vetssaranya? — Szükséges-e a tájkörzetek megszervezése? — Miért szükségszerűség a szövet- kezetesítés? — nagyjából e kérdésekre épült fel a ^ Hazafias .Népfront Me^.o* aazdasáoi Bizottságának tanulmánya, amelyet — mint már közöltük — pen­lYIolnár Imre megyei főagronómus előadása elején néhány számadattal jellemezte a 45 utáni fcldbirtoklás- ban bekövetkezett változások hord­erejűt. Az 1935-ös állapotok szerint a megye gazdasági egységeinek 71,9 százaléka ötholdas gazdaság volt és kezelésükben a megye mezőgazdasá­gi, művelésű területének csak 10 százaléka volt. Ugyanakkor az 1,1 százalékot kitevő 50 holdon felüli birtokosak a megye területének 60.9 százalékán uralkodtak. A földreform során 40 ezer család jutott ősi jus­sához, a földhöz. A felszabadulás után a belterjesség irányába haladtunk. Az ipari növé­nyek megsokszorozódott területtel bevonultak a termelésbe, a cukorré­pát háromszor, dohányt kétszer ak­kora területen termeltünk, mint 1935-ben, megnövekedett az olajo­sok és textilnövények vetésterülete is. A kenyérgabona aránya azonban a csökkenés ellenére is kedvezőtle­nül magas volt. Állatállományunk számbelileg megegyezik a negyvenöt előttivel, hozam és minőség tekintetében azonban lassú volt a fejlődés, éppen azáltal, hogy csökkentek a szálasta- karmány-termő területek, romlottak a rétek és legelők, csökkent a ter­melési kedv és biztonság. Az MSZMP agrártézisei megyénk­re is meghatározzák a mezőgazda­ság fejlesztésének irányát, a ket­tős feladatot: 1. Növelni az egy­ségnyi területekre eső hozamokat és jövedelmet, helyes arányokat kell kialakítani. Éppen az első feladat­ból következik, hogy önkéntes ala­pon elaprózódott kisparaszti gazdál­kodást nagyüzemi, szövetkezeti gaz­daságok váltsák fel. Az adottsások és a termelők ér­deklődését figyelembe véve azt mondhatjuk, hogy Somogybán a ter­melés fő iránya: az állattenyésztés. Ez azonban szorosan összefügg a növénytermesztéssel és mással is. Megyénkben egy hold szántóra 0,7 fő lakos esik. A termőföldek terüle­tének növelésére nincs mód. A fő­cél: minden talpalatnyi föld meg­művelése. Megyénkben 160 ezer holdnyi mészben szegény, savanyú talaj van. Halaszthatatlan feladat a talajjavítás meszeléssel, istálló- és zöldtrágyázással. Mintegy 30 000 holdnyi rétet és legelőt érint a víztelenítés problé­mája. Az ebből származó többletta- karmánv 4000 szarvasmarha eltartá­sára volna elegendő, s három esz­tendő többlet bevétele fedezné a víz elvezetésére szükséges 30 millió forintos beruházást. Fenyeget az erózió veszélye — talajvédelmi int* kedésekre van szükség. A szántóföldi növénytermesztés­ben a következők alapján kívánatos kialakítani a helyes vetési arányo­kat: a) Kenyérgabonát a szántóföldek 30 százalékán; hl Takarmánvgabonát a szántó földek 3?, százalékán. (Ebből 2t— százalék a kukorica, tíz százalék ár­pa és zab.) c) Gyök- és sóm ősnövények cso­portját n szántóföldek 0—9,5 száza lékán. (Ezen belül a burgonya 5—Jí százalék, a cukorréoát 3 OOO holdon, a szántónok másfél százalékán.) d) Okuosnövényeke* a szántóföl­dek 2,3 százalékán. e) rnknnyterület a jelenleginél 8- 10 Százalékkal növelhető. f) Szántóföldi takarmányt — mi­vel ez a nővér.’/termelés., és állat­ién vesztés kulcskérdése — a szántó­földek 1.6 százalékán. Amíg azonban a rét- és legelő gazdálkodásban ja villást nem érünk el, ennél jóval több területén ajánlatos takarmányt termelni. g) Növelni lehet a hüvelyesek ve­tésterületét. Rostnövények termelé­sét a szántónak mintegy 1,1 százalé­kán célszerű fenntartani. Molnár Imre elvtárs hangsúlyoz. ­A kanyargós út mellett elterülő földeken az ősz mutogatja magát. Eltűntek a gabonaterületek, tarlók, keresztekbe rakott kévék. Már csak a kukoricaszárak ágaskodnak a fehérfelhős ég felé. Elteken is meg­látszik azonban a vég: sárgul le­velük, kókadtan, élettelenül lóg cí­merük. A földieken alig dolgoznak. Itt-ott azonban már látni az egy­mástól szabályos távolságra lera­kott trágyakupacokat, annak a je­lét, hogy a következő esztendőre, a jövő év kenyerére is gondol a gazda. Csak Szenna előtt, a ropolyi er­dő felé futó úton látni először em­bereket. Az útat javítják. Rendbe kell tenni, még mielőtt beállnak az esőzések, hogy akkor is el le­hessen jutni a fakitermelő helyek­hez, s nehogy a sáriban, gödrök­ben elakadjon a teherautó, vagy a fogat. * * * A kövesút mellet magányos épü­let tűnik fel. Ajtaja felett tábla: «•Kaposvár és Vidéke Körzeti Föld­művesszövetkezet 1. számú szesz­főzdéje.« A kétszárnvú fa ajtón la­kat. Sokáig nem lesz itt még élet — gondolná a felületes néző, de rácáfolnak az épület melletti fé­szer őszibarackkal teli kádjai, a sok farekesz, amelyek körül ezer­számra szálldasnak a darazsak, mert hiszen ez is tele van pálin­kának valóval. Ősz ez már. Hiába süt olyan melegen a szeptemberi nap. hogy az úton döcögő kétlovas szekéren ülő emberről lekényszeríti a kabá­tot. mé?is ősz van. Ezt mutatja ? pálinkafőző körnvéke is. ahol rö­videsen megkezdődik a munka, hogy mire a hidegebb idő bekö­szönt, legyen mindenütt abból a jóféle, melegítő italból. De ez? 'irtja az a gazda is. aki beljebb a faluban már hozzá­fogott a portája előtt futó mély árok hídjának rendbehozásához. Az A // A ZSELICSÉQBEN elöregedett, tönkrement téglák he­lyére újak kerülnek, hogy ha arra gondol a parasztember, kijavított-e ■mindent a rossz idő beállta előtt —. ebtől is nyugodtan tudjon alud­Három gyerek áll Zselickisfalu- don egy kerítés előtt, egy nagy fa alatt. Mindegyiknél táska. Haza­felé tartanak. Patcára. Ide, Kis­faludra járnak iskolába, s hogy vége a mai tanítási napnak, nerc nagyon sietnek. Megálltak itt egy kis almát «venni-«. Beszélgetni kez­dünk. Ötödik, hetedik és nyolcadik osztályosok. Mindhárman, a kj,s Béliéi Laci, Mike Józsi és Ambrus Tibi jó tanulók, de azért még nem ezt tekintik «főfoglalkozásnak." Szeretnek játszani, mással í^glal kozni, nemcsak a tankönyvekkel. Éleseszű, vígkedélyű, három vir­gonc gyerek. Nem igen gondolnak arra, mi lesz esv-két hónao múlva. Ma még szép időben, de lehet, hogy rövidesen sárban, hideg szélben teszik meg az útat az iskolába és vissza. De jönnek most és jönnek szívesen akkor is. mert azért, csak jó az iskola, ahol annyi, eddig is­mereten dolgot tanultak meg... Mike Józ.si és Ambrus Tibi. ha végzett a tanulással, segít otthon a szüleinek. Béliéi Laci azonban ennél jobbnak tartja a motorozást. Lesi, varia, jön-e édesapja, hogy aztán ő kerítse kezei közé a Cse­pelt. ■ Ilyenkor nem számít, hogy tavasz, nyár, vagy ősz van. * * * Zseliakisfaludon van olyan em­ber. aki hallja is. hogv elmúlt a nyár: Ke.szanits Gyula bácsi, a fa­telep kétszáz köbméter rönkfa őr­zője, aki éjszakánként mostanában egyre többször figyel fel sétája közben az erdők sűrűjéből étszú - rődő szarvasbőgésre. Nyolcvan esztendős az idős éj­jeliőr. Szívesen végzi munkáját, -hi­szen méig jó erőben van és más­különben sem tud éjszaka aludni. Egy-két órai alvás is elég már ne­ki. A többi szabad időt apró mun­kákkal tölti el falu végi házában. Főz magának, aztán takarít, rend­be teszi a házat és környékét. Sür­gős teendője nem igen akad, így hát gyakran megáll beszélgetni &/, emberekkel, meg a fát fuvarozó gépkocsivezetőkkel, erdészeti mun­kásokkal. Éjszaka, magányos sétái alkal­mával gondolkodik. Az elmúlt nyolcvan esztendőről, a fiatalságá­ról. Azokról az időkről, amikor még mint életerős ember a kovács mesterséget űzte, 1912-ről, amikor a faluba jött, s 1928-ról, amikor ezt a kis faluvégi házat építette magá­nak. Néha «vendége" is akad. Egy-két arrajáró ember, aki késő este tér haza a munkából, vagy máshon­nan, olykor nagyon jó hangulatban. Mint valamelyik éjszaka is az egyik falujabeli, aki egész nap a földön dolgozott, este pedig átment egy kicsit Szilvásszentmártonba. szőlő­je nem lévén — az italboltban szüre­telni. , — Itt. álltam a bódé mellett — meséli Gyula bácsi — ami-kor meg­láttam, hogy jön ám nagy dalo­lással. Ö is észrevett, ide is jött hozzám. Elkezdett beszélni, de én nem értettem egy szavát sem. Ta­lán angolul, vagy maga sem tudia milyen nyelven magvarázott... Az­tán egy idő múlva elment,.. Me­gint csend lett, újra lehetett gon­dolkodni. Arról, hogy jön a tél is nemsokára, s ilyenkor azért nem a legkellemesebb az éjszakai szol­gálat. Vannak, akik pálinkával me-' lengetik magukat a hidegben, de Kaszanits bácsinak az nem kell. Nem alkoholista. A hegyben is —' pedig nem messze van ide —, nem járt vagy tizenkét esztendeje.. Csak a pipáját szereti. Arról nem mondana le semmi pénzért. Szívj r akár ősz, akár téli hideg éjszaka Ott, ahol a patcai bekötőút bele­szalad a Kaposvár felé vezető ú*ba.J várja az autóbuszt az árokparton ülve Ballér Ferenc körzeti törzs­könyvi felügyelő. Patcón járt most s munkájával végezvén Szilvás-, szentmártonba igyekszik. Itt már' végignézte a törzskönyvezett tehe-, neket, s kérésre szívesen mutatja^ meg kimutatásait, amelyekből meg­tudható, mennyi tejet adnak a ki­váló jószások. Az egyik gazda te-|j henétől »Zsemlyétől" egy hónap alatt 306 kiló tejet fejtek, 4,7 szá­zalékos zsírtartalommal, a másik büszkeség, a »Kávé« eredménye 360 kiló, 4,2 százalékos zsírtartalmú tej. A felügyelő mellett ott fekszik két táskája. A szükséges felszereié-' sek, iratok, holmik vannak bennük. Mivel nem tudni esvik napról a másikra, hogy fordul az időjárás kabátot is kell már ilyenkor vinni hosszabb útra. Ballér Ferenc pedig mindig több napot tölt egyhuzam­ban vidéken. Szereti munkája* örül, amikor újabb gazdák jelent­keznek állataikat törzskönyveztet­ni. Most is Patcán öt paraszt­ember állította meg, s érdeklődőt* -hozván kell az ilyent elintézni. Dy azért már ő is észreveszi —, min* minden vidéket járó ember, hogv-e Zselicségben is csendesen beköszön­tött az ősz... — per — , hogy emellett a jövőben sokkal nagyobb gondot, kell fordítani a/ adottságok szerinti táj-termelésre. Zöldségféléket például Kaposvár és y Balaton környékén, a Nagyatádi -Konzervgyár hatósugarában, gyü­mölcsösök telepítését elsősorban fazokon a területeken érdemes aján­lani. ahol már növények nehezebben termeszthetők. Vonatkozik ez a sző­lőre is. (Dombok, hegyoldalak.) Az állattenyésztésnél a fő irány­elv a szarvasmarha fejlesztése. A cél: 3 éven belül 100 holdra 26 szarvasmarha jusson. Nagyobb mi­nőségi követelményeikkel, nagyobb- ^mérvű tenyészbika nevelés kívánatos a Kanos völ gyében, Csurgó környé­kén és a Koppányvölgyben. A ló- $ állománynál kettős feladatot keli célul tűzni: nevezetesen az export­nak és belső piacnak és a gazdasá­gosságnak is megfelelő fajtákat te­nyésszünk. A sertésállományt sem kell szám­szerűen növelni, ám az egységes faj­tajelleg kialakítása mellett tör eked- fni kell az egy kocára jutó szaooru- lat és a bacon előállítás növelésére, a fehér hússertés elterjesztésére. Na- ?gyobb gondot kell fordítani a juh, ^baromfiállomány, a méhészet fellen­dítésére. A mezőgazdaság fejlesztése szorító szükségszerűségként írja elő szövet­kezeti nagyüzemek kialakítását. Éneikül a technika, a gépek alkal­mi mazása. s ezzel a termelés olcsóbbá... könnyebbé tétele — elképzelhetetlen, az árutermelés nem növekszik, ter- jímé.kemk nem tudnak versenyképes­sé válni a világpiacon. Ezek a körül­mények teszik szükségessé a nagy- üz^mesítést, a szövetkezést. A ta­nulmány ezután foglalkozik az ön- fkéntességgel, s a szövetkezetek kül- lönbö.ző formáival. Szól a föltknú- vesszövetkezete.kről is. Előadását Így § 'előzte ibe Molnár Imre: »Mindnyá­jan. akik ezen a poszton állunk, szívvel, lélekkel azon munkálkod- |iunk, hogy a mezőgazdaság fejlesz­tését. a belterjesség útján előbbre­vigyük."

Next

/
Oldalképek
Tartalom