Somogyi Néplap, 1957. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-05 / 207. szám

cA tiulßmaju^ b teAmika u y f a I a n REPÜLŐGÉPEK Egyetlen fémcseppből két kilométer huzal Úgy látszik, a nehézségi erő min­denütt jelen van. Ellene nem lehet tenni, nem lehet kikerülni. A folyók a tengerbe ömlenek, mert hat a ne­hézségi erő. Az atmoszféra hatalmas bundaként öleli körül földünket, mert hat a nehézségi erő. A tudósok műszereikkel vizsgálják a csak a csillagokban uralkodó gi­gantikus és az abszolút null-ponthoz közelálló nyomásokat, hőmérséklete­ket, a vizsgált anyagokat pedig a legkülönbözőbb feltételek közé helye­zik. A közelmúltig azonban egyetlen tudós sem kísérletezett a földön olyan térséggel, ahol ne hatott volna a nehézségi erő, vagy olyan anyag­gal, amelyet ne vonzott volna más tömeg. Sok éven át elképzelhetetlen­nek tartották, hogy létezhetne ilyen térség vagy anyag. S lám, az utóbbi években támadás­ba kezdtek a természet e védőbás­tyája ellen is. Az Egyesült Államokban, ahol már 1948-ban megalakitották a tömeg­vonzást tanulmányozó társaságot, különösen nagy érdeklődést tanúsíta­nak a súlytalan repülőgépek megal­kotása iránt. A nyugatnémet Flügwelt című fo­lyóirat jelentése szerint az Egyesült Államokban 8 cég foglalkozik súly­talan repülőgépek alkotásának lehe­tőségével. A rendelkezésünkre álló adatok alapján képet alkothatunk arról, hogy az Egyesült Államokban és más országokban milyen irányban folynak ezek a munkák. A kutatá­soknak az a éljük, hogy tanulmá nyozzák az általános tömegvonzás természetét és annak olyan lehető­ségét, hogy felhasználják (több eset­ben az elektromos és a mágneses tér kombinációjaként) különoöző re­pülőgépek, köztük kozmikus gépek meghajtására. Ismeretes, hogy minden esetben, amikor a kutatók és a konstruktő­rök az általános tömegvonzás kérdé­sével kerülnek szembe, Isaac New­ton 1687-ben felfedezett általános tö­megvonzási törvényéhez folyamod­nak. E törvény értelmében két anya­gi részecske vonzó ereje egyenes arányban áll tömegükkel és fordított arányban a köztük lévő távolság négyzetével. Kétszáz esztendővel később Ein­stein megalkotta a tömegvonzás uj elméletét. Einstein elméletileg bebi­zonyította, hogy kölcsönhatás áll fenn a gravitációs tér és az elektro­mágneses hullámok, a fénysugarak között. Nemsokára kísérletileg is sikerült bebizonyítani ennek a kölcsönhatás­nak a létezését. Kiderült, hogy a csillagok fénysugara, amint elhalad a Nap mellett, a gravitációs tér ha­tására elhajlik. Ezért napfogyatko­záskor a naphoz közel lévő, tulaj­donképpeni helyükről elmozdult csil­lagokat látunk. De a gravitációs tér és a fénysugarak kölcsönhatásának felfedezése nem tárta fel a tömeg­vonzás természetét. A tudósok csu­pán az utóbbi években közelítették meg q feladat megoldását. Bizonyos, eddig még nem igazolt adatok szerint, az atommag hasítá­Augusztus végén az amerikai ok­tatásügyi vezetők elé terjesztették a marylandi Hagerstownban folyó tele­víziós oktatásról szóló első beszámo­lót. A televíziós oktatásra azért volt szükség, mert az Egyesült Államok­ban óriási a tanerő-hiány és a taní­tók és tanárok száma 40 ezerrel ke­vesebb a szükségesnél. Hagerstownban egy év óta 60 000 gyermeket oktattak televízió segítsé­gével számtanra, mértanra, történe­lemre, társadalomtudományra, zené­re, művészetre és angol nyelvre. A kísérlet, amely megszüntetheti a tan­erő-hiányt, további négy éven át fo­lyik majd. A módszer a következő: egy szak­képzett tanár a központi stúdióban előadást tart egy képzeletbeli osz­tálynak, ugyanúgy, mintha a tan­terem tele lenne diákokkal. Még há­zi feladatokat is kapnak a gyerekek. Előadását televízión közvetítik a vá­ros nyolc iskolájának tantermeibe. Az osztályokban mindössze egy-egy felügyelőnek kell tartózkodnia, hogy fenntartsa a fegyelmet és végül ösz- szegezze a televíziós program fő pontjait. Az oktatásügyi vezetők elé terjesz­tett jelentés hangsúlyozza, hogy a televíziós oktatás tökéletesen le tud­ja kötni a tanulók figyelmét. Van ennek az oktatási fórumnak azonban egy hiányossága, amelyről a beszá­sával folytatott kísérletekkor állító­lag sikerült felfedezni egy »gravi- ton«-nak nevezett külön részecskét, amely hordozója a vonzóerőnek. Bármely anyag, amelynek atomjai­ban nincsenek jelen ezek a részecs­kék, súlytalanná válik. Ez tehát a »súlytalan anyag« létrehozásának egyik útja. Az »Interavia« című amerikai folyóirat nemrégen közöl­te, hogy laboratóriumi viszonyok között már 30 százalékkal csökken­tették az anyagok vonzóerejét. Townsend T. Brown amerikai fizi­kus véleménye szerint kölcsönhatás áll fenn az elektromos és a gravitá­ciós tér között, ugyanúgy, mint az elektromos és a mágneses tér között, amely alapját képezi sok elektromos gépnek. A laboratóriumi viszonyok között végzett első kísérletek megmutatták, hogy ejő lehet állítani összpontosí­tott »elektrogravitációs« teret, amely felhajtó és vonó erőként használható fel. Ismeretes, ha egy pálcára alumí­niumgyűrűt húzunk, s a pálcán ke­resztül villamos áramot bocsátunk, akkor a pálca ledobja magáról a gyűrűt a keletkező elektromágneses tér hatására. Körülbelül ugyanennek az elvnek az alapján működik az egyik amerikai laboratóriumban ké­szített szórakoztató játékszer is. Ez a játékszer nem más, mint egy la­pos, 60 centi átmérőjű, korongaíakú, 50 kilovolt töltetű kondenzátor. Ha folyamatosan 50 watt energiát ada­golunk, a korong a levegőben repül anélkül, hogy »valamire is támasz­kodna«, 6 méter átmérőjű körben 5,2 méteres másodpercenkénti se­bességgel. Ezt a repülő korongot játékszernek neveztük, de nem kell elfelejteni, hogy szintén játékszerből — orsóval megpörgetett pléhlemezbol készült propellerből — született meg a repü­lőgép és a helikopter. A kísérletek megmutatták, hogy minél nagyobb a kondenzátor-ko­rong töltete, annál nagyobb az elek­trogravitációs tér intenzitása. Több száz kilovolt feszültség mellett a kon­denzátor korong óránként több száz kilométeres sebességet érhet el. A folyóiratok és a napilapok jelen­tései szerint most azzal kísérletez­nek, hogy olyan készülékeket állít­sanak elő, amelynek kondenzátor­korongja 15COO kilovolt feszültségű legyen. A számítások szerint ekkora feszültséggel le lehet győzni a gra­vitációs erőt, ami elegendő ahhoz, hogy bolygóközi repülőgépet építse­nek. Az antogravitációs tér nemcsak felhajtó, hanem vonóerőt is kölcsö­nöz a gépnek. Úgy vélik, hogy a súlytalan gépek­kel kapcsolatos munkák már túlju­tottak a laboratóriumi kísérleti stá­diumon, s nemsokára elkészülnek e gépek első kísérleti példányai. így például az American Aviation című folyóirat közölte, hogy az Auro ne­vű kanadai cég már függőleges re- pülésű korong építéséhez látott hoz­zá. Befejezésül meg kell jegyeznünk, hogy mindezek a jelentések komoly kísérleti igazolásra szorulnak. móló nem tett említést, éspedig az, hogy ezáltal fokozódik és az eddigi­eknél is veszélyesebb méreteket ölt az amerikai oktatásnak az az irány­zata, hogy figyelmen kívül hagyja az egyéni foglalkozást. MIN d e n/é1E VONAT MOZDONYVEZETŐ NÉLKÜL A Páris—La Manche vasútvonalon kísérleteket végeztek egy villany­mozdonyból és négy vasúti kocsiból álló vonat távirányítására. A vona­tot rövidhullámú adókészülékkel irá­nyították. A mozdony a rádión le­adott parancsra elindult, fokozato­san felgyorsulva elérte az óránkénti 140 kilométeres sebességei, aztán le­fékezett és megállt. GYÉMÁNTFESTÉS RÁDIÓAKTÍV SUGARAKKAL Angliai atomreaktorokban zöld és barna színűre festettek gyémántokat. A gyémántok a besugárzás után né­hány napon belül teljesen elvesztet­téli rádióaktivitásukat. A drágakö­vek az elemi részecske-gyorsítók su­gárzásának hatására végül kék szí­nűvé válnak. Honnan származik egyes virágok neve ? Sok szobanövény-, vagy virágked­velő nem tudja, honnan származik kedvenc virágának neve. Most egy kis ízelítőt adunk. A begónia San Domingo Begon nevű uralkodójáról kapta nevét, aki a XVIII. század elején élt. A dália Dahl svéd botanikus nevét tette halhatatlanná. A fuchsiát az 1501-től 1566-ig élt Leonhard Fuchs-ról nevezték el. A hortensia Hortense Lepaut fran­cia órásmester feleségének köszön­heti nevét. A jácint neve Hyakinthos görög mithológiai alak nevétől származik. A levendula a latin lavare szóból ered, ami mosakodást jelent. A magnólia Liesseu Magnói ne­ves francia orvos-botanikustól kapta nevét. A petúniát azért nevezik így, mert nagyon hasonlít a brazíliai dohány leveleihez. Brazíliában a dohányt petunnak nevezik. A ciniát a XVIII. században élt Johann Gottfried Zinn német bota­nikusról nevezték el. A rozmaring latin eredetű elneve­zés. Ros Marinus tengeri rózsát je­lent, de erről hamarosan megfeled­keztek és a rozmaring elnevezést a rózsa és a Mária névvel hozták ösz- szefüggésbe. Az angolok ezt a virá­gét ma is »rosemary«-nak nevezik. A JÖVŐ SZEMÉLYGÉPKOCSIJA George Walkernak, a Ford-művek modellező osztálya vezetőjének el­képzelései szerint a jövő gépkocsija a kétlaki jármű és a repülő-csésze­alj kombinációja lesz. Ez azt jelenti, hegy a gépkocsi képes lesz száraz­földön, vizen, levegőben és esetleg víz alatt is közlekedni. Hajtóerejét kiapadhatatlan atom­kapszulák, vagy valamiféle láthatat­lan energia fogja szolgáltatni, ame­lyet az országutak sugároznak majd ki — mondotta Walker. SZÁZEGYMILLIÓ TELEFON­ÁLLOMÁS VAN A VILÁGON Az ENSZ statisztikai jelentése sze­rint 1956. január 1-én az egész vilá­gon 101 millió távbeszélő állomás működött. Az évi átlagos növekedés­sel együtt — évente hatmillió — most az állomások száma mintegy 110 millió. A statisztika kimutatja, hogy a legtöbb távbeszélő állomás az Egyesült Államokban van, ahol száz lakosra 33,6 állomás jut. Utána következik Svédország 100 főre eső 29 állomással, majd Svájc 24,3 állo­mással, Dánia 20 állomással, Anglia 13,4, Hollandia 10,3, Németország 7,6, Franciaország 7,2, majd Olaszország 4,4 állomással. A lebonyolított beszélgetések szá­mát tekintve az Egyesült Államok­ban egy lakos évente 406 beszélge­tést folytat, Svédországban 355-öt, Dániában 276-ot, Svájcban 177-et, Hollandiában 100-at és Nyugat-Né- metországban 60-at. Egészséges fiúgyermeknek adott életet egy tizenegyéves amerikai leány Az amerikai Little Rock város kór­házában Hivesin Curtis 11 éves leány egészséges fiúgyermeknek adott éle­tet. Az újszülött normálisan kifej­lődött és testsúlya 3 kilogramm. Hi­vesin Curtis nemcsak Arcansas ál­lamban, hanem az egész amerikai kontinensen is a legfiatalabb anya. Vigyázat, mérges! Ezt a feliratot sok helyütt olvashatjuk, ahol vala­milyen veszedelemre kell felhívni a gyanútlan járókelők figyelmét. Ilyen táblát helyezhetnénk el erdőn, me­zőn, úton-útfélen a kellő szakisme­rettel nem rendelkező gombaszedők figyelmeztetésére. És mellé helyez­hetnénk egy statisztikai kimutatást is, mely minden kétséget kizáróan bizonyítaná, hogy a gombamérgezé­sek legtöbbje hétfőre, vagy más ün­nepnap utáni napra esik. Vajon miért? Milyen összefüggés van a gom­bamérgezés és a kedvtelésből fizott gombaszedés között? Bőven akad ilyen összefüggés. Az a hétvégi kiránduló, aki anélkül, hogy teljes alapossággal ismerné a sokszor egymáshoz megtévesztően hasonló . ehető és mérges gombafaj­tákat, gombaszedésre vállalkozik, súlyos családi tragédiának lehet elő­idézője, aszerint, hogy éppen ilyen A Szovjetunió Tudományos Akadé­miája Kohászati Intézetében új el­járást dolgoztak ki, amellyel egy munkamenetben, hengerlés és húzás nélkül, a legfinomabb, már készen szigetelt huzalt lehet készíteni. Egy nagyfrekvenciájú generátor indukto- rához üvegcsövet helyeznek, amely­be fémrúd kerül. A nagyfrekvenciá­jú áram hatására a fém olvadni kezd és az üvegcső vége meglágyul. Az in- duktor mágneses mezeje lebegésben tartja a fémcseppet, amely elkezd A kelet-afrikai Tánganyikában él egy baobab-fa. Korát 5000 eszten­dőre becsülik. Már akkor is nagyon öreg fa volt, amikor a görögök el­foglalták Tróját. Magassága 22 mé­ter, törzsének kerülete 47 méter, ko­ronájának kerülete 145 méter. Kaliforniában nőnek a sequoiák, amelyek 120 méter magasságot is el­érnek. Törzsük ármérője 11 méter, életkoruk több mint 4000 esztendő. Megérték a maya és az azték civi­lizáció kialakulását, virágzását és bu­kását és már Columbus idejében is alig voltak kisebbek, mint ma. Indiában van egy fügefa, amely 50 MÁSODPERC ALATT 3000 MÉTER MAGASSÁGBA SZÁLLT FEL A »Gerfaut II« nevű, delta-szár­nyú francia repülőgéppel Michel Chalard pilóta 50 másodperc alatt 3000 méter magasságba emelkedett fel és ezzel új rekordot' állított az emelkedési sebességben. A gép álló- helyzetből repült fel. Az eddigi rekordot az emelkedési sebességben egy »Skyray« típusú amerikai repülőgép tartotta, amely hasonló feltételek között 56 másod­perc alatt érte el a 3000 méter ma­gasságot. MIKROFELVÉTELEK MINDEN FÉNYKÉPEZŐGÉPPEL Egy osztrák feltaláló olyan szabá­lyozható készüléket szerkesztett, amelynek segítségével a Box-géptől kezdve a Leicáig, minden fényképe­zőgéppel lehet mikrofelvételeket is készíteni. A készülék a villanyháló­zatba kapcsolva 60 wattos beállító­lámpával egy 100 wattos villanó­fénnyel a belső felvételek készítését is lehetővé teszi. ÖT UJ FELHŐKARCOLÓ ÉPÜL BELGRÄDBAN A jugoszláv fővárosban hamarosan megkezdik öt tizenegy emeletes ház építését. Milos Jarics, a belgrádi vá­sár korszerű pavilonjait építő válla­lat igazgatója . most adott nyilatko­zatában leszögezte, hogy az új felhő­karcoló építésénél a legmodernebb svéd eljárást alkalmazzák, amely le­hetővé teszi, hogy egy emelet mind­össze három nap alatt épüljön fel. Az öt felhőkarcoló egy- és kétszobás lakásokból áll majd és újabb sikere lesz a jugoszláv építészetnek. Szívmasszázzsal megmentettek egy hathetes csecsemőt Dr. Frank Mailicke, a pennsylvá- niai Bethlehemben visszaadott az életnek egy hathetes csecsemőt. A kis Alan gyomorműtéten ment ke­gombafajtát hoz útjába a szerencsé­je vagy szerencsétlensége. Gombáink legveszedelmesebbike a gyilkos galóca, amely még ma is számos halálos végű mérge­zést idéz elő évente — hasonlít a csiperkéhez és a zöld galambgombához. Kalaplemezei alul mindig fehérek. Szárán, tönkjén a kalap alatt kis fehér, hártyás gal­lérja van, lent pedig, ahol a tönkje megvastagodik, ugyanilyen bocskor veszi körül. Ezért soha nem szabad a gombának csak a kalapját leemel­ni, mert így felismerése igen nehéz. Ha tehát valaki ilyen galléros és bocskoros gombát talál, fel ne szed­je, mert súlyos betegséget visz haza családjának. Vannak, akik ilyenkor könnyelmű­en legyintenek: »ugyan, kérem, le kell forrázni a gyanús gombát és a forró víz kiveszi a mérgét«. Mások azt mondják, hogy a mérges gomba leve megfeketíti az ezüstkanalat«. nyúlni. A kúpalakú cseppből egy rendkívül finom, üveggel bevont fé­mes szál húzódik ki megszakítás nél­kül. A szál átfut egy hűtőberendezé­sen, ahol a léghűtés szabályozza a huzal szilárdságát, amely ezután dobra tekercselődik. Egyetlen fém­cseppből két kilométer hosszú finom mikrohuzal készíthető. Az ezzel a módszerrel készített huzalnak igen nagy a villamos és mechanikai szi­lárdsága. 3000 nagyobb és ugyanannyi kisebb fatörzsből áll (ez utóbbiak voltakép­pen támasztó légigyökerek). A füge­fa árnyékában 7000 ember pihenhet meg. Csaknem 3000 éves, tehát Nagy Sándor indiai hadjáratakor már elég idős volt. Szicíliában, az Etna lejtőjén él egy 2000 éves édes-gesztenyefa. Törzskerülete 20 méter. Csemete ko­rában látta Vergiliust, Horatiust, Augustus császárt. Anglia Kent grófságában virul egy 18 méteres törzskerületű tiszafa, amelynek korát 3000 évre becsülik. Julius Caesar britanniai hadjárata­kor már öreg fa volt. resztül s közben leállt a szívműkö­dése. Adrenalinnal nem sikerült megin­dítani a szívműködést, ezért az or­vos bemetszett a gyermek mellka­sába és két ujjával 30 percen át masszírozta a parányi szívet. A kis Alan eddig a legfiatalabb gyermek, akit szívmasszázzsal men­tettek meg. EGY ÉRDEKES MŰANYAG A fluo nevű új műanyag kékes­fehér színű és a belőle készült mű­szálat fluon néven hozzák forgalom­ba. A selyemnél sokkal síkosabb, olyannyira, hogy a legyek vagy szú­nyogok nem tudnak rajta megka­paszkodni. A fluonból készült hosz- szú szőnyegen a síelők jobban sik- lanak mint a havon. RÁDIÓÖSSZEKÖTTETÉS METEOROK SEGÍTSÉGÉVEL Az atmoszférába óránként millió- számban kerülnek kisméretű mete­orok. Valamennyi meteor ionizált ré­szecskék egész »csóváját« hagyja maga mögött. Kanadában javaslatot tettek arra, hogy az ionizált rétege­ket használják fel a méteres hullám­sávon kisugárzott rádióhullámok visszaverésére. E módszer segítségé­vel a méteres hullámsávon 2 ezer kilométerig továbbíthatók rádiójelzé­sek. ATOMTUS A rádióaktív izotópokat tartalma­zó tus forradalmat okoz a litográ­fiában. A rádióaktív tussal készült rajz megfelelő változásokat idéz elő a ráhelyezett fényérzékeny papíron. Az így nyert kép minőségileg sokkal jobb, mint az, amely a megszokott eljárással készül. Ezenkívül az ere­detiről a legapróbb részletek eltor­zítása nélkül ezer. számra készíthe­tők másolatok. Az új eljárás lehe­tővé teszi, hogy a reprodukciókon az eredeti rajzok összes árnyalatait a lehető legpontosabban adjuk visz- sza. Sajnos, ez mind csak mesebeszéd. A gomba mérgét nem vonja ki a forró víz, és nem egy olyan gomba oko­zott már mérgezést, amely nem fe­ketítette még az ezüstkanalat. A gombaszedésnek, a gombafogyasztás­nak a biztonsága egyetlen szabály­tól függ: Aki a gombát nem ismeri, az ne szedje, vagy ha már felszedte, mutassa meg hozzáértő gomba­szakértőnek az erdei termékvál­lalat kirendeltségén, vagy gyűj­tőállomásán, mielőtt felhasznál­ná. És még egy. A kereskedelemben, a piacon csak ellenőrzött gombát vá­sárolhatunk. A házaló gombaárussal — különösen, ha az illetőt nem is­merjük — még szóbaállni, még al­kuba bocsátkozni sem szabad. Az ilye­nek kosarába ugyanis az ehetők kö­zött bőven akadhat mérgező is. Erre pedig elmondhatjuk teljes bizton­sággal: Vigyázat, életveszélyes! Televíziós iskolai oktatás az Egyesült Államokban TTrVTVTTTTVTTTVT?TTTTVTTTTTVTVTVTTTVTTTTTTTTTVTVTTTTTT7TVTTVVTTTVTTVTTTTVTTTTVTTTTTH 'TTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTT APRÓSÁGOK GOMBASZEDÉSRŐL — GOMBAMÉRGEZÉSRŐL A VILÁG LEGÖREGEBB FÁI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom