Somogyi Néplap, 1957. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)
1957-09-29 / 228. szám
XIV. évfolyam, 228. szám. Ara 50 FILLER Vasárnap, 1957. szeptember 29. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! »BÚCSÚZNI A NYÁRTÓL« SOMOGYI NÉPLAP FILMHÍRADÓJA A BÉKEVONAT UTASA VOLTAM... EGÉSZ HETI RÁDIÓMŰSOR Szepjmtbvf 29, cl Ltapjja Zárszú m ad á a s lőtt Előreláthatólag ötven forintot ér egy munkaegység az ádándi Petőfiben írfa: Nyíri Tibor alezredes \7 alarmkor, néháinyszáz éve, az osztrák császárság idején, valamelyik gőgös Habsburg-faty- íyú szájából hangzott el e néhány szó: "Divide et impera!« — Oszd meg és uralkodj! E kijelentésnek különös jelentősége, nem lett volna és sohasem került volna a történelem lapjaira, ha e néhány szó valóban nem jelenti az osztrák császári ház népelnyomó politikájának alapelvét. A du namenti népek — köztük a magyar nép is — keserű emlékekkel, nagy történelmi tanulságokkal és ádáz gyűlölettel gondolnak e politika véres, kegyetlen következményeire, hiszen e politika hosszú évtizedekre visszavetette őket fejlődésükben, egymás ellen hangolta őket, elhintve közöttük a gyűlölködés magvait. E politika következtében sanyargatták e népek fiait osztrák mundérban, távol hazájuktól, hurcolták leghaladóbb elemeit az osztrák császárság sötét tömlöceibe. A dolgozó nép szakadatlanul küzdött és küzd. némán, tettekkel, vagy a fegyverek zaja közepette és lépésről-lépésre teremti meg a feltételeit a nagy történelmi sorsfordulónak, amikor szembe néz ki- zsáfcmányolóával, az elavulthoz és kiváltságaihoz görcsösen ragaszkodó ellenségeivel. A harc végső szakaszában már nincs és nem lehet megegyezés, a fegyvereké a szó. A magyar nép történelmének ilyen tűzzel és vérrel jelzett szakasza következett be az 1848—49-es esztendőkben, amikor a függetlenségért, a társadalmi .haladásért síkraszálló erőik felléptek az osztrák elnyomás és önkényuralom ellen. A bécsi kamarilla, miközben lázasan gyűjtögette fegyveres erőit, ugyanakkor felbérelte a horvát uralkodó osztály legreakciósabb képviselőit, hogy támadják hátba a magyar forradalmat. A recept a régi: «-Oszd meg és uralkodj«, azaz, hogy a horvát és magyar nép ne a közös ellenség, a Habsburg elnyomás ellen egyesüljön, hanem egymás ellen, amíg sikerül biztosítani az elnyomók hatalmát és pozícióit az akkori, forrongó Magyarorsz f gon. Ez volt a határozatit cél, amelyet maguk elé tűztök az osztrák uralkodó körök. A császár egyenes utasítására, osztrák pénzen Jellasics horvát bán 1848. szeptember 11-én 35 üOO főnyi sereggel benyomult az országba. — Szeptember 16-án már Székesfehérváron táborozott és nagyhangúén kijelentette, hogy meg sem áll Budáig. E tervből azonban sohasem lett semmi. Annái: ellenére, hogy az országban lévő összes reakciós elemek összefogtak, segítették, támogatták a császári házat és cscatlósát Jellasicsot, a fiatal magyar honvédsereg és a kaszás felkelő parasztok hősies harcokban megállították, majd szeptember 29-én Pákozd—Sukoró vonalában megverték és kizavarták az országból Jellasics martalóchadát. Hiába árulta el hazáját Teleki Adám gróf, a meg a magyar proletariátus és annak dicső hadserege, a Vörös Hadsereg. A nemzetközi imperializmus összefogása azonban visszaállította a tőkések, bankárok hatalmát. így jutott el népünk a felszabaduláshoz 1915. tavaszán. Hazánkban 1848—49. célkitűzéseit csíK 1945. után sikerült megvalósítani. Népünk szabadságszeretete, tettvágya, alkotómunkája nyomán, az elmúlt 12 év alatt megváltozott az ország képe. A harc most nemcsak az 1848-as célkitűzésekért folyik, hiszen azokat —, amelyekért dicső homvédeink hullatták vérüket — népünk már megoldotta. Uj, nagyszerű cél áll előttünk, amelynek megoldása népünk jólétét, biztonságát szolgálja: a szocializmus. Ellenségeink — felmelegítve az osztrák elnyomás politikai elveit is, — hazánk, a Szovjetunió és a testvéri népi demokráciák ellen egy pillanatra sem szüntették meg ádáz harcukat. E harcnak szerves része volt a magyarországi októberi ellenforradalmi lázadás is. Támadásukhoz, mikent 1848-toan, most is hű szövetségeseket találtak népünk ellenségei között. Nagy Imre és társai, a Teleki és Zichy grófok nyomdokain haladva, elárulták a szocializmus nagy ügyén munkálkodó magyar munkást és parasztot. Dulles, Lodge, Adenauer és hű belső szövetségesük, Nagy Imre azonban — gálád terveik megvalósítása közben — megfeledkeztek néhány tényről. Éspedig arról, hogy: A magyar nép a szomszéd népek testvéri családjában él. így a dunamenti népeket nem lehet többé egymás ellen uszítani, mint azt 1848-ban. és 1919-ben tették. A szocialista Szovjetunió, mely ezeket az országokat felszabadította és a nép kezébe adta a hatalmat, mindeddig és a jövőben is minden segítséget megadott és megad — függetlenségünk és szabadságunk védelmére. A magyar nép és a többi dunamenti népek nem kérnek többé a földbirtokosok, királyok, grófok uralmából. Most már rend, béke honol a szövetkezetben. Nem úgy, mint decemberben. Dolgoznak a mezőn és a jószág körül. Földbe került az őszi árpa, rozs és az őszi takarmánykeve- ttrék magja. A búza földje is pihen, öllyen jó előveteményt még egy esz- 7tendőben sem választottak a legfontosabb kenyérgabonának: baltacím, jborsó, bükköny, őszi árpa után ve- "tik. A tárcsa előtt szórjál: a szuperfoszfátot, minden holdba egy mázsára valót —• s a tárcsa után meg a vetőgép vonul. Négy-öt nap, s elvetik mind a 61 hold búzát. A szántóföldnek nem egész 30 százalékán lesz kenyérgabona. Jó talajba hull minden szeme, hogy megadja a föld jö- ©vőre is holdanként a 12 és fél mázsa búzát és a 9 mázsa rozsot. Az idén a 8 és fél vagon szemből köny- nyen fedezik a tagok háztartási és a közös gazdaság szükségletét, még eladásra is jutott gabona. Az ország ellátatlanjai is enni akarnak, rájuk is kell gondolni. Búzából egységenként 8 kiló jut kiosztásra. A tizenhárom családnak február óta 300C munkaegységet írnak jóvá november elsejéig — a gazdasági év végéig. Miilei János legates a 300 munkaegység után 24 má- ,zsa búzára számíthat. Őszi árpából 14 mázsa 4 kiló termett holdanként, tavasziból meg 905 kiló. Ennek felét megtartják a 26 szarvasmarha takar- gmányozására. Korábban szó volt arról, hogy sertéstenyésztörzset is vá- ,sárolnak, de erre most egyesek azt mondják: "nem kell még belekapni, mit csinál tíz darab disznó mellett ,egy ember, úgyis kevesen vagyunk«. Ellenvetés is hangzik el: "jó lenne hízónak valókat is beállítani, mert mi 'i,éli fel a 41 hold kukorica gyönyörűnép hadserege, amely az 1848-as honvédek hősi tét lén lelkesülve készen áll hazánk megvédésére. EnArról is megfeledkeztek, hogy hadseregünk a gnek ígérkező termését, aztán "meg ''“miből veszünk pénzt előlegosztásra a ,, „ , , , . , , rájövő évben«. Jelenleg még nincs sernek tudatában állandóan erősítjük kapcsolatainkat |tésállománya a szövetkezetnek. Ta- a testvéri nepekkel. Erősítjük hadseregünk katonai- éValy volt és szépen segítette a jőve- bam a szocializmus győzelmébe vetett hitet. Ezért f delmezőséget. éberen figyelemmel kísérjük az ellenség mesterke- déseit. Nagy Imre és társai bemocskolták az 1848— 49-es honvédsereg dicső emlékét. Meghamisították az egyes történelmi tényeket, hogy az 1848-ra való hivatkozással félrevezessék a dolgozókat, zavart keltsenek, s ez alatt átjátsszék a hatalmat a régi rend képviselőinek. Nem beszéltek arról, hogy fügA 26 szarvasmarhát is úgy szedték össze februároan, mert a régieket széjjelhurcolták decemberben. Kevés a 280 hold földhöz a 13 tehén. Igaz, egyszerre nem repülhetnek. Ám ho! állnának, ha nem jön közibe az ellenforradalom következtében ez a feloszlás. Akik visszajöttek, azoknak kell ismét erőssé tenni a közöst, ennék pedig a legalapvetőbb módja: legyen gazdag állatállomány, mert jószág nélkül nem sokat ér a föld. Tizenegy- családnak van háztáji tehene, azoknak is kell a széna, erre nyolc kilót adnak munkaegységenként. Kukoricából meg öt-hat kilót. így is fennmarad hét vagon kukorica, de mi fogyasztja el ezt? A 14 lónál: nem kell ennyi, halálos vétek lenne beléjük etetni. A zárszámadás előtt nem lenne hálátlan dolog a holnapra, a jövő zárszámadásra is gondolni. Pénzből az idén mintegy 10—15 forint jut a munkaegységekre. Ez is figyelmeztet: nagyobb gondot az árutermelésre. Inkább kapjon több pénzt a tagság, mint feldolgozatlan terményt, úgy hasznosabb. Terményt, pénzt egybevetve, előreláthatólag 50 forint lesz az egy munkaegységre jutó részesedés értéke, tehát három forinttal több, mint tavaly. A legtöbb jövedelem valószínű Rózsa József szarvasmarha-gondozóé lesz. Családjukból ketten dolgoznak a közösben, 400 munkaegységükre húszezer forint értékű részesedést várnak. Kétségtelenül dicséret remél tó eredményez, hiszen a Petőfi Tsz decemberben feloszlott és csak februárban alakult újjá. Kifizették gépállomás tavalyi követelését, hatezer forinttal kiegyenlítették az állami hitelei: idén esedékes részletét, jelentős összeggel gyarapíthatják a közös vagyont. Mert amit ma a közös vagyonhoz csatolnak, az holnap, holnapután aranypénzben kamatozik. lA kaposvári nőmozgalom a Gyermekvárosért ^ Alig pár hete csatlakozott a kaá*iírné^;, imperializmust felváltó új imperialista csoportosa drávamenti sereg vezére. Hiába uszított Zichy Jenő fások veszélyeztették. Azok, akik az osztrák-német elgróf, hiába mondatott misét a fekete papi-reakció, a felkelt nép haragja elseperte őket, sikerek, diadalmas csaták sorozatában védte meg vívmányait. Szeptember 29. a honvédsereg születésének és egyben győzelmének napja. Emlékének megbecsülését kormányunk és pártunk többel: között azzaiTTs kifejezésre juttatta, hogy a Néphadsereg Napjává nyilvánította e dicső történelmi évfordulót. A szabadságharc bukása után és az elmúlt évtizedekben eltagadták, meghamisították e nagyszerű harcok igazi tartlamát és célkitűzéseit. Gróf Teleki, herceg Eszterházy és Zichy gróf fiai, unokái, akik a nép nyakán továbbra is élősködtek, nem mondták meg az igazat, ezt nem is akarták. Irtóztak, féltek a néptől, ezért nyomták el a legvadabb eszközökkel — butították, félrevezették és elhomályosították nagyszerű történelmi tetteiket és érdemeiket. Népünk, amely 1945-ben a több évszázados osztrák-, német elnyomás alól felszabadult — a Szovjet Hadseregtől kapta meg a szabadságot, — a kommunisták vezetésével leszámolt belső elnyomóival és minden évben kegyelettel emlékezik meg a pákozdi diadal hőseiről. Létrejött hadseregünk, mely elődjének vallja az 1848— 49-es honvédsereget. Ezt nem véletlenül teszi. Azért vallja magáénak, mert a fiatal honvédsereg, népünk akkori legnagyobb ellensége, az osztrák császári ház elnyomása ellen fogott fegyvert és példamutató hősiességgel harcolt — legtöbbször a jobban felszerelt és számbelileg is nagyobb osztrák csapatok ellen. Példaképünk, az 1848—49-es honvéd meg volt arról győződve, hogy a szabadság kivívása biztosítja a nép jobblétét — és felemelkedését is. Ez a tudatosság, politikai állásfoglalás adott erőt honvédőinknek a győztes csaták fergeteges rohamaiban éppúgy, mint a vesztes csaták visszavonulásaiban. 1849- ben a nemzetközi reakció összefogása a világosi fegyverletételre kényszerítette honvédsereginket. Hosszú, sötét évtizedek következtek Magyarországon. Tobzódott a reakció, mely mindent elkövetett, hogy emlékét is kitörölje a nép szívéből az 184jjr- 49-es vörössipkásoknak. A szabadság zászlaját csak 1919-ben lobogtatta nyomók örökébe léptek. Arról sem beszéltek, hogy a 48-as honvéd azért harcolt a függetlenségért és szabadságért, mert remélte, hogy az osztrák grófokkal és bárókkal való leszámolás meghozza számára a dézsmától és robottól való megszabadulást, azaz a saját földesúrától való megszabadulást is. Azt remélte, hogy ez a harc meghozza a nép társadalmi és gazdasági felemelkedését. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a magyar szabadságharc ügyét száz és száz szál kötötte össze más népek szabadságharcával. A lengyel légió, a bécsi diákok légiója, Bem tábornok, mind fényes bizonyítékai eme állításoknak. Nagyobb eredményeket értünk volna el 1848- ban, ha a magyar honvédsereg segítséget nyújt a forradalmi Becsnek. Vajon mi köze van ezekhez az eszmékhez a Nagyék által szított nacionalista, soviniszta uszításnak. Nagy Imre és társai 1956 októberében 1848-at mint a nemzeti egység példaképét állították a tömegek elé. De arról nem beszéltek, hogy 48-ban kétféle egység volt. A főpapi-földesúri egység a forradalom ellen — a szabadságharc elbuktatásáért. és a haladó erők egysége — a szabadság és függetlenség teljes kivívásáért. Előttünk ma már világos, hogy a Nagyék által annyira rteiklámiozott nemzeti egység nem más, mint a földbirtokosok, a horthysta tisztek, tőkések, rovott- múltú bűnözők és egyéb imperialista körök egysége a magyar nép hatalma ellen. A nép nemzeti érdeke és a szocializmus építése ma egy és ugyanaz. Ezért el kell utasítani minden olyan kísérletet, amely a nacionalizmus talaján a nemzeti érdekeket szembe igyekszik állítani a szocializmus építésével — mint azt Nagy Imréák tették. A történelem tanulsága arra figyelmeztet mindnyájunkat, ha a szocializmus' vívmányai megsemmisülnek, altkor az ország felett idegen hódító imperialisták, a nép felett pedig az urak érdeke érvényesül. t1 gondolatok jegyében ünnepli dolgozó népünk és néphadseregünk minden tisztje és katonája a pákozdi csata évfordulóját. }. deményezéshez, s a tégla jegyek előadásából mári$ 17 ezer forint gyűlt hosszé a városban az elhagyott gyer- jmekek új otthonáért. Ez a szép eredmény annak a minthogy 30 nőaktívának köszönhető, akik ^lelkesen és fáradhatatlanul látogatják adakozni kész, megértő asszony- 'ntársaikat. Közülük különösen jó ered- fiményeiket értek el Benczenleitner l'Józsefiié, Szabó Lászlóné, Burcsa hGyuláné, Burger Ferencné, Mikecz1 kát, nagyszerű cselekedetükért. Jánosné, Urbancsók Józsefné, Vörös Imréné, de a többi elvtársnők is mind kiválóan tevékenykednek. A Kossuth-óvodában a szülői munkaközösség, melynek vezetője Streith Laura, már 1200 forintot gyűjtött össze. A többi óvodák munkaközösségei is elkezdték az akciót. A Textilművek asszonyai, leányai eddig 2000 forint összeget adományoztak a Gyermekváros céljaira. Dicséret illeti mind a kaposvári nőmozgalmat, mind az adományozóNaponta kilenc mázsa vajat ad kész állapotban a kereskedelemnek a Cseri úti Tejüzem. A csomagolok hihetetlenül gyorsan és ügyesen végzik munkájukat. Ács Vilma, az Széni többévtizedes dolgozója, a négy csomagoló egyike, munka közben.
