Somogyi Néplap, 1957. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-27 / 226. szám

■OMOQY1 NKPfcAP Péntek, 1957. szeptember 27. Felszólalások az EXSZ-kozgyülés szerdai vitájában 3 2 Sik Endre felszólalása az ENSZ-közgyűlés XII. ülésszakának általános vitájában .New York (MTI). Az ENSZ-köz- gyülés XII. ülésszakának általános vitájában szerdán este felszólalt Sik Endre, a magyar ENSZ-küldöttség tagja, a külügyminiszter első helyet­tese. Sik Endre felszólalásában töb­bi között a következőket mondotta: A közgyűlés 1955 decemberi hatá­rozata, amely 15 más országgal •együtt Magyarországot is felvette az Egyesült Nemzetek Szervezetébe, osztatlan megelégedést keltett a ma­gyar nép körében. A magyar nép az ENSZ-tagság elnyerésében azt a le­hetőséget látta, hogy a népek e nagy nemzetközi fórumán a maga erejé­vel és szerény eszközeivel támogat­ni tudja a béke megvédésének poli­tikáját. De a magyar népet súlyos •salódások érték. Az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének közgyűlése 1956 október óta olyan határozatok sorozatát hozta, amelyek ellentétben áll­nak az alapokmány fő elveivel, beavatkozást jelentenek olyan ügyekbe, amelyek Magyarország belső joghatóságának körébe tar­toznak. Ezek a határozatok nem segítik elő a magyarországi helyzet konszolidá­lódását, ellenkezőleg, akadályozni •gyekeznek a békés kibontakozást. A magyar kormány kénytelen volt ezek ellen a határozatok ellen fel­lépni és megvédeni az ország füg­getlenségét és szuverenitását. A határozatok között volt egy, me­lyet a jószándékú segélynyújtás ér­dekében hoztak. Ez az 1956. novem­ber 9-i határozat. Sajnos azonban a megvalósítás során ez a határozat nem járt jelentős eredménnyel. A magyar népnek abban a helyzetben, amelybe az ellenforradalmi támadás és azellenforradalmárok rombolásai taszították, támogatásra, de minimá­lisan arra volt szüksége, hogy en­gedjék nyugodtan tevékenykedni belső ügyeinek rendezésében és hogy minden idegen beavatkozástól men­tesen, maga alakítsa ki, milyen úton keresi boldogulását. Az ellenforradalmárok Magyaror­szágon a fasizmust kísérelték meg feléleszteni. A magyar népgazdaság­nak az ellenforradalom 22 milliárd forint kárt okozott. Ez a veszteség a gazdálkodás rendjét felbomlással fe­nyegette. A nyugati propaganda hatására -sok tízezer magyar külföldre mene- skült. Ezeknek nagy többsége nehéz helyzetben van és haza szeretne tér­ni, de sok országban akadályozzák őket szándékuk megvalósításában. \ magyar kormány erről a kér­désről javaslatot terjeszt az ENSZ elé és kéri a közgyűlést, segítse elő a szétszakított ma- ' gyár családok újraegyesülését. Az ellenforradalom okozta nehéz­ségeken a Szovjetunió, a Kínai Nép­köztársaság és a többi szocialista or­szág támogatása átsegítette az or­szágot. Ezenkívül más országoktól is kapott Magyarország — részben a Nemzetközi Vöröskereszt útján — bizonyos anyagi segélyt. Bár a szo­cialista országoktól kapott nagyará­nyú politikai és anyagi támogatás felbecsülhetetlen jelentőségű volt, az ország politikai és gazdasági életé­nek konszolidálása elsősorban annaik tulajdonítható, hogy a magyar nép megteremtette és helyeselte a kor­mány politikai és gazdasági prog­ramját s minden tőle telhető módon segítette annaik megvalósítását. A felszólalás ezután ismertette a gazdasági élet fejlődésének nehány tényét s a széleskörű tiltakozó moz­galmat azellen, hogy az ENSZ to­vábbra is napirenden tartsa a ma­gyar ügyet. A magyar delegáció abban a re­ményben jött el az ENSZ-közgyűlés XII. ülésszakára, hogy a hazai bé­kés fejlődés eredményei, amelyeket módjában áll a küldöttségek elé tár­ni, meggyőzik a többséget arról, hogy a Magyarország ügyében elfoglalt korábbi álláspontjuk helytelen. Saj­nos, súlyosan csalódtunk. A XI. ülésszak 1957. szeptember 14-én olyan határozatot fogadott el, amely korántsem segíti elő Magyarország békés fejlődését, ellenkezőleg, zavart akart elő­idézni. Szembeszegezhetik velünk, hogy ezt a határozatot a közgyűlés többsége, hatvan állam szavazta meg. Enged­jék meg itt, hogy a következőkre mutassak rá: 1. E határozat olyan jelentés alapján született, amely — mint már volt alkalmunk bebizonyí­tani — céltudatosan és rosszindula­túan elferdíti a valóságot. 2. Igaz, hogy a határozatot hatvan delegáció szavazatával fogadták el. De ha már aritmetikával foglalkozunk, engedjék meg, hogy felhívjam a közgyűlés fi­gyelmét a következő aritmetikai iényre: annak a tíz államnak a né­pessége, amely e javaslat ellen sza­vazott, 309 millió, azoké, amelyek tartózkodtak, 520 millió, azoké a szo­cialista államoké pedig, amelyek nem tagjai az ENSZ-nek, 640 millió. Ez összesen 1469 millió. Annak a hat­van államnak, amely a határozatot elfogadta, lakossága kevesebb a 900 milliónál. Sajnos, nem ritka az ENSZ gyakorlatá­ban, hogy olyan határozatot hoz­nak, amely nem számol az em­beriség tényleges többségének állásfoglalásával, hogy csak egy kirívó példát említ­sek, Kína valódi képviselőit ismét megakadályozták abban, hogy elfog­lalják az őket megillető helyet az ENSZ-ben. Az ilyen határozatok, amelyek figyelmen kívül hagyják a tényeket, természetesen jelentősen csorbítják az ENSZ tekintélyét. Ami a Magyarország ügyében hozott határozatot illeti, a ma­gyar nép és kormánya igazságá­nak biztos tudatában van. Ezért nem enged semmiféle megfélem­lítésnek és nem tér le arról az útról, amely tények tanúsága szerint az ország anyagi és kul­turális felemelkedéséhez vezet. A magyar delegátus a továbbiak­ban rámutatott arra, hogy a békés egymás mellett élés elvét szem előtt tartva, Magyarország kész fejleszteni kapcsolatait a többi országgal, ezért kész megegyezésre lépni minden or­szággal, amely ezeket az elveket tisz­teletben tartja. Sik Endre hangsúlyozta, hogy van­nak országok, amelyekkel nem sike­rült jó viszonyt kialakítani és ame­lyek ma is barátságtalanul viselked­nek a Magyar Népköztársasággal szemben. Alaptalanul vádolják és különböző megkülönböztető intézke­déseket érvényesítenek ellene, majd így folytatta: A Magyar Népköztársaság kormá­nya meg van győződve arról, ha mindenki tiszteletben tartja a má­sik ország szuverenitását és területi épségét, a kölcsönös előnyök alapján egymástól teljesen különböző társa­dalmi berendezésben élő nemzetek között is jó együttműködés alakul­hat ki. A Magyar Népköztársaság külpolitikájának ezek az alapelvei teljesen összhangban állnak a ban- dungi értekezleten elfogadott hatá­rozatokkal és ezekből az alapelvekből kiindulva támogatja a magyar dele­gáció a Szovjetuniónak a közgyűlés elé terjesztett javaslatát, amely sze­rint az ENSZ deklarálja, hogy a te­rületi sérthetetlenségre és szuvereni­tásra, az agresszió kizárására, az egyenlőség és a kölcsönös jóakarat alapjára kell helyezni az ország ügyét. A varsói szerződéssel kapcsolatban Sik Endre egyebek között a követ­kezőket hangsúlyozta: A magyar nép természetesen ön­védelemből következően a vele szomszédos és azonos nézetű baráti országokkal kötött védelmi szövetsé­get a felfegyverzett német militaris­ták és a velük szövetségben lévő NATO tagállamok fenyegető erejé­vel szemben, mert egyedül nem tud­ná megvédeni magát. Sik Endre kijelentette, hogy a magyar kormány támogatja a Szovjetuniónak a leszerelési ja­vaslatait, mert elősegítik a kato­nai tömbök megszüntetését, az európai hadseregek leszerelését és ezzel megnyitják az utat az európai kollektív biztonsági egyezmény megkötéséhez. A felszólalás ezután tényeket so­rolt fel annak bizonyítására, hogy a nyugati nagyhatalmak agresszív csoportjai nem mutatnak hajlandó­ságot katonai tömbjeik és háborús támaszpontjaik felszámolására, majd így folytatta: A magyar nép különösen nagy ag­godalommal figyeli, hogy az eddigi nemzetközi tárgyalások a nukleáris fegyverek betiltását illetően nem ve­zették eredményre. A magyar dele­gáció véleménye szerint azonnal, minden további feltétel nélkül meg­valósítható a nukleáris fegyverekkel végzett kísérletek felfüggesztése. A felszólalás következő része az atomrobbantási kísérletek hatásával foglalkozik, s támogatja a szovjet javaslatot a nukleáris fegyvergyártás megszüntetésére. A felszólaló ezután a Közel- és Közép-Kelet problémáival, majd az algériai kérdéssel foglalkozott, ez­után érintette az omani és a ciprusi kérdést. A felszólaló támogatta a Szovjet­uniónak világgazdasági konferencia összehívására vonatkozó javaslatát, majd így fejezte be: A magyar delegáció az elmondot­tak alapján úgy véli, hogy az ENSZ- közgyűlés XII. ülésszakának előte­rébe a népek békés egymás mellett élését, az atom- és hidrogénfegyve­rek betiltását, a leszerelést, a közép- és közel-keleti népek kérdéseit kell helyezni. New York (MTI). Az AP szerint az ENSZ-közgyűlés szerdai vitájá­ban Casey ausztráliai külügyminisz­ter a Szíriának küldött fegyverszál- lítmányok kérdését tette szóvá. Ali Gholi Ardalan iráni külügy­miniszter védelmébe vette Iránnak a bagdadi paktumhoz való tartozá­sát. A közgyűlés szerda délután foly­tatta általános vitáját. Ebben fel­szólalt Sik Endre magyar küldött. Ezután Afganisztán képviselője hangoztatta, hogy országának nincs más törekvése, minthogy megőrizze szabadságát és modern nemzetként éljen. Kocsa Popovics, Jugoszlávia kül­dötte támadta a tömbök politiká­ját és a katonai szövetségek alakí­tását. Kifejtette, elérkezett az ide­Amerikai kísérlet inter­kontinentális lövedékkel Camavel (AFP). Az Egyesült Ál­lamokban szerdán távolból irányí­tott interkontinentális lövedéket rö­pítettek fel. A lövedék körülbelül 1500 méter magasságig emelkedett, néhány pillanatig imbolygótt, maid hirtelen fordulat után kigyulladt. Vihar a francia nemzetgyűlésben Párizs (MTI). Szerdán a francia nemzetgyűlés esti ülése viharos volt. A legnagyobb jelentőségű beszédet Jacques Duclos, a Francia Kommu­nista Párt nemzetgyűlési képviselő- csoportjának elnöke mondotta. Két­órás felszólalásában rendkívül kel­lemetlen kérdéseket intézett mind Lejeune szaharai miniszterhez, aki­nek fejére olvasta, hogy •»végkiáru­sítja« a Szaharát, mind pedig Ro­bert Lacoste algériai miniszterhez, aki előtt feltárta Henri Aleg meg- kínzatásának ügyét, Maurice Audin fiatal algériai tanársegéd eltűnését és nem kevesebb, mint 11 pontos adatokra támaszkodó kérdést inté­zett hozzá 11 algériai eltűnéséről. Robert Lacoste, a kommunista képviselők viharos tiltakozása köze­pette azzal próbált visszavágni hogy az Algériai Kommunista Párt tevékenysége egyre nehezebbé vá­lik. s mivel más eszközük nincs, ezért akarják felhasználni az állító­lagos gyilkosságok és túlkapások ügyét. A cinikus válaszra a kommu­nista képviselők »botrány! botrány!« felkiáltásokkal válaszoltak Lacostp kihívóan jelentette ki: »önök azt mondják, hogy Audint meggyilkol­ták, mit tudnak erről?« Ütemesen hangzott a válasz: »Hol van ak­kor?« A kommunista tóépvLsialők »Hol van Audin?« felkiáltásokkal forrasztották a szót az ••algériai mi­niszter torkára. Ugyancsak kényes kérdéseket in­tézett Jacques Duclos Andres Mó­ricé hadügyminiszterhez, aki az erődítmények specialistájának tart­ja magát. Annak idején részt vett az atlanti fal építésében és valószínű­leg ebből az időből erednek jó kap­csolatai a hadiszállítókkal. Jacques Duclos követelte, hozza nyilvános­ságra a hadügyminiszter azoknak a szállítóknak a listáját, akik az Algé­ria és Tunisz közti határon lévő erő­dítéseket és határzárat létesítették és általában mindazoknak a szállí­tóknak a nevét, akik hasznot húz­nak az algériai háborúból. Jacques Duclos rámutatott arra, hogy az algériai háború tel jesen ki­látástalan. Hangoztatta, hogy a ke­rettörvény csak a gyarmati uralom folytonosságát kívánja biztosítani. Az algériai háború borzasztó erköl­csi sebeket üt a francia fiatalságon, s kijelentette, hogy a francia kom­munista képviselők a gyarmatosítás és a háború ellen fognak szavazni. Duc.los végül vázolta a Francia Kommunista Párt felhívására októ­ber 17-én megtartandó nagyszabású nemzeti követelési nap jelentőségét. Jól dolgozik a pálya­udvari ifjúsági brigád A vasutas nap előtt néhány hét­tel alakult meg a kaposvári pálya­udvar pályafenntartási főnökségé­nek ifjúsági brigádja. Már a vasu­tas nap előkészületei idején is ki­emelkedett jó munkájával ez a brigád, ám a lendület nem csök­kent az ünnep után sem. a tíz fiatal ma is töretlenül dolgozik, teljeut- ményük eléri ,a 130 százalékot. Lan- tonber Ottó vezetésével vesznek részt a sínfektetés, talpfacsere és egyéb pályafenntartási munkálatok­ban. Jó munkájuk biztosítéka a ba­ráti kollektíva, a minden probléma leküzdésére irányuló összefogás. je, hogy e szövetségeket a kollek­tiv biztonság eredményes rendszeré­vel pótolják és ebben az irányban az Egyesült Nemzetek elsőrangúan fontos szerepet játszhat. A leszerelés kérdésében fennálló két álláspont közelebb juthat .egymáshoz és el lehet érni pozitív eredményeket, ha­csak részlegeseket is. Az atomkísér­letek felfüggesztése teljes mérték­ben szükséges és sürgős, s úgy véli, ezt nem szabadna a leszerelésre vo­natkozó bármiféle egyezmény meg­kötésétől függővé tenni. Jugoszlávia képviselője ezután a közép-keleti feszültség kiújutásáról beszélt. Szíriának egyes intézkedé­sei, amelyeket a kizárólagosan sa­ját hatáskörébe tartozó területeken teljesen normálisan meghozott, ürü­gyül szolgálnak olyan nyomásra. Az élelmezésügyi miniszter és a földművelésügyi miniszter együttes utasítást adott ki az 1957. évben ter­melt kukorica vetőmagvak átadásá­nak rendjéről és mesterséges szárí­tásáról. Eszerint a kukorica vetőmag­vak átvételét az Élelmezésügyi Mi­nisztérium terményforgaími és rak­tározási igazgatósága felügyelete alá tartozó vállalatok intézik. Az állami gazdaságok az idén ter­melt és »alkalmas« minősítést nyert fajtakukorica vetőmagvakat szállítá­si szerződés alapján az illetékes me­gyei terményforgalmi vállalatnak legkésőbb 1957. november 30-ig csö­ves állapotban tartoznak átadni. A megfelelő szárítóberendezéssel, tá­roló- és tisztító-kapacitással rendel­kező állami gazdaságok jogosultak a vetőmagot fémzárolt állapotban is átadni, legkésőbb 1958. január 31-ig. A kukorica vetőmagvak törése előtt az országos vetőmagfelügyelőség ki­rendelt szakközegeivel szántóföldi szemlét kell tartani és a vetőmagva­kat a törés után ismét meg kell szemléltetni. Átadni csak az alkal­Párizs (MTI). A francia nemzet­igyűlés szerdán délután megkezdte a hírhedt algériai kerettörvény ja­vaslatának vitáját. Gatnaire szocialista képviselő, a belügyi bizottság előadója ismertet» te a bizottság tárgyalásait és közöl­te, hogy a belügyi bizottság nem tu­dott dönteni a javaslatról és a dön­tést átengedi a nemzetgyűlésnek. Paul Coste-Floret (MRP) a közjo­gi bizottság előadója ismertette a bizottság tárgyalásait és közölte, hogy a bizottság elfogadta az algé­riai kerettörvény javaslatát. Ezután Ballanger kommunista képviselő emelkedett szólásra és a nemzetgvűlés elé terjesztette azt. a megelőző indítványt, amely a kerettörvény tárgyalása helyett az Moszkva (TASZSZ). »A nagy Kí­nának el kell foglalnia helyét az. ENSZ-ben« — szögezi le a Pravda. Hiábavaló az amerikai diplomácia minden mesterkedése, mert Kína el­foglalja majd helyét az ENSZ-ben. A Kínai Népköztársaságot eddig 33 állam ismerte el és a harminchárom államban több mint egymilliárd em­ber él. Kína 68 országgal folytat kereskedelmet — állapítja meg a Pravda. A cikk ezután a következőket ír­ja: Dulles hivatala tovább folytatja Kínával szemben értelmetlen politi­káját. s makacsul ragaszkodik e LONDON (MTI) A Daily Express kiküldött tudósítója jelenti Koblenzből: Akár tetszik nekünk, akár nem, új német hadsereg gyakorlatozik a nyugatnémet erdőkben, harckocsik vágnak mély csapásokat a vidéken. A német kormány teljes csendben, de teljes gőzzel építi fel új hadsere­gét, amerikai mintára. Ahogyan Ang­lia lefaragta a maga haderejét — hangzik a cikkben —, Nyugat-Német- ország felépíti a magáét. Sandys had­ügyminiszter azt mondja, hogy nyu­godtan csökkentheti az angpi csa­patok létszámát, mert most vannak atomfegyvereink. De meddig tarthat az az ailáspont, hogy a németeknek nincsenek atomfegyvereik? — És 1960-ban a német haderő számbeli­leg is erősebb lesz,, mint az angol. amely állítólagos agresszív szándé­kokra vonatkozó hamis vádakon alapszik — mondotta. Az algériai kérdésről kijelentette: á problémát .nem lehet másképp megoldani, mint békés eszközökkel, az érdekelt felek szempontjából méltányos és elfogadható alapon, amely elismeri az algériai nép ön­rendelkezési jogát.. A kérdés ilyen rendezése egyidejűleg Franciaország igazi érdekeit is szolgálná. Rahman, malájföldi küldött a kö­vetkezőképpen összegezte hazája külpolitikáját: »Meg akarjuk őrizni függetlenségünket, békében és össz­hangban kívánunk élni a világ min­den baráti nemzetével.« Az általános vitát plenáris ülés keretében csütörtökön délelőtt foly­tatják. masnak minősített vetőmagot szabad. A vetőmag céljára átadott alkal­mas minőségű kukorica vetőmagért a gazdaságokat 1:1,2 arányban ta­karmánykukorica vásárlásának jqga illeti meg. A mezőgazdasági magtermeltető és ellátó vállalat által terményérté­kesítési szerződéssel termelt fajta, hibrid, valamint rövid tenyészidejű kukorica vetőmag tételeket ugyan­csak a területileg illetékes megyei terményforgaími vállalatoknak kell legkésőbb november 30-ig csöves ál­lapotban átadni. A hibrid kukorica vetőmag átadása előtt a termelőegy­ség köteles az országos vetőmagfel­ügyelőség szakközegeivel a vetőma­got megszemléltetni. Az 1957-ben termelt nemesített faj­ta, fajtahibrid és rövid tenyészidejű vetőkukorica mesterséges szárítását lehetőleg október első felében meg kell kezdeni és január 15-én be kell fejezni. Az irányító és a végrehajtó szer­vek érdekelt dolgozóit célprémium­ban kell részesíteni. algériai nép képviselőivel folytat, dó tanácskozások megkezdését 1 vetelte. A nemzetgyűlés 410 szavazattal, kommunista és haladó képviselő 150 szavazata ellenében elvetette . javaslatot. A jobboldali fene^erek, Tixler- Vignancourt azt követelte, hogy a végleges algériai győzelemig haüasz- szák el az algériai kerettörvény megvitatását. Nagy vihart keltett Tixier-Vignancourtnak az a megál­lapítása, amely szerint a franciák szempontjából közömbös, hogy az ENSZ-ben a Little-Roeki fajüldö­zők, vagy pedig a jemeni rabszolga­tartók hoznak-e az algériai francia politikát elítélő határozatot. politikájához. Az amerikai diplomá­cia a politikai és a gazdasági nyo­más minden lehetőségét kihasznál­ja, hogy megakadályozza Kínának az ENSZ-ben való tevékenységét. Az Egyesült Államok mozgósította min­den csatlósát, durva nyomást gya­korolt a tőle függő országokra, fel­használta a szavazógépet, s így újra, megakadályozta, hogy Kína rószt- vehessen az ENSZ munkájában. A népek ma már olyan erősen követelik Kínának az ENSZ-be való felvételét, hogy ez a követelés vé­gül is elsöpri az Egyesült Államok által támasztott akadályokat. NEW YORK (AFP) Juszuf Hajkal. Jordánia washingtoni nagykövete és _ ENSZ- képviselője szerdán a sajtó képviselői előtt hangsúlyozta, hogy Szíria egyet­len ország számára sem jelent kato­nai veszélyt. Valamennyi arab or­szág -- fűzte hozzá — továbbra is úgy vélekedik, hogy a Közép-Kelet békéjét valójában fenyegető veszély Izraelből és terjeszkedő politikájából ered. NEW YORK (MTI). Abdel Kalek Hasszuna. az Arab Liga főtitkára szerdán érke­zett meg Géniből New Yorkba, hogy mint a liga hivatalos megfigyelője részt vegyen az ENSZ közgyűlésén. A Pravda cikke a Kína ETSSZ-be való felvételét akadályozó amerikai politikáról Miniszteri utasítás a kukorica vetőmagvak átadásának rendjéről és mesterséges szárításáról A francia nemzetgyűlés ülése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom