Somogyi Néplap, 1957. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-27 / 226. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! vSV AR* ^ Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 226. szám. Ara so filler Péntek, 1957. szeptember 27. A KOMMUNISTÁK KÖTELESSÉGE A TÁRSADALMI TULAJDON VÉDELME OTTHONUNK RIPPL-RÓNAI ÉV FORDULÓ ELEKI EGYÜTTES SOMOGVBAN Megkezdődött a kukoricatörés cSc^egcí<^es<S-c8C§cí Somogybán mintegy 120 ezer hold- anyi területen érleli a szeptemberi meleg a kukoricacsöveket. Homoko­sabb vidékeken szórványosan már meg is kezdődött a betakarítás és igen jó termés ígérkezik. A megye déli járásaiban, Kiskor­pád, Berzence környékén, valamint a kaposvári járás déli részén. Nagy­bajom község határában kezdődörtt meg a kukoricacső törés és már at kaposvári piacon is megjelent az| új termés. A környékbeli egyénileg., dolgozó parasztok több kocsi új^ kukoricát hoztak be és a kezdeti? 160—170 forintos mázsánkénti árat? a nagy felhozatal leszorította. A? keddi piacon már 110 forintért le­hetett egy mázsa csöves kukoricát); vásárolni. Négy új útgyalu a község fejlesztésből A Kaposvári Járási Tanács ülésén nemrégiben határozatba hozták; csi­náltasson a végrehajtó bizottság a falvak községfejlesztési alapjának terhére olyan útgyalukat, amelyek al­kalmasak a földutak javítására, s ke­vés idő alatt, a kézi erőnél olcsóbban és tökéletesebben elsimítok a szeke- rek-járta községi és dűlőutakat. A végrehajtó bizottság a Kaposvári Vas- és Fémipari Kombinátot bízta meg az új útgyalu kivitelezésével. Az első gép — amelyet Sztálinyec trak­torral kell vontatni — máris elké­szült, s jobban megfelel a célnak az eddig használatban lévőnél. Arra való tekintettel, hogy o kaposvári járás­ban négy gépállomás működik, a vb úgy határozott, hogy négy útgyalut készíttet — darabja mintegy 20 — 22 P ezer forintba kerül —, s ellátja vele o a gépállomásokat. Mivel hogy az út-™ gyalu árát a községek fejlesztési költségeiből fizetik be, a gép igy a gépállomás körzetébe tartozó közsé­gek közös tulajdona lesz, felhaszná­lásáról pedig egy külön, e célra lét­rehozandó bizottság dönt. A gépállo-J más rendes munkadíj ellenében ad vontatóerőt a községeknek az útja­vítási munkálatokhoz. Nagszabású ünnepségek U lesznek megyénkben november 7-én Somogybán is megkezdődött a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom évfordulójának ünnepségé­re való előkészület. Az MSZBT-okban, pártszerveze­tekben egyre több szó esik no­vember 7-ről és a dolgozók min­denütt méltóképpen akarják meg­ünnepelni ezt a napot. Az MSZBT tervet dolgoz ki, melyben többek között a november 7-e előtti idő­ben a nagy forradalom ismerteté­séről szóló előadássorozatokat, képkiállításokat rendeznek, vala­mennyi nagyobb üzemben és já­rási székhelyeken. Az üzemek, vállalatok Q kaposvári járás ötvennyolc községében alakult már újjá a népfrontbizottság Az elmúlt hónapok során a kapos­vári járás 58 községében alakult új­já a Hazafias Népfront. A falvak la­pkői mind köztiszteletben álló embe­reket választottak meg, olyanokat, akik szívesen vállalkoztak arra, hogy életbe hívják a mozgalmat, erősít­sék, pezsgőbbé tegyék munkáját. Minden községben van valami, ahol a népfront segíthet, dolgozhat. A bizottságok jól ismerik a tenniva­lókat, s megalakulásuk után már úgy állították össze munkatervüket, hogy a legközelebbi időben, a sürgős ffeladatok elvégzésében segítsenek a ^pártnak, tanácsnak. Mezőcsokonya ? népfrontbizottsága a Táncsics utca villamosításáért dolgozik a követke­ző hónapokban. Hetes községben a népfront a hidasi árok metszését, a ^"legelőhöz vezető út hídjának átépí­a KlSZ-szervezetekkiel karöltvk forradalmi műszakot szerveznek és a +eriméí$siben |k:lváló pnedménye-. két elért dolgozókat november 7-éin megjutalmazzák. Az agronómus tanácsa A cukorrépaszedés helyes módszeréről MSfBT-aia pártszervezetekkel és £télét, várdai út javíttatását, több »lakáshoz a villany nevezeteset akar- |>ja megszervezni. Ezenkívül a lakos­ság régi kívánságára tervbe vette egy óvoda felállítását és olvasóterem megnyitását is. A szennaiak alakuló ^ülésükön elhatározták, hogy gazda­kört hoznak létre. »Községünk táj­jellege és helyzete megkívánja a dolgozó parasztok gazdálkodásának lehetőség szerinti segítését« — álla­pították meg az ülésen —, »szakmai .műveltségének fokozását, alacso­nyabb társulások létrehozását«. (Sző- s lőtermelő, gyümciteskertészettel fog­lalkozó csoportokat.) Ennek megva­Sok verejtékes munka után elér­keztünk a cukorrépatermelés utolsó munkaszakaszához, a szedéshez. Gyakran látunk helytelen szedést, ami vagy abból adódik, hogy a termelő nincs tisztában a szedés jó módsze­rével, vagy abból, hogy ki engedi csúszni kezéből a már kéaz termést, vagy annak egy részét. Ez késztet bennünket arra. hogy néhány jó ta­nácsot adjunk cukorrépatermelőink­nek. Amikor a községi cukorrépafele­lős értesítést ad arra, hogy a szedés megkezdhető és megkaptuk tőle a szedési-szállítási tervjegyet, kezd­hetjük a szedést. Mindig csak annyit szedjünk előre, amennyit egy-két nap alatt le is tudunk szállítani. Répaásóval, répaszedő­villával A szedés répaásóval — böködővel —, vagy répaszedővillával történjék. Ez a módszer okoz a legkevesebb veszteséget. A répaásó jobb, mert ke­vésbé sérti a répát. Ne használjunk erre a célra kopott ásót, mert az mindig éles, ha kopott is, és a répa húsába könnyen behatol, azt vagy sebzi, vagy egészen el is vágja. Az elvágott gyökérrész a földben marad és elveszett mind a termelő, mind a népgazdaság számára. A répaásót — böködőt — egy erélyes lábnyomás­sal, minél kisebb szög alatt, a répá­val csaknem párhuzamosan nyomjuk a földbe. Ha a répához viszonyítva nagy szögben nyomjuk a répaásót a talajba, akkor a kiemelés pillapatá­ban a répát könnyen elvághatjuk de­rékban, vagy megsebezzük, s ez a répa gyors romlását idézi elő. Böködés után egyszerre két sor­ból szedjük és a földből kihúzva, * erélyesen üssük össze a kezeinkben lévő répát. Ezzel a mozdulattal a földtől-tisztítás egyrészét már el is végeztük. Összeütés után a répát dobjuk szekérnyi kupacokba. A következő művelet a répa meg­tisztítása és fejelése. Nehéz, éles kést tartva a kézben, fogjuk meg a répa leveles fejét és a kés hátával tisztít­suk meg a rátapadt földtől. Ezután megfordítjuk és egy erélyes csapás­sal, a zöld levelek alatt vágjuk le a leveles répafejet. További fejelés után ügyeljünk arra, hogy a leko­tort föld és leveles fej ne kevered­jenek, mert a föld állatainál etetésé­nél kellemetlenségeket okoz. Ekével A répaszedés gyorsabb módja az ekével történő kíszántás. A kor­mánylemezt le kell szerelni. Nagyon ügyeljünk, hogy a répasorhoz túl kö­zel ne szántsunk, mert a répát az ekevas elvagdossa, ezért az ekét jó mélyen is járassuk. Fejlettebb mód a »Villám« ekefej használata. Ezt fogatos ekére szerel­jük. Jobb munkát ad, mint az előbbi módszer, mert jobban kiemeli a ré­pát és a fellazított talajt villáival megtöri. A hidraulikus emelővel ellátott.? Zetor vontatású ZR—3 típusú répa-? kiemelő egyszerre három sort lazít.f A Zetor harmadik sebességgel köny- nyen húzza, napi teljesítménye 4—5? kh. Vigyázzunk a répafej etetésére! A leveles répafej — répacsíra etetésekor szarvasmarháinknál gyak-l fan lép fel hasmenés. Ennek oka,-; hogy a répacsírát nem rázzuk át? eléggé villával és a marha sok föl-? det nyel. Ha hasmenést kapott a£ marhánk, égessünk szénné kukorica- csutkát, zúzzuk apróra, szitáljuk át? Színdarabok, bálok takinzinták programjában 235 KISZ-szervezet, ötezernyi tag­ja már megkezdte a készülődést, a Nagy Októberi Szocialista For­radalom megünneplésére. Vala­mennyi alapszervezetben rendkí­vüli taggyűléseket hívtak össze, amelyen megbeszélték a tenniva­lókat. A felkészülés időszakában töb­bek között ünnepi taggyűlések slósításában szánnak nagy szerepet a | gazdakörnek, ahová a hosszú téli es­téken szívesen elmennek a gazdák, ■ s megbeszélhetik, hogyan fogjanak b tavasszal a közös munkához. Taszá­és félmaréknyit abrak közé keverve,q sági kultúrcsoport lép majd fel adagoljuk. Az adagolást szükség sze-W színdarabokkal, rint ismételjük. zajlanak le. A KISZ-szervezetek v ron a népfrontbizottság új _ elnöke, járási és falusi kuÜítúrcsoportjai £ Bizderi János az alakuló ülésen el- színd'arabokat tanulnak, hogy az % mondotta, hogy a népfront nem néz- ünnepi műsort gazdagabbá tehes- V heti tovább szótlanul az orvosi ren- sék. A megye majdnem ötven f delő és lakás elhanyagolt állapotát.-Mindössze 10—15 ezer forintról len­gne szó, hogy a szinte hasznavehetet­len épületet rendbehozzák és így ^megfelelő hajlékot adhassanak a köz­ség orvosának, s megkönnyítsék ^munkáját. Ezek a tervek azonban még csak jkis töredékei annak a munkának, ^amit a népfrontbizottságok a követ­kező hónapokban el akarnak végez- íni a kaposvári járás községeiben, v Kilenc helyen segítenek a Megyei á Tanács Művelődési Osztályának az különböző üzemeiben, így a Ka­posvári Textilmű, Cukorgyár, a Nagyatádi Fonalgyár és Kon­zervgyár, Barcsi Fűrészüzem ki- szistái forradalmi műszakot indí­tanak és a kiváló eredményt el­ért fiatalokat megjutalmazzák. November 7-e előestéjén me- gyleszerte megkezdődnek az ün­nepségek, s mintegy kétszáz ifjú­vi Q ezüstkalászos tanfolyamok második évfolyamának szervezésében, nyolc községben pedig újakat indítanak be; A járás negyvenöt községében ősa- szel és télen szaktanfolyamokat tar­tanak majd. Különböző mezőgazda- sági kérdésekkel, így állattenyésztés­sel, állategészségüggyel, növényter­mesztéssel és méhészettel foglalkozó szaktanfolyamok indulnak. Minde­nütt olyan témakörből tartanak elő­adásokat, amelyik a legjobban ér­dekli a gazdákat. Az előadók mező- gazdasági szakemberekből állnak. A terv az, hogy a nagyobb községek­ben hetenként hívják össze a tanfo­lyam részvevőit, a kisebb helyeken pedig kéthetes időközökben tartaná­nak egy-egy előadást. A szaktanfolyamok keretén belül a KISZ-szel közösen történelmi és irodalmi estéket is rendeznek a téli hónapok folyamán a községekben. A tudományt szerető, magát továbbké­pezni akaró fiatalok számára a; TTIT és a Megyei Tanács Művelődé­si Osztálya segítségével népközépis­kolát szervezhek. így ebben az esz­tendőben Colién, Jután és Kadarkó- ton kezdi meg működését népközép­iskola. Előadókul helyi tanerőket kértek fel, akik szívesen vállalták, hogy a többnyire fiatalokból álli> hallgatókat megismertessék az iro­dalommal, történelemmel, s egyéb­bel. Ahol nem szerveznek szakoktatá­sokat és népközépiskola sem indul, újra életre hívják a gazdaköröket. Itt mezőgazdasági folyóiratok és szakkönyvek állnak majd a tagok rendelkezésére, s időközönként elő­adásokat is rendeznek. Jól halad az őszi munka az állami gazdaságokban Szeptember 24-én délig befejez­ték az őszes őszi árpa-vetést és rozs-' ból is már több minti 1200 kataszte­ri holdon került földbe a mag. Bú­zából majdnem ezer holdnyit ve­tettek eddig el és ahogy folyik a kapásnövények betakarítása, nyom­ban megkezdik a frissen szántott földbe a többi búza vetését is. A gazdaságok közül legjobb ered­ménnyel dolgozik a Bárdibükki- T Marcali- és Lábodi Állami Gazda­ság. ◄ «4-J •A ◄ < ◄ ◄ ◄ <1 < < < 4 < •4 y 3 5 A kaszái erdő nem­csak a film szem- pontjából nyújt ér­dekességet. A magya­rokon kívül idegenek is szívesen látogatják, főleg vadászok részé­ről mutatkozik ' .naigy érdeklődét. Az őszi pompába öltözött er­dő csöndjét riadt szarvasok futása, fegyver dörrenés veri föl. Alig hallgatott el Jean Bastin párisi földbirtokos puskája, máris új vadász, An­ton Heller fegyvere nyugtalanítja az ál­latokat. A Medebach-i újságpapír gyáros 74 éve ellenére is min­den reggel a tőle tal- hető fürgeséggel már öt órakor elfoglalja a »megfigyelőt«. Türe­lemmel vár, hogy pusketvégre kaphas­son, elejthessen egy- egy bikát. Persze, ez nem mindig sikerül. Van úgy, hogy az es­ti szorgalom sem jár eredménnyel. Heller úr első Íz­ben van Magyaror­szágon. Útjára fele­sége és barátja. Adolf Benedelló is elkísér­te. Szeptember 16-án érkeztek. Magyaror­szági tartózkodásukat megelőzően Jugosz­láviában voltak. Ott, három bika esett' ál­dozatul az őszhajú német vadászszenve­délyének. A kaszái erdőben 'rnéig \több! Nekik szórakozás, nekünk hajz&n Egy hét alatt négy szarvast és három őz­bakot lőtt. Kettő kö­zülük bronzérmes bi­ka. Az agancsrózsa át- mérete, a szárak hosszúsága, a \szem- ágak hossza, az agancs terpesze és ■ súlya, az ágak szá­ma stb. szerint pon­toznak. A pontok összege határozza meg a minőséget. 180—190 pontig bronz, 190—200 pontig ezüst, 200 ponttól felfelé arany­érmes az elejtett szar­vas. A zsákmányban legszebb a 188,61 pon­tos bika tvolt. Ez után mintegy 15 000 forintot fizet Heller úr — mondja Rácz Antall vadättzfelügyß- lő. Csupán a trófeát viszik magukkal. A húst mi használjuk föl, mi értékesítjük. A pénzt devizaforint­ban kapjuk. A néme­teknek szórakozást, nekünk hasznot jelent vendégeink lövöldö­zése. Páidl bácsi — a tolmács ■ — közvetíti Heller úr nyilatkoza,- tát. Gyakran hallani a schön, gut jel­zőket. Benedelló úr egy üveg palackozott balatonit tesz az asz­talra. Pillanatok alatt a poharakban gyön­gyözik a drága nedű. — Magyarországon sok szép élményben volt részem. A vadászati lehetőségek nagysze­rűek, vadakban gaz­dag az erdő. Saját birtokomon is vadá­szok — hangzik néme­tül a papírgyáros aj- kárót t— Nálunk is van vaddisznó, őz­bak, fácán, fajdkakas és mindenfele apró vad, de nincsenek 'ilyen hzép ési ,er&s szarvasok — szólt közbe Hellemé asz- szony. Rácz Antal dicséri Hellemé szak­tudását, Azt mondja, ritka az asszonyok között, aki ennyire tájékozott lenne, mint ő. Heller úr elismerő­en nyilatkozik a ma­gyar szakemberekről. Rácz vadászmester­nek nem kis része van abban, hogy új trófeákká! gazdagít­hatja gyűjteményét. — Hatvanéves tapasz­talattal rendelkezem — mondja büszkén. — Meglátásom 1 szerint több magas lesre len­ne szükség, hogy job­ban meg lehessen fi­gyelni a vadak váltá­si helyeit. Már az el­ső alkalommal is szép élményben volt ré­szem. 29 szarvast lát­tam egy csoportban. Vadászembernek iga­zán lenyűgöző lát- vény. Végignéztem, egy 12-es és egy Í6-os bika párviadalát. A 16-os menekülni kény­szerült. A győztes pe­dig elindult szembe felém. Mióta itt va­gyok, legalább 60 szarvast láttam. Ha visszatérek Németor­szágba, sok látogatóra számijthajtok. Meg­jegyzem, az itt lőtt első bilca volt a szá­zadik, amit életem­ben elejtettem. Még a harmadik megyéből is eljönnek hozzám, megnézni, a trófeákat. Én el fogom monda­ni mindenkinek, hogy milyen jó itt a kör­nyezet és milyen ba­rátságosak a magyar1 emberek. Jövőre is szertnék eljönni új­ra. Számíthatnak rá, hogy még többen jö­vünk. Szeretném, ha a x-bőgés-K egész idejét itt tölthetném. Jó lenne, ha a két hét helyett három hétre adnának vízumot. Több idő jutna a va­dászatra és még sok mást is megnézhet­nénk. Szó esik az ételek­ről és az italokról is. — Elégedettek va­gyunk, jó a magyar konyha — mondják. Mikor az italokra for­dul a beszélgetés, Heller úr mosolyogva mutat barátja felé. — Ö igazán többet tud mondani, Jugoszláviá­ban is szakértelem­mel kóstolgatta a kü­lönböző színű és ere­jű italokat. — Kitűnő, kitűnő — mondja Be­nedetto úr — különö­sen a palackozott — és fölhajt egy pohár balatonmsllékit. Anton Heller még szeretne valamit lőni. A tizenhatos bika iz­gatja fantáziáját. Ma este biztosan meglesz. Ez az utolsó napjuk, talán sikerül elejte­ni. Holnap indulnak Budapestre. Nemcsak a vad, hanem főváro­sunk nevezetességei is érdekük őket. — Budapest — mondja egyikük — kapu kelet és nyugat között. A Duna által kettévá­gott, szép fekvésű vá­rost sokan szeretik. Történelmi esemé­nyekben gazdag múlt­ja, emlékművei, mű­emlékei bennünket is érdekelnek. Egy-két napot szeretnénk a magyar fővárosban is tölteni — szól Heller úr. Mikor elbúcsúztunk W'k. míeghag'Jiák, hogyha országukban járunk, ne feledkez­zünk meg róluk, ke­ressük fel őket, bár­mikor megyünk is, mindig szívesen lát­nak. Mit mond a sofőr? Karl Kunz, a ragyogó Mercedes kocsi veze­tője állványt készít a kocsira. A munká­ban a magyarok segí­tenek neki. Az érté­kes agancsokat Buda­pestig gépkocsival vi­szik. Onnét repülő­gép szállítja majd to­vább. Medebach—Re­gensburg— ’Wien—Bu­dapest—Belarád. Ezek voltak a főbb állomá­sok — adja meg a felvi­lágosítást az overáflos Kari Kunz. — Mint- egv 3000 kilométert tettünk meg eddig. Nem! A kocsival nem volt hiba. Remélem, hoav nem is lesz. — Szeret-e vadászni? — Nem! — hangzik a válasz. — Csak ak­kor szeretem nézni a szarvasokat, mikor futkosnak — mondja nevetve. Tetszik neki Magyarország. Szép­nek tattja. Barátságo­sak és szívesek az em­berek. Jól érezte ma­gát köztünk. — Látott-e szép lá­nyokat Magyarorszá­gon? — Láttam, minden­hol van helyes lány — teszi hozzá moso­lyogva csak büsz­kék. Igen. egy kicsit büszkék. (Göböl-ös)

Next

/
Oldalképek
Tartalom