Somogyi Néplap, 1957. augusztus (14. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-19 / 194. szám

7

CILÁG PROLETÁRJAI HCYhsn.IITI K

Somogyi Néplap

____________AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

X

IV. évfolyam, 194. szám.

Élj

en

augusztus 20, alkotmányunk ünnepe

4KA 59 FILLÉR

Hétfő, 1957. augusztus 19.- ju>í'’4 Jo{i~>sjíéoű^fc>ioföÉ»-^:>&>?Pí©ípkafwof^^ :og>iDSog>iDf£>8>íD8E>fs>"’ ■ ’■ ofp-h

I

MEGVÉDTÜK A NÉPHATALMAT

*

Irta: Szántó József, a Hazafias Népfront megyei titkára

Augusztus^ 20-án hagyományossá vált ünnepet ül az egész ország népe, az alkotmány és az új kenyér ünnepét. Minden évben ekkor szegik meg ünnepélyesen az új termésből készített kenyereket. Ekkor ünnepeljük első, igazi alkotmányunk elfogadásának évfordulóját.

1949. augusztus 20-án fogadta el országgyűlésünk a dolgozó nép által hónapokon keresztül megvitatott tervezetet, a Magyar Népköztársaság Alkotmányát. Százezrek ünnepelték országszerte* e nagy nemzeti ünnepnapot, s tettek tanúbizonyságot amellett, hogy alkotmányunkban lefektetett paragrafusok nemcsak írott maiasztok, hanem élő valóság.

Hatalmas történelmi fejlődést, új korszakot jelent a Magyar Népköztársaság Alkotmánya, mely a ma- gySr nép nagy politikai és társadalmi vívmányait, a munkásosztály hatalmát rögzíti le.

A felszabadulás előtt, a Horthy-rendszerben is beszéltek alkotmányos rendről, az »ezeréves alkotmányról«, moly azonban nem volt más, mint népelnyomó rendeletek tára, a Verbőczy-féle törvények stb.

A Horthy-rendszer törvényéi, rendeletéi mind1 az urak, gyárosok, föle!birtokosok, grófok, bárók, papok érdekeit védték. Ezt híven tükrözte az akkori országgyűlési képviselők összetétele is. A 295 képviselő közül *9 földbirtokos, 19 kulák, 10 gyáros, bankár, 40 ügyvéd, 20 katonatiszt, és egyéb, a Horthy-rendszert kiszolgáló emberek voltak.

»A Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama« (2. §). Ezt bizonyítja államunk munkás-paraszt érdekeket védő rendeletéin kívül a mai országgyűlési képviselők összetétele is. Ma az országgyűlés 293 tagja közül 129 munkás, 100 dolgozó paraszt, 69 értelmiségi. Megyénk képviselői is munkások. dolgozó parasztok, értelmiségiek: Gábri Mihály a Győri Vagongyárban volt lakatos, Papp Sándor, füstös János egyénileg dolgozó parasztok, Losonczi Pál, a barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke, dr. Sivó József kórházi főorvos, Ozsváth Károly építészmérnök.

Nyolc esztendős az alkotmányunk . A felszabadulás óta fokozatosan történtek történelmi változások egyének, s megyénk életében. Ha hetekben, vagy hónapokban nézzük a változást, a megszokott fejlődési ütemet látjuk, de ha az elmúlt 8—12 év távlatát nézzük, óriási változások, fejlődés tanúi vagyunk. A fiatalok közül sokan nem is ismerték a Horthy-rendszert, a munka- nélküliség, megalázottság keserű ízét, a csendőrök brutális terrorját. Az idősebbek Is szívesen elfeledkeznek róla, hogy a háborús konjuktúra előtt egyetemet,. főiskolát végzett emberek tömegei jelentkeztek ínség- és alkalmi munkára. A városi és megyei hivataloknál pedig érettségizett és főiskolát végzett emberek dí.jno- kosikodtak évekig fizetés nélkül, hogy végre álláshoz jussanak. Ma már csak a múlté a sok-sok álmatlan éjszaka, az ezrével történő elárverezés, ami betegség, haláleset, vagy rossz termés idején a szegényparasztság része volt.

A Szovjetunió hadserege győzelmes harcai nyomán felszabadította hazánkat, s megteremtette a lehetőségét az új Magyarország, a népi demokrácia megvalósításának. Sok nehézség, küzdelem, harc árán a Magyar Kommunista Párt, a munkásosztály vezetésével évről évre új eredmények, győzelmek születtek. 1945- ben 40 000 volt cseléd és kisparaszt jutott megérdemelt jussához,, közel 500 009 kát. hold földhöz. »Azé a föld, aki megműveli’« — adta ki a párt a jelszót és küldte harcba a minden áldozatot vállaló munkásokat a földosztás segítésére. Sorra osztották fel az Eszterházy, Festetics, Hunyadi, Somssich, Zichy grófok földbirtokait, s törte meg hatalmukat dolgozó népünk egységes akarata. Ezrek gyülekeztek Kaposváron, munkások, parasztok értelmiségiek, fiatalok, s a fenyegető menet elsöpörte a megyeházáiéi Vidovics Ferencet, a grófokat képviselő főispánt.

A párt vezetésével, szabad légkörben gyorsan fejlődésnek indult megyénk. Uj üzemek létesültek: a Kaposvári Textilművek, Ruhaüzem, Mezőgazdasági Gépjavító, Hűtőipari Vállalat, újjáalakult a Vas- és Fémipari Kombinát, tíz új középiskolában, hét új kollégiumban tanulnak ma már a munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek, kisiparosok gyermekei. Megszűnt, hogy a tudomány csak a kiváltságosoké legyen. A Horthy-rendszerben csak egy kollégium működött Csurgón, az is oly magas térítési árral, hogy csak a jómódúak vehették igénybe; ma hét kollégium 1000 diákot fogad be évről évre, s teszi könnyebbé a tudomány elsajátítását. Az orvosok száma megduplázódott, négy új szülőotthon van, 115 községet villamosított a megye és sorolhatnánk a kötetre való eredményt, ami szebbé, kultúráltabbá, egészségesebbé teszi a megye lakosainak életét. Minden eredmény egy- egy lépéssel vitt közelebb a nagy cél, a szocializmus megvalósítása felé. Hova tűnt az az idő, amikor hétrét görnyedve, süvegelve mentek a főjegyző úr, a földbirtokos elé könyörögni jogos panaszaik éli nló- zéséért. Az államhatalmi szervekben, a tanácsokban, vállalatoknál, üzemekben a munkások, parasztok legjobbjai a vezetők. S ha követtek is el hibákat, emberséges módon, a dolgozók képviselőihez méltóan intézik a nép ügyeit, az alkotmányunk által meghatározott jogok és kötelességek szellemében járnak el.

Az alkotmány a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály hatalmának, szocializmust építő népi demokráciánk társadalmi rendszerének legfontosabb dokumentuma. Törvénybe iktatja a kizsákmányolás megszüntetését, a dolgozó nép jogát a munkához, pihenéshez, tanuláshoz. Szentesíti az 1945. óta hazánkban végbement forradalmi változásokat és törvénybe iktatja a szocializmus építését.

Tíz hónappal ezelőtt a hazánkban lévő reakciós erők, a nemzetközi imperialisták támogatásával, alkotmányunk, a munkás-paraszt hatalom ellen támadtak, ismét a földbirtokosok, tőkések diktatúráját akarták visszaállítani. 195(1. október végén a »Szabad Európa« rádió és a tőkés országok lapjai nyíltan ki-men»1 hogy vége a Magyar Népköztársaságnak. Budapesten október végén már dühöngött az ellenforradalmi terror, kommunistákat, becsületes hazafiakat, rendőröket, sorkatonákat végeztek ki. akasztottak fel. dúltak fel lakásokat. Somogy megyében is hatalmon érezték már magukat az ellenforradalmárok, s míg előbb demokráciáról, szocializmusról fecsegtek, a pártbizottság letartóztatása után, október 31-én már Vidovics Ferenc, volt főispánt hozták Kaposvárra nagygyűlést tartani, •... tárgyaltak az üzletek, házak, kisebb üzem ;k visszaadásáról is. De a külföldi tőkések, s a hazánkban élő ellenforradalmárok is elszámították magukat, mert Nagy Imre, Losonczi és társai árulása ellenére is volt a pártnak ereje, s a Szovjetunió segítségével levertük az ellenforradalmat. Népköztársaságunk él, s mind erősebb napról napra.

Tíz hónappal ezelőtt sok jóhiszemű ember az ellenforradalmi támadásban nem ismerte fel, miről van szó tulajdonképpen. Ma azonban ezernyi bizonyíték mutatja, hogy a háborúra spekulálók Nyugaton, s az ő szavukat leső barátaik idehaza 1956. októberében meg akarták dönteni a munkás-paraszt hatalmat. A nyugati tőkések, s a hazad ellenforradalmárok ma sem mondtak le terveikről. Amerika nyomására az Egyesült Nemzetek Szervezete teljesen törvénytelenül ötös bizottságot küldött ki a »magyar ügy« kivizsgálására, s ennek hazug jelentését ismét napirendre akarják tűzni az Egyesült Nemzetek Szervezetében, hogy ezzel újból nagy lármát csaphassanak, támadhassák a Szovjetuniót, a népi demokráciákat, eltereljék a figyelmet saját gazságaikról.

Ennek az ötös bizottsági jelentésnek tapsol az angol és francia kormány, épp azok a kormányok, amelyek 1956. októberében hadihajókkal, repülőkkel és szárazföldi gyalogsággal támadtak a független Egyiptom ellen, s végeztek szörnyű pusztítást Egyiptomban. Az az angol kormány mondja a Szovjetunióra, hogy agresszor, amelyik az elmúlt hetekben végzett szörnyű mészárlást az arab félszigeten lévő Ormanoan. Az a francia kormány beszél a magyar »függetlenség elvesztéséről«, amely a legkegyetlenebb terrorral, közel félmilliós hadsereggel, a legkegyetlenebbül nyomja el az algériai szabadságharcokat. A magyar dolgozó nép, megyénk népe is egységesen tiltakozik az Egyesült Nemzetek Szervezetének ilyen felhasználása ellen, tiltakozik a magyar belügyekbe való beavatkozás ellen, nem ismeri el az ENSZ ötös bizottságot, mert jogtalan, törvénytelen, ellenkezik az ENSZ alapszabályával.

A nyugati tőkések azt remélik, hogy bizonytalanságot, októberi helyzetet tudnak teremteni a »magyar ügy« felelevenítésével. Az itthoni ellenforradalmárok is újabb biztatást látnak ebből, az amerikai tőkések által támogatott akcióból, s próbálják felélénkíteni tevékenységüket. Munkás-paraszt kormányunk, rendőrségünk, s a munkásőrség megadja a határozott, kemény választ minden ellenforradalmi kísérletre, akár külső országból, akár belső ellenforradalmárok részéről történik is. De minden dolgozónak, aki a néphatalom híve, teljes erejével kell küzdenie az ellenforradalmárok újabb tervei ellen. Ez harcos kiállást kö- 'vetel minden hazáját szerető, munkás-paraszt hatalommal egyetértő embertől. Igaz az, hogy október előtt az akkori kormány számos hibát követett el, s az ellenség ebbe akart és akar ma is belekapaszkodni. Az ellenforradalmárok azt mondták, hogy ezek ellen a hibák ellen lépnek fel, és mi lett ebből az elmúlt okt-- berben két hét alatt? Több, mint kétezer fasisztát és kémet, több mint 10 000 közönséges bűnözőt szabadítottak ki ártatlannak mondott »politikai foglyok« jelszó alatt a börtönökből, s ezek alkották az ellenforradalom fegyveres erőinek zömét. Ilyen emberekből állították az új vezetők egyrészét nálunk, Somogy megyében is, mint Nagy József, akit nyolc évre ítélt államunk, s október 31-én megyei rendőrkapitánynak nevezte ki a »forradalmi bizottság«. Nagy József aztán, a »törvényesség« nevében, társaival együtt sorra tartóztatta le a népi demokráciához hű embereket Kaposváron.

Az ellenforradalmárok azt hirdették, hogy a parasztpolitikában elkövetett hibákat akarják megszüntetni. Ezen a területen tényleg voltak hibák, néhol túlzott, erőszakos módszerekkel is szerveződött termelő- szövetkezet. De a hibák megszüntetésének jelszava csak álarc volt, mert ők a népi demokratikus vívmányokat akarták felszámolni; Komlósd községben a jól működő termelőszövetkezetet a felfegyverzett nemzetőrök és az egy-két napon belül hazahozott kulákok fenyegetésével, ijesztgetésével zavarták szét. Mindenütt a termelőszövetkezetek teljes feloszlatására törekedtek. Somogybabodon pedig azonnal megjelent a volt földbirtokos »gróf úr«, s emberein keresztül elsősorban ingó vagyonát, később földbirtokait is követelte vissza.

Az ellenforradalmárok azon a címen, hogy Rákosi és Gerő súlyos hibákat követtek el, több párt rendszert követeltek.' Valóságos céljuk ezzel a népi egység megbontása, s így a hatalom könnyebb .megszerzése veit. Egymás után alakították a különböző, szocialistaellenes programmal fellépő pártokat, Budapesten még a Magyar Élet PártjS, hungarista mozgalom és egyéb fasiszta csoportok is pártot alapítottak. Kaposváron és Somogy megye töhb községében is megszervezték a szociáldemokrata és kisgazda pártot, sőt Kaposváron november 4-re a volt politikai foglyok bajtársi szövetségét is összehívták.

Az ellenforradalmárok különösen kiélezték és eltúlozták azokat a hibákat, amelyek a szovjet-magyar viszonyban mutatkoztak. Hiba volt, hogy a múlt vezetés, a Szovjetunió vezetőinek figyelmeztetése ellenére, gépiesen .lemásolta a szovjet tapasztalatokat, s nem a saját, magyar adottságoknak, lehetőségeknek megfelelően alkalmazta. De októberben a mesterségesen felszított szovjetellenesség, a szovjetellenes rágalmak özöne nem a magyar-szovjet kapcsolatokban előfordult hibák kijavítását, hanem a szocialista országoktól való elszakadást, Magyarország kapitalista útra való visszafordítását célozta. A Nagy Imre által vezetett kormány tevékenysége ezt világosan megmutatta, amikor kimondta az »ország semlegességét«, majd a törvényeket felrúgva felmondta a varsói szerződést, s ENSZ-csapatakat kért segítségül. Ez gyakorlatilag azt jelentette volna, hogy Magyarország a nyugati imperialisták gyarmatává és egy véres háború legfőbb hadszínterévé válik. A munkás-paraszt kormány a szovjet hadsereg segítségével megvédte a nép hatalmát az ellenforradalmárokkal s idegen beavatkozókkal szemben, s elhárította a fenyegető világháború veszélyét.

A Magyar Szocialista Munkáspárt, a munkás-paraszt kormány helyes politikájával, a Szovjetunió és a népi demokráciák önzetlen politikai és gazdasági segítségével és a kapitalista országok segélyeivel gyorsan kiheverte az ellenforradalom okozta károkat, s helyreállt a normális élet, megszilárdult a munkás- paraszt hatalom.

A munkás-paraszt kormány megkezdte a múltban elkövetett hibák kijavítását, bérrendezéseiket hajtott végre az ipari munkásoknál, alkalmazottaknál, eltörölte a begyűjtést, s határozottan kimondta, hagy nem is állítja vissza, mert annak több volt a hátránya, mint előnye. Most erélyes harcot folytat a spekuláció megfékezésére, a piaci rend biztosítására. A magyar termelőszövetkezetek életképességét bizonyítja, hogy a legjobb szövetkezetek az ellenforradalom óriási nyomása ellenére is megmaradtak, vagy újjáalakultak s ma jobb munkát végeznek, mint bármikor eddig.

Az ellenforradalmi reakció kudarcba fulladt, a régi vend felett győzelmet aratott a jövő, melyet a Magyar Népköztársaság alkotmánya testesít meg. Alkotmányunk ünnepe tehát az idén a győzelem ünnepe, a győzelemé, melyet a fiatal munkás-paraszt hatalmunk és a proletár internacionalizmus aratott a tőkés restauráció, a nacionalizmus és a sovinizmus felett.

Győzelmi ünnepélyeket szervez mindenütt az országban és Somogy megyéiben is a Hazafias Népfront. Az újjáalakult Hazafias Népfront-szervezetek a Magyar Szocialista Munkáspárt júniusi értekezlete által adott helyes politikai irányvonal alapján megkezdték munkájukat. Szabad, alkotó jellegű tanácskozások folytak községekben, városban az igazi népfront-politika, a nemzeti egység megteremtése érdekében. A nemzeti egység megteremtésére rna nagyobb szükség van, mint bármikor, mert ez az egység gazdasági megerősödésünknek és fejlődésünk zavartalanságának feltétele.