Somogyi Néplap, 1957. augusztus (14. évfolyam, 178-203. szám)
1957-08-19 / 194. szám
SOMOGYI NÉPLAP iWMNutNamMaitMMbfcmM'yi Hétfő, 1957. augusztus 19. i ■ V» Az A ponatfütty belehasított a reggelbe. Végigszaladt a tájon, a Balaton hullámain és aki ekkor kihajolt a fülke ablakán, tisztán hallhatta, hogy a hangot visz- szaverték a tihanyi hegyek. A földvári állomáson a leszállók között két fiatalember is leemelte csomagját a kocsiból. A magasabb homloké, és kissé szőkébehajló fiú bátortalanabbul nézegetett körül, látszott rajta, hogy először jár itt. Barátja a fekete, gyorsabb mozgású és fürgébb tekintetű azonban nem egykönnyen jött zavarba, megragadta társa Itarját, és elsiettek a villarengeteg közé. 'A Fővárosi Vízművek üdülőjébe igyekeztek, ahol a gondnok ettől a naptól két adag étellel többet rendelt, a kaposvári Vaskombinát öntödéjében pedig e reggeltől két fiatalemberrel kevesebb jött dolgozni. Az üb-elnök papírt keresett elő és nagy ákombákom betűkkel rávéste: Jelentés. Papp István és Simon Ferenc ifjúmunkások évi rendes szabadságuk eltöltésére Földvárra utaztak. T^vol- létük ideje két hét... * * * A hetedik nap estéjén ürességtől kongott a Fővárosi Vízművek üdülője. Csak nagynéha suhant el egy- egy halk, gyors lépés a folyosón, és ha Simon Feri ilyenkor kinézett az üdülő ablakán, hogy ki volt az, csak annyit láthatott, hogy az ismeretlen eltűnt a holdfényes parton. Talán szerelmet vallani, vagy talán csak a vizet nézni. Esetleg valamelyik vendéglőbe igyekszik? A Balaton Gyöngyébe, ahol Papp Pistával az egy hét alatt ők is any- nyit megfordultak? Papp Pistán kívül még ketten voltak a társaságban. Egy babaarcú pesti Patyolatos lány, meg egy különös, álmodozószemű fiatal statisztikus. Mennyi, mennyi élmény egy hét alatt. Kirándulás Tihanyba, kerékpártúra a műút végtelenjén, a temérdek program, amelyet napról napra oly szeretettel készített el az üdülő vezetősége. Két kézzel kínálják itt a boldogságot. A jókedv hozsannája száll mindenütt az áldott magyar tenger partján. Az ám, most jut eszébe, hogy ma estére nem beszélelső üdülés emléke tek meg találkát a lányokkal. Pista délután lepihent, még most is alszik, úgy látszik elfáradt a vitorlázásban. De talán nem is baj. Valahonnan dalfoszlányt hozott a szél: »... Elvitted tőlem az álmaimat ...« Jó most ez a csend. Kihajolt az ablakon, a nyaka szinte feszült belé, úgy figyelt. Valami a földre pottyant. A fényben, a padlón tisztán látta megcsillanni ezüst nyakláncát, amelyet még az anyjától kapott. Megfogta rajta a kis aranycsillagot és felemelte. Az ablakhoz, a fény felé tartotta. De mi történt, a nyakéknek egyszerre szeme, haja és teste lett. Az anyja állt előtte, kicsit görnyedten, fáradt arccal, de mosolyogva. A balatoni estébe mintha a somogyjádi nyári esték szele fújt volna bele. Ott volt előtte az apja is. Cserzett arcával, mindig szomorúan. Érdekes, ezt a szomorúságát még máig sem sikerült leküzdenie. A szegényes kis ház, az udvar, minden. Most itt áll az anyja, az apja előtte, arra gondolt, de jó is, hogy eljöttek. Annyi mesélnivalója van. De érthetetlen, sem az apjának, sem az anyjának nem jön szó az ajkára, csak állnak és nézik őt, néha egymásra mosolyognak. Borzalmas, hát- miért nem szólnak neki. Nagyot nyelt, megcsuklott a hangja és ő kezdte el: — Tudod, apám..., hogy is mondjam. Igen, egyszer te mesélted- nekünk, hogy elindultál üdülni. Előkerested rozoga kerékpárodat, kértél- kölcsön egy ragasztót, amivel valahogy össze foltoztad ... Rendes ruhád sem volt, de te azért elindultál és azt mondtad nekem és anyámnak: — Gyerekek, én még soha életemben nem üdültem. Most akármi történik elmegyek, megnézem a Balatont... Este fáradtan állítottál be, nem jutottál tovább a harmadik községnél, a bicikli mindkét kereke lapos volt, és pénzed ragasztóra ... pénzed az nem volt, szegény apám ... Tudod, most én is úgy tettem. Elindultam üdülni életemben először, azzal a különbséggel, hogy én megérkeztem. Nem került sokba. Csak szóltam a i gyár vezetőinek és még jószerencsét is kívántak hozzá. Ezer forintot tettem a zsebembe ... Hány ragasztóra tellett volna belőle akkor neked, apám...? De ne, ne legyünk ünneprontók, olyan jó, hogy eljöttetek... A lánc megrezzent és eltűnt a pillanat varázsa. Amikor a nyakán összekapcsolta, mintha az anyja boldog ölelését érezte volna. A parttól egy vitorlás távolodott el lassan »... Szeretlek én, jöjj vissza hozzám ...« róla jött a dal. — Feri! — ébredt fel Pista. — Te, Feri, elkéstük a randevút...! — Nyugalom, barátom! Meg se beszéltük... De gyerünk az éjjeli vitorlázásra! A randevúra van még egy teljes hetünk... * * * z a második hét talán még szebb, gazdagabb, felejthetetlenebb volt, mint az első. így mondták a fiúk a vonatban hazafelé, amikor összetalálkoztunk. Igaz, nem volt nagyon hosszú a beszélgetésünk, de azt megtudtam, hogy a Kombinát KISZ szervezetének oszlopos tagjai, tele lelkesedéssel, ifjúsággal. — Megkérdeztem, mikor akarnak újra vonatra ülni majd, ismét pihenni. Azt mondták, jövőre egy másik üdülőhelyre. Ugyancsak két hétre, és valószínű megint együtt. Elhatároztam, hogy megtréfálom őket. — Hogy-hogy elmennek? — mondtam. És ha az üzem nem járul hozzá? Megtagadja az üdülést? — Törvény van rá! — vágták rá szinte egyszerre. Jogunk van a pihenéshez. Egyébként az iskolában is tanultunk róla... — És ez elég biztosíték maguknak ahhoz, hogy bízzanak? — Feltétlen! Összenéztünk, és riagy-nagy nyugalommal fonódott egymásba a tekintetünk. Mindannyian egy kis könyvre gondoltunk, amelynek egyik lapján ez áll: »Az alkotmány biztosítja a dolgozók pihenéshez való jogát«. Jól emlékszem erre a könyvre magam is, amelynek első oldalán csüngő pecséten örök biztosítókul ott ragyog a Magyar Népköztársaság címere. Szegedi Nándor Egy hónappal előbbre járnak a tervteljesítésben a Csurgói Faipari Vállalat dolgozói Bár a naptár még augusztus közepét mutatja, a Csurgói Faipari Vállalatnál azonban már szeptember végén járnak. A Faipari Vállalat dolgozói a tervteljesítésben megelőzték a naptárt. Augusztusi tervük teljesítése mellett már a szeptemberi előirányzat jórésze is elkészült. Egy-két nap és lezárul Csurgón a harmadik negyedév is. Legalábbis a tervteljesítésben, amelynek mutatószáma augusztus 16-án 72.5 százalékot mutat, az éves terv kötelező 56 százalékával szemben. E teljesítés láttára önkéntelenül is felvetődik, vajon itt nem laza-e a tervezés? Kitűnik azonban, hogy jelen esetben szó sincs erről. Hogy mégis szépen halad a tervteljesítés, annak a megszilárdult munkafegyelem, s az egészséges munkaverseny mellett az az »oka«, hogy a vállalat vezetősége biztosítani tudta a géppark kapacitáshoz szükséges anyagmennyiséget, továbbá megszüntette a korábban fennálló munkáshiányt. vállalatnál a szakmai irányítás. . a körülmény, hogy a vállalat vés tésében helyet kapott Szabó ístv, mérnök is, azt bizonyítja, hogy ; lentősen megerősödött a műszak. A Csurgói -Faipari Vállalat saj energiával termel. A rendelkezésű re álló áramfejlesztő azonban r már kicsinek bizonyul. Most abb reménykednek, hogy mégis csak tudják őket kapcsolni hamarosan külső hálózatra. Ennek az lenne előnye, hogy a jelenlegi termel körülbelül megháromszorozódr. Hogy mit jelentene ez a gyakoris ban? íme egy példa. Jelenleg a ví lalat ezer hálószoba bútorhoz szü séges alapanyagot, azaz bútorlap tud elkészíteni. Ha rendelkezés áll az elektromos áram, akkor kér ken háromezer garnitúra bútorh- tudja a vállalat biztosítani az ala anyagot. Ezek szerint a Csurgói F ipari Vállalat áram problémáján: megoldását nemcsak a vállalata várják sürgősen, hanem az ászt losiparban is, ahol az üzemek, vá lalatok örömmel fogadnák, hogy bútorgyártás hiányzó alapanyag ból még többet biztosítson számú. *ra a Csurgói Faipari Vállalat. Azitán még egy tényező is jelentősen befolyásolja a növekvő tervteljesítést. Megerősödött ugyanis a Állandóan emelkedik a termeiés a Csurgói Napsugár Vegyesipari KTSZ-nél Megyénk egyik legrégebbi kisipari termelőszövetkezete, a Csurgói Napsugár Vegyesipari Ktsz, lamely már hatéves múltra tekint vissza. Az elmúlt hat esztendő alatt ez a szövetkezet hatalmas mértékben fejlődött. Ahhoz, hogy lássuk a fejlődést, érdemes összehasonlítást tenni az alakulást követő esztendő, 1952 és a jelenlegi év között. Míg 52-ben az 54 fővel dolgozó szövetkezet havi termelési értéke mindössze 133 000 forintot tett ki, addig a most 121 fővel dolgozó Napsugár Ktsz. havonta kb. egymillió forint értéket termel. Megnövekedett tehát a szövetkezet létszáma is, de míg a szövetkezet taglétszáma 2,5- szeresre nőtt, addig a termelési érték 7,5-szeresére növekedett. Bátran állíthatjuk, hogy a Csurgói Napsugár Vegyesipari Ktsz, amely hivatott Csurgó helyiipari szükségletét kielégíteni, jól tölti be hivatását. Nem is lehetne külön kiemelni, hogy melyik részleg végzi a legjobb munkát. Ma már mind a kilenc önál elszámolású egység zökkenő nélki dolgozik, s amellett, hogy jó neve van a csurgói kisiparos szövetkéz részlegeinek, gazdaságilag is égj aránt eredményesen dolgoznak. E. mutatja, hogy egyetlen részleg sea volt az idén már ráfizetéses. A Napsugár Ktsz jó hírneve tű jutott már a megye határain. Ml bőrkabátjait országszerte ismerik, könnyen lehetséges, hogy a köze jövőben megkezdik gyártmányai exportra való termelését is. Az eredmények nem véletlenek. . ktsz-nél nagy gondot fordítanak dolgozók szakmai továbbképzésér« Szeptemberben a tervek szerint e; ti szakmai továbbképző tanfoly: mot indítanak majd. Ha elkészi a közeljövőben építendő új üzemhá akkor már semmi akadálya ner lesz annak, hogy a Csurgói Naj sugár Ktsz. valamennyi részleg még az eddiginél is jobb munkát gezzen. Mindannyian jól ismerjük a házi vajköpülést, arjnely legtöbb helyen még igen egyszerűen kézi rázással történik. Nos, a tejfel, illetve a tejszín itt, a Cseri úti üzembein sem hajlandó külön természeti törvények, szerint viselkedni és ha azt akarják, hogy vaj legyen belőle, elvárja, hogy alaposan mozgásba hozzák. Hát ami azt illeti, a cseri telep villanymotorjára e térem nem lehet panasz, mert ugyancsak megforgatja az óriás köpülőhordót és csakhamar egész rakomány jóillatú vaj kerül belőle a hatalmas asztalokra. A vajköpülés két biztoskezű szakértője. Kiskapo- nya Pálné és Batika Anina, akiknek a népköztársaság alkotmánya annyi ezer és ezer nőtársukkal együtt: a férfiakkal egyenlő mértékben biztosítja a munkához való jogot. A Kaposvári Tejüzemben a női dolgozóknak is megbecsülés és tisztelet az osztályrészük. * * « Középső képünkön: így történik korszerűen a tej lehűtése. Persze, mielőtt a hűtésre sor kerülne, fel is melegítik nem kevesebbre, mint 90 fokra. Ez a felmelegítés a pasztörizálás. Ezután kell 90 fokról úgy lehűteni, hogy semmi zavar ne álljon be. Szaknyelven ezt a műveletet hőcserélőé hűtőgéppel végzik el. Horváth Józsefet éppen munka közben -látjuk. Sustorog a gőzölőbak. A termelés folyamán mej üresedett tejeskannát Somlai Gyula tartja a forró gc fölé, hogy elvégezze benne a száz százalékos csírátlan; tást. A kigőzölt kannákat ezután lezárják és így ster állapotban kerül 'ki ismét a területre a másnapi te; szállításra. A vajgyár fontos élelmiszeripari üzen Köztudomású, hogy a tej, különösen nyáriöőben, könj nyen erjedő, gyorsan romló folyadék. Érthető tehá hogy a vállalatnál igen nagy gondot. fordítanak ai ra, hogy a higiéniai szabályokat biztosítsák. Ezt else sorban tisztasággal, pasztörizálással, az erjesztő csírá dőlésével érik el. A cél az, hogy egészséges, jóíz tejtermék kerüljön a dolgozók asztalára. A esírátlani tás és a tisztaság fokozza a vaj állóképességét. Küic nősen fontos ez, ha az exportszállításokat akarj u fokozni. Ehhez pedig az kell, hogy a vaj romlás nél kül bírja ki a rendszerint hosszabb ideig tartó, sok szór elbürokratizált szállításokat. Mielőtt külföld át venné, alapos vizsgálaton esik át. Ha nem akad kiíc gás, csak úgy mehet tovább a vajszállítmány az orszá határain túlra. Ez az üzem kétfelé termel. Egyrészt segíti a belföldi, elsősorban a budapesti vajel.látást, s ugyanakkor részt vesz az exportvaj szállításában is. Naponként mintegy 30 mázsa vajnak 50 százaléka hagyja el az ország határait. Bár a telep gépi berendezése korszerű, az illetékesek mégsem jósolnak neki hosszú életet a Cseri úton. Ugyanis tervek szerint egyesíteni akarják a Il-es teleppel. Nem vitás, hogy sok előnye lenne ennek, főként az adminisztráció csökkentésében. Amr.llett számos felesleges ide-oda szállítgatást lehetne elkerülni. Persze, figyelembe véve a jelenlegi gazdasági és beruházási lehetőségeket, úgy véljük, hogy addig még igen sok tej lefolyik a gépeken. A Kaposvári Tejipari Vállalat Cseri úti üzemébe reggelenként beköszön tenek a tejeskocsik, amelyek több mint 150 község nagyüzeméből és egyéni gazdájától összegyűjtött tejet ide, a modern felszerelésű cseri telepre szállítják.
