Somogyi Néplap, 1957. augusztus (14. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-19 / 194. szám

SOMOGYI NÉPLAP iWMNutNamMaitMMbfcmM'yi Hétfő, 1957. augusztus 19. i ■ V» Az A ponatfütty belehasított a reggelbe. Végigszaladt a tá­jon, a Balaton hullámain és aki ek­kor kihajolt a fülke ablakán, tisz­tán hallhatta, hogy a hangot visz- szaverték a tihanyi hegyek. A föld­vári állomáson a leszállók között két fiatalember is leemelte csomag­ját a kocsiból. A magasabb homlo­ké, és kissé szőkébehajló fiú bátor­talanabbul nézegetett körül, látszott rajta, hogy először jár itt. Barátja a fekete, gyorsabb mozgású és für­gébb tekintetű azonban nem egy­könnyen jött zavarba, megragadta társa Itarját, és elsiettek a villaren­geteg közé. 'A Fővárosi Vízművek üdülőjébe igyekeztek, ahol a gond­nok ettől a naptól két adag étellel többet rendelt, a kaposvári Vas­kombinát öntödéjében pedig e reg­geltől két fiatalemberrel kevesebb jött dolgozni. Az üb-elnök papírt keresett elő és nagy ákombákom betűkkel rávéste: Jelentés. Papp István és Simon Ferenc ifjúmun­kások évi rendes szabadságuk el­töltésére Földvárra utaztak. T^vol- létük ideje két hét... * * * A hetedik nap estéjén ürességtől kongott a Fővárosi Vízművek üdü­lője. Csak nagynéha suhant el egy- egy halk, gyors lépés a folyosón, és ha Simon Feri ilyenkor kinézett az üdülő ablakán, hogy ki volt az, csak annyit láthatott, hogy az is­meretlen eltűnt a holdfényes par­ton. Talán szerelmet vallani, vagy talán csak a vizet nézni. Esetleg valamelyik vendéglőbe igyekszik? A Balaton Gyöngyébe, ahol Papp Pistával az egy hét alatt ők is any- nyit megfordultak? Papp Pistán kí­vül még ketten voltak a társaság­ban. Egy babaarcú pesti Patyolatos lány, meg egy különös, álmodozó­szemű fiatal statisztikus. Mennyi, mennyi élmény egy hét alatt. Ki­rándulás Tihanyba, kerékpártúra a műút végtelenjén, a temérdek program, amelyet napról napra oly szeretettel készített el az üdülő vezetősége. Két kézzel kínálják itt a boldogságot. A jókedv hozsanná­ja száll mindenütt az áldott magyar tenger partján. Az ám, most jut eszébe, hogy ma estére nem beszél­első üdülés emléke tek meg találkát a lányokkal. Pista délután lepihent, még most is al­szik, úgy látszik elfáradt a vitor­lázásban. De talán nem is baj. Valahonnan dalfoszlányt hozott a szél: »... Elvitted tőlem az álmai­mat ...« Jó most ez a csend. Ki­hajolt az ablakon, a nyaka szinte feszült belé, úgy figyelt. Valami a földre pottyant. A fényben, a pad­lón tisztán látta megcsillanni ezüst nyakláncát, amelyet még az any­jától kapott. Megfogta rajta a kis aranycsillagot és felemelte. Az ab­lakhoz, a fény felé tartotta. De mi történt, a nyakéknek egyszerre sze­me, haja és teste lett. Az anyja állt előtte, kicsit görnyedten, fáradt arccal, de mosolyogva. A balatoni estébe mintha a somogyjádi nyári esték szele fújt volna bele. Ott volt előtte az apja is. Cserzett arcával, mindig szomorúan. Érdekes, ezt a szomorúságát még máig sem sike­rült leküzdenie. A szegényes kis ház, az udvar, minden. Most itt áll az anyja, az apja előtte, arra gondolt, de jó is, hogy eljöttek. Annyi mesélnivalója van. De érthe­tetlen, sem az apjának, sem az anyjának nem jön szó az ajkára, csak állnak és nézik őt, néha egy­másra mosolyognak. Borzalmas, hát- miért nem szólnak neki. Nagyot nyelt, megcsuklott a hangja és ő kezdte el: — Tudod, apám..., hogy is mondjam. Igen, egyszer te mesél­ted- nekünk, hogy elindultál üdülni. Előkerested rozoga kerékpárodat, kértél- kölcsön egy ragasztót, ami­vel valahogy össze foltoztad ... Ren­des ruhád sem volt, de te azért el­indultál és azt mondtad nekem és anyámnak: — Gyerekek, én még soha életemben nem üdültem. Most akármi történik elmegyek, megné­zem a Balatont... Este fáradtan állítottál be, nem jutottál tovább a harmadik községnél, a bicikli mindkét kereke lapos volt, és pén­zed ragasztóra ... pénzed az nem volt, szegény apám ... Tudod, most én is úgy tettem. Elindultam üdül­ni életemben először, azzal a kü­lönbséggel, hogy én megérkeztem. Nem került sokba. Csak szóltam a i gyár vezetőinek és még jószeren­csét is kívántak hozzá. Ezer forin­tot tettem a zsebembe ... Hány ra­gasztóra tellett volna belőle akkor neked, apám...? De ne, ne le­gyünk ünneprontók, olyan jó, hogy eljöttetek... A lánc megrezzent és eltűnt a pillanat varázsa. Amikor a nyakán összekapcsolta, mintha az anyja boldog ölelését érezte volna. A parttól egy vitorlás távolodott el lassan »... Szeretlek én, jöjj vissza hozzám ...« róla jött a dal. — Feri! — ébredt fel Pista. — Te, Feri, elkéstük a randevút...! — Nyugalom, barátom! Meg se beszéltük... De gyerünk az éjjeli vitorlázásra! A randevúra van még egy teljes hetünk... * * * z a második hét talán még szebb, gazdagabb, felejthe­tetlenebb volt, mint az első. így mondták a fiúk a vonatban haza­felé, amikor összetalálkoztunk. Igaz, nem volt nagyon hosszú a beszél­getésünk, de azt megtudtam, hogy a Kombinát KISZ szervezetének oszlopos tagjai, tele lelkesedéssel, ifjúsággal. — Megkérdeztem, mikor akarnak újra vonatra ülni majd, ismét pi­henni. Azt mondták, jövőre egy másik üdülőhelyre. Ugyancsak két hétre, és valószínű megint együtt. Elhatároztam, hogy megtréfálom őket. — Hogy-hogy elmennek? — mond­tam. És ha az üzem nem járul hozzá? Megtagadja az üdülést? — Törvény van rá! — vágták rá szinte egyszerre. Jogunk van a pi­henéshez. Egyébként az iskolában is tanultunk róla... — És ez elég biztosíték maguknak ahhoz, hogy bízzanak? — Feltétlen! Összenéztünk, és riagy-nagy nyu­galommal fonódott egymásba a te­kintetünk. Mindannyian egy kis könyvre gondoltunk, amelynek egyik lapján ez áll: »Az alkotmány biztosítja a dolgozók pihenéshez való jogát«. Jól emlékszem erre a könyvre ma­gam is, amelynek első oldalán csün­gő pecséten örök biztosítókul ott ragyog a Magyar Népköztársaság címere. Szegedi Nándor Egy hónappal előbbre járnak a tervteljesítésben a Csurgói Faipari Vállalat dolgozói Bár a naptár még augusztus kö­zepét mutatja, a Csurgói Faipari Vállalatnál azonban már szeptem­ber végén járnak. A Faipari Vál­lalat dolgozói a tervteljesítésben megelőzték a naptárt. Augusztusi tervük teljesítése mellett már a szeptemberi előirányzat jórésze is elkészült. Egy-két nap és lezárul Csurgón a harmadik negyedév is. Legalábbis a tervteljesítésben, amelynek mutatószáma augusztus 16-án 72.5 százalékot mutat, az éves terv kötelező 56 százalékával szem­ben. E teljesítés láttára önkéntelenül is felvetődik, vajon itt nem laza-e a tervezés? Kitűnik azonban, hogy jelen esetben szó sincs erről. Hogy mégis szépen halad a tervteljesítés, annak a megszilárdult munkafegye­lem, s az egészséges munkaverseny mellett az az »oka«, hogy a vállalat vezetősége biztosítani tudta a gép­park kapacitáshoz szükséges anyag­mennyiséget, továbbá megszüntette a korábban fennálló munkáshiányt. vállalatnál a szakmai irányítás. . a körülmény, hogy a vállalat vés tésében helyet kapott Szabó ístv, mérnök is, azt bizonyítja, hogy ; lentősen megerősödött a műszak. A Csurgói -Faipari Vállalat saj energiával termel. A rendelkezésű re álló áramfejlesztő azonban r már kicsinek bizonyul. Most abb reménykednek, hogy mégis csak tudják őket kapcsolni hamarosan külső hálózatra. Ennek az lenne előnye, hogy a jelenlegi termel körülbelül megháromszorozódr. Hogy mit jelentene ez a gyakoris ban? íme egy példa. Jelenleg a ví lalat ezer hálószoba bútorhoz szü séges alapanyagot, azaz bútorlap tud elkészíteni. Ha rendelkezés áll az elektromos áram, akkor kér ken háromezer garnitúra bútorh- tudja a vállalat biztosítani az ala anyagot. Ezek szerint a Csurgói F ipari Vállalat áram problémáján: megoldását nemcsak a vállalata várják sürgősen, hanem az ászt losiparban is, ahol az üzemek, vá lalatok örömmel fogadnák, hogy bútorgyártás hiányzó alapanyag ból még többet biztosítson számú. *ra a Csurgói Faipari Vállalat. Azitán még egy tényező is jelen­tősen befolyásolja a növekvő terv­teljesítést. Megerősödött ugyanis a Állandóan emelkedik a termeiés a Csurgói Napsugár Vegyesipari KTSZ-nél Megyénk egyik legrégebbi kis­ipari termelőszövetkezete, a Csur­gói Napsugár Vegyesipari Ktsz, lamely már hatéves múltra tekint vissza. Az elmúlt hat esztendő alatt ez a szövetkezet hatalmas mérték­ben fejlődött. Ahhoz, hogy lássuk a fejlődést, érdemes összehasonlítást tenni az alakulást követő esztendő, 1952 és a jelenlegi év között. Míg 52-ben az 54 fővel dolgozó szövet­kezet havi termelési értéke mind­össze 133 000 forintot tett ki, addig a most 121 fővel dolgozó Napsugár Ktsz. havonta kb. egymillió forint értéket termel. Megnövekedett te­hát a szövetkezet létszáma is, de míg a szövetkezet taglétszáma 2,5- szeresre nőtt, addig a termelési ér­ték 7,5-szeresére növekedett. Bátran állíthatjuk, hogy a Csurgói Napsu­gár Vegyesipari Ktsz, amely hivatott Csurgó helyiipari szükségletét ki­elégíteni, jól tölti be hivatását. Nem is lehetne külön kiemelni, hogy me­lyik részleg végzi a legjobb mun­kát. Ma már mind a kilenc önál elszámolású egység zökkenő nélki dolgozik, s amellett, hogy jó neve van a csurgói kisiparos szövetkéz részlegeinek, gazdaságilag is égj aránt eredményesen dolgoznak. E. mutatja, hogy egyetlen részleg sea volt az idén már ráfizetéses. A Napsugár Ktsz jó hírneve tű jutott már a megye határain. Ml bőrkabátjait országszerte ismerik, könnyen lehetséges, hogy a köze jövőben megkezdik gyártmányai exportra való termelését is. Az eredmények nem véletlenek. . ktsz-nél nagy gondot fordítanak dolgozók szakmai továbbképzésér« Szeptemberben a tervek szerint e; ti szakmai továbbképző tanfoly: mot indítanak majd. Ha elkészi a közeljövőben építendő új üzemhá akkor már semmi akadálya ner lesz annak, hogy a Csurgói Naj sugár Ktsz. valamennyi részleg még az eddiginél is jobb munkát gezzen. Mindannyian jól ismerjük a házi vajköpülést, arjnely legtöbb helyen még igen egyszerűen kézi rázás­sal történik. Nos, a tejfel, illetve a tejszín itt, a Cseri úti üzembein sem hajlandó külön természeti törvé­nyek, szerint viselkedni és ha azt akarják, hogy vaj legyen belőle, elvárja, hogy alaposan mozgásba hoz­zák. Hát ami azt illeti, a cseri telep villanymotorjára e térem nem lehet panasz, mert ugyancsak megforgat­ja az óriás köpülőhordót és csakhamar egész rakomány jóillatú vaj kerül belőle a hatalmas asztalokra. A vajköpülés két biztoskezű szakértője. Kiskapo- nya Pálné és Batika Anina, akiknek a népköztársaság alkotmánya annyi ezer és ezer nőtársukkal együtt: a férfiakkal egyenlő mértékben biztosítja a munkához való jogot. A Kaposvári Tejüzemben a női dolgozóknak is megbecsülés és tisztelet az osztályrészük. * * « Középső képünkön: így történik korszerűen a tej lehűtése. Persze, mielőtt a hűtésre sor kerülne, fel is melegítik nem ke­vesebbre, mint 90 fokra. Ez a felmelegítés a pasztöri­zálás. Ezután kell 90 fokról úgy lehűteni, hogy semmi zavar ne álljon be. Szaknyelven ezt a műveletet hő­cserélőé hűtőgéppel végzik el. Horváth Józsefet éppen munka közben -látjuk. Sustorog a gőzölőbak. A termelés folyamán mej üresedett tejeskannát Somlai Gyula tartja a forró gc fölé, hogy elvégezze benne a száz százalékos csírátlan; tást. A kigőzölt kannákat ezután lezárják és így ster állapotban kerül 'ki ismét a területre a másnapi te; szállításra. A vajgyár fontos élelmiszeripari üzen Köztudomású, hogy a tej, különösen nyáriöőben, könj nyen erjedő, gyorsan romló folyadék. Érthető tehá hogy a vállalatnál igen nagy gondot. fordítanak ai ra, hogy a higiéniai szabályokat biztosítsák. Ezt else sorban tisztasággal, pasztörizálással, az erjesztő csírá dőlésével érik el. A cél az, hogy egészséges, jóíz tejtermék kerüljön a dolgozók asztalára. A esírátlani tás és a tisztaság fokozza a vaj állóképességét. Küic nősen fontos ez, ha az exportszállításokat akarj u fokozni. Ehhez pedig az kell, hogy a vaj romlás nél kül bírja ki a rendszerint hosszabb ideig tartó, sok szór elbürokratizált szállításokat. Mielőtt külföld át venné, alapos vizsgálaton esik át. Ha nem akad kiíc gás, csak úgy mehet tovább a vajszállítmány az orszá határain túlra. Ez az üzem kétfelé termel. Egy­részt segíti a belföldi, elsősorban a budapesti vajel.látást, s ugyanakkor részt vesz az exportvaj szállításában is. Naponként mintegy 30 mázsa vaj­nak 50 százaléka hagyja el az ország határait. Bár a telep gépi berendezése kor­szerű, az illetékesek mégsem jósol­nak neki hosszú életet a Cseri úton. Ugyanis tervek szerint egyesíteni akarják a Il-es teleppel. Nem vitás, hogy sok előnye lenne ennek, főként az adminisztráció csökkentésében. Amr.llett számos felesleges ide-oda szállítgatást lehetne elkerülni. Per­sze, figyelembe véve a jelenlegi gaz­dasági és beruházási lehetőségeket, úgy véljük, hogy addig még igen sok tej lefolyik a gépeken. A Kaposvári Tejipari Vállalat Cseri úti üzemébe reggelenként be­köszön tenek a tejeskocsik, amelyek több mint 150 község nagyüzeméből és egyéni gazdájától összegyűjtött tejet ide, a modern felszerelésű cse­ri telepre szállítják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom