Somogyi Néplap, 1957. augusztus (14. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-11 / 187. szám

SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1957. augusztus 11. 4 N. Sz. Hruscsov beszéde Rövid belföldi a lipcsei nagygyűlésen hírek Lipcse. (TASZSZ). Augusztus 9-én N. Sz. Hruscsov vezetésével Lip­csébe látogatott az NDK-ban tartóz­kodó szovjet párt- és kormánykül­döttség egyik csoportja. A lipcsei városi stadionban nagygyűlést ren­deztek a szovjet küldöttség tisztele­tére. Az üdvözlő beszédek után N. Sz. Hruscsov lépett a mikrofon elé, köszöntötte Lipcsének, a német mun­kásmozgalom forradalmi hagyomá­nyokban egyik leggazdagabb köz­pontjának dolgozóit. Hruscsov beszédében emlékeztetett arra, hogy a haladó német munkások közre­működésével Lipcsében jelent meg annakidején az Iszkra első száma. J-Jpcse története szorosan össze­függ olyan kiváló harcosok tevé­kenységével, mint August Bebel, Wilhelm Liebknecht, Rosa Luxem­burg, Ernst Thälmann, Klara Zetkin. Lipcsében mondta emlékezetes be­szédét a forradalmi kommunista mozgalom védelmében a bolgár nép nagy fia, Georgi Dimitrov. Hruscsov ezután vitába szállt azokkal, akik azt állítják, hogy a szocialista rendszer csakis a gazda­ságilag elmaradott országokban ér­vényesülhet. Az NDK, vagy például Csehszlovákia szocialista építésének sikerei — mondotta — eléggé meg­győzően bizonyítják az ilyen tételek tarthatatlanságát. Éppen a gazdaságilag legfejlettebb or­szágok azok, amelyek a leg­gyorsabban és a legeredménye­sebben megtehetik a kommuniz­mushoz vezető utat. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára beszéde további részében hangsúlyozta, hogy a Német Demo­kratikus Köztársaság a népek szo­cialista közösségének egyik előretolt állása. Ezután az NSZKP és az SZKP kapcsolatairól beszélt, majd így foly­tatta: — Mi, kommunisták, odaadó hívei vagyunk a békés egymás mellett élés lenini elvének. De nem vagyunk ijedősek és minden szükséges esz­közünk megvan ahhoz, hogy méltó fogadtatásban részesítsük a hívatlan vendéget, megsemmisítőén vissza­verjünk minden agressziót. A há­ború ellentétben áll a szocializmus lényegével, a szocialista rendszer­nek nincs szüksége háborúra. A kommunisták abból indulnak ki, hogy az új társadalmi rend létre­hozása a népek belügye. Versenyez­ni kell, de nem a tökéletesebb tö­megpusztító fegyverek feltalálásá­ban, hanem a békés építés küzdőte­rén, a nyomor és a kizsákmányolás megszüntetésében, a természet leigá­zásában. Hruscsov foglalkozott ezután a Bundeswehr atomfegyverekkel való ellátásának, amerikai csapatok nyu­gat-németországi tartózkodásának problémájával és hangoztatta, hogy az ezek indokolására felhozott «■szovjet veszély« nem egyéb, mint a nyugati hatalmak fegy­verkezési hajszájának és hábo­rús előkészületeinek átlátszó in­dokolása. Nyugat-Németországban betiltot­ták a kommunista pártot, a Szabad Német Ifjúságot, a Német—Szovjet Baráti Társaságot. Ki előtt nem vi­lágos — tette fel a kérdést Hruscsov —, hogy ez még csak a kezdet? Aki rálépett a demokratikus jogok elnyo­másának útjára, amelyen Hitler járt, az nem áll meg félúton. Reális ve­szély fenyegeti a szociáldemokrata párt, a szakszervezetek és más de­mokratikus szervezetek normális te­vékenységét. Mindez a hitleri idők­re emlékeztet. Hruscsov rámutatott arra, hogy a militarizmus és a háborús veszély elleni harcban döntő je­lentőségű Németország két ré­sze munkásosztályának akció­egysége. Hruscsov beszédének befejező ré­szében a következőket mondotta: — A haladó erők világszerte bír­nak abban, hogy a német munkás- osztály megérti, milyen felelősség hárul rá, nem engedi meg soraiban a szakadás megismétlődését, mint az a múltban történt, amikor a kom­munista és a szociáldemokrata párt sok kiváló fiát vetették börtönbe és koncentrációs táborokba, a fasizmus pedig megtisztította maga előtt az utat a háború és a hódítás felé. Gombamérgezés áldozata lett egy tatabányai család A gombaszedési tilalom megszegé­se halálós áldozatokat követelt Ta­tabányán: Tűik István, felesége és leánya nem ismerték fel az erdőben szedett mérges gombát, s abból ké­szített ételtől olyan súlyos mérgezést kaptak, hogy már nem lehetett raj­tuk segíteni. Iskolaszerek árusítása Az 1957—58. tanévben bizonyos tekintetben jobb lesz az iskolaszer­ellátás, mint korábban. A nagyke­reskedelem már a múlt hónap ele­jén megkezdte az áruk szállítását, szétosztását, és így augusztus 15-én már minden zökkenő nélkül megkez­dik az árusítást is: Az idén is összeállítanak osztá­lyonként csoportosítva úgynevezett iskolacsomagokat. (MTI) Tájékoztató a lottónyereményekről A Sportfogadási és Lottó Igazga­tóság nem végleges tájékoztatója szerint a 23. fogadási héten 1 957 904 lottószelvény vett részt a játékban. Egy-egy nyerőosztályban 734 235 fo­rintot osztanak szét. Öttalálatos szelvény eddig még ezúttal sem akadt, s így az erre jutó összeget a négytalálatos nyereríié- nyekhez csatolják. Négyes találatot 31 fogadó ért el, s nyereményük egyenként 47 370 forint. A három- találatos szelvények száma 2039, a nyeremény egyenként 360 forint. A 45 930 ke.ttőtalálatos szelvényre egyenként 16 forintot fizetnek. A közölt adatokban az ellenőrzés során még lehetnek változások. Hol lehet ipari tanulónak jelentkezni? A Munkaügyi Minisztérium lehe­tővé teszi az általános iskolát most, vagy korábban végzett fiatalok ré­szére, hogy szakmunkás képzésben részesüljenek. A minisztérium hatás­körébe tartozó 305. sz. Vájáripari-ta- nuló Intézetbe (Várpalota), valamint az 508. sz. Vájáripari-tanuló Intézet­ben (Pécs) lehet felvételre jelent­kezni. Jelentkezhetnek azok a fiatalok, akik 1940. január hó 1. és 1942. szep­tember 1. napja között születtek és az általános iskola legalább hat osz­tályát jó eredménnyel elvégezték. Az 1942. évben született fiatalokat csak nyolc általános iskola elvégzésével veszik fel az intézetek. Tanulmányi idő három 'év. 16—17 éveseket két évre iskoláztatnak be. A felvételt nyert tanulók az intézetek otthoná­ban kapnak elhelyezést és teljes el­látást. A felvételi vizsgára augusz­tusban kerül sor. Az intézetekben tanulók bányászegyenruhát, munka­ruhát kapnak és a tanulmányi elő­menetelüktől függően ösztöndíjban részesülnek. Jelentkezni lehet azonkívül a 31. sz. Építőipari Vállalathoz (Budapest, V. Petőfi Sándor utca 7.), ahol kő­műves, ács, festő és mázoló ipari ta­nulókat iskoláztatnak be. A jelentke­zők tanuló otthonban nyernek elhe­lyezést. A tanulni vágyó fiatalok bővebb felvilágosításért forduljanak a járá­si tanács |munkaügyi csoportjához, ahol a szükséges űrlapokat és nyom­tatványokat is megadják. Jegyzetek a magyar autonom tartomány gazdasági fejlődéséről 1952-ben a Román Népköztársa­ság Nagy Nemzetgyűlése megsza­vazta az ország új alkotmányát. Az alkotmány 19. cikkelye, amely szentesíti a MagyarAutonóm Tarto­mány megteremtését, a következő­ket mondja: A Román Népköztár­saság Magyar Autonóm Tartománya azt a területet öleli fel, amelynek magyar-székely lakossága van és ez a tartomány autonóm adminisztra­tív vezetőséggel rendelkezik, ame­lyet az autonóm tartomány lakos­sága választ meg.« A SZORGALOM és vakmerőség a Magyar Autonóm Tartomány lakos­ságának két lényeges vonása. A népi demokratikus rendszer letépte en­nek a két jó tulajdonságnak a lán­cait, s ezáltal ez a két tulajdonság úgy átalakította a Magyar Autonóm Tartományt, hogy alig lehet ráis­merni. A régi kép szakadatlanul változik. A természet bőkezűen szórta ja­vait az országnak erre a részére: végtelen fenyvesek, bükk- és tölgy­erdők, nagy földgáztartalékok, lig­nit- és tőzeglelőhelyek, vasérc, réz­tartalmú pirit, só, építőanyagok. Ezeknek a természeti kincseknek sokoldalú-értékesítésére a népi ha­talom a Magyar Autonóm Tarto­mányban ugyanannyi vállalatot ho­zott létre, mint amennyit a burzsoá földesúri rendszer, de ezeknek az új üzemeknek, gyáraiknak a mérete és jelentősége a népgazdaság egészé­ben sokkal nagyobb. Ebben az idő­szakban épült a Simo Géza Bútor­gyár, amely Délkelet-Európa legna­gyobb és legkorszerűbb bútorgyára. Ebben az időszakban helyezték üzembe a 100 000 kilowattos kapaci­tású erdőszentgyörgyi Vörös Csillag Hőerőművet, a gyergyóremetei tej­porgyárat, amely a maga nemében •az első Romániában, továbbá egy korszerű lenfonodát, egy lentiloló üzemet, az Encsel Mór Gépgyárat, amely a textilipart látja el csereal­katrészekkel, valamint más iparvál­lalatokat. Mivel az erdők a tartomány terü­letének körülbelül 43 százalékát fog­lalják el, nagyszámú fűrésztelepet hoztak létre itt. A Magyar Autonóm Tartomány­ban jelenleg több mint 200 országos és helyi jelentőségű iparvállalat ter­mel. Az -utóbbi 8 évben a Magyar Au­tonóm Tartományban a munkásosz­tály száma csaknem 19 500-zal nö­vekedett. A munkások közül két kategória komoly hírnevet szerzett a tartománynak, éspedig a fakiter­melők és a kőművesek. Romániá­nál: csaknem valamennyi erdőborí­totta hegyvidékén dolgoznak olyan favágók, akik a Magyar Autonóm Tartományból jöttek. Minden nagy építkezésnél találkozhatunk a Ma­gyar Autonom Tartományból szár­mazó ügyes ácsokkal és kőművesek­kel. VALÓSZÍNŰLEG ugyanilyen ügyesek a földművesek is. Ennek a tartománynak a földje nem olyan termékeny, mint az ország többi ré­szében és ez magyarázza azt a szí­vós kitartást, amellyel az itteniek földjüket megművelik. A vetésterü­let a tartomány egész területének csupán 25 százaléka, a betakarított termények mégis teljes egészében fedezik a tartomány élelmiszer­szükségletét. A Magyar Autonóm Tartomány parasztsága, éppúgy, mint Románia más vidékeinek szántóvetői, vállvet­ve dolgozik s a bőség útján halad. 1957 elején 17 907 parasztgazdaság tömörült a mezőgazdaság szövetke­zeti szektorában. 1956—57-ben, csu­pán egyetlen év leforgása alatt kö­zel 4400 család lépett a kollektív gazdálkodás útjára. A mezőgazdaság szocialista szek­tora a tartomány vetésterületének 38,28 százalékán gazdálkodik. A ve­tésterület egy részét a tartomány­ban működő 8 gépállomás korszerű gépeivel művelik meg. Ma sok fel­sőfokú mezőgazdasági káder segíti nagy szeretettel és hozzáértéssel a Magyar Autonóm Tartomány dolgo­zó parasztságának munkáját. A tar­tomány területén 450 agronómus, ál­latorvos és más mezőgazdasági szak­ember tevékenykedik, szemben a múltbeli harminccal. A mezőgazdaság büszkeségét az állattenyésztés képezi. A Magyar Autonóm Tartomány falvainak la­kóit kiváló állattenyésztőknek isme­rik. Ez a foglalkozási ág különben már évezredekkel ezelőtt meghono­sodott náluk. Ma azonban, amikor a népi demokratikus állam hatható­san segíti az állattenyésztőket, az ál­latállomány évről évre gyarapszik. 1955-ben a tartományban 259100 szarvasmarha, 128 300 tehén, 273 600 sertés, 509 400 juh és 52 000 ló volt. Ha valaki ezeken a tájakon uta­zik, nemcsak az idevalósiak tehetsé­ge, szorgalma és munkájának ered­ménye nyűgözi le, hanem a termé­szeti szépségek is. A Magyar Auto­nóm Tartomány csodálatos képét fenyőborította hegyhátak, a hegyek­ről alárohanó folyók egészítik ki. A dombok közt és a völgyekben terül el Borszék, Szováta és Tusnád, a világszerte ismert román fürdőhe­lyek. MINDAZ, ami eddig megvalósult a Magyar Autonóm Tartományban, közös munka eredménye. Ezeket az eredményeket a testvéri szövetség­ben, szorgalmas munkával 146 289 román, 575 526 magyar és 14 629 egyéb nemzetiségű dolgozó érte el. Olyan emberek, akik együtt harcol­nak az új, szocialista élet megterem­téséért. IDŐ JÁRÁSJELENTÉS Várható időjárás vasárnap estig: felhőátvonulások, kevesebb helyen zóporeső, zivatar. Időnként élénk nyugati—északnyugati szél. A nap­pali hőmérséklet keleten és délen csökken, máshol alig változik. Vár­ható legmagasabb nappali hőmér­séklet vasárnap 23—26 fok, helyen­ként 26 fok felett. (MTI) — A Csiky Gergely Színház mű­vészei augusztus 13-án, 14-én, 15-én és 16-án este a MÁV Kultúrotthon- ban Huszka: Lili bárónő című ope­rettjével vendégszerepelnek. — Erszényt találtak, amelyben pénz volt. Igazolt tulajdonosa átve­heti a kaposvári városi, járási rend­őrkapitányságon. — Könnyen végzetessé válható baleset történt Balatonszárszón a műúton. Dancsics János balatonlellei gépkocsivezető Pobjedával elgázolta az úton kerékpározó Bertalan Lász­ló 15 éves fiút, akit súlyos sérülések­kel nyomban kórházba szállítottak. — Balatonszéplakon és Balaton- keresztúron, miután a behordás már befejeződött, nagy erővel láttak a cséplési munkák elvégzéséhez. Je­lenleg a termés 75 százaléka már el van csépiéivé. — A Csiky Gergely Színház mű­vészeinek vendégjátéka Tabon, hét­főn este 9 órakor lesz a tabi szabad­téri színpadon. Előadásra kerül a Tacskó című háromfelvonásos víg­játék. A nagyvilágon e kívül... Elkészült: A nagyvilágon e kí­vül címmel — az Ausztria Wochen« schau, Telenews és az UNESCO filmsection felvételeinek felhaszná­lásával — a külföldi lágerekben élő öisszidensek életét bemutató riport- film. — Felakasztotta magát Pap György, idős kaposkereszturi lakó 9-én, a saját szénapajtájában. — Gyufával játszott, s közben fel gyújtotta a szalmakazlat ifj. Szab György Péterhidán, 8-án este. Ké szalmakazal, 10 mázsa széna és mé sok különféle gazdasági eszköz eset a tűz martalékául: — Moszkvában tartják meg : sportrovatok vezetőinek találkozó ját augusztus 14—16-ig az OIR ren dezésében. A Magyar Rádiót Szépé si György és Randé Jenő képvisel a megbeszéléseken. — Jobb lesz a csokoládé, mert kül kereskedelmi szerveink nagymeny nyiségű mogyorót vásároltak Török országtól. Lesz már mogyorós csoko Iádé is. — Végeztek a csépléssel a So mogytarnócai Állami Gazdaságban Augusztus 9-re mindaz 1566 mázsí kenyér- és takarmánygabona terme sét raktárba juttatták. A Megye Pártbizottság táviratban fejezte k elismerését ezért az eredményért. Vörös Csillag: Aida 5, 7, 9 órakor. Szabad Ifjúság: Egy ember frakk­ban. 5, 7, 9 órakor. Dózsa Kertmozi: Nagy kísértés. 9 órakor. Apróhirdetések Szalagfűrészt, vontathatót, motorral, üzemképeset vennék készpénzért. Ba­lázs Viktor, Kadarkút. 651 Eladó 14 fm. hosszú, 7 fm. széles istállóépület bontási anyaga, tégla, fa cserép, stb. Megtekinthető özv Tanko- vicsné, Simoofa 34. háznál. 657 Alig használt 125-ös szürketankos CSEPEL eladó. Kaposvár, Rákóczi tér 3. Felhívjuk a gyümölcstermelők figyelmét, hogy Szennán a földművesszövetkezet SZESZFŐZDÉJE MEGNYÍLOTT Mindenfajta gyümölcscefrét kifőz. A cukorgyárak megkezdték az 1958. évi cukorrépa szerződtetést. Alti időben szerződik, jobban elő­készíti földjét a cukorrépa ter­meléshez, gazdagabb termést taka­rít be. SZERZŐDJÜNK MINÉL ELŐBB CUKORRÉPA­TERMELÉSRE! A szerződést helyi földműves- szövetkezetek és cukorrépa­felelősök kötik A CUKORRÉPA ÁTVÉTELI ARA MÁZSÁNKÉNT: 1. 10,— Ft és 3 kg kristálycukor természetben ellenérték nélkül. Ha a termelő a kristálycukrot ter­mészetben nem, vagy csak rész­ben kívánja átvenni, a cukorgyár minden kg cukor helyett 10,60 fo­rintot fizet ki. 2. Mellékjárandóság: 65 kg egyszer préselt, vagy 35 kg kétszer préselt, vagy 3 kg szok­vány minőségű száraz répaszelet és 0,50 kg melasz ingyen, térítés nélkül. CUKORRÉPATERMELÉS == bel­terjes gazdálkodás. Belterjes gazdálkodás = NA­GYOBB JÖVEDELEM. CUKORGYÁR

Next

/
Oldalképek
Tartalom