Somogyi Néplap, 1957. augusztus (14. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-28 / 200. szám

A ¥ 0 L 0 ^ B Z E T E 14 Újabb részjegyeinkkel a földmővesszövetkezetí mozgalmat erősítjük Ismeretesek a földművesszövetke­zeti mozgalom eredményei. Az is is­mert dolog, hogy a földművesszövet­kezetek állandóan szélesítik tevé­kenységeiket. Ma már nemcsak a fa­lu áruellátása, s a felvásárlás tarto­zik feladatkörükbe, hanem egyre in­kább segítik és irányítják a termel­tetést is. Nem kevésbé ismeretesek a földművesszövetkezeti mozgalom eredményei, melyet a mi megyénk­ben is csaknem százezer szövetkeze­ti tag segítségével értünk el. Olyan eredmények ezek, melyeket az el­lenforradalom vihara sem tudott megsemmisíteni, annak ellenére, ha ideig óráig az ellenforradalmároknak sikerült némely földművesszövetke­zeti dolgozót megtéveszteniük. Földművesszövetkezeteink ma már kiheverték az ellenforradalom okozta sebeket. Tovább menetelnek a meg­kezdett úton. Napi munkájuk egyik állomása az újabb részjegy jegyzés. Somogy megyében a földművesszö­vetkezeti tagság több mint három és félmillió forint részjegy fizetéséve} tett hitet a földművesszövetkezeti mozgalom mellett. Szívesen adták tsz- és egyéni dolgozó parasztjaink forintjaikat, mert a gyakorlatban is látják, hogy milyen előnyt jelent ma már a földművesszövetkezeti tagság. Számos példa bizonyítja ezt, olyan példa, amikor a tagok a befizetett részjegy sokszorosát kapták vissza a földművesszövetkezetektől különböző visszatérítések formájában. t | i Elnyeri-e az élüzem címet : a Berzence és Vidéke ♦ Körzeti Fmsz? Berzence egyik mellékutcájában egy kis falusi házban találjuk a i Miért fontos az újabb részjegyek! földművesszövetkezet irodáját. Ha ípptt7íícp9 \rí mprt. picnpsnorií fel-1 külsőségében egyszerű is ez a kis szövetkezeti központ, ahova Ber­jegyzése? Azért, mert elsőrangú fel adatunk a saját erő növelése, s az, hogy a földművesszövetkezetek mi­nél kevesebb állami hitelt vegyenek igénybe. Ezzel a lépéssel ugyanis ál­lamunk ezt az elég tekintélyes ösz­zence községen kívül összefutnak Somogyudvarhely és Szenta szö­vetkezeti gondjai is, nem zárja ki annak lehetőségét, hogy jó mun­szeget más, nagyfontosságú, dolgozó | kát végezzen a berzencei fmsz. népünk jólétét, életszínvonalát eme-J lő beruházásokra fordíthatja. j Ezért fontos, hogy a földművesszö-j vetkezeti vezetők, az igazgatóságok tagjai éppúgy, mint a földművesszö-j vetkezeti tagok most az újabb rész-; jegyek jegyzésénél fogjanak egyem-! Rövid vizsgálódás a földművesszö­vetkezet eredményeit visszatükrö­ző könyvekben, beszélgetés az fmsz vezetőivel, elárulja, hogy a szövetkezetnél valóban jó munka folyik. Nemcsak azért, mert zök­kenőmentesen bonyolították le a bérként össze. Az újabb részjegyek $ hat és fél millió forintos kereske­jegyzésével hitet tehetünk a földmű­vesszövetkezeti mozgalom mellett, \ Az újabb részjegyek jegyzése közös! érdek. Jól jár a földművesszövetke-, zet, de jól jár a részjegyalap növelő-; sével maga a földművesszövetkezeti | tagság is, amely több részjegye alap-: ján több visszatérítést kap majd. Ezért fogjunk össze, jegyezzünk t újabb részjegyeket, mellyel erősítjük; a mi földművesszövetkezeteinket. ; dévai zoltan: RÖVIDEN 75 mázsa mákgubót vásárolt a So­mogysárdi Földművesszövetkezet. A kis iúttörők mindenütt szívesen vi­szik a mákgubót a földművesszövet­kezeti felvásárló helyekre, mert pénzt kapnak érte, s tudják, hogy a mákgubó a gyógyszeriparnak egyik fontos alapanyaga. Ládákat és rekeszeket gyárt a Me­zőért vállalat részére a kaiposfői föld­művesszövetkezet fűrészüzeme. Terv­be vették ezenkívül, hogy az üzem­ben a község dolgozó parasztjai ré­szére bérvágást is végeznek majd. ^ Jól gazdálkodnak a Kaposfő és Vidéke Körzeti Földművesszövet'ke- zet vezetői. Az első félévben a föld­művesszövetkezet csaknem háromne­gyed millió forint tiszta nyereséggel zárt. Mészégetőt állított üzembe a MÉ­SZÖV építése osztálya Kadarkúton. Ez a korábban jól működő mészége­tő kemence az utóbbi 5—8 esztendő­ben nem üzemelt. Ma már teljes ka­pacitással dolgozik, s egy-egy ége­tésnél csaknem két vagonnyi jórni- t. >ségű meszet állít elő. A kadarkú- tiak égetett mesze igen nagy népsze­rűségnek örvend, s ezt ma már rend­szeresen szállítják a megrendelők­nek. Megkezdte működését a Böhönyei Földművesszövetkezet szeszfőzdéje, amelynek átépítési munkálatai a kö­zelmúltban fejeződtek be. A korsze­rűsített szeszfőzde zökkenő nélkül ki­elégíti az igen gazdag gyümölcster­mő vidék termelőszövetkezeteinek és egyéni dolgozó parasztjainak igénye­it. Az építkezés idején sem töltötték tétlenül a napokat a szeszfőző dol­gozói mert ez idő alatt csaknem 500 hektoliter meggylét sajtoltak ki. Szeretik a sportot Vörsön a föld­művesszövetkezet tagjai és dolgozói. Legutóbb a Vörsi Földművesszövet- ■cezet társadalmi munkával egy teke oályát épített a községben. Régi, szövetkezethez hű dolgozókat öntettek ki Toponáron. Halász Ka­mi y, Farkas Gyula és Károlyi Ala- lár boltvezetők részesültek dicséret­jen, mert munkájukat példamutató­in végzik, s ezideig mindenkor lel- árhiány nélkül számoltak el a rá­nk bízott vagyonnal. H etes községben mintegy nyolcvan ;azda foglalkozik dohánytermesztés­ei. Tervbe vették, hogy a földmű- 'esszövetkeaet segítségével közös do- ányszárító pajtát építenek. A Somogyacsai Földművesszövet-t kezet már esztendők óta foglalkozik j a különböző ipari növények termesz-; tésének népszerűsítésével. Jórészt en-| delmi forgalmat, s azért mert az első félévben 76 ezer forint nye­reséggel zárták a tervidőszakot, hanem azért, mert a drávaparti községekben éppúgy, mint Szen- tán, a dolgozó parasztok megelé­gedéssel és elismeréssel beszélnek az fmsz munkájáról. Meg is érdemlik az elismerést. A könyvek ugyanis azt árulják el. hogy a Berzence és Vidéke Föld­művesszövetkezet az első félévben minden tekintetben megfelelt a2 »Élüzem« követelményeinek. A Csurgói FJK már fel is terjesz­tette a kitüntető jelvényre a jó) dolgozó berzencei szövetkezetét, melynek dolgozói most nagy izga­lommal várják, hogy a SZÖVOSZ illetékes szervei oda ítélik-e nekik az Élüzem jelvényt, amelyre na­gyon büszkék volnának. Joggal. Állják a versenyt... Hányszor, meg hányszor vetődött már fel a kereskedelmi élet berkeiben az, hogy a földművesszövetkezetek állják-e a versenyt az állami kefeskedelemmel. Nos, aki a feleletre kíváncsi, ne sajnálja az időt, látogasson el Siófokra, s ott is a földművesszövetkezeti cukrász­dába. Erről elöljáróban talán annyit: Siófok lakói, de mindazok, akik is­merik a Balaton fővárosának nagy idegenforgalmát, szomorúan látták ez év tavaszán a városka főterén lebontásra került községi tanács- székház cseppet sem díszes maradványait. Kőhalmaz, építkezési bon­tásból hátramaradt törmelék-hegyek »ékesítették« azt a teret, ahol na­ponta százszám, ezerszám járnak külföldiek. A Siófoki Földművesszövetkezet vezetőinek és' az akkor alakult Mé­szöv építési osztálynak jutott eszébe, hogy el kéne tüntetni a romhal­mazt, s ennek helyén építsen a föld művesszövetkezet valami olyat, amit igényel Siófok. Ilyen jogos igény volt egy zenés cukrászda, amely méltó Siófokhoz. Az elhatározást tett követte. Májusban szorgos munkáskezek nyo­mán a térről egyszeriben eltűnt a sok (törmelék. Aztán téglát, beton­kavicsot szállító kocsik, gépkocsik sorakoztak, majd kőművesek és más építőipari munkások vették birtokba a felhalmozott anyagokat, hogy egyik napról a másikra munkájuk nyomán új szülessen a téren. Augusztus 24-én, szombaton este elérkezett az a pillanat, amikor az új siófoki cukrászdát ünnepélyesen megnyitották. Ne higgye senki, hogy itt valami egyszerű üzletnyitásról van szó. A három és fél hónap alatt elkészült pompás épület külsőségeiben is messze túlnő egy egy­szerű kereskedelmi létesítmény keretein. Miként külsőségében úgy bel­ső tartalmában is egészen különleges, új, a legkényesebb igényeket kielégítő üzletről van szó, amelynek tervezőit, építőit és gazdáját, a Siófoki Földművesszövetkezetet a legmesszebbmenő dicséret illeti. A százszemélyes fedett helyiségből, valamint az ötszáz személy befogadására alkalmas kerthelyiségből álló zenés cukrászda híven fe­jezi ki a bevezetőben feltett kérdésünkre a választ. A földművesszövetkezetek már a falvakon számtalan esetben tet­tek tanúbizonyságot a fejlődésről. Bár nem feladatkörük, de ha a hely­zet megkívánja, mint Siófokon is, akkor ott is bizonyítani tudják, hogy állják a versenyt. Jó példa erre a siófoki újonnan nyílt cukrászda. Böhönye és Nagybajom vetélkedése nyomán megalakult megyénk második takaréksxövetkexete is nek következménye, hogy a környék* lakói nagy számban termesztenek - olyan novenyfeleket, amelyek korab ban szinte ismeretlenek volták e tá­jon. Ilyennek számít például a ma­joránna termesztés. Most történik a majoránna első termésének átvétele. Előreláthatólag mintegy 15—20 má­zsa majoránnát vásárol majd fel a szövetkezet. Igen jó ára van a majo­ránnának, melyért mázsánként 3 500 forintot fizetnek a szövetkezetnél. Van olyan gazda, mint például Ilon Lajos somogydöröcskei lakos, aki­nek az első termés több mint tízezer forint jövedelmet hozott, a második termés pedig az első termés másfél- szeresét ígéri. Uj élelmiszer üzlettel gyarapodott az Andocsi Földművesszövetkezet. Andocs községben ezzel az fmsz. bol­tok száma háromra emelkedett. Az új bolt megnyitása lehetővé tette a modern követelményeknek megfele­lően az andocsi földművesszövetke­zeti boltok szakosítását. Eredményes tagszervezési munka folyik a Csurgói Földművesszövetke­zetnél. A szövetkezet dolgozói bri­gádokat alakítottak, melyek felvilá­gosítják a dolgozó parasztságot ar­ról, hogy milyen előnyt jelent a föld­művesszövetkezeti tagság. Folyik az egyéni agitáció is. Horváth Gyula csurgói boltvezető eddig egyedül 25 új tagot szervezett a földművesszö­vetkezetnek. Iharosberényben mutat legjobb eredményt a földművesszövetkezeti szabadlelvásárlás a csurgói járás­ban. Most a kenyérgabona kampány idején előfordult, hogy KardOíS Imre felvásárló három vagonnál is több búzát, rozsot, árpát vásárolt fel na­ponta. Eredményét úgy éri el, hogy szabad idejében felkeresi az egyéni gazdákat, s megmagyarázza nekik, milyen előnyt jelent az, ha helyben adja el felesleges gabonáját az ál­lamnak. Uj gattert állított üzembe a föld­művesszövetkezet Ujvárfalván. A gatter megindulásával a falu lako­sainak régi kívánsága teljesült. Szívesen kötnek cukorrépá terme­lési szerződést a somogyi dolgozó pa­rasztok. Példa erre a kis Sörnye köz­ség esete, ahol egy hét alatt 12 hold cukorrépa-szerződést kötöttek meg. Újra üzembehelyezték a somogysárdi szeszfőzdét, amely két évig kihasználatlanul he­vert. Most a Somogysárdi Földmű­vesszövetkezet rendbehozatta a szesz­főző berendezést, s a szeszfőző meg­kezdi működését. Mivel a szilvater­més ez évben Somogysárd környé­kén elég gyengének ígérkezik, ezért elsősorban törkölypálinka fő majd a somogysárdi szeszfőzde üstjeiben. A földművesszövetkezet vezetői azt is remélik, hogy a szeszfőzde beindu­lásával egyidejűleg megszűnik majd a faluban a zug-pálinkafőzés, amely sajnos, igen elharapózott. — Nyolcvanhat fővel gyarapodott idén a Kaposfői Földművesszövetke­zet tagsága. Ezzel egyidejűleg mint­egy ötezer forint értékű részjegybe­fizetés is történt. Csak a minap adott hírt a Somogyi Néplap arról, hogy Böhönyén me- | gyénkben elsőnek takarékszövetkezet * alakult. E beszámolóban nem esett szó arról, hogy a »két szomszédvár«: Böhönye és Nagybajom nemes vetél­kedése segítette elő, hogy Böhönye el­sőként alakította: meg takarékszö­vetkezetét. Hogy mennyire szoros volt a két község nem hivatalos versenye, azt bizonyítja, hogy a bö- hönyeiek után pár nappal Nagyba­jomban is létrejöhetett a takarék- szövetkezet, amely augusztus 25-én hivatalosan is kimondotta megalaku­lását. Ezen a napon ugyanis a föld­művesszövetkezetek tagjai a község és a környék tsz- és egyénileg dol­gozó parasztjainak, valamint kisipa­rosainak támogatásával 283-an d'ön-’ töttek a takarékszövetkezet megala­kítása mellett, s mondották ki a megalakulást. A megalakulás napján már 23 000 forint alaptőkéje volt az új takarék- szövetkezetnek, melynek elnökévé Horváth István dolgozó parasztot választották meg. Vezető szerepet kapott a takarékszövetkezet irányí­tásában Mikocsi Alajos igazgató-ta­nító, valamint Hent Ferenc, Garzó József, Susies Mátyás dolgozó pa­rasztok. Az ő személyük egyenként és Összesen is biztosíték arra, hogy a takarékszövetkezet betölti majd hivatását. Emlékezzünk meg az alakulás al­kalmával azokról is, akik segítettek létrehozni az új takarékszövetkeze­tet. Kányási Kálmán igazgatósági el­nök volt a kezdeményezéstől kezdve a megalakulásig a motorja e szövet­kezetnek. Balogh József főkönyvelő, Fehér József boltvezető 30—30 tagot szerveztek. A textilbolt kollektívájá­nak agitációja nyomán negyvenen léptek be a takarékszövetkezetbe. És még sokan mások segítették a szö­vetkezet létrejöttét. Jó és eredményes munkát kívá­nunk a nagybajomi takarékszövet­kezetnek, melynek példáját bátran ajánlhatjuk megyénk többi földmű­vesszövetkezeteinek. D. Z. f^öldszöv (Jzeri elárulja... Hát bizony ezen a héten is van mit elárulnom. Elöljáróban talán any- nyit, örömmel állapítottam meg, hogy a földmű vesszövetkezetek új emberei az agronómusok, naqv lelkesedéssel végzik legtöbb helyütt munkájukat. Pedig még csak arról beszélhetünk, hogy gyermekcipőben jár a szövet­kezeteknél az agronómusi munka, mégis például cukorrépa termelési szerződések megkötésénél a különbö­ző szakcsoportok és termelői társu­lások megalakításánál máris ott ta­láljuk agronómus-alnk jó munkáját. Csak így tovább, elvtársak. Persze, nem mindenütt megy zök­kenő nélkül a termeltetési munka szövetkezeti megsegítése. Megyénk egyik legeredményesebben dolgozó föltíművesszövetkezete a Kaposfő és Vidéke Körzeti Fmsz is, szeretné hat- ványozottabb mértékben kivenni ré­szét e munkából, ügy mondják, hogy működési területe, a nyolc hozzá tar­tozó község el is várja ezt. Éppen zért érthetetlen számukra, hogy ne­kik nem engedélyezték a mezőgaz­dász beállítását, pedig sokkal kisebb földművesszövetkezeteknél is dolgoz­nak már agronómusok. »P.ossz szomszédság, török átok« — tartja egy régi közmondás. így volt ez Somogysárd és Mezőcsokonya köz­ségek esetében is, ahol az egyesített földművesszövetkezet sehogy sem tudta megoldani a két község prob­lémáját. Július 1-én aztán el is vált egymástól = két fuzionált szövetke­zet. Úgy tudom, idáig rendben is van a dolog, az azonban sehogy sem tet­szik nekem, hogy most, augusztus vé­gén még mindig folyik az osztozkodás feletti vita. ügy vélem, jó volna, ha az illetékesek pontot tennének a do­log végére Mezőcsokonván éppúgy, mint az új szövetkezetne! Somogysár- don, s megindulna most már zavar­talanul a munka. Aztán az áruellátás furcsa példái­val is találkoztam. A MEZŐSZÖV Vál­lalat kellő időben gondoskodott arról, hogy megyénk termelőszövetkezetei­nek és egyéni gazdáinak elegendő mezőgazdasági kisgép álljon rendel­kezésre. A gépek itt is vannak So­mogybán. Bosszantó, hogy sok helyen mégsem lehet kisgépeket kapni. Leg­utóbb is például Fonyódról kénytele­nek voltak Kaposvárra jönni a dolgo­zó parasztok szecska vágcT'rt. Hogy miért? Mert a boltvezetők nem sok gondot fordítanak a falu kisgép-ellá­tására, s kényelemszeretetből nem rendelnek ilyeneket. Találkoztam viszont a felesleges árufelhalmozodásnak is egv igen ti­pikus példájával. Nadalos-pusztán a íeldművesszövetkezet boltjában pél­dául annyi cipőkrémet halmozott ösz- sze a boltvezető, hogy ha a kis hely­ség felnőtt lakossága és a csecsemők is naponta hatszor suvickolnák cipő­jüket, akkor is vagy két esztendeig elégséges lenne a cipőkrém mennyi­ség. Csaknem hasonló a helyzet a mo­sószappannal is. Mindkét esetben nagyobb körülte­kintést kérünk, elvtársak! Végül higgyék el nekem, nem azért látogatom a földművesszövetkezete­ket, hogy bosszantsam a vezetőket, dolgozókat. Sőt, segíteni akarom munkájukat. Sokhelyütt szívesen is veszik a segítségemet. Csurgón az állomással szemben lévő italboltot például figyelmeztettem a hibára, me­lyet azóta kiküszöböltek. A csurgói áruház kirakatában észlelt hiányos­ságokat ottlétemkor azonnal megszün­tették, s a boltvezető meg is köszönte a figyelmeztetést. Persze vannak, ahol fittyet hánynak szavaimra. Iha- rosberényben az italboltban az ügy­vezető a panaszkönyvbe beírta, hogy korábbi észrevételem alapján meg­szüntették a szikvízellátás körüli hiá­nyosságokat. Az egyik vendég ké­sőbbi bejegyzése nem erről tanúsko­dik, mert az bizony azt mondja, hogy csak a fröccshöz adtak szódát. (Ha­csak azóta ezt a lapot is ki nem tép­ték a panaszkönyvből, mint egy nyil­ván nem dicséretet tartalmazó má­sik oldalt. Szerk.) Aztán Somogysár- don is kifogásoltam már a textilbolt kirakatát, amely szégyene a földmű­vesszövetkezetnek. A somogysárcliak füle mellett azonban elszállt az inte­lem. Ugye, nincs ez így rendben, elv­társak?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom