Somogyi Néplap, 1957. augusztus (14. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-28 / 200. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1957. augusztus 28. í B Szovjetunió interkontinentális rakéta- kísérletének visszhangja Párizs (MTI). A TASZSZ-nak azt a jelentését, hogy a Szovjetunió si­kerrel próbált ki egy interkontinen­tális irányítható lövedéket, mind­egyik francia lap vezető helyen köz­li, de a hírhez egyedül az Aurore főz kommentárt. A szélsőjobboldali lap bevezető­ben megállapítja, hogy a hír első olvasásra mély benyomást kelt. Az amerikai lövedéknek, az »Atles«-nek első kísérlete kudarccal végződött, egy másik ilyen interkontinentális lövedéknek, a »Titan«-nak a mun­kálatai pedig csak 1958 elejére fe­jeződnek be. Ha hinni lehet a hí­reknek — írja a lap — így az oro­szok előnyben vannak az Egyesült Államokkal szemben. * * * London (Reuter). A brit külügy­minisztérium szóvivője hétfőn este nem volt hajlandó nyilatkozni arról •a szovjet bejelentésről, hogy sike­res kísérletet folytattak az inter­kontinentális irányítható rakétával. Nem nyilatkozott arról a tényről sem, hogy ezzel a bejelentéssel pár­huzamosan a szovjet hírszolgálati iroda bírálta a nyugatiak magatar­tását a londoni leszerelési értekez­leten. A kedd reggeli angol lapok késői kiadásai első oldalon, feltűnő tála­lásban közlik a szovjet bejelentést és több lap a Nyugat vereségének tekinti azt. A News Chronicle hírmagyarázó­ja így ír: »A Nyugat — amikor el­ismeri a Szovjetunió fölényét a ha­gyományos fegyverzet terén — ezen­túl már nem hivatkozhat arra, hogy az atomfegyverek terén viszont övé az elsőobség. A nyugati diplomácia szótárából törölni kell az »elrettentő fegyver« kifejezést«. A News Chronicle egy másik cikk­írója szerint »a rakéta — tekintet­tel szédületes sebességére — hama­rabb érkezik meg célpontjához, mint ahogyan bármilyen elektronikus ra­darműszer még csak jelezhetné is közeledését a világnak«. Straub F. Bruno a moszkvai tudományos tanácskozásról Moszkva (MTI). Múlt héten Moszkvában 17 ország több mint 40 kiváló kutatója vitatta meg a földi élet keletkezésével kapcsolatos ku- taltsáisok legújabb eredményiéit. A tanácskozáson a magyar tudósokat Staub F. Bruno akadémikus kép­viselte. — E tanácskozáson, amelyet a Nemzetközi Biokémiai Unió javasla­tára a Szovjet Tudományos Akadé­mia hívott egybe, a többi között azt vitatták meg, hogy miképpen jöt­tek létre a Földön az egyszerű szer­va vegyúletek, hogyan fejlődtek tovább, hogyan keletkeztek a fehér­jék, a nukleó proteinek, az enzimek, hogy jöttek létre, hogy fejlődött az élő szervek anyagcseréje. A tudomány mai álláspontja szerint az élet ke­letkezése hosszú és bonyolult folya­mat eredménye. A tanácskozásnak éppen az volt a célja, hogy össze­vesse az e folyamat különféle sza­kaszaira vonatkozó kutatások ered­ményeit, s Ösztönzést adjon a még megoldatlan problémák vizsgálatá­hoz. De a moszkvai tanácskozásnak volt még egy figyelemre méltó ol­dala is. Nem olyan régen a nyugati sajtóban sok találgatás jelent meg arról, hogy vezető nyugati tudósok nem vesznek részt a megbeszélése­ken. Az igazi tudomány azonban — mint ezúttal is bebizonyosodott —, nem ismer vasfüggönyt. Erről leg­jobban a részvevők névsora tanús­kodik. Ott volt például Stanley pro­fesszor, a Nobel-díjas amerikai bio­lógus. Stanley isten-hívő, de épp A Zákány és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet Tüzép- telepén 2000 darab szabvány­méretű ÉPÍTŐ BLOKK-TÉGLA darabonként 16,— forintos áron eladó. Átvétel a helyszínen. Vasúti berakodó 50 méter. Aqronómust, mezőqazdasáqi előadó­kat egyetemi vagy főiskolai végzettség­gel. legalább 3 éves szakmai gyakorlat­tal felveszünk. Fizetésre és munkakör­re felvilágosítást ad a MÉSZÖV szövet­kezet-politikai osztálva. Cím: Zalaeger­szeg, MÉSZÖV Kaszaháza. (708) Még nyár van, olyan szívesen vett részt a moszk­vai tanácskozáson, mint a másik No­bel-díjas tudós, Pauling professzor. Eljött Moszkvába a Nobel-díjas an­gol biokémikus, Synge, ott volt Opa­rin szovjet akadémikus, akinek az élet keletkezéséről kialakult elmé­letét az egész világon ismerik, ott volt a fiatalabb amerikai tudósnem­zedék sok képviselője, köztük Miller doktor, aki laboratóriumában olyan kísérleteket hajtott végre, amelyek Oparin elgondolásainak egy része. — E széles skála, a részvevők so­kasága bizonyítja, hogy a tudósok a nemes cél elérése érdekében min­dig készek az együttműködésre. Hágában megnyílt a világ- föderalisták kongresszusa Hága (Reuter). Hágában hétfőn megnyílt a világföderalisták nem­zetközi szövetségének hatnapos kongresszusa. A kongresszuson hat- százan vesznek részt: ismert állam­férfiak, tudósok, közgazdászok és nemzetközi kérdések szakértői. Hjalmar Riisen Larsen vezérőrnagy (Norvégia), a kongresszus elnöke megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a nemzetközi viszályokat dön­tőbíráskodással és a nemzetközi tör­vényszék döntéseivel kell megolda­ni, nem pedig háborúval. Felszólalt a kongresszus első nap­ján Clement Davies, az angol libe­rális párt vezetője is és hangoztatta, hogy sürgősen szükség van egy vi­lágikormány létrehozására, mivel nincs eredményes védelem a nukleá­ris fegyverekkel szemben. Vas- és Fémipari Kombinát 4—10 éves gyakorlattal rendelkező LAKATOS ÉS FESTŐ szakmunkásokat keres. Árol-crmtszéshez munkásokat azonnal felveszünk. Kaposszerdahelvi Tanács. ______________________________________(740) j o on szeptember 8-án Tihanyba az Építők nemzetközi autó- és motorver­senyére. A jegy ára: 5.— forint, a-mely- lyel motorkerékpárt, televíziós készülé­ket és világvevő rádiót is nyerhet. (3086) de az ÉVA, a Nők Lapja Divatmagazinja már közli az őszi-téli divatot! Jól hordható párizsi ruhák! A hazai divatszabóságok legszebb modelljei az ÉVA legújabb számában! Megjelenik szeptember közepén. = liiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiííii Vándor, állj meg, emlékezz...! Ez itt az erdő, mely, ha Jár a szél, Meqborzad és borzalmakat regél: Ez itt az erdő, melynek ága mind. Ha megvágod, vércseppet sírva hint. Az erdő, melyben hogyha rezg levél, Nem harmat hull, de vér, de vér. de vér. jDagyogó tavasz fakadt 1919-ben a somogyi tájakra. Szabad­ságot, új életet hozott ez a tavasz. Uj életet, amely elkergette a her­cegeket, grófokat és a többi nép­nyúzó földbirtokosokat. Helyüket pedig egyszerű parasztok, eddig embernek sem vett cselédek foglal­ták el, akik azonnal hozzáláttak a parasztok új életformájának szer­vezéséhez és megalakították az első somogyi szövetkezeteket. Ezrek és ezrek fogadták mámo­ros lélekkel, daloló szívvel az új életet. S lehet-e csodálni, hogy a cselédek között ott haladtak a fa­lusi tanítók, ott haladt Krénusz János tanító is, akinek ez az új élet hozta az igazi emberi meg­becsülést. Lehet-e csodálni, hogy a cselédek között ott haladt Simon János szenyéri pap is, aki helyes­lőén emelte fel szavát, mert azt látta, hogy az eddig nyomorgó, nél­külöző cselédeknek ez az új rend szebb életet hozott. Ezrek jelentkeztek Somogyból és sok százan a marcali járásból a Tanácsköztársaság zászlaja alá, s áldozták életüket, amikor a prole­tárhatalomért kellett harcolni. Né­hány hónapig állt fenn a proletár­hatalom, s aztán a belső árulás és a külső túlerő megdöntötte. Horthy és bandája mindent elkövetett, hogy a Tanácsköztársaság emlé­két, a szabadság gondolatát kiirtsa a magyar népből. Sokezer embert halálra kínoztak, bebörtönöztek, de a szabadság gondolata ott ragyo­gott, ott élt még a legnehezebb időkben is a magyar népben... * * * T ovrencsics Jánosné úgy érez­nie, a szíve szakad meg, ami­kor szuronyos, kakastollas csend­őrök között férjét pillantotta meg. Keblére szorította kis gyermekét, úgy érezte, nem bírja ki élve. A szíve alatt hordott másik magzat most borzalmas tehernek tűnt, szo­rította, folytatta. Azután elsötétült előtte minden. Férje térítette ma­gához: — Nyugodj meg, csak ide visznek bennünket az iskolába, ki­hallgatnak, aztán jövünk haza. hi­szen nincs bűnünk — vigasztalta az ájuldozó asszonyt. Elvitték.. . Dr. Léhner, a marcali járás fő- szolgabírája, a Tanácsköztársaság le­verése után azonnal munkához lá­tott. Listát állított össze, s ennek alapján összeszedette a kommunis­tákat és azokat, akik szavakkal és tettekkel a munkások hatalmát tá­mogatták. A marcali járásbíróság fogházába került Simon János sze­nyéri pap, Krénusz János tanító, Lovrencsics János urasági cseléd, Kovács Péter parasztember, Nyári László. Berecz Károly, Decsy Im­re, Cséplő József, Garai Imre, ősz Ferenc. Banicz György, Stigler Im­re, Krausz Ferenc, Füle István, Kovács Zsira László és még sokan mások. így várta Marcali főszolga- bírája a Prónay-különítmény meg­érkezését. Simon János pap és Krénusz János tanító vigasztalták társaikat: — ne féljenek, hisz em­berek és emberek kezébe kerültek, nincs bűnük, tehát nem bánthatják őket. De ők nem ismerték még Prónayékat és gyilkos legényei­ket. .. Síró, jajgató asszonyok keresték fel dr. Léhnert, s a fehértollas bri- gantik vezetőjét, Prónayt, hogy en­gedjék be őket férjeikhez, testvé­reikhez. Néhány asszonyt beenged­tek a foglyokhoz, köztük volt Lov­rencsics Jánosné is. Kis motyójá- ban szegényes ételt vitt magával, amit az üres lakásban, kenyér- kereső nélkül készíteni tudott. Be­felé a saját lábán ment, de ki már ájultan hozták. A fehértollas bri- gantik, nemtörődve az ott lévő hoz­zátartozókkal, az udvarra hajtották a foglyokat, s ott valamennyit ól- mosvégű korbáccsal véresre ver­ték. .. Napok múltak el, senki nem tud­ta mi történt a foglyokkal. Csak suttogva merték beszélni az embe­rek, hogy esténként borzalmakkal telik meg a jelenlegi belső lakta­nya helyén lévő »vörös istálló«. Azt beszélték az emberek, oda hordják esténként a rabokat, s ott kínozzák őket halálra. így is volt. Aztán egy napon elhallgattak a jajgatások, megszűnt a foglyul ejtettek kínzása, néma lett a vörös istálló. De a fa­lak mind vérrel voltak tele. s min­den vércsepp szörnyű szenvedés­ről beszélt. Mi történt?... Csendőrök és fehértollas gyilko­sok próbálták elkergetni a hozzá­tartozójuk Után kiáltozó asszonyo­kat, gyermekeket, akik megrohan­ták a sápadozó főszolgabíró hiva­talát. — Mi van a férjemmel, hová tették gyermekeim apját?! — hang­zottak a kétségbeesett sikoltozások, s a gyilkosok tagadtak. — Nem tu­dunk semmit, innen már elszállí­tották a foglyokat — hazudták. De nem sokáig hazudozhattak. Kovács József kutyája a téglagyár melletti kukoricásban kikaparta gazdája holttestét, s fény derűit a kegyet­len mészárlásra. S az özvegyek, ár­vák most már csak azt kértéj-, hogy megkaphassák férjük, édes­apjuk holttestét, hogv emberi mó­don eltemethessék. Hosszú napok után engedélyezték csak, hogy aki felismeri hozzátartozóját, az elte- mettetheti... Borzalmakról beszélt a 30 mész­szel leöntött kommunista holttes­te. Lovrencsics Jánosné is ott volt a borzalmakkal teli gödörnél, s kereste egy élő és a szíve alatt hor­dott gyermekének apját. Amikor megtalálta, a szörnyű látványtól elájult. Kiszúrt szemek, levágott orr, fülek, szörnyen megkínzott test maradt csak az egykori cseléd- emberből. Ma 39 év után is csak zokogva tud emlékezni a szörnyű látványra. Simon János papot nyel­vénél egy tuskóhoz szegezték, meg­nyúzták, majd a marcali járásbí­róság udvarán lévő hársfák egyiké­re felakasztották. Kovács Zsira Lászlót is megnyúzták, s borzal­mas halállal halt meg valamennyi kommunista... A temetést csak éjjel engedélyez­ték. Koromsötét volt, hajnali három óra, amikor a temetőbe kísérték a halottakat. Odaérkezett Lovrencsics Jánosné testvérbátyja is, hogy el­búcsúzzon sógorától. Világosságot gyújtott, s benézett a nagyjából összetákolt koporsó oldalán, s amikor meglátta a borzalmasar megcsonkított holttestet, elvesztett* az eszét. Megőrült, s egy év múlv; meghalt ő is... 1919. augusztus 28 E napon halt mártírhalált a har mine kommunista, s ez a nap örök­ké fájó emlékként él a marcalial szivében. Soha nem tudták el felejteni az átélt borzalmakat, i elfeledni azokat, akik érettük ál dozták életüket. * * » A marcali temetőben hatalma fenyőfák aljában mártírol pihennek. Emlékükre a felszabadd lás után szobrot emeltek a mai caliak. A szobor karja vádlóan figyelmeztetően al hajdani vörös is tálló felé mutat, ahol a kommunii tákat halálra kínozták. Emlékezi* ez á szobor a szörnyű kínokra, am* lyeket a kommunistáknak 1919-be el kellett szenvedniük, s emléke: tét azokra, akik a szörnyűségek elkövették. Másra is emlékeztet a szobor. A ra, hogy néhány hónapja újra e lenforradalom támadt hazánkban, akkor is gyilkolták a kommunist kát. A szobrot is fölömé döntötte mert fájt nekik látni az 1919- kommunisták emlékét. Az ellenie radalmat leverték és azóta a szót újra áll, újból figyelmeztet be nünket arra, hogy ne legvünk > ha engedékenyek az ellenség] szemben. A szobor karja a temető felé mutat, talán figyelmeztetésül. 7 hány mártír sírját ellepi a gaz, mártír-sírok környékét benőtte fű. Néhány mártírnak hozzátar zója talán már nem él, vagy me sze lakik, nem tud eljönni a síroi gondozni. Fogadják meg a mar* KISZ-fiatalok, hogy ezentúl, aj virág nyílik, a mártírok sírján ha nem hervad el a virág, s n lesz olyan sír, amelyet gaz. v fű nőne be. Érezzék ezt a felad: megtisztelő kötelességüknek, üs amikor a mártírokra en kezünk, ne feledkezzünk r özvegyeikről sem. Lovrencsics no-sné második férje után kap hánvszáz forint öregségi segi ebből tengődik, nélkülöz beteg, szemére vak férjével. Rövidesei a tél. s nincs egy rendes, m ruhája. Amikor mártírjainkra lékezünk, s megfogadjuk, 1 méltók leszünk hozzájuk, fo juk meg azt is, hogy özvegyei emberi módon gondoskodunk, emlékezés csak így lesz méltc csak így lesz igazán teljes. Szalai Isis TTVY»YTYYYYYYYYYYYTYYYTYTYTYYYYYTTYYYTYTTYYYTYYYTYYYYTY»YY»TYYTYYYTTYYTTYT7YYYYYYYY"YYYYTYYYYYYYYY,VYYT»YYTY Hírek az ország minden részéből Csehszlovák tricotage anyag érkezett Csehszlovákiából a közelmúltban jelentős mennyiségű tiszta selyem, úgynevezett tricotage anyag érkezett. A szállítmányt a kereskedelem rö­videsen feldolgozza és így a közeli hetekben mintegy 50 000 női fehér­neműt hoz forgalomba. Az új cikket a szaküzletek és az állami áruházak fogják árusítani. Torta „szépségverseny“ A szépségversenyek sorozatában rövidesen a torták kerülnek a zsűri elé. Az Országos Udülővendéglátó Vállalat szeptemberben nagyszabású cukrászsütemény kiállítást rendez Keszthelyen. Előreláthatóan mintegy 30—40 féle aprósüteményt és tortát állítanak ki. A bemutatónak az lesz az érdekessége, hogy óvodásokat és iskolásokat kérnek fel zsűritagoknak és az a készítmény nyeri az első dí­jat, amely legjobban ízlik az apró­ságoknak. Jól vizsgáztak az idén az új »U-búzák« az állami gazdaságok nagyüzemi kísérleteiben Az állami gazdaságokban az idén már a gabonának több mint a felét kombájnnal aratták le és csépelték el. A kombájn-betakarítást azonban sokszor hátráltatja a megdőlt gabo­na. Ezért a gazdaságokban olyan jó búzafajtákat igyekeznek kinemesí­teni, amelyek termésmennyiségben és a termés minőségében nem ma­radnak el ai eddigi fajták mögött. Ugyanakkor erősebb a száruk, ke­véssé dőlnek meg. Ezt a követelményt eddig legin­kább az Udvaros Károly tudományos kutató által kinemesített, úgyneve­zett »U-búza« fajták közelítették meg. Az új fajtákkal már több év óta nagyüzemi kíséreteket folytatna s az állami gazdaságok. Az idei kísér­letekben különösen a »hortobágyi U-8« fajta vált be, amelyet mintegy hatvan gazdaságban, több mint 6000 holdon termesztettek. Az eddig be­érkezett jelentések szerint az új bú­za terméshozama több gazdaságban elérte, sőt meghaladta az eddigi jobb búzafajta, a »bánkúti 1201- méshozamát, s minőségben is v szik a bánkúti búzáéval. Az »U-búza« azonban egyes tegségekkel szemben kevésbé < állónak bizonyult, s ezért nem sét tovább folytatják. Mozgó totó-lottó kirendel vidéken A lottózók igényeinek kielég re a fővárosban és vidéken s; új totó-lottó kirendeltséget ny Sportfogadási és Lottó Igazga Ezek mellé most egy mozgó le is forgalomba állít. Egy autóbuszt alakítottak ál a célra. A kocsit szelvény árus rendezték be és hangszóróval szerelték. Ezenkívül az oldalai nyitható »asztalokat« erősí amelyeken a fogadók kitől szelvényeiket. A gépkocsi vide sárokra, kiállításokra, nagyobt ségekbe látogat el. A kitöltött és lottószelvényeket össze is

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom