Somogyi Néplap, 1957. július (14. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-03 / 153. szám

TE *1^ E Z E A földmüvesszövetkezetek is készülnek a nemzetközi szövetkezeti napra Július 7-én világszerte megünneplik a nemzetiközi szövetkezeti na­pot. Éhből a világot átfogó ünnepségből részt ikernek maguknak a mi hazánk szövetkezetei, a kisipari termelőszövetkezetek épp úgy, mint a földmüvesszövetkezetek. Az idén első ízben kapcsolódnak bele a nem­zetközi szövetkezeti nap ünnepségeibe a termelőszövetkezetek tagjai is. Megyénkben a nemzetközi szövetkezeti nap alkalmával minden nagyobb községben Összejöveteleket, ünnepi üléseket tartanak. Délután pedig különböző kulturális és sport rendezvények teszik színessé, gaz­daggá a nap ünnepi műsorát. Kaposvárott a szövetkezeti nap tiszteletére a honvád zenekar ze­nés ébresztőt tart. Aztán a KlÓSZ-szókházban gyűlnek majd össze a meghívottak, hogy meghallgassák Brachna János elvtársnak, a MB­S' , igazgató-elnökének ünnepi beszédét. Számos szövetkezeti dolgozó .veszi át kitüntetését ezen a napon. Ugyanis a földmüvesszövetkezetek, valamint kisipari termelőszövetke­zetek < ' a mezőgazdasági termelőszövetkezetek legkiválóbb dolgozói­nak ezen a napon adják át a kitüntetéseket, jutalmakat. A földműves­szövetkezeti dolgozók legjobbjai ezúttal első ízben kapják a szakma ki­váló dolgozója című kitüntető jelvényt. Kaposvárott e napon a földművesszövetkezetek kultúrcsoportjai nemes versengés keretében mutatják be majd tudásukat. Igen nagy érdeklődés előzi meg a lakócsai délszláv kultúregyüttes igen színes műsorát. A babócSai kudtúregyüttes «A száz forintos bankó« című vi­dám jelenettel lép majd a közönség elé. A böhönyeiek népi táncokkal, tréfás monológokkal szerepelnek. A megyeszerte ismert balatonlellei, marcali és tabi kultúregyüttesek szintén tudásuk legjavát kívánják majd nyújtani. A tentiek is elárulják, hogy a földművesszövetkezetek kultúrosai is ki ugarnak tenni magukért a nemzetközi szövetkezeti nap alkalmá­ból. ők is épp úgy, mint valamennyi mezőgazdasági tsz, kisipari szö­vetke' arra készülnek, hogy megmutassák, milyen erősek nálunk a szőve étetek; hogy hitet tegyenek a nemzetközi szövetkezeti napon is a szövetkezés gondolata mellett. Dévai Zoltán. RÖVIDEN i Pillanatkép a lengyeltóti ruházati boltból Rend a lelke mindennek — tartja ja közmondás és nyilván ezt tartják ,a Lengyeltóti fmsz ruházati boltjá­énak dolgozói is. Mert való igaz, hogy Iaz, aki belép az említett üzletbe, azt I hiszi, hogy patikában van. Rend, I tisztaság fogadja a belépőt, no és a i elárusító udvarias hangja. Hetipiaci nap lévén, sokan vannak laz üzletben. De alig lépünk a pult } közelébe, máris felénk száll a szó: ( bocsánat, egy kis türelmet kérünk, azonnal végzünk, s kiszolgáljuk önt (is. ^ J Figyeljük a vevőket. Meglátszik, '.hogy itt a nyár. A kartonruháknak \van a nők körében a legnagyobb \kelendősége. De nem is csoda, mert \140 forintért igen tetszetős, ízléses Újjáalakult a barcsi földműves- szövetkezetnél korábban jól műkö­dött kul túrcsoport. A lelkes kuli úr­gárda, július 20-án mutatja be mű­sorát a barcsi közönségnek. III. típusú termelőszövetkezeti cso­porttá -alakult át a korábban ered­ményesen működött, kilenc tagból ál­ló barcsi gyümölcstermelő szakcso­port. Lesz elegendő cirok. A lakócsai földművesszövetkezet is hozzásegíti ehhez a megyét azzal, hogy a község­től kapott öt katasztrális hold tar­talékterületen cirokot termel, milyet saját seprűgyártó üzemében kíván majd feldolgozni. * * * Száz vagon új burgonya exportá­lását vállalta a homokszent györgyi földművesszövetkezet. Exporttervü- ket hamarosan teljesíteni is fogják. és jo minőségű kartonruhát lehet vá­sárolni. Ilyet vett például Semsi \ Istvánná gyugyi vásárló is, aki a tá- \voli községből jött be a lengyeltóti boltba, mert hát ennek az üzletnek messze is jó híre van. A vásárlók között öreglaki, buzsáki, sőt szöllős- györöki vevőt is találtunk. A bolt vezetője, Bánhegyi Ferenc és munkatársai egy pillanatra sem állnak meg. Csomagokba kerül a méteráru, a kész férfiruha, a leány­ka szandál, s a következő pillanatban már újabb vevőkkel foglalkoznak az elárusítók. Azt mondottuk, híre van lengyeltóti ruházati boltnak. Nem is csoda, Bánhegyi Ferenc és mun­katársai fáradságot nem ismerve dolgoznak azért, hogy bebizonyítsák milycnúek kell lennie a szocialista kereskedelem és a vásárlók viszo­nyának. Eddigi jó munkájukkal már példát is mutattak erre. — Somogvtarnóca földművesszö- vetkezeti tagsága társadalmi munká­val korszerű parkosított kömyékű te­kepályát épített. — Régi kívánsága teljesült Barcs lakosságának egy új húsbolt létesíté­sével. A község egy részének eddig mintegy négy kilométert kellett gya­logolnia, hogy elérje a legközelebbi húsüzletet. Ma még főként csak tataroz, holnap talán már épít is a MÉSZÖV építési osztálya MÉSZÖV ÉPÍTÉSI OSZTÁLY. Bár sehol nem hirdeti ezt a vállalatot cégtábla, talán nem is sokan tudják, hogy van, mégis létezik. Nemrégi­ben a MÉSZÖV igazgatósága, telje­sen öntevékenyen, a szükségesség el­vétől vezérelve hívta életre. A meg­alakulás óta mindössze két hónap telt el, s ez a két hónap is azt bizo­nyítja, nem volt kár az újat keresni, amikor a semmiből megteremtette ezt a szövetkezeti részleget. Az alakulásnál csak körvonalak­ban bontakoztak ki a tervek. A cél­kitűzések legfőbbje az volt, hogy a földművesszövetkezetek tatarozási és karbantartási munkálatainak kivi­telezését a jövőben saját maga oldja meg a MÉSZÖV. Szükség is volt er­re, mert bizony némely földműves- szövetkezetre ráfért a Itatarozás. A múlttól örökségbe kapott üzletek némelyike bizony nem felel meg a szocialista kereskedelem követelmé­nyeinek. A földművesszövetkezeti felvásárló telepek, irodák átépnese is nagyon sok helyen időszerűvé vált. Ki végezze el ezt a munkát? A múltban az volt a helyzet, hogy az állami építőipari vállalatoknak ilyen kisebb munkák elvégzésére nem volt kapacitása. De nem is fizetődött vol­na ki nagy költséggel felvonulni egy-egy kisebb szövetkezeti tataro­záshoz. A MiESZÖV építési osztályának ez a fő feladata, hogy ezeket a koráb­ban nagy gondot okozó problémákat segítse megoldani. Az építési osztály­nak ma már mintegy nyolcvan dol­gozója közül akad kőműves, ács, asz­talos és minden olyan mesterember, akinek a munkája alkalmas arra, hogy szeooek, tetszetősebbek legye- nék a földművesszövetkezetek bolt­jai, áruházai, épületei. A földművesszövetkezetek idei be­ruházási kereteinek csökkentése ugyan jórészt keresztülhúzta a ME- SzuV építési osztályának talán túl­zottan is merész terveit. Elég csak e tervekből egyet kiragadni. Készen volt már a csokonyavisontai gyógy­fürdő korszerűsítési terve szállodá­val, a jelenleg eléggé szegényes für­dő helyén korszerű medencével ta­lálkozunk a tervrajzban. Szigetvári György mérnök, az építési osztály vezetője nem szórta ugyan a szövet­kezet pénzét ennél az elég jelentős beruházásnál, de mégis mindenre gondolt. Most, hogy ez a nagyszabású terv halasztást szenvedett, azért nem ma­radt tétlenül az osztály. Jelenleg a legnagyobb munka a Siófoki Föld­művesszövetkezeti cukrászda építése. Ennél a munkánál »vizsgázik« vég­eredményben az építési osztály, elő­reláthatóan jól, mert hisz annak ide­jén mindenki tagadta azt, hogy má­justól júliusig meg lehet valósítani ezt a létesítményt. Aki ma Siófokon jár, az látja, hogy egy-két hét és az egykori tanácsház helyén egy mo­dern, a nemzetközi forgalom igé­nyeinek is megfelelő cukrászda nyí­lik majd meg. Ezt a munkát az épí­tési osztály dolgozói végezték, s az sem látszik meg, hogy menet közben csökkent a beruházásra szánt összeg. Számos kis építkezésen, átalakítá­son dolgoznák ma az építési osztály kőművesei, festői. Néhány nap múl­va készen lesz a balatonboglári cuk­rászda is. Aztán ha ezek a munká­latok befejeződtek, akkor tsiem tét­lenkednek majd az osztálynál, ahol kidolgozták már a tervéket, hogy olyan építőipari termékeket fognak gyártani, amelyet a földművesszö­vetkezeti építőanyag telepek a lakos­ság igényeinek kielégítésére hoznak majd forgalomba. így készül majd rövidesen egyik telepen tűzifából parketta. Egy másik terv sze­rint a most kikísérletezett és jól be­vált KASPE-tégla gyártása is hama­rosan megkezdődik. Még ebben a tervnegyedben elkészül majd So­mogybán a földművesszövetkezet építési osztályának kezdeményezésé­re az első KASPE-téglából gyártott lakóház, mint mintapéldány, hogy aztán meginduljon a sorozatgyártás. KI HINNÉ, hogy mi mindenre gondja van a mi megyénkben is a földművesszövetkezeteknek, ame­lyek — mint az építési osztály pél­dája is bizonyítja — keresik, kutatí- ják a feladatokat, hogy miként tud­ják segíteni a földművesszövetkeze­tek a termelőszövetkezetek, a dolgo­zó parasztok munkáját. — Kovács — Nem mástól várják a segítséget a böhönyeiek Az a megnövekedett építkezési kedv, amely manapság megmutatko­zik városokban és falvakon egyaránt, fokozott feladatokat ró a földműves- szövetkezetekre is. Minden eddigi­nél nagyobb forgalmat bonyolítanak le a földmüvesszövetkezetek Tüzép- telepei, amelyek csak nagy nehézsé­gek árán tudják kielégíteni a dol­gozó parasztság igényeit. Kevés a tégla. Hány meg hány helyről érkezik ez a panasz. És a Somogy megyei téglagyárak hiába teljesítik akár túl is terveiket, az egyre növekvő téglaigényt kielégíte­ni csak nem tudják. Mit tehet ilyen­kor egy ügyes földművesszövetkezeti ügyvezető. Keresi, kutatja a megol­dást, hogy a földművesszövetkezet miként lehetne a dolgozó parasztság segítségére. — Ha nincs tégla és csak korlá­tolt mennyiségben kapunk, akkor készítünk magunk — mondotta Sza­bó György, a böhönyei földműves­szövetkezet igazgató-elnöke. Tudta, hogy Böhönye közelében, a marcali országúton hajdanában egy »ma­szek« téglaégető működött. — Ezt kéne szövetkezeti kezelésbe venni, s akkor évenként vagy félmillió téglát lehetne juttatni terven felül a föld­művesszövetkezet vásárlóinak — mondotta. Az elhatározást aztán tett követte, s a Böhönyei Földművesszövetkezet­nél egy-kettőre megtalálták a tégla­égető megteremtéséhez szükséges anyagi alapot. A föidművesszövetke- zet tagjai mintegy 15 000 forintot adtak össze célrészjegy formájában. Ezzel az összeggel vágtak neki a fél­millió tégla égetésének. Azóta már füstölög is talán a bö­hönyeiek téglakemencéje. Nem so­kára izzik, pirosodik a kemencében a tégla, hogy aztán mihamarabb odakerüljön a TÜZÉP-telepre, illet­ve azokhoz a termelőszövetkezeti és egyéni dolgozó parasztokhoz, ahol erre a fontos építkezési anyagra leg­nagyobb szükség van. A böhönyeiek példája bizonyítja, hogy földművesszövetkezeteinknek nem mástól kell vámidk a segítsé­get, hanem öntevékenyen, maguknak kell megtalálni adott esetben a he­lyes utat a cselekvésre, mint azt ők is tették. Ez is a földművesszövetkezetek feladata Itt az érlelő nyár. A földeken egy­re sokasodó gabonakeresztek épp­úgy, mint a kertek, gyümölcsösök fáinak előreláthatólag gazdag termé­se is figyelmeztetőül szolgálnak föld­művesszövetkezeteink számára, hogy az ajtón bekopogtatott a földműves­szövetkezeti munka egyik legfonto­sabbika: a felvásárlás. Nem újkeletű munka ez, hosszú esztendők gazdag tapasztalata áll a felvásárlás terén a földművesszövet­kezetek mögött. Szinte valamennyi mezőgazdasági termék felvásárlása hosszabb vagy rövidebb ideig a föld­művesszövetkezetek feladatkörébe tartozott, vagy tartozik még ma is. És mégis ebben az esztendőben a fel­vásárlás még fontosabb feladattá lé­pett elő, mint eddig volt. A begyűj­tési rendszer megszűnése egyúttal azt is jelenti, hogy a falvakon jelent­kező tetemes mennyiségű mezőgaz­dasági terméket, melyet dolgozó pa­rasztságunk most vagy a közeljövő­ben áruba bocsát, a földiművesszö- vetkezeteknek kell felvásárolni, s kell ezeket az árukat a falvakból a városokba eljuttatni. Földművesszövetkezeteink az új­keletű felvásárlási munkát illetően sok helyen azt vélték: fog ez menni magától is. Egy bizonyos nemtörő­dömségre okot adott az a tény is, hogy például a tojásbegyűjtés meg­szűnése óta általában emelkedett a felvásárolt tojás mennyisége. Ez az egy példa azonban nem adhat elbiza­kodottságra okot. Mert ha a földmű­vesszövetkezeti felvásárlók azt hi­szik, hogy a felvásárlási munka au­tomatikusan meg fog oldódni, akkor könnyen tévedésbe esnek. Most, ami­kor például a gyümölcsfelvásárlás kezdetén állunk, éppen a cseresznye és a meggy felvásárlásának esete bi­zonyítja, hogy nem lehet mindent a véletlenre bízni. A várakozástól messze elmarad a meggy felvásár­lása, s ha nem sikerül pótolni a hiá­nyokat, aziaz felvásárolni a tervezett mennyiséget, jelentős valuta kiesést jelent az országnak. Még ennél is nagyobb bajt jelentene, ha földmű­vesszövetkezeteink nem készülnének fel már most a gábonaneműek fel­vásárlására. Az e téren mutatkozó kiesés ugyanis veszélyeztetné a dol­gozók kenyérellátását. CfMdizűn Q Nehéz kenyér az én mesterségem, különösen amióta a földművesszövet­kezetek megtudták, hogy miért firta­tom ügyes-bajos dolgaikat. Akár hiszik, akár nem, az elmúlt két hét alatt — alig sikerült valami hibát felfedeznem. Ez annyit jelent, hogy vagy az én lá­tásom romlott meg, vagy pedig, — és szeretném remélni, hogy ez így van — csökkennek a bajok, hibák. Persze jobban örül az ember lelke, ha éppen a jóról beszélhet. Ezért is mondom el, hogy Barcson a fcldmű- vesszövetkezet megnagyobbított cuk­rászdájában milyen rendet és tisztasá­got találtam, s ráadásul a két és fél dekás fagylaltgombóc, mint az után- méréskor kiderült, fél dekával még több is volt. Pedig nem is én mentem be fagylaltért, hanem két kis fiúcskát küldtem be vásárlóként, akik jutalmul aztán megehették a jól megmért csú­csokat. Persze Barcson sem minden arany, ami fénylik. Az FJK adminisztrátornőjé­nek frizurája ugyan csodálatosan szép volt, bizonyítva azt, hogy a barcsi Fi­garó érti a mesterségét a gyengébb nem hajviseletét illetően is. Miért nem tetszett nekem ez a női fej­dísz? Elárulom, azért, mert az emlí­tett kartársnőre kerek egy órát vártam, < amíg megtaláltam. Kiderült, hogy mun­kaidő alatt ült a fodrásznál őkelme. Az Is igaz, hogy az FJK-nál ebben az idő­ben senki nem volt otthon. Úgy látszik, Barcson is áll a közmondás: nincs ott­hon a macska, cincognak az egerek. Erről jut eszembe, hogy az egerek ugyan nem. de a legyek ugyancsak vi­dáman szállnak szendvicsról-szendvics- re Csurgón a vasútállomással szembe­ni italboltban. Kérdezhetné bárki, miért nem teszik borítólap alá, hisz azért van ott az üveg konzol. Hát én elárulom/ wi elávLLlja Üveg alatt Csurgón az említett boltban a konzerveket tartják. Kedves italbolt­kezelő elvtárs! Én nem azt mondom, hogy a konzervet tegye oda a legyek­nek prédául, de higgye el, hogy annak kevesebbet ártanak, mint a szendvi­cseknek. Egyezzünk meg abban, hogy ezután a kiflik, zsemlyék, szendvicsek kerülnek az üveglap alá. Jó? Igaz ugyan, hogy nem a külső teszi az embert, de hát az igazat megvallva, nekem mégsem tetszett a somogysárdi földművesszövetkezet ruházati boltjá­nak külleme. Én lepődtem meg legjob­ban, hogy a kívülről igen elhanyagolt, semmitmondó, porosodó kirakató bolt­ban belül rendet, figyelmes kiszolgálást és jó kereskedőket találtam. Föl is tet­tem a kérdést a bolt vezetőjének: Miért nem csinál kirakatot? — Csinálnék én kérem, szívesen. Higyjék el, szégyelem, hogy nem lehet a kirakatba árut elhelyezni. Nézzék meg a polcainkat. Kaphatnak mindent, amire csak szükségük van. Van árunk bőven, szívesen is propagálnánk ezeket az árukat kirakatainkban, hadd lássák, akik arra járnak. De megtehetem-e, amikor a kirakatom használhatatlan? Beázik, s ha egy kocsi vagy autó el­megy az országúton, akkor ennek nyo­mán ujjnyi vastagságban üllepedig le benne a por. Mondanom sem kell, hogy az áru tönkremenne benne. Ezt a luxust ugye nem engedhetjük meg magunk­nak — panaszolta. Igaza van a boltvezetőnek. Ezért nekem volna egy javaslatom. ML lenne, ha ezt a kirakatot a Somogysárdi Földműves­szövetkezet megcsináltatná? Remélem, mikorra legközelebb ismét szólni fogok, addigra a tarsolyomban lesz a sárdi szövetkezet vezetőjének erre vonatkozó álasza is ...

Next

/
Oldalképek
Tartalom