Somogyi Néplap, 1957. július (14. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-10 / 159. szám

cA tmlßmüjuf h tßßlimka oiJxiq/ibdL.. TUDÓSÍTÁSOK A XXL SZÁZADBÓL Óriás- és törpetelevizorok V. A. Kotyelnyikov akadémikus elbeszélése nyomán Miközben a tudós a rádiótechnika fejlődéséről, az ultrarövid hullámok meghódításáról beszél, megnyílnak előttünk egy tudományos-fantaszti­kus regény eleven oldalai. Nézzük, mivel is ajándékozza meg a XXI. század rádiótechnikája min­den’ >i életünket. z egyik munkaszünnap regge­lén eszünkbe jut, hogy tegnap elfe­lejtettük megbeszélni barátunkkal a mai túrát. Felvesszük az éjjeliszek­rényen fekvő, cigarettatárca nagysá­gú készüléket. Ez egy televíziós adó­vevő, amellyel ma már kivétel nél­kül mindenki rendelkezik. Beállítjuk barátunk hívószámát és megnyomjuk a hívógombot. A készülék zöldes­színű ernyőjén világos sávok gyúl- nak rövid megszakításokkal. Ez azt inti, hogy a hívókészülék fog­lalt, oarátunk mással beszél. A ké­szülékeket azonban úgy szerkesztet­ték meg, hogy barátunk már tud a hívásról. Most már egyedül tőle függ, bekapcsol-e minket a beszélge­tésbe, vagy kissé megvárakoztat — amíg előző beszélgetését befejezi. Úgy látszik, nincs előttünk semmi titkolni való ja, mert bekapcsol. Ké­szülékünk ernyője megvilágosodik, s megjelenik rajta egy ismerős arc, amelyet az elektronikus fény olyan élesen rajzol meg, hogy a kis kép ellenére barátunk valamennyi szem- piláját és szeplőjét megszámolhatjuk. Ezzel egyidejűleg a hangját is meg­halljuk. Kiderül, hogy barátunk ugyanarról a témáról: a túráról be­szélget ismerősével. Barátunk befejezi a mondatot, s az ernyőn megjelenik az ismerősének az arca, akivel beszélget. Amikor pedig mi kezdünk beszélni, az ernyő nem halványodik el. Mindkét arcot látjuk, barátunkét, meg ismerősét is. Arckifejezéseiket figyelve, talán ép­pen arra gondolunk, hogyan tudtak a XX. század derekán az emberek, ha nem is rádión, de telefonon be­szélgetni anélkül, hogy beszélgetőtár­suk arcát látták volna! Hiszen ez annyira fontos! Vita kerekedik a túra útvonaláról! Meg kell nézni a térképet. Bármeny­nyire is éles a kép, a moszkvai te­rület levelezőlap nagyságú térképe nem a legjobb segédeszköz az autó­túra útvonalának pontos megjelölé­sére. Bekapcsoljuk a szoba-televizort, amelynek ernyője az egész falat el­borítja. s megjelenik előttünk a tér­kép, amely a Moszkvától 100 kilomé­terre táborozó barátunk sátrában van. Megállapítjuk az útvonalat, mintha mind' a hárman egy asztal fölött hajolnánk a térkép fölé. ... A kirándulás remekül sikerült. Csak az a kár, hogy szerettük volna megnézni a központi Lenin-stadion- ban délután sorra kerülő labdarúgó­mérkőzést. Dehát, miért ne néznénk meg legalább zseb-televizorunk se­gítségével? Bekapcsoljuk a készülé­ket, s az egyik volgai víztároló szik­lás partján ülve, a tavaszi erdő cso­dálatos illatú levegőjét szíva, figye­lemmel kísérjük a labdarúgómérkő­zés minden mozzanatát. * * * — Igen — mndja Vlagyimir Alekszandrovics Kotyelnyikov — vi­tathatatlan, hogy a XXI. században lesznek kabátzsebben elférő törpe­televizorok és többnégyzetméteres ernyőjű óriásvevők. Az ernyő nagy méretei nem követelik meg, hogy maga a készülék is nagyméretű le­gyen. A jövő televizora lapos lesz, mint egy festmény. SZÖRNYŰ KÖVETKEZMÉNYEK - MEGRÁZÓ BIZONYÍTÉKOK írta: Korabelnyikov Alekszandr Oszipovszkij, a moszkvai orvostudomá­nyig főiskola docense kísérleteket végzett, hogy megál­lapítsa: milyen változások tapasztalhatók az állatok­nál és utódaiknál rádióaktív besugárzás hatására. Az orvos fehér patkányt és tengeri malacot 800 röntgen sugár erősségű kobalt hatása alatt tartott. A sugárzás után az állatokat visszarakta a ketrecbe. A patkányok és malacok mozdulatlanul ültek a sarok­ban, s még az ételért sem nyúltak. A második és har­madik nap az állatok életfunkciói újból normálisan folytak, az ötödik napon azonban nagy meglepetés várta a laboratóriumba lépő kutatót. Az állatok tel­jesen megváltoztak. Szőrzetük felborzolódott, fejük rángatózott. Ez az állapot 8—14 napig tartott, majd az állatok elpusztultak. A boncolások szemléltetően bi­zonyították a sugárzás romboló hatását. A gyomor­nyálkahártya és a bélrendszer szétroncsolódott, a tüdő­iben és a herékben vérömleny keletkezett. A sorozatos tapasztalatok most már megkönnyítették a választ er­re a kérdésre is: milyen hatást gyakorol a rádióaktív sugárzás az utódokra? Oszipovszkij az állatok tervszerű keresztezése után megállapította, hogy a sugárzás különféleképpen hat. Előfordult, hogy az állat meddővé vált, s ha a szülés rendesen folyt is le, az utód csigolyái rendellenesen fejlődtek. Másik alkalommal 25—30 nap után minden szőrzet lehullott az újszülöttről. Oszipovszkij az első nemzedék után folytatta kí­sérleteit. Ezzel újabb nagyjelentőségű felfedezést tett: egy besugárzott állat harmadik nemzedéke már torz­szülött volt. Előfordult, hogy az utódoknak csak há­rom lába nőtt, idegrendszere pedig teljesen elfajult. Más egyedeknél a fog olyan gyorsan nőtt, hogy szét­feszítette az állkapcsot. Az állatokon végzett kísérletek rendkívül tanul­ságosak — mondotta Oszipovszkij. A tapasztalatok nemcsak a tudósokat, hanem mindenkit nyugtalanság­gal kell, hogy eltöltsenek az emberiség jövője érdeké­iben. A szovjet orvos kísérletei a rádióaktív anyagok hatásának szörnyű következményeit hozták felszínre, és megrázó bizonyítékokkal szolgáltak a rádióaktívi- tás embertelen hatásáról. TUDJA-E, HOGY ... a fizikusok elektronikus szá­mológéppel most ismét kiszámítot­ták a föld sugarát az Egyenlítőnél. A kapott érték 6,378.388 méter, vagyis 128 méterrel kevesebb, mint a régi érték. ... az atom oly parányi, hogy nem figyelhető meg a legtökélete­sebb mikroszkóppal sem; egyetlen csepp vízben az atomok száma 6,000000000000ooooooooo (21 nulla). ... ha a földgömböt egy pókhálószállal körülfognánk, a pókhálószál súlya 450 gramm lenne. Viszont, ha egy pókhálószálat a hozzánk legköze­lebb lévő állócsillaghoz, az Alfa Centauri-hoz vezetnénk, a szál sú­lya elérné az 500 000 tonnát. ... Kittinger amerikai repülő új magassági rekordot állított fel, ami­kor egy héliummal töltött gömbbel 32 000 méter magasságba emelke­dett. A régi rekord 23 150 méter volt. Ä Stroncium 90 útja a bombától a dudlisüvegig Atomkísérlet: valahol, távol a la­kott helyektől, miután a legaprólé- ikosabb óvintézkedéseket is meg­tették, felrobbantanak egy bom­bát. os<< 'odpercenkénti 28 méteres se­l6e. igei hatalmas felhő emelkedik a le vegőbe, s körülbelül 8 000 méter magasságban gombaalakot ölt. Fél­órán belül már 50 000 négyzetméter terület fölött terjed szét (példa az 1954. március 1-én ledobott hidro­génbomba), majd fenn, a sztratosz­férában lassan szétoszlik. E felhő rádióaktív anyagokat is tartalmaz, amelyek között kétségkí­vül a stroncium 90 a legfélelmete­sebb. MI A STRONCIUM 90? Olyan aktív elem, amely Marc Lefort, a Rádiumintézet munka­társa szerint a nukleáris anyagok hasadásánál keletkezik és amelynek periódusa (az emberélet időtarta­mához viszonyítva) aránylag hosszú: 19,9 év. A stroncium 90 a calciumé­z hasonló kémiai tulajdonsá- kal rendelkezik, ami a többi kö- azt jelenti, hogy ugyanúgy le- dik az emberi szervezetben, a calcium. A stroncium 90 azouoan a calciumtól eltérően béta­részecskéket sugároz ki. HOGYAN ALAKUL ÁT? A stroncium 90-et tartalmazó rá- diöaktív részecskék néha 6 hónap­nál tovább Is a sztratoszférában (több mint 11 000 méter magasság­ban) maradnak, s megkönnyítik a "•’hők képződését azáltal, hogy elő­tt ik az atmoszféra ionizálódását jlhők, amelyeket a légáramla­ta . magukkal sodornak, később a robbanás helyétől távol és nagyso­kára a robbanás után eső, jégeső, vagy hó formájában hullanak le. A stroncium 90 az esővel, a hó­val, vagy a jéggel a földekre, a ker­tekre, a legelőkre hull. Ott van a sárgarépán, a káposz­tán, a salátán. A lucernán, a 'fűvön úgyszintén. De míg az ember legfeljebb egy fej salátát, vagy néhány deka sár­garépát eszik, a tehén szünet nél­kül legeli a füvet, tejet adó leg­főbb táplálékát. A tehén valósággal konzerválja a *• iben a stroncium 90-et. >K jl első hirosimai atomrobbanás ct, 1945-ben, az emberi szervezet­ni gyakorlatilag nyoma sem volt a stroncium 90-nek. 1954. március előttig nem sokat változott a helyzet: a hirosimai rob­banás életbenmaradt, d'e később el­hunyt áldozatainak boncolásánál csontjukban calciumgrammonként 0,03 micromicrocurie (a stroncium 90 kisugárzásának intenzitását calcium- grammal mérik) stroncium 90-et ta­láltak. 1954. márciusában a Bikini-szige­teknél hajtottak végre robbantási kísérletet. 1955. december után Bos­tonban (Egyesült Államok) két 15 napnál fiatalabb csecsemő hullájá­ban calciumgrammonként 0,7 és 0.45 micromicrocurie stroncium 90-et fe­deztek fel. 1954-től 1956-ig a newyorki tej stroncium 90 tartalma calciumgram­monként, tehát literenként 0-ról 3 micromicrocuriere emelkedik. A Svájcban készült sajt 9—11 micromicrocurie stroncium 90-et tartalmaz calciumgrammonként. HOGYAN ÉRVÉNYESÜL A STRONCIUM 90 HATÁSA? A stroncium 90 a tejjel annál .könnyebben jut a szervezetbe, mi­vel vegyül a tej proteinjeivel. Az emésztőcsatornába ikerülő stroncium 90 negyedrésze a vérbe jut és mint calcium lerakódik a csontban. A többi kikerül a szerve­zetből, anélkül, hogy elvesztené ha­tóerejét. A csontban lerakódó stroncium 90 állandóan bétarészecskékkel bombázza egyrészt a csontvelőt, amely a csont regenerálódásának alapja. Ebből következik, hogy; — egyrészt csökken a vörössejt- ■képződés, tehát fellép a fehérvérű­ség veszélye; — másrészt zavar áll be a csont­hártya fejlődésében, s csontrák ve­szélyével kell számolni. Előfordulhat, hogy a stroncium 90 hatása csak hosszú évek múltán je­lentkezik. HOGYAN VÉDEKEZHETÜNK? A stroncium 90 ellen, hosszú pe­riódusa következtében, pillanatnyi­lag az orvostudomány nem képes védekezni. Legfeljebb megkísérelhetjük, hogy a szervezetbe óvatosságból több calciumot juttatunk és így esetleg sikerül a calcium és a stron- cium cseréjét a szervezeten belül a maximumra fokozni. Am a cal­cium adagolása maga is kényelmet­lenségekkel jár. MILYEN MENNYISÉGBEN VESZÉLYES? A világ különböző részein min­tákat vettek a tejből. Sehol se ta­láltak olyan tejet, amelyben ne lett volna stroncium 90. Az egész világon nyilvántartást kezdtek a stroncium 90-ről. A stroncium au maximálisan meg­engedett százalékát calciumgram­monként 1000 micromicrocurieben állapították meg »-olyan felnőttek­nél, akik a veszélyről tájékozottak és orvosi felügyelet alatt állnak.-« A lakosság többi részénél a szak­emberek véleménye szerint, a meg­engedett maximum nem haladhatja meg a 100 micromicrocuriet és Ka a szervezet csak tizedrészét tar­talmazza e mennyiségnek, kezdődik a veszély, közbe kell lépni. Nos, a stroncium jelenlegi kon­centrációja az emberek csontjában calciumgrammonként már túllépte az 1 micromicrocuriet. Egyébként az a vélemény, hogy miután soká tart, amíg a rádióaktív por a föld színére ér, csupán az 1955. előtti robbanások melléktermékei­nek bevitele a gyomorba calcium­grammonként 5 micromicrocuriere növelheti az .emberi szervezet átla­gos stroncium 90 tartalmát. (Az -Hu man ité«-ből) /QSCéctegcS Hidromechanikus számfejtés Lengyelországban A lengyel bányákban már har­madik éve alkalmazzák a hidro­mechanikus szénfejtést. A válla­latokat hazai gyártmányú komp­lex hidraulikus gépekkel látták el. A lengyel konstruktőrök 64 atmoszféra víznyomással működő vízágyúkat szerkesztettek. Az egyik ilyen berendezést a Német Szövetségi Köztársaság szénbánya iparának szállították. Nemrégen Kipróbáltak egy 300 atmoszférás víznyomással működő vízágyút, amelynek segítségével a kemény rétegekben is könnyen fejthető a szén. Lengyelországban sokat tettek a hidraulikus szénbányászat érde­kében. Némelyik hidraulikus szi­vattyú 700 méter mélységből nyomja a szenet a felszínre. APRÓSÁGOK A JÖVÖ NYERSANYAGA Amikor csak egyszerűen a mű­anyagról beszélünk, valami töré­keny, egyáltalán nem tartós árura gondolunk. Véleményünk azonban egyszerre megváltozik, ha végig­járjuk a műanyagkutató tudomá­nyos intézet laboratóriumait. Az új­ságíró végig is ment a helyiségeken, s a zajtalanul működő műanyag­fogaskerekek, erős műszövetek és műanyagfonalból szőtt szőnyegék láttán kellően értékelni tudja a műanyaggyártás jelentőségét. A műanyag nagyszerűen helyette­síti a legfinomabb mahagóni-fát is. Ezt ízléses bútorok bizonyítják, amelyek művészi kidolgozásukkal a legtökéletesebb asztalosmunkára emlékeztetnek. Mellettük savszállí­tó csövek fekszenek, amelyeket, ha fémből készülnének —, már régen kimart volna a sav. A műanyag azonban ellenáll a savhatásnak is. Hogyan készül a műanyag? A kő­szénkátrányból nyert szürkésszínű homokszeme,sés port présformába öntik, majd a massza a nagytelje­sítményű hidraulikus sajtó nyomásá­ra formát ölt. Az intézet munkatársa egyszerű szavakkal így jellemezte a műanyag jelentőségét: rendkívül olcsó, min­denki számára elérhető, nagy jövő áll előtte. GÉPKOCSIVEZETŐKNEK A Motor című angol folyóirat olyan szerkezetről ad hírt, amely megszünteti az autóreflektorok va­kító hatását. A szerkezet nem más, mint sárga üvegernyő, amelyet a reflektorüveg alá csúsztatnak mozgó-gyűrű segít­ségével. Az ernyőt egy csuklós ru­gószerkezet vízszintes helyzetben tartja. Amikor az ilyen ernyővel felszerelt autó egy másik járművel találkozik, a vezető megnyom egy gombot, s működésbe lép a reflek­torban lévő szerkezet, amely függő­leges helyzetbe állítja a sárga er­nyőt. A fény a sárga üvegen hatol át s annyira elveszti erejét, hogy nem vakítja a szembejövő jármű vezetőjét. REPÜLŐCSÓNAK Floridában egy amerikai mérnök érdekes »repülőcsónakot” készített. A repülőcsónakot egy motorcsónak 40 kilométeres sebességgel vontatja, 2—3 méterre a víz színe fölé emel­kedik, háromágú helikopter légcsa­var segítségével.-ÁZSIAI NÁTHA” SAN-ERANCISKOBAN San-Franciskóból közlik, hogy az Egyesült Államokban június 11-én »ázsiai-nátha-« tüneteit észlelték. Az ázsiai kontinensen, mint ismeretes, vadul dühöng a nátfraláz. Az Egyesült Államokban úgy vé­lik, hogy minden óvintézkedés elle­nére Manilából a »President Cle­veland” hajón hurcolták át a jár­ványt. Ezen a hajón három hét alatt 96 utas betegedett meg. A hajóorvos közölte, hogy a betegek igen rosz- szul érezték magukat, rendkívül magas lázuk volt és teljes apátiá­ba süllyedtek. Az antibiotikumok nem segítettek rajtuk. A NAPFOLTOK OKOZZÁK A TORNÁDÓKAT? Edward Brooks amerikai geofizi­kus newyorki televíziós adásában azt állította, hogy az Észak-Ameri- kában dühöngő számos tornádót a jelenlegi erős napfolttevékenység váltotta ki. A tudós szerint a két je­lenség között feltétlenül összefüg­gés van, csak azt nem lehet még megállapítani, milyen. 1670 MÉTERES HlD A Kínai Népköztársaságban a kö­zeljövőben átadják rendeltetésének az 1670 méter hosszú Jangce hidat. Ez a híd nemcsak Kína, hanem a világ legnagyobb hídja lesz. RENDSZERES MEZŐGAZDASÁGI ADÁSOK A NÉMET TELEVÍZIÓBAN Hans Höschel, a német televízió szerkesztőségének vezetője a követ­kezőket mondta erről a kérdésről: — Nálunk — szemben Nyugat-Né- metcrszággal — az állam és a kor­mány különleges támogatást nyújt a mezőgazdaságnak. Ezt bizonyítja a mezőgazdasági adásolj: bevezetése a német televízióban is. Ennek a mű­sornak az a célja, hogy segítséget nyújtson fontos agrárpolitikai fel­adatok megvalósításához, mint ami­lyen például a termelőszövetkezetek megerősítése és továbbfejlesztése, a piacra-termelés növelése, vagy a me­zőgazdasági nehéz testi munka meg­könnyítése a gépek és szerszámok helyes használatával. A rádióval szemben megvan az az előnyünk, hogy a kimondott szót hatásosan tud­juk megfelelő képekkel kiegészíteni. — Ezért kihasználunk a távolba­látás nyújtotta minden lehetőséget — a stúdióban tartott szemléltető elő­adásoktól kezdve a közvetlen közve­títésig a répaföldről —, hogy most már több mint 200 000 falusi nézőnk számára minden egyes előadással va­lami gyakorlatilag hasznosíthatót nyújtsunk. Adásaink nemcsak pa­rasztokhoz, agronómusokhoz és állat- tenyésztőkhöz szólnak; szóhoz fog jutni benne az erdész, a szőlész, a szakiskolai tanár és tanuló is. Az NDK televíziója Európában elsőként vezette be a mezőgazdasági adásokat. EURÓPA EGYIK LEGKORSZERŰBB F1NOMOLAJ- GYÁRTÓ ÜZEMEGYSÉGE Romániában üzembe helyezték a teleajeni hármas számú olajfinomító gyár egyes számú fínomolajgyártó üzemegységét. Valamennyi technoló­giai folyamatot automatizáltak. A dolgozók munkáját különböző elekt­ronikus mérő- és ellenőrző műsze­rek segítik. Az eddig gyártott finomolaj, bitu­men és aszfalt mennyisége teljesen megfelel a követelményeknek. Az új üzemegység Európa egyik legkorsze­rűbb üzemegysége. Az olajfinomító üzemben jelenleg a második hasonló üzemegység épí­tésén dolgoznak. ELKÉSZÜLT AZ ELSŐ ROMÁN GYÁRTMÁNYÚ VILLAMOS­MOSOGATÓGÉP A kolozsvári »Menajul« gyár dol­gozói elkészítették az első nagytelje­sítményű, román gyártmányú villa­mos edénymosó-gépet. Az új gép 1000—1200 rendes nagyságú tányért, 2800 poharat, vagy nagyszámú kést, villát, kanalat stb. mos meg, öblít és szárít meg óránként és 100 fokos gőzzel egyben fertőtleníti is a mosott edényeket. SZINTETIKUS DRÁGAKÖVEK A csehszlovákiai tumovi köszörü­lőüzem egyre több gyártmánya kerül külföldre; tavaly pl. Magyarország és Lengyelország számára félmillió za- firtűt készítettek, amelyek sokkal tisztábban adják vissza a hanglemez hangját és élettartamuk a régi acél­tűk 1200-szorosa. Készülnek itt azon­ban zafír szálvezetők is, achát-csap- ágyak analitikus és gyógyszerész­mérlegekbe és szintetikus rubintkö- vek karórákba. Idén 7000 készlet 15 különböző nagyságú kőből álló soro­zatot készít a gyár karórákhoz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom