Somogyi Néplap, 1957. július (14. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-10 / 159. szám

Szerda, 1957. július 10. SOMOGYI NÉPLAP Zörög a haraszf 7UEM ZÖRÖG A H ARASZT, ha ■L' nem fújja a szél. Részletez­tük, hogy mit jelent ez a mondás7 Felesleges! A város Strandfürdőjéről lévén szó, tudják kicsik és nagyok, hogy nagyon is jogosan zörög a ká­rászt, még magyarábban: a sok pa­naszra, szidásra strandfürdőnk bő­ven rászolgál. Egy levélből idézünk: »Miért nem veszik már észre a város társadalmi és egészségügyi vezetői, hogij ez a békanyálas, büdös víz betegségek fészke lehet, hogy itt nem üdül fel munkája után az ember. A váro­sunknak — sokaknak véleménye ez — szégyenfoltja a strand, ahogyan ráost kinéz.'­Választ kívántunk adni a levél író­jának, ezért ellátogattunk a strand­ra, ahol a szokatlan meleg ellenére csak néhány gyerek és szórványosan néhány felnőtt lézengett a déli órák­ban. ki a medencékben, ki pedig a göröngyös »pázsit« szőnyegen na­pozva. Kecskés Endre, a fürdő vezetésével megbízott úszómester ad felvilágosí­tást — Itt délután kezdődik az élet, naponta átlagosan 550 főnyire tehe­tő a látogatók száma. Megváltjuk, örülünk is, hogy nem kell strandolok tömegén sétálni vé­gig, s elvégezni azt a terepszemlét, aminek hiánya már messziről kiabál: A parkosítás nyomait lassan meg­eszi a nap. Perzselt füvek és virágok fogadják a megérkezőt. Beljebb pe­dig a hárem medence körül ugyan­csak kiégett, füves térség. Ez a na­pozására szánt terület. Hogy mihez hasonlíthatnám? Egy felszántott, de be nem vetett földdarabhoz, melyen isten nevében kikelt néhány szál el szánt füvecske. Kezdve a kabinoktól a poros utakig eldefomálódott vi­rágágyakig, minden a gondos gazda kezenyomáért kiált. Mindenütt sze­mét, por, elhanyagoltság. — Miért nem locsolnak, hiszen a medencékben lévő vizet úgyis le­eresztik a Kapósba. — Nem lehet, — hangzik a gyors válasz. A vizet beklórozzuk és a kló ros víztől kipusztulna a növényzet. Furcsa aggodalom ez itt. Hát nem mindegy, hogy hogyan pusztulnak ki a fűvek és a virágok? Pénzbe ke­rül itt minden, a parkosítás, gyepe­sítés. És ott, ahol eleve nincs mód a füves, virágos területek táplálásá­ra. öntözésére, miért szórjuk a pénzt? Nem kell sokáig szemlélődnünk{ ahhoz, hogy megállapíthassuk, kél1 gazda között, a tanács és a Vízmű{ között veszendőben van a birtok, — a strand. De lépjünk közelebb a meden­cékhez. A két nagy medence közül , csak egyikben van zöld víz — ( ahogy a fürdűző vendégek mond-, ják, — békanyálas, büdös. Valahogy ( nehéz elhinni, hogy ezt a vizet há­romnaponként cserélik és fertőtlení­tik. A másik nagy medencében csak( fél lábszárig érő víz van, a gyerme-( kék pancsolójában pedig úgyszólván | semmi. TAASÁRNAP — mint a fürdő ' dolgozói mondják — 1300 lá­togatója volt a strandnak. Kell e or­vosi/végzettség ahhoz, hogy megálla­pítsuk: egészségtelen a víz, a kör­nyezet, még akkor is, ha a nap me­legétől űzött emberek magukfeledten lubickolnak benne. Kecskés Endre vezető szerint még az sem elég ebben a kánikulában, hogy háromnaponként cserélik le a vizet. Egyrészt azért nem elég, mert csak este 9 órától reggel 5-ig hasz­nálhatják a kutakat és ez alatt az idő alatt nem telik meg mind a két medence. A fürdőzőknelc pedig nem lehet megtiltani, hogy -ne fürödjenek a sokszor három nap alatt tele csor­dogáló medencében. Mire megtelik a medence, már megromlik, elszennye- sedik a víz, hiszen elegendő fertőt­lenítőszer sem áll rendelkezésre. Egy alkalomra, háromnaponként 10 kg. rézgálic kellene, megfelelő ada­golásban keverve klórmésszel. Ezzel szemben egész fürdőidényre kiutalt a Városi Tanács összesen 40 kg >-éz- gálicot. Kell ehhez kommentár? A kérdés már csak az, érdemes-e minden kedvező lehetőség nélkül fenntartani egy olyan intézményt, ami több bosszúságot és kárt okoz, mint örömet? S ráadásul még szé­gyent is hoz a városra? Különben meg kell jegyezni, hogy valahol sántít a medencék háromna­ponkénti vízcseréje is. Hiszen maga a vezető mond,ja, hogy egy alkalom­mal 1200 köbméter vizei fogadnak be a medencék. A strandfürdő vi­szont eddig 9000 köbméter vizet használt csupán fel... Szóval felesleges szaporítani a szót, tényleg nem zörög a haraszt, ha ne fújja a szél — a strand felől ped nagyon fújja! Ideje lenne, ha illetékesek egyéb munkájuk közepette kicsit dédelge- tettebbé tennék a fürdő fejlesztését és megfelelő egészségügyi ellenőrzé­sét. Köztudomású, hogy kevés a vi­zünk, gondosan kell gazdálkodnunk, ha nem akarjuk, hogy kimerüljenek vízforrásaink. Ennek tudatában mi akadálya van annak, hogy létesítse­nek olyan vízforgató, fertőtlenítő berendezéseket, melyeknek alkalma­zása lehetővé tenné, hogy egy fürdő- idényben csupán kétszer-háromszor cseréljék a medencék vízét? A víz­forgató berendezés építése tervbe volt véve. Október szel?, elfiíjta. De nem szabad belenyugodni, hogy most, amikor már egészségesebb sze­lek fújnak, senkinek nem jut eszé­be napirendre tűzni ismét ezt a ter­vet, pedig a városfejlesztésben, a strand fejlesztése is jogosan foglal­na helyet! IMIT MONDHATUNK BŰCSŰ- ZÓUL? Igazuk van azoknak, akik kifogásolják a strand tisztasá­gát, panaszkodnak a büdös vízre, a rücskös, göröngyös pázsitra. De igazukkal ez esetben nem mennek sokra, ha a strandfürdő két gazdá­ja nem csinál rendet portjának ezen a részén. — li— A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓ EGY JUBILEUMRÓL Évek óta olvasom, a »Somogyi Néplap«-ot. Sok értékes cikket, köz­leményt olvastam már belőle. Ol­vastam arról, hogy a kaposvári kór­ház szülészeti osztályán az egyik nővér milyen nagyszerű eredménye­ket ért el. Véleményem szerint el­ismerés és dicséret illeti meg érte. Da ha már itt tartunk, hadd em­lítsem meg Milkovics Margitot, a mi okleveles szülésznőnket. Körül­belül öt éve lakik Gamás község­ben. Azóta az anyákat itt is vigasz­talás érte. Nem félnek már, mert meggyőződtek- arról, hogy biztos ke­zekben vannak. Nagyszerűen érvé­nyesíti 25 éves tapasztalatait. Ami­óta községünkben van, mintt 350—360 szülést vezetett le. Pont san nem tudom, de úgy emlékszer 98 százalékban orvosi segítség né kül. Nagyon szereti az anyákat és - gyermekeket. Gyakran látogat el a gyermekes házakhoz, figyeli a gyermekek fejlődését. Szeretik is őt a falu dolgozói. Dicséret illeti oda­adó, példás munkájáért. Milkovics Margit 25 éve, hogy mégkapta ok­levelét. Kívánjuk, hogy továbbra is jó munkát végezzen a falu népének megelégedésére. Lukács I Gamá. TS JAVÍT AM KELL AZ ITALELLÁTÁST, bővItem a vendéglátó ipart Tekintettel, hogy több újságnak olvasója vagyok, most nem tudom biztosan, melyikben olvastam, hogy gondoskodjanak a fölművesszövet­kezetek a nagy hőség miatt az ital­boltok megfelelő ellátásáról. Ez szép és helyes. Ez nekem is különösen szívügyem, mert a helyi földművesszövetkezet igazgatósági tagja, vagyok. Községünkben jelenleg egy ital­bolt van, sajnos, az is előfordul né­ha, hogy szeszen kívül nincs mit mérni. Községünk területi adottsága meg­követeli még egy italbolt megnyitá­sát. Mert bizony az italboltunk, körülbelül három km-re van az egyik falu végéhez. Amíg onnét eljárnak a sörért, ha megtudják, hogy van, bizony sokszor előfordul, mire a vendéglőbe érnek, elfogy a sö’ és akkor esetleg beérik egy nag> ,ál- nával. Ifj. Tóth Lajos Csököly. A MÉSZÖV VÁLASZOL GÖBL DOKTOR ŰR FOLTJAI »Fekete folt esett a fehér köpenyen« — írtuk a na­pokban, amikor ismertettük Gobi Dezső nagyberki kör­orvos úr esetét. Azt, hogy tudniillik nem adott első­segélyt egy munka közben összeesett asszonynak, hanem ridegen elutasította, arra hivatkozva, hogy men­jen egy sokkai távolabbi faluba, ahová körzete sze­rint tartozik. Az eset most újra megismétlődött. Egy kilencéves kislány Batéban leesett az első emeletről. Összezúzódott. Szaladtak vele a legközelebbi községbe, a doktor úrhoz. A válasz: »Semmi közöm hozzá« — volt. Rá sem nézett az alig pihegő, áléit gyermekre. A két eset szemléltetően bizonyítja, hogy a doktor úr megcsúfolja hivatását, az emberi szolidaritás érzé­sét. Hej, pedig de nagy »magyar« volt ő, de szervezke­dett, szónokolt teli szájjal, hogy: »testvéreim«, az ok­tóberi események során. Most pedig, hogy nem sike­rültek céljai, már nem testvére, még csak nem is embertársa a munkásasszony, meg a kisgyermek. íme, tehát nemcsak folt, hanem foltok vannak a fehér köpenyen. Folt hátán folt úgyszólván. Elrongyo- dott rajta a zubbonya, olyannyira, hogy le kellene venni róla és másfajtába bújtatni. De ne beszéljünk általánosságban, bizonyítsunk. OKTÓBER 23: A kaposvári járási tanács egészség- ígyi osztályának vezetőjeként maga köré gyűjti az ott — sajnálatosan — még megmaradt »urakat és hölgye­ket«, elkezdi a titkos gyűléseket. Utasításokat — csak a népművelési osztályon lévő »Szabad Európa« és »Amerika Hangja« adásokból fogad el. OKTÓBER 29 y az apparátus értekezlet előtt le­záratja a vezetők szobáinak ajtaját, a kulcsokat magá­hoz veszi. Kilenc órakor kiáll a pódiumra, ellentmon­dást nem tűrő hangon felolvassa a már megalakult (?) Egyet értünk Tóth Lajos panaszá­val és igen örülünk annak, hogy akadnak olyan igazgatósági tagok t is, akik különösen nagy munka ide- f jén törődnek azzal, hogy a dolgozók í megfelelő ellátása biztosítva legyen. (Sajnos azonban, a megfelelő ellátás munkástanács névsorát és kijelenti: »a nem kívánatos ^®™csak a szövetkezeten és a exponált elemek hagyják el a helyiséget«. Röviddel MESZOV-ön múlik, hanem a fel- ezután megjelenik a falitáblán a 19 kommunista és ^ sobb szerveken is. két pártonkívüli neve, és az egészségügyi osztály tele-^ Megadott központi keretből nem ionján is felszólítják őket a távozásra... (tudjuk kielégíteni nemcsak a csökö­NOVEMBER 1: Külön írásos utasítás megy a,lyi lakosság igényeit, hanem általá- községekbe a »megbízható« orvosoknak és pedagógu-, nosságban az egész megyét sem. soknak — melyeket »azonnal megsemmisítendő« jel- Mivel mind a bor, mind a sör álta- zéssel látnak el — és amelyek nyomán befutnak a iában kevés, arra törekszünk, hogy »Bizottsághoz« az akasztási listák. Hetesről például minden italboltunkban megfelelő 22 kommunista nevét őrizték Gobi úr fiókjai. Még mennyiségű egyéb hűsítő italok áll- ugyanezen a napon megszervezik a nemzetőrséget, el- janak rendelkezésre, lenállásra búzdítják a dolgozókat. * Az új italbolt nyitására vonatko­NOVEMBER 17: A Gobi úr szellemi irányítása ’ zóan az a helyzet, hogy a meglévő alatt álló, még mindig létező »Munkástanács« öcs- italboltot sem tudjuk kellőképpen mány és trágárhangú jegyzőkönyvet küld az MSZMP ellátni italáruval és tulajdonképpen ideiglenes megyei intéző bizottságához, melyben újra nem is az a baj Csököly községben, követeli a megválasztott járási vezetők eltávolítását, hogy kevés az egy italbolt, hanem, és kigúnyolják a Kádár-kormányt, annak felhívásait, hogy ezt az egy italboltot sem tud- intézkedéseit. f juk ellátni kellő mennyiségű i 1­I­i c- .sí 1. 't, 1957. MÁJUS: a negyberki pártszervezet bead- (féleségekkel. vánnyal fordul a járási tanácshoz, melyben közli, hogy ^ az oúahelyezett Göbl doktor a kommunistákat nem* hajlandó megvizsgálni, a község lakóival szemben dur- ^ va, goromba magatartású, s a párttagság ezek utáni nem is hajlandó alávetni magát az orvos vizsgá­latának. Temesi József—Hideg « ál 1,10 forintért vásárolta fel a to­' jást Kovács Lajos kaposszekcső-sző- , _ „ 1 lőhegyi lakos, MÁV nyugdíjas. Ami­Ezek után megkérdezzük: meddig tunk az íllete- kor nagyobb mennyiség összejött, a kesek egy minden emberségéből kivetkőzött ellen- tojásokat Budapestre szállította és forradalmár orvos további tevékenységét? t 0tt 1,50 forintért adta tovább. A rend­Véleményünk szerint ilyen ember kezében nem le- grs£g járőre éppen »felvásárló kör­hetnek biztonságban a k‘ E1 ke,n t.^ol1ííani « a útja« alkalmával, Göllén érte tetten, becsületes emberek saraiból. Hadd elmélkedjen em- , , , A bertársai és a szocializmus megbecsülésén. >az üzérkedő nyugdíjast. Az eljárás, — ij — azonnal megindították ellene. Torino lenyűgöző hatást gyakorol arra, aki életében először járja ut­cáit. Megérkezésem után magam sem tudtam merre nézzek, mit cso­dáljak meg a csaknem egymillió lakosú városból. Elsősorban észre kellett vennem, hogy itt is rengeteg az építkezés és mindenfelé modern bérpaloták emelkednek. A másik dolog, ami szembeszökő, a gépjárművek nagy száma. Nem hiába van itt a FIAT-gyár, ez rá is nyomja bélyegét a városra. Az utcá­kon állandóan annyi autó halad, hogy gyalogosan alig lehet átmenni az littest egyik oldaláról a másikra. Amilyen sok a gépkocsi, olyan kevés a motorkerékpár. Ezek helyét in­kább robogók foglalták el. De sza­lad is belőlük jónéhány száz a vá­rosban. Igaz, olcsón árulják. Egy ilyen kis kényelmes, a ruhát is tisz- tánhagyó gép ára 150 000 líra, (kb. 3000,— Ft). Míg elnéztem a száguldó zó robogókat, vetődött fel bennem a gondolat, vajon nálunk miért nem gyártják már ezeket,. a városban oly praktikus jószágokat? Az olaszok ezeknek a gépeknek ugyan nemcsak a városban, hanem vidéken is jó hasznát veszik. A vonat-ablakból nem egy alkalommal iláttam földön dolgozó embereket, akik robogóval mentek ki a mezőre. Ez azt mutatja, hogy nemcsak a betonon, hanem a földutakon is használhatók a moto­rok. Amikor végre megszoktam a nagy gépjárműforgalmat, figyelmemet _ a Via Roma gyönyörű árkádos épüíei- sora ragadta meg. Az ízlésesen ki­képzett árkádok alatt sok kis fagy­laltozó asztal, rengeteg áruval meg­tömött kirakat váltogatja egymást. Sok a kirakatokban az óra, textil­nemű, van autókereskedés is, de az .üzleteknél még több az utcai árus. Hangos kiabálásuk, rikoltozó felhí­vásaik, melyekkel saját találmányu­kat ajánlgatták a járókelőknek, — akik közül sok volt a nejgő, de kevés a vásárló —, vásárlás jellegűvé teszi a város utcáit, s rontja a jó benyo­mást. Ugyancsak hangos kiabálással hív­ták fel magukra a figyelmet a magas székeken ülő cipőtisztítók, akikből szinten sokat látni Torinóban. Láb­belijét fényesíttető vendég azonban nagyon ritkán akadt. Elgondolkozta­tó', hogy ilyen kevés kereseti lehető­ség. mellett miből élhetnek ezek az emberek. A cipőtisztítók előtt járó-kelők siettek el. Elegáns férfiak. akik csaknem kivétel nélkül nyakkendőt viseltek még a meleg időben is. Nadrágjuk alján nincs felhajtó, za­kójuk rövid, alsórészén elkerekített szabású. Egyiken sem látni a nálunk főleg jampeceknéil divatos, otromba vastagtalpú cipőt, inkább esészen vékony talpú lábbeliket hordanak. Érdekes, hogy több férfi ingén lát­tam a résen nagyon kedvelt, kemény gallért. Vajon ezek még mindig a régi öltözködési mód alapján viselik, vagy most újra kezdik használni? Ha már a divatról megemlékeztem, nem szabad kihagyni a nőket sem. Az ő öltözködésük nagyjából hason­lít a nálunk látható divathoz. Sok a Dulóver és sok a blúz. Ezek a .leg­különbözőbb kombinációkban látha­tók, éppúgy, mint a hozzájuk hor­dott szoknya. Visszatérve Torino látványára, nem csodálom, hogy lakói büszkén neve­zik »kis Párizsnak«. Sok része, a fa­soros1 Corsók, a Pó csodálatosan szép partja, valóban a francia fővá­rosra emlékeztet. Innen tiszta idő­ben Észak felé tekintve, jól látsza­nak az Alpesek. Magának a folyónak egyik partján a mi budapesti Gel- lért-hegyünkhöz hasonló hegy van. Ezen és_környékén már inkább csak nyaralók és villanegyedek raja lát­A kis éhes »indiánok«. ható, míg a balparton, nem messze a víztől épült fel a kiállítási pavilion, ahol a Nemzetközi Orvos Kongresz- szus — melyre hivatalos voltam —, tartotta ülését. A városba érkezésem utáni első napot tanulással töltöttem el, mert eredetileg német nyelven akartam megtartani előadásomat, de megtud­tam, hogy a részvevők közül nem so­kan értenek ezen a nyelven. így olaszul voltam kénytelen beszélni, s erre alaposan fel kellett készülnöm. A Nemzetközi Orvoskongresszus Mint már említettem, a kongres szust egy nagy, állandó kiállít csarnokban rendezték meg az szók. A földszinti nagytermekben, valamint a többi előadó helyiségek­ben 9 napon át állandóan tartottak az előadások, konferenciák. A rész­vevőik kényelméről a legmesszebb­menőkig gondoskodtak a vendéglá­tók. A szalonokon, feketekávézó he­lyeken kívül megtalálható volt itt az, utazási irodától kezdve, a pénzváltód kirendeltségig minden. A kongresszussal egyheköiir ugyancsak ezekben a helyiségöK __ orvosi műszer-, gép- és gyúr yszer- kiállítás, sőt orvosi ftlm-fes' zt|;vál is volt. A különböző gyárak cégek so­kasága képviseltette mo gát legújabb gyártmányaival, y eszítményeivel, oly nagy tömegbe*. lhogy nem te tudtarn mindent. J’aegnézni. A feszti­válon bemutatott szakmai filmek pedig az én, tetszésemet nem nyer­ték meg,. Diert a felvételi lehetősé­gek ma tiieg nem értek el olyan ma­gas színvonalat, hogy annyira rész­letesen és köeelről mutathassanak be egy műtétet, amiből már új mód­szereket lehet tanulni. Egy-.két érdekesség azért i benyomást tett rám a kiállítás így például az a szerkezet, amely­nek segítségével viaszlemezre lehet venni a, szív működésének hangját. (Folytatjuk) (3)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom