Somogyi Néplap, 1957. július (14. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-10 / 159. szám

«

■ns»»"’"'*SOMOGYI NÉPLAP

Szerda, 1957. júJimt, 10.

REÁLIS LEHETŐSÉG VAN A MEGEGYEZÉSRE

Zorin szovjet küldött beszéde a leszerelési albizottság július 8-i ülésén

London (TASZSZ). Az ENSZ leszerelési albizottságának hétfői ülésén beszédet mondott V. A. Zorin, a Szovjetunió képviselője.

Zorin rámutatott arra, hogy a szovjet kormány már több ízben tett olyan javaslatokat, amelyek kölcsönösen elfogadható megegyezés elérésére irányultak, majd emlékeztetett arra, hogy a szovjet küldöttség a szovjet kormány megbízásából az albizottság jelenlegi ülésszakán, március 18-án, április 30-án és június

14-én több olyan javaslatot terjesztett elő, amelyet helyeselt a nemzetközi közvélemény és sok állam, s amelyről megállapították, hogy már most lehetőséget nyújt a leszerelés első gyakorlati lépéseinek megtételére.

Zorin hangsúlyozta, hogy most reális lehetőség van a megegyezésre, ha a többi tárgyalófél is olyan jóakaratot tanúsít, mint amilyenről a Szovjetunió tett bizonyságot. Magától értetődik, hogy a Szovjetunió hajlandó olyan átfogó egyezménybe is belemenni, amely a leszerelés összes alapvető kérdéseit megoldaná. Ha azonban ez most nem látszik megvalósíthatónak, a béke megszilárdításának érdekei azt követelik, hogy legalább a minimális leszerelési intézkedések., mindenekelőtt az atom- és hidrogénfegyver eltiltása felé vezető első lépések tárgyában jöjjön létre megállapodás.

Sajnos — mondotta Zorin — mindeddig nem talált támogatásra a többi tárgyalófélnél az a törekvésünk, hogy gyökeresen oldjuk meg az atomproblémát.

Zorin beszédének következő részében azt elemezte, milyen állásponton vannak a leszerelési albizottság tagjai ezekben a kérdésekben és milyen megoldást javasolnak.

A Szovjetunió azt indítványozta, hogy állapodjanak meg a kísérleti robbantások haladéktalan, két-három évre szóló beszüntetésére, létesítsenek nemzetközi ellenőrzést, helyezzenek el ellenőrző állomásokat a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Anglia területén, valamint a Csendes-óceán térségében. Javasoljuk, hogy ez a megegyezés legyen önálló lépés és ne függjön a többi leszerelési kérdés megoldásától.

Mit javasolnak a nyugati hatalmak ugyanebben a kérdésben? Kijelentik, hogy elvben egyetértenek az atomfegyverkísérletek beszüntetésével, de ezt a beleegyezést több olyan feltételhez és fenntartáshoz kötik, amely megfosztja azt minden gyakorlati jelentőségétől. A megegyezést más leszerelési kérdések megoldásától teszik függővé.

A Szovjetunió azt akarja, hogy ne csak képletesen, hanem valóban szüntessék meg az atomháború veszélyét. Tekintettel arra, hogy az atomfegyvergyártás beszüntetése csakis akkor lehet tényleges jelentőségű az atomháborús veszély kiküszöbölése szempontjából, ha szorosan összekapcsolódik e fegyver teljes eltiltásával, az államok fegyverzetéből való kivonásával és az atomfegyverkészletek megsemmisítésével, a Szovjetunió a kérdés ilyen megoldása mellett száll síkra.

A nyugati hatalmak arra a javaslatra szorítkoznak, hogy szüntessék be a háborús célokat szolgáló hasadó anyagok előállítását. Ugyanakkor nem hajlandók elfogadni az atomfegyverek eltiltását és a fegyverzetből való kivonását. Nemcsak hogy a jelenlegi atom- és hidrogénfegyverkészletek fenntartása mellett kardoskodnak, hanem még azt a jogot is fenntartják maguknak, hogy atom- és hidrogénbombákat állítsanak elő a már felhalmozott hasadóanyag-készletből. tökéletesítsék és módosítsák a bombákat.

A Szovjetunió azt javasolja, vállalják ünnepélyesen, hogy lemondanak mindenféle atom- és hidrogén- fegyver háborús alkalmazásáról.

A nvueati hatalmak nem hajlandók feltétlen kötelezettséget vállalni a nukleáris fegyverek alkalmazásának elvetésére, mivel azt a legfontosabb »visszarettentő« fegyvernek tartják.

A szovjet kormány józanul ítéli meg a jelenlegi helyzetet és szilárdan ragaszkodik ahhoz az állásponthoz. hogy az atom- és hidrogénfeav- verkísérletek két-három évre szóló ideiglenes beszüntetése és a megfelelő nemzetközi ellenőrzés bevezetése lenne az első reális és valóban lehetséges lépés az atomfegyverkezési hajsza megszüntetése felé. A

Nehru indiai miniszterelnök interjúja a Columbia Broadcasting System műsorában

New York (TASZSZ). A Columbia Broadcasting System amerikai társaság rádió- és televíziós állomásai július 7-én közvetítették hírmagyarázóik Nehru indiai miniszterelnökkel folytatott beszélgetését. Nehru nemzetközi politikai problémákkal foglalkozott, válaszolt a hírmagyarázóknak India bel- és külpolitikájára vonatkozó kérdéseire.

Nehru igenlő választ adott arra a kérdésre, célszerű .terme-e a bandun- gi államcsoport újabb értekezletének összehívása. Az újabb értekezlet minden további nélkül összeülhet, s talán hasznosnak bizonyul — mondotta. — Az Eisenhower-doktrináról ■szólva Nehru kijelentette, hogy azt a

népek kedvezőtlenül fogadják.

Nehru elítélte a különböző politikai és gazdasági rendszerű államok békés egymás mellett élését hirdető politika ellenfeleit. — Nem értek egyet azzal az elmélettel — mondotta Nehru —, amely szerint különböző ideológiát valló, különböző politikai, vagy társadalmi rendszerű két országnak okvetlenül össze kell tűznie. Nézetem szerint ez az elmélet elavult... Elérkezett az idő. amikor egyetlen országnak — sem nagy, sem kis országnak — nincs haszna semmiféle kalandból.

Nehru interjújának befejező részében India belső problémáival foglalkozott.

részleges leszerelési megállapodás minimális követelménye az, hogy az államok vállalják azt a kötelezettséget, hogy nem alkalmaznak atomfegyvereket. E kérdések megoldásának halogatása megengedhetetlen és azt nem tűrik a világ népei.

Ha a nyugati hatalmak valóban azon vannak, hogy véget vessenek az atomfegyverkezési versenynek és megóvják a világot egy atomháború veszélyétől, reálisan kell eljárniuk és félre kell vetniük azokat az akadályokat, amelyek ma gátolják a megegyezést.

A szovjet küldöttség kész együttműködni a nyugati hatalmakkal, hogy mielőbb megegyezzenek a leszerelés részintézkedésekben, mindenekelőtt az atom- és hidrogénfegyverkísérletek haladéktalan beszüntetésében és az erre vonatkozó nemzetközi ellenőrzés kiépítésében.

DJAKARTA

(TASZSZ) Az indonéz közvélemény széles rétegei nagy felháborodással fogadták azt a hírt, hogy fasiszta csirkefogók megtámadták az Indonéz Kommunista Párt Központi Bizottságát és az Indonéz Központi Szak- szervezeti Szövetségnek djakartai épületét.

BORZALMAK ÉJSZAKÁJA VELENCÉBEN

Eddig 130 halálos áldozata van az európai kánikulának

London (AP). Velencében hétfőre virradó éjszaka, a »borzalmak éjszakáján« egy aggok otthonában tizenöten haltak meg és ezzel 130-ra emelkedett az európai kánikula eddigi halálos áldozatainak száma. Ez a szám azonban távolról sem teljes és feltehető, hogy jóval nagyobb azoknak a száma, akik fürdőzés közben, vagy más okok miatt vesztették életüket.

Európa északi részében hétfőn valamelyest csökkent a hőmérséklet. Olaszországban azonban a második világháború óta nem volt ilyen nagy a meleg. Az ország nagy - részében 38 fokot mértek. A halálos áldozatok száma eddig legkevesebb 38.

Ausztriában húszán haltak meg fürdőzés közben. Számtalan esetben fordult elő, hogy az emberek összeestek a melegtől. Bécs egyik külvárosában egy fiatal nő — nyilván szívrohamot kapott — az utcán vetkőzni kezdett, mire egy elsősegélyhelyre szállították. Az osztrák fővárosban hétfőn árnyékban 45 fokot mértek.

Nyugat-Németországban az elmúlt napokban heten haltak meg hőgutában és többen vízbefulladtak. Berlinben heves zivatar vetett véget a kánikulának, ugyanakkor azonban ablakokat zúzott be és háztetőket sodort el.

Angliában a kánikulának 5 halálos áldozata van. Lulwort Cove délangliai tengerparti fürdőhelyen a kiadós esőzés fellazította a meredek partot és több száz tonnányi sziklatömeg zúdult a fürdőzőkkel zsúfolásig telt partra. Több mint százan megsebesültek, közülük sokakat kórházba kellett szállítani.

Párizsban is esett az eső, a hőmérséklet 24 fokra csökkent. A francia fővárosban az elmúlt tíz nap alatt heten haltak meg hőgutában, 18-an pedig vízbe fulladtak.

Belgiumban 11, Hollandiában 15 ;> kánikula halálos áldozatainak a szé ma. A legtöbben fürdőzés közben veszítették életüket.

Svájcban több embert halálos kimenetelű hőguta sújtott a kánikula miatt, s fürdőzés közben egyetlen nap alatt 8-an vesztették életüket.

Jugoszláviában is tombol az európai hőhullám. Hétfőn árnyékban 48 fokot mértek. Még Szlovéniában, a hegyes vidéken is 38 fokos hőség volt.

A felhőszakadás még sohasem okozott olyan súlyos forgalmi fennakadást Detroitban, mint hétfőn: hatalmas víztömegek árasztották el az amerikai autóváros utcáit. Az ár miatt legalább ezer gépkocsi volt kénytelen vesztegelni. A vitorlásokkal végzett mentési munkálatok során egyes utcákban két méter magas víz alatt álló gépkocsikra bukkantak

ioo Oil OO I AOOI | O I / I

X>LHd buLfotcw Ywm

MOSZKVA

(MTI) A Pravda hétfői számában riportot közöl a Szovjetunióban tartózkodó magyar úttörők táborozásáról. A magyar gyermekeket szovjet szervek látják vendégül. A lap tudósítója beszámol a moszkvai kar- burátorgyár úttörőtáborában tett látogatásáról. A festői üdülőhelyen 85 magyar úttörő nyaral. A fiatalok máris meleg barátságot kötöttek a szovjet pionírokkal és vidám szórakozással töltik idejüket.

PHENJAN

íUj Kína) Phenjanban hétfőn délután tömeggyűlést tartottak Ho Si Minh-nek. a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnökének tiszteletére. Az összegyűlt százezres tömeg nagy lelkesedéssel fogadta az emelvényre lépő Ho Si Minh elnököt.

SZINGAPÚR

(AP) Az angol légierő egy »Venom« mintájú lökhajtásos repülőgépe röviddel felszállás után a Szingapúr közelében lévő katonai lakótelep egyik épületére zuhant és felrobbant. A szerencsétlenségnek hat halálos áldozata — köztük a pilóta — és tíz sebesültje van. A helyszínre siető egyik tűzoltóautó összeütközött egy másik járművel, aminek következtében egy tűzoltó és egy járókelő életét vesztette, hét tűzoltó és egy másik járókelő pedig megsebesült.

NIIGATE

(AP) Dr. Híronobu Vatanabe japán tudós hétfőn közölte, hogy a június 24-i nevadai amerikai nukleáris robbantás következtében jiilius 3-án rádióaktív tartalmú eső hullott a japán! Niigatában.

DETROIT

(API Detroit néger negyedében sú- lvos összetűzésre kerül sor egy, a fajüldözés ellen tiltakozó gyűlés részvevői és a rendőrség között. 19-en, köztük 8 rendőr, megsebesültek.

DELHI

(TASZSZ) Uj-Delhi-i értesülések szerint a ceyloni közvélemény körében elégedetlenséget és tiltakozást váltott ki, hogy Gunevardene, Ceylon képviselője aláírta az ENSZ úgynevezett magyarországi helyzetet kivizsgáló bizottságának jelentését, valamint, hogy e képviselő dicsérő nyilatkozatokat tett az Egyesült Államok uralkodó köreinek politikájáról.

A ceyloni szocialista szakszervezeti szövetség nemrég felhívást intézett a miniszterelnökhöz. A felhívás azt mondja, hogy az ENSZ-bi- zottság jelentése »hazugságok és rágalmak gyűjteménye« és hogy Gunevardene az »amerikai imperializmus legjobb propagandistája lett«.

TBILISZI

(TASZSZ) A Kék-Duna, a magyai zenei együttes megtartotta búcsú előadását Tbilisziben. A grúz filharmónia szabadtéri sznípada, akárcsak az előző napokon isi* zsúfolásig megtelt. A hallgatóság egyes műsorszá mókát megismételtetett.

BELGRAD

(TÄNJUG) Joszip Broz-Tito köz társasági elnök hétfőn Brioniban fo gadta a szovjet veteránok küldöttsé gét. Tito elnök ebéden látta vendégü a küldöttség tagjait.

HÁGA

íReu+erí Nehru indiai miniszterei nők hétfőn este kijelentette, hog most van itt a »lélektanilag helye pillanat« a világ békevágyának »ki kristályosítására«. Hozzátette, nine kétsége az iránt, hogy ez a kikris tályosodás a világ sorsát intéző ál lamférfiak döntéseiben és megálla podásaiban fog bekövetkezni.

Nehru a holland kormány ált: tiszteletére rendezett bankette mondotta ezt és hangsúlyozta, hős aki békére törekszik, »annak mó; szereiben is békésnek kell lennie«.

MOSZKVA

(TASZSZ) Hétfőn késő este He sinkiből repülőgépen Moszkvába é kezett Fagerholm, a finn páriámé: elnöke. A Fagerholm-család a szó1 jet kormány meghívására a Szovje unióban üdül.

beszélgetése amerikai turistanőkkel

Nemrégiben húsz amerikai turistanő, különböző amerikai rádiós és televíziós társaságok munkatársai látogattak el Moszkvába. N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. kérésükre, fogadta az amerikai nőket.

Alább közöljük a beszélgetés lefolyását.

— Hogyan tetszettek önöknek a szovjet nők? — kérdezte Bulganyin elvtárs.

• — Nagyon! — válaszoltak a vendégek.

Bulganyin elvtárs részletesen foglalkozott azzal a kérdéssel, milyen szerepet játszanak a nők a Szovjetunióban és hangsúlyozta, hogy nagy- mértékben hozzájárultak a Szovjetunió építéséhez.

— Hogyan járultak hozzá? — kérdezték az amerikai nők.

— Igen eredményesen — válaszolt a Minisztertanács elnöke. — Ez elsősorban a kormány iránti határtalan bizalomban és odaadásban, szeretet- ben, tiszteletben és segítőkészségben nyilvánul meg. Sok példával lehet ezt igazolni. Hazánk többször volt igen súlyos helyzetben. A szovjet imitálom első éveiben háború zajlott le országunkban. Nagyon nehéz volt az élet: kevés volt az élelem, a tüzelő, •a ruha, járványok pusztítottak. És a nők ilyen nehéz körülmények között ks igen hősiesen viselkedtek. Pedig -a nőknek háborús időkben mindig nehezebb a helyzetük, mint a férfiaknak, hiszen rájuk hárul a legnagyobb teher. A polgárháború befejezése után, a békés építés idején a

N. A. Bulganyin

szovjet nők nagyon tevékenyek voltak — folytatja Bulganyin elvtárs.

— Sajnos, ez az időszak nem tartott sokáig. 1941-ben a hitleristák megtámadtak bennünket. Újra súlyos terhek hárultak a nőkre, nem is szólva arról, hogy férjeik, fiaik, testvéreik a fronton harcoltak. Az országot bombatámadások érték, a hitleristák sok nőt rabságba hajtottak. Nehéz elmondani, mennyit szenvedtek a szovjet nők a háború idején. Ezt látni, vagy átélni kellett. Nálunk nincs olyan család, amelyben a nő el ne veszítette volna valamelyik hozzátartozóját. De 12 év telt el a háború óta. S ha Önök szovjet nőkkel találkoznak, megállapíthatják. milyen erőslelkűek, energikusak, vendégszeretők és szívélyesek!

— Mondja, miniszterelnök úr, mit tehetnek a szovjet és az amerikai nők a világbéke biztosításáért? — kérdezi Mrs. Johnson, a küldöttség vezetője.

— Véleményem szerint a nőknek hozzá kell járulniok a népek közötti barátság megteremtéséhez, az országaink közötti bizalom kialakításához, kapcsolataink bővítéséhez és fejlesztéséhez — válaszol N. A. Bulganyin.

— Az önök látogatása is bizonyítja, hogy a nők elősegíthetik a baráti kapcsolatok kialakítását.

— Nyilván nem minden tetszett Önöknek nálunk. Országunkban még nincs minden úgy, ahogyan kellene lennie és ahogyan szeretnénk. Nem felel meg minden az Önök ízlésének, nézeteinek. A mi életünket gyakran

nem olyannak ábrázolják, amilyen valójában. Néha olyan képeket festenek rólunk, hogy borzalmas emberek vagyunk, akik éjjel-nappal csak azon törik a fejüket, hogyan robbanthatnák ki a háborút, vagy hogyan döfhetnének kést valakinek a hátába. De Önök most saját szemükkel látták a szovjet embereket, beszélgettek velük és azt hiszem, sok jó benyomás marad önökben. Azt hiszem, hogy az amerikai és a szovjet nőknek fejleszteniük kell a kapcsolatokat, erősíteniük kell a barátságot. Minél nagyobb lesz Önök között, nők között az együttműködés és a bizalom, annál jobban erősítik a béke ügyét.

A beszélgetések során a vendégek elmondták, hogy a május elsejei ünnepségek idején meggyőződhettek arról, hogy a Szovjetunió békére törekszik.

— Mi a véleménye a jövőről, mit hoz a világnak? — kérdezi az egyik turistanő.

— Azt hiszem, ma már mindenki tudja, mi a háború — mondja Bulganyin elvtárs. — A legutóbbi háború rengeteg bajjal, szerencsétlenséggel sújtotta a világot, ezért nehéz elhinni, hogy még egyszer megismétlődik.

— Mi, és személyesen én is, hisz- szük, hogy a haladó, demokratikus erők, közöttük a nők, kivívják a nemzetközi helyzet javulását és a jövő nem hoz olyan súlyos megpróbáltatásokat, mint például a háború. Optimista szemmel nézek a jövőbe.

Az amerikai vendégek kifejezték azt a kívánságukat, hogy több szovjet turista utazzék az Egyesült Államokba.

— Ez nagyon hasznos lenne — helyeselt N. A. Bulganyin. — Annál jobb, minél szorosabb kapcsolat alakul ki népeink között. A szovjet nép békét akar. Nem kételkedem, hogy az amerikai nép is ugyanerre vágyik. Mindenképpen üdvözölném a turisták kölcsönös látogatását, s nekem is az a véleményem, hogy minden akadályt el kell hárítani ennek útjából. Mi ezt is tesszük. Példa erre az önök látogatása. Azt mondják, hogy országunkat vasfüggöny veszi körül. Látták ezt Önök?

— Nem, nem — válaszolnak vidáman, nevetve az amerikai nők.

— Akkor hét fejlesszük a kapcsolatokat — mondja Bulganyin elvtárs.

A beszélgetés végén Bulganyin elvtárs kifejezte azt a kívánságát, hogy ez a találkozás mind az amerikai, mind a szovjet népnek hasznára váljék.

— Találkozásunknak az lehet az eredménye, hogy önök, a rádió és a televízió munkatársai tárgyilagosan tolmácsolják az amerikai népnek a szovjet nép törekvéseiről alkotott véleményüket, önök nagy erőt jelentenek. Sok függ attól, hogyan adják tovább benyomásaikat, tárgyilagosan, vagy híven, vagy nem. Azt szeretném, ha híven elmondanák az amerikai népnek mindazt, amit láttak.

Bulganyin elvtárs elmondja, hogy az Októberi Forradalom előtt Oroszországban monarchista rendszer ur< kodott, az ország félgyarmati, fi feudális ország volt. A népet éhíns< nyomor, sokféle járvány sújtot Igen sok iparvállalat külföldiek t lajdonában volt.

— De voltak Oroszországban emberek, haladó munkások, érteit ségiek, tudósok, akik harcoltak < szágunk boldogságáért — folyta Bulganyin elvtárs. — Közöttük I nin volt a legnagyobb. Negyven < vei ezelőtt országunk új útra lépt De a negyven évnek a felét háboi vei töltöttük, vagy a háborús sei két gyógyítottuk be. A polgárhál rúban 14 külföldi állam vett réí aztán jött a fasisztákkal vívott 1 ború, amely felmérhetetlen káról okozott hazánknak. De minden mi próbáltatás ellenére a Szovjetuniót hatalmas változások mentek véj és gazdasági erő tekintetében mos második helyen állunk, önök, ar rikaiak vannak az első helyen, de utol fogjuk érni önöket, s négy1 év múlva túl is szárnyaljuk Ami kát.

— Távol áll tőlem, hogy itt pro gandát űzzek. Csak azt akarom, h< ha majd hazatérnek, mondják el lünk az igazságot.

— A kormány és a nép nevél kijelentem Önöknek, nem akart úpborút, ellenezzük á háborút, a kés együttélés elvén állunk Az lamok közötti kapcsolatoknak két ja van: a háború útja és a bé együttélés útja. Mi az utóbbi h vagyunk. Szeretném, ha ezt elm danák az amerikai népnek.