Somogyi Néplap, 1957. július (14. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-10 / 159. szám

.ÍJKÍW ILAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK’ AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 159. szám. ÁRA 50 FILLÉR Szerda, 1857. július 10. ZÖRÖG A HARASZT GÖBL DOKTOR ÜR FOLTJAI EGY HÉT OLASZORSZÁGBAN A BALATONKEKESZTÜRI KENDERES TÁRSULAT A TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA VILÁGÁBÓL HÍRADÁS I GABONAFÖLDEKRŐL Éjfél után két órakor már sokhe­lyütt kasza pendül, és suhogva merül a rózsaszín-piros »-életet« tartogató szalmanyalábok alá a kasza és sarló. Rettentő nehéz dolguk van az idén ** aratóknak. Hogyan küzdik le az erőt, egészséget próbára tevő forró- ságot, hogy időben és kár nélkül ta­karítsák be a drága szemet? A ke­nyeret és takarmányt, s az alomnak valót. Megteszi-e mindenki a maga kötelességét? SOKAT AKARNAK TENNI... Ülést tartott a Hazafias Népfront városi elnöksége Emberi erővel való takarékosság jellemzi az állami gazdaságok beta­karítási munkáját. A tarlók kilenc­ven százalékáról gépek takarították be a termést, s csak tíz százaléknyi területen vették igénybe a legdrá­gábbat: az emberi kézierőt. Néhány hiteles szám: a több mint 13 ezer holdnyi őszi és tavaszi kalá­szos vetéseknek 36 százaléka volt ke­pében, illetve magtárban vasárnap estig. A két és félezer holdnyi őszi árpából mindössze 256 holdat arat­tak kézierővel, a többit gép végezte. Vasárnap este 1200 hold búzatarlót számoltak, s ebből csak 85 hold az emberi kéz munkája. Még a legma­gasabb és legdőltebb kalászos, a rozs aratásánál is 66 százalék Írandó a gépek javára. A kalászosok 64 szá­zaléka állott lábon még' vasárnap es­te. (Ez ma már sokkal kevesebb.) A Balatonújhelyi Állami Gazdaságban az ossz kalászos 53, a bárdibükkiben 45, az alsóbogátiban 43 százalékát ta­karították be. A legtöbbet ezeken a helyeken is a gép végezte. Ami <i kombájn és arutógépkexelőknek köszönhető A gép is csak akkor nyújthat tel­jes értékű segítséget, ha jók, tapasz­taltak a kezelőik és vezetőik. Kik a legelsők e munkában? Az állami gaz­daságok kombájnosai közül a három legjobb: 1. Kovács László, Csillagpusztai ÁG, 858 mázsás szemterméssel, 68 holdról. 2. Giliczer József, Lábodi ÁG, 643 mázsával 80 'holdról. 3. Kalangya József, Kutasi ÁG, 773 mázsával, 67 holdról. A gépállomásiak közül kiemelke­dik Sas Máté tapsonyi kombájnos, aki hat nap alatt 60 holdról 660 má­zsa szemtermést takarított be. Az aratógépvezetők közül Kalmár János (Tapsonyi Gépállomás) emel­kedik ki, szintén hat nap alatti 100 holdas teljesítményével. Csűrben a termés Bizony, nagyon várta az estét az el­ső napon Szikra József, aki a volán mellől jött haza szabadságra!!) arat­ni feleségével együtt apósához, Ma- gyaratádra. Estére kelve irgalmatla­nul fájt a vékonya, s alig-alig érez­te a karjait. Hiába, különbség van a gépkocsivezetés és aratás között. A hét végére már teljesen belejött, ak­korra meg lefogyott az aratnivaló. Még a betakarodásban is segített. Letelt a szabadság, Róka Mihály szé­rűjére meg mehet a cséplőgép. És a tarlóhántás A jó gazda tudja, hogy az aratás, illetve betakarítás igazából csak a iarlóhántással ér véget. A rendes há­ziasszony sem hagyja másnapra zsí­rosán, ételesen a tányérokat, hanem ílmosogatja. Ezt kívánja a föld is. \ tarlóhántás viszont elég lassacs­kán, vontatottan halad. Még az ara­tásban legjobb Balatonújhelyi Állami Gazdaságban is a learatott területnek nindössze alig 1—2 százalékát buk­atták le. így fest a kép a vityai, narcali és a többi gazdaságban is, íem is szólva az egyéni termelőkről, szövetkezetekről. Ezek földjein oly átka a lehántott tarló, mint a fehér holló. Nagy kára ez a mezőgazda­ságnak. Tanulságul: több sört, bort és hűsítő italt a falu népének Bár a végére hagytuk ezt a dolgot, j im mégsem utolsó rendű szempont) íz aratómunkások ellátása. A kapos­vári Szabadságzászlóban a legfonto- • abb kérdésként kezelik a tagok f kellel, itallal való ellátását. Sok :özségben panaszkodnak azonban:) lines sör, nincs hűsítőital. Erről be-) zéltünk Pozsgai János elvtárssal is, Toponár és Környéke Földműves-) zövetkezet igazgató elnökével. — Most. a legszorgosabb, legfor- ( őbb napokban hiányzik italboltjaink- ( ól a sör is, bor is — mondta. —I Izódából, málnaszörpből még csak) :i tud juk elégíteni a fogyasztók szük- ágletét, de óriási fennakadás van l őrnél és bornál. — Mi okozza ezt? — Nagyon rossz az ellátás. Pénte-] en kaptunk ugyan öt hektoliter őrt, de hétfőn már egy csepp sem: olt a boltokban. Negyven-hatvan ektó is elkelne most. Nincs. Nem idunk felvásárolni. Áron felül ad-' ák csak a termelők. Annyit pedig' em adhatunk érte, mert ezzel még ibban felvernénk az árakat. Sörből 3—30 hektoliterre lenne szükség he-! •nként. Ennek csak a felét kapjuk! : néhány hektóval a tavalyinál isi ívesebbet. A pénteken, egész hétre! szállított sörből vasárnap már se-í d1 nem kapható. Bizony, nagyon 1 ányolják ezeket a parasztok. Ezek! iján most már töményszeszt isznak,! ódával. Egyféleképpen lehet segí-< ni a bajokon: a lehetőséghez mér-! n gyártsanak többet sörgyáraink, ( mdoljanak a tikkasztó nap alatti jrnyedő, arató emberekre. Lám, a! urnái a parasztok maguk is érzik:! hová vezet a spekuláció, a mérték­telen árfelhajtás. Rajtuk is múlik, hogy jövőre ne legyen borhiány az italboltokban. S jobb felkészültséget, helyes áruelosztást kérünk a föld­művesszövetkezetektől, a belkereske­delmi szervektől. V. J. Az ellenforradalmi események óta hétfőn délután elsőízben ült össze a Hazafias Népfront Kaposvár városi elnöksége, hogy kiegészítse sorait és megbeszélje azokat a feladatokat, amelyek a mozgalom előtt állnak. Az ülés elején tizenhárom új elnök­ségi tagot és dr. Ungár Sándor sze­mélyében új elnököt választottak, a jelenlévők. Ugyancsak ez alkalom­mal döntöttek arról, ki a legmegfe­lelőbb az alelnöki, titkári tisztek be­töltésére. A választás után dr. Ungár Sán­dor elnök beszélt a népfront helyi feladatairól. A legközelebbi idők, a nyári hónapok teendőiről szólva részletesen foglalkozott a tömegek­kel való kapcsolat gyors kiépítésé­vel. Ankétokat, vitákat kell rendezni a városban, meg kell látogatni az embereket, beszélgetni kell velük, hogy lássák: a mozgalom él, munkál­kodik. Ismét életre kell hívni a béke­mozgalmat, s jó kapcsolatot kell te­remteni a KISZ-szel, a nőtanéccsal. Az eredményes munka érdekében együtt kell működni a Városi Tanács VB Művelődési Osztályával, s fon­tos feladatnak kell tekinteni a ma­gyar—szovjet barátság ápolását. Az elnök körzeti népfrontbizottság létrehozását is javasolta. Ebben az esztendőben már a Donnerban, a Füredi utcában és a belvárosban kell működnie ilyen bizottságnak. Ezek nagy segítséget jelentenek majd a további munkában, a klubélet ki­alakításában, valamint annak a tö­rekvésnek megvalósításában, amely szerint a soron következő feladatok végrehajtásánál jobban támaszkod­nak a népfront munkája iránt ér­deklődők: tenniakarására, mint ed­dig. Sokat akar tenni a városi nép­front-elnökség. Ezt mutatták az el­nöki beszéd után elhangzott felszóla­lások is. Nem ülésezni, hanem dol­gozni akarnak, segíteni a jobb élet megteremtésében. Örömmel üdvözöljük ezt a szándé­kot és kívánjuk: hallassa minél több­ször szavát a Hazafias Népfront, vál­jon Kaposvárott is valóban tömege­ket átfogó mozgalommá. AZ AGRONÓMUS TANÁCSA: Ä tcsrlóhántás szükségességéről Mezőgazdasági dolgozóinknak mindkét kezük tele van munkával. Aratják a gabonát, igyekeznek mielőbb betakarítani az idei kenyeret. Eközben azonban gondolniuk kell már a jövő évi termés megalapozására is. Ennek egyik fontos előfeltétele a tarlóhántás időbeni elvégzése. Aratás után a kissé süppedős talaj is pár nap múlva szikkadttá, re­pedezetté válik. A gabonanövény akadályozta a föld nedvességének elpá­rolgását, miután azonban rendre dőltek a gabonaszálak, nincs, ami se­gítse megőrizni a talaj vízkészletét. Ezt a célt szolgálja a kaszát követő tarlóhántó eszköz alkalmazása. Az időben elvégzett tarlóhántás követ­keztében nemcsak a földben lévő víztartalékot tudjuk megóvni a párol­gástól, hanem a jól elmunkált talaj felszíne a később lehulló csapadé­kot is jobban befogadja. így könnyebbé válik a nyári keverő- és az őszi mélyszántás elvégzése. A tarlóhántás nagyon hatásos módja a gyomirtásnak is. A beérett gyommagvak kihullanak, a tarlóhántás után a föld nedvességét felhasz­nálva kikelnek. A fiatal gyomnövényeket ekkor újabb talajműveléssel elpusztíthatjuk. Ha nem végzünk tarlóhántást, akkor a gyommagvak a következő évben kelnek ki, magot hoznak és elszaporodnak. Ennek megelőzésére is szükséges tehát a tar,lóhántás. Kísérleti tapasztalatok iga­zolják, hogy így 30 százalékkal csökkenthető a talaj gyomossága. A talajban lévő élőszervezetek fontos szerepet töltenek be a növé­nyek életében. Ezek bontják szervetlen vegyületekké a szerves anyago­kat, pl, a tarló- és gyökérmaradványokat, hogy azokból a következő nö­vények számára felvehető, hasznos táplálóanyagok váljanak. A tarló­hántás a talaj eme láthatatlan élőlényeinek számára is kedvező életfel­tételeket biztosít. A talaj vízgazdálkodása, a következő talajművelési feladatok meg­könnyítése, a gyomok irtása, az apró élőlények működésének elősegítése érdekében feltétlenül szükséges, hogy a gabona learatása után minél előbb kerítsünk sort a tarlóhántásra. 3Cő mi WjQAfüL cl Mielőtt felnyitotta vol­na tüzes szemét a nap, Szabados Dezső főagro- nómus már útra kelt. Nagy munkának az idő­szaka van most a Cu­korgyári Célgazdaságban is — o több mint 2200 hold kalászos betakarítá­sán fáradoznak. Gázló-pusztán éppen etetéshez készülődnek a hízómarhák gondozói, amikor betoppan a főag- ronómus. A szérűskeri- ben már javában búg a cséplőgép, hajnali há­romkor kezdték ma a borsócséplést. Nem Phet nappal foglalatoskodni ezzel a növénnyel, mert pereg a szem. A 102 hold terméséből eddig 70 holdé átment a gépen, 10 mázsás a holdankénti átlag. Gyerünk az ősziárpa- földekre! A 30 holdas táblán kereszt keresztet ér. Szép, fejes ez a ga­bona, biztosan felül lesz a húsz mázsán a hol­dankénti átlag. A kepe­sorok között széles bar­na sávok húzódnak — el­végezték a tarlóhántást. A 40 holdason azonban még rajt van a kom­bájnszalma nagyrésze. Még ma itt lesz a szal­malehúzó, amit nyomon követhet az eke. A tar­lón elvétve lehet árpa­szemet találni, a termés 98 százaléka zsákokba került. így nyomott 24 kiló híján húsz mázsát minden holdnak a szem­termése. Ennek magya­rázata Szabados Dezső szerint az is, hogy négy­szer megtárcsázták ke­resztben, hosszában a földet, miután elővete- ménye, a borsó lekerült róla. A kombájn — amely eddig száz holdnyi gabo­nát takarított be — teg­nap kezdte meg a bú­zát. Azt megelőzően 52 holdon vágta le a tava­szi árpát. Mennyire ta­karékoskodnak itt az emberi erővel! A szemet a gépről a majorba, a kombájn-szérűre viszik. Szállítószalag segítségé­vel feljut a cséplőgépre, amelyet a szecskavágó villanymotorja hajt. A kombájn-gabonát a gö­bölyösök tisztítják nap­közben, természetesen külön díjazás ellenében. Miközben a főagronó- mus eddigi ismereteihez hozzátapasztja a mosta­ni, új észrevételeit, a nap egyre feljebb kúszik az ég pereméről. Megy két Zetor az aratógépek­hez a búzatáblába. Sza­bados Dezső meg utá­nuk. Indulófélben meg­kérdi tőle Szontágh Fe­renc, a gépészeti brigád­vezető: — Feltétlenül hagy­junk 200 holdat a kom­bájnnak? — Ezt én soha nem mondtam. Amíg van lá­bonálló gabona, addig menjenek az aratógépek is — válaszolja. — A K-8-asok ugyanis gyor­sabbak, mint az arató­cséplő. Egyik-egyik két- három holddal többet levág naponta, mint a kombájn. (Bár az arató­cséplő eddigi 9 holdas napi átlagteljesítménye is dicséretes.) Vörös György kedden azzal az elhatározással ült fel Zetorjára, hogy ezen a napon utoléri társát, hiszen a két gép­pel learatott 175 hold­ból mindössze három holddal vágott le keve­sebbet, mint Pintér* La­jos. A traktorral nem volt baj. de az aratógép­kezelő gyakran tehetet- lenkedett. Farkas Jancsi viszont máris jobban megüli a kévekötőt, mint elődje. Igen ám, de a másik gépnek is olyan ügyes, igyekvő kezelője van, mint a 14 éves Gu­lyás Imre, aki vízhordó­ból tornászta föl magát erre' a pozícióra. Jó trak­toros lesz a gyerekből — mondja Pintér Lajos, de azért a kormánykereket még nem meri a Tcezébe adni. Szóval előbb a munkagéppel kell testi- lelki jóbarátságot kötni, azután lehet ismerkedni a Zetorral... Tatomban hasonló szorgalomnak lehet tanú­ja a főagronómus. Az igali út mellett tarlót hánt két traktor. Az ara­tógének a búzát vágják. Külön-külön táblába áll­tak bele, nehogy kerül­getniük k°lljen egymást, ha valamelyiknek baja esnék. Mind a négy K-8-as fennakadás nél­kül dolgozik. Sőt, az a »baj-*, hogy nagyon is gyorsan haladnak, s az emberek nem győzik összehordani, keresztibe rakni a kévéket — mondja Kerekes Ferenc. üzemegységvezető. — Holnap hozunk se­gítséget a városból — vágja rá a főagronó­mus. Szabados Dezsőt nem érte csalódás az üzem­egységekben. Azt látott, hallott, tapasztalt a ga­bonaföldeken, amit várt: becsületes, igyekvő, de- rekas munkát. Nyugod­tan térhetett vissza kör­útjáról, hiszen jó kezek­ben van a. kenyér beta­karításának sorsa. Ehhez hadd tegyük hozzá: jó kezekben van a gazda­ság irányítása is. Ebben a példamutató mező- gazdasági nagyüzemben előrelátók a vezetők. Időben gondoskodtak az aratás technikai feltéte­leiről is. A gépekhez van elegendő pótalkat­részük. Mind a 11 kéve­kötőhöz készíttettek a té­len pl. egy-egy tartalék­ponyvát is, s a lécekkel sincs baj, mert bepony- vázásukkál elejét vették a töréseknek. Egyik te­hergépkocsijuk az éj­szaka ért haza Szentes­ről, ahonnan annyi kö­tözőzsineget hozott, hogy marad, belőle jövőre is. Ebből a — jó szerve­zésből — fakad a gazda­ság vezetőinek magabiz­tossága. K. J. cÁz eha toLft& A zöld függöny előtt a színpa­don néhány ember ült. A na,gy reflektorok fényében állva a köz­ségi tanács vb-elnöke, Mogyorósi Gyula beszélt. Mondanivalója vé­gén felcsattant a taps. Az első taps a balatonboglári új művelődé­si otthonban... Mert itt történt ez szombaton este. Befejezéseként egy fejezet­nek, amely sok küzdelemről, mun­káról tanúskodik 1950. óta a mai napig, a kultúra új épületének megnyitásáig. Hét éve határozták el a balaton-- bogiáriak, hogy a mozi számára új helyiséget építenek, s az addig filmvetítés céljaira használt épü­letet átalakítják kultúrotthonná. Az új, korszerűen berendezett, fel­szerelt filmszínház elkészülése után hozzá is láttak az építkezés­hez. Pénzt a községfejlesztési alap­ból teremtettek, de önkéntesen összegyűjtött forintjaikkal jelentős segítséget nyújtottak a helyi lakok is. Szívesen adták pénzüket, de ha szükség volt rá, mással, társadal­mi munkával, ingyen fuvarral is támogatták a községi tanácsot. így vált lehetővé, hogy szomba­ton végre megnyitották ezt a szé­pen berendezett művelődési ott­hont, s ezáltal megfelelő hajlékot biztosíthattak a kultúra, a tudo­mány számára. Négyszázezer forintot költöttek eddig az épület átalakítására, be­rendezésére. De meg is látszik. Na­gyon szép, korszerű a színházte­rem, a társalgó, s kényelmes, üdülőhelyhez méltó a berendezés. A rögzített széksorok, a puha fo­telok, a szép, ízléses függönyök otthonos, családias légkört terem­tettek mindenüvé. Látták ezt, s őszintén örültek az ünnepélyes megnyitó alkalmával összesereglett nézők. Kezdés előtt kis csoportokban beszélgettek, s mikor kifogytak az új létesítmény dicséretéből, a jövő tervekről kezdtek el beszélgetni. Erről szólt a megnyitón a tanács vb-elnöke is. Elmondta, hogy rend­szeresen akarnak színházi előadá­sokat tartani, éppen ezért gyak­ran meghívják a kaposvári és fő­városi művészeket. A legfonto­sabb azonban az, hogy a helyi ön­tevékeny csoportok találjanak itt otthonra, végezzenek jó munkát. Megfelelően gondoskodnak rövide­sen a szakköri csoportok elhelye­zéséről is. Nekik ma még nincsen helyiségük, mert az épületnek ed­dig csak egy része készült el telje­sen. Az építkezés azonban tovább folyik, és a lehető legrövidebb időn belül be is akarják fejezni, annál inkább, mert ugyancsak itt fogják elhelyezni a község másik 1 fontos kulturális központját, a já­rási könyvtárat is. A szombati nappal új fejezet kezdődött a balatonboglári kultu­rális életben. Ez első részében a szép művelődési otthon avatásról szól majd, amit még gazdagított a megnyitó ünnepség után sorra- került műsor: a Csiky Gergely Színház művészeinek előadásában bemutatott Lehár-operett, A mo­soly országa. —ger

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom