Somogyi Néplap, 1957. július (14. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-07 / 157. szám

v*0 tu ’Up' 05 S"'ü'v XIV. évfolyam, 157. szám. ÄRA 50 FILLÉR Vasárnap, 1957. július 7. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK’ NEHÉZ ÉJSZAKA A GORKIJ UTCÄBAN ■ TÖRTÉNETEK TANULSÁGOKKAL AZ INTRIKÁRÓL. ÉS HÁROM VÁLFAJÁRÓL SZÖVETKEZETI TAGOKAT, j DOLGOZÓKAT KÖSZÖNTÜNK — FOGLALKOZÁSA: ALLATSZELÍDÍTÖ SEBAJ MISI HETI RÁDIÓMŰSOR ft Nemzetközi Szövetkezeti Napon Irta : Brachna János, a MÉSZÖV ig. elnöke A világ haladó szövetkezeti mozgalmában már hagyományossá vált, hogy az cv egyik napján — július első vasárnapján — a népek közötti békés együttélés jegyében megünnepeljék a Nemzetközi Szö­vetkezeti Napot. A mai napon összegyűlnek megyénkben is a szövet­kezetek tagjai, vezetői és dolgozói, hogy számot vessenek egy év mun­kájáról, eredményéről és tanulságáról, s megjelöljék jövőbeni fel­adataikat, kifejezésre juttassák békeakaratukat. A mai Nemzetközi Szövetkezeti Nap jelentőségét nálunk még növeli az is, hogy most először ünnepelnek együtt a földművesszövetkezetek, termelőszövet­kezetek és kisipari termelőszövetkezetek tagjai, dolgozói és vezetői. A magyar szövetkezeti mozgalom a felszabadulás óta eltelt ti­zenkét esztendő alatt példátlan eredményeket mutatott fel. Az fmsz-ek a beszerző és értékesítő tevékenységükkel, a dolgozó parasz­tok termelő munkájának segítésével vívtak ki nem kis elismerést, ezenkívül tíz- és tízezer parasztemberrel ismertették meg az össze­fogás, a szövetkezés adta előnyöket. Az elmúlt évtizedben meghono­sodott és kitéphetetlen gyökereket eresztett Somogy megyében is a szövetkezeti mozgalom, a dolgozó parasztok ezrei választották a szö­vetkezeti összefogás, a társas nagyüzemi gazdálkodás, a paraszti fel­emelkedés útját. A múlt ősszel kirobbantott fegyveres ellenforradal­mi felkelés sem tudta kioltani parasztságunk szívéből a szövetkezés gondolatát, mert az eszme, a mozgalom ereje belőle táplálkozik, tő­le kapja értelmét, a parasztság életét teszi széppé, gazdaggá, gond­talanná. Bátran állíthatjuk, hogy a szövetkezetek őszinte, tiszta szo­cializmust akaró seregének többsége szembeszállt az ellenforradalmi kísérlettel, becsülettel helytállt, védte a közösség, a nép vagyonát. A nemzetközi szövetkezeti mozgalom legfontosabb alapelve: a bé­ke és a baráti együttműködés. A baráti együttműködés, a népünk iránti humanizmus legékesebb bizonyítéka volt, hogy az ellenforra­dalom után a világ számos — elsősorban a szocialista tábor, élén a Szovjetunióval — szövetkezeti mozgalma sietett segítségünkre és já­rult hozzá nehézségeink leküzdéséhez, az ellenforradalom okozta se­bek begyógyításához. Több mint 50 millió forintra tehető országosan az az anyagi segítség, amivel az ellenforradalom után megsegítettek bennünket a világ szövetkezetei — elsősorban a szocialista tábor ré­széről. Az ellenforradalom leverése óta egyre inkább magához tér, erő­södik népgazdaságunk. Ezekben a napokban már a kasza alá érett gabona, az egész évi szorgos munka gyümölcsének betakarításán fá­radozik dolgozó parasztságunk. A mai napon is kérünk minden szö­vetkezeti tagot, dolgozót, vezetőt, hogy a nemzetközi szolidaritás, a népek közötti barátság és béke jegyében ünnepeljék meg a nemzet­közi szövetkezeti napot. S további munkájukkal is adják újabb tanú­jelét a magyar szövetkezeti mozgalom iránti hűségüknek a demok­ratizmus elmélyítésével, a dolgozó paraszti tömegek maguk mellé ál­lításával, gondjai megoldásának segítésével erősítsék a szövetkezeti mozgalmat. A magyar szövetkezetek ezen a napon ismételten kifejezésre jut­tatják régi, jogos kívánságukat, hogy a magyar szövetkezeti moz­galom minél előbb elfoglalhassa az őt megillető helyét a Szövetke­zetek Nemzetközi Szövetségében. Szövetkezeti mozgalmunk elsőrendű hivatása, hogy továbbra is segítse hazánkban a szocializmus felépítéséért folyó küzdelmet, a mezőgazdaság szocialista átszervezését, az eredményes gazdálkodást, a dolgozók életszínvonalának állandó emelését minden téren. Ezekkel a célkitűzésekkel ünnepeljük a Nemzetközi Szövetkezeti Napot ma, a szövetkezeti mozgalom nemzetközi seregszemléjén. Megint egy lépés előre 13 család a közös gazdálkodást választotta Somodorban Az óra mulatója rég elkerülte az éjféli tizenkettőt, a vita azért csak folyt, tizenhárom pusztai embernek nem aka.rt hazamehetnékje lenni. Végül is már a járási pártbizottság kiküldöttjének kellett, közbeszólnia: »Emberek, magúkra pár óra múlva kemény munka vár, javaslom, hogy menjenek haza, térjenek pihenőre.« No persze, nem a maga kényelme indította e közbeszólásra Petreka- nits Andor elvtársat, ő volt a leg­boldogabb, hogy az emberek színesen beszélgetnek sorsdöntő kérdésekről, s erre nem sajnálják feláldozni pi­henőidejük egyrészét sem. Somodorban történt ez az eset, a volt pusztai, s c, korábbi szövetkeze­ttek közül tizenhármán döntöttek most már véglegesen a közös gazdál­kodás mellett. Tizenhárom család védte meg a szövetkezet becsületét, olyanok, akiket az ellenforradalom vert ki a szövetkezetből a múlt év őszén. Mennyi gotiiot töprengést okozott ez sokaknak azóta. Néhá- nyan már márciusban megalakítot­tak egy szövetkezetét. Jegyzőkönyvet is Utak róla titokban. Hiába, 'sok zavart okozott az őszi vihar az itt lakó emberek fejében is. Nyíltan csak júniusban rukkoltak ki tervük­kel, Két hat-hét főből álló csoport is szervezkedett. Mikor erről tudomást szerzett a járás, azonnal segítségük­re sietett. A harmadik összejövete­len kimondták az igent. Tizenhárom család, 26 taggal, 230 hold földdel egy kollektiv gazdaságba tömörült. Egy családot kirekesztettek maguk közül. — Csalc azok jöjjenek közénk, akik biztosak a dolgukban, s fenn­tartás nélkül, szolgálják a közösséget — ezt tartják. Elhatározás született a jövőre néz­ve is. Az aratást már közösen végzik — aratógéppel és kombájnnal. Sze­rencsére közösen, egy tagban vetet­tek az ősszel. Másfél vagon őszi ár­pát közös raktárba takarítanak be. Ez és a 200 mázsa svédhere képezi a közös takarmány alapot. Háztájiból öt lovat, három szekeret visznek be. Az ősz vége felé szarvasmarha-te- nyésztörzset vásárolnak. Az épülete két a jelenlegi értékük alapján ve­szik át, A vezetők elgondolása sze­rint. új vetésforgót állítanak be. A szántóföld 25 százalékán pillangós takarmányokat, 60 holdon búzát. 30 holdon őszi árpát, 14 holdon zabot termelnek. A közös állattenyésztés megteremtésére törekszenek. A régi szövetkezetben a bikákon 6—8 hetes korban, olcsó áron adtak túl, Most ezen is változtatnak. A kormány új árpolitikája jó irányba tereli a szarvasmarhatenyésztést. A sok tervvel, elgondolással, új alapokon induló szövetkezetben a jövő évben nem lesz függetlenített brigádvezető, s az elnök is fog két­kezi munkát végezni. Ebben a szö­vetkezetben minden, fontos teendő­nek a közgyűlés szab irányt. A Mer- nyei Gépállomás szakemberei máris segítenek nekik az üzemterv elké­szítésében. Tizenhárom családI ismét előrelé­pett Somodorban. íme, a nevük: Pa­dos György, Vasanda György. Dömös János, Király István, Czár István. Horváth György, id. Fekete József, Király János, Bíró János, Horváth József, Visnyci János, R. Horváth József és Patakfalvai István. 200 mássá őszi árpát csépel naponta Tóth József cséplőesapata Répáspusztán három napja búg már a cséplőgép az Első ötéves Terv Termelőszövetkezet portáján. A 63 holdnvi ősziárpa-asztagok között ál­ló cséplőgépből hull a kövér szem, gyorsan telnek a zsákok és a szövet­kezet mastára. Tóth József tsz-tag. a Kaposvári Gépállomás traktorosa — cséplőgép- vezető és brigádja derekas munkát végez mindennap. A cséplés első napján 150 mázsa mag hullt a zsá­kokba. július 5-én már 180 mázsát csépeltek el, szombaton túlhaladják a 200 mázsát is. Eddig majdnem 600 mázsa őszi árpa kerüli a magtárba és a cséplőcsapat tagjai elhatároz­ták, hogy ezután 200 mázsán alul nem is hagyják. 1070-es gépükkel három nap múlva teljesen végeznek az őszi árpa csépi6=ével és addigra a most aratás alatt álló búza is sor- rakerülhet. Őszi árpából az eddigi jelek szerint 15—16 mázsás átlagter­mésre van kilátás. Gazdag termés a mocsárvilág helyén LÁTOGATÁS A GABONAFÖLDEKEN Végh János izzadt hátán megtapad az ing. Idős, be- »s, gyenge testét ezerszer, meg ezerszer megrándítja ágásra lendített kasza. Az aratás fárasztó küzdelmét ézi a nap perzselő tüze. Jókor jött az asszony r.z ele- zsiával. Lekuporodnak a szomszédos parcellán, a araforgó árnyékában. Falatoznak, pihentetik izmai- .t, hogy némiképp új erőre kapjanak. Ekkor köszön­ünk rájuk a balatonkeresztúri határban. Megtudjuk tőlük, hogy két családból verbuválódott a kaszapár. Végh néni egészségéből nem futja az ara­tásra. így hát férje, s 21 éves Jani fia, meg az alig pár évvel idősebb Miusza Jenő dolgozik együtt. Az öreg a kaszálást tartja a legtisztább és igazán férfimunkának. Ezért csak nagy ritkán cserél »pozíciót« a kévekötő Miusza Jenővel. Jani viszont szívesen kivenné apja ke­zéből a kaszanyelet, de az ő posztjára — a maroksze­désre — egyik férfi sem vállalkozik, ö végzi hát állan­dóan az aratás asszonymunikáját. — Itt a pirospettyes fejkendőm és a sarlóm — mutatja a munkaköre jel­képeit. Szép a búza. A telt, acélos szemek alázatos megiha- jolásra késztetik a kalászokat. Bőven fizet majd ez a gabona — gazdájának. Mert Végh bácsi a minden tize­dik kaszavágiással letarolt búzakalászokat tudhatja hár­mójukénak. Kilenc kaszavágásnyi a tulajdonosé, Szabó Jánosé. Pontosabban: egy kát. hold aratásának százhúsz kiló a bére. Jól neki kell gyűrkőzni, hogy naponként le­vegyenek egy holdat. Nehéz mesterség a részesaratás. De hát kénytelen ve­le Végh János. Három hold szántójából kétezer ölt, fe­le-fele arányban búzával, rozzsal vetett be. A rozs há­látlan lett, alig ad többet három mázsánál. A föld után — mivel a réttel együtt öt holdas a gazdasága — több mint 250 kiló gabonát kell beadnia. Kenyeret meg nem akar a boltban venni. A kisparcellák uralma, a föld közös művelését megelőző magángazdálkodás vastörvé­nye pedig azt rendelte el: vállaljon bérmunkát. Három holdat fogadott Szabóéktói. Miusza Jenő, meg özvegy édesanyja számára is szűkek a kétholdas vagyonka korlátái. Ez a könyörtelen valóság parancsolta Jenőt is Véghékkel egysorba, ide, a kepéstarlóra ... * * * Nagy fejtörést okoz a kenyérmag betakarítása a somogyvámosi Törekvés Tsz-ben is. De mennyivel má­sok ezek a gondok, mint a földnélkülieké, vagy a pár- holdas kisparasztoké! A 72 holdnyi őszi kalászos aratá­sát a Lengyeltóti Gépállomással végeztetik el. Tizenhat hold őszi árpát levett már az aratógép, a tsz-tagoknak csak a dőlt részeken, s a géphiba miatt be nem kötött kévékkel, meg a kaparék összeszedésével akadt dolguk. — Senki nem foghatja ránk, hogy kombájn-ellene­sek vagyunk — mondta pénteken ifj. Fogéi Imre elnök. De megemlítette tavalyi keserű tapasztalataikat is. A múlt nyáron kombájn vágta a mostani őszi árpa elő- veteményét, a búzát. Bizony annyira szórta a magot, hogy az idén búzás árpájuk termett. Emiatt nem tud­tak most komlbájnolni: a búza ugyanis tejes volt, ami­kor az árpa már beérett. (Bizony, jó lesz, ha a gépállo­másiak megszívlelik ezt a bíráló megjegyzést, okulás­képpen a jövőre.) Milyen reményeket táplálnak a szövetkezetben a nagy aratás küszöbén? Mire e sorok napvilágot, látnak, kazalba kerül az őszi árpa. A cséplőgép egy-kettőre el­veri. Hétfőn pedig — amint néztük az elnökkel és Szei- bert Mihály könyvelővel — lehet aratni a búzát, ro­zsot, sőt csakhamar a tavaszi árpát is. Egy kombájn és egy aratógép először a 40 holdnyi búzának áll neki, aztán a többi kalászost vágják. Mindent géppel — ez a jelszó itt, mert a tizennyolc tag kevés erejéből éppen a gépek kiszolgálására telik. * * * A Lengyeltóti Gépállomáson bizakodó a hangulat. Magyar József főmérnök szerint a hat kómlbéjn és a tíz aratógép a kezdés óta eltelt napok alatt »nekiigazo­dott«. Csütörtökig kombájnnal 193, kévekötőkkel pedig 104 holdon végeztek. Most ugrik meg majd a teljesít­mény, amint hozzáfognak mindenütt a búza aratásához. A gépekre legjobb szakembereiket ültették, pl. Szekér Istvánt, Rózsa Lászlót, Szebenyi Viktort, Szoboda Lajost és Sándor Lászlót. Ezúton is azt üzenik a gépállomásról a vámosi fez­nek és minden szövetkezetbe: az ígért időpontban ott lesznek a gépek, hogy segítsék, meggyorsítsák az éle­tet jelentő kenyérmag betakarítását. k. j. Baiatonnagyberek 12 évvel ezelőtt csak mocsaráról volt híres, ahol az ország akkori urai, földbirtokosai vadászattal töltötték napjaikat. A hasznavehetetlen területet a felsza­badulás után kormányunk hathatós támogatásával a mezőgazdasági szak­emberek több mint tízezer kát. hol­don virágzó mezőgazdasággá vará­zsolták. Azóta minden évben gazdag ter­mést takarítanak le a meghódított területekről. Az idén is több mint 370 kát. hold őszi árpát arattak, melynek cséplése már befejezéshez közeledik. Az eddigi eredmények igen biztatóak, különösen a puszta- szentgyörgyi üzemegységnél, ahol 2*> mázsás átlagterméssel fizetett az egykori hasznavehetetlen, mocsaras terület. A 370 holdnyi területen mintegy 15—IS mázféfc átlagter­mésre van kilátás. Megkezdik Fonyódon egy törökkorabeli vár romjainak feltárását A Balaton déli partján fekvő Fo­nyód üdülőhely ritka természeti szépségein kívül történelmi múlttal is rendelkezik. A három csúcsú hegy tövében volt Magyar Bálint török- korabeli vára. melynek romjai .ott porladoznak a föld alatt. Az országos műemlékfelügyelőség mérnökei, valamint a Keszthelyi Balatoni Múzeum igazgatója a vár meglévő alaprajzai alapján rövide­sen megkezdik a feltárási munká­kat. A vár falait 30 cm magasságra felfalazzák és ezzel is gyarapítják majd Fonyód nevezetességeit, « Felhívás a gabonabetakarítás meggyorsítására Állami gazdaságok és gépállomások dolgozói; Termelőszövetkezetek tagjai! Egyénileg dolgozó parasztok! Megyeszerte megkezdődött a ke­nyérgabona aratása. A rendkívüli forróság miatt szinte egyik óráról a másikra kasza alá érik a gabona, fő­leg a búza. Összetorlódott tehát a munka: egyszerre lehet vágni min­den őszi kalászost. Úgyszólván most már minden percnyi késlekedés vesz­teséget okoz. A szem pergését úgy tudjuk elkerülni, illetve a legkisebb mértékűvé csökkenteni, ha minél gyorsabban, rninéi előbb aratunk. Ezekben a napokban az ország népe, elsősorban a munkásosztály a gabo­naföldek derekas dolgozóira- tekint. Azt várja tőlük, hogy lehetőleg min­den szemnyi megtermett gabonát mi­hamarabb fedél alá juttassanak, A megye határát járva, az tapasz­talható, hogy megfelelő termést ígér­nek a kalászosoké A megtermett ke­nyeret azonban a lehető legrövidebb időn belül a padlásra, a csűrbe, a magtárakba kell juttatni. Számítunk mezőgazdasági dolgozóink becsületes helytállására, példás szorgalmára, A somogyi állami gazdaságok, tsz-ek és egyéni gazdák az ősszel, minden el­lenforradalmi mesterkedés ellenére, időben elvetették a gabonát. Bízunk abban, hogy most még nagyobb erő­feszítést tesznek az aratás sikeréért. Külön szólunk a gépállomások kom- bájnosaihoz, traktoristáihoz és ara­tógépkezelőihez. A termelőszövetke­zetek nagyrészc gyengén áll munka­erő dolgában. A gépállomások dol­gozóitól várnak tehát segítséget a gabona betakarításához. Érezze át minden gépállomási dolgozó azt a felelősséget, amely reá hárul a tsz-ek gabonájának minél gyorsabb leara- tásáért, s a, gépi munka, valamint a nagyüzemi gazdálkodás becsületének további öregbítéséért. Pártunk és a forradalmi munkás­paraszt kormány sokat tett eddig st mezőgazdasági termelés emelésének elősegítése, a paraszti munka jöve­delmezőbbé tétele érdekében. A be­gyűjtés eltörlése révén dolgozó pa­rasztságunk bevétele számottevőbben növekszik. Méltányos, elfogadható árat kapnak a termelők az államnak eladandó gabonájukért. Jól jár tehát a parasztság, ha igyekszik biztosítani népünk kenyerét azzal, hogy gabona­feleslegét felajánlja a Terményfov- galmi Vállalatnak, a földraűvesszö- vetkezeteknek. A Magyar Szocialista, Munkás­párt Somogy megyei Intéző Bizottsága RÖVID BELFÖLDI hírek — A Magyar Rádió először mutat­ja be Rimszkij-Korszakov: Az. arany­kakas című operáját. Puskin verses meséjét Gombos Katalin mondja el, a szereplők között van Fábry Edit, Peéry Piri, Tiszay Magda, Gáti Jó­zsef, Maleczky Oszkár. A rádió szim­fonikus zenekarát és énekkarát Brő- dy Tamás vezényli. A közvetítés ma, vasárnap este lesz a Kossuth-adón. 20.25 órai kezdettel. — Konzervgyáraink befejezték a zöldborsó tartósítását. Az idei jó termésből 1200 vagonnyi borsót kon­zerváltok. Ez a mennyiség 200 vagon­nal több a tervezettnél. — Az Országos Gyógynövényíor- galmi Vállalat megbízásából a föld­művesszövetkezetek országszerte megkezdték a csalánlevél gyűjtését. Az úgynevezett nagylevelű, csípős csalán megtalálható az ország bár­mely részében. A csalán leveléből a gyógyászat vértisztító gyógyszereket készít, az ipar pedig festékanyagokat von ki. A csalán kilójáért nyers ál­lapotban 70 fillért fizetnek a föld­művesszövetkezetek. — Nemzetközi fatakarékossági ér­tekezlet lesz Budapesten. Augusztus végén a baráti országok képviselői­nek részvételével Budapesten nem­zetközi fatakarékossági értekezletet rendeznek, amelyen a szakemberek beszámolnak tapasztalataikról, úgy­szintén az eddig elért csomagolás­technikai módszerekről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom