Somogyi Néplap, 1957. július (14. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-27 / 174. szám

SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1957. július 27. 8 Közlemény a lengyel—vietnami tárgyalásokról Selwyn Lloyd nyilatkozata as omani angol intervencióról Varsó (TASZSZ). A lengyel fővá­rosban közzétették Ho Si Minh-nek, a Vietnami Demokratikus Köztársa­ság elnökének lengyelországi tartóz­kodásáról szóló közleményt. Ho Si Minh, a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság elnöke a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának és kormányának meghívására 1957. jú­lius 21-től 25-ig baráti látogatást tett Lengyelországban, részt vett a len­gyel újjászületés napjának varsói és poznani ünnepségein, meglátogatta a lengyel tengerparti vidéket, s találko­zott a gdanski hajógyár munkásaival és alkalmazottaival. A lengyel nép mindenütt melegen és szívélyesen köszöntötte Ho Si Minh elnököt és kíséretét. Ho Si Minh megbeszélést folytatott a lengyel államtanácsnak és kor­mánynak, a Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottsága Politi­kai Irodájának tagjaival, a Lengyel Népköztársaság tekintélyes politiku­saival. A tárgyalások a folyó évi április 6-án aláírt lengyel—vietnami közös nyilatkozat alapján folytaik le, s a jelenlegi nemzetközi helyzet értéke­lésére, valamint a két ország kapcso­lataira terjedtek ki. Mindkét állam képviselői kifejez­ték azt az egyhangú meggyőződésü­ket, hogy folytatni kell az erőfeszí­tést a nemzetközi feszültség további enyhítéséért, a kollektív biztonság­nak a leszerelés, különösképpen pe­dig az atom- és hidrogénfegyver kí­sérletek megszüntetése útján való el­éréséért. Az ázsiai béke megszilárdí­tását szolgáló feltételek megvitatása­kor a felek különösen nagy figyelmet szenteltek a vietnami helyzetnek. Az európai tartós béke és bizton­ság biztosítása minden békeszerető erőtől azt követeli, hogy erélyesen szálljon szembe azzal a veszéllyel, amelyet a Német Szövetségi Köztár­saság remilitarizálása, a nyugatnémet hadsereg atomfegyverrel való ellátá­sára irányuló terv, valamint a nyu­gatnémet militarista és revizionista erők tevékenysége idéz elő. Mindkét ország képviselői kifejez­ték azt a mély meggyőződésüket, hogy a szocialista táborhoz tartozó országoknak a proletár internaciona­lizmus lenini elveire épülő egysége, ennek az egységnek további elmélyí­tése és megszilárdítása, valamint a világ szocialista és békeszerető erői­nek akcióegysége elengedhetetlen fel­tétele a tartós békének és a két or­szágban folyó szocialista építés ered­ményes fejlődésének. A testvéri és szívélyes légkörben folyt tárgyalások megmutatták a né­zetek teljes azonosságát minden meg­vitatott kérdésben, s kifejezésre jut­tatták -a felek teljes, kölcsönös meg­értését. A Vietnami Demokratikus Köztársaság elnökének lengyelországi látogatása elősegítette a lengyel és a vietnami népet összefűző testvéri kapcsolatoknak, a szocialista orszá­gok összeforrottságának, a világ bé­keszerető erőinek további megszilár­dulását. Ax Amerikai Kommunista Párt JVctc York-i gyűlése New York (TASZSZ). Az Amerikai Kommunista Párt csütörtökön a Car­negie Hall nagytermében tömeggyű­lést rendezett a kommunista párt több vezető egyéniségének a börtön­ből való kiszabadulása alkalmából. Benjamin Davis, a gyűlés elnöke be­vezető szavaiban hangsúlyozta, hogy a Smith-törvény áldozatainak kisza­badulása nemcsak a kommunisták, hanem az egész amerikai nép győzel­me. A Daily Worker szerkesztője kije­lentette: a Smith-lörvényt még nem hatálytalanították. Biztosította a gyű­lés részvevőit, hogy a Daily Worker •elszánt harcot vív ezután is a Smith- törvény többi áldozatainak kiszaba­dításáért. Az Amerikai Kommunista Párt Országos Tanácsának nevében Euge­ne Dennis szólalt fel. Köszöntötte a börtönből kiszabadult kommunistá­kat, mint olyan embereket, akik egész életüket hazájuk, a munkás- osztály és pártjuk szolgálatának szen­telték. — Az Egyesült Államok kommu­nistái — mondotta Dennis — tovább­ra is bizalommal tekintenek a jövő elé, s ezentúl is a marxista—leninis­ta elvek, a szocializmus eszméje irá­nyítja őket. Thompson, a kommunista párt egyik vezetője hangoztatta: »A Szov­jetunió vezette szocialista táborhoz tartozó országokban élő százmilliók olyan rendszert teremtettek, amely a mi életformánkat és hazánk népének mindennapi életét is befolyásolja«. London (MTI). Az angol alsóház­ban Bevan, a munkáspárt úgyneve­zett árnyékkabinetjének külügyi szó­vivője részletesen bírálta Selwyn Lloyd külügyminiszternek az omani hadműveletekről szóló rövid jelenté­sét. — Azt mondták nekünk — mon­dotta Bevan —, hogy be kell avatkoz­nunk a szultán érdekében, mert 150 év óta barátunk. Természetesen nem a jelenlegi szultánt értem. (Derült­ség.) Semmi érdemlegeset sem hal­lottunk azonban az Imám ügyéről. Mi a felkelés oka? A külügyminiszter azt mondta, tudja, hogy az Imám fegyvereket kapott kívülről, de nem tudja, honnan. Azt is mondta, a' ta­laj olyan forró, hogy nem használ­hatunk szárazföldi csapatokat, ezért bombákat dobtunk, hogy »megment­sük régi barátunkat s vajon egy ócs­ka emlékmű megmentéséről van-e szó, vagy valamely komolyabb erő­feszítésről?« Bevan így folytatta: — Nem akarjuk ezt az ügyet túlsá­gosan felfújni, de legalább felelős­ségteljes nyilatkozatot követelünk. A külügyminiszter nem kezeli tisztes­ségesen a Házat. Azt mondja, azért avatkozunk bele az ügybe, hogy tá­mogassuk régi barátunkat valaki el­len, aki bajokat okoz neki. De nincs jogunk angol hadkötelesek életét pusztán ilyen célokért kockára tenni. Vajon a kormánynak az-e az állandó elve, hogy felhasználja fegyveres erőnket, valahányszor valamely régi barátunk beavatkozásunkat kéri? Tudni akarom, hogyan állunk. Nem ülhetünk itt tétlenül, némán, mialatt angol emberéleteket veszélyeztetnek ilyen érzelgős nyilatkozat alapján, Selwyn Lloyd kijelentette: — Bizonyára nagyfontosságú érde­keink vannak a Perzsa-öbölben, ba­ráti szerződéseink, bizonyos viszony­lataink és kötelezettségeink vannak bizonyos személyekkel szemben. Ha nem tartunk ki barátaink mellett, be­folyásunk és érdekeink csorbát szen­vednek. Shinwell volt munkáspárti had­ügyminiszter is kérdést intézett a külügyminiszterhez: — Vajon őszinte lehet-e a külügy­miniszter a Házzal szemben? Vajon akciónknak van-e valami köze kö­zép-keleti olajérdekeltségeinkhez? Megmondhatja-e a miniszter, hogy olajérdekeltségeink veszélyben fo- rognak-e, mert ha igen, gazdasági ér­dekünk azt kívánja, hogy nagyon ko­molyan fontoljuk meg ezt az ügyet. Selwyn Lloyd így válaszolt: — Azt nem mondhatom, hogy olaj­érdekeltségeink közvetlen veszélybe! forognának, de azt hittem, a képvi selő úr, miután olyan felelősségtelje állást töltött be, megérti, milyen fon tos Angliára nézve a Perzsa-öbölbei lévő pozíciónk. A Lordok Házában is vita kereke dett az omani helyzetről. Lord Gos ford külügyi államtitkár, Lord Ale xandemek, a munkáspárti főrendé vezérének kijelentette, a kormán nem tájékoztatta az ENSZ-t Oman ban kezdett akciójáról, mert ezt ner tartotta szükségesnek. Lord Stansgate (munkáspárti) k jelentette: — Csapatok vannak akcióban. Va lószínűleg szárazföldi erőket fogna bevetni. Nyilvánvaló ellentét keld kezett köztünk és az Egyesült Álla mok külügyminisztériuma közöt Mit ért az államtitkár azon a kije lentésen, hogy nincs szükség arr; hogy ezt az ügyet az ENSZ tudómé sára hozzuk? Gosford válasza így hangzott: — Ez Muszkát szultánjának be ügye. Az a tény, hogy segítséget kés tőlünk, nézetünk szerint nem kötele bennünket, hogy az ENSZ-et tájé koztassuk. Ha valakinek egyáltalá kötelessége azt ENSZ-et tájékozta1 ni, úgy ez legfeljebb a szultán lehe A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának nyilatkozata A nyugatnémet határrendőrség a VIT-re utazó fiatalokat feltartóztatja a határon Bonn (TANJUG). A nyugatnémet határrendőrség feltartóztatja a hatá­ron a fiataloknak a Világifjúsági Találkozóra utazó kisebb-nagyobb csoportjait. A német fiatalok útlevél nélkül igyekeznek átjutni a határon, miután néhány nappal ezelőtt felosz­latták a VIT nyugat-németországi előkészítő bizottságát, amelynek meg kellett volna szereznie a fiatalok számára szükséges útleveleket. A bizottság feloszlatása, pénzössze­gek és könyvek lefoglalása, valamint az előkészítő bizottság tagjai ellen indított vizsgálat igen kellemetlen benyomást keltett a közvélemény­ben. Az előkészítő bizottság tagjai között három egyetemi tanár is volt. Az előkészítő bizottság egyik tagja a nyugatnémet hatóságok eljárásával kapcsolatban táviratot intézett Heuss köztársasági elnökhöz. amelyben közbenjárását kérte, hogy a nyugat­német ifjak, a népek békés együtt­működését segítve, elutazhassanak Moszkvába. Párizs (TASZSZ). Franciaország­ban mind jobban terjed a sztrájk­mozgalom, amelyet a dolgozók gaz­dasági helyzetének romlása, külö­nösképpen pedig a létfenntartási költségek szakadatlan növekedése idéz elő. Harmadik hete tart a bank- alkalmazottak általános sztrájkja. Sztrájkolnak sok vasipari és textil­ipari vállalat munkásai és sztrájk­ba léptek Dunquerque, Marseille, Lille, Nantes, Toulouse vámtisztvise­lői és alkalmazottai is. Munkabér­emelést követelnek a gáz- és villa­mosipari munkások, továbbá az álla­mi alkalmazottak is. A Francia Kommunista Párt Poli­tikai Bizottsága a francia dolgozók jogaiért indított harc újabb fellán- golásával kapcsolatban nyilatkozatot tett közzé és ebben megállapítja: a dolgozók tízezrei sztrájkba léptek, s a kommunista párt szolidáris a sztrájkolókkal. A sztrájkmozgalom arról tanúskodik, hogy a munkásé és az alkalmazottak nem hajlandó belenyugodni a kormány politikáj; nak, különösképpen az algériai hábi rúnák következményeibe. A Bou ges-Maunoury-kormány politiká; Franciaországot a pénzügyi és a ga: dasági zűrzavar felé viszi. Az algéri, háború politikája, amely mind n< gyobb hiteleket követel, inflációt < áremelkedést idéz elő, s szakada lanul csökkenti a dolgozók vásárli képességét. A politikai bizottság hangsúlyo; za: »Más politikát is lehet folytatr mégpedig a társadalmi haladás pol bikáját. Evégből békét kell teremte: Algériában, erősen csökkenteni ke a háborús kiadásokat és olyan ad< politikát kell megvalósítani, ame a gazdagok és háborúból gazdag' dók ellen irányul.« GÖRÖG JÁNOS TÜNDÖKLÉSE ÉS BUKÁSA (2> Az ember és a politikus Mint a korábbiakból kitűnik. Gö­rög működése fényesen rávilágít az elmúlt évek minden fény- és árny­oldalára. Hogy ilyen nagy teret kap­hasson, ahhoz szükséges volt a párt nem eléggé indokolt, egyrészt túl- korai, másrészt túlkésőn érkezett ha­tározata, sokak által félreértelmezett értelmiségi politikája, amely egyes értelmiségiekben azt a hitet keltette, mintha az MDP egyetértett volna az értelmiség politikai vezetőszerepé­vel. Görög emberi egyéniségéből kifo­lyólag és politikai műveletlensége folytán kezdetben az egész folya­matból csak annyit értett meg, amennyi abból érvényesüléséhez szükséges volt. Ebben sikerei is vol­tak. Azok közé az emberek közé tarto­zott, akik a felszabadulás óta eltelt tíz év alatt felismerték a réseket a szocialista társadalom eresztékeiben, szinte művészi módon használták ki az életadta lehetőségeket, kifejlesz­tették magukban a képmutatást, a törleszkedést, egyszerre tudtak több vasat a tűzben tartani, egész ener­giájukat, kétségtelen értelmi tehet­ségüket a gyors meggazdagodás, a siker, a karrier egyengetése érdeké­ben fejtették ki. Ebbéli igyekezetében már sokszor elbukott, sokszor kellett újra kezde­nie mindent, s most, hogy újra meg­ragadhatta az alkalmat, másrészt az általános politikai hangulat kedve­zett törekvéseinek. segített hibái kendőzósében, teljes lendülettel dob­bantott egyet legújabb ugródeszká­ién. Erények és durva hibák Nem tagadjuk meg tőle képessé­geit. Mint kertész, jó szakember volt. s bár a mezőgazdaság többi ágában nem volt teljesértékű, szervezőké­pességével, nagy munkabírásával, frisseségével, ötleteivel, tanulékony­ságával tudta pótolni, vagy leg­alábbis felejtetni á fogyatékosságait. A kívülállók szemében ezek a jó­tulajdonságok teljes fényükben tün­dökölhettek, mert értett ahhoz, hogy a hibáiból is erényt csináljon, a jót még jobbá tüntesse fel. Fan­táziájával mesebeli képeket rajzolt a tagsag elé, a feletteseknek pedig a mesét valósággá változtatta. Igv mindent elért, amit csak akart. Ezek a tulajdonságok nem min­dig rosszak, ha olyan erpberéi, aki­ben megvan a kellő alázat a közös­ség iránt, aki nem saját önző cél­jai érdekében, hanem a lelkesítés és nevelés eszközeiként használja őket. A túriak tragédiája, hogy nem is- mérték fel, kivel állnak szemben. Görög ugyanis a feléje irányuló bi­zalmat hamarosan felismerte,, saját érdekében kihasználta, majd súlyos emberi hibáival még tetézte is a fa­luban lassan fellépő elégedetlensé­get. A felsőbb szervek részéről megmu­tatkozó dicséretek önteltté tették, lassan azt gondolta, neki mindent lehet, minden úgy jó, ahogyan azt éppen elgondolja. Durva emberi hi­bái eközben még jobban kibontakoz­tak. A legfőbb hiba, hogy jótulajdon- sagait és fékevesztett emberi hibáit a közösség, érdekeivel szemben hasz­nálta fel. másrészt ezek a munka- módszerében is jelentkeztek, cél­zatosságuk csökkentette a cseleke­detek hatását. Példák Az elnök rendkívül önző volt, amit tudott, a lehető legolcsóbban kihar­colt magának. A megyei szervek se­gítségével a Balaton mentén házhe­lyet igyekezett magának kivereked­ni, a tsz pedig épületfát szavazott meg számára 200 forintért (!) köb­méterenként, amikor azt a falubán; is négy-ötszáz forintért vásárolták. Mivel nem kötötték ki a mennyisé­get, 165 darab, 19,5 köbméternek megfelelő fát vágtak ki, a favágók pedig napi két munkaegységet kap­tak a tsz-től munkájukért. Mikor a falubeli boltot átvette, a decemberi ellátás nehézségéit kihasználva, drá­gábban adta a gyufát, cigarettát és egyéb cikkeket a falu népének. Remekül adminisztrálta magat, ér­tett a kirakatpolitikához. Sűrűn meg­fordult a felsőbb szerveknél, nyüzs- gött, felszólalt a vitákon, leveleket írt ugyanazon szöveggel egyszerre öt-hatfelé, biztosította magát a vá­ratlan meglepetések ellen, csip-csup ügyek miatt telefonált a járásnak, vagy a megyének, segítségért. így felül mindenki azt hitte: itt minden jól megy, van itt egy elnök, aki szí­vén viseli a közösség dolgát, aki tisz­teletben tartja a felsőbb szerveket és ad szavukra, kikéri tanácsukat, alul pedig úgy gondolták: »hát ezek biztosan megbeszélik a sorsunkat« és nyugodtan dolgoztak tovább. Pe­dig, ha felül tudják, hogy Görögnél a felső szerv a megyénél kezdődik és ott sem mindenkinél, ha alul lát­ják, hogy a felső vezetők látogatóba jönnek és nem ellenőrizni, bizonyá­ra nem lettek volna oly nyugodtak és elégedettek. Görög szerette a nagyvonalúságot, éppen ezért figyelmen kívül hagyott látszólag apró. a gazdáknak azonban fontosnak tűnő dolgokat. Míg a tagság önerőből akart épít­kezni. Görög hitelek félhasználásá­val erőszakolta ki a sertésól és mar­haistálló elkészítését. Ugyanakkor több szarvasmarha elhullását nem jelentette a biztosítónak, amiért el­estek több tízezer forint kártérítés­től... Mindez persze azért is tör­ténhetett meg. mert az egyszemélyi, diktátort vezetés miatt nem műkö­dött az ellenőrző bizottság és a szö­vetkezeti demokrácia hiányzott. Az enyhe, alig észrevehető lskor- rumpálás, a lekenyerezés is fegyve­re volt. Az ő »vendégszerető« házá­ban minden felülről jött látogató jó ebédet kapott, de nem tudta sze­gény. hogy az elnök 190 ilyen ebé­det szavaztatott meg a tagsággal — a közösség terhére. Igaz ugyan, hogy ez minden másnap egy vendéglátást feltételezett, másrészt nem volt ki­kötve, hogy kit lát vendégül a nagy­főnök. ez azonban nem volt lénye­ges. A fő á 190 ingyen ebéd volt. Ilyen módón mentek a kertészet­ből a paprika- és paradicsomszállít­mányok, néhány demizson bor a pin­céből a megyei és járási szervekhez, egyes vezetőkhöz a piaci árnál ol­csóbban, »önköltségi« áron, többször kifizetetlenül, avagy a pénztárba be nem folyva, így nyaralt az egyik já­rási pártvezető kislánya a túri elnök­nél, puszta »rokonszenvből«, minden ellenszolgáltatás nélkül. Felfelé simult, lefelé taposott, akit útjában állni vélt, könyörtelenül el­marta onnan. Működése alatt a fel­jelentő levelek tucatjait küldözgette mindenfelé. Sikerült egy év alatt öt agronómust, három rendőrt és két párttitkárt elmozdíttatni a faluból. Mindenki hibás volt mindenben, csak ő nem. Saját tagságának saját köz­ségébe ajánlott leveleket küldözge­tett, sokszor pletykákra adva. más­kor apró ügyekkel kapcsolatban, melyeket négyszemközt is elintézhe­tett volna. Előfordult, hogy 20—25 levél is ment a községi postáról a községbe. (Bele is került vagy 1200 forintba a havi postaköltség.) A meg­félemlítésben pofozkodásig ment, egy ízben ráborította az asztalt egyik mezőgazdászára, a bírósági tárgya­lás után megfenyegette az ellene ta- núskodókat a vádlottak padjával. De ezek a dolgok természetüknél fogva már politikai problémák- is. Politikai arculata Görög a szemtelenségnek, a gőgé­nek ahhoz a fokához ért, hogy a já­rási pártbizottság alacsonyabb be­osztású munkatársait a községből való kivágás ígéretével illette. Ez az ember nem volt politikus, mondhatnánk politikai analfabéta volt, abban az értelemben, hogy ideológiai képzettsége és e téren va­ló érdeklődése a nullával majdnem egyenlő. Érzelmi beállítottsága, Nagy Imréhez közelálló revizionista, a pártban is eszközt látó gondolkodá­sa, a pártvezetők alattomos lenézé­se, az a tény, hogy látta: nem ismer­ték fel igazi céljait, és minden sike­rül neki. akár törvény útján, akár azon kívül, abban a pillanatban szabad teret nyitott neki, amint ar­ra lehetőséget látott. Az olyan alkalmazkodó fajta, hi­gany-ember. mint ő, aki érzékenyen reagál minden szélfúvásra, nem is tudhat nyugodtan maradni, amik változás ígérete tárul fel előtte. Ezé nem véletlen, hogy eddigi politik közömbössége ellenére belevetet magát a politikai életbe, az sex hogy őt találták meg az ellenforr; dalmi írók és újságírók eszközükm és bizonyos, hogy nemcsak a hat lom gyönyöre és esetleges gazdags ga, hanem a változás iránti vág; állította azok közé. Tevékenysége fonalának gomboly tása nem felszólalásakor kezdődői hanem már jóval előbb. Pártvez tőkről mint herékről, besúgókról spiclikről a nyár végén is nyilaik zott, neki nem volt jó egyik pár titkár sem, azok véleményét, a pár tagságot nem vette figyelembe, ő, pártonkívüli értelmiség vette kézi a falu irányítását. Ilyenformán c.sí természetes a pártvezetés tagadás csak egy lépés a nyílt kiállás a pá és gazdaságpilit.ikája ellen. Hős megalapozott-e, felelősségteljes az? Fontos ez Görög számára? Úgy; — neki csak önmaga a lényeges. Az „összegezésbeli“ felszólalás igazi története Nincsenek véletlenek. Görög J nőst megtalálták és felszólaltatták vitában, önmaga mondja ezt önve lomásában, melyet ez év júniusáb: írt saját szerepéről: »Az ankét ele egy héttel két ízben találkozta Kunszabó Ferenc újságíróval, hozz szólásom megbeszélése végett. aki a Megyei Pártbizottság név ben (?) azt mondta, hogy a vitán * ne speciál a tsz-mozgalomról beszs jek ... inkább általános, ország mezőgazdasági és állami gazdasá problémákat érintsek.« »Az ank előtt kb. három-négy nappal egy a tó állt meg a tsz-iroda előtt... A 1 togató közölte, hogy Márkusékh (az »összegezés« írója — A Szer! tartozik ... majd cca 15 percet fc szélgetve arról kívánt meggyőzi hogy ... vannak egyéb gyökeres 1 bák a mezőgazdaság terén, a mag sabb célok érdekében inkább ezek vessem fel...« A bíróság előtt azzal védekeze hogy beszédét látta Sási János c szággyűlési képviselő és az jóv

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom