Somogyország, 1957. június (2. évfolyam, 126-148. szám)

1957-06-18 / 140. szám

— OOMOGYOKSZAQ Kedd, 1957. június 18. Az atomfegyverkísérletek beszüntetésének kérdése a világ­érdeklődés homlokterében „Most ax amerikai és ax angol kormányon a sor!“ A Pravda szerkesztőségi cikke Moszkva <TASZSZ). — A Szovjet­unió már megmondta, mit akar, most az amerikai és az angol kor­mányon a sor — írja a Pravda va­sárnapi szerkesztőségi cikkében a Szovjetunió békés kezdeményezésével kapcsolatban, amelynek célja az atomfegyverkísérletek haladéktalan beszüntetése.- A cikk a továbbiakban az ENSZ leszerelési albizottságának már majd­nem három hónapja folyó londoni ülésszakával foglalkozik és meg­jegyzi : — A nyugati hatalmak képviselői a huza-vona és a ravaszkodó frázi­sok taktikájához folyamodtak és szemlátomást ki akarnak térni az atcmrobbantások haladéktalan1 eltil­tásának megvitatása elől. Azzal pró­bálják igazolni magukat, hogy az •ilyen kísérletek beszüntetését nem lehet megvalósítani ellenőrzés nélkül. Zorin szovjet megbízott e fő akadály kiküszöbölésére az albizottságban új javaslatot tett, amelynek értelmében nemzetközi ellenőrzés létesítése mel­lett — két-három évre haladéktala­nul beszüntetnének minden atom- és hidrogénfegyver kísérletet. — A Szovjetunió újabb békés kez­deményezése — írja a Pravda — ilyenformán kiküszöböli azt az utolsó akadályt, amely útját állta, hogy megegyezés jöjjön létre az atomfegy­ver kísérletek beszüntetéséről. Ez a lépés összhangban áll minden nép leghőbb óhajával. A világ közvéle­ménye és népei most újból meggyő­ződhetnek arról, hogy valóban őszin­tén akarják-e a kormányok meg­menteni az emberiséget az atomhá­ború veszélyétől. A londoni leszerelési tárgyalások nyugati részvevői tanulmányozzák a legújabb szovjet javaslatot. London (Reuter). A londoni lesze­relési tárgyalásokon részvevő nyu­gati küldöttek a hét végét a nukleá­ris robbantási kísérletek beszünteté­sére vonatkozó legújabb szovjet ja­vaslat tanulmányozásával töltötték. Londoni jól tájékozott körök a ja­vaslatokat »«határozott előrevivő lé­pésnek« és fontos mozzanatnak mon­dották a londoni leszerelési tárgyalá­sok jelenlegi ülésszakában. Julian Holmes, az Egyesült Álla­mok külügyminisztériumának ma­gasrangú tisztviselője hétfőn Lon­donba érkezik, hogy segítsen Harold Stassenmek összehangolni a kérdése­ket a NATO tagországok küldöttei­vel. Amerikai vélemények ax atomfegyverkísérletek besxüntetésére tett újabb sxovjet javaslatról New York (TASZSZ). Az amerikai sajtó élénken méltatja a leszerelés fokozatos megoldása érdekében tett újabb szovjet kezdeményezést. A kommentárok főként Hruscsovnak aköré a javaslata köré összpontosul­nak, melyet televíziós beszédében az atom- és hidrogénfegyver kísérletek betiltására tett, továbbá Hruscsov­­nak a június 13-i hel&inki sajtóérte­kezleten tett kijelentése köré, amely •szerint a Szovjetunió hajlandó bele­egyezni, hogy a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia területén, és esetleg a világ más pontjain meg­figyelő állomásokat létesítsenek e ti­lalom betartásának ellenőrzésére. Újabb lökést adott a kezdeményezés megvitatásának a leszerelési albi­zottságban június 14-én hivatalosan ■előterjesztett szovjet javaslat. A józan gondolkodású megfigye­lők kénytelenek megállapítani, hogy ;a megfigyelő állomások létesítésére irányuló szovjet javaslat nagy jelen­tőségű az atomfegyver kísérletek be­tiltásának megoldása szempontjából. A New York Herald Tribune lon­doni tudósítója a szovjet javaslatot -nagy jelentőségű engedménynek« minősíti. A tudósító véleménye sze­rint, »«nagyon nehéz lesz elutasítani a tudományos ellenőrző állomások lé­tesítésére és a nukleáris kísérletek két-három évi beszüntetésére vonat­kozó orosz javaslatot«. A Szovjetunió újabb békés kezde­ményezése szemlátomást zavarba ej­tette az amerikai hivatalos köröket és e körök képviselői nem is leple­zik elégedetlenségüket. Hightower, az AP tudósítója rá­mutat: magánbeszélgetések során azt mondják, hogy a szovjet javaslatot »»gondosan tanulmányozni fogják an­nak megállapítására, hogyan lehet azt felhasználni a londoni tárgyalá­sokon«. Mindamellett a tudósító a továbbiakban olyan értelemben ír, hogy a hivatalos körök folytatni fog­ják korábbi taktikájukat és ellen­javaslatokkal állnak majd elő. Egyik ilyen ellenjavaslat az lenne, hogy a kísérleteket rövidebb időre függesz­­szék fel, mint a Szovjetunió javasol­ta, tíz hónapra vagy egy évre. Higgins, a New York Herald Tri­bune tudósítója megmagyarázza e manőver értelmét. Washingtoni je­lentésében kifejti, hogy -»a tizhóna­­pos időszakot azért választották, mert az Egyesült Államok a jövő évre amúgy sem tervez újabb na­gyobb arányú kísérlet sorozatot. Az angolok, miután szeptemberben szin­tén befejezik jelenlegi kísérlet soro­zatukat, a jelek szerint egy időre hasonlóképpen abbahagyják a kísér­leteket. Az amerikai terv nem irá­nyozza elő, hogy bármiképpen is be­szüntetnék az új atomfegyver típu­sok létrehozására irányuló munká­latokat ...« E taktika világánál nem meglepő, hogy a kísérletek két-három évre való felfüggesztését célzó szovjet ja­vaslat — mint ugyancsak Higgins közli — »»elfogadhatatlan Washington számára«. Ax angol sajtó a sxovjet javaslatról London (MTI). A szombati angol sajtó óvatos bizak jd ássál fogadta a Szovjetunió legújabb javaslatát az atombomba robbantási kísérletek be­szüntetéséről. A szélsőjobboldali Daily Mail kül­ügyi szerkesztője írja: — A londoni leszerelési értekezlet nagy haladást ért el minden hidro­génbomba robbantási kísérletet el­tiltó egyezmény felé. A beterjesztett javaslat szerint a tilalom betartásá­nak különleges megfigyelő csoportok szereznének érvénvt. Az értekezleten részvevő egyik hivatalos személyiség kijelentette: »»Ez a legjobb leszere­lési hír évek óta«. A Manchester Guardian írja ve­zércikkében: — A nyugati küldötteknek azonnal el kellene fogadniok Zorin javasla­tát. meri ez végre megnyitná az utat a határozott és gyakorlatilag végre­hajtható megegyezés előtt. Azt mond­ják, Stassen felhatalmazást kapott arra, hogy ajánlja a kísérletek fel­függesztését egy évre. Ha ez igaz, úgy legalábbis a korlátozott meg­egyezés kilátásai sokkal kedvezőb­bek, mint évek óta. Gyalázatos do­log lenne. ha Anglia vagy Franc.a­­u-.szág állana ennek útjában. Az azonnali komoly válasz üdítő válto­zás lenne a leszerelési értekezleten. A Sunday Times és az Observer vasárnapi lap általában pozitívnak értékeli azt a szovjet javaslatot, hogy két-három évre tiltsák be nem­zetközi ellenőrzéssel a nukleáris kí­sérletezéseket. A Sunday Times dip­lomáciai szemleírójának véleménye szerint ez a javaslat fontos határ­követ jelent a háború utáni leszere­lési tárgyalások történetében. Az Observer diplomáciai szemle­írója rámutat, az új szovjet javasla­tok első londoni visszhangja abban foglalható össze, hogy hivatalos kö­rökben >• mérsékelt elégedettséget« tanúsítanak. A lap szerkesztőségi cikkében kijelenti: »»A kezdeménye­zés az oroszok kezében van«. A lap azonban ennek ellenére különböző kikötéseket tesz, hogy újabb akadá­lyokat emeljen e halaszthatatlan fel­adat megoldásának útjába, Óriásokká fejlődünk-e? Az orvosok és az antropológusok egy idő óta azon törik a fejüket, mi az oka annak, hogy az emberek nemzedékről nemzedékre magasab­bak lesznek. Az amerikaiak, akik nem szívesen mondanak le arról, hogy mindenről először ők készítse­nek statisztikát, természetesen ezt a különös jelenséget is tanulmányozás tárgyává tették. Eddig különféle tu­dományos magyarázatot találtak: megjavult az egészségügy, jobbak a táplálkozási lehetőségek, tökélete­sebben tudunk védekezni a betegsé­gek ellen. Ám egyik tényező sem lát­szik döntőnek. Gyorsult a növekedés üteme Harry L. Shapiro, Amerika egyik legismertebb antropológusa, a követ­kezőképpen nyilatkozott: »»A testal­kat fokozatos növekedésének jelentő­sége teljesen különböző feltételek között élő népeknél egyaránt tapasz­talható, tehát a növekedést nem le­het egyszerűen a jobb táplálkozás és az egészségügyi gondozással magya­rázni. Tény, hogy a teljesen elma­radt területeken, ott, ahol elhanya­golják a táplálkozást és az orvosi gondozást, szintén találkozunk fel­tűnően magas emberekkel. Ugyan­csak igen sok magasra nőtt ember él a primitív népek között, amelyek még nem ishnerkediek meg a civili­záció vívmányaival. Nyilvánvalóan számos más olyan ok van, ami a nö­vekedést befolyásolja.« Melyek ezek az okok? Egyesek úgy vélik, hogy a megváltozott ég­hajlati viszonyok, napfoltok, jvagy kozmikus sugárzások játszanak itt szerepet, de pontosan senki sem tud semmit. Mindenesetre az okok Észak-Amerikában és Észak-Európá­­ban nyilvánvalóan erősebben játsza­nak közre, mint másutt. A mérések azt mutatták, hogy az amerikai hadsereg minden hatodik tagja 1,80, minden tizedik pedig 1,85 méter ma­gas. Az 1,85 méter magas férfiak száma az első világháború éveihez viszonyítva egyharmadával szaporo­dott. Mintha az utóbbi időben a nö­vekedés üteme tovább gyorsult vol­na: a 20—24 éves férfiak között ugyanis 50 százalékkal több magas embert találunk, mint a 35 évnél idősebbek között. A fiatal hölgyek anagy lábon" élnek Az ifjú nemzedéknek ezenfelül keskenyebb a csípője, szélesebb a válla, hosszabb a karja és a lába, nagyobb a testsúlya, mint őseié. Ez mindkét nemre vonatkozik, jóllehet a fiúknál a változás jobban észre­vehető, mint a lányoknál. Mindazon­által a mai fiatal hölgyek >»nagyobb lábon« élnek, mint anyáik. A testalkat általános növekedése, amely évtizedek óta megfigyelhető és a sprotteljesítmények állandó ja­vulását is megmagyarázza, nemcsak Amerikára korlátozódik, hanem Eu­rópa és Ázsia népeit is érinti. Sa­játságos, de egyben megmagyarázha­tatlan jelenség, hogy a bevándorolt zsidók Palesztinában született gyer­mekei testmagasságban rendszerint túlszárnyalják szüleiket és noha apáik és anyáik kisnövésűek és sötét­­hajúak, ezeknek haja szőke, szemük kék. Ma már a japánok is jóval ma­gasabbak, mint őseik, sőt ugyanezt az indusoknál is megállapíthatjuk. Svájcban már régen folynak tudo­mányos megfigyelések a fiatalok megváltozott testalkatával kapcsolat­ban. Iskolai mérések mutatták, hogy a gyerekek átlag 2—3 centiméterrel magasabbak, mint az első világhá­ború előtt. Igen sok nyaraló panasz­kodik, hogy a régi szállodák és ven­dégfogadók ágyai rövidek. Ez is bi­zonyítja, hogy a mi nemzedékünk fizikailag is fejére nőtt az ősöknek. Ez a fejlődési folyamat nemcsak az anatómusokat és az antropológuso­kat foglalkoztatja, hanem az ipart is messzemenően érdekli. Hol a fejlődés határa ? Amerikai tudósok azt jósolják, hogy honfitársaik néhány évtizeden belül még magasabbak lesznek és elérik a két métert. De baljóslatok­ban sincs hiány: egyesek azt állít­ják, hogy az embereknek testük nö­vekedését szellemi képességeik visszafejlődésével kell megfizetniük. Példaképpen hivatkoznak az őskori saurusokra és óriásgyíkokra, ame­lyeknek hatalmas testét parányi agy irányította, aminek következtében ezek az állatok képtelenek voltak megállni helyüket a létért vívott küzdelemben és végül kipusztultak. Ám senki se féljen attól, hogy az emberiség belátható időn belül óriás­sá fajul el. A természet gátat emelt a test növekedése elé, amelyet élet­funkcióink egyensúlya szabályoz. Ha nem is tudjuk határozottan, mi az oka annak, hogy az ember test­alkata az utóbbi időben feltűnően növekszik, mindenesetre olyan jelen­ségről van szó, amelynek mindenki örülhet. Okozhat-e a családnak, az emberek családjának nagyobb örö­met valami, mint az, hogy a gyere­kek egészségesek és nagyra nőnek! Georgi Mihajlovics Dimitrov 1882-1949 HETVENÖT ÉVES LENNE most, ha élne Dimitrov elvtárs, a bolgár nép nagy fia, a nemzetközi mun­kásosztály egyik legnagyobb harco­sa. Életútja, mely példaként áll a kommunisták előtt, bármilyen rögös is volt, csak egyfelé vezetett, a nagy célhoz: mindennemű szolgaság és kizsákmányolás megszüntetéséhez, a kommunizmus győzelemre segíté­séhez. S hogy Bulgáriában ma saját magának dolgozik a munkás, és traktor szánt a parasztnak, ez nem messze esik a dimitrovi életúttól. Harcos élete, és nagyszerű, kom­munista magatartása a szocializ­must építő országoknak példa, az elnyomott népeknek pedig bátorí­tás. Georgi Mihajlovics Dimitrov 1882 június 18-án született a bul­gáriai Kovacsevci faluban, sze­gényparaszti szülőktől. Nagyon ko­rán megismerkedett a dolgozó tö­megek örömtelen életével, azzal a könyörtelen kizsákmányolással, amely osztályrészük volt. Alig töl­tötte be 12. évét, már ott kellett hagynia az iskola padjait, hogy munkájával segítse a nehéz gon­dokkal küzdő szüleit. Nyomdában dolgozott. A betűszedésen kívül itt ivódott leikébe Hriszto Botev for­radalmi lírája és Hercen Cserni­­sevszkij, Dobroljubov demokrata nézeteinek lényege. Ezért már na­gyon korán megtalálja az igazi he­lyét. 15 éves korában belép a szo­ciáldemokrata pártba, s ezzel örök­re egybeköti életét a forradalmi munkásmozgalommal. Az ideológiai ingadozások korában habozás nél­kül a forradalmi szárnyhoz csatla­kozik. Szervezőképessége hamaro­san a forradalmi szakszervezeti szövetség vezetői közé emeli, s 1909-ben beválasztják a párt köz­ponti bizottságába, majd a Forra­dalmi Munkás Szakszervezeti Szö­vetség titkára lesz. Közben több­ször is letartóztatják és megkínoz­zák. Mint ahogy nem félt a cári rendőrök brutalitásától, ugyanúgy nem hátráltatta a világháború sta­­tárium-rendelete sem: üldözés és terror ellenére pártjában a háború­­ellenes tevékenység állandó fokozá­sára törekedett. Maga a balkáni fö­derációért vívott harc legelső sorai­ban küzdött. Háborúellenes tevé­kenységéért bíróság elé állították, elítélték s börtönbe vetették annak ellenére, hogy mint képviselőnek mentelmi joga volt. Ez azonban nem ingatta meg a proletárforra­dalom végső győzelmébe vetett rendíthetetlen hitét. »»Készüljünk fel arra az egyedül jogos háborúra (a szocialista forradalomra), amely a jelenlegi, halált és pusztulást ho­zó véres kalandok helyett békét és boldogságot hoz majd minden nép számára« — mondja a munkásosz­tályhoz intézett felhívásában. 1923 szeptemberében fegyveres felkelés tört ki Bulgáriában. Dimit­rov a központi forradalmi bizott­ság élén állt. A bukás után távol­létében halálra ítélik, mint ahogy három évvel később ismét kimond­ják ellene a halálos ítéletet egy, a kommunista párt vezetősége ellen megrendezett komédia-perben. SZÁMŰZETÉSRE kényszerülve, elhagyja hazáját, s az öntudatos marxista éleslátásával figyeli Né­metországban a fasizmus szárny­bontogatását, mely ellen nem késle­kedik azonnal harcba hívni a világ népeit. Rendíthetetlen ereje és nép­­vezéri tehetsége igazán csak a lip­csei perben mutatkozik meg teljes nagyságában, amikor bilincsbe ver­ten, szemtől szembe a hitlerista hó­hérokkal, nagy ügyességet és bá­­mulatraméltó önuralmat tanúsított. A vádlottak padjáról is támadta a hitlerista provokációt és az egész világ elé tárta a hitlerizmus vad­állati arcát. Semmiféle fenyegetés és sértés nem zökkentette ki büsz­ke nyugalmából. »»Én — jelentette ki a fasiszta törvényszék előtt — kommunista forradalmi becsülete­met védelmezem! Eszméimet, kom­munista meggyőződésemet védel­mezem! Életem értelmét és tartal­mát védelmezem!« Vádlottból vádlóvá lépett elő. Egész politikai pályafutása alatt mint egyszerű párttag, s mint a kommunista internacionálé főtitká­ra — amivé 1935-ben választották — eszményi példát mutatott arra, hogyan kell párosítani a hazafisá­­get a proletár internacionalizmus­sal, a más népek iránt érzett őszinte és mély megbecsüléssel. A második világháború alatt Georgi Dimitrov felszólította a hit­lerista hordák által megszállva tar­tott országok néptömegeit, hogy fegyverrel a kezükben harcoljanak felszabadulásukért; felszólította a kommunistákat, hogy álljanak a tömegek antifasiszta harcának az élére, s a fasizmus megdöntése vé­gett tömörítsék harci egységbe né­peiket. Ö irányította a Bolgár Mun­kás (Kommunista) Párt fegyveres küzdelmét a fasiszta német meg­szállók ellen. S A NAGY HARC, melynek már fiatal korától katonája, majd veze­tője lett, győzött. 22 évi száműzetés után 1945-ben Georgi Dimitrov visszatért szülőhazájába, s minden erejét a szocialista átalakulás nagy művének áldczta. A bolgár nép mélységes tisztelete és szeretete je­léül egyhangúan a népköztársaság nun isz tor elnök évé választotta. A sors azonban fukar volt vele szem­ben, mert a halál kiragadta az épí­tés ezer új gondot szülő hétköznap­jaiból. 1949. július 2-án súlyos be­tegség után a Moszkva melletti Bot­­viha szanatóriumban elhunyt. S ha személyében harcost és vezetőt ve­szített is a nemzetközi munkásosz­tály, szelleme sértetlenül megma­radt és tanítása ma is él a népek előtt. _______«-—■ toioo О I I OO I AOOI I О I / I iáCotHa bЩоЬсы Ywm MOSZKVA (PAP) Moszkva közeiében pénte­ken este lezuhant egy lengyel utas­szállító repülőgép, és a szerencsét­lenségnek kilenc halálos áldozata van. Az áldozatok között van P. Bá­tor, a Mongol Népköztársaság ke­reskedelemügyi minisztere is. A re­pülőgép utasai közül ezenkívül éle­tét vesztette egy amerikai házaspár. COLOMBO (TASZSZ) A Béke-Világtanács co­­lomboi ülésszakának szombat esti ülésén tovább folyt az általános vi­ta. A felszólalók arról beszéltek, hogy meg kell hiúsítani az agresszo­­rok terveit és le kell leplezni a há­borús gyújtogatok fondorlatait. A küldöttek figyelemmel hallgatták meg Péter János püspök, magyar küldött felszólalását. Péter János ar­ról beszélt, milyen bestialitásokat követtek el az ellenforradalmi felke­lés részvevői Magyarországon, majd kijelentette, hogy ha Magyarorszá­gon visszaállították volna a kapita­listák hatalmát, ez nemcsak a ma­gyar népet, hanem egész Európa biz­tonságát is veszélyeztette volna. A küldöttek viharos tapsától kísérve Péter János köszönetét mondott a szovjet hadseregnek, amely meg­mentette Magyarországot a magyar nép számára. TOKIÓ (AFP) Nobuszuke Kisi japán mi­niszterelnök vasárnap repülőgépen Washingtonba utazott, hogy ott Eisenhower elnökkel és az Egyesült Államok több más vezetőjével tár­gyalásokat folytasson A japán mi­niszterelnök három napot tölt Wash­ingtonban, majd New Yorkba és Los Angelesbe utazik. Tokióba július 1- re várják vissza. PÁRIZS (TASZSZ) Az Humanité jelentése szerint a tuniszi hatóságok közle­ményt adtak ki, amelyben újabb fegyveres összetűzésekről tesznek je­lentést. Ezeket az összetűzéseket a francia katonai parancsnokság pro­vokálta ki Tunisz déli részén. A közlemény szerint egy 20 tehergép­kocsiból és 11 harckocsiból álló fran­cia osztag két repülőgép támogatása mellett pénteken megtámadott egy tuniszi őrséget a Gabes és Medenin közötti útszakaszon. A franciák tü­zet nyitottak az őrségre, minek kö­vetkeztében három tuniszi katona életét vesztette. Francia osztagok Bugrarától nyugatra, Uedszeszi vi­dékén egy tuniszi katonai alosztály ellen is támadást intéztek. AMMAN (Reuter) Szamir Rifai Jordániái külügyminiszter a minisztertanács négy óra hosszat tartó vitája után bejelentette, a kormány úgy döntött, hogy feloszlatja a kairói nagykövet­séget és hazahívja annak személy­zetét. Mint mondotta, ez ellenlépés Egyiptomnak azzal az intézkedésével szemben, hogy kiutasította a Jordá­niái nagykövetet, majd hozzáfűzte: »»Ez nem jelenti a két ország közöt­ti diplomáciai kapcsolatok megsza­kadását.«

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom