Somogyország, 1957. június (2. évfolyam, 126-148. szám)

1957-06-09 / 133. szám

«г А //... Еду legény elvett feleségül egy dologtalan gazdag lányt, ráadásul még azt is megfogadta, hogy sosem veri meg. A menyecske sosem dolgozott, ha­nem csak járt házról házra pletykálkodni s még egyéb hitvány dolgot is művelt. Nem verte meg az ura egyszer sem. Hanem egyszer, egy reggel, amikor dologra ment, így szólt a macskához: — Azt parancsolom neked, te' macska, hogy míg én odaleszek, taí mindent dolgozz, amit kell. A házalt szépen kitakarítsd, délre ételt ké-; szíts, s még egy orsó fonalat zs] fonj, mert ha nem, amikor haza jő- < vök, úgy megverlek, hogy megemle-i geted. A macska a tűzhelyen szunyö-\ kált, jámboran végighallgatta a be-\ szédet. De az asszony azt gondoltai magában, ez az én emberem meg-i bolondult. S azt mondja: — Kelmed uram, miért parancsol­gat olyanokat a macskának? Hisz nem tud az az ilyen parancsnak megfelelni. — -Tud, nem tud, nekem mind­­egy, feleség! — azt mondja az em­ber. — Nekem nincsen más, akinek parancsoljak! De ha ő mindazt meg nem teszi, meglásd, úgy megverem, hogy sokért elkerülte volna. Avval ment a dolgára. Az asz­­szony pedig biztatni kezdte a macs­kát: Dolgozz macska, mert megver az uram! De a macska csak nem dolgozott. Elment az asszony több házhoz, s mikor hazajött, a macska akkor is szunyókált, s a tűz is kialudt. 'Ismét mondta: — Szítsd fel a tüzet, s dolgozzj macska, mert megverődöl. i De a macska csak nem dolgo-\ zott. í Hazajön a gazda, széjjelnéz, hát minden rosszul van. Előrántja< A REST MACSKA лЛ a macskát, felköti a felesége hátá­ra, s addig veri, míg a felesége kö­nyörögni kezd: — Ne üsse többet azt a macskát, nem hibás az, nem tud az azokhoz a dolgokhoz! — Fogadod-e hát, hogy helyette mindezt véghez viszed? — kérdi az ura. Véghez viszek én még többet Egy marék zizi Novemberben, decemberben és még később is dicshimnuszokat zengtek a nyugati lapok a magyar gyerekek, azaz a budapestiek »hőstetteiről«. Mindenki hallott itt­hon is egy-egy olyan gyerekről, akii benzines üveggel 5 —10 —15 tankot borított lángba..« A nyugati sajtónak, rádiónak és az itthoni reakciónak kedvenc témája volt, hogy az »oroszoknak a magyar gyerekek a legnagyobb ellenségei.« Mindezek eszembe jutottak a mi­nap délután, úgy öt óra körül a Vörös Csillag mozi €.’Jctt. Egy szovjet tiszt haladt a mozi felé s vele szemben két »veszedel­mes« korú gyermek. A fiúcska le­hetett 8 — 9 éves, a kislány pedig kicsit fiatalabb. A katona meqpi­­hentette tekintetét a kőt szőke gye­rekfejen — talán neki is van ott­hon. A kicsik meg egy-egy zacskó zizit szemezgettek. Amikor a katona és a fiúcska egymás mellé értek, a fiú fcclomar­­kolt a zacskóba és nyújtotta a szovjet ka ton felé a rózsaszínű cukrot. Az húzta, húzta egyre hátrább a kezét, de a gyermekkéz utolérte cs »fc*e!eeröszakolta« nagy tenyerébe a cukorkát. Aztán mind­hárman össze ne vettek. Pár pillana­tig tartott az egész, a kislány és a kisfiú már is szaladt tovább. A kis­lány csillogó szemmel szólt a báty­jához: »Hallottad! Magyarul kö­szönte meg.« Valóban, én is hallottam az oro­szosán kiejtett köszöncmöt. Jó lett volna megkérdezni a két kicsi nevét, hogy hihetőbb legyen a történet, de akkor még nem is gondoltam, hogy papírra vetem. P. I. KOZMETIKA Már sok mindenről szóltunk, ho­gyan gondozzuk arcunkat, kezünket, lábunkat. Most ahhoz szeretnénk né­hány hasznos tanácsot adni, hogy ho­gyan ápoljuk hajunkat. Azt mondani sem kell, hogy első­sorban a fokozott tisztaságra kell ügyelni. Lehetőleg hetenként egy­szer tiszta meleg vízzel, megfelelő szappannal meg kell mosni a fej­bőrt. Különösen azoknak, akiknek zsíros a fejbőrük, mert különben a A hajápolásról haj rátapad a fejre. A hajmosásnál a szappan minősége is aszerint vál­tozik, hogy zsíros vagy száraz a fej­bőr. A száraz bőrűek közömbös ha­tású, túlzsírozott szappant és olajos bedörzsöléseket, a zsíros bőrűek pe­dig kénes vagy szalicilos szappant és alkoholos öblítéseiket alkalmazzanak. A 'hajhullás gyógyítására (korpás, zsíros fejbórűeknél) leghatásosabb a rendszeres napfénykúra. is, csak ne üsse szegényt — feleié az asszony. A menyecske hazafutott az any­jához, elpanaszolta a dolgot, s azt mondta: — Felfogadtam, hogy a macska helyett minden dolgot eligazítok, csak ne verje a hátamon olyan kegyet­lenül. Hozzászólt az apja is: , — Ha felfogadtad, tedd is meg! .Mert ha nem, a macska holnap is | megverődik. S evvel hazaküldte az urához. , Másnap reggel is megparancsolta [a gazda a macskának, mit tegyen. ►De a macska most sem tett semmit. \A gazda hát ismét jól megverte a fe­­llesége hátán. t Harmadik reggel is elmondta a í gazda a macskának a harmadik pa­► rancsolatot. ► A macska már végighallgatni sem ► tudta, úgy meg volt ijedve. De hát ► most sem dolgozott semmit. Hanem t most mindent eligazított helyette az l ifiasszony. Most nem felejtette el, l hogy mit fogadott: Tüzet tett, vizet | hozott, ételt készített, sepergetett. 51- t végzett mindent, amit kellett. Úgy \megesett a lelke azon a szegény l macskán, azon, amikor az ura úgy I veri, hogy kínjában a macska az ó I hátába vájja a körmét. Meg azon, thogy a kétrétű ostornak a vége a I macskán túl az ő hátát is megjár- Ikálta minden ütésnél. I Mikor az ura hazajött, hát minden tjól van! Mondogatja is az ember: t — Ne félj macska, most nem bán­­: falak. [ Az asszony örömmel terítette, meg [az asztalt, megcsinálta az ennivalót, í az ura elé tette, jóllaktak, jókedv­­► vei. í Aztán minden nap úgy volt: c [macska többször nem verődött meg. »s a menyecskéből jó gazdaasszony lett. Olyan embereknek, akik sokat jár­nak fedetlen fővel a napon, rendsze­rint megáll, vagy legalábbis csökken a hajhullásuk. Jó hatású a következő hajszesz is, melyet esténként dör­zsöljünk a fejbőrbe: Rp. Acid, sali­­cyl, Resorcini c.a< gr 2,0, Tinct. Cap­­sici gr 10,0, Spir. vin. dil. gr 100,0, MBS. Hajszesz. Makacs hajhullásnál forduljunk bőrgyógyász szakorvos­hoz. A Zeneiskola szerdai esti növendékhangver­senyével ismét nagy szolgálatot tett a zenei nevelés ügyének. Min­den körülmények között, s a sikertől függetlenül is dicsérendő, hogy ál­landóan igyekeznek éb­­rentartani a zene iránti érdeklődést városunkban és módot adnak a ko­moly muzsika megisme­réséhez. A kettős cél ezúttal nem valósult meg. A hangverseny inkább le­hetőséget nyújtott a nö­vendékek szerepléséhez, s ez fejlődésük egyik biztosítéka. De kár. szin­te érthetetlen, hogy sok­kal kisebb volt az érdek­lődés, mint az előző Kon­certeken. Talán a meleg idő okozta e visszahú­zódást, de bármint is legyen: csalódást > ott az előadóknak és kedve­zőtlenül hatott játékukra is. Л hangverseny' a nö­vendékek képzettségének fosához mérten sem ad­ta a legtöbbet, sőt talán Színvonalban alul is ma­radt az eddigieknél. (Kü­lönösen az első részre MUZSIKÁLÓ IFJÚSÁG gondolunk.) Mégis rend­kívül sok újat, örvende­tes változási fedezhetni t fel a hallgató. Uj arcokat láttunk a pódiumon és új hangszereket. Igaz. hogy az első részben sze­replő fúvó .ok: Rákóczi Ferenc, Gelencsér Tiva­dar, Póth Henrik, Ko­vács György még kezdő fokon állnak és túlzott, vagy legalább is nagyobb követelményt nem állít­hattunk velük szembe. De az a tény. hogy lé­teznek, hogy fúvósokat is nevel az iskola, pótolni igyekezvén az évtizedes mulasztási, s hogy er­ről ezúttal értesült a közönség Is — örvende­tes és megnyugtató. A másik »újdonság-«, hogy a szokásos szoló­­számokon kívül együtt­zenélő képességeikről is meggyőztek bennünket a tanulók. Ha eddig tör­tént is kísérlet hasonló műsorszám beállítására, ez volt az első, .komo­lyabb próbálkozás, mely sikerrel zárult. Beszélhe­tünk itt a legkisebb 24-rőil, a hegedű tanszak II.—III. osztályos növen­dékeiről, akik bevezető­ként három magyar nép­dalt adtak elő. Dicsér­nünk kell Boccherini: а-moll quartettjének előadóit, akik közül úgy éreztük, az első he­gedűs, Krumm Gyula mutatkozott be a legte­hetségesebbnek. És hoz­zájuk hasonlóan elisme­rést érdemeltek Mozart: C-dur zongoratriójának megszólaltatok a gor­donka-hármas tagjai és végül, de nem jtolsó sorban az intézet zene­kara, Bálint Kálmán ta­nár vezetésével. A hegedűsök közül különösen Sántha Fe­renc, Ribly János és ifj. Tóki Gyula váltott ki nagy tapsot a közönség­ből. Előadásuk kidolgo­zott, elragadó volt. De meg kell jegyeznünk, hogy Sánta és Tóki já­tékából inkább csak a magukkal született tech­nikai érzéket, virtuozi­tásra való törekvést éreztük, s ez kissé csa­lóka. Ilyen jóképességű hegedűsöknél többet kel­lene törődni a mű ér­telmezésével, művészibb előadásával, még akkor 'is, ha fiatalokról van szó. Meglepően kevés zon­gorista szerepelt szólis­taként a műsorban. Kö­zülük Tóth Erzsébet és Neményi Klára előadá­sa aratott legnagyobb sikert. Szokatlan bár. de be kell vallani: az éne­kesek nem szerepeltek képességeiknek megfele­lően. Tátrai Irmát a szövegtudás hiánva za­varta elég érezhetően, s —talán emialt - re.v'i­­kívül halkan énekelt. B. Fülöp Éva kultúrált, sok elismerést érdemiő hangja viszont a bizony­talan kezdés miatt hal­ványult el. Énekeseink­től tehát a korábbi hangversenyek színvona­lához mérten sokkal többet várunk. A Zene­iskola hangversenye mindezek ellenére is jól sikerült és sok. sok ta­nulságot nyújtott a jövő évi koncertekhez.- ri — (dllfLk(Ltwít& A kerek kis vitrinterítő közepe 7, vonalig ötláncszemes rövidpálcás széle 19 kis, könnyen elkészíthető íveket horgolunk, csillagból áll. A közepét képező 7 csillagtól a szélső csillagsort ízléses kockasor választja el. A terítő 80-as horgolócérnából, 14-es tűvel készül. A csillag készítése: 1. sor: öt láncszemből a belsőbe visszaöltve kis gyűrűt horgolunk. 2. sor: A gyűrűbe 12 háromláncszemes, kétráhajtásos pálcával készült ívet hurkolunk. 3. sor: Az előző sor háromláncszemes íveibe három egy­szerre befejezett háromráhajtásos pálcát hurkolunk. A pálcacsoportok közé három (esetleg négy) láncsze­met horgolunk. 4. sor: Négyláncsze­­mes, rövidpálcás íveket horgolunk körbe, egyet az előző sor három­láncszemes ívébe hurkolva, egyet a pálcacsoport szemébe öltve. 5. sor: Ugyanúgy készül, mint a negyedik sor, de ebben a sorban az össze­­horgolás is megtörténik. Az egyes csillagokat 3—3 ív mentén horgoljuk össze. Két láncszem után rövid pálcával átöltünk vissza a kiinduló csillagra. Hét összehorgolt csillag képezi a terítő közepét. Erősítsük meg ez­után a fonalat az egyik csillag sza­bad ívének közepén, majd ötlánc-Ezután 19 csillagot készítünk, me­lyeket öt-öt ív mentén azonnal hoz­záhorgoljuk a térítőhöz. Az egymás­szemes rövidpálcás ívekkel horgol­juk körül a csillagokat. A csillagok érintkezési vonalán 4 láncszemet egyráhajtásos pálcával hurkoljuk az utolsó szabad ívbe, majd láncszem nélkül egyráhajtásos pálcát hurkol­junk a következő csillag szabad ívé­be. Ezután a következő találkozási Az összekötő csipke elkészítése: 1. sor: Hat láncszem az átmenet az előző sorból, majd négyláncsze­­mes kétráhajtásos pálcával készült kockákat hurkolunk az első sor íveibe. A csillagok találkozásánál az előző sor két egyráhajtásos pál­cája közé háromráhajtásos pálcát öltünk. 2. sor: Az előző sor négy­­láncszemes íveibe négy rövidpálci­kát hurkolunk (hármat a kockába, a negyediket az előző sor pálcájá­ba.) 4. sor: Az előző sor minden második kockájába három egyrá­hajtásos pálcát hurkolunk, a pálca­csoportok között két láncszemet hor­golunk. 5-6-7. sor: Három egyráhaj­­j.ásos pálca és egy kétiáncszemes ív váltakozása olyképpen, hogy a pálcacsoportot mindenkor az előző­­sor üres kockájába hurkoljuk. 8, sor: Kétláncszemes, egyráhajtásos pálcával készült tiszta kockasor. 9, sor: Négyláncszemes íveket rövid­pálcával hurkolunk az előző sor kockáiba. melletti csillagokat szintén öt ív mentén horgoljuk össze. A csillagsor után a térítőt ötláncszemes, rövid­pálcás ívekkel horgoljuk körül. A befejező pikósornál minden ívbe­­két rövidpálcát, négy láncszemes pi­­kót és ismét két rövidpálcát hur­kolunk. Mi lesz a balatonendrédi csipkeverés sorsa Tudott dolog, hogy falusi házak­ban a tél a könnyebb. Ilyenkor jó­formán csak a házat kell rendben­­tartani az asszonynak, meg a csa­ládra főzni, mosni. De van, akinek ezt se. Ezek inkább kötögetéssal, vagy horgolással foglalkoznak, mely ugyancsa.k hasznot hozó időtöltés. Balatonendréden csipkézni szoktak az asszonyok, lassan ötven esztende­je már. Télen csipkét vertek, s az­tán meg eladták. Mivel igen szé­pen dolgoztak, híres lett a tudomá­nyuk. Csipkéiket külföldön is szíve­sen vásárolták. Es vásárolnák ma is, ha ugyan több segítséget adnának az endrédi asszonyoknak. Mert ré­gebben ugyanis rendszeresen átvet­ték a termékeiket. Eleinte magán­cégnek dolgoztak, 1937-től pedig a Balatoni Intéző Bizottság gondosko­dott a csipkék elhelyezéséről, éspe­dig úgy, hogy a legtöbbet a tihanyi népművészeti házban értékesítette. Ekkor volt olyan idő, hogy 180 asz­­szony is készítette a híres balaton­endrédi csipkét. Aztán a háború után ismét új kapcsolatokat kellett teremteni. Dolgoztak két helyre is: a Háziipa­ri Szövetkezetnek is és a Háziiparif Export Vállalatnak is. Talán éppenf azért nem lett komoly gazdája azt ügynek, mert két gazda is volté egyszerre. Csaklwgy mind a két cit-i vevő igen erősen válogatta az ellcé-i szített csipkéket és így a fiata-r labbaknak, akik még nem ismerték annyira a mesterfogásokat, a tech­nikát, elment a kedvük a csipke-i veréstől. Csak néha voltak fellángol lások, amikor egyszerre több isko­­láslány is járt Gecsei Lidi nénihez,1 a leghíresebb balatonendrédi csip-' keverő asszonyhoz, tanulni a kicsiny1 faorsók gyors ide-oda mozgatásából' vitrinkendőt, asztalterítőt, vagy egyéb csipkeholmit készíteni. Kiilö-1 nősen, amikor látták, hogy ez nem­csak szép, hanem jól lehet vele ke-1 resni is. (Az utóbbi években 1935- 1 ben kapták a legtöbb pénzt a csip­kéért: húsz asszony 13 ввО forinton osztozkodott.) De ezzel aztán ki is merült min­den. Az endrédi csipke háttérbe szorult volna? Nem. hanem a rossz­­szervezés folytán nem jut el a piac­ra! Hiszen a külföldiek most is szí­vesen vennék a finom, pókhálósze­lni, hagyományos balatonendrédi motívumokkal készített csipkétr csakhogy nem jut el hozzájuk — ha csak valahogy magánúton ki nem küldik, mint ahogy húsvét kö­rül küldtek Hollandiába néhányat Gecsei Lidi néni vitrinkendői kö­zül. Mivel nem érdeklődnek a munká­juk iránt, lassanként elsorvad a hí­res balatonendrédi csipkeverés, me­lyet csak úgy lehetne a télre ismét a régi hírnevéhez hasonlóan életre­­kelteni. ha — mindegy, hogy milyen szervtől — kapnának rendelést és a fiatalabbak, a csipkeverést még csak most tanulgatok készítményeit is átvennék valamilyen formában. A többi már a balatonendrédi asszonyokon és lányokon múlna. К. E. Jó, ha tudjuk... I A nyers tojás sárgáját közönséges 'tölcsérrel választhatjuk el legköny-Íi’nyebben a fehérjétől. Egy közönsé­ges háztartási' tölcsérbe üssük bele a tojást. A fehérje pillanatok alatt ^lefolyik, a tojás sárgája pedig sértet­lenül a tölcsérben marad. к A vízfoltot politúros bútorról úgy к távolíthatjuk el legkönnyebben, he i puha flanellds rabot petróleummal Á átitatunk, majd egy részét finom I fcrétaporba mártjuk és a petróleum«: í krétával a foltot kidörzsöljük. ? Szépen szeleteim süteményt vas» t tort át, meleg kalácsot osab oaeÄj * vízbe mártott késsel lehet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom