Somogyország, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-21 / 116. szám

<£, - • - p*

PROLETÄRiA1 EGYESÜLÍETEK! /r4pos4íb*

AZ MSZMP MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

II. évfolyam, 116. szám. ÄRA 50 FILLER Kedd, 1957. május 21.

Kik lesznek — Mit csinálnak M°koYrTépn°Írmuankkába « községi gazdasági felügyelők?

A kormány jóváhagyta azt a javaslatot, hogy a mezőgazdaság belterjcsítésének, szakszerű irányításának, a szakemberek munkáltatása érdekében községi gazdasági felügyelői hálózatot építsünk ki. A kormány Somogy megyében száztíz községi gazdasági felügyelő beállítását engedélyezte, természetesen az államháztartás terhére. Most, amikor a kormány az államigazgatás egyszerűsítéséért, olcsóbbá tételéért már eddig is sokat tett, sok emberben felvetődhet a kérdés: hogyan egyeztethető össze e két tétel, ha ismét növekszik a gazdasági igazgatás létszáma, s érdemes-e enynyi pénzt költeni erre a célra. Hadd feleljen erre a legilletékesebb szakember, Molnár Imre megyei főagronómus. Tehát:

— Mi tette szükségessé a gazdasági felügyelői hálózat felállítását?

— Nálunk ez valóban új lépés, új intézmény. A Földművelésügyi Minisztériumnak eddig is megvoltak a szakigazgatási szervei megyei és járási szinten, csak éppen ott hiányoztak, ahol a kormány- és miniszteri utasításokat, a megyei tanácsok végrehajtó bizottságainak a mezőgazdaságra hozott határozatait az életbe kellett átültetni. Márpedig köztudomású, hogy a megvalósítás éppen a községekben akadt el. Most ez a régi vágyunk, kívánságunk testet ölt, a falun is lesz a mezőgazdaságnak szakigazgatási szerve. Én feltétlen bizakodóan tekintek eme új intézményünk munkája elé.

— Milyen feladatokat látnak el majd a gazdasági felügyelők és mennyiben jelent ez könnyebbséget a falunak?

— A községi gazdasági felügyelők ügyköre elég széles lesz, jónéhánv hatáskör is a járástól a faluba kerül. Úgy, hogy a parasztoknak nem kell ezentúl akármilyen csekély elintéznivalóért a járási székhelyre beutazniuk. Említsük meg a legfőbb feladatokat. A földművesszövetkezeteken és más kereskedelmi szerveken keresztül gondoskodnál!: a falu vetőmagellátásáról (répamag, lucerna-, lóhere-, konyhakerti és egyéb vetőmagvak). Jogúit, sőt kötelességük lesz ellenőrizni a szövetkezeteknél ezeknek a megrendelését. Irányítják a falunak a műtrágyával és a legkü-' lönbözőbb növényvédőszerekkel (réz-i gálic, gyomirtó vegyszer) való ellá-i tását. Ellenőrzést gyakorolhatnak ai gépi munka minősége, a cséplőgépek i munkája, a mezőőrök, apaállatgon-1 dozók, a növényvédelmi szolgálati munkája fölött. Termésbecslést vé-i geznek. Segítik a termelési és állan-i dó bizottságokat. A legeltetési bi-i

Ne veszélyeztessék 4 emberiség * békéjét!

Megyénkben is felháborodva érte-i sültek a dolgozók a sajtó hasábjain^ és a rádió hullámain hozott hírről:i A karácsony-szigeti hidrogénbomba i robbantásról. Mindenki aggódik eá sok szörnyűséget rejtegető kísérleti miatt. p

A répáspusztai Első Ötéves Tervi Termelőszövetkezet tagjai a minapi tartottak röpgyűlést, amelyen tilta-? kozásufcat fejezték ki az emberiségi békéjét veszélyeztető H-bomba rob-i hántások ellen. Levelet küldtek ai Hazafias Népfront Országos Taná-i csához is, melyben többek között ezt# írják: f

»Megdöbbenve hallgattuk a rádió-í ban és olvastuk az újságokban a hí-# reket a legújabb H-bomba kísérle-# fékről. Termelőszövetkezetünk évrőli évre jobban élő, az életnek igazán? örülő valamennyi tagja határozottan# tiltakozik az ellen, hogy Nyugaton af technika új, hatalmas csodáját az? emberiség szörnyű módon való el-# pusztítására 'akarják felhasználni.! Termelőszövetkezetünk asszonyai! gyermekeik nevében is felemelik til- ^ takozó szavukat és azt kiáltják a tör-^ ténelem legőrültebb viharát élőidé-^ zőknek: nem akarunk béna gyerme-^ keket — az életnek örülő, boldog,^ vidámarcú gyermeksereget akarunk^ látni. Ezért arra kérjük a nagyhatal-л makat, hogy azonnal vessenek véget! a H-bomba robbantási kísérletek-! mek.« ^

zottságökkal együtt biztosítják az apaállatok takarmányát, silóépítési akciókat szerveznék. Szőlőtelepítésre vagy kivágásra három holdig, gyümölcsös telepítésére öt holdig, művelésiág-változásra egy holdig engedélyt adhatnak. A gyümölcsfáit kivágását 50 darabig ők engedélyezik s ők ellenőrzik a pótlást, irányítják az erdőn kívüli fásítást stb. Miradenékelőtt azonban tanáccsal segítik a parasztokat a termelésben és szövetkezésben egyaránt.

— Nem jelent-e az államnak a gazdasági felügyelők fenntartása felesleges kiadást?

— Ehhez érdemes papírt, ceruzát fogni. Ha a felügyelők jól dolgoznak, nemcsak hogy felesleges kiadást nem ruháznak az államra, sőt a tanácsuk, szavuk, javaslatuk betartása révén fakadó több termés nagy-nagy jövedelemhez juttatja az országot.

— Vegyüli csak azt, hogy Somogybán 160 ezer holdnyi savanyú föld van, amelyet talajjavítással, meszezéssel helyre lehetne hozni. A meszezést az állam ingyen végzi, a parasztok mégsem igénylik. Termelési elmaradottságról van itt szó. Ha sikerül minden hold savanyú földet meszezni, mintegy 480 ezer métermázsa nemvárt termést adnak ezek a földek többletként az országnak, ennek pénzértéke éveken belül sók millió forint. A gazdasági felügyelőknek viszont kifizetünk évente kb. 1 700 000 forintot. Egy másik példa. Ha szaktanácsukkal sikerül rávenniük a gazdákat, hogy a megye falvai húsz holddal növeljék a pillangósvirágú takarmányok magtermő területét, értékes külföldi valutában számolva milliókhoz juttatják a népgazdaságot. Ezek a lehetőségek.

— Mi a legfontosabb feltétele annak, hogy э gazdasági felügyelők munkája -meghozza a várt eredményt?

— Rendelkezzenek megfelelő szakmai felkészültséggel, legyenek lelkiismeretesek, ismerjék meg községük vagy körzetük területi, közgazdasági adottságait. Ez egymagában azonban még nem elég. Ha a gazdasági felügyelő jól akar dolgozni, együtt kell működnie s maga köré kell

gyűjtenie a falu leghaladóbb, legmegbecsültebb, legtapasztaltabb gazdáit, építeni kell a termelési és különböző bizottságokra. Velük, tehát a falu haladó, aktív gazdáival együtt mérhetetlen sok eredményre képes. Hiszen minden attól függ, hogy lesz-e tekintélye a gazdák között, hallgatnak-e rá, s ez fordítva is áll: neki is tanulnia kell a jó gazdáktól.

— Nincs-e olyan veszély, hogy a gazdasági felügyelők irodai emberekké válnak, nem veszik-e el idejüket a különböző kimutatás-gyártások?

— Én nem félek ettől. Elsősorban nem sok jelentést, kimutatást kérünk tőlük. S gondolkodtak ezen a rendelet készítői is. Ezért a rendelet azzal kezdődik, hegy a felügyelők munkaidejük javarészét a termelők között kötelesek tölteni. Marhalevélkezelést és mást tilos rájuk bírni. Ezt is kimondja a rendelet.

— Végül még egy kérdést: kik lesznek és mikor foglalják el helyüket az új gazdasági felügyelők?

— Elsősorban a szakemberek legjavát válogatjuk ki erre a posztra. Tehát egyetemi, főiskolai és ennek megfelelő képzettségűeket, ezenkívül technikumot végzett hallgatókat, s esetleg ilyen szervezett oktatásban részt nem vett, de gazdag gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező szakembereké'1:. Megyeszerte most folyik az elbírálás, ki hova kerüljön. A gazdasági felügyelőket a járási mezőgazdasági osztályok javaslatára a községi végrehajtó bizottságok nevezik ki. A szakmai irányítást a járási mezőgazdasági osztálytól kapják a felügyelők. Előreláthatólag e hó végéig mindenütt hivatalukba iktathatják S felügyelőket. Még egyetlen kérésem van a vezetőkhöz és dolgozó parasztokhoz: legyenek türelmesek a felügyelők iránt. Az agronómus nem boltos, az 6 munkája esetleg csak egy év múltán látszik meg a mezőkön és az istállókban — mondta befejezésül Molnár elvtárs.- - Jó, átadjuk ezt a kérést is mindazoknak, akiket illet. S egyben jó munkát, sok sikert kívánunk az új gazdasági felügyelőiknek.

Varga József

A mezőgazdaság továbbfejlődésének útja

Őrködjünk a párt tisztasága felett

Részletes tudósítás a vasárnap sportjáról

Átvették jutalmukat a május 1-i irodalmi pályázatunk nyertesei

Vasárnap délelőtt 9 órakor gyűltek össze a Somogyország 1957. május 1-i irodalmi pályázatának díjakkat és elismerő okleveleket érdemlő pályázói. A megye különböző részéből megjelent íráskedvelők örömüknek adtak kifejezést a pályázat meghirdetése miatt és kérték a szerkesztőséget: máskor is adjanak módot verseik, novelláik, írásaik közlésére.

A díjak és oklevelek kiosztása után íróink baráti beszélgetést folytattak a szerkesztő bizottság tagjaival. Több javaslat hangzott el, hogy miként lehetne megteremteni a lap és a jelenlévők között az állandó kapcsolatot, ami hasznos nemcsak az írással foglalkozók, de a Somogyország olvasói részére is. Többen ígéretet tettek, hogy pályázaton kívül is rendszeresen beküldik műveiket. A szerkesztő bizottság vezetője közölte: amennyiben ezt rendszeressé tudják tenni, s megfelelő minőségű és mennységű anyag áll rendelkezésre, a Somogyország hetenként egyszer teljes oldalt tud biztosítani a somogyi írók műveinek.

Az ünnepélyes díjkiosztáson többen hangoztatták, hogy jó lenne összefogni Somogy íráskedvelőit olyan szakemberek vezetésével, akik bírálatukkal, útmutatásukkal nagyon sokat segíthetnének a még gyermekcipőben járó íróknak is. Beszéltek a TTTT mellett működő irodalmi szakosztály működéséről, s a lehetőségről, mely szerint e szakosztály köré tömörülhetnének az érdeklődők. De ezen kívül is — a szerkesztő bizottság vezetője ígéretet tett — háromnégy hónaponként összehívják majd a Somogyországgal kapcsolatot tartó, műveiket beküldő írókat, verselőket.

Számtalan szakmai kérdés hangzott el e baráti beszélgetésen, melyekre kivétel nélkül választ kaptak pályázóink.

Az ünnepélyes díjkiosztás, a baráti beszélgetés hangulata, s a jelenlévők véleménye azt tükrözte, hogy segítséget várnak továbbra is a megyei laptól. Örömmel küldik el írásaikat, hisz ez a nyilvánosságot jelenti számukra, s a kapcsolatot, melyet a május 1-i pályázat meghirdetése kezdett megteremteni, mélyebb alapokra helyezve topább kívánják szélesíteni,

Újra gyűjtenek a kisdiákok

Az októberi események során a felnőttek példájára az iskolásgyermekek -közül is sokan visszaváltották megtakarított pénzüket a takarékból. Pedig mennyit tervezgettek, ábrándoztak már az iskolaév elejétől, mire költik, hogyan használják fel lassanként, 1 és 2 forintos bélyegekben összegyűjtögetett forintjaikat. Ki futball-labdát, ki kerékpárt akart venni, sokan nyári táborozásra gyűjtöttek, de hát úgy megzavarodtak sokan attól, amit a felnőttektől hallottak, esetleg saját szüleiktől, hogy sokan hozzányúltak félretett pénzecskéjükhöz. Az év első negyedében azután újra megkezdődött a gyűjtögetés. Március végére 264 ezer, május közepére pedig már 335 ezer forintért vettek takarékbélyeget újból megyénk iskolásai. Talán, ha a szülők is segítenek, mégis teljesülhetnek a tanév eleje óta szőtt tervek, vágyak.

Egy hétig fut

Magyarországon a VIT-váltó

Az idei moszkvai fesztivál előtt is sor kerül a nemzetközi ifjúsági találkozók előtt immár hagyományossá váló VIT-stafétára. A váltóbotot hat különböző országból indítják útnak a fiatalok. A staféta egyik ága Olaszországból indul, s Ausztrián át érkezik hazánkba. Az osztrák fiatalok ötven tagú küldöttsége előreláthatólag július 6-ári ér a határmenti Ágfalvára. Itt veszik át ünnepélyesen a magyar fiatalok a stafétabotot, amelyet azután egy hétig — július 12-ig — magyar városokon, falvakon keresztül visznek a szovjet és a román határ felé.

Már napokkal ezelőtt hevesen dobogott a szívem, amikor erre a nagy napra gondoltam. Ittam már én is sok jó bort az életben, s néha magamban el-elbíráltam, hogy ez azért ízlik, mert jó zamata van, amaz pedig illatával csiklandozza az orromat még másnap is, vagy a gyönyörűen átlátszó, aranysárga színe tett szerelmesévé. Ez a borverseny azért is tartott izgalomban, mert szemtanúja lehettem: vajon a hetvenkét fajta bor kóstolgatását hogyan bírják szusszal a veteránok. Hó,nyan ringatóznak majd, mint a hajó a Balaton lágy hullámain.

Vasárnap reggel boldogan szálltam be az egyik gépkocsiba és rohantam vele hazánk természeti szépsége, a Balaton partja felé. Balatonbogláron az egyik hegynek tűnő magaslat tövében, a szőlőgazdaság parkos, árnyas udvarán már többen megelőztek igyekezetemben: gyülekeztek a híres somogyi szőlőtermelő községek: Kőröshegy, Balatonmária, Szólád, Kötésé, Látrány, Balatonboglár gazdái a magukkal hozott kitűnő boraikkal, no meg az ezeket kóstolgatni vágyó vendégek is.

A technika minden vívmányával felszerelt laboratóriumban fürgekezű, csinos leánykák rendezgették az egymás után beérkező palackokat. Először a nevek, a bor kora, fajtája került az üvegre ragasztott címkére, majd elkészült a titkos katalógus és a nevek helyébe számokat varázsolt a laboratórium népe. Ugyanis az előírások szerint senkinek nem szabad tudni, melyik üvegben kinek a bora van, nehogy valamelyik túlbuzgó »kebelbarát« zsűritag nagy számmal jutalmazhassa. Lakatos András főagronómus, aki most a bíráló bizottságban a főelnöki tisztséget tölti be, a verseny megindulása előtt ismertette annak feltételeit, lefolyását, valamint a bizottságban részvevő tagok névsorát a szép számú közön-Fölényes győzelmet aratott a kőröshegyi olasz rizling

Borverseny volt Balatonboglár on

ség előtt, akik vagy százan jöttek el erre a ritka, izgalmakban bővelkedő napra. A gazdaság teherautója is rendelkezésre állt azoknak, akik. a borverseny ideje alatt a gazdaság szőlőtelepére voltak kíváncsiak.

Már tízet mutatott az óra, mire a fehérköpenyes laboráns-lányok az emeleten lévő kultúrteremben elrendezték a két bíráló bizottság asztalát. Nyolc-nyolc pohár mindegyiken és az asztalon két nagy üvegtál, az asztalok közelében egy másik asztalra pedig egymás után kerültek fel a titkos katalógusba vett és számozott, csábítóan szép színű borral telt üvegek. A zöldes, aranysárga színű hegyleve mellett еду-két üveg vörös is ott szorongott, hogy részt vehessen ebben az izgalmas küzdelemben.

Az óra mutatója már messze elkerülte a tízet, amikor a főelnök vezetésével bevonult a bizottság és elfoglalta helyét: megkezdődött a hivatalos verseny. Lakatos András kiosztotta a zsűri tagjainak a borok értékelési táblázatát, s elhangzott az indító felszólítás: »Kérem az első üveget!«

Közben az egyes számú bizottsághoz kerül a kettes számú üveg, s megkezdődik a vidámság nektárának bírálása. Magasba tartott, imbolygatott pohárban lévő bor tisztaságának gondos vizsgálata az első, hogy tükrös, fényes, poros, fátyolos, opalizáló, zavaros vagy törött-e.

Majd a színét kémleli a tizenhat szempár, s azt máris eláruljuk, hogy nagy szakértelemmel csinálják, amit még tetéz a borvirágos arc is. A pontozólapokra egymás után kerülnek fel a számok, s közben az illatot is eldöntik. Ezután kezdődik a java, az íz és zamat elbírálása, amit különböző szájmozgatások közepette oly nagy szakértelemmel és felelősségérzettel csinálnak, hogy ez külön is csodálkozást vált ki belőlem. Megforgatják egyszer-kétszer szájukban, aztán az ádámcsutkák lépnek működésbe, csettintes hallatszik a teremben, еду-két csendes pillanat és máris papírlapra kerül az egyes és kettes számú üveg tartalmának pontszáma. Az elnökök a zsűri tagjaitól összegyűjtik az eredményt és az átlagszám kiszámítása után a következő üveg tartalma kerül sorra.

Már dél is elmúlt, de a bizottság tagjai mintha csak az elejénél tartanának. Közben a fotó magnéziumfénye villanik fel, a rádió munkatársai készítenek riportot az eseményről. Már az ötvenediknél tartanak, de még mindig szilárdan áll a lábán valamennyi zsűritag. Én is vagy tizenötöt végigkóstoltam, de eszembe jutott, hogy újságíró vagyok, s erről nekem még ma tudósítást kell adnom. így hát abbahagytam a kóstolgatást. Szomszédommal, Papp Károly kőröshegyi szőlőtermelő gazdával együtt figyeltük tovább az eseményeket. A vége felé egyre emelkedettebb lett a hangulat, s délután öt felé vánszorgott már az óra mutatója, amikor mindkét bizottság az utolsó üvegnél tartott. Elkészül a sorrend és a kettes számú bizottságnál egy kis izgalmat okoz a 11-es és 29-es számú olasz rizling, ugyanis mindkettő azonos pontszámot kapott. Kezdődik a visszakóstolás, s végül

a 11-es győzött, ez került be a legjobb tizenkettő közé. A legjobb tizenkét fajta bor újabb selejtezőre kerül a legjobb három-három helyért, s az utolsó aktus — az első, második, harmadik hely — eldöntésére még egyszer megkezdődik a visszakóstolgatás. A zsűri tagjain is látni lehet már a hatórás kóstolgatás hatását. Hiábd, hetvenkét fajtát végigkóstolgatni és még néhányat visszakóstolgatni azért mégis valami.

A drámai pillanatokat mindenki szívszorongva figyeli, j vajon »ki« lesz a győztes, öt óra előtt néhány perccel Lakatos András kihirdeti az eredményt: az első helyezést a

21-es, a másodikat a 30-as, a harmadikat pedig a 20-as számú üveg nyerte. De ezzel még nem ért véget a kíváncsiság, mert azt is szeretnék tudni a jelenlévők, hogy melyik község a győztes. A titkos katalógus fellapozásával erre is fény derült: Kovács Géza kőröshegyi szőlőtermelő gazda olasz rizlingje vitte el a pálmát és a második, harmadik helyet ugyancsak kőröshegyi olasz rizling nyerte, Pap Béla gazdáé.

Nagy volt az öröm a kőröshegyiek körében, s a többiek fogadkoztak, hogy legközelebb megtörik a győzelmi sorozatot, s erre pályáznak a szóládiak, kötcseiek és balatonmáriaik is. A vidám hangulatban lezajlott verseyy után kiosztották a díszes okleveleket. Az első három helyezésen kívül még tizenegy gazda kapott dicsérő oklevelet jóminőségű boráért.

Késő délután kialudt a délbalatoni bor-olimpia lángja, most a kőröshegyiek első három helyezettje nagy izgalommal készülődik az országos versenyre, melyen — remélem — szintén szép eredményt érnek el. v

KÁPLÁR JÓZSEF