Somogyország, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-08 / 105. szám

Szerda, 1957. május 8. SOMOGYORSZAG * a CIKKÜNK NYOMÁN. A Pécsi Vízügyi Igazgatóság válaszol Lapunk április 26-) számában a »BeüegKéri komédia pécsi és székes­fehérvári szereplőkkel« című cik­künkben bíráhu'K a pécsi és székes­­fehérvári vízügyi igazgatóságokat, mert a bedígkéri gazdák legeiöit ve­szélyeztető rossz csatornarendszer megjavítási munkálatait bürokrati­kus módon elodázták. A Pécsi Vízügyi Igazgatóság a kö­­vetkezuitet vaias^oiia: »A Pécsi Vízügyi Igazgatóság dol­gozói jártak Beaegkéren, de nem­csak látogatóban voltak, hanem cse­lekedtek is. igaz, hogy a szóban­­forgó csatornarendszer megjavításán munkálkodtak, mert mind a megyei tanács, mind a vízügyi igazgatóság baiu-.i.av'ak ictesx.e^e., szórjál .az.a. A Pécsi Vízügyi Igazgatóság 44,5 kát. hold halastavat meg is épített. Nem látjuk akadályát a vízeltolyás ren­dezésének sem. Különösen akkor, ha a cikk alábbi két mondata erre az érvre is vonatkozik: »A munká­latokhoz hozzáadták volna két ke­zük munkáját és ki-ki ugyancsak derekasan kivette volna részét a sa­ját rétje körül folyó vízelvezető munkából. A vízügyi igazgatóság szakmai útmutatásával a falubeliek kétségkívül hamarosan helyrehozták volna a hiányosságokat, befejezték volna a közel 11 km-es munkát.« A vízügyi igazgatóság szakmai irányítása a jövőben meglesz, csak a bede^kériek álljanak neki az árok ■kijelölése után a munkának. Hisz nem vitás az, hogy nem áll rendel­kezésre még annyi pénz, hogy az állam saját költségén végeztessen e) minden árokrendezési munkát. A probléma megoldásánál nagy mér­tékben kell támaszkodni a helyi la­kosság anyagi hozzájárulására. Vol­tak erre már jó példák: Táska köz­ségben 1956. évben a dolgozó pa­rasztok anyagi hozzájárulásából ké­szült el egy 2860 köbméteres csator­na. 653 köbméter földmunkát végez­tek el Nyim község határában ugyancsak a helyi lakosság hozzájá­rulásával. Ez történt a Tolna me­gyei Uj dombóvár községben is és még folytathatnánk a sort...« »■Pénzzel és társadalmi munkával segíthetnék a dolgozó parasztok si­kerre vinni a vízkárok elkerüléséért folyó küzdelmet« — állapítja meg a Somogyország április 21-i számában megjelent »Tenni kell valamit a víz ellen« című cikk. Helyes ez a megállapítás. És en­nek a közös munkának a sikerét úgy fokozhatnánk, ha a cikk fenti kitétele minél több helyen meghall­gatásra találna. Gombás Lukács főmérnök, Vízügyi Igazgatóság, Pécs. Űjabb módszer a baromfipestis ellen A baromfipestis ellen évek óta eredményesen védekeznek az úgy­nevezett H-vakcinás oltásokkal. Ez az oltás megfelelően alkalmazva, a kitoliasodott iyuKieiékntíK teljesen kielégítő és tartós védelmet nyújt, de az egész baromfiállományban teljes védettséget elérni nem lehet, mert a kis csibe nem oltható. Az újabb kutatási eredmények alapján az állami oltóanyagtermelő intézet »baromfipestis ellem csibe­vakcina« néven most olyan oltó­anyagot hoz forgalomba, amellyel naposcsibéknél is megfelelő védett­séget lehet elérni. Ez a védettség néhány hónapig tart, addigra az ál­lomány alkalmassá válik a H-vak­­cmás oltásra. Sokhelyütt elszaporodott a drót féreg A Földművelésügyi Minisztérium növénytermelési főigazgatósága fel­hívja a termelők figyelmét, hogy az ország egyes részein a drótféreg nagymérvű kártétele tapasztalható. Az agrártudományi egyetem rovar­tani tanszékének vizsgálatai során helyenként négyszáz kártevőt is ta­láltak egy négyzetméteren. A drót­féreg minden vetésiben, de különö­sen a kukoricában igen nagy káro­kat okozhat. Ezért ajánlatos ott, ahol a drótféreg kártétele mutatkozik, a kikelt kukoricavetéseket holdanként 30—35 kiló Agritox-szal beporozni és azt boronálással a talajba juttat­ni. iovQstaxi Cokáig vártam rá. Ott szokott állni a pályaud­­^ vár városfelőli oldalán. Telefonszáma nincs. A vonatok ingajáratához igazodik. Mindig füstölgő pi­pájára, zsinóros, pitykegombos mellényére, ügyesen sodrott bajuszára, elmaradhatatlan kalpagjára élénken emlékszem... Közeledett a vonat érkezése, megjött 6 is, a lovas­taxi. Kifordult a Dózsa György utcán. A két jámbor gebe álmosan lépegetett a macskaköveken. De minek is figyelnének, hisz biztos a gyeplő fogásai, és ismerős itt már minden... A gazda pipájának füstje békésen bodrozott mögöttük. Az öreg fenn ül a bakon és telt. pirospozsgás kénével nyugodtan szemlélődik a már ezerszer is látott színházi parkon... —... Flő! hő. Megállt a régi, megszokott helyen. Talán egy centiméterrel sem tévesztették el a lovak. Flé. öreg úr! Utaznék! — mondtam. Hová?... Hát csak úgy... Városnézésre. — Tessen bebújni!... Bebújtam a kopott vászonfedél alá. ... Aztán merre? Hát mindenfelé... amerre maga szokott járni.. Tyűh, az áldóját. Az sokba kerül ám. — Sohse bánja...! És a lovastaxi elindult. Lassan maradoztak el mel­lettünk a házak csipkefüggönyös ablakai. — Aztán mióta hajtja ezt a két fülest? — Húsz éve ülök a bakon... Esőben, napsütés­ben. .. Sok ruhám kifakult, elszakadt, látja én meg­maradtam. .. Igaz, a »Csecsét« csak tegnap óta haj­tom. mert a »Babát« eladtam. Tizenkilenc éve róttuk az utat. Feleségem siratgatta. Hát én... Én csak annyit mnnrpam neki. hogv чоЬ^е sirasd, de kicsit ne­héznek éreztem a szempillámat. Tizenkilenc évi ke­nyérkereset együtt, tudja nem is olyan mindegy... — És miért választotta ezt a szakmát...? — Szeretem. Gyerekkoromban cseléd voltam. Az­tán egyszer kiváltottam az ipart. Azóta csinálom... Ha lehet, a halálomig. A városban is örültek neki, mert még valahogy híján van a helyi közlekedés. Kevés a taxi... Nekem a hegyek meg a perifériák jutnak, vi­szem az orvost, a mérnököket, aztán ha az állomáson egy utas úgy kívánja, akkor őt is... Milyen a kereset? — Hm... éldegélek belőle... Most könnyebben, mert kevesebb adópénzt kell befizetnem; mivel el­kerültem már a 69-et... Jó szakma ez, hallja... Annyi, annyi embert ismerek, szeretem őket, és talán ők is engem... ».Józsi« bácsi vagyok, csak úgy hívnak.. Még a taxisok is... És lehet, hogy az onokám örökli majd ezt a szakmát, ha kedve lesz, ha nem, hát nem... Hallgattunk, meg újra beszélgettünk. így jártuk meg az utat, amely bizony szinte örökkévalóságnak tűnt, mintha csak nem is a modern Kaposváron, ha­nem egy lletűnt világ múzeumában jártunk volna. Le­szálltam. Újra az állomáson. Bakonyi Józsi bácsinak kifizettem a taxi díját. Az öreg számol: Az annyi mint... No, adjon amennyit gondol... Bőrtokjába dúgta az ostort. Lobbot vetett a pipa és Józsi bácsi újra várt... Befutott a vonat. Vajon ki látja meg a temérdek sok utas közül? — Ugyan, ki akarhat lovastaxival menni, ebben a nagyiramú forgatagban. Múlnak a percek, egymásután búgnak fel a taxik motorjai. Ugylátszik senki, de mégis. Fiatal jegyespár szaladt a bakhoz és megkérdi az öreg baju­szostól: szabad-e? — Tessen bebújni...! Öreg anyóka tipegett az egyik Wartburg taxihoz kirántotta az ajtót. Szabad?? — Beült. A lovastaxiban az új jegyespár megfogta egymás kezét. A két füles elindult. Már fenn jártak a Dózsa György úton. Ekkor kanyarodott élesen utánuk az öreg néni Wartburg taxiia. Vajon miért nem a fiatatok keresték meg a Wartburgot. És fordítva...? Ki tudja... Vannak furcsa dolgok. Ezért van az is, hogy Józsi bácsi nem vár hiába. Cokáig néztem a baktató fiákért. Itt feleitődött ^ az elmúlt évtizedekből. A többi fiákerest le­rázta az idő rostája. Csak színfolt már ő is... Még dolgozik, még talál munkát, de egyre jobban veszik el a taxirengetegben. Űj autók jönnek, új Wartburgok. El­­vásik a vén fiáker, elöregednek a lovak, kifárad a fiá­­keres. És egyszer maid nem jön többé... No, meg hát ki bírná soká a Wartburg-taxik ver­senyét. . Szegedi Nándor KISLÁNY A kislány a vivóver­­senyre érkezett a vá­rosba. Vgy 15 éves le­het. Nagy, mélytüzű sze­mei vannak, mint a szláv festmények asz­­szonyainak. Fekete szemöldöke ívelten hú­zódik fölötte. Simán, oldalt fésült haja kis kontybán végződik. Az arc rózsáspiros, ham­vas, mint a barack. Szép. De mindebből keve­set látni. Az arc elfor­dul, a szem a földet nézi. Különösen, ha férfi kerül elé. Tartózkodóan jön le­felé a lépcsőn. Kis ba­rátnőjével egymás ke­zét fogják. Moziba sem mennek a társasággal. A verseny szünetei­ben és szabadidejükben az utcán sétálnak. Ka­ronfogva mennek, ko­moly témákról beszél­getnek. Mintha férfiak nem is volnának és fiúk, akik megcsodál­ják őket. Este a vacsorához APRÓSÁGOK tűzpiros ruhát vesz fel. Néha már nevet és a fiúkra néz. Tudja, hogy tetszik, de még nem akar tudni róla. A társaság idősebb férfitagjai megbüvül­­ten és kissé megille­­tődve nézik. Tisztelet­tel szóinak hozzá. Meg­különböztetik Harmadnap az egy­szerű kis barátnő egye­dül jön az ebédhez, öt két fiú is várta. Már a huszonöt éven is felül lehetnek. És együtt jöttek le­felé. Két szélén a két, komoly férfi. Hallga­tagon és udvariasan. Középen a kislány, még mindig szemlesüt­ve, de már úgy, mint­ha értene valamit... Azt mondjak, meré­szen és bátran vívott. KÁVÉHÁZBAN A zsúfolt, fényes ká­véházba belép egy fia­tal asszonyka. Ó megy elöl, embere követi. Olcsó, piros kardi­gánja nem illik a ró­zsaszín ruhához. Nya­kában, a ruhán csont­­kiipszek díszelegnek. Ez az egész, ami feltű­nik rajta. Maga az egyszerű­ség. Amint áthalad a ter­men, szeme csak az asztalokat kutatja. Az embereket nem látja. Azt hiszi, mindenki őt nézi. Egyik kezét kissé szoknyájához szorítja, illedelmesen, mint az elsőbálos kislányok. Az üres asztal előtt meg­áll, megkérdezi a pin­cért, szabad-e az asz­tal. Aztán leülnek. Most már körül mer nézni. Kicsit megszív­ja fogait, felkönyököl, kezeit szája elé teszi. Látszanak dolgos ujjai, melyek tömpék, bevá­­gottak. Semmi lakk rajtuk. Később maga elé könyököl, mint a többi vendég. Nem beszélnek egy­mással. Elmerülnek az emberek és a kóvéház nézésében, mint akik az egyedülléthez szok­tak. A sápadt, soványka asszonyarcra, melyet hullámos, szőke haj övez, lassan kis rózsa­szín pír kerül. A za­vart szemek tágabbra nyílnak, isszák a lát­ványt. Most már nyugodt. Tíz évvel ezelőtt anyja nem lépett vol­na be ide. Tíz év múlva az 6 lánya természetesnek tartja, hogy minden, a csillogás is, csak őérette — mindenkiért — van. S ez így van jól!-ij-Forradalom vagy ellenforradalom? Jegyzetek egy kiállításról HÉTFŐN DÉLUTÁN ünnepé­lyesen nyitották meg a Kapcsváin Helyőrségi Tiszti Kiubban a »For­radalom, vagy ehenxorradalcm« című kiállítást. Zsúfolásig megtelt a Kiuo nagyterme ехиел.хоиол.к.е1. Munkások, katonák, pedagógusok, és fiatalok nézegették nagy érdek­lődéssel- a kiállítást, amely végig­vezette a nézőt a magyar munkás­­osztály születésétől egészen a napjainkig zajló eseményekig ... riarcban született a magyar munkásosztály és első pillanattól kezdve harcolt elnyomója, a tőké­sek ellen — ez látható az első tablón. S felelevenednek az elmúlt évtizedek harcai. Május 1-i felvo­nulások, tüntetések, sztrájkok a jobb, szebb életért. Csendőr-szuro­nyok, katonák sortüzei, amelyek nyomán egyre sokasodnak a ma- P5 ar munkásmozgalom mártírjai... 1019-es Tanácsköztársaság. A ha­talom először lesz a magyar népé, először kerül a magyar dolgozók kezébe, s a magyar munkás hoz­zákezd új életének megteremtésé­hez ... Elbukik a Tanácsköztársaság, borzalmas terror következik ez­után. Orgovány, Siófok, s az or­szág számtalan helyén kommunis­ták vére festi pirosra a földet. Horthy és pribékjei: csendőrök, grófok és a földesurak ki akar­ják irtani a kommunistákat, a kommunista eszméket a magyar népből. Százával ölik meg a kom­munistákat, s a kommunistákkal szimpatizáló munkásokat. De mindezzel csak azt érik el, hogy mée jobban fellángol az urak, az elnyomók elleni harc... es a narc továbo folyik. Nem törődve a fasiszták által ígérgetett és beváltott fenyegetésekkel, a magyar munkás tovább harcol, hogy 1919 eszméit újból megvaló­síthassa. S a harcot vezeti, irányít­ja az illegálisan dolgozó kommu­nista párt... Új tablók következnek. 1945 áp­rilis 4. A szovjet hadsereg a sza­badságot, az új élet lehetőségeit a nép kezébe adja. És a magyar nép élni tud a szabadsággal. Nem kér a nyugati imperialisták által fel­ajánlott segítségből, kijelenti, hogy az ország nem eladó. És saját ere­jéből, a baráti szocializmust építő országok segítségével hatalmas léptekkel haladunk előre a szocia­lizmus útján. Hatalmas lehetősé­geit nyílnak meg a magyar nép előtt, amely a hatalom igazi bir­tokosa lett. Az ifiúság, elsősorban a munikás-paraszt ifjúság, elfog­lalhatta azt a helyet az iskolákon, egyetemeken, amelyet a múltban a kiváltságosok számára tartottak fenn... A kiállítás tablói azokra a hi­bákra is emlékeztetnek, amelye­ket a szocializmus építése közben elkövettünk. A hibák mégis elho­mályosulnak az eredmények mel­lett, s valamennyi kijavítható lett volna... Ismét új tablók következnek. A belső ellenforradalmi erők össze­fognak a nyugati imoenalistákkal, a hazánkból elmenekült tőkések­kel, fasisztákkal, hogy megdönt­­sék a nép hatalmát. Megkezdődik az ellenforradalom ideológiai elő­készítése. Az írószövetség támadá­sa a párt, népünk vezető ereje és a kommunista vezetők ellen. Ugyan­akkor a »Szabad Európa« rádió is pűwzdi alias munkáját., ráralom­­h'adjáratát a magyar nép hatalma ellen. A Petőfi Kör vitái. Az írószö­vetség tagjai, a tudatos ellenfor­­radalmárok nvflt támadást intéz­nek a párt, a proletárhatalom ellen. A Nagy Imre—Losonczv-féie cso­port megkezdi a harcot a oárt egységének szétszakításáért. Folyik az ideológiai harc az egész országban, a kapitalista restaurá­ció megteremtéséért, annak sike­réért ... ley kezdődött. 1956 október 23. Látni a budapesti ifjúságot, amint gyűlésezik, de látni az elleniforra­dalom embereit, amint a fiatalok háta mögött már gyülekeznek a magyar nép hatalma elleni fegy­veres támadásra. És megkezdő­dött ... Hazug, álhazafias jelsza­vakkal, nemzetiszínű zászlókkal akartál: álcázni véres tetteiket, miközben gyilkolták, kínoztak az igaz hazafiakat, a kommunistákat. Fegyenceik, gyilkosok, börtönből kikerült, áJlig felfegyverzett go­nosztevők jelentették az elleníor­­raclalmárok igazi erejét. S közben a »Szabad Európa« rádió most már parancsokat, utasításokat köz­vetített a magyar elleníorraialmá­­rok számára, amelyeket azok kész­ségesen hajtottak végre ... Dokumentumok az ellenforrada­lom Somogy megyei tetteiről. Pa­rancsok a kommunisták, a néphez hű hazafiak letartóztatásáról, uta­sítások az ellenforradalmi népelle­­nes tettekre. Uszító, lázító röpla­pok, cikkek a »Szabad Somogy­bán« a nép hatalma ellen. Fény­képek, amelyek Hamvas jó- -t* el­lenforradalmárt és azt á'jiúzol­­jax, nogy az eheníorrada :.axck hogyan gyaxázzák meg a i igyar nép szabadságáért elesett • >vjet hősök emlékművei... Fegyvereit, amelyek lel oiezik az elieníorrodalmárdkat és gazdái­kat. Thoirszon gyártmánytI ameri­kai géppisztolyok, a második vi­lágháborúban alkalmazott német villámgéppisztolyok, golyószcrók és a nyugat-német hadseregből je­lenleg lg. rendszeresített géppisz­toly látható a kiállítás dokumen­tumai között. De látható ott olasz géppisztoly, különböző pisztolyok, kézigránátok, lőszerek, amelyeket a nyugati imperialisták juttattak a magyar elleníorradalmárcá meg­segítésére ... Az ellenforradalmat leverte a Szovjet Hadsereg, testvé. i segítsé­get nyújtva a magyar népnex. Es újra megkezdődött a magj ur nép küzdelme a másodszor kezébe adott szabadsággal, életlehetőség­gel. Szívós harcot folytatott a kar­hatalom az ellenforradalom fegy­veres provokátoraival, a sztrájkra uszít ókkal. A magyar nép ismét élni tudott a szabadsággal, s a test­véri országok baráti segítségével, újból megindult az élet. -A ma­gyar nép a Magyar Szocialista Munkás Párt vezetésével immár másodszor indult meg a felemel­kedés útján. Az utolsó tablók egyike előtt tisztelettel áll meg minden látoga­tó. Mártírjaink, az ellenforradal­márok által meggyilkolt kommu­nisták, hazafiak ké, ét ábrázolja ez a tabló. Ezeket a;; elvtársakat, so­ha nem fogja elfelejteni néoünk, azokat, akik életüket áldozták a proletárdiktatúráéi', a nép ha­talmának védelméért... Tanulságos és figyelmeztető ez a kiállítás. Tanulni kell ebből mindenkinek. Tanulni, s nem sza­bad megismételni az elmúlt 12 év alatt elkövetett hibákat. Nem sza­bad azokat újra elkövetnünk, ha­nem következetesen kell aLkaimr' - ni a proletariátus diktatúráját. Ak­kor nem fordulhat elő mégegyszer, hogy ellenforradajom támadjon hazánkban és az ellenforradalmá­rok fegyverrel törjenek a nép ha­talma ellen... NÉHÁNY SZÓT a kiállítás el­készítéséről. A terv a 7203 alaku­lat politikai osztályán született meg. Elsőnek készült ilyen kiállí­tás az országban és ezért dicséret illeti meg Nyíri 't’ibor alezredes elvtársat és Csurgó Sándor, Nagy Ervin tiszt elvtársakat, valamin! Szarka Károlynét, akik az anya­gokat összpvvű Körték. Dicséret il­leti Horváth Endre honvéd elv­társat, aki a tablókat festette, az ötletes, találó képek megrajzolásá­ért. A kiállítás Kaposvár közönsé­gének rendelkezésére áll május 20-ig d. e. 10-től este 9-ig bárki megtekintheti. A kiállítás látogatói részére kö7.h»n levetítik az ellen­­forradalomról készített — így tör­tént — című fűmet is. Terve a kiállítás rendezőségének, hogy a kiállítást a megye járásainak székhelyein is bemutatják. S zalai László. JÓ HlR a mjara/áhnak Csötörföldön délelőtt a Belkereskedel­mi Kölcsönző Vá11*3lat — "42 ország »ezerkarú robotgépe« ankétot rende­zett. amelyen Garami László igazgató beszámolt a kölcsönző idei tervéből. El­mondotta, hogy az Idén bekapcsolódtak az ?f<úsági üdültetési akcióba. Már megállapodtak a Művelődésügyi Mi­nisztériummal és így lehetőség " nyílik, hogy ebben az évben több tízezer fia­talnak biztosítsanak olcsó nyaralást. Az iskoláknak sátrakat és fekhelyeket/, ad­nak. A sátoros üdülés eiőnye. hogy egy csoport — tíz személy — üdülésénél a szállás naponta, személyenként 80 fil­lérbe kerül. Természetesen a budapesti, Illetve vi­déki boltjaik útján a nagyközönségnek is tudnak a nyár folyamán sátrakat ad­ni. Ugyancsak a nagyközönség részére a Balatonnál három helyen — a helye­ket a balatoni intézőbizottság jelöli ki — villanyvilágítással, vízvezetékkel el­látott ^á+o^táhort állítanak fel. A Balaton mellett tíz helyen: Slőfo­­'vm ?'->máv''-,ib?n Földváron, Lellén, poaláron, Fom'ód-Pólitelepen, Szárszón, Keszthelyen, Füreden és Almádiban lesznek kölcsönző Irodák. Ezeken a he­lyeken vízibicikliket, gumimatracokat, v’to lást és eavéb szárazföl­di és víziközlekedő eszközt bocsátanak a közönség rendelkezésére. Az idén már r.em lesz sorbaállás, mivel gumlmat­­r^.hél *öbb minf- háromezret, csónakból kétszázat, vitorlás hajóból ötveret, gu­­rrrtutajból százat, úszóövből ötszázat szállítottak a Balatonra. Kerékpárból Is töb*? lesz, mint az elmúlt évben, sőt Dongót is igénybevehetnek a kirándu­lók. Megegyeztek az IBUSZ-szal is és így a hétvégi különvonatokon utazók jegy­váltáskor befizethetik a sátor-, esetleg a matrac kölcsönzési árat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom