Somogyország, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1957-05-31 / 125. szám
IhMHI liM ImB inlb?l>i4 11Й|Ж*»^^^^Ьи«^Яьм^иД|М1^»1|И DIVATOS NYÄRI RUHÁK MINTÁI Szebbnél szebb, változatos mintájú és színű anyagokkal vannak tele a kirakatok. De nemcsak változatos színről és mintáról gondoskodott most a kereskedelem, hanem választék van selyemből, santungból, kartonokból stb. is. A nyári ruhát csináltatni szándékozóknak közöljük e néhány mintát, melyek közül ugyancsak egyik szebb a másiknál. RECEPTEK Kedves Olvasók! A receptek közlésében nem tartunk különösebb rendszert. Nem tartjuk szükségesnek étrend összeállítását. Hisz az étrendet úgyis a család, azonkívül a pénztárcánk állítja össze. Receptjeinkkel csupán az időszakokhoz akarunk alkalmazkodni. GOMBAF ASIRT: A gombát apróra vagdaljuk és reszelt hagymával félig megpároljuk. A gomba mennyiségének megfelelően egy vagy két zsemlyét megáztatunk vízben, jól kicsavarjuk, petrezselyemmel, pirospaprikával, kevés sóval és két tojással, valamint a gombával jól összedolgozzuk. Lisztes kézzel gombócokat formálunk belőle és zsírban kisütjük. Süthetjük a gombafasirozottat hoszszúkás formában is. RIZZSEL RAKOTT KARALÁBÉ Hozzávalók: 4 nagyobb, vagy 8 kisebb fej tavaszi karalábé, 5 dkg zsír, 20 dkg rizs, egynegyed liter tejföl. A karalábét kisujjnyi vékony csikókra vágjuk és fedő alatt kevés víz hozzáadásával puhára pároljuk. Közben a rizst 2 dkg zsírban megfuttatjuk, amint köretnek szoktuk elkészíteni, s megfőzzük. Egy lábost, vagy tűzálló tálat bezsírozunk, bőven morzsával behintjük. A karalábét a rizzsel soronként összerakjuk, s a tejföllel rétegenként megöntözzük, sütőben 15—20 percig sütjük. Jó, ha tudjuk! A tej nem sül le a lábos fenekére, ha a forraló edényt vízzel kiöblítjük és úgy öntjük bele a tejet. Ha a frissen pirított forró rántást hideg vízzel eresztjük fel, a hideg rántást pedig forró vízzel, akkor nem csomósodik össze a levesben vagy a főzelékben. Az edény fenekére égett ételmaradékot nem kell hosszasan sikálni, ha ujjnyi-kétujjnyi langyos vízben sót ok^nk és ezt öntjük az edénybe. Az oldott só hatására rövid idő alatt felpuhul az odaégett maradók. Csak az könnyezik a hagymatisztítás és metélés közben, aki előzőleg nem áztatta be a hagymát friss vízben, legalább 10 percig. Az ételmaradékot csak porcelán- vagy üvegedényben célszerű tartani. A szódát és a szappant lehetőleg ne tartsuk az éléskamrában, mert elősegítik a különböző bomlási folyamatokat. A kés, amivel hagymát metéltünk, elveszti kellemetlen szagát, ha láng felett áthúzzuk. Mátyás király meg az igazmondó juhász Elment Burkus király Mátyás királyhoz. Mint pajtások köszöntötték egymást. Mondja a Burkus király: Azt hallottam, hogy magának aranyszőrű báránya van! — Igaz — mondja Mátyás —, van nekem a juhaim között egy aranyszőrű bárány, meg van egy olyan juhászom, hogy az még sohasem hazudott. Mondja a Burkus király: Én megmutatom, hogy hazudni fog. Nem hazudik ez mondja Mátyás, — fogadok akármiben, akár fele országomban. — Én is odaadom fele országomat, ha nem hazudik — mondja Burkus. Jó, kezet fogtak. Azzal jóéjszakát mond a Burkus király és megy haza a szállására. Ott felöltözik közönséges parasztgunyába és indul ki a tanyára. Köszönti a juhászt. Az vissza - köszönti: — Isten hozta, király uram! — Honnét ismersz te engemet, hogy én király vagyok? — Megismerem én a szaván, hogy király — mondja a juhász. Azt mondja Burkus király: Adok én neked sok pénzt, ráadásul hat lovat meg hintát, csak add nekem az aranyszőrű bárányt. — Jaj, — mondja a juhász —, azt a világért sem, mert felakasztana Mátyás király. Erre még több pénzt ígért Burkus. De a juhász nem állt kötélnek. Hazamegy búsan a király szállására és búsul, búsul. Ott van a lánya is. — Ne búsuljon — mondja a leány —, mert elmegyek én ahhoz a juhászhoz egy csomó arannyal, én majd megcsalom. Vitt egy ládácska színaranyat, meg egy üveg bort, jó mézesen, hogy a juhászt megcsalja. De azt mondja neki a juhász, hogy neki nem szűkös a pénz! Mátyás király meg felakasztatja, ha megtudja, hogy hova lett a bárány. Addigaddig beszélt, incselkedett a lány, hogy végül megitták a bort is. De előbb a lánynak kellett inni belőle. Látni akarta, nem tett-e bele valami étetőt. Nem, a bortól olyan jó kedve kerekedett, hogy utoljára megígérte: odaadja a bárányt, ha a leány rögtön hozzá megy feleségül. Pénz neki nem kell, pénze van elég. Sokat szabódott a lány, végül is beleegyezett. Azt mondja azután a lány a juhásznak; Nyúzd meg a bárányt, a húsát edd meg, nekem csak a bőre kell. Megnyúzta a bárányt a juhász, s hazavitte a lány apjának az aranyszőrü bárány bőrét. Nő, ■örvendett az apa, hogy a lány megtudta csalni a juhászt. Eljött a reggel, búsult erősen a juhász, hogy mit mondjon most ő Mátyás királynak. Indult a kastélyba, közben az úton elpróbálta, hogyan is fog hazudni, ha a király elé ér. Beszúrta botját egy egérlyukba, a kalapját rátette a botra. Elhátrált tőle, meg feléje ment, köszöntötte király uramnak. Mondta mondta a király nevében magának. — Mi újság a tanyán? Mondta erre ő, a maga nevében. — Ott biz nincs más, csak az aranyszőrű bárány elveszett. A farkas megette. — Mikor kimondta, megijedt. — Hazudsz, mert akkor a többit is megette volna. — Azzal ment tovább. Ismét talált egy egérlyukat, ismét betette botját, rá a kalapot és köszöntötte azt király uramnak. Mi hír a tanyán? Nincs egyéb, csak az arany szőrű bárány beledöglött a kútba. — Hazudsz — vélte hallani a király hangját —, mert akkor a többi is beledöglött volna Ismét vette a botját és ment tovább a kastély felé. Harmadszor is talált egy egérlyukat és köszöntötte benne a bot-királyt. Azután kérdezte: Mi újság a tanyán? — Ellopták az aranyszőrű bárányt. — Hazudsz! — válaszolta a király, mert akkor a többit is ellopták volna. Ment tovább a juhász, be Mátyás király palotájába. A Burkus király ott ült Mátyás asztalánál, meg a lánya is. A bőrt már odavitte Mátyás királynak és most várták, hogy hazudik-e a juhász. Mert ha hazudott, akkor Mátyás elvesztette fele királyságát. — Mi újság a tanyán? kérdi Mátyás. — Nincs egyéb, mint az aranyszőrű bárányt egy szép fekete báránynyal elcseréltem. Nagy volt Mátyás öröme. — Hát hozd be a bárányt. Azt mondja erre a juhász: ott ül középhelyt a két király között! — Éljen — kiált Mátyás. — Nem hazudtál! Ezért neked adom Burkus király országát, amit tőle nyertem. — Nó, mondja Burkus — én is odaadom a lányomat, úgyis megszerették egymást. így lett a juhászból Burkus király. Nevelési tanácsadó A kotnyeles gyermek Előbbi cikkekben szó volt a szeszélyes, szertelen, makacs és a hazudozó gyermekről. Most a kotnyelesről emlékezünk meg, hiszel} ez a típus is sokszor bosszúságot okoz a szülőknek és néha nevetség tárgyává teszi őket. A gyermek nem rosszindulatú ugyan, de sokszor kellemetlenné válhat. Erősen meg tudja figyelni mások különcködését, hanyagságát stb. Hiányzik belőle a megfontoltság, kedélye azonban csapongó, hangulatos, s éppen ez teszi kotnyelessé. Ennek a gyermektípusnak egyik vállfája az okoskodó gyermek, s a kotnyeleskedőtől abban különbözik, hogy megnyilatkozását csak kívülről jött indítóokok váltják ki. Nagyon szeret a felnőttek szavaira hivatkozni. Lányoknál gyakran fordul elő, hogy modoruk kihívó, magatartásuk pedig hetyke, annak ellenére, hogy viselkedésükben elfogulatlanok,. kecsesek, sőt kedvesek iparkodnak lenni. Hasonló kellemetlen jelenség az úgynevezett nyíltszívű, s a vakmerőén arcátlan gyermek. A nyíltszívű gyermek nem tud hallgatni, szereti az igazságot, szókimondó. Nem tudja, hogy vannak dolgok, amiknek nem szabad a családköréből kiszivárogniuk és nagyon sokszor elszólja magát idegenek előtt. A vakmerőén arcátlan — a nép nyelvén: szemtelen — gyermek igazán nem kívánatos típus. Magatartása leggyakrabban tiszteletlenséggel párosul, s ennek kútforrása legtöbbször a hibás nevelés. A szülői ház rossz példája a legveszedelmesebb. A mások folytonos szapulása. a tanító, tanár leplezetlen lekicsinylése, fölényes bírálgatása vakmerőén arcátlanná teszi a gyermeket társaságbeli s iskolabeli viselkedésében egyaránt. Ha a gyermek ilyen példát lát, ne csodálkozzunk azon, ha maga is hasonlóvá válik. A hozzátartozók, s elsősorban a szülők önfegyelmezésének hiányával van itt baj. A gyermekek előtt csakis olyan dolgokat szabad megtárgyalni, amelyek az ő lelkivilágukat nem támadják meg. A gyermek látókörén kívül eső . dolgoknak a gyermek^ előtt való megtárgyalása a legelhibázottabb szülői ténykedések egyike. A gyermek nem érti a hallottakat, de egyetmást mégis megjegyez és alkalmatlan helyen és időben hozza azt nyilvánosságra. Ha ilyen dolgok elkerülésére nem fordítunk kellő figyelmet, kotnyeles egyéniségeket, sőt koravén gyermekeket nevelünk. A család törekedjék arra, hogy a gyermekkel gyermekesen tudjon bánni, s ezzel előzze meg azt a sok kellemetlenséget és bajt, ami különben gyakran kínossá teszi a szülők életét. Ha a gyermek érdeklődik valami iránt, kíváncsiságát elégítsük ki a korának megfelelő módon. Ne vegye azt észre, hogy vannak olyan dolgok, amelyeket neki nem szabad tudni, amit titkolunk előtte. Hagyják a szülők a gyermeknek nem való megbeszélését akkorra, amikor a gyermek nincs jelen, így elkerülik azt, hogy gyermekük bármikor is zavarba hozza őket. K. J.-né К02МЕТША A láb ápolása Ha csinosnak, ápoltnak akarunk hatni, nem elég az elegáns ruha, a szép arc és kéz, akkor már ügyelnünk kell a láb ápoltságára is, különösen most, amikor lekerül majd a zárt cipő és szandált kezdünk viselni. ,*»*•. . Lábunkon gyakran keletkeznek bőrkeményedések azokon a helyeken, amelyeket tartós nyomás ér. A nyomástól ugyanis a hámsejtek elszaporodnak és elszarusodnak, a szaruréteg tulajdonképpen védekezés a nyomás ellen. Tehát mindenekelőtt kényelmes cipőt, szandált viseljünk, melyben a láb kényelmesen elfér. Bórkeményedés sokszor így is keletkezik, különösen a lábujjakon, valamint a talp szélén, körben. (Ez utóbbit leginkább a szánd ál-viselés okozza.) A tyúkszemet tartósan csak úgy tudjuk eltávolítani, ha »gyökerestől« kivágatjuk. Ezt viszont csak orvos végezheti, mrfrel a beavatkozás a véredényeket is érintheti és fennáll a fertőzés veszélye. Érhetünk el javulást úgy is, ha a felpuhított bőrkeményedést lekaparjuk vagy ragtapasszal vesszük le, de ez nem tartós. Ennél jobb, ha tíz százalékos szalicil-kenőccsel kenjük be. A lábujj körmének benövése ellen a következőképpen védekezhetünk: ne vágjuk rövidre a körömsarkokat, tegyünk egészen kis, hidrogénszuperoxidDa mártott vattadarabot a benőtt köröm és a bőr közé. Horzsolások a sarkon és a talpon igen gyakoriak. Ezek izzadástól, hosszú járkálástól, vagy rossz cipőtől keletkezhetnek. A horzsolt felületet kenjük be hűsítő kenőccsel, utána pedig vastagon szórjunk rá hintőport. A sérült felületet ne mossuk vízzel. Ilyenkor viseljünk papucsot, vagy olyan cipőt, mely a horzsolt felületet nem sérti, így elkerülhetjük a gennyesedést. Örömet szereztek A kellemetlen időjárás ellenére is szerte az országban sok-sok örömet szereztek a felnőttek a kicsiknek a gyermeknapon. Budapesten а VIII. kerületi nőtanács is finom falatokkal örvendeztette meg a kerület gyermekeit, sokgyermekes családjait. Hogy ilyen örömet tudtak szerezni, az nagyrészt Pusztakovácsi melegszívű asszonyainak, édesanyáinak köszönhető. A pusztakovácsi asszonyok gyűjtötték és küldték Budapestre a nagy szeretettel fogadott csomagokat. Sőt, olyan gyermekek nyaráltatását is vállalják, akinek egészségileg szüksége van а I jó falusi levegőre, hogy megerősödhessen. Jól dolgozik az áprilisban megalakult pusztakovácsi nőtanács. Nemcsak a pesti, hanem a helybeli kicsinyeket is megörvendeztették a gyermeknapon. A nőtanácsot Károlyi Istvánné irányítja, őt és aszszonytársait illeti a dicséret és hálás köszönet mind a falusi, mind a fővárosi gyermekek és szülőik részéről. LESZ ELÉG GYERMEKCIPŐ Sok szülő hiába keres gyermeke számára 30-asnál nagyobb cipőt, ritkán talál az üzletekben. Mi nnek az oka? A Szombathelyi Cipőgyár naponta 1200 pár 30-asnál nagyohb cipőt készít. Az ;év utolsó negyedében új műszakot szerveznek és így 800 párral növelik majd a napi termelést. A Tisza Cipőgyár naponta 850 pár gyermekcipőt készít 31-től 38-as nagyságban. Decembertől ez a gyár kétszeresére fokozza termelését. Ezenkívül még naponta kétszáz pár gyermekcipőt készítenek a tanulók műhelyében. A Bőrtex is naponként ezer cipővel növeli a gyermeklábbelik számát. Ezzel ugyan még nem elégítenek ki minden igényt, de remélik, hogy a kereskedelem — látva a nagy keresletet — a következő negyedévben nagyobb körültekintéssel adja meg rendelését az iparnak. S az ipar — amint a Könnyűipari Minisztérium Bőr- és Cipőipari Igazgatóságán mondták — kész arra. hogy minden kérésnek eleget tegyenek. TUDOD-E, HOQY.. ... az indiánok nem tudtak lovagolni Amerika felfedezése előtt. Amerikába ugyanis a spanyolok vitték be a lovat. ... a kakuk azért rakja tojásait idegen fészkekbe, mert csak nagy időközökben tojik s nem tudná a tojásokat egyszerre kikölteni. ... a madarak nem alusznak fészkeikben. A fészkeket csak a tojások kiköltésére és a kicsinyek »gyermekszobájának« használják. . ... a teknösbéka egyike a leghosszabb életű állatoknak. Kedvező viszonyok között több mint 300 évig is elél. ... a zsiráf nemcsak hosszú nyakáról, hanem hosszú nyelvéről is nevezetes. A zsiráf nyelvének hossza a 65 centimétert is eléri. 35 év alatt 5000 különböző csigafajtát gyűjtött össze, s mindegyikről feljegyezte a legfontosabb tudományos adatokat. ...a matematikusok kiszámították: a pont az »i« betűn, jól hegyezett ceruzával írva, egy-két mikrogrammot nyom (egy mikrogramm egy grammnak a milliomod része). Friss tintával írva már tízszer akkora a súlya. Ha azonban a tinta megszárad. ugyanannyit nyom, mint a ceruzával írt pont. Kiszámították, hogy a Földünkön élő emberek percenként átlag 600 000 csésze kávét isznak és 300 000 tonna burgonyát, 4 tonna húst, 50 000 darab tojást és 250 000 cipót esznek meg. Percenként átlag két és fél millió levelet adnak postára, kilenc millió férfi hajt fel egy-egy pohár sört, 7S 000 nő pró.. .a világ leginagycbb csigagyújte- bál új kalapot, 35 000 ember követ el ményóvel * spanyolországi Murclában bűntényt és kétezren vonulnak börtönélő Pedro Bayons dicsekedhet. Bayonsbe,