Somogyország, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-21 / 93. szám

ш ш ш ъ г Ы AZ MSZMP MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA П. évfolyam, 83. szám. ARA 5« FILLÉR Vasárnap. 1957. április 2i. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜL JETEK! Ä mezőgazdaság hozamának növelése létkérdés számunkra Sajtótájékoztató a parlamentben Nagy segítséget adhat a sajtó a t tógazdaság előtt álló feladatok Tehajtásához. Rámutat a soron- 3 teendőkre, s bírálatával hozzá­­ul előrehaladásuk fékjei kioldá­­hoz. Cikkeivel felébreszti a társa­lom közvéleményét, s működésbe zza a szakirányító szervekben és szántóföldeken dolgozó emberek 'ét és kezét. Ezt a szerepet úgy thetik be az újságok, ha szerkesz­­k és cikkíróik mindenkor megfe- 5 tájékoztatást kapnak nemcsak alsóbbfokú szakirányító szervek, íem a Földművelésügyi Miniszté­­n vezetőitől is. Ezt a célt szöl­­;a pénteken a Parlamentben meg­üt sajtóértekezlet, amelyen Ma- András elvtárs, a földművelés­­miniszter első helyettese mon­­-számolót a mezőgazdaság je­­. és jövőjének teendőiről. Az akban ismertetjük az előadás gondolatait. tsz-ek és a saját gép к szó esik napjainkban a ter­­szövetkezetek gépvásárlási tö­keiről. Vannak ennek biztató, gasztó tünetei is. Vegyenek gé­­- Zetor-traktort — a tsz-ek, ha á pénzük. De ügyeljünk arra hozzáértő emberek kezére bíz­­t a drága gépet és használják 't szövetkezetük gyarapításá­­ízzanak, nehogy úgy járja­­otorral is, mint sok szövet­tehergépkocsival. Néhány zelőtt számos tsz jutott ilyen íeszközhöz, s a tapasztalatok viszont több közös gazdaság 2tt erre a gépvásárlásra és ma эк érzi a tehergépkocsit, elen és megvalósíthatatlan az űzés, hogy nagyobb gépeket, .ányszáz holdas tsz-ek szánto­tt, mások meg cséplőgépet, kombájnt is szerezzenek, t a nagy gépeket nem tudnék ;en a maguk gazdaságában ki­látni, bérmunka után néznének, mytánsul szegődnének a gépál­­sok mellé. Ha e törekvéseknek állnánk ellent, akkor támadás na a gépállomások ellen, egye­­étségbevonnák azok létjogosult- Márpedig az állami gépállo­­rendszerről nem mondhatunk, ondunk le! Hiszen a gépállo­­sn összpontosul a modern»me - д ági technika. ! * versenyezhet a tsz az egyéniekkel ? egyéni parasztgazdaságoknak ■iz'onyos helyzeti előnyük a na­­beruházásra kényszerülő régi, ilönösen a most újjáalakult, íz újonnan létrejött szövetkezé­­szemben. A parasztság ma­­zdálkodási módjának évszáza­­agyományai vannak — a szö­­eti út, főleg az újak számára, áratlan. A dolgozó parasztnak n a gazdasági felszerelése, ági épülete, joszágállománya, 1 évre csaü kisebb anyagi erő­ire van szüksége meglévő tatarozásához, eszközei ja­­z, s állatai jobbakra való .éséhez. A szövetkezetnék vi­­úgyszólván máról holnapra rendezkednie a közös gaz iái­ig nagy anyagi áldozattal, befektetés csak évele múltán zik. A gazdálkodási tapaszta­­alhzsználásában és a beruná­­n tehát kezdetben az tígyé­­ára billen a mérleg. 1 győzheti le hát a szövet ca­­kis paraszti gazdaságoká "' l a fejlett «*»»« яч-gy­'elhasználásával. Ezt pedig a ükben lábadozó szöyetkezete­­maguk erejéből nem tudják mi. A szövetkezetek kezén ácsolódna a gépi technika. m tehát a nagyobb gép az ál­­ulajdonában, hathatósabban ’У segíteni a szövetkezetekét, etesen a gépállomásoknak is ik kell munkájukon. To­­s mindenek előtt a szövetke­­izdasági eredményei állítják Kinyitván yt a gépállomások négiről. Kisebb, teljesen és osan kihasználható gépet — - vegyen a tsz saját erőből, de ez a beruházás ne vesse 7 előrehaladásban hosszú1 évekre, ne fokozza eladósodását és ne a meglévő közös állatállomány eladásából biztosítson fedezetet a tsz a Zetor vásárlására. Az alapszabályról Némi túlzással azt mondhatjuk, hogy ahány szövetkezet van, annyi­féle az elgondolás a gazdálkodásra, ■logos a szövetkezeteknek az a köve­telése, hogy ne avatkozzék bele sen­ki az ő belső életükbe. A szocializ­must építő népi államunknak azon­ban nem akármilyen szövetkezetek­re van szüksége. A közös gazdasá­gok belső rendjének kialakítása a szövetkezetek dolga. Két követel­ménynek azonban eleget kell ■‘en­niük: segítse elő a szövetkezet, cso­port, vagy társulás a mezőgazdasági termelés hozamának növelését, a rá­fordítások csökkentését és legyen szocialista jellegű nagyüzem, vagy a megalakulástól kezdve, lépésről lé­pésre haladva, váljék azzá. E jellem­vonásokat tükröznie kell minden szövetkezet alapszabályának. A szövetkezeti élet alaptörvényé­nek megalkotásához az egész ország­ban minden tsz hozzálátott a maga módján. Sajnos, nagyon kedvező ta­pasztalatokat nem hozott felszínre a raját, alapszabály megtervezései Ehe­lyett sok káros kezdeményezésire de­rült fény. Egyes szövetkezete^'''pl. ki­mondatlanul részvénytársasági for­mában akarnak működni. Másutt a tartalékfőldeket szerzik meg szövet­kezeti cégér alatt, állami segítséggel, hogy azokat aztán bérmunkásokkal vagy részesen műveltessék meg. Szó­vá kell termi azt is, hogy a belterjes­séget néhány szövetkezet tagsága csupán a háztájira vonatkoztatja, s a közöst a háztáji gyarmatának tekin­ti. Sok állatot akarnak tartani ma­gánkézben, hogy jól trágyázhassák a háztáji földeket. E nemkívánatos törekvések megakadályozására szolgál az alapszabály. Javítani kell —■ de nem lehet elvetni — a minta­alapszabályt, s erősíteni kell iránta a bizalmat. Ezzel lehetővé tesszük, hogy az új szövetkezetek hozzáférje­nek a régiek jó tapasztalataihoz, s ne maguknak kelljen kikínlódmuk a közös gazdálkodás legcélravezetőbb módszereit Aknázzuk ki a termelés növelésének lehetőségeit ! Nem mondhatjuk el, hogy az el­múlt években nagy előrehaladást ér­tünk volna el a hozamok növelésé­ben. A szakemberekre — és a saj­tóra is — hárul az a feladat, hogy megmagyarázzák a termelőknek, mi­lyen lehetőségeink vannak, s azokat hogyan kell kihasználni. A forra­dalmi munkás-paraszt kormány nagy erőfeszítést tett a szükséges műtrá­­gyamennyiség biztosítására. Nitro­génműtrágyából a tavalyi 71 ezer I tonnával szemben 155 ezer tonnányit kapott az idén az ország mezőgazda­sága. Több termésre azonban csak akkor számíthatunk, ha az agronó­­musok megmagyarázzák, hogyan kell azt célszerűen felhasználni. A rézgá­­lic-ellátás is javul az idén. Többet kapunk ebből a védekezőanyagból is, mint a múlt évben. Ez az intéz­kedés is csak úgy érezteti üdvös ha­tását, ha az elosztó és forgalomba hozó szervek lelkiismeretesebben tel­jesítik kötelességüket, s időben el­­luttatják a rézgálicot a gyümölcs- és szőlőtermelőkhöz. A vegyszeres gyomirtás is valóságos áldása a tu­dománynak — éljenek e lehetőséggel az egyéni gazdák is. A megnövekedett paraszti terme­lés kedvét mindenütt kössük össze a szakszerűséggel. , Magyarázzák meg a mezőgazdászok és a mezőgazdaság szakirányítói a trágya helyes keze­lési módszereit, a kukorica négyzetes vetésének termésfokozó hatását, nagyüzemeknél a Kolbai-féle kuko­rica földművelésének előnyeit. Tu­datosítani kell azt is, hogy a cukor­répa vetési tervének teljesítésében lemaradtunk. Eddig exportáltunk is cukrot, de ha április hónapban nem szerződnek több cukorrépa termelés­re a gazdák és tsz-ek, akkor kül­földről kell behoznunk cukrot a belsői fogyasztás kielégítésére. Agi­­{tálai, érvelni, magyarázni kell a jól , hevá'i !t termelési módszerek elterjesz­téséért. Szervezzenek látogatásokat a szép eredményt elérő gazdaságokba a tanácsok. Ne dobjuk félre, hanem karoljuk fel a versenymozgalmat. A verseny ne legyen erőltetett és túlzó. Szeretnek vetélkedni egymással a mezőgazdaság emberei is — hasz­náljuk fel a termés növelésére ezt a versengő kedvet. A mezőgazdaság terméshozamá­nak növelése létkérdés számunkra. Biztosítanunk kell a növekvő hazai szükségletek kielégítését és vannak exportkötelezettségeink is. Le kell szorítanunk, minden lehetőséget ki­aknázva, a termelési költségeket. A ráfizetéses termelés nem az ország gazdagodásához, hanem elszegénye­déséhez vezet. A világpiacon pedig csakis egyre olcsóbban nyert ter­ménnyel és termékkel állhatjuk meg a helyünket. A teendőket mondjuk meg nyíltan a mezőgazdasággal fog­lalkozó embereknek. Ne sajnáljuk népünktől a tanító, felvilágosító szót. Tegyük közkinccsé a bevált módszereket, magyarázzuk a kiváló termelési és tenyésztési tapasztalato­kat a falu dolgozóinak körében. így biztosan megoldják ők is feladatu­kat, ami a mezőgazdaság felvirágoz­tatásában rájuk vár. Főbb vonásokban ezeket tartal­mazta Magyari András elvtárs be­számolója. Gázzal, illetve villannyal kembiMtt tűzhelyei« készülnek A Salgótarjáni Tűzhelygyár két új készítményét mutatta be a keres­kedelemnek. Mindkettő újfajta tűz­hely, kisebb és nagyobb kivitelben. A nagyobbik nemcsak fa-, illetve széntüzelésű, hanem villany főzőlap­ja cs gázrezsója is van. A másik újdonság a garzon-tűz­hely. Ennek egy főzőkarikája van. de nagy előnye, hogy kályhaként is lehet használni. A garzon-tűzhely fa- és széntüzelésű. Többszínű zo­máncozással készítik, árusítását a harmadik negyedévben kezdik meg. IZS motorkerékpár és Moszkvics kisautó érkezik A Szovjetunióból rövidesen újabb motorkerékpárokat kapunk, amely­érkezik. A kismotorok helyett most 350 köbcentiméteres »IZS« márkájú motokerékpárokat kapunk, amely­nek az ára 24 000 forint lesz, ugyan­ezzel a szállítmánnyal Moszkvics tí­pusú kisautó is érkezik. LENIN EMLÉKEZETE Egyszerű termelői társulásokról. szakcsoportokról Szüntessék meg a tervezés fogyatékosságát 1 Egész heti rádióműsor cÁmit a lüstMgÄ elárul cl Marcali Téglagyárban Téglát, téglát, téglát! — írtuk la­punk hasábjain nem is olyan régen, s hosszan fejtegettük, hogy a hiva­talos állami, továbbá az egyre nö­vekvő magánépítkezések igen sok téglát kérnek a téglagyáraktól. Nos. a téglagyárak dolgozói értettek a kérő szóból. íme a sok közül kira­gadunk egy példát. Az egyre na­gyobb számban működő téglagyá­rak egyikénél, a Marcali Téglagyár­nál, tettünk rövid látogatást. Az üzemben serény munka folyik.^ Nem most kezdődött ez. hanem mi­helyt a fagy felengedett. Ugyanis a téli időszak az a téglagyártásnál amikor az évi téglaszükséglethez a földanyagot a téglagyári bányászol*.:: kitermelik. Marcaliban is valóságos hegyet alkot a kibányászott föld. amelynek minősége jobb a tavalyi­nál. Ez annyit jelent, hogy az idén jobb minőségű lesz a marcali tégla mint tavaly. Mint mondják, zömmel első osztályú lesz, holott a tavalyi gyártásnak mindössze fele számított első osztályú minőségűnek. Nem tartozik a legkorszerűbb tég­lagyárak közé a Marcali Tégla­gyár. Mégis örömmel láthatja a* ér­deklődő, hogy a nehéz munkák csaknem valamennyi részét már a gép végzi az üzemben. Csörlő húzza az etetőhöz és a téglapréehejz a ned­ves földet, ugyancsak csörlő von­tatja fel a téglakemencék padlásá­ra a szenet is. Megtudtuk az üzeni vezetőitől, hogy a földszállítás, amely ez évben még lóvontatással történi, jövőre már szintén motoros vonta­tást kap. Végeláthatatlan körforgás jellem­zi a téglagyárak munkáját. így van ez . Marcaliban is, ahol a kemencék nagy részében izzik a tégla. Ugyan­akkor a kihűlt kemencékből már fo­lyik a kihordás és Mazzag József talicskáján egy-egy alkalommal száz­­száz piros, jócsengésű, acélos tégla kerül a » kazalba-. De ahogy ürül a kemence az egyik oldalon, úgy te­lik a másik oldaláról. Erről Kovács László nyerstégla behordó j gondos­kodik, aki szakszerűen és nagy gond­dal végzi munkáját, hogy minél kevesebb legyen a selejt. — Igen, a selejt további osökko-i­­tését tűztük célul magunk elé — !:•"• ■ zölte Horn Jenő, a telep vezető, aki azt is elmondotta, hogy ez évben az eredetileg tervbe vett 300 000 tégla helyett 2 500 000 téglát fognák adni a népgazdaságnak. Négy világrész ló országába szállítunk kertimagvakat A belföldi zöldségtermelés és ker­­timagtermelés növekvő becsületéről, a fokozódó termelési kedvről tanús­kodik a Kertimagtermeltető és Ve­tőmagellátó Vállalat első negyedévi forgalmi statisztikája: 26-100 mázsa kerti magot adott el a vállalat, ami 7100 mázsával több, mint a múlt év hasonló időszakában eladott meny­­nyiség. Az export statisztikája ugyancsak erőteljes emelkedést mutat. Jelenleg négy világrész 15 országába szállí­tunk — nagyrészt szerződéses alapún — vetőborsót, vetőbabot, konyhakerti magvakat és fűmagvakat. Hétlámpás rádiót nyert a Lottón A Lottó első jutalomsorsolásán nagy szerencse érte Hergovits Já­nost, a kaposvári Fériiszabó KTSZ elnökét. Több mint 2 200 000 szelvény közül az ő szelvényeinek egyikét is kihúzták, méghozzá hét­lámpás rádió-nyereménnyel. — Minden héten öt-hat szelvény­nyel játszom — mondja, de a ne­gyedik héten csak három szel­vényt vettem. Az előző hetekben egy-egy szelvényen mindig meg­játszottam négyet azok közül a számok közül, amelyek a negyedik héten kijöttek. Egyszer el is értem két találatot, de éppen аккет’, ami­kor a 7, 19, 42 meg a 66 ló jött, ■más »-szisztémát-« alkalmaztató . . . No, de most megvan a vigaszdíj. Egész családom nagyon örül a rá­diónak. Otthon és a szövetkezet­ben is nagy lendületet adott ez ti nyeremény a további játékhoz. Л Lottó mellett a Totót sem hanya­goljuk el, hiszen a munkahelyemen kollektív szelvényen nemrégiben 10-cs találatunk volt. Hergovits János 25-én már fel is szerelheti kitűnő új rádióját a régi helyett. Másnak is hasonló szerencsét kívánunk! HÚSVÉT

Next

/
Oldalképek
Tartalom