Somogyország, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-21 / 93. szám

2 SOMOGYORSZÁG____________________________________________________ Vasárnap, 1957. április 21. ~ |,,,| ................................ 0-,__________и I------------П1ПГП------------Ц | I HU IIIIIIHIH |11 ИЯ1|1ИДДШИ1П1тМ»ШППШтШ—Ш1111ИМ1111И111II I I ■! I ИЩИ | |||I | H|| || llllj НЦЦЦ IIIIHIHMHI LENINRŐL Egyszerű, mint az igazság Makszim Gorkij, a nagy orosz iró írta: 1918 őszén megkérdeztem egy munkást, hogy szerinte mi jellemzi legjobban Lenint? — Az egyszerűség. Egyszerű, mint úz igazság. Ezek a szavak úgy hatottak, mint­ha hosszas, előre elkészített előadást hallottam volna. «■ Leninben elsősorban az ragadott meg, hogy élni akart és »tevéke­nyen,*< gyűlölte az élet hibáit. Gyö­nyörködtem fiatalos szenvedélyé­ben,'’amely minden munkáját átha­totta. Meglepett emberfeletti mun­kaképessége. Mozdulatai könnyedék. ügyesek, de takarékosak voltak. S ez összhangban állt beszédével, amely szavakban takarékos, de gon­dolatokban bőségesen gazdag volt. S az arcán egy bátor harcos szeme tüzelt, amely hol dühtől izzott, hol pedig vidáman mosolygott. Gyakran úgy tűnt, hogy lelkének csodálatos energiája szikrákat szór szeméből, s szavai mintha csillogná­nak a levegőben. Amikor beszélt, szinte éreztem szavainak igazságát. Az élet tengerének nagyszerű hajósa Romain Rolland, a kiváló francia író a következőket írta Leninről: Lenint nagyra becsülöm. Európá­ban ebben az évszázadban nem is­merek hozzá hasonló nagy egyéni­séget:' Magabiztosan és erősen tartotta kezében a kormánykereket, amikor hajóját az emberiség óceánjának viharos hullámai között vezette. S útjának nyoma még sokáig feledhe­tetlen lesz. Duzzadó vitorlákkal, minden viharral dacolva haladt az új világ felé. Lenin — korunk legnagyobb egyé­nisége. Lenin — Európa legnagyobb államférfia Bernhard Shaw, az ismert angol író mondotta az 1920-as években: ...Boldog vagyok, hogy hat évv d ezelőtt, amikor az angol sajtó jób­­ban rágalmazta Lenint, mint 1780- ban George Washingtont, és amikor a brit kormány 100 millió fontster­linget fordított Lenin ellenségeinek pénzügyi támogatására, akkor üdvö­zölhettem Lenint. Boldog vagyok, hogy egyik könyvem ajánlásában, am.elyet megküldtem Leninnek, üd­vözölhettem Európa legnagyobb ál­lamférfiéi ... Meggyőződésem, hogy eljön az az idő, amikor Londonban szobrot emelnek Leninnek George Washington szobra mellett. Emiébe szent Theodore Dreiser, a hires ameri­kai író írta: Lenin már sok évvel ezelőtt, hogy megvalósultak álmai az új társadal­mi rendről, mélyrehatóan tanulmá­nyozta a jövő feladatainak nehéz­ségeit, sokoldalúságát. S amikor a fennálló társadalmi rendszer meg­bukott, Lenin bátran kezébe vette a nagy orosz forradalom irányítását, s országát szovjet rendszer alapján alakította át. Ritkán adódik alkalom, hogy az ember megélje eszméinek megvaló­sulását, s az se gyakran, hogy meg­valósulásuk idején képes legyen ideáljaiért harcolni. Lenin egész éle­tét feláldozta eszményeiért, ö meg­élte azt az időt, amikor az új rend­szer megszilárdult, s ezzel koronáz­ta lángoló harcá nak győz símét. Em­léke nemcsak szent, hanem példa­mutató a világ számára. Igazi orosz ember volt. Fritjof Nansen, az ismert norvég sarkkutató mondotta: Személyesen nem ismertem Le­nint, de hallottam nagyszerű tettei­ről, amely ismertté tette nevét. Le­nint rendkívül értékes embernek tartom: egyszerű, szerény, szívélyes embernek, aki nem követel magá­nak privilégiumokat. Lenin minden orosz, minden kommunista, az egész bclsevizmus számára erkölcsi tá­maszt jelentett. Igazi orosz ember volt Beszédes számok az első negyedévből IPAR 1956 negyedik negyedévében jelen­tős mértékben meglazult a termelés és a bérek közötti helyes kapcsolat. Az októberi események következté­ben 22,5 százalékkal csökkent a ter­melés az 1955. negyedik negyedévé­hez viszonyítva. Ez a folyamat még ez év januárjában és februárjában is folytatódott, a negyedév végére azonban már javulás mutatkozott és a 22,5 százalékot 13,9 százalékra si­került leszorítani. Az első negyedévben a megye ipa­rának egy órára jutó termelése 83,6 százaléka volt csak az előző év azo­nos időszakának, így a munkások át­lagkeresete 45,8 százalékkal megha­ladta az említett időszakét. Pamutból 12 százalékkal, lisztből 3.5 százalék­kal, lombos fűrészáruból 20 száza­lékkal kevesebbet állított elő a me­gye minisztériumi ipara, mint a múlt év azonos időszakában. Jelentős mértékben emelkedett azonban a kedvező időjárás folytán az égetett tégla termelése mind a minisztériumi, mind a helyiiparban, A minisztérium fennhatósága alá tartozó téglagyárakban 122,7 száza­lékkal, a helyiiparban 218,7 százalék­kal magasabb a termelés. KERESKEDELEM 1956. negyedik negyedévében, ok­tóber—november hónapban 123 mil­lió forinttal vásárolt többet a piegye lakossága, mint 1955 azonos idősza­kában. Október—novemberben külö­nösen falun volt nagy a vásárlás, mert a földművesszövetkezetek for­galma az előző év hónapjához viszo­nyítva 1,7-szeresére, az állami bol­tok forgalma 1,4-szeresére nőtt. A nagyobb forgalom még 1957 első negyedévében is tartott és a megye bolti kiskereskedelmi vállalatainak forgalma 7,4 százalékkal volt maga­sabb a múlt év hasonló időszakához viszonyítva. Az iparcikkek forgalma 1957 első negyedévében is tovább emelkedett. 1958-ban a megye lakossága 82 mil­lió forinttal vásárolt több ruházati cikket, mint 1955-ben. 1957 első ne­gyedévében sok szép és választék­ban gazdag külföldi árut kapott a kereskedelem. A lakosság az első ne­gyedévben 12 millió forinttal több anyagot vásárolt, mint 1956. ugyan­ezen időszakában. A vegyes-iparcIS» kék forgalma 23,3 százalékkal volt több 1957 első negyedévében, mint az előző év hasonló időszakában. Л лМ — Ismerkedési estet tart a mun­kásőrség április 27-én este 7 órai kezdettel a Béke Szálló nagytermé­ben. A munkásőrségnek ez lesz az első ismerkedési estje, melynek so­rán hangulatos zene, palackozott bo­rok, hideg és meleg ételek várják a vendégeket. Meghívó igényelhető a Városi Pártbizottságon. — A Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának állandó mezőgazda­­sági bizottsága nemrég határozatot hozott, hogy Mezőgazdasági tapasz­talatcsere címmel szaklapot indít. A folyóirat tíz ív terjedelemben, nyolc országban — köztük Magyarorságon is — nyolc különböző nyelven kerül kiadásra, azonos tartalommal. — Hangverseny Barcson. A barcsi zeneiskola 22-én hangversenyt ren­dez, melyen fellépnek a százfőnyi zeneiskola tantestületének tagjai és növendékei. — A Cscdafurulya előadása Lakó­csán. Húsvét vasárnap délután és es­te a lakócsai általános iskola tanu­lói bemutatják a lakócsai művelő­dési otthonban Vértess—Szerecz nagysikerű háromfelvonásos mesejá­tékát, a Csodafurulyát. A mesejáté­kot a környékbeli gyűjtés alapján délszláv hagyományokból dolgozták fel Vértes György és Szerecz József. — Erdőtűz gondatlanságból. Ápri­lis 17-én délelőtt kigyulladt a sze­­nyéri csemeteerdő, mintegy __ négy hektárnyi terület leégett. Megállapí­tották, hogy a tüzet Mihalics Károly szenyéri lakos okozta, aki a csemete­erdő mellett tüzet rakott. A gondat­lan ember ellen eljárást indítottak. — Üzérkedő ellen indul eljárás. Horváth Károlyné MÁV dolgozó, kaposkeresztúri lakost a nagyberki rendőrőrs járőre tetten érte, amikor csaknem ezer darab tojással Buda­pestre indult, hogy ott árusítsa. A tojást a földművesszövetkezetnek adták át. — Megrongálta a váltóberende­­zést, őrizetbe vették. Zrínyi Gyula, a Darányi Állami Gazdaság dolgo­zója április 18-án este a nagyberé­­nyi vasútállomáson lévő váltóberen­dezést megrongálta. A váltóberende­zésbe kavicsot rakott, a jelzőlámpa ablakait pedig beverte. Ezt megelő­zően a Tabi Gépállomás vontatóját is megrongálta, késsel kivagdalta a vontató gumiját. A rendőrség őrizet­be vette, s eljárás indul ellene. — Két új édességgel bővíti a vá­lasztékot a Budapesti Csokoládégyár. A jövő héten már árusítják a Gól nevű nugátszeletet, s ezt hamarosan másik újdonság, a Lottó-szelet kö­veti. A két édességet mogyoróval ízesítik. — Tűz ütött ki a lengyeltóti ma lomban. Csütörtökön reggel a len gyeltóti állami malom tetőzetén tű; ütött /ki. A lengyeltóti tűzoltók hús; perc alatt eloltották a lángokat, t tűz oka rövidzárlat. — Fegyvert találtak. A napok ban a csurgói határban egy golyó szórót találtak. A berozsdásodol fegyvert a rendőrségre beszolgáltat iák. . - ■ ' Egy magyar orvosprofesszo készüléke. A Loránt-féle szülésfá; dalom-tevékenységmérő már nerr csak a magyar orvosok körében is mert, de használják a világ számc országában. Megtalálható a svájci, szovjet, az amerikai, az olasz, a csel szlovák, a román, a portugál, a frai cia kórházak és klinikák szülésze osztályain. Ennek a készüléknex m< rései alapján könnyen eldönthetik £ orvosok, hogy rendes szülési folyt matra számíthatnak-e vagy császá metszésre lesz-e szükség. A készül két a Metrimpex-külkereskedelr vállalat exportálja. Mostanában se új megrendelést kapott a világ mi: den tájáról. — így nem szabad építkezni. L kovics István és Lákovics Győr; Horváth Imrével, aki szintén ti sony—terebepusztai lakos, mát us végén a nagyatádi dohánybevé. Tapsonypusztán lévő dohánypajtá 'oól 5200 darab téglát és hat dai - síméter hosszú kötőgerendát lebo tottak és elvittek. Házat építettük a lopott anyagot az építkezés használták fel. A kár több mint romezer forint. Eljárás indul núk, arrnak ellenére, hogy a készpénzben a tapsonyi tané már letétbe helyezték. — Az üstökösök világa címr dez előadást április 23-án este kor a TTIT, a Bajcsy-Zsilinszj-, 10. szám alatti klubhelyiség« Előadó Szentes Imre, a csillagé szakosztály titkára. Előadás távcsövön megtekinthető a föl zelben lévő üstökös. **--n I ^ .ss,, Színház: A mosoly országa után fél 3-kor. Maríca grófnő. Este 7 órakor A néma levente. Tájelőadás berkiben. Vörös Csillag: Ha a világ« denki ilyen volna. 3, 5, 7 és 9 Szabad Ifjúság: Hyppolit, a 3, 5, 7 és 9 órakor. KIOSZ Béke-mozi április , hétfőn 4, 6, 8 órakor: Tavasz. Rippl-Rónai Múzeum: Régi n mesterek alkotásainak kiállítása. Szüntessék; meg1 a tei*ve*és fogyatékosságát! Az állami beruházások gyorsan felhasználást nyernek. Mielőtt azon­ban a kivitelezők munkához látná­­nak, mérnökök, technikusok képze­letét, szaktudását használják fel a vállalatok az építmények elkészíté­séhez. Miután a mérnöki rajzokon világosan, apró részletekig kidolgo­zást nyertek a megrendelők kíván­ságai, elképzelései — kerülhet csak sor a kivitelezésre. A szocialista ál­lamokban ezt a munkát természete­sen állami központi és vállalati ter­vezőirodák végzik. Felkerestük a Somogy megyei Tatarozó Vállalat tervrajz készítő csoportját és elbe­szélgettünk velük a tervezés leg­fontosabb jelenlegi problémáiról. Cél A Tatarozó Vállalat tervezőiro­dája 1951-ben alakult. Nagyobb vi­déki egység kezdetben csak Pécsett volt. Innen irányították több megye tervezési munkáját. Pécsett készül­tek a tervrajzok százai. 1953-ban azonban a pécsi iroda részekre osz­lott és kirendeltségeket hozott létre különböző megyeszékhelyeken. így kerültek ide a kaposvári Tatarozó Vállalathoz mérnökök és techniku­sok, mintegy húszán. A tervező cso­port legfontosabb feladata az lett, hogy a megye egy és hárommillió forint között mozgó építkezési beru­házásainak tervrajzait elkészítse. 1953 óta számos iskola, lakás, üzem­rész tervezése, köztük a sétatéri is­kola, a, segesdi szociális otthon, a 'Gépjavító Vállalat műhelycsarnoka, stb., fűződik nevükhöz. A kaposvári iroda önállósága egyre jobban széle­sedett. És ma már szinte teljesen egyedül végzi a tervrajzok kidolgo­zását. Valami nincs rendben 1950—55-ig történt meg az ipari beruházások zöme. A beruházásokra szánt milliárcickból tetemes összeg jutott Somogy megyének is. Az öt év alatt azonban nyen megállapíthatta, hogy a milliós beruházásokkal felépített ipari üze­mek közül nem mindegyik felelt meg a várakozásnak, sőt, számos közülük tervezési hiányosságok folytán bot­rányosan rosszul sikerült. Kaposvári példa: a Patyolat, (Budapestiek ter­vezték), egy-két kémény nélküli la­kás, vagy a fordítva sikerült épület. A tervezőirodák munkájában vala­hol valami nincs egészen rendben... Zsűri és egyén A tervezőintézetek kiváltságot él­veztek és élveznek, noha bizonyos feladatok megoldására a mérnöki munkaközösség rendszere, vagy terv­­pályázat hirdetése célravezetőbb lett volna. Egy-egy tervrajz számos ké­zen fordul meg, hozzáadja egyénisé­gét, szaktudását a gépészeti szem­pontot kidolgozó mérnök (gépész), a statikus, árelemző stb. És kü­lönféle számtalan »-zsűrizés« nem tette lehetővé kiváló tervező egyéni­ségek kifejlődését. Tervezőink ke­zét sok felesleges, bürokratikus in­tézkedés kötötte meg. Előfordult, hogy még a tervek elkészítése előtt hozzáláttak a kivitelezéshez és a közbecsúszott hibák felelősét nem lehetett sehol megtalálni. Csak utol­só kérdésnek számított a megépíten­dő üzem gazdaságossága. A realitást nélkülöző tervezési határidők gyak­ran a tervrajzok összecsapásához, felületes elkészítéséhez vezettek. Központ és vidék A tervezőirodáknak manapság két fő fajtáját lehet megkülönböztetni: központi, tervezőintézetek és vidéki tervezőirodák. A budapesti üzemek és nagyobb vidéki létesítmények megtervezését a központi tervező­­intézetek, míg a 3 millió forintig teriedő beruházások tervezési mun­káit a vidéki tervezőirodák végzik-. Bb megfigyeljük a hibaszázalékot, azt a tanasztal atot kell levonni, hogy sokkal több a központi tervező­­rkáib&p. a hibás vagy használhatatlan építmény, mint a vidéki irodák által tervezet­tek között. Mi ennek az oka? A köz­ponti irodák állítólag tehetségekkel varrnak telítve, akik bizony ritkán vagy nehézkesen hajlandók vidékre látogatni. Pedig a tervezőintézeteik munkájának egyik legfontosabb mozzanata a helyszíni környezet­­tanulmány. A helyszínen gyűjtött számos tapasztalat, benyomás, vidé­ki adottság kell, hogy irányadó le­gyen a tervek elkészítésénél. Ennek elválasztásával természetesen nem lehet kellő eredményt várni. A vádé­it; irodáknál ilyen problémákkal nem küzdenek a tervezők. Rugalma­sak, könnyen mozognak, közel van­nak az építményekhez. A felduz­zasztott központi irodák kisajátítják a vidéki tervezők elől a feladatokat, mint mondják, egyrészt azért, mert a vidékiek nem rendelkeznek na­gyobb munkához kellő létszámmal, másrészt mert nem dolgoznak ki­emelkedő tehetségekkel. Tervezés és kivitelezés A tervrajz elkészítése csak egy lépés a megvalósulás felé. Ezt követi a kivitelezés, amelyet más, rendsze­rint több válla’at is végez. A mai tervezési szabályok szerint a terv­rajz elkészítésével véget ért a ter­vezők munkája. A terv a kivitele­zők zsákmánya lesz, további sorsá­ról ők rendelkeznek. Hiszen, ha nem merül fel különösebb környezeti ne­hézség, rendelkezésre áll a megter­vezett anyagféleség, nincs is különö­sebb hiba, de sajnos, legtöbbször a »de« lép közbe, mert valamilyen ok­nál fogva rendszerint kénytelenek a kivitelezők a tervpn változást eszkö­zölni. Ennek ésszerű módja az len­ne. ha ismét a tervezők vennék ke­zükbe a rajzokat és megejtenék a szükséges változtatást kellő utó­­kalkuláció kíséretében. A mi terve­zésünkben azonban ma erről szó sincs. A tervező ekkor már mm szólhat bele a munkába. Szakmai képzés Igaz, hogy műszaki egyetemeink tanulmányi színvonala világviszony­latban is figyelemreméltó. Igaz, hogy kitűnően képzett mérnökök hagyják el az egyetemeket, de az is igaz, hogy ezt a képzettséget állan­dóan frissíteni, gyarapítani kell. A technika szédületes iramban fej­lődik. Uj őrietek, új módszerek szü­letnek. A ma mérnöke, ha egy fél­évig nem kíséri figyelemmel a tech­nika fejlődését, hamarosan rá kall döbbennie;, hogy tudása korszerűt­len. aktualitását vesztette. Lépést tartani a fejlődéssel! Mint a terve­zők mondják, meg is tennék ezt, no de hogyan, ha nem gondoskodnak elvan szakirodalomról, amelyből me­ríthetnének. A kollektív szakmai képzés éppen a tervezőiroda szer­­tf ágazása miatt megvalósíthatatlan. AZ. egyéni képzést pedig csak szak­irodalommal lehetne biztosítani. Horváth János sem érti meg, miért nincs folytatása például a »mérnöki kézikönyv« című, igen' jól szerkesz­tett és közkedveltségnek örvendő kötetnek. Miért nincs színvonalas általános jellegű szakirodalom. A »műszaki élet« című lapon túlságo­san is meglátszik, hogy gépészmér­nökök szerkesztik. A közoontok tá­vol' tartják magukat a vidéktől, nem adnak tájékoztatást. Megoldás Hamis dolog lenne azt állítani, hogy a mi tervezőirodáink alkalmatla­nok a feladatok elvégzésére, hogy ez a kollektív tervezőiroda rendszer elvetendő módszer. Nem! Terve­zőink a felszabadulást követő, szé­dületesen nagyütemű építkezések közepette bebizonyították: tehetsé­gesek és alkalmasak. Ráiuk bízhat­juk pénzünket, képesek lépést tarta­ni a fejlődéssel és telik erejükből' az új lehetőségek kiaknázására. Nem is a tervezőiroda rendszer- megszünte­tését akarjuk, csupán azért karcios­kodunk, hogy vessenek véget a s séghibáknak, amelyekre, ha nőm gyáznak, könnyen kudarcba full; jäk eredményeinket. Bízzák meg. nagyobb feladató a vidéket és lehetőleg a vidék' adatokat teljesen a vidéki tér irodák mérnökei oldják meg. csökkentik a központ létszámát, sitik a vidékiekét és a közpo kellő szakmai támogatást nyújt vidéki irodáinknak, mindenképp« kerrel kell járni a vidéki ten irodák munkájának. Ne vál«' szét mereven a tervezést és a ki lezést. Mennyivel nagyobb ft seggel dolgoznak a tervezők, hí beleszólásuk a kivitelezés mun ba is. Miért ne törődhetne az tó műve további sorsával? Me; hát találni a tervezés és kivit.« további harmóniáját: Hä mell a jövőben a légbőlkapott, anyagi fedezet nélküli tervezé nem érhet bennünket csalód«' megoldhatatlan' az egyéni meghatározása, különösen nem, ha a kivitelezésbe is be hst a tervező. Ha a kisebb irodáknak nő az önállósága, n lelősége is. Biztosítani kell ? mai képzést, és ne maradjon do’ng a központok szakma^, cicja és tájékoztatása. Ha mindezek a szempont. valósulnak, semmiképpen . kadhat el a legföntcsabb feladat: a gazdaságosság sz, tartása nem lenne lebecsül« pés az sem. ha a vállalatonkér szórt tervezőirodákat megyei s: vállalatoktól független, egyetle vezőirodává alakítanák. Jókép vezetőkkel képes lenne ez az nagyobb feladatok megoldásár A kormány nemrég hozott zö intézkedéseivel bebizonyító műszakiak megbecsülését. Cs technikai és szervezeti félté kell hozzá biztosítani, hogy ez tos szervezed zökkenőmentese gozzon. Szegedi No

Next

/
Oldalképek
Tartalom