Somogyország, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-12 / 85. szám

Féatoit. 1957. április 12. __________________SOMOGYORSZAG_____________ , 7

Yais -e köJRségi pártbizottság vagy minden MSZMP szervezet egyenjogú?

Ilyen kérdések foglalkoztatják a -marcali járás egyik-másik szervezetének kommunistáit. A tájékozatlanság bizonytalanságra, félreértésekre és -nem egyszer személyi ellentétekre vezet. Hogy milyen káros ez most a szervezetek megerősödése, munklbalendülése idején, azt nem kell külön hangsúlyozni.

Miből adódik a félreértés? Marcaliban is, mint mindenütt, kezdetben csak egy MSZMP szervezet alakult. Vezetőségét — üzemtől, munkahelytől függetlenül — azok a kommunisták választottált, akik altkor részt kívántaik venni az MSZMP munkájában. Később éppen ezeknek az elvtársaknak segítségével újabb pártszervezetek alakultak a gépállomáson, az állami gazdaságban, az üzemékben és másutt.

Az első, a községi pártszervezet most úgy érzi, figyelemmel kell kísérnie az üzemi pártszervezet munkáját, feladatokat adni, beszámoltatni a vezetőségét, ellenőrizni, úgy mint régen az MDP községi pártbizottságok tették. S hogy erre jogot formálhassanak, hivatkoznak az MDP érvényben lévő szervezeti szabályzatára, vagyis hogy egy községben, vagy városban csak egy helyi pártvezetőség lehet, mely irányítja az összes szervezeteket. Valóban, a szervezeti szabályzat ezt rögzíti le. Csakhogy a községi szervezet nem MSZMP községi bizottság, hanem épp olyan alapszervezet, mint a többi. Ezért nem ismeri el a járási MSZMP bizottság az alapszervezet vezetőségét csúcsvezetőségnek — és jogosan. A párt Központi Bizottsága -nem hozott semmiféle határozatot erre. S ha a későbbiek folyamán hozna, akkor sem a községi vezetőség, hanem az alapszervezetek küldöttei által megválasztott kommunisták végeznék el eme szervezeteket összefogó funkcióját. Az alapszervezetek tehát egyenjogúak, s valamennyi a járási bizottságnak van alárendelve, helyesebben a járási bizottság a felső szerve.

Hasonló gondokkal küzd a böhönyei pártszervezet is. Azzal a különbséggel, hogy itt már-már átkos személyeskedéssé fajult -az ellentét. Igaz, hogy a községi szervezet alakult először. Igaz, hogy vezetőit a község kommunistái választották. De mégsem tekinthető ez a szervezet úgy, mint a régi községi pártbizottság.

Böhönyén a földművesszövetkeze tben alakult új pártszervezet. Függetlenül attól, hogy az új szervezet tagjainak egyrésze kezdetben a községi szervezet tagjaként szerepeli, a régi vezetőségnek nincs joga ahhoz, hogy beleszóljon a föklszöv. pártszervezetébe, meghatározza, hogy kiket vehetnek fel stb. Nincs jcga azért, mert ugyanolyan alapszervezet, mint a másik.

Az egészen más dolog és sürgősen meg keli oldani, hogy a két vezetőség összeüljön és tisztázza a személyi ellentéteken alapuló viszályokat. Ezt a kommunisták érdeke épp úgy megköveteli, mint a párt, a nép érdeke. Nincs tehát községi pártvezetőség! Az alapszerveaetek egyenjogúak, -s a járási bizottságnak kötelesek számotadni munkájukról. Itt az ideje, hogy ez a vita végleg lezáruljon, s személyi ellentétek. áskálódás helyett munkához lássanak Böhönyén is.

Vásárteret kap Kéthely

A vásártartási joggal bíró nagy Kéthely község eddig bosszantóan szűkös körülmények között tudta csak. megtartani a soronkövetkező vásárnapokat. Eddig többnyire a falu közepénj került erre sas. Ez а megoldás azonban több szempontból is hátráltatta a vásár teljes kibontakozását. A községi tanács az évek óta vajúdó problémát most megoldotta. A falu lakótelepüléséhez közel mintegy 15.000 forintos községfejlesztési alapból származó beruházással -korszerű vásárteret létesít. A vásártér kerítésoszlopainak behelyezéséhez már hozzáláttak. Az új vásártér minden bizonnyal megélénkíti majd a környékbeli falvak lakóinak vásárlátogatását.

Villanyvarrógépek érkeznek a Marcali Szabó KTSZ-hez

A Marcali Vegyesipari KTSZ szabó részlege annak ellenére, hogy a lakosság igényeinek kielégítésén kívül a honvédség számára is dolgozik, meglehetősen korszerűtlen eszközökkel teszi ezt. Pedig a KTSZ valamennyi szabója kitűnő, az igényeknek megfelelő szabászati technikával bír. Több, hosszú ideig tartó központi szajsásztanfolyam elvégzése áll már mögöttük. Hamarosan ismét fővárosi divatbemutatóra küldi őket a szövetkezet vezetősége. Megnyugvást okozott a KTSZ legutóbbi intézkedése, amely lehetővé teszi két nagyteljesítményű villanyvarrógép üzembehelyezését. A gépek darabonként 5.500 forintos értékűek és a Csehszlovák Népköztársaság gyártmányai.

Ahonnan a trappista és az óvári elindul

A kép meglepetést okozott. A régi kis piszkos, szegényes szükségépületet mintha elfújta volna a szél; ahelyett most új, csinos és a jelek szerint minden igényt kielégítő üzemet találtam, amikor beléptem a kapun. Bár az utolsó simítások még folynak és a tervrajzokkal távozó mérnöktől vettem át a kilincset, mégis már mos következtetni lehet a teljes befejezéssel beállott változásra.

Az egykori korszerűtlen Marcali Tejüzemből május 1-től korszerű sajtgyár lesz. A trappista és óvári somogyi gyártáshelye. Persze a dolog távolról sem ment olyan egyszerűen. Ezzel 1 300 000 forinttal több nyomja a népgazdaság beruházási mérlegét. De kellett ez. És megérte. Nemcsak azért, mert az eddigi tízezer liter tej helyett a járás tejtermeléséből május 1-től 20 000 liter zuhog át a gépeken, hanem azért is, ment ennek a nagyobbarányú feldolgozó munkának a sajt exportban és a belföldi ellátásban is hamarosan megmutatkozik az eredménye.

A szakemberek tájékoztatása szerint mintegy 15 mázsa zsíros trappista és óvári sajtot kaphat naponta «najd a kereskedelem. Exportra is jóval több vagon indulhat az eddiginél. Változást hozott a munikaerőlekötésben is az új üzemi helyzet. A 25 főt foglalkoztató tejüzem a közeljövőben mintegy tíz munkanélkülit tud foglalkozáshoz juttatni.

Osztjuk örömünket a sajtgyár dolgozóival. A gyárakban, üzemekben szegény marcali járásban korszerű sajtkészítő üzem lát munkához. Az első tán követi majd más, több, modernebb, eredményesebben dolgozó üzem. A marcali üzem nemcsak a járásnak, hanem a szocialista magyar iparnak is — még ha kicsi is. — erős bázisa lesz.

di.

Találjalak megoldást értékeink megóvására

A kérdés eredete tulajdonképpen nem mai keletű. A negyvenötös földosztáshoz, uradalmi kisajátításokhoz nyúlik vissza. Az akkori rendelkezések szerint a volt uradalmi épületek, kastélyok, magtárak, istállók, cselédházak, stb. az állami földalap tulajdonába kerültek. Sokhelyütt lebontottak majorokat, ahol pedig állnak, s nincsenek állami kezelésben — ott az idő vasfoga nagy-nagy károkat tett bennük. Mivel gazdátlanok, sokhelyütt csak a csupasz falak meredeznek, a többi tartozékot, felépítményt idegenek elhordták. Erről panaszkodtak a marcali járási útunk során többhelyütt is a tanácsvezetők. Csákányban például három nagy istálló és öt ház áll lakatlanul. Az istállókat a tsz birtokolta. Miután az feloszlott, s az állami gazdaság sem tart rá igényt, a tanács azt sem tudja, mitévő legyen. Illetéktelenek leszedik róluk az ablakokat, lefeszítik a deszkákat, ajtókat, öt lakatlan házat pedig az összedőlés veszélye fenyeget. A lakott volt cselédházakban egy-egy lakásért havonta húszforintos lakbér édeskevés, a legkisebb tatarozási munkák fedezésére sem futja ebből. Kéthelyen szintén a tönkremenés előtt állnak a volt uradalmi épületek, többek között a gazdátlan Sári-puszta. Több épületet javítani, helyreállítani kellene. De sem pénzük, sem anyagi eszközük nincs ehhez a helyi tanácsoknak. Valamilyen megoldást találni kellene a felsőbb szerveknek. Az igaz, hogy a nagyüzemi célra alkalmas gazdasági épületeket halálos kár lenne lebontani, hiszen szükség lehet rájuk, viszont a volt cselédházakat el lehetne adni jelenlegi használóiknak, vagy a legrászorulóbbaknak. így a tízezreket érő épületek nem mennének veszendőbe, s esetleg építőanyaghoz jutnának a kislakásépítők. Kérjük az illetékeseket, gondolkozzanak el a javaslatokon, s a jelenleg uralkodó helyzeten, s találjanak megoldást meglévő értékeink megóvására.

Ez is a bürokrácia tengeréből termett

Egy levelet mutattak a csákányi községi tanács vezető). A Marcali Járási Tanács Mezőgazdasági Osztálya adta ki »Valamennyi Községi Tanács VB-nek Székhelyén« címmel. Hangzik pedig a levél eképpen:

»Az őszi vetések adatait az alanti rovatok kitöltésével kérem postafordultával megküldeni.« (S ezután 12 rubrika következik: mennyi volt a vetésterület és mennyi a kiszántás.)

Bizony ez a levél bökkenő elé állította a címzetteket, hiszen tudvalévőén az Ősz óta nem kapnak az egyéni gazdaságok és tsz-ek vetéstervet, s jelenteniük sem kell a tanácsnak, mennyit vetettek el. Mit tesz hát, vagy mit tehet a községi tanácselnök, ha végre akarja hajtani azt, amit a járás — igaz udvarias hangú — levélben kér tőlük. A lehetőségek: 1. A hasukra csapnak, úgy jelentenek; 2. Behivatnak minden gazdát a tanácsházára — erre a törvény nem ad módot. Más lehetőség nem igen van. Mondani sem kell, hogy ez a módszer hosszadalmas munkával jár. Távolról sem akarjuk tagadni a statisztikai adatok szükségességét. Ámde mindenesetre elgondolkoztató ez a levél. A bürokrácia tengerére emlékeztet, arra az időre, amikor tömegével gyártották a nem mindig valóságos adatokat tartalmazó jelentéseket.

A. ÉRTÉK А Ж EMBER

Ez a sokat hangoztatott jelszó nemes, igaz emberi célt jelöl meg. De üres, elcsépelt frázisként hat, ha nem töltjük meg tartalommal, ha üresen pufogtatva kiáltjuk világgá, szem elől tévesztve az embert, az emberi jogokat és igazságérzetet.

Két méltánytalanság juttatja eszébe az embernek e gondolatokat. két olyan eset, amikor vajmi keveset törődnek az ember értékével, s papíron, meggondolatlanul döntenek sorsa felett.

Szili Ferenc mesztegnyői lakost még 1954-ben elbocsátották az erdőgazdaságtól. Az ő elmondása alapján azért, mert nem nézte el az akkori vezetők famanipulációit.

Az ok megállapítása nem a mi dolgunk. Nem is erről van szó, hanem arról, hogy Szili Ferenc azóta is hiába kéri ügyének kivizsgálását. Már pedig ehhez joga van. Legutóbb az MSZMP járási bizottságához fordult kérésével. Az MSZMP vezetői — közelebbről is ismerve Szili Ferencet — levelet küldtek az erdőgazdaság központjába, Kaposvárra. Kérték, hogy sürgősen vizsgálják ki a nevezett ügyét, s a bizottságot értesítsék a vizsgálat eredményéről. Egyébként javasolják munkába való visszaállítását.

A kivizsgálás, s a válasz azóta is várat magára A másik eset talán még ennél is súlyosabb.

Február 15-én — ellenforradalmi tevékenység miatt — elbocsátották állásából Soós Jenő főhadnagyot, a marcali járás pénzügyőrparancsnokát. Az indok kitalált koholmány, annál is inkább, mert Soós Jenő az ellenforradalom napjaiban a vártbizottságon tartózkodott, s tettlegesen is bántalmazták az ellenforradalmárok.

Az MSZMP járási bizottsága február 18-án levelet küldött a kaposvári parancsnokságra. A megyei parancsnok személyesen is megjelent a helyszínen, s közölte, hogy intézkedését fenntartja. Március 27-én az Országos Pénzügyőr-parancsnokságra küldött levelet az MSZMP bizottság. Válaszra sem méltatták.

Jó lenne, ha ezek a szervek is legfőbb értéknek tartanák az embert, s kivételesen eltekintenének az átkos bürokráciától. Mert a mi hazánkban, a nép országában mindenkinek joga van ahhoz, hogy igazságszolgáltatást kérjen és kapjon...

A MÉLYPONTRÓL

A MAGASBA

Régen, ha valaki rossz gépállomást keresett, azt feltétlen Tapsonyba küldték. Ez a gépállomás hogyan, hogyan sem, valahogy mindig hadilábon állt a tervteljesítéssel. De most mintha másképp lenne. A járásnál azt mondják érdeklődésünkre: a

munkával nincs baj Tapsonyban, szépen halad a gépállomás. Mióta saját lábukon kell megállniok, illetve muguknak kell fenntartani masunkat, nőtt a szervezettség a gépállomáson. Ez jó hír, lássuk mit lehet aranypénzre váltani belőle.

Róka Gábor, a gépállomás újdonsült főagronómusa arról számol be, hogy a tavaszra előirányzott tervüknek több mint hatvan százalékát teljesítették március végéig, s hogy egyéniek kisparcelláin csaknem ezer hold szántásvetést végeztek a traktorosok. Mert bizony az ősz óta itt is erősen megcsappant a »biztos alap«, a tsz-ek szántóterülete, s így jobbára az egyéniekre vannak utalva. Kezdetben tizenhat erőgépet tartalékállományba kellett helyezni. Előreláthatólag azonban a tarlóhántásra, a cséplésre ezek a gépek is üzembe kerülnek, s remélhetőleg azután már nem is kell kikapcsolni a termelésből őket. Annyian kértek trágyahordásra vontatót, az egyéniek, hogy szinte ki sem tudták elégíteni igényeiket. Igaz, hogy amikor a terveket szőtték, úgy látszott, hogy a szállítás ráfizetéssel jár, a jelek szerint azonban nem kell ettől félni, — tudjuk meg a főagronómustól. Egyébként nyereséget várnak ettől az évtől. A traktorosok, — akik találnak I minden napra munkát maguknak —< egész jól keresnek. Az átlagfizetés márciusban — természetesen azoké, akik végigdolgozták a hónapot — felülmúlja az 1400 forintot. De vannak ennél kimagaslóbb eredmények is. Molnár Lajos szántással 2364, Gáspár Imre 2284, Zoltán Gábor 2230 forintot vitt haza a hó végén. A gépállomás vezetői úgy vélik, a mostani egyszerű és serkentő hatású bérezés egyik biztosítéka annak, hogy a mélypontról a magasba emelkedjék a gépállomás.

Bár már látnánk,

1956. második negyedévében járdaépítés kezdődött volna Marcaliban. A községi tanácsnak akkor 180 ezer forint állt rendelkezésére. Ám nem olyan egyszerű a járdaépítés, mint az egyesek gondolnák! A Kaposvári Útfenntartó Vállalat ugyanis anyaghiány miatt őszre halasztotta az építés megkezdését. Tudvalévő azonban, hogy a kijelölt utcákban (2500 méter hosszúságban) a talajvíz miatt nem lehet ősszel járdát építeni. A vállalat tehát lemondta a munkát.

Idén a Kiskorpáéi Cementárugyár előregyártott betonlapokat készített — szerencsére nem nagy mennyiségben. Szerencsére azért, mert a leszállított anyag minősége erősen kifogásolható. (Körülbelül 25 százaléka szállítás közben tönkrement.)

Marcali vezetői most úgy döntöttek, hogy más úton oldják meg ezt a régi és ma már nagyon időszerű gondot. A tervek szerint a Petőfi utca szakaszát helybeli kisiparossal, >a Rákóczi és Széchenyi utcát pedig a Somogy megyei Építőipari Vállalattal kívánják megépíttetni.

Marcali lakói csak ezt a megjegyzést fűzik ehhez:

—• Bár már látnánk!..

EGYMÁS KEZÉT FOGVA

A minap kedves, emlékezetes gyűlésre jöttek össze a böhönyei Nőtanács taqjai. Szinte eqytől-eqyig megjelentek. Lázas igyekezettel osztották fel egymás között a falu valamennyi utcáját. Még a távoli tanyáik sem maradhattak ki a számításból. Pedig az osztozkodás fáradságot jelentett számukra. Több kilométer avaloglást, drága időtöltést, de senki sem rettent vissza. A nemes cé! nem volt kisebb, minthogy hatékonyan a budapesti özvegyek és árvák segítségére siessenek. A qyűjtési akció tervét úgy dolgozták ki, hogy páronként Járnak

végig egy-egy utcát, és magukkal viszik az adományokat. Egy-egy pár papírlapot is szorongat kezében, mert a seqólvadományok összegyűjtésével párhuzamosan a budapesti gyerekek ideiglenes üdülésben részesítésének, illetve örökbefogadásának munkáját is bonyolítják. A forró hangulatú esti összejövetelen öt böhönvei asszony jelentette be: örökbefogad árván maradt pesti gyermeket. Emellett több üdülőgyermeket is kértek és remélhető, hogy a jószívű böhönyeiek ezeket a számokat л nzpok folyamán még meosokszorozzák. Elhatározásuk,

hogy vasárnap teadélutánt rendeznek. A szükséges süteményeket ingyenesen, saját lukból készítik. A bevételt az utolsó fillérig a megsegítés céljaira fordítják.

A böhönyei Nötanács a cselekvés útjára lépett. Talált magának feladatokat. Szép este volt. Böhönye segédkezet nyújtott л fővárosnak.

Éz a gesztus — ki tudja már hányszor ismétlődött mag a történelem folyamán. De mindig új., mindig a jószándók aranyszínében ragyog. És egy nemzet összetartó, közös igyekezetének megható jele.

MI LENNE

... ha a marcali házak udvarából kihordanák a szemetet?

. . . ha Tapsonyban felépítenék a múlt évben megkezdett gyógyszertárt?

... ha kibővítenék a vései 1-es számú tol dm ü vessző vetkezeti bolt raktárhelyiségét?

... ha a nemesdédi pedagógusok törődnének a kulturális élet kibontakozásával?

... ha a szövetkezeti címerek vörös csillagáról levennék a papírt?

... ha kirakattal látnák el a gadányl új földművesszövetkezeti boltot?

... ha Nemesdéden nemcsak a szőlő, de a gyümölcsfák permetezéséhez is adnának kékkövet a gazdáknak?

... ha irodaháznak építenék át a kéthelyi kastély épületét, s ezzel legalább öt lakást szabadítanának fel?

... ha a csákányi gazdák rendbehoznák a közutakat?

... ha a járási művelődési csoport a hitelfedezet mellett megfelelő mennyiségű anyagkiutalást Is kapna az iskolák felújítására?

... ha a marcali járás boltjai mérve vennék át és hoznák forgalomba a kenyeret?

... ha nemcsak a pénzszerzési lehetőség, hanem hivatási érzet is fűtené a tapsonyl körarvost?

... ha a marcali posta nem félórái csengetés után kapcsolná csak a hívott számot?

... ha Tóth István csákányi tanácselnöknek kiutalnának végre egy emberséges lakást?

... ha a meglévő cementlapokkal meg is kezdenék a tapsonyl járdaépítést?

. . . ha befejeznék Marcaliban a több éve megkezdett erdészeti építkezést?

... ha a Járási tanács mezőgazdasági osztálya ígéretéhez híven szállítaná a hatban máisa vetőburgonyát Nagyszakácsinak?

... ha a nemesdédi italboltban nem kérnének 21 forintot a savanyú borért?

... ha a marcali kenyérgyár mindig elegendő és friss kenyeret küldene Tapsonyba?

... ha a járási tanács kereskedelmi csoportja megkezdené a boltok ellenőrzését. melyet október ót'a elmulasztott?

... ha a böhönyei sportvezetőség ülését nem a tanácsházán kellene megtartani?

... ha jobb helyre telepítenék a járási kultúrház udvarán lévő jégvermet?

... ha a tapsonyi földszöv. hentesüzletet rendezne be a faluban?

... ha Nemesdéden lehetne meszet kapni a permetezéshez?

... ha Szabó Margit kelevizi boltvezető megszüntetné a záróra utáni zúgkiszolgálást?

... ha visszaadnák áz áthelyezési hatáskört a járási tanáds művelődési osztályának?

... ha a böhönyei Petőfi moziban csak annyi jegyet adnának el. amennyi ülőhely van?

... ha az illetékesek adnának engedélyt a csákányi romos házak lebontására?

... ha a somogyszentpáli földszöv. italbolt vezetője tisztán tartaná az üzletet?

... ha a marcali községi tanács idézésére bejönnének a gazdák?

... ha tíz év után kitisztítanák a lefolyó árkokat a kéthely! határban?

... ha a vései földszöv. a hozzátartozó nemesdédi és varászlói italboltoknál-: is adna sört?

... ha a járási tanács illetékesei az ifjúság rendelkezésére bocsájtanák a járási kultúrházat?

... ha a tapsonyi házakba egy éve bevezetett villany a három elmaradott utcában is kigyulladna?

... ha tataroznák, vagy lebontanák a kéfhelyi romos uradalmi épületeket?

... ha a járás községei! mellett Csákány is kapna kékkövet á gyümölcs és szőlő kezeléséhez?

... ha megfelelő pincével, vagy raktárhelyiséggel látnák el a somogysámsoni ita'boltot?

... ha az állami kereskedelmi szervek anyagilag is elősegítenék az állami házak udvarán lévő szemét eltakarítását?

... ha a Moziüzemi Vállalat nem sajátítaná ki teljesen a vései kultúrházat?

... ha megkezdenék a nemesdédi 2. sz. földszöv. bolt korszerűsítését?

... ha a marcali FÜSZÉRT lelkiismeretesebben látná el édesség-áruval a Járás földmüvesezövetkezefeit?

... ha a Vasért Nagykereskedelmi Vállalat — 1956 augusztusában megszakadt áruellátását ismét megkezdené Nemesdéden?

... ha rendes kirakatot kapna a vésel 1. sz. bolt?

... ha Vésén folytatnák a megkezdett j ái-daépí tkecést?