Somogyország, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-03 / 78. szám

_J______________________________________________________________________________________SOWjC^jKSZAO Szerda, 1957. április 3.

A Szovjetunió külügyminisztériumának nyilatkozata

Moszkva (MTI). A TASZSZ közli: A Szovjetunió külülgyminisztériuma nyilatkozatot tett közzé Eisenhower amerikai elnök és Macmillan brit miniszterelnök tanácskozásának

eredményeiről.

A bermudai tanácskozás megmutatta — mondja a nyilatkozat —, hogy az Egyesült Államok s Nagy- Britannia kormánya a továbbiakban is agresszív irányzatot kíván követni külpolitikájában. Ezen a tanácskozáson olyan határozatokat hoztak, amelyek fokozzák a nemzetközi feszültséget és az új háború veszélyét. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kormánya az atomháború közvetlen előkészítését tűzte ki célul.

A szovjet kormánynak a leghatározottabban ki kell jelentenie, hogy az Egyesült Államokra és Nagy-Britanniára súlyos felelősség hárul.

A Szovjetunió külügyminisztériumának nyilatkozata megjegyzi, hogy Eisenhower elnök és Macmillan miniszterelnök tárgyalásainak előkészítése, továbbá maga a tanácskozás is titokzatosság közepette folyt. Több kérdésben titkos megállapodásokat is kötöttek. Ezt lényegében sem az Egyesült Államok, sem Nagy- Britannia kormánya nem tagadja.

A Szovjetunió külügyminisztériumának nyilatkozata hangoztatja, hogy a bermudai tanácskozásról kiadott közleményben foglalt állítás, amely szerint az Egyesült Államok és Nagy-Britannia mértéktartó lesz a nukleáris fegyverkísérletek folytatásában. nyilvánvalóan azt a célt szolgálja, hogy bizonyos mértékig elaltassák a világ közvéleményét, amely állhatatosan követeli a nukleáris fegyverkísérletek haladéktalan megszüntetését és hatékony intézkedések megtételét e fegyver teljes és feltétlen eltiltására.

A szovjet kormány — mondja a Szovjetunió külügyminisztériumának nyilatkozata — úgy vélte és továbbra is úgy véli, hogy nem szabad helyet adni! diplomáciai mesterkedéseknek és cselfogásoknak. A Szovjetunió a leghatározottabban állást foglalt a hatalmaknak az atom- és hidrogén fegyver eltiltásáról kötendő megállapodása haladéktalan megkötése mellett.

A Szovjetunió külügyminisztériumának nyilatkozata emlékeztet, hogy a Szovjetunió kormánya kész első lépésként megállapodást kötni a

nukleáris fegyverkísérletek meghatározott időre való eltiltásáról.

A szovjet kormány kötelességének tartja felhívni az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kormányának figyelmét arra, hogy az atomháborús előkészületek útja, amelyre egyre nyíltabban rálépnek, azokat viszi katasztrófába, akik másokra akarják az ilyenfajta háborút ráerőszakolni.

A Szovjetunió külügyminisztériumának nyilatkozata megállapítja, hogy az Egyesült Államok részesévé válik a gyarmatosító és természeténél fogva agresszív bagdadi tömbnek, amelyet azzal a céllal létesítettek, hogy rabságba döntsék a Kelet népeit. Ez újabb bizonysága az Egyesült Államok közel- és közép-keleti külpolitikai irányzata agresszív voltának. Ez az irányzat az úgynevezett Eisenhower-elvben jut kifejezésre.

Az Egyesült Államok mostantól kezdve nyíltan egységfrontba lép a régi gyarmatosító hatalmakkal — Nagy-Britanniával és Franciaországgal — azokban a kísérletekben, amelyeknek célja a gyarmati rendszer helyreállítása a Közel- és Közép- Kelet országaiban.

Éppen ezért nem nehéz megérteni — hangsúlyozza a Szovjetunió külügymimsztériumának nyilatkozata — miért foglaltak el a nyugati hatalmak kormányai negatív álláspontot a szovjet kormány javaslatával kapcsolatban, amely a nagyhatalmaknak a Közel- és Közép-Kelet tekintetében követendő elveit tartalmazó nyilatkozatról szól.

Angliában élénk visszhangot keltett két francia újságíró Szuezre vonatkozó leleplezése

London (MTI). A két francia újságírónak, a Bromberger-fivéreknek »az egyiptomi expedíció titka« című leleplezése az angol—francia szuezi támadásról kezd minél élénkebb visszhangot keltem Angliában.

J. Grimond, a liberálisak parlamenti csoportjának vezetője kijelentette kerületében:

— Felelősségtudó francia újságírók leleplezései azt mutatják, hogy az Eden-kormány gazemberekből és azok áldozataiból állt, nem szólva teljes tehetetlenségéről. E leleplezések szerint a franciák október 15-én közölték az Eden-kormánnyal, hogy Izrael meg fogja támadni Egyiptomot. Azt is állítják, hogy a francia haderők tervszerűen avatkoztak be az Egyiptom elleni izraeli támadás támogatásába. Ha a miniszterelnök nem cáfolja meg teljes részletességgel és kimerítően ezeket az állításokat, fennforog az a gyanú, hogy az angol parlamentet és népet szándékosan félrevezette a kormány. Nekünk ugyanis azt mondta, nem volt semmi tudomása Izrael azon terve felől, hogy megtámadja Egyiptomot. Hogyan maradhat az olyan ember, mint például Butler, aki nagyrabecsüli közéletünk hagyományait, továbbra is a kormány tagja, ha felelősségtudó újságírók ilyen állításai válasz nélkül maradnak.

A termelők lehetőleg maguk gondoskodjanak takarmányrépa vetőmagról

A takarmányrépa vetőmagját az utóbbi években csaknem kizárólag a szerződéses magtermelés keretében termelték és a vetőmagot az állami kereskedelem és a főldművesszövetkezetek útján hozták forgalomba. Ebben az évben a takarmányrépa vetőmagjának szerződéses termesztésében nehézséget okoz, hogy az 1956. évben termett takarmányrépa-dugvány egy része tönkrement. Ezért a földművelésügyi minisztérium azt

ajánlja a termelőknek, hogy az idén az 1958. évre szükséges takarmányrépa vetőmagjukat lehetőleg saját maguk termeljék meg. Akinek az elmúlt évi termésből származó takarmányrépája van, válogassa át és az egészséges, sértetlen koronájú répákat magnyerés végett ültesse el 60x60 centiméter sor- és tőtávolságra. Egy maghozó tőről négy—öt deka magtermésre lehet számítani.

PEKING

(MTI) Tudomást szerezve arról, hogy az októberi események során a magyar Meteorológiai Intézet komoly károkat szenvedett, a kínai központi Meteorológiai Intézet úgy határozott, hogy öt meteorológiai megfigyelő állomás teljes felszerelését adományozza az illetékes magyar szerveknek. A kínai intézet könyvtári dokumentációs anyagot is küld a magyar Meteorológiai Intézetnek.

BÉCS

(MTI) A bécsi Galup-intézet a magyar menekültekre vonatkozó közvéleménykutatást végzett az osztrák lakosság körében. A megkérdezettek 88 százaléka azt a kívánságát nyilvánította, hogy a disszidált magyarok vándoroljanak ki, vagy térjenek vissza Magyarországra. Csupán 4 százaléknak volt az a nézete, hogy a magyar menekülteknek állandó letelepülést kellene Ausztriában biztosítani. A megkérdezettek 8 százaléka nem mondott véleményt.

WASHINGTON

(MTI) Az AP jelentése szerint dr. Monroe Romanski, a washingtoni egyetem tanára felfedezte a fertőzéses eredetű szívbetegségek gyógyszerét.

Az orvos bejelentette, hogy az általa feltalált új gyógyszer akkor is bevált az említett betegség esetében, amikor más antibiotikumok alkalmazása hiábavalónak bizonyult.

DAMASZKUSZ

(MTI) Az AP jelenti: Mohamed Mahgub szudáni külügyminiszter egy damaszkuszi lapnak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy az arabok nem engedélyezik Izraelnek az Akabai-öböl használatát, amíg hadiállapot áll fenn az arab országok és Israel között.

UJ-DELHI

(MTI) Az indiai külügyminisztérium szóvivője az AFP jelentése szerint határozottan megcáfolta a pakisztáni sajtónak azt a hírét, hogy a Szovjetunió atomfegyvereket szállított Indiának. E hír — szögezte le a szóvivő — teljesen hazug és úgy látszik, szándékosan rosszindulatú.

Áp r i 1 í Зй eis e je

A VILÁGSAJTÓBAN

London (MTI). A Reuter iroda kis csok_ rőt közöl az idei április elseje terméséből.

Oslo: A lapok két beugró hírt közöltek. Az egyik szerint a közeljövőben minden norvég honpolgár jelentős összegű visszatérítést kap, mert kiderült, hogy rosszul számították ki a jövedelmi adót. A másik szerint Nasszer elnök hat élő krokodilt küldött az osloi polgármesternek a norvég ENSZ-katonák teljesítménye iránti elismeréséül.

Varsó: A lapok szenzációs tálalásban bejelentették, hogy Lengyelországba érkezett Sophia Loren, a csábos olasz filmszínésznő.

Bécs: A bécsi lapok április elsejei szenzációja: Puskás leszerződött egy osztrák csapathoz.

Brüsszel: A belga főváros lapjai bejelentették, hogy megoldották a gépkocsik parkírozásának problémáját. Ezentúl darukkal felhúzzák a kocsikat a háztetőkre.

Bonn: Egy cég közölte, hogy olyán autógumikat talált fel,

amelyek segítségével végtelen sorban választási jelszavakat lehet az úttestre írni.

Berlin: A berlini

férfiakat azzal örvendeztették meg a lapok, hogy ezentúl a földalatti vasúton munkába menet szabad lesz borotválkozni.

Róma: Buia kis alpesi faluban majdnem az egész lakosság öszszegyűlt, mert plakátokon felszólították őket, hogy a »Búcsú a fegyverektől« című film felvételeihez statisztának jelentkezzenek.

A korszak,. mely az egyik leghaladóbb és leghányatottabb sorsú magyar költő életét határolta, az egész emberiség s közelebbről a magyar nép t őriénél mének is legszínesebb, legmozgalmasabb időszaka volt.

Franciaországban érik először tbrradalommá, cselekvő és változtató erővé a felismerés, hogy ütött a feudalizmus végórája, s hogy időközben észrevétlenül felnőtt »harmadik rend« félelmetesen dübörgő léptein közeleg az új világ, az addig kirekesztettek igazságtevóse. A két világot elválasztó éjszaka sötétjét Voltaire, Rousseau ős az »ency klopéd isták« eszmefáklyái világítják be. E fáklyatüzek azjornban nemcsak világosságot árasztanak, hanem lángralobbantanak mindent, arai avatag és pusztulásra érett.

Hozzánk ennek a tűznek, amely odahaza porráégette a régi világot — csak a borzongatóan .szép fénye jutott el. A Habsburgház oltalmában gondtalanul élő osztrák és magyar arisztokrácia még játszadozik is ezzel a tűzzel. Az udvarképessé tett francia filozófia bevonul a magyar mágnáisok palotáiba, kastélyaiba is. Egyes magyar mágnások öt-tízezerköte'tes francia nyelvű könyvtárakat gyűjtenek össze a felvilágosodás íróinak műveiből. A mágnások közül számosán maguk is forgatták könyveiket, de ami ennél sokkal jelentősebb: ezekben a bibliotékákban ismerkedtek meg a főúri szolgálatba került ifjú köznemesek és szerencsésebb jobbágyszármazású diákok a felvilágosodás eszméivel. A palotákban érte őket a forradalom első lehellete.

A jakobinus eszmék magyarországi hajtásai azonban nemcsak a főúri könyvtárszobák mélyén bontanak rügyet, hanem ezeknél is gazdagabban virágzanak a hazánkban is gombamódra elszaporodott titkos társaságokban, a szabadköművespáh >lyok ölében. Kazinczy számára a szabadkőművesség »oly társaság, amely egy kis karikát csinál a legjobb szívű emberekből, melyben az ember elfelejti azt a nagy egyenetlenséget, amely a külső világban van...«

De hazánkban másutt hol is verhettek volna tanyát ily eszmék? A jobbágyparaszti tömegek a kettős elnyomás alatt nemcsak a betűből, de igen gyakran még a korpából sütött kenyérből sem ehettek eleget. A polgárság pedig? »Nevét sem tudjátok annak, miVERSEGHY FERENC

SZÜLETÉSÉNEK 200. ÉVFORDULÓJÁRA

csoda az, amit másutt polgároknak vagy városi lakosságnak neveznek ...« — kesereg a keszthelyi Georgicon későbbi szellemi atyja, a felvilágosult somogyi gondolkodó, Nagyváthy János.

A voltairei eszmék behatolásárak a tömegekbe, ez volt akkor az egyedül lehetséges útja: felülről lefelé. A koraérett cselekvő kezdeményezések is fentről indulnak el. Fekete János gróf nemcsak tokajit küldött Voltaire-nek, hanem teljesen azonos jogokat követelt a jobbágyságnak. A másik voltaireiánus gróf: Sztáray Mihály zendülésre készült Szabolcsban és feleskette jobbágyait a rousseaui köztársaság eszméjére. A császár — nálunk kalapos király — a szereztesrendek feloszlatásával mutatja ki a felvilágosodás eszméihez való igazodását. Aztán jön a kalapos király halála, a »jozefinizmus« reakciója. Л nagyváradi városháza előtt diadalkapu hirdette a megyei szittyák vágyát: »Kíván Ország Régi, Ősi Nagy Attilát!« Ám a jozefinizmus bukásán örvendező nemesség felett végigsüvöltenek a parasztkurrensek által, az országban végighordozott »Parasztok Dekrétumá«-nak forradalmi, vad hangú fenyegetései, amelyele ha megértő visszhangra találták volna a. szabadkőműves páholyok külön úton járó álmodozóinál, talán nem gördíti le a császári bakó az első magyar köztársasági mozgalom szervezőinek, Martinovics Ignác és társainak fejét \a Vérmezőn s talán nem pusztul és senyved gyötrelmes fogságban annyi ezer jószándékú magyar, köztük Verseghy Ferenc is, a Habsburgok hírhedt börtöneiben ...

És itt meg is állunk a korfestésben, mert ez az esemény a legfontosabb állomása annak az életútnak, amely Verseghy Ferenc emberi, hazafiúi és irodalmi magatartását leginkább meghatározza.

II.

Verseghy Ferenc 1757 április

3-án, Szolnokon született. Kincstári kistisztviselő atyját korán elvesztvén, iskoláit Pesten, majd Egerben elvégezve, egzisztenciális ökokból a papi pályára lépett. A

mindvégig kitűnő eredménnyel tanult ifjúban azonban alkalmas talajra találnak a fény századának igéi 3 emiatt egyre szorosabbnak érezte magán a papi hivatás kötelmeit. Húsz éves korában ott is hagyja a papi pályát. A legváltozatosabb foglalkozásokat végigpróbálta, hogy magát fenntartsa, s hogy tanulmányait az egyetemen folytathassa. Ám a szükség ismét visszafordítja az egyházi pálya felé: belép a legmagyarabb szerzetesrendbe, a pálosok rendjébe. II. József császár 1786-ban eltörölte a tanítással és ápolással nem foglalkozó szerzetesrendeket, s ekkor Verseghy elment tábori káplánnak. A török háborúból azonban betegen került vissza s ettől kezdve, mint nyomdai korrektor próbált megélni. Közben lefordított egy egyházellenes értekezést, s emiatt egyházi hatósága papi fogságra ítélte s Nagyszombatba száműzte. Egyházi fogságából iger. szép, hexameteres költői levelet írt Kopni Károlyhoz, az egyetem haladó gondolkodású történelemtanárához, amelyben világosan megjelöli az utat és célt, amelyet kiszabadulása után a nagyok áhított társaságában járni és elérni akar>...ha ti balsorsom után öletekbe fogadtok,

Sokrates és Galilei nyomát meglelni reményiem.«

Kiszabadulása után Pestre ment, s miként remélte, rálépett e két mintakép útjára. Hamarosan csatlakozott Marti novicsék köztársasági mozgalmához. Leírta és terjesztette az összeesküvők kátéját, lefordította a Marseillaise-t, »A marsilliai ének« címen, s mint képzett zenész, dallammal látott el néhány horvát eredetű, izgató tartalmú dalt.

1794-ben, az összeesküvés leleplezésekor őt is elfogják s halálra ítélik, amitől csak királyi kegyelem mentette meg. De a per életbenmaradott vádlottjai közül ő tölti a leghosszabb időt — 9 évet — Linz, Kufstein, Grátz és Brünn börtöneiben.

A hatalmas szál ember betegen, testileg megtörve hagyta el a börtönt, de Ferenc császár még mindig veszedelmes embernek tartja s ezért olyan foglalkozásra ajánlotta a nádor figyelmébe, amelynek korlátái mögül nem intézhet támadást sem az egyház, sem a császár ellen. Tudták róla, hogy még a börtönben is — ha amikor becsempészhették hozzá, — Voltaáre-t és a felvilágosodás többi íróinak műveit olvasta. Szem előtt kell hát tartani, és — amennyiben lehetséges —, át kell gyúrni. Főúri családoknál alkalmazzák egyideig mint nevelőt és nyelvmestert. Ezidőben írt munkáiban még a haladás mellett foglalt állást, de a környezet lassan mégis megtette a magáét: visszavonul előtti harcai színteréről s csak a tudománynak, irodalomnak és zenének él 1822-ben bekövetkezett haláláig.

III.

Verseghy Ferenc alkotó géniuszával egyfajta tudományos munka és a zeneköltés mellett, a szépirodalomnak úgyszólván valamennyi ágában találkozunk. Tudásának és érdeklődésének horizontját kitágította gazdag nyelvismerete. A német, francia, angol és olasz nyelvű irodalmat eredetiben olvasta s a neki tetsző dolgokat szívesen ültette át magyarra. Ezért is, és a kor divatját követve regényei, színművei, elbeszélő költeményei idegen (főként német) mintákat követnek.

A darabokban szűkölködő pesti magyar színjátszó társaságnak azzal iparkodik segítem, hogy lefordítja Kotzebue néhány színművét.

Idegen hatást tükröző regényei közül egyet, a »Kacajfalvy László«-t Mikszáth is időálló műnek minősített, s a Magyar Regényírók c. sorozatba felvette.

Elbeszélő költeményei közül legismertebb a »Ri'kóti Mátyás« c. szatirikus poéma, amelyet kiszabadulása után írt, s amelynek hősében, egy féleszű kántorban kíméletlenül gúnyolja ki az ízléstelen, ósdiságokban tetszelgő, a valóságtól elszabadult irodalmat és művészetet. Határozottan foglal állást a valóság ábrázolása mellett:

.. . ha megvallanom kell az igazságot, Többre becsülöm én a tar valóságot, Mint a felségesen kongó hazugságot, Mely megrontja bennünk a bölcs józanságot.

Szépirodalmi munkássága a maradandóságot leginkább lírai költészetében közelítette meg. Mint korának legképzettebb magyar ritmikusa, nagy gondot fordított dalai énekelhetőségére. Finom hangulatú szerelmes verseit szívesen olvasták, s mivel ezeknek egy részét meg is zenésítette, gyorsan váltak közismertekké. (Költeményeiből egy gyűjteményt »Magyar Aglája« címen, 1805-ben adott ki.) Költői kép és ferma mesterien fonódnak össze pl. »Szemérmes lány« című költeményében:

Tegnap engem kedvesemmel Kettecskén a zöld ligetben Antíalogni lelt anyám. Elpirultam, hogy megláttam, S a köténnyel eltakartam Lángra lobbant képemet.

Költészetének az őszinte emberi érzések és indulatok megszólaltatása mellett a haladás s ennek előfeltételeként a szabadság szenvedélyes szeiretete az ihlető je.. Mintha csak Petőfi hitvallása zengene e sőrékből:

Legnagyobb kincsem a szabadság! Vérrel szerzik azt a nemzetek:

Én is benned, szép szabadság, Véghetetlen kincset tisztelek.

A maradisággal szemben az új eszmék polgárjogáért harcol »A zsémbes öreghez« c. Horatiusból fogant ódájában:

A rcoi kornak jobb hagyományára Épít áz ember friss leleményeket. Melyek kövönkint felhaladják Talofenekét az egész rakásnak.

Míg a baromnak megmarad egy nyomon

Csak erre termett oktalan ösztöne. Szós marha volna és nem ember,

Aki az ősi nyomon maradna.

A költő és esztéta irodalmi hitvallását foglalják egybe »Mi a poézis és ki a poéta?« (1793), »A tiszta magyarság« (1805) és »Felelet« (1818) című tudományos értekezései. Előbbiben a híres nyelvész Révai Miklóssal vitatkozva azt állítja, hogy a nyelv a kultúrával lényegesen változó és fejlődő szervezet s ezért a nyelvtanban nem a régiség, hanem az élő nyelvszokás a döntő. Az utókor Verseghy álláspontjának helyessége mellett foglah állást.

Társadalmi helyzete az élet napfényes oldalára predesztinálta volna, s egész élete mégis a nyomorgások és szenvedések sorozata volt. Tévedéseinek is ez az állapot volt az eredője. Az, amivel a mai magyarságnak is kiérdemelte igaz háláját és tiszteletét, az az önzetlen és lelkes szándék, amellyel nemzetét az emberiség legnemesebb célja: a folytonos tökéletesedés felé emelni törekedett.

Szabó Gyula