Somogyország, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-07 / 81. szám

Vasárnap, 1957. április 7. SOMOGiORSZÁG 5 ____ .. ,.1»,. J--HU-Jl. И 1__l'imuill HtüHL ^ÜLl'-JiHIJill* ИМИ Я1ИИЯИИИЯИИЯИВШЯЯДИМИИИИЯЯИИИИМЯВШМИИИИ»П<МШВИЦЯЩИЧЯЦамциамаш«»etem tr—n nt-- fi—;ri" rfr,v',irfm-riWnni>r,'fiMtf»4rv-,T" --/>rilt»i-iv^. ■ Szeretik a traktort a ladi gazdák Andik József ladi tanácselnök büszkén beszél köz­sége dolgozó parasztjainak hangyaszorgalmáról. Amint mondja: ezen a tavaszon minden biztatás nélkül azon versenyeztek a gazdák, hogy melyikük teszi korábban földbe a magot. Istállótrágyából jelentősen többet hordtak ki a földekre most, mint az előző év tavaszán. Persze, a trágyahordáshoz és a talaj előkészítéshez so­kan igényeltek gépi segítséget a gépállomástól. Szinte követelték a gépet még olyanok is, akiknek fogatuk van. Dobi László hat holdat szántatott a traktorral, hogy megkímélje igavonóit. Vég Mihály, szintén foga­­tos gazda, az istállótrágyát vontatóval hordatta ki a földjére. Lukács Julianna, aki még néhány éve szidta, átkozta a traktort, meg a gépállomást, most állandóan ostromolta a tanácsot, hogy segítsék hozzá: ő is kap­jon gépet. Lám a gazdák megszerették a gépet. Rájöttek, hogy ha vontatót vesznek igénybe, akkor nem kell egy hétig hordogatniuk az istállótrágyát a mezőre, s az nem veszít annyit értékéből, mert gyorsabban a földbe kerülhet. Természetes, hogy a traktor is gyorsabban és jobban szánt, mint a fogat. Mindebből pedig több termés ered. Mert többet akarnak termelni a ladiak mindenből, mint azelőtt. Látják a sertéstenyésztő gaz­daságban a terméseredményeket, s azokat összehason­lítják a magukéval. S azt is látják, hogy csakis akkor tudnak a 60 mázsa helyett 150 mázsa burgonyát ter­melni holdanként, ha korszerűbben, ésszerűbben mű­velik a földet. Sőt akadtak itt néhányan, akik már egy lépéssel előbbre járnak, mint a többi gazda. Bur­gonyatermelésre társultak, s a földjeiket egy tagba hozták össze, egyforma talajon, ugyanolyan talajelőké­szítéssel, s ugyanazon magból termelnek burgonyát szerződésesen. Amint hírlik, a társulásnak lesz itt ha­marosan több híve is. A jókedvű munka eredményét dicséri, hogy a ladi határba,» már szépen zöldell a zab, a tavaszi árpa és elültették a korai csíráztatott burgonyát, meg a nem csíráztatottnak is 75 százalékát. E nagy gondoskodá­sért, szorgalomért bizonyára gazdag terméssel ajándé­kozza meg a föld a ladiakat. Keserű valóságot As agronómus tanácsú 8 vegyszeres gyomirtásról A szántóföldön a gyom a földműves ember leg­nagyobb ellensége, mert területet, vizet tápanyagot von el á vetett növények elől. Kizsarolja a földet, károsítja a gazdát, végsősoron a népgazdaságot, mindnyájunkat. Országosan átlag húsz-harminc százalékos szántóföldi kárt okoz az elgyomosodás. Egyes legelőkön ennél sokkal nagyobb a kár. A korábban használatos gyom­irtási módszerek a munkaerőhiány miatt nem célra­­vezetőek. Ezért terjedtek el rohamosan hazánkban, a vegyszeres gyomirtó szerek. Ezek kipermetezve nem­csak a gyomok magkötését akadályozzák meg, hanem azokat teljesen elpusztítják. Gabonaféléknél a szárbaindulás idején, amikor ti­zenöt-húsz centiméteres a növény -- a teljes bokroso­­dáskor végrehajtott vegyszeres permetezés a gabonák­ra veszélytelen, míg a kétszikű gyomokat teljesen ki­pusztítja. Ezzel a holdankénti termést kettő-négy má­zsával növeli. Ahol négyzetméterenként az évelő, vagy tőrózsás gyomból (pl. acat, vadrepce, pipacs stb.) kettő­három, míg az apróbb gyomból hat-tíz darab van, ott már a vegyszeres gyomirtás elvégzése szükséges és ki­fizetődő. Az előző évek vegyszeres gyomirtásai gabo­navetéseinkben megmutatták, hogy ez a legolcsóbb és legcélravezetőbb gyomírtási megoldás. Egy kát. holdra egy kilogramm gyomírtószer (Dikonirt) szükséges, amely a földművesszövetkezeteknél beszerezhető, vagy a M.ÜNŐSZER vállalatnál megrendelhető - ötven fo­rintos kilogrammonkénti árban. A szer kipermetezé­sét a Nagybajomi Növényvédő Állomás kát. holdan­ként tsz-eknek 49, egyénileg dolgozóknak stb 77 fo­rintért végzi el. A legelők gyomirtása is kívánatos lenne. I I I . !i !! И й-; > П Meglévő és feloszlott tsz-ek, egyénileg gazdálkodók összefüggő gabonavetéseikre vegyszeres gyomírtási szerződést köthetnek. A vegyszer és permetezés költ­ségei bőségesen megtérülnek a terméstöbbletben, ezen­kívül kisebb térre tudjuk visszaszorítani a szántóföld legnagyobb ellenségét, a gyomot. FÜLÖF MIHÁLY főagronónvys mutat Detrich István cukorgyari termelési felügyelője naplója. Pe­dig statisztikájának arról kellene tanúskodnia, hogy lesz elegendő nyersanyag az ősszel az édes cukor gyártásához. Sajnos, a számadatok láttán nem lehet nyugodt szívvel ezt' mondani. Tavaly pl. az 6 körze­tében — a kaposvári járás déli részén, meg a barcsi járásban — 1181 holdon termeltek cukorrépát a tsz-ek és egyéni gazdáié. Az idén pedig április 1-ig csupán 651 hold­ra szerződtek. A bárdudvarnokfak 87 helyett 62 holdon, a kadarkú­tiek 26 helyett 11 holdon termelik ezt a fontos növényt ebben az év­ijén. Kaposfön és Nagybajomban még szembetűnőbb a visszaesés: 72 holdról 34, illetve 28 holdra csökkentették a cukorrépa vetés­­területét. A körzet egyes részein a homokos földek miatt tán indo­kolt ez a változás, ám az agyag­­földek gazdái rosszul tették, hogy kevesebbre szerződtek Igaz. hogy sok munkát, kövér és jól elő­készített földet kíván a cukorrépa, mégis az adottságok meghaladják az eddigi szerződéskötések eredmé­nyeit. Az is helytálló 'érv. hogy most már a földben kellene lennie a magnak — mégis a semminél jó­val többet ad a kissé késve vetett mag is. Üdvös lenne, ha ezekben a napokban ismét számvetést csi­nálnának a tsz-ek és egyéni gaz­dák, s ha van rá módjuk, szerződ­nének és vetnének cukorrépát. Er­re ösztönzi őket a cukorrépa át­vétel új árrendszere, de ezt kí­vánja meg tőlük a népgazdaság érdeke Is. Hiszen mindem évben több cukrot akarunk juttatni a fo­gyasztóknak — ez is része az élet­­színvonal állandó növelésére irá­nyuló közös erőfeszítésnek Am e célhoz csakis egy út vezet: több cukorrépát kér és vár a gyár a föld művelőitől. A somogyi állami gazdaságokban a burgonya, cukorrépa és kukorica kivételével már minden tavaszi vetőmag a földbe került A megye állami gazdaságainak ha­tárában szorgos munka folyik min­dennap. Traktorok, lófogatok dol­goznak kora reggeltől késő estig, hogy a kedvező időjárást tóhasználva minden tavaszi vetőmagot idejében a földbe tehessenek. Törekvésüket siker koronázta, mert április 2-ig a zabvetési tervü­ket 110 százalékra teljesítették, több mint ezer kát. holdon lesz majd jó szemestakarmány az állatok számá­ra. Befejezték a többi tavaszi takar­mány vetését is. Lóheréből a több mint 3600 lkat. holdon lesz majd ele­gendő szálastakarmány. (Vihar wtájt &i&kany,(wi&jfríitátt Mintha ; gyűlölet és harag száll­ta volna meg a szíveket a múlt év őszén, október végén, november ele­jén, s Csokonyavisontán is új tör­vényeket kezdtek »-alkotni« az em­berek. Egyes forrófejűek — mon­dani sem itell, hogy teljesen a ma­guk haszna felől kardoskodtak, s ki­mondták a fellebbezhetetlen ítéletet: »megreformáljuk a földbirtoklást, gyerünk vissza az ősi földekhez«. Voltak, akik már-már az állami gaz­daság birtokából akartak maguknak kikanyarítam néhány holdat, mások viszont a termelőszövetkezeti táblák­ból követelték vissza régi tulajdonu­kat. Akadtak olyanok is, akik vissza­foglalták az 1950-es tagosítással más tulajdonába került korábbi birtoku­kat. Soha el nem ülő, szenvedélyes vita, testvérharc kerekedett volna ebből, ha időközben meg nem jele­nik a kormányhatározat a mezőgaz­dasági ingatlanok tulajdoni és hasz­nálati viszonyainak rendezéséről. Ez a rendelet elejét vette a torzsalko­dásnak, s jó irányba terelte a káros, fellobbanó emberi szenvedélyeket. Csokonyavisontán háromszor volt földmozgatás Az első ötventoen, a második ötven­kettőben, a harmadik, az utolsó pe­dig még jóformán be sem fejező­dött, a tinta meg sem száradt a ta­gosítás papírdkon, ám közbejött ok­tóber vihara. A tsz-ek széthullottak, igazságot, rendet kellett tenni a föld­­birtoklásban, elsősorban a kilépett tsz-tagok érdekében. Az 6 érdekük pedig azt diktálta, amit a törvény be­tűje is írt, hogy a közös táblákból le­hetőleg minél nagyobb egységben kapják Id a bevitt birtokukat. — Összedugtuk a fejünket — mondja Markó Imre, megbízott tanácselnök —, hogyan értessük meg a kilépők­kel és az egyéni gazdákkal, hogy ez a jó. Törtük a fejünket, s kiötlöttük: a legigazságosabb eljárás az lesz, ha összehívjuk a volt szövetkezeti tago­kat és megtanácskozzuk velük a dolgot. így is csináltuk. A parasztok saját maguk sorolták külöiíbözŐ ka­tegóriába a táblákat. Közülük sokan kaptak az alkalmon, vagyis, hogy egy«két tagban méressék tó számuk­ra a földterület. A tíz meg húsz el­szórt parcella most egy tagba került, s így könnyebb lesz a gazdálkodás. Deák Sándor középparaszt, aki ősz­szel lépett ki a szövetkezetből, 23 hold földjét a régi húsz parcella he­lyett most lsét tagban kapta meg. Ö tudja csak, milyen jól járt, mennyi időt, fuvart takarít meg. — S nem kerültek így kedvezőtle­nebb helyzetbe a néhányholdas kis­emberek? — Nem bizony — adja meg a fele­letet Markó Imre —, mert annak az ellenszerét is kifundáltuk. Amikor számbavettük a tsz szétosztásra ke­rülő közös tábláit, s megállapítottuk, kinek mennyi és milyen minőségű föld jár a bevitt arányában, cédulá­kat húzattunk mindenkivel, s esze­rint mértük el a táblákat. Ugyanígy jártunk el a rétek felosztásánál is. A közös őszi gabonavetéseket is a föl­dek aránya alapján adtuk ki a volt tagoknak. Előny senkit nem érhet, az igazságérzet ezt nem tűrné meg a faluban. Telekkönyvezés előtt Csokonyavisontán szemmellátható­­lag megelégedtek az emberek a föld­­rendezéssel, olyannyira, hogy nagyjá­ból a jelenlegi állapotokat végleges­nek tekintik, bizakodással dolgoznak a földeken. A novemberi, decemberi viharokat a rend és a nyugalom vál­totta fel. Most, hogy a tsz-tagokmak használatba adták idénre a földeket, a fő gond és figyelem a tartalékföl­dek számbavételére terelődik. A ré­gi, nem egészen pontos adatok sze­rint, közel háromszáz hold tartalék­ként kezelt föld van a határban, en­nek nagyrésze tóshaszonbérbe adott, szétszórt kisparcella. Mi lesz ennek a sorsa? Először is kártalanítják az erre jogosultaikat. Bódi János pél­dául 1953-ban otthagyta a tsz-t, ak­kor két holddal kevesebb földet ad­tak ki neki. Most kártalanítását kéri. ötvenhaton adtak be kártalanítás iránti és föld visszaigénylési kérelmet a községből. Összesen 193 hold földre lenje szükség. Jogosak-e ezek a ké­relmek? A községi végrehajtó bizott­ság annak találta őket. Tóth Sándor 8 hold 1472 négyszögöl földjét 1953- ban felajánlotta az államnak, de ké­sőbb ugyancsak ő használta kisha­­szonbérlet formájában. Most vissza­kéri ezeket a földeket. Hajdú Jánosnak húszegynéhány hold földje volt, mígnem 1953-bart otthagyta azokat. Most azonban csak tíz holdra tarthat igényt, ez a kor­mányhatározatban megszabott felső határ. Mind a kártalanítási, mind a fold visszakérést igényeket előrelát­hatólag ki tudják elégíteni. Csoko­nyavisontán tehát megoldást nyer a dolgozó parasztok sok-sok sérelme, baja, kívánsága. Ahogy rendeződik a földbirtoklás, úgy nő a termelési kedv és szorga­lom is a mezőkön. Szinte példátlan módon megnőtt a műtrágya iránti kereslet és fogyasztás is (ez persze a kormány és a kereskedelmi szervek érdeme is). Idén január l-től 930 mázsa pétisót, 300 mázsa kálisót, másfél vagon szuperfoszfátot vettek a parasztok a helyi földművesszövet­kezettől, s még hat vagon az igény. Ennyi istállótrágyát sem hordtak ki az utóbbi években, mint az idei ta­vaszon. A határban sokhelyütt már zöldell a korai burgonya hajtása. Szakcsoport működik a faluban, kö­zel száz család termel vetőburgonyát. Vagonszám lesz itt újburgonya. Ki­keltek vagy kelőfélben vannak az ár­pák, zabok, elmunkálva a földek. Példátlan serénységgel dolgoznak a CEökonyaviscntai parasztemberek. S bár szorosan nem tartozik ide, még­is érdemes megemlíteni, mint szokat­lan furcsaságot: erőre kapott az ál­lami fegyelem. Minden kényszer nél­kül, jóval az előirányzotton felül túl­fizették az első negyedévi adót. Az utóbbi négy évben erre sem volt pél­da. Lesz tehát termelés, lesz fellen­dülés Csokonyavisontán. Varga József 2f • é ® w alaa mm SOS... SOS . .. ЦЦЦЦ SOS — Szent éq! Mi baj történt, La­ci, hogy maga folyton a vészjele­ket ismétli. — Vészjeleket? Hát igen. Valóban ve­szélyes fiú az a Sós. Egyébként nem én, hanem Molnár játékvezető ennek a megmondhatója. — Nem értjük, Laci. Beszéljen világosabban. Hát mára nem a haíórádlcsok segélykérő jeleit is­mételgette? — Szó sincs róla, szerkesztő sport­társ. Egész másról van itt szó. Iqaz, hogy az eset ott történt a ' hajók köze­lében. Pontosabban Siófokon, ahol egy »barátságos« mérkőzésen knock-autol­­ták, lobban mondva Sós. a kapuvédó knock-autolta a játékvezetőt, .mert az 11-est ítélt a siófokiak ellen-P'Most az­tán főhet a feie az N8 !l!-ró! álmodozó siófoki vezetőknek, mert játékvezető­verésért örökre eltiltás iár, még barát­ságos alapon is. — Hát ez bizony Lacikám, elég szomorú dolog. Nem is emlékszünk arra, hogy mikor fordult elő ehhez hasonló eset. Szóval nagy baj ... — Apropó! A nagy bajról jut eszem­be egy másik furcsa történet, amely­nek színhelye a hasonló nevű község labdarúgópályája volt. Tudják, hogy az a Nagybajom—Böhönye mérkőzés, amelyen a bajomiak győztek 4:2-re, nem is volt olyan barátságos. — Mi az Laci, tán Nagybajom­ban is megverték a játékvezetőt? — Szó sincs róla. Itt olyan eset tör­tént, amelyről eddig Somogybán még egyáltalán nőm hallottunk. Képzeljék el. Nem a játékvezető szorult, hanem az öt sértegető böhönyei labdarúgónak kellett a bíró elől menekülnie, mert a vérmes bajomi játékvezető ott a pá­lyán. azoi'nyomban elégtételt vett ma­gának. De olyat ám. hogy csak úgy pirult a böhönyei gyerek képe. Persze, azért van pirulnivalőja a heves játék­vezetőnek is, mert higy.jék el, hogy ez sem dicsőbb dolog, mint a korábban említett siófoki Sós-ügy. — Hát hallja, Laci, maga csak folyton azzal a Sóssal van elfoglal­va. Beszéljen végre valami másró! is. — Beszélhetek, ha akarják a papri­kásokról ia. Igaz nem én, hanem a volt megyei TSB elnöke lehetett igen paprikás hangulatban, amikor egy le­velet kaayarintott a kölesei sportkör nevében a megyei sportfelügyelőség címere. Valahogy ilyenképpen unt: Mi­után a községiben a sportkört patronáló két termelőszövetkezet megszűnt, beje­lentem, ha nem kapunk állami támo­gatást, aikkor feleselünk. Persze, ha így állt volna valóban, a helyzet Kötésén, akkor sem tudott vol­na segíteni a magyei scor'szerv, mert pillanatnyilag nincs még semmi pénze sem a kötcseiek. sem mások számára. Csakhogy azért nem lehet olyan vé­szes a helyzet mégsem Kötésért, mert pár nap múlva, megérkezett я kötéséi labdarúgók nevezőbe az osztályosára Mondogatják is Kaposvárott, hogy..ez a Jóska semmit sem változott: most is olyan ravasz, mint volt, s éppen úgy tud sírni, mint annakidején. — Lacikám! Megharagszanak г taposlak, ha (naga mindig csak г faluról beszél. j — Aligha hinném, hogy így legyen No. de hát szóljunk a kaposváriakról is. Tudja, azt beszélik, hogy a K. Rá kocáinál volt egy-két anyagiaskodó já­tékos. Miért? Tálán már nincs is? — Ezt nem nteriiiém határozottan ál­lítani, de azt biztosan tudom, hogy г váci kirándulás jó lecke volt1 azoknak akiket megszállva tart a mammon ör dögé. Tudja, épp -bacscrázni indultak Pesten szombaton este, amikor a szállo­da előtt egymásután két leponyvázotl teherautó állt meg. Mindkettőből NB II-es labdarúgók szálltak le. Дг egyik is merős csapat volt, a Nagykanizsai Zrí nyi Kis-Gál, Andris, meg Kerkai kissé irigykedve is néztek a kaposváriak bé­relt szép Ikaroszára, »Hiába, nektek jól megy — jegyezte meg az egyik ka­nizsai fiú. — Mi a;z idén még kalóriái sem kaptunk, mert nincs pénze * sportkörnek — fűzite tovább a szól Kerkai. A jelenlévő Rákóczi vezetők összenéztek.' De a fiúk maguk is szóba hozták még késő este is a kanizsaiak esetét. Az egyik, a leganyagiasabbnah tartott játékosok egyike meg is jegyez­te: — Srácok, mindenhol rossz, de leg­jobb a Rákóczinál. j . — Nem értjük, Laci, miért mesé­li ezt nekünk? ' — Csak azért, mért a Jutási és Dér­­falvi gyereknek úgyis hiába meséltem volna, őket megszépítette a fehérvá­riak ígérethalmaza, éppen mint a Hup­­cit. aki úrybeszélíM szintén nem sze­relemből húzott magára csütörtökön zöld-fehér helyett kék-fehér mezt. — No Laci, ne szemtelenked­­jen. Elég volt mára. Elmehéti — Ez igaz. is. Éti elmehetek. De f Rákóczi azt mondja, hogy a Hupci úgy sem mehet. . . A burgonyaföldÖB szorgoskodnak Hiába keresi a látogató ilyen do­logidőben a tsz irodájában a tago­kat. Ott csak a könyvelőt találja meg, aki felvilágosítja: a vasút mel­letti táblán szorgoskodnak az öregek és fiatalok egyaránt.-- A krumplival bajlódnak, sürget a munka — mondja Németh Ferenc növénytermelési brigádvezető, amint a töltőekével megáll a föld végén. Megtudjuk tőle, hogy a kadarkúti Szabadság Tsz-Ъеп komoly hagyo­mányai vannak e növény termelésé­nek. Tavaly lengyel import-burgo­nyát ültettek, s a huszonöt hold 120 mázsás holdankénti átlagot adott. Öt­venötben jobban fizetett a Merkur: ISO mázsa termett egy-egy holdon. A Magtermeltető Vállalat most ta­vasszal szállít el tőlük kilenc vagon vetőgumót Zalába, Pest megyébe, sőt Szabolcsba is. 212 400 forintot kapnak ezért a burgonyáért. Az idén, bár a kilépések miatt kevesebb a földjük, mégis öt holddal nagyobb területen, 30 holdon ter­melnek szerződéses burgonyát. Húsz holdat Merkúrnak szánnak, tíz hol­don pedig — kísérletképpen — kis­­várdai Rózsát ültetnek. Nemrég kapták meg a vetőgumót, néhányat megsütöttek belőle, s mint mond­ják, ízletesebb, mint a Gülbaba. Jó, zsíros földet készítettek neki — há­rom év után ismét megtrágyázott földbe ültették. Méghozzá géppel, az apraját. Itt áll a tábla mellett most is az ültetőgép — elmés kis szer­kezet, de a nagyobb burgonyát nem tudja kidobni. Pedig de megkönnyí­tené munkájukat, ha mindvégig használhatnák. Meg kell hagyni, hogy az apró vetőgumót szép sorjá­ban lerakta, 70 cm^es sor- és 40 ern­es tqtávolságra. Kisebb fáradsággal, szaporábban dolgozik. Két ember hét holdat bevet vele naponta — két fo­gat és 14 ember teljesítményével azonos ez a munkatempó! A Rózsa krumpli apraját már a földbe rakta a gép. A 12 cm hosz­­szúságú gumókat viszont csak kéz­zel lehet elültetni. Nincs itt hiány sem munkaerőben, sem igyekezet­ben. A fogatos jelölő kis bemélye­dést váj a földbe, s ebbe szórják a szorgos kezek a gumókat, aztán a töltőeke földet fordít a burgonyára. Kik serénykednek ebben a munlcá­­ban? Göbölös Józsefné, Horváth Anna, Sipos Margit, Kovács Sán­­dorné, Nagy Gézáné, Palkovics Mar­git, Szélest Mária, Szalai László ló­vezető és Salamon Lajos, meg Né­meth Ferenc fogatosok. Jó munkát és bő termést kívá­nunk nekik. Visszahívták. A közelmútlban ülést tartott a nagyatádi járás röltíművesszövet­­kezeteinek választmánya, ahol két napirendet tárgyaltak meg. Az ecívjk napirendi ügyben a választ­mány úgy döntött, hogy át kell szervezni a szövetkezetek járási Igazgatósági szervót, az F.JK-t, s a járási központ alkalmazottainak; számát tizenegyről ötre kell csök­kenteni. A második napirend indít­ványozta Kocsis .Imre FJK-elnök visszahívását. Kocsis Imre önmaga is kérte leváltását, mert mint mond­ta, a jelenlegi megnövekedett fel­adatok közepette gyengének érzi magát •■=» földművesszövetkezetek irányítására. A választmány egy­hangúlag elfogadta Kocsis Imre le­váltását. (Egyébként róla. illetve az el­lenforradalom idején tanúsított ma­gatartásáról larunk rm'dt vasárnapi számában írtunk.) Ezután Árok Jó­zsef választmányi elnök indítvá­nyozta, hogy az FJK elnöki tisztébe Csordás János elvtársat, a Nagy­atádi Földművesszövetkezet dolgo­zóját válasszák meg. Árok József indítványa után többen is felszólal­tak, s kifejtették, hogy Csordás elvtárs öt évig vezette — eredmé­nyesen — л nagyatádi FÜSZÉR.T- télepet. Jó munkája, hozzáértése közismert, ő a legalkalmasabb az FJK-elnöki tisztének ellátására. HÍREK AZ ORSZÁGBÓL — Több mint 120 új üzlet nyílik аг országban. Az idén tovább bővül s vidéki városok, települések üzlethá­lózata. így többek között Kaposvár Miskolc, Komló, Szombathely, Deb­recen, Dunapentele és Zalaegerszeg 'okossága kap új üzleteket. A fű­szer-, háztartási-, hentes- és tejbol­tokon kívül cukrászdák, éttermek valamint rádió, villamossági szaküz­letek is létesülnek. — Uj idegenforgalmi iroda Bada­csonyban. Évente sok ezer külföldi ’átogató is felkeresi Badacsony ne­vezetességeit, ezért Badacsonyban a vasútállomás mellett új idegenfor­galmi irodát építenek, melynek helyi­ségeit magvaros bútorokkal rende­zik be. Az idegenforgalpji iroda má­jus végén kezdi meg a bel- és kül­­röldi látogatók kirándulásainak szer­vezését. A külföldieket több nyelven beszélő turistavezetők kalauzolják majd.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom