Somogyország, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-07 / 81. szám

S VILÁG PROL&ÁBJAiÁiG ^SÜLJETEK! I^0 ^APOS4**4 «мошшдб /ÍZ MSZMP MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA II. évfolyam, 81. szám. ARA: 50 FILLER Vasárnap, 1957. április 7. NEHÉZ VÁLASZTANI Húsvét lapozott az Illatszerboltbji e két csinos vásáriéval, akiknek úgy látszik pillanatnyilag az a legnagyobb gondjuk, hogy Mambo vagy Chat Noire kölnit vegyenek-e? Fonyód a balatonpart egyik legszebb üdülőhelye lesz Fonyód már róqóta kedves kirán­dulóhelye volt a közeli környéknek. A várhegyen elterülő erdő, a hegy lábá­nál hullámzó Balaton vize, az onnan nyíló elragadó kilátás a zalai hegycso­­portozatra: a Badacsonyra, Sziqiiqetre, Gulács«*?., Csobár.czra, nagy vonzóerőt gyakoroltak mindazokra, akik ott meg­tör dúlta к. Az első fürdő- cs nyaralotelepet Szaplcnczay Manó tír. vármegyei tiszti­­főorvos létesítette a fonyódí hegyen fekvő erdőben. 1894-ben már kilenc nyaraié volt készen. A fonyódheqyi te­lep nem egyszerűen csak balatoni für­dőhely, hanem klimatikus gyógyhely is, melynek tiszta levegője, enyhe ég­­ha(tata ' kiválóan alkalmas betegeknek. Fonyód mindezek mellett más termé­szeti kincset is rejteget magában, ami­nek kiaknázása még eddiginél is szeb­bé és vonzóbbá teszi. Melegvíz forrás­ra akadtak, s a megállapítások szerint igen jó gyógyhatású hőforrásával első­sorban a reumatikus fájdalmak ellen nyújt orvosságot ős meqfelelő tisztítás utón gyomorbetegek is használhatják. A hőforrás a Hévízinél melegebb; 40 fokos, s a Földtani Intézet megállapítá­sa szerint 32. százalék calcium hydro­­carbonátot, 27 százalék nátrium hydro­­carbonáíot ós 41 százalék nátrium clo­­ridot tartalmaz. A Balatoni Intézőbizottság nemrégen megtartott vizsgálata alapján megkezd­ték ív melegvíz feltáráséinak előmun­kálatait. A fúrási munkálatokra eddig mintegy félmillió forintot fordítottak. Felvétel 0 Pécsi Gépipari Teclmiiiiimíia глте»--' A művelődésügyi miniszter az el­múlt napokban intézkedett az 1957 —58-as tanév továbbtanulására vo­natkozóan. ! A Pécsi Gépipari Technikum [(Pécs, Rákóczi u. 79. sz.) általános ► gépészeti és erősáramú tagozatára I olyan — általában jó előmeneteld — ► általános iskolát végzett és 18. évét ► be nem töltött, vagy most végző ta­lmi! ók jelentkezhetnek, akik kedvet ► éreznek a műszaki pályára. [ Miután sok szülő érdeklődött is- 5 kólánkban a felvétel iránt, tájékoz­• taiásul közöljük, hogy az idei be- S iskolázási rendelkezés értelmében S kötelező előzetes szakmai gyakorlat í nincs, de a felvételnél előnyben ré­szesülnek azok a fiatalok, akik már t segédlevéllel, illetve szakmai gya­korlattal rendelkeznek és a jelentke­♦ zési korhatárt nem haladták meg. A felvételt kérő tanulók — a ré­gebben végzettek is — általános is­kolájukban kapott »Felvételi kére­lem« című lap kitöltése alapján kér­hetik felvételüket technikumunkba. Közvetlen jelentkezéseket nem fo­gadhatunk el. A felvételt kérő tanulókat május hó elején felvételi vizsgára hívjuk be. A felvételi vizsga tárgyai: ma­gyar helyesírás, számtan-mértan és szabadkézi rajz. A felvételi vizsgával kapcsolatos utazási költségek a jelentkezők szü­leit terhelik. Gáti Zoltán igazgató Az úttörőcsapatok szervezésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalók Úttörőcsapatot minden olyan is­kola, úttörőintézmény, állami szerv (pl. tanács) szervezhet, ahol a csapat tevékenységéhez szükséges erkölcsi, technikai feltételek biztosítva van­nak. Úttörőcsapatot csak szervező tes­tület szervezhet. Csapat szervezése és működése csak az Úttörő Szövet­ség engedélyével lehetséges. A szer­vező testületnek erkölcsi és anyagi felelősséget kell vállalni az úttörő­szervezet tevékenységéért. Szervező testület tagjai legyenek elsősorban az iskola igazgatója vagy helyette­se, a csapatvezető — azok a peda­gógusok, akik részt kívánnak venni a csapat munkájában. Ezenkívül a szülői munkaközösség legaktívabb tagjai, a falu, a város, a párt, állami, gazdasági vezetői, akik segítséget tudnak nyújtani a csapat munkájá­hoz és szívesen foglalkoznak gyer­mekekkel. A szervező testület feladata a csa­pat munkájának állandó ellenőrzése, segítése. Úttörőcsapat tagja lehet minden gyermek, akit a szervező testület al­kalmasnak tart, aki eleget tesz az úttörő újoncpróbáknak, s az úttörő­élet törvényeit elfogadja, betartja. Kor szerint: 8—11 éves korig kis­dobosok, 11—16 évig úttörők. Javasoljuk, hogy csak azokat a pajtásokat vegjék fel a csapatokba, akik megérdemlik — s a csapat munkáját elősegítik, mert csak így sikerül a csapat tekintélyét, becsü­letét magasra emelni. Megyénk minden iskolájában mű­ködött úttörőcsapat, s mivel a to­vábbiakban csak a szövetség enge­délyével lehet úttörőcsapatot szer­vezni, javasoljuk azoknak az isko­láknak, amelyek a csapat munkáját tovább akarják folytatni, illetve új­jászervezni, jelentsék be igényüket a megyei úttörő titkárságnak (azok, akik még nem jelentették), mert küldünk részükre kérdőívet, ame­lyet kitöltése után visszaküldenek hozzánk, s a mi javaslatunk alapján ad az országos szövetség működési engedélyt. A csapatok munkájának fő alap­jául a próbázások szolgálnak, hi­szen minden pajtásnak próbázni kell. A próbakönyvek rövid időn belül el­készülnek. Addig a csapatok foglal­kozzanak a mesterpróbák anyagai­val, a nyári táborozások előkészíté­sével. A nyár folyamán az elmúlt évekhez hasonlóan a csapatok szer­vezzenek kirándulásokat, táborokat, hétvégi találkozókat stb. Minden is­kola megkapta az úttörő központtól az új működési szabályzatot, mely segítséget nyújt a csapatok újjászer­vezéséhez. Azok az iskolák, amelyek a működési szabályzatot nem kap­ták meg, jelezzék nekünk, azonnal küldünk részükre. Minden problémával és nehézség­gel forduljanak a szervező testület tagjai a megyei titkársághoz. Címünk: Úttörő Megyei Titkárság, Kaposvár, Március 15 u. 14. Czák Jánosné m. titkár Holdba tévedt marslakó Gulyás Ilonka hazatért A KISVÁROS ORQONÄJA Teljen keli rádióműsor Magyar к uh urái is küldöttség Lemugradban Moszkva (MTI). Pénteken Lenin- apid József egyetemi tanár, a Tu­­grádba érkezett a magyar kulturális dománvos Akadémia levelező tagja. küldöttség, melynek vezetője Waid-A magyar szak szer rezeit kiildötlség Moszkvában Moszkva (MTI). Pénteken este a Szakszervezetek Házának oszlop­­csarnokában aktívaüíést rendeztek Moszkva dolgozói számára, W>51 az alkalomból, hogy a magyar szak­­szervezeti küldöttség a városban tar­tózkodik. Л magyar és szovjet zászlókkal dí­szben termei zsúfolásig megtöltöt­ték a moszkvai dolgozók. Hatalmas lelkesedéssel fogadták az elnökscv.­­: ben helyet foglaló njagyár küldőt te­­élükön Somogyi Miklóssal, a Szaktanács elfiökével Lesz saláta, hagyma, paprika. Bőséggel lesz zöldáru egész nyáron a gyékényesi Szabad Ifjúságban, kiváltképpen, ha minden úgy sikerül, ahogy a tagok eltervezték. Kint még hideg volt, az emberek összehúzták magukon a felöltőt, amikor az üvegablakok fedte melegágyakban már tavaszt csináltak a tsz kertész­­asszonyai. Hat hold beültetésére elegendő palántát nevelnek a meleg­ágyakban. Képünkön: Aracsi Jánosné és Török Margit a nemsokára le­kerülő saláta közé uborkamagot vetnek. Mire aa uborka kikel, már nem állja terjeszkedésének útját a saláta. ÖT DARAB KŐ AZ UDVAR KOCSIN Y OMAIT csaknem benőtte a gyep. A ház északnak fordított oromzatát kikezd­te, zöldesre színezte a vihar és az eső. A rozsdamarta házszámtáblán ez áll: Kossuth Lajos utca 198. In­nen kaptuk a levelet, amelynek so­rai a föld iránti rajongást, a kielé­gítést követelő földéhséget árasztot­ták ... A konyhában pékkenyérből falatozik az éltes házaspár. Mutatom a levelet. Igen, 6- írta meg földpa­naszát, helyesel a házigazda. Aztán megered a szó közöttünk, s várako­záson felül széles medret váj magá­nak beszélgetésünk folyama. Már el­ső mondatuk elárulja, nem a mi vidékünkön tanította őket a magyar szóra édesanyjuk. Ezt kell csupán megemlítenem, hogy fültanúja lehes­sek Makra Istvánék visszaemléke­zésének küzdelmes sorsukra. A Viharsarok »termelte« őket. Az országnak ebben a szögletében sok volt a szegényember, de annál ke­vesebb a munkaalkalom. Amikor a harmincas évek második felében ezer agrárproletárt hívtak járásukból Németországba mezőgazdasági mun­kára, az ő községükben, Dobozon kétezren jelentkeztek. Ö is szeretett volna a nyomorúságból legalább a szegénységbe áUábo'ní, valamivel jobb, biztosabb megélhetéshez jutni Ezért jött hen-nincbatban Somogyba. Előbb gróf Festetich Kristóf gyin­­gyöspusztai erdeiében fakitermelés­hez látott, majd Kaposváron Pász'or Pál cementüzemében bocsátotta áru­ba munkaerejét. Felesége pedig az úri házaknál mosott, takarított össze nagy keservesen egy kis pénzt, ki­egészítésül a négytagú család fenn­­‘'irtásához. Negyvenöt decemberében, karácsony szombatján Kaposfőre költöztek. Megkaptak egy házat és nyolc holdat, egy volt volksbundista birtokát — ezzel kárpótolta őket fia­tal népi államunk a múltban elszen­vedett társadalmi igazságtalanságért. Szeretném most ideírni, sőt tán abba is hagyni ezt az írást azzal, hogy a negyvenötös történelmi igaz­ságtevés minden akadályt félrelökött Makráék életútjából. Sajnes, nem te­hetem, mert nem így hozta a sors. Ám arról számot adhatok, hogy a \ agyontalanságbol való kiemelésük lehetőséget nyújtott számukra olyan küzdelem megkezdéséhez, amelyről most már úgy érezték, nem lesz cél­talan. Apa, anya, fiú és lány együt­tesen nekivetette vállát a munkának, s csakhamar szert tettek igavonóra, gyéb állatokra és gazdasági felsze­relésre. Volt év, amikor harminc— n< gyven mázsa kényéi gabona nyom­ta padlásukat. Az ő vállukat pedig mind nagyobb súllyal terhelte meg a beadás és az adó. Menekülésre kész­tette őket a gazdaságpolitika rideg számítása... ötvenegy május elsején Makra István már részvevője a du­ll., pentelei munkásünnepségnek. Itt dolgozik egyideig fiával együtt. Szé­pen keresnek, de sokat felemészt a irtózás. Az adóhátralékba megy a ó. kocsi, a kétfajta borona stb. ára is. Aztán megkéri a községi taná­csot: fogadja vissza tőle azt a nyolc holdat. ötvenkettő őszén Fejér me­gye egyik üzeme, majd a következő tavaszon a Kaposvári Textilművek a munkaadója. Közben Zsuzsa leá­nyuknak is módja nyílik kenyérke­resésre —nem mosónő lesz, mint édesanyja volt, hanem hivatalba jár. Fiúk is kirepül a családi fészekből. A magukra maradt öregeket pedig ellenállhatatlanul visszahúzza az el­hagyott föld. Nem kérik újra a nyolc holdat, hiszen úgysem kapnák meg. Helyette inkább idős Simon Jánostól bérelnek fele annyit, ötven­négyben. Megállapodtak, hogy a be­adás, meg az adó az ő gondjuk, a bérlőké. Fizettek is e föld, meg a sa­ját kertjük után több mint ezerhá­romszáz forintot minden évben. A beszolgáltatás pedig csaknem tizen­két búzamázsára rúgott. Traktor szántotta a négy holdat — ez mégis csak olcsóbb, mint a fogaterő, jó se- Iirség a gép az államtól. Az egyéb munkákat fogattal végeztették, nap­számért. Most, vasárnap sem pihen­het Makra István, vetőburgonyával foglalatoskodik, mert hétköznap a fogatos segítséget kell leszolgál­nia A beszolgáltatás eltörlése miatt is­mét kapós lett a föld. Simon János is kéri vissza a négy holdat, vagy a bérleti feltételek módosítását sürge­ti. Mitévő legyen Makra István? Ezért fordult a szerkesztőséghez. Nem részletezzük a dolgot: beszél­tünk Sárdi József tanácselnökkel, aki kézbe veszi ezt az ügyet. Makráék fizetik továbbra is a bérföld adóját, s a tulajdonosnak holdanként egy mázsa búzát adnak használati díj­ként. Hosszú évekkel ezelőtt ez a bértarifa alakult ki Kaposfőn. Más terveket is szövöget a jövőre Makra István. Kérvényezte, hogy a felajánlott földjéből adjanak vissza neki négy holdat. Ezt a kérést is teljesíti a községi tanács — ígérte Sárdi József. Hallatlan nagy élni­­akarásról vallanak a hatvanhárom éves Makra István tervei. A föld, a negyvenötben kapott föld birtoklásá­nak tudata lendíti munkára megfá­radt kezeit. Pedig irdatlan nehézsé­gek leselkednek rá. Gazdasági épüle­tei üresen tátonganak. Az istálló nyitott ajtaján számosállatok helyett két szem juh kandikál kifelé a gyö­­pösödő udvarra. Ám az ólban hat süldő röfög — néhányat meghízlal­­va elad belőlük, a lányától is remél egy kis pénzt, aztán a télen bejár a cukorgyárba, hogy lovat, kocsit, felszerelést vehessen a jövő tava­szon. Nézze — mutat a ház udvarfe­lőli öt betört ablakára — így kezd­ték, október utolsó vasárnapján este. Felriadtam a nagy csörömpölésre. Aztán futok a suhancok után. De szerencséjükre kereket oldottak. Úgy tudom, diákgyerekek voltak. Nem mondanám, hogy ők találták ki a dabálózást. Viszont lehetett volna annyi eszük, hogy azért járhattak középiskolába, mert a nép van hatal­mon nálunk. És annak az iskolának a fenntartásához hozzáadtam én is az oly sok fáradsággal előteremtett adóforintjaimat... Ma sem tudom, hogy ki fiai voltak a tettesek, de azt az öt követ eltettem, örök emlékez­tetőnek EMLÉKEZIK MAKRA ISTVÁN az októberi viharra, amely felkorbá­csolta az országot. Öt is érték sérel­mek ötven után, mégsem állt a han­goskodik közé. Sőt, az első perctől kezdve helytelenítette tetteiket. Lá't­­ta, hogy a nép hatalmára törnek el­lenfeleink, a megtévesztett dolgozó emberek akaratlan segítségével. Ar­ra a rendszerre támadt az ellenfor­radalom, amely ha bántotta is Mak­ra Istvánt, mégis magasabbra emel­te családjával együtt, mint az úri világ. Ám a gondokkal teletűzdelt, jövőt formáló jelen felbecsülhetetle­nül többet jelent számára, mint a régi rend. Saját házában hajthatja nyugovóra deresedé fejét, s bizton reméli, hogy a gyöpös udvaron is­mét nyomot tapos a saját fogat, s felesége a maguk termelte gabonából süthet kenyeret. Hiszen Jetben ma­radt a népi hatalom és jóra fordult a gazdaságpolitika. Kutas József

Next

/
Oldalképek
Tartalom