Somogyország, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-22 / 68. szám
шеттгЫ AZ MSZMP MEGYEI INTÉZŐBIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA IL évfolyam, 68. szám. ARA: 50 FILLÉR Péntek, 1857. március 22. МЫС PROLETÁRJAI EbW$>LJEl 'EK! i Megkezdődtek a Szovjetunió ős a Magyar Hépköztársaság kormányküldöttségének tárgyalásai Moszkva (MTI). A Magyar Távirati Iroda tudósítója jelenti: Csütörtökön délelőtt Moszkvában a Szovjetunió Minisztertanácsának tanácskozó termében megkezdődtek a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormányküldöttségének tárgyalásai. Magyar részről az első tárgyaláson részt vett. Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, a küldöttség vezetője, Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Apró Antal iparügyi miniszter. Horváth Imre külügyminiszter, Kállai Gyula művelődésügyi miniszter, Kiss Károly, a Magyai- Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Központi Bizottságának titkára, Révész Géza altábornagy, honvédelmi miniszter és Boldoczky János, a Magyar Népköztársaság moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Szovjet részről a tárgyaláson! részt vett N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, K. J. Vorosilov, G. M. Malenkov, A. I. Mikojan. G. K. Zsukov, A? A. Gromiko. A. G. Zverjev és F. V. Nyikityin. Somogyi extramagyarok tündöklése és bukása A csurgói járásból jelentjük Megölte barátját tíz évi börtönt kapott Szépséghiba ? Talán több is annál. Kell a hűsítő ital. Piaci napon különösen jól esik egy pohár sör vagy szörp, ami üdít, s lemossa az út porát. Nem is ez ellen emelünk szót. De mégis csak érthetetlen, miért éppen a város szívében, a Petőfi téren állítottak fel egy kocsmának vagy akár du la'kodóhely ne-к nevezhető bódét. Idegenek, vidékiek jönnek városunkba. S alig hogy kilépnek az állomásról, belebotlanak ebbe a részegeskedők által különösen kedvelt italboltnak nevezett valamibe. Valószínű nagy a kereslet. Ezt bizonyítja, hogy hatalmas hordók tömkelegé tornyosul a bódé mellett, kiábrándító külsőt kölcsönözve a térnek. A bódé előtt emberek állnak, kiabálnak, énekelnek, dulakodnak, s ha mámorukban elfeledkeznek a fogyasztott ital mennyiségéről, még meg is fenyegetik, szidják az eladót, aki »sokat kér tőlük-«. A szomszédban örvösök gyógyítják a betegeket, talán éppen nyitott ablaknál. A járókelő undorodva fordul el, ha látja e szégyenteljes gyülekezetét, akik között nagyon -ritkán található valóban szomjas, egy pohárka hűsítőre vágyó ember. Miért tartjuk fenn ezt a bódét a város legforgalmasabb helyén? És ha fenntartjuk. -miért árulnak ott szeszesitalt? Nincs elég italbolt a városban? Q Magyar Népköztársaság Moszkvában tartózkodó kormányküldöttsége látogatást tett Hruscsovnál Masakra (MTI). A Magyar Távirati Iroda tudósítója jelenti: A Magyar Népköztársaság Moszkvában tartózkodó kormányküldöttsége Kádár Jánosnak, a forr adalmi munkásparaszt kormány elnökének vezetésével csütörtökön délelőtt látogatást tett a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkáránál, N. Sz. Hruscsovnál. A látogatáson szovjet részről jelen volt Л. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere, B. N. Panomarjov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja, N. Sz. PatoUcsev, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese, J. I. Gromov, a Szovjetunió magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövéé és I. K. Zamcsevszkij, a szovjet külügyminisztérium kollégiumának tagja. A látogatás baráti légkörben zajlott le. Idős és fiatal kommunisták találkozása A marcali járási párt- és tanácsvezetők ünnepélyes fogadáson látták vendégül a 19-es Tanácsköztársaság régi harcosait néhány fiatal pártmunkással együtt. Mészáros Gézámé elvtársnő, a párt járási intézőbizottsága tagja mondott pohárköszöntőt, melyben üdvöaölte az első proletárhatalom jelenlévő harcos tagjait, akik hősiesen példát mutattak a belső és külső ellenség .elleni küzdelemben. Köszöntötte azokat az edzett, a kommunista eszmétől el nem tántorodó élő veteránokat, akik még idős létükre, de fiatalos szívvel hű, harcos katonái ma is a Magyar Szocialista Munkáspártnak. Kegyelettel, de mély fájdalommal emlékezett meg azokról a vértanúkról, akiknek példáiból nem okultunk a szocializmus építése közben, s ezért jutottunk el 1956. októberébar újabb áldozatok adásához. Most, mintegy hitet téve, hívta fel az ünnepélyem jelenlevők figyelmét a kommunisták, a dolgozó nép egységének megteremtésére, s az elkövetkezendő küzdelmes harcokra, hogy méltó örökösei lehessünk azon eszme megvalósításának, amely felé — az igazi kommunista társadalom felé — pártunk vezetésével haladunk. A jó hangulat kialakulása közbem Kulcsár Ferenc elvtárs köszönte meg a fiatal vezetőknek, hogy részükre a megbecsülés jeléül megrendezték ezt a szép fogadást. De egyben nyomban felhívta a fiatalok figyelmét arra, hogy sok hibát követtek el a múltban a fiatalok, nem becsülték az idősebbeket. Kihangsúlyozta, hogy nem kémek az idősebb kommunisták több megbecsülést maguknak, mint amennyit ők adnak a fiataloknak. — S nem tűrhetjük meg — mondotta felszólalásában —, hogy a Bévárdi urak annyira félrevezették az ősszel a mi 22 fiatalunkat Marcaliban is, hogy azok a hős szovjet katonák síremlékeit rneggyalázták. Mit gondolnának ezek a fiatalok, ha az 6 hozzátartozóik síremlékét döntenék le? Az a Bévárdi horthysta tiszt, aki mint a nemzetőrség parancsnoka, az ellenforradalom idején énekeltette és énekelte, hogy Hazádnak rendületlenül, légy híve óh magyar ... — most a felelősségrevonás elől disszidált, itthagyta e szerencsétlen fiatalokat, hogy szenvedjenek ő helyette — mondotta. Majd ezután Zsiborás József és Polgárdi © IQS atшсш Uránium Grönland jege alatt Dán mérnökök és tudósok megállapították, hogy Grönlandban a hó és jég óriási mennyiségű urániumot takar és a grönlandi földalatti sziklák igen sok ércet tartalmaznak. Most elhatározták, hogy atombombáikkal felrobbantják az urániumkincset' takaró 900 méter vastag jégréteget. Ferenc 19-es kommunisták emlékeztek azokra a keserű kínzásokra, amelyeket a Tanácsköztársaság bukása után a fehér-terroristák velük szemben elkövettek. Az ünnepélyen jelen volt Mihályi László ktsz-dolgozó, aki az ellenforradalom lefegyverzésében is részt vett, Fodor István állami gazdasági traktoros, Nagy István és Horváth János, akik a munkásőrség tagjai, Samu László EPOSZ- elnök és Bencs Mihály kultúrotthon-igazgató is. Őket tisztelik a fiatalok, s megfogadták, hogy megőrzik a munkáshatalmat, igyekeznek olyan munkát végezni a fiatalok között, hogy minél gyorsabban megalakuljon a Kommunista Ifjúsági Szövetség helyi szervezete. Misefa György. Emléltüimepség s& Tauácskö*tás\*saság év fordul óján a ííözporati Tissrtiházbau Magyarország volt az első a világ országai közt — mondotta többek között —, amely 33 évvel ezelőtt, 1919. március 21-én sikerrel tudta megvalósítani azt, amire a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme tanított. A munkásosztály megdöntötte a földesurak és tőkések hatalmát, megszüntette a kizsákmányolás minden formáját. Ezeréves történetében először lett a dolgozó nép hazájának tényleges gazdája. A Tanácsköztársaság 133 napja először adta meg népünknek azt, amiért rengeteg vér, szenvedés, áldozat és nélkülözés árán Dózsától évszázadokon át hiába küzdött. Ma, amikor az ellenforradalom szörnyű pusztításai után a negyven év alatt óriási szocialista hatalommá nőtt szovjet nép segítségével megmentettük akkor először kiharcolt szocialista vívmányainkat, a tisztelet és elismerés hangján kell mindenekelőtt megemlékeznünk arról, hogy már ennek a legelső győzelmünknek kivívásában is döntő jelentősége volt orosz testvéreink szellemi és erkölcsi segítségének. A fasiszta ellenforradalom az imperialista hatalmak fegyveres segít-Hevesi Gyula beszéde ségével vérbefojtotta a Tanácsköztársaságot és még az emlékét is igyekezett aljas hazugságok, rágalmak özöne alá temetni. De az egyszer megízlelt szabadság emléke kitörölhetetlenül megmaradt a munkások és parasztok szívében, még széles értelmiségi rétegek emlékezetében is. Érthető azonban, hogy csak a felszabadulás után kerülhetett sor a fasiszta reakció által még emlékében is gyalázott Tanácsköztársaság történelmi rehabilitációjára. De, még ma sem mondhatjuk, hogy ez már teljes mértékben megtörtént volna. Különösen súlyos mulasztásnak kell tekintenünk azt, hogy a felszabadulás után nem igyekeztünk a Magyar Tanácsköztársaság rendkívül sokoldalú és a hazai adottságokból és lehetőségekből fakadó tapasztalatát kellően felderíteni és felhaszr nálni. Ez állami apparátusunk felépítésében, munkamódszerében, gazdasági, kulturális és szociális intézéseink terén igen sok hiba elkerülését segítette vona elő. Tanulnunk kell ebből a mulasztásból. Mint ismeretes, március 21 vérnélküli forradalom volt. Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy ez a győzelem könnyű volt és a hatalom harc nélkül, talán in-ТА FASZ BOLHÁSON Lassan ballagok a bolhási állomásról a falu felé. Csendes, néma a táj, időnként lágy tavaszi szellő csapja meg az arcomat. A temető fáiról gyerekkoromra emlékeztető ritmusos, fájdalmas. /. vadgerlehang é: fülemhez, minta azt jelentené a búgás: megölték szegényt, kivették szívét, tányérba tették vérét... A másik oldalról, a bokros, vizenyős, fás berekből cinkék hangját hallom. Hiába, itt a tavasz, a rügyfakasztó, zöld pázsitot nevelő, lágy tavasz. A mezőkön sok helyütt sárguló trágyakupacokat látni és barnuló, friss szántást. Az apró, morzsalékossá munkált parcellák pedig arról beszélnek, itt már földben van sz életet adó mag egy része. Szorgalmas emberek lehetnek a boíhási parasztok, ők már régen köszöntötték a tavaszt. Tűnődéseim, gondolataim közepette zöld lódenkabátos, magas férfi ér utol. A faluba igyekszik, и a tejcsarnok kezelője. — Aztán sok a tói, van munka, ugye? — Á, dehogy. Nagyon rossz itt a marhatenyésztés, a gazdák nincsenek berendezkedve takarmány termesztésre, ami kevés jó van, azt inkább a lovaknak adják. Tej meg nincs. Jó, ha behoznak reggelenként 50—60 litert, pedig ami van, az ide kerül,' mert piac nincs a közelben. Aztán meg érdekeltek is a gazdák a tejeladásban, mert korpát is kapnak érte — fejtegeti érveit, mintha tudná, mire gondolok. S érveit később sorra bizonygatják a többi gazdák is. Mind-mind a takarmányhiánnyal állnak elő. Meg azzal, hogy eddig nem volt termelési . biztonság, évenként mozgatták a parasztokat a földben. S ez érthetően nem vezethetett jóra. — Szegény a falunk — mondja Bódis Sándor, akinek panaszát mindjárt hadd illesszem ide, bizonyítékként, hogy a parasztok ha panaszkodnak is, tudják, hogy ami volt, az elmúlt, a hibákat a kormány ki akarja javítani, s elhatározott szándéka a mezőgazdaság fellendítése, a termelési biztonság megszilárdítása. Szóval Bódis Sándor földjét, elveszett földjét keresi. — No, de hát a föld csak nem veszhet el, azt nem lehet ellopni, mint az a^anykarikát — vetném közbe, de ő megelőz, s már folytatja is a megkezdett panaszt. — Ötvenötben én is fejemet és kézjegyem adtam a termelőszövetkezetbe való belépésre v mert Bolhás szövetkezeti község volt ötvenhat őszéig. - Előbb tíz hold földön gazdálkodtam. Ebből három az enyém volt, hét az apám nevén, hat testvér osztatlan birtoka, de mivel én használtam, én is vittem be a tsz-be. Most meg, hogy kiléptem, azt mondják, nincs »nyoma« a földnek, s csak hármat mértek ki a tíz helyett. Hát ha nincs nyoma — mondom — jöjjenek velem, sorba megmutogatom mind a tiz holdat. — Érződik szavaiból a rajongás a paraszt legdrágább kincséért, a földért. S ez jó jel, a termelési kedv biztos mutatója. Ma még vékonyan csorog, mondhatnánk, csöpög a tej Bútor József kannájából a csarnoki mérőbe. Négy litert jegyeznek be a kiskönyvébe. — Rossz a bolhási széna, a lapályos legelő békarokkáját nem szeretik a tehenek, majd a májusi zöld megnyomja — bizakodik Bútor gazda. — At kell térnünk a szántóföldi takarmánytermesztésre. Akkor majd lesznek szép jószágaink, lesz tej is bőven. S helyeslik-e a mostani földrendezést? Bútor József szavainál jobb bizonyítékot keresve sem találnánk: »Nekem azelőtt majdnem minden dűlőben volt egy-egy darabka földem, most három tagban kaptam ki. Két-három esztendő alatt helyre tudjuk hozni a földeket. Ha mindenki tudja, hogy az a föld most már az övé, akkor trágyázza, s akkor elérjük a régi színvonalat.« Gável József hajszálain ezüstösen csillog a csaknem hatvan év átélt küzdelme, nehézsége. A ráncok közül mosoly, bizakodó mosoly tolakodik elő, amint a jövőre terelődik a szó. Gável bácsi a mezőgazdasági állandó-bizottságnak, meg a termelési bizottságnak is elnöke. Tapasztalatát, élettudását a szövetkezetben is nagy becsben tarthatták, mert brigádvezetőnek választották meg. Legjobban ő is a legelő körüli bajokat ostromolja. A régi falusi közbirtokosságnak 520 holdas legelőerdő területe kövér füvet hajtott az állatoknak. -- Ám amióta az állam az erdőgazdaságok kezelésébe adta a mi legelőerdőnket is — kezdi Gável József —, azóta nincs gazdája. Áz erdőgazdaságnak nem érdeke, hogy tisztogassa, s hogy ide hajtsák állataikat a gazdák, csak a vágható fát tarolja le. A parasztok meg azt tartják: aki elvitte a fát, gondoskodjon a fűtermő hely ápolásáról is. Keresni kell olyan helyet, ahol az ember be tud menni az erdőbe, annyira benőtte a csalit. Hej, pedig de hiányzik a legelő a falu állattenyésztéséből! Nehéz lesz ez az esztendő, keresni kell, ki hova vessen lóherét és mást, s a várható földcserék is akadályozzák még a rendes kerékvágásba billenést. De az bizonyos, hogy. útban vagyunk a könnyebb és jobb felé. Tavaszodik Bolháson is. V, J. gyen jutott a proletariátus birtokába. Március hó 20-án a győztes hatalmak jegyzéke az ország nemzeti függetlenségének teljes feladását követelte, hogy Magyarországot a szocialista Oroszország elleni felvonulási tereppé változtassa. Ekkor kiderült, hogy a hatalmon lévő polgári és szociáldemokrata kormány egyetlen embert sem tud a haza védelmére mozgósítani. Ezt a feladatot csak a munkásosztály, csak a »hazátlan bi tangókénak csúfolt proletariátus vállalhatta. Ilyen körülmények között ajánlotta fel a szociáldemokrata párt . a kommunistáknak a munkásegység megteremtését. Erre kellett magát elhatároznia, annál is inkább, mert tudta, hogy ellenkező esetben a legközelebbi vasárnap, amikorra a kommunista párt vezéreinek a börtönből való kiszabadítását készítette elő, Budapest proletariátusa fegyveres erővel söpri el az útból. A fiatal Tan áosküita r saság a megelőző forradalmi mozgalom teljes lendületével és hallatlan energiával fogott hozzá az ország szocialista átalakításához, amit messzemenően végre is hajtott. Hevesi Gyula ismertette ezután a ITanácsköztársaság gazdasági, szociális és kulturális téren végzett intenzív és sokoldalú munkáját, majd Túlmutatott, hogy a mezőgazdaság te=rén a Tanáesköztársaság politikája I kevésbé volt szerencsés. Itt nagy hiba voft az, hogy nem ! követtük a lenini tanítást, és a ; szovjet példát. De ha nem is osztotituk fel a nagybirtokot a szegény- Iparasztok között mint később, a felszabadulás után —, mégis tény, (hogy soha a nincstelen zsellér ebben iaz országban olyan jól és emberhez mcltóan nem éli, mint a Tanácsköztársaság állami nagybirtokain. Mindezen gazdasági, szociális és kulturális tevékenység mellett a Tanácsköztársaság legnagyobb gondja az országnak, a proletárhazának védelme volt az imperialista beavatkozók ellen. lEllenállhatatlan lendülettel vertók iki Landler Jenő vezetése alatt a betolakodókat az országból. I A Vörös Hadsereg fényes győzeleméi még az Entente Versailles bar. \összegyülekezett hatalmasságait is [megdöbbentették. Addig a Tanácsikormánnyal szóba sem akartak állni, |de most felajánlották a Tanáesküz[társaság elismerését, ha hajlandó I beszüntetni ф harcot és visszavonni [a Vörös Hadsereget az előbbi de[markációs vonalra. I Súlyos hiba volt ennek a csalárd [ajánlatnak az elfogadása. Ez katasztrofális következményekkel járt, mert ia győztes hadsereget teljesen demoralizálta harcaink eredményének önkéntes feladása. Ezután mái' ковш« [dolga volt az imperialista támacrak[nak, akiket a harci kedvét vesztett [és jórészt már szét is oszlott Vörös (Hadsereg megmaradt részlegei már |nem tudták feltartóztatni. I Az imperialista szuronyok megtisztították az utat a hazaáruló fasiszta csőcselék és gazdáik, a visszatért földesurak és tőkések számára, [Szörnyű fehér-terrorral álltak boazjszút a proletariátus vezetőin, a honomul nistákon és még 25 éven át szívták a nép vérét, butították és sanyargatták. — Dicsőség és hála a szovjet népnek és hadseregnek, mely (Folytatás a 4. oldalon.)
