Somogyország, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-21 / 67. szám

V£>Oft ' К vAiJoe » » J во I ЛОО] I о I / I К^Ссняа ЬЩоша yw&q NEW YORK (MTI) Az APP szerint az ENSZ gazai szóvivője kijelentette, hogy az ENSZ-haderő különítménye az egyiptomi rendőrséggel együttmű­ködve, 12 kiló, félmillió dollár érté­lű tiszta ópiumot foglalt le. A kar­hatalom huzamos nyomozás után bukkant a kábítószer-csempészek nyomára. A banda Egyiptomban »dolgozott«, s csempészúton szállí­tott hasist és más kábítószereket az országba. BERLIN (MTI) A Nyugat-európai Unió külügyminiszteréinek konferenciá­ján kompromisszumos alapon átme­netileg megoldották az angol csapa­tok létszámcsökkentésének terve következtében beállott válságot. A kompromisszumos megállapodás sze­rint az angolok jövő év március :n-ig 13 500 katonát kivonnak ugyan Nyugát-Németország területéről, de a létszámcsökkentés alá eső csapa­tok nem lesznek »stratégiailag fon­tosaik«. PÁRIZS (MTI) Az algíri állandó katonai bíróság előtt kedden délután hir­dettek ítéletet abban a perben, amelyben az ez év januárjában Algír két labdarúgópályájának né­zőterén elkövetett bombamerényle­tek tetteseit vonták felelősségre. A két stadion nézőterén felrobbant bombák tíz néző halálát okozták és 36-an sebesültek meg. A bombame­rényietek tettesei közül négyet ha­lálra, egyet 20 évi kényszermunká­ra, egyet pedig 3 évi börtönre ítél­tek. Három vádlottat felmentett a bíróság. WASHINGTON (MTI) Mint a Reuter jelenti, washingtoni diplomáciai körökben azt mondják, Izrael a bermudai ér­tekezlettől reméli, hogy az Egyesült Ájftamok и-keményebb politikát foly­tat majd Egyiptommal szemben«. Szerintük Mayer asszony izraeli kül­ügyminiszter Dulleshez intézett fel­hívásának nyilvánvalóan nem sike­­.Kiált megváltoztatni Washington hi­vatalos álláspontját. NEW YORK (MTI) Az AP jelenti: A Newsweek című amerikai folyóirat legújabb száma izraeli tudósítójának Ben Gu­­rion miniszterelnökkel folytatott be­szélgetését közli. Az izraeli minisz­terelnök az újságíró előtt kijelentet­te, ha Nasszer egyiptomi elnök meg­tagadja Izraeltől az Akabai-öblön való áthaladást, »Izrael háborút in­dít«. A nyilatkozat további részében Ben Gurion hangoztatta, hogy Eisen­hower doktrínája »bizonyára fel­használható lesz az olyan emberek fékentartására, amilyen Nasszer«. NEW YORK (MTI) Willian N. Oatis, az AP tu­dósítója jelenti: Dag Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára kedden este re­pülőgépen Kairóba indult. Indulása előtt tett nyilatkozatában azt a re­ményét hangoztatta, hogy »olyan helyzetet teremthetünk Gazában, amely valamennyi fél, köztük Izrael számára is kielégítő«. A főtitkár véleménye szerint az ENSZ-erők addig maradnak Egyip­tomban, »míg szükség van rá«. Ki­jelentette, hogy a megegyezés két fő akadálya: »a bizalmatlanság és a félelem«. BERLIN (MTI) A Nyugat-Berl inben tartóz­kodó Gaitskell angol munkáspárti vezér kedden délután nemzetköz5 sajtóértekezletet tartott. Gaitskell hangoztatta, hogy Né­metország semlegesítése elgondolá­sainak egyik legfontosabb láncsze­me, de nem gondol arra, hogy kizá­rólag Németországot semlegesítsék Véleménye szerint az Európán végig­húzódó semleges övezetről lehet csu oán szó, amely több országot foglal' magában. Mint mondotta, terve bizo­nyos értelemben az ismert Eden­­terv továbbfejlesztése és kedvező, módon kapcsolható össze Bulganyin szovjet miniszterelnöknek tavaly' nyilvánosságra hozott tervével amely az úgynevezett vasfüggöny mentén mindkét irányban 800—800 kilométer mélységben gondol kato­nailag ellenőrzött területet létesíteni Kedvező üzleti eredményeket hozott a lipcsei vásár A napokban zárult: lipcsei tavaszi vásárról hazatértek a magyar keres­kedelmi küldöttség vezetői és beszá­moltak a vásár eredményeiről, ta­pasztalatairól. A lipcsei vásár számunkra kedve­ző eredménnyel zárult. Eladtunk na­gyobb tételeket a Ferunion Vállalat háztartási tömegcikkeiből, a Techno­­impex gépeiből, a Chemolimpex ve­gyicikkekből és a hagyományos ex­portcikkeink közül: a szalámiból és a borból. Eladtuk a Győri Magyar Vagon­gyár másfél tonnás ívfénykemencé­jét, a Diesel-próbapadot és továb­biakat is rendeltek. Nagy érdeklő­dés mutatkozott a győri vagongyár vasúti mérőkocsija, a Pannónia mo­torkerékpár, az Eötvös-inga, a lég­párnás köszörűgép és az elektromos szikraforgácsológép iránt. A legna­gyobb üzletkötések a Német Demok-v* ratikus Köztársaságon kívül a nyu-íi gatnémet, a holland, a belga és az«h angol cégekkel jöttek létre. Mi isv vásároltunk néhány fontosabb cik-W két. Az NDK-tól 200 Wartburg au-jh tót, ezer Moped-et kötöttünk le ésy teherautó-importról tárgyalunk. MiЦ viszont a keletnémeteknek 500 autó-ri buszt és 250 dömpert adtunk el.Jr Egyiptomiakkal vasúti járművek el-rc adásáról kezdtünk tárgyalni. jíl A vásáron legnagyobb árubemu-X tatója természetesen a házigazdának^, volt. A Német Demokratikus Köz-X társaság gyorsan fejlődő ipara sokfó újdonságot sorakoztatott fel. A kül-tö földiek közül legjobban vonzotta sí közönséget a Szovjetunió és Kínai), kiállítása, amely méreteiben és áru-$ választékában is figyelemreméltó^ volt. tó Pécsi nagyobbszabásű lakásépítkezésünkre felvételre keresünk: kőműves, víz-, villany-, fűtésszerelő, valamint festő, mázoló, burkoló, ács ós állványozó szakmunkásokat, kubikusokat, betanított munkásokat és segédmunkásokat Szervezett munkahelyeinken jó kereseti lehetőségeket, jól felszerelt szállást napi három szőri étkezést 7,10 Ft-os térítésért nyújtunk, illetve biztosí­tunk. Családfenntartók részére napi 6,— Ft-os különélési díjat fizetünk a 15 százalékos idénypótlékon kívül. Havonként hazautazást 24 ledolgozott munkanap esetében, valamint a felvétellel járó útiköltséget megtérítjük. Csoportos jelentkezés esetén 100 km-es körzeten belül — megállapo­dás szerint — kéthetenkénti hazautazást (Mávaut gépkocsival) ugyan­csak biztosítunk. A csoport utaztatásának feltétele az, hogy a létszám 30—40 főt kitegyen. Védőöltözetet, illetve szociális felszerelést biztosí­tunk. Jelentkezés Pécs, Rákóczi út 56. sz. alatt, valamint a járási taná­csok munkaerő csoportj.nnál. Ho Sí Minh fogadást adott a csehszlovák kormányküldöttség tiszteletére Hanoi (MTI). Az Uj Kína jelenté­se szerint Ho Si Minti elnök március 19-én bankettet adott a V. Siroky miniszterelnök vezetésével Vietnam­ban tartózkodó csehszlovák kor­mányküldöttség tiszteletére. Az angol miniszterelnök elindult a bermudai találkozóra London (MTI). Harold Macmillan angol miniszterelnök kedden este, az AP jelentése szerint, repülőgé­pen elindult a Bermudákra, hogy megbeszéléseket folytasson Eisenho­wer elnökkel. Macmillan kifejtette, fő célja az lesz az értekezleten, hogy helyreál­lítsa azt a megértést és barátságot, amelyet az Egyiptom ellen ősszel indított angol—francia támadás meg­zavart. Macmillan miniszterelnökkel együtt indult útnak a bermudai ta­lálkozóra Selwyn Lloyd külügymi­niszter is. PÁRIZS (MTI) Locassagne professzor, az ismert francia rákkutató a Francia Tudományos Akadémián beszámolt új rákellenes szérumával egereken végzett kísérleteinek eredményeiről. Az új szérum neve Anti-hyluroni­­dase. A hyluronidase-t már alkal­mazták a rákkutatásban Tovább nőtt az angol hajóépítők sztrájk mozgalma London (MTI). A Reuter jelenti: Az angol ipari válság kedden este még súlyosabbá vált, mivel a hajó­gyárakban tovább tart a sztrájk, há­rom millió munkás szakszervezeti vezetői pedig elhatározták, hogy szombattól kezdve »gerillasztrájko­kat« fognak kezdeni a gépiparban. E »gerillasztrájkok« április 6-ig tar­tanak majd és aikkor — ha addig nem teljesítik a munkások tíz szá­zalékos béremelési követelését — ál­talános országos sztrájkot hirdetnek majd meg a gépiparban. Miközben a gépipari szakszerve­zetek ilyképpen hadat üzentek, a kormány újabb »békeajánlatokat« tett. Macleod munkaügyi miniszter a hajóépítő ipari munkáltatókat ked« estére minisztériumába kérette, hogy tárgyaljon velük arról, mikép­pen lehetne végetvetni a hajóépítő­­ipari sztrájknak. A gépipari munkál­tatók képviselői szerdán mentek a minisztériumba hasonló megbeszé­lésre. A kulcsfontosságú üzemekben folytatandó szórványos »gerilla­­sztrájkokra« vonatkozó határozatot kompromisszümként hozták, miután a szakszervezeti vezetők között vita támadt. A hajóépítőipari és gépipari szakszervezetek szövetségének veze­tői először úgy határoztak, hegy or­szágos sztrájkot hirdetnek meg. Ezt azonban a nagyobb szakszervezetek ellenezték és egy későbbi ülésen kompromisszumos döntést hoztak. Macmillan a hidrogénbomba kísérletekről London (MTI). A Reuter jelenti: Harold Macmillan miniszterelnök kijelentette, hogy a hidrogénbomba­­kísérletek kérdése kétségtelenül sze­repelni fog majd Eisenhower elnök­kel folytatott megbeszélésein. A miniszterelnök ismét elutasított egy javaslatot az alsóházban, amely szerint Angliának le kellene monda­ni a Karácsony-sage teken végzen­dő kísérletekről. A miniszter azt mondotta, hogy a brit kormány »csak akkor hajlandó felhagyni a kísérletekkel, ha egy átfogó leszere­lési egyezmény keretében megfelel* biztosítékokat kap és hatékony nem­zetközi ellenőrzést valósítanak meg«. GOETHE EMLÉKEZETE Halálának 125. évfordulójára Sokszor eszembe jut még egye­temi hallgató koromból egyik zürichi professzorom megállapítása, hogy «az irodalom terén a legnagyob­bat és legátfogóbbat eddig a görögök Homérosza, az olaszok Dantéja, az angolok Shakespeare-je, a németek Goethéié és az oroszok Tolsztoja ad­ta az emberiségnek. Ha vitatható vagy kiegészíthető is ez a megállapítás, annyi bizonyos, hogy ha bárki is vál­lalkozna ama, hogy felsorolja- a világ­­irodalom néhány legkiemelkedőbb szellemóriásnak a nevét, Goethe (1749—1332) neve nem hiányozhatna ebből a névsorból. Pályafutása úgy kezdődik, mint a XVIII század több vüagirodaLmi nagyságának írói indulása: az emberi szellem, az emberi érzelmek szabad­ságáért. a demokratikus népszabad­ságért induló véres harcok visszhan­goznak első műveiben az emberiség fejlődését gúzsbakötő középkori kö­töttségek ellen. Erről szól Az ifjú Werther keservei c. első regénye. Götz von Berlichingen és Egmont <’. ifjűkori drámái. Amikor azonban az általa dicsőített demokratikus eszmék valósággá váltak a francia forrada­lom polgárháborúinak viharában ak­kor a már világhírű költő visszahokc! saját, ifjúságának vágyálmaitól és más utakon, a társadalmi forradalom le­hetőségének elvetésével keresi a ki­bontakozást az emberi fejlődést gátló szellemi és anyagi rabszolgaságból. Ennek a fordulatnak, mely a két nagy kortárs, Goethe és Schiller elet­­művében egyformán к imu tath fitó, mély é9 bonyolult társadalmi és tör­ténelmi okai vannak és nem tévedünk, ha azt állítjuk, hogy itt kell keres­nünk az egész német szellemi élet ké­sőbbi fejlődésének a kulcsát. Köviden szólva, Goethének, akinek nagyapja még szegény vándorló szabólegény volt, de aki már gyerekkora óta gaz­dag polgári, sőt arisztokrata színe­zetű környezetiben nevelkedett, el­lentmondásos szellemi nagyságát igen találóan így jellemzi Engels: »Goethe állandó dilemmában volt: olyan élet­körben élt. .amelyet meg kellett vet­­nie, és mégis ehhez ia körhöz volt kötve, mert ez volt az egyetlen, amelyben tevékenykedhetett«. A világirodalom egyik legsokolda­lúbb tehetsége. Blgy személyben nagy regényíró, drámaíró, Ural költő, a ter­mészettudományok neves művelője, sőt egy évtizeden át aktív államférfi és politikus, mint a weimari herceg­ség miniszterelnöke. A költészet min­den ágában, sőt a tudományban is út­törő jellegű, maradandó műveket al­kotott. Müveinek értékeléséről és ér­telmezéséről. pl. a Faust c. drámai költeményéről, köteteket írtak már össze a világ minden .népének iroda­lomtudósai. Mégis azt kell monda­nunk, alig van hasonló nagy író és költő, akinek életművét egymással annyira ellentétes módon értelmez­nék. mint Goethéét. Ennek oka abban keresendő, hogy egyrészt szembefor­dul a forradalmi demokrata mozgal­makkal, másrészt a forradalmi de­mokrata mozgalmaknak minden vi­lágnézeti célkitűzéséhez holtáig hűsé­ges marad és műveiben ennek félre­érthetetlenül hangot is ad. Az emberi haladás kérdésében mindvégig azt hirdeti: »Szakadjatok el attól, ami ha­lott! Szeressétek azt, ami élő! Nincs olyan múlt, amit visszavárnunk sza­bad volna... Az igazi vágynak ál­landóan teremtőnek kell lennie, hogy egy űj, egy Jobb világot alkosson«. Az irodalomtörténészek gyakran beszélnek egy bizonyos »goe­thei világnézetről«. Ennek a világné­zetnek egyik legfontosabb,, legerő­sebb festékanyaga a legoszmtébb, legbecsületesebb humanizmus. amit valaha is valaki életprogramjául tű­zött ki. Annyira szerette és nagyra­­becsülte az embert, mint előtte tálán senki. A világmindenség legértéke­sebb, legtökéletesebb élőlényének ne­vezte az embert. Ennél tökéletesebbet vagy nagyobbat nem Ismert. Egyik vallomásában azt írja, hogy már egy ember: arc puszta megpillantása is képes volt kigyógyítani búskomorsá­gából. Egyik epigrammájában pedig (e sorok írójának legkedvesebb Goe­­the-versébenf) azt a meggyőződését fejezi ki, hogy minket, embereket, csakis az egymás iránti megbecsülés és jóindulat és a kölcsönös segíteni­­,akarás különböztethet meg minden más élőlénytől, amit csak Ismerünk. A goethei világnézet másik és nem kevésbé erős színe — éppen . huma­nizmusában gyökerező — követke­zetesen tudományos, vagy inkább ter­mészettudományos gondolkodásmód­ja. Vannak müvei, mint éppen leg­nagyobb alkotása, a Faust — melyek­ben a korabeli romantikus története­ket, vagy bibliai tárgyú cselekménye­ket találunk, de még ebben az eset­ben is minden müvének eszmei mon-A VÁNDOR ÉJI DALA 1 Egy érdekességet szeretnék ^bemutat­ni Somogyor szág olvasóinak Goethével, illetve Goethe verselnek fordításaival kapcsolatosain. Egyik legszebb költemé­­•nyét. » \ vándor éji dalát« négyen is le­fordították magyarra. Az olvasók több­sége csak egyféle fordításban ismeri a gyönyörű költeményt. A vers szószerint •körülbelül így hangzik: Minden csúcs I felett nyugalom van, minden lombon •szinte alig érzel egy leheletet is. A ma- I iár hallgat az erdőben, várj csak, nem­­•sokára te is nyugszol. Koszto’ányi Dezső fordítása így hang­­;ik: A sziklatetőn tompa csönd. Elhal remeqön odafent a szél lehelete is. Madárka se rebben, a fák bogára. Várj, nemsokára pihensz te is! Szabó Lőrinc így fordítja; Csupa béke minden orom. Soha íny i szinte a lombokon a szél s meqál!. A madár némán üli fészkét. Várj: a te békéd sincs messze mar. QOETHE VERSEIBŐL Tóth Árpád fordítása: Immár minden bércet csend ül. Halk lomb, alig érzed lendül: sóhajt az éj. Már búvik a berki madárka, te is nemsokára nyugszol, ne félj! A verset nagy prózafrónk, Móricz Zsigmond is lefordította. íme: Ott nyugszik a csúcsokon a csend. És itt a lombokon alig leng szellő, ha sejted is. Az erdőn is hallgat a kismadár, várj csak, nemsokára már megnyugszol te is. Aki szereti a verseket, az összehason­líthatja a fordításokat; melyik a legsi­kerültebb. Általánosságban mindegyik igyekszik visszaadni a goethei gondo­latot és nitmust. A legjobb fordítás azonban Szabó Lőrincél . . . Zs. J. Boldogító könnyek Ne apadjanak el, ne apadjanak el könnyeid, ó, örök szerelem! Vak nyomorúság ostora ver. hogyha nem ont már könnyet a szem. Ne apadjanak ei, ne apadjanak el könnyeid, ó, örök szereleml (Képes Géza fordítása) danivalója kétséget kizáróan a les haladóbb jellegű természettudomá­nyos világnézetet hirdeti. Müveinek külső formájában alkalmazkodott ko­rához. de eszméiben messze túlnőtt rajta. Ebben so-ha meg nem torpant. Thomas Mann, a nagy német polcán regényíró, alti német író- és költő­­társaihoz hasonlóan olyan sokat fog lalkozott Goethével, így summázna je­lentőségét és szerepét: »Hareoe és fel­szabadító volt erkölcsi, szellemi te­kintetben, különösen a szerelmi élet­ben, de nem állami és polgári érte lemben«. Goethe müveinek Igen sok alapos ismerője (többek között Thomas Mann is) megállapította, hogy működése át menetet képez az egyes ember őnma gába zárt, egyéni világából a szociá lis kérdések korszakába. Ez a goetlie világnézet harmadik erős tónusú szí nezete. Éppen legnagyobb müveiben a Faustban és a Wilhelm Meistern, írt regényében, az emberi élet értei métj és szépségét csakis az embertár saink boldogftásáért vállalt. tevéken\ humanizmusban találják meg hősei Felvázolja az agrároi-szágok ellparo sodását, a gépek uralmát, a szerve zett munkásság felemelkedését és ígv tovább. Nem lehet letagadni, hogy ez a n.agy szellem is annyi máshoz ha sonlóan szinte tudománvos pontosság gal mutatta meg az emberi fejlődés irányát: a legújabb kor mindenné! fontosabb kérdése a társadalmi prob­lémák megoldása. A z emberi élet csodálatos hang­­л szerének szinte minden húrja megszólal költészetében. De az alap hang mindig a mély humanizmus! Még akkor is. amikor a német na cionalisták hazafiatlaneággal vádol­ták, mert Napóleonban nem a néme­tek leigázóját. hanem a német feudá­lis rendszer eltörlőjéí látta és Erfurt­ban ezekkel a szavakkal nyújtotta fe­léje kezét: »Endlich ein Mensch!« (Végre egy emberi) Később a haza fiatlanság vádjával szemben így vé­dekezett: »Mit jelent a hazát szeret­ni? Mit jelent hazafiként működni? Ha egy költő egész életén át teljes ere jébűl harcolt a káros előítéletek, a ki csinyes nézetek ellen, s azon volt. hogy népe szellemét felvilágosítsa, ér, zéseit és gondolatvilágát nemesítse, mit tehet ennél többet? És hogyan le hetne működése enné! hazafiasabb?« Dr. Sellye! László tanítóképző int. tanár VADRÓZSA Rózsát lát meg egy leqény, vadrózsát a réten: szép, akár a hajnalfény, fut a fiú könnyedén, erre vágyik régen. Piros rózsa, rózsaszál, vadvirág a réten. Fiú szól: Letörlek én, vadvirág a réten! Rózsa szól: Megszúrlak én, nyúlhatsz százszor is felém, nem szakítsz le mégsem. Piros rózsa, rózsaszál, vadvirág a réten. A fiú letépi már a rózsát a réten. Jajgat, szúr a rózsaszál, tolvajával szembeszáll, nem menekszik mégsem. Piros rózsa, rózsaszál, vadvirág a réten. (Képes Géza fordítósai Goethe gondolataiból Valamennyiünknek kapnunk és ta­nulnunk kell, azoktól is, akik elődünk voltak ós azoktól is. akik most velünk vannak A természet nem ért tréfát: mindig igaz, mindig komoly, mindig szigorú és mindig igaza van; a hibák, в tévedések mindig az emberéi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom