Somogyország, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-14 / 61. szám

vlLÁG PROLET i^i^1 E(;Yt:SÜL}l TEK AZ MSZMP MEGYEI INTÉZŐBIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA II. évfolyam, 61. szám. ÄRA: 50 FILLÉR Csütörtök, 1957. március 14. Mit mondanak a számok? Lapozgatás az üzemi terv teljesítési statisztikában Egy év telt el. Mennyi minden történt tavaly február óta. Mennyi akadályt kellett legyőzni, mennyi feladatot megoldani, mennyi erőpró­bát kiállni... Az élet azonban nem torpant meg. Követelte a magáét, átlépett a holnapba és a holnap szükséges, hogy mindig új eredménye­ket hozzon. Üzemeink többsége állta az erőpróbákat. Ahogy lapozgatunk az idei februári tervteljesítési tényszámok között, azt látjuk, hogy a ta­valy februárihoz viszonyítva igen különbözőek. Vannak olyanok, ame­lyek jobbak az elmúlt évinél, vannak rosszabbak és akad olyan is, amely alig-alig változott. Egyesek munkáját az idő befolyásolta, másokét a ter­melési kedv, és ismét másokét egy-egy rendelet folytán megváltozott profil. Lássunk közülük néhányat, mit szólnak ezekhez a számokhoz az illetékesek gazdasági felelősei. Téglagyári Egyesülés iáéi tervteljesítése, viszonyítva a tar valyi februárihoz, eléri a 650 száza­lékot. Ez a tervszám rendkívül nagy. Hogyan született? — A téglagyárak­nál többnyire a téli időszakra esik az égetési munka. A tervet befolyá­solja tehát, müyen fordulókészlettel lépi át az üzem az új esztendőt. A Somogy megyei Téglagyári Egyesü­lés üzemei míg 55-ről 56-ra alig 1 300 000, addig 56-ról 57-re több mint hétmilliós fordulókészlettel kezdték meg az évet. Természetesen, ez a tény megnövelte a tervteljesí­tést. Hozzájárult a 650 százalék ki­alakulásához a jóval több kemence üzemeltetése, és azok kapacitásának teljes kihasználása. fi Kaposvári Hűtőipari V. a tavalyi hasonló időszakhoz még a 106 százalékot sem érte el: mindösz­­sze 87,4 százalékra »ugrott ki" az 1957 februári tervteljesítés. Nem a munka elhanyagolása okozta azon­ban a visszaesést. Az történt ugyan­is, hogy amíg tavaly szinte alig tá­roltak üzemükben valamit, az idei év egészen feltöltve találta a tároló­helyiségek befogadóképességét. En­nek főként az az oka, hogy a közbe­jött októberi események miatt a szál­lítások nem történhettek meg kielé­gítően. 105,4 százalékos teljesítés jellemzi a Hefeüzeiü munkáját. 1956 februárjához viszo­nyítva tehát fejlődés tapasztalható. A kefegyáriak ezt az eredményt a hazai serte nagyobbmérvű feldolgo­zásával magyarázzák. Ez az anyag ugyanis »nagyobb munkaigényes«, s több munkást foglalkoztat, miközben kevesebb importanyagra szorulnak. Ebben az esztendőben kedvezőbb volt a munkások bérezése, megnőtt a termelési kedv a Vas- és Fémipari Kombinátban. Nagyrészt ennek a ténynek tudható be a múlt év hasonló időszakához vi­szonyított 130,9 százalékos tervtelje­sítés. Emellett kedvezőbben alakult ki az üzem profilja: számos kisgépük van és a gyártás nagyobb szériában történik. Nagyszerű példáját nyújtja az ön­állóság eredményességének a Somogy megyei Faipari Vállalat viszonylagos 105 százaléka. Ennél az üzemnél az idén nem a felülről dik­tált számok domináltak. A vállalat maga tervezett, maga alakította ki a gyártási típusokat. A reális és ren­tábilis tervviszonyok teljesítését biz­tosította az üzem dolgozóinak derék igyekezete. A ragyogó napsütéses télvége ra­gyogóvá tette a Nagybereki Tőzegkitermelö 1957-es februári eredményeit. Az idei 585,7 százalék messze túlszár­nyalja a tavalyi, alig számottevő szá­zalékot. Persze ez nem azt jelenti, hogy tavaly, nem dolgoztak jól. Dol­goztak, de a rendkívüli nagy tél megakadályozta őket, hogy munká­jukat zavartalanul folytathassák. Annál inkább kaptak az idei kedve­ző lehetőségeken. Jó a Rendellszabóság 208,2 száza­léka. Eredményesen végződött a Barcsi Fűrészüzem februári munkája. A Fűrészüzem munkástanácsának és a vállalat ve­zetőinek köszönhető, hogy az üzem­ben idejében rendet teremtettek. Si­került megtalálniuk a kedvező bé­rezési formát, biztosítani tudták a munkaanyagot és helyesen szilárdí­tották meg a munkafegyelmet. A februári napokban még a januári 100 köbméter lemaradást is behoz­ták. Nem lehet mindent a körülményekkel magyarázni. Akad üzem a megyében, ahol még szükség van a tervszerűbb, fegyelmezettebb mun­kára, a munkások alaposabb törekvésére ahhoz, hogy elérjék a kívánt eredményeket. Az idén még nem alakították ki az üzemek egységes terv­számait. Ezek a számok tehát a múlt februári teljesítéshez viszonyítják a februári eredményeket. Értékelésüknél szem előtt kell tartani a tava­lyi és az idei megváltozott körülményeket. Csak így lehetnek ezek a számok reálisak, így mutatnak a munkáról teljes képet. Megkezdték a zálogolást Simonfán Mindig nehezen ment az adófize­tés ebben a községben. Most is nagy a lemaradás. Két hét múlva vége az első negyedévnek, de a befizetés csak az egyharmadánál tart. Előbbre 2—3 ezer forint folyt be az államkincs­tárba naponként, de mióta a pénzügyi dolgozók helyben székelnek, javulás mutatkozik. Kedden délig pl. 67Ö0 forint adót szedtek össze. Ekkor fi­zetett Szelthafner József 1500 forin­tot, Győr Sándor pedig egy ezrest. A »nagy hátralékosok« azonban nem akarnak megmozdulni. Pintér Ist­vánnak négyezer, Győri Jánosnak csaknem kétezerkilencszáz, Kiss Fe­rencnek pedig két és félezer forint tartozás terheli számláját. Minden­nek van határa, az állam türelmének is. Aki önként nem fizet, azt a tör­vény erejével kell erre rábírni. így gondolkodtak a helyi tanácsban, s elgondolásukat tett követte. Kedden megkezdték a községben a zálogolást azoknál a gazdáknál, akiknek többi ezerre rúg a tartozásuk. A lefoglalt# fát vagv disznót két hét múlva# transzferálják. Simonfai hátraléko- ? sok! Még nem késő, meg lehet előzni\ ezt a kényszercselekményt. Mivel? f Önkéntes adófizetéssel. A somogyi traktorosok derekas munkát végesnek Az elmúlt hét szombatján kissé megijesztette a somogyi traktoroso­kat a hirtelen havazás. Azonban minden csoda csak három napig tart, s így már hétfőn délután újra mun­­-őhoz láthatott ötszáz traktor, tovább hasították a friss barázdákat a ter­melőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok földjein. Amióta megkezdődött a szántási munka a megyei gépállomások kör­zetében, nap mint nap több lett az előkészített magágy és eddig maju-j nem hétezerhatszáz kataszteri hold. szántást végeztek el. A gépállomások! közül a tabi ért el kitűnő eredményt,, ahol március 12-én délben már az, 1200-adik hold föld szántását kezdték) meg. Hasonló jó eredménnyel dolgoz-^ nak a Memyei és az Iharos herényi* Gépállomás traktoristái is. i A siófoki szabad-strandnál befejezéshez közelednek a partvédelmi munkálatok A magyar tenger sok szépsége mellett elég gondot is okoz azzal, hegy a déli partot állandóan rombolja a víz és az erős hullámok sók­­szbr az ide épült villákat és egyéb építményeket is veszélyeztetik. így van ez a siófoki szabad-strandnál is, ahol most nagyarányú partvédel­mi munka folyik. A Vízügyi Igazgatóság siófoki szakaszmérnöksége 500 folyóméter partvédelmi munkához látott hozzá, s ennek során 12 ezer köbméter földet mozgatnak meg. Eddig már majdnem 400 folyóméter kőbeton-fal készült el és emögött egy hatalmas kotró tölti fel a mély, gödrös terü­letet. A kőbeton-fal 45 fokos lesz, így az odacsapódó haragos hullámo­kát jobban megszelídíti, el tud siklani felette. A kőbeton-fal tete­jére 10—12 cm vastag vasbeton-lemez is kerül, ami a fal szilárdságát ségíti elő. A siófoki partvédő fal mintegy két millió forintos költség­gel készül. ÚJABB KANADAI CSAPATOK INDULTAK A KÖZÉP-KELETRE Ottawa (MTI). Mint az AP jelenti Kedden a kanadai hadügyminiszté­rium terveinek megfelelően újabb kanadai csapatok indultak a Közép- Keletre, hogy csatlakozzanak az ENSZ rendőri erőihez. A dohányról, a cikóriáról meg az adóról A hu latosaföldvári ellenforradalomról Hallgatom Mister Márait SZÍNHÁZI ÜNNEPSÉQ LESZ MÁRCIUS 15 ELŐESTÉJÉN A Magyar Szocialista Munkás­párt Megyei Intéző Bizottsága^ és a Megyei Tanács Végrehajtó Bizott­sága március 15 tiszteletére, 14-én este hat órakor ünnepséget rendez a színházban. Ünnepi beszédet László István, a Megyei Tanács el­nöke mond. Az ünnepség után mű­sor következik, melyen fellépnek a színház művészei, közreműködik a színház zenekara. A műsorban szerepel Kacsóh Pongrácz: Rákóczi megtérése (Juhász Pál), Hubai: A crcmonai hegedűs című művéből A madár dal (Barcza Éva), Erkel: Bánk bán-ból Hazám, hazám... (Juhász József), Petőfi Sándor: Nemzeti dal (Csillák László), Daa­­kó dalok Farkas Anni előadásában. Hajdú tánc. Táncolják: Torma Ist­ván, Erdős Tibor és Dani Lajps. Elkel: Hunyadi László-nyitánv, előadja a színház zenekara, Vörös­marty Mihály: A vén cigány című versét Körösztös István szavalni. Hubai: Zefir, hegedűszóló, zenekari kísérettel, előadja Lehotai Dezső, A műsor rendezője: Sailós Gábor. Lobogózzuk fel о házakdt! Nemzeti ünnepünk, március 15-e alkalmából a Megyei Tanács és a Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága felhívja a megye és Kapos­vár város lakosságát, hogy március 15-én lobogózzák fel házaikat, hogy ezzel is méltó kifejezést adhassunk ünnepünknek. 2000 egységes élelmisxercsomag és 21 tonna ruha, cipő érkezett a Nemzetközi Vöröskereszttől Kaposvárra A Nemzetközi Vöröskereszttől nagymennyiségű egységes élelmiszer­csomag és ruhanemű érkezett’ Ka­posvárra. A Vöröskereszt Somogy megyei titkársága a Megyei és Városi Ta­nács szociálpolitikai osztályával kar­öltve a rászoruló sokgyermekes csa­ládok, árvák, valamint a betegek között osztja szét az ajándékcsoma­gokat. A Vöröskereszt lelkes aktívái nagy gonddal és szeretettel készítik el a különböző tartalmú csomago­kat, melyeket a rászorulók megfelelő arányban kapnak meg. A 2000 egységes élelmiszercsoma­­gov, melyben többek között csokolá­dé, kakaó, rizs, tejkonzerv van, a város és a megye tüdőbetegei, vala­mint a véradók között osztják szét. A kaposvári járásban például 107 tüdőbeteg részére adnak élelmiszer­csomagot, ezenkívül ruhával és láb­belivel is ellátják őket. A világtala­nokról sem feledkeztek meg, több mint hatvan vakot ajándékozott meg a Vöröskereszt. A város és a megye kórházai között majdnem 12 ezer kg teát, vajat, rizst, sajtot, tejport, hat láda citromot is szét­osztottak. A 21 tonna ruhát, cipőt a város legjobban rászoruló szegényei kapják. A megyébe még hatszáz ta­karó és ezer pár lengyel cipő érke­zik, amit szintén hasonló módon osz­lanak majd szét. Tízezer hold szölőnyitást végeztek el eddig Somogybán A megyében mintegy 15 ezer ka­taszteri hold szőlő van a termelőszö­vetkezetek, állami gazdaságok és egyénileg dolgozó parasztok birtoká­ban. Az első tavaszi napokban ifi is megélénkült az élet, megkezdték a szőlőtőkék nyitását. Eddig mintegy tízezer kataszteri holdon szabadították meg a tőkéket a földtől és pár napon belül már be is fejeződik ez a munka. A Balattín­­boglári Állami Gazdaságban, a híres somogyi szőlőtermő vidékeken: Szó- Iád és Kőröshegy határában színién befejezéshez közeledik a szőlőkben folyó első tavaszi munka. A Dunán fogott több mint kétmé­teres vizának nagy közönségsikere van az állatkertben. Az akvárium­ban állandóan nagy csoportok nézik érdeklődve a halóriási. — No és... mondja csak, fiatal barátom, milyen alkalomból akar rólam írni? Mert nézze, én nem vagyok hiú ember — híres sem:. Ahogy visszaemlékezem, életemben nem tettem még semmi olyan kü­lönöset, amit helyemben akárme­lyik kollégám meg ne tett volna ... Ezt kérdezte, így mondta, amikor találkoztunk. S őszintén szólva, meglepett a kérdés. Erre nem szá­mítottam. Meg mit is feleljek? Ma­gyarázzam talán, hogy nemcsak hí­rességekről, szenzációs események­ről írunk, hanem az egyszerű em­berekről, a mindennapi események­ről is. Mondjam talán, hogy az ol­vasók nem csuván a filmcsillagok­ra, vagy a hátborzongató gyilkossá­gokra kíváncsiak, de arra is, hogy Kaposvárott erőben, egészségben él C 4'vanydiplomás egy Gáts Lajos nevű gyógyszerész, aki már csaknem 60 esztendeje dolgozik a patika pultja mögött ... — Igaz, aranydiplomám van. De azt is már a múlt év végén kap­tam. Nyolc évvel később, mint megilletett volna. Tudja, nem jár­tam utána. Csakhogy arany-, sőt gyémántdiplomája Somogybán raj­tam kívül másnak is van. Mert én még csak két év múlva kapom meg a gyémántdiplomám. Akkor lesz meg a 60 éves szolgálatom ... Nem lenne jobb akkor írni? — mondja, s közben hamiskásan mosolyog. Most egészen olyan, mint a képen. Ha lehet, most szeretnék. — Mi érdekességet is tudok mon­dani? Sok minden történt ugyan az 58 év alatt, ez igaz, de mindez megtörtént a többi kollégáimmal is, minddel, kivétel nélkül. Elmesél­jem talán azt, ami még fiatal gyógyszerész koromban történt ve­lem? Egyszer a főnököm megbí­zott, hogy készítsek likőrt, de sokat, mert vendégei lesznek. En elkészí­tettem a likőrt az utasítás szerint, úgy, ahogy kell, rendesen, csak ép­pen ízesítőnek még egy jó nagy adag hashajtót is tettem bele ... Hogy mi volt ott... Dehát az ilyesmi magát úgysem érdekli. S bizonyára az sem, hogy szeretek rajzolni, még ma is őrzöm kis gimnazistakoromból való vázlat­könyvemet ... Azt mondják, tehet­séges voltam ... Bizonyára arra kíváncsi, hogy mennyire fejlődött ennyi év alatt a gyógyszerész-tudo­mány. De ha most erről beszél­nénk, összetévesztenénk az újságot valamiféle szaklappal. — Nehéz lenne megszámolni, ugye, hogy a hat évtized alatt hány orvosságot készített? — Hát bizony én nem vállalkoz­nék a kiszámítására. Nem menne egykönnyen. Pedig ahogy most visszagondolok, nem is volt hosz­­szú ez az idő. Nem is hinné, hogy elrepült. Csak dolgoztam, szinte mióta az eszemet tudom, s dolgo­zom ma is. Hát igen, mi érdekeset is tudna mesélni? Nem ért rá körülnézni Gáts Lajos, nem volt ideje az érdekességekre figyelni. Va gy mégis? Mert hiszen az a terve, hogy majd annak idején, ha bele­fárad a munkába, s fiyugdíjba vo­nul — persze nem most, mert még csak 82 éves és igen jó egészség­nek örvend — akkor megírja azt rt kis könyvecskéjét, amit már régóta szeretne kinyomtatva látni: Humo­ros történetek a gyógyszerészet vi­lágából címmel. De addig is dolgo­zik nyitástól zárásig. Na és ha ha­zamegy? Akkor olvas, újságot, köny­vet, no és szakirodalmat, mert ta­nulni mindig kell. Sa. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom