Somogyország, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-05 / 53. szám

Kedd, 1957. március 5* Megkezdődtek a Szovjetunióban a helyi «xovjeteh választásai Moszkva (MTI). A TASZSZ jelenti: Vasárnap a Szovjetunió több köztár­saságában megkezdődtek a helyi ál­lamhatalmi szervek választásai. A választási előkészületek két hónapon át folytak. Tegnapelőtt, március 3-án nyolc szövetséges köztársaságban válasz­tottak: az OSZSZSZK-ban, Ukrajná­ban, Bjelorussziában, Üzbekisztán­­ban, Litvániában, Moldvában, Tádzsi­kisztánban és' Tunkméniában. A töb­bi szövetséges köztársaságban ugyan­csak március hónap folyamán lesz­nek a választások. A határterületi, területi, városi, 'kerületi, falusi és la­kótelepi szovjetek választásain több mint egymillió jelölt indul. Az ösz­­szes jelölteket a városok & falvak dolgozói állították. Legelőbb a szovjet Távol-Kelet vá­lasztói kezdték meg a választást. Már az éjszaka folyamán megérkeztele Moszkvába az első jelentések a sza­vazás megkezdéséről. Este hat órára a moszkvaiak 99,5 százaléka leszavazott. A TASZSZ jelenti: Sok millió moszkvai vasárnap választotta meg küldötteit a fővárosi és 25 kerületi tanácsba. A választások reggel 6 óra­kor kezdődtek, ekkor nyitotta meg ajtaját az 1858 szavazóhelyiség. A szavazóhelyiségekben nagy élénkség uralkodott. Este hat órára a szovjet főváros választópolgárainak 99,5 százaléka már leadta szavaza­tát. A válaszláp Rendkívül magas poli­tikai aktivitás jegyében zajlott le. A 38. sz, moszkvai választókerület a távoli Déli-sarkon, a szovjet kuta­tók egyik településén van. Innen ér­kézért a rádióértesítés, hogy az ot­tani szavazás befejeződött. Szovjet—jugoszláv egészségügyi megállapodás Belgrád (MTI). A Szovjetunió és Jugoszlávia kormánya között megál­lapodás jött létre a két ország dip­lomáciai megbízottainak és szolgá­lati kiküldetésben lévő személyeinek egészségügyi ápolásáról. A megálla­podás értelmében a két fél diplomá­ciai megbízottai és szolgálati kikül­detésben lévő személyei betegség esetén különösen díjmentesen vehe­tik igénybe az állami egészségügyi intézményeket. Jugoszláviának hasonló megálla­podása van Bulgáriával is. „Tanultunk hősies helytállásából“ Egy levél Berta Somogyi Lajoshoz A . mi megyénkből is több vigasz­taló, elismerő levéllel keresik fel az ellenforradalmi események egyik áldozatát, Berta Somogyi Lajost, a volt ÁVH-sorkatonát kalocsai ott­honában. Ezek az őszinte hangú le­velek is jelzik, hogy a becsületes em­berek elítélik, megvetik az ellen­forradalmi banditák kegyetlenségeit. Alább mi is közreadunk egy ilyen levelet, amelyet Haholka Piroska, egy csurgói lány küldött Berta, So­mogyi Lajosnak. Egyben beszámol­hatunk arról is, hogy a csurgói kom­munisták kezdeménvezték a meg­sebesült harcos iránti szeretet ilk, Tiszteletitk, elismerésük jeléül anya­gi támogatásban részesítik Berta Somogyi Lajost. Kedves Berta Somogyi elvtárs! Hűséges újságolvasó vagyok, így olvastam önről a Magyar Ifjúság­ban és a Népszabadságban a »Vá­dolnak a sírból visszajöttek« c cik­ket. Olvastam a megrendítő sorokat, láttam a megrendítő képeket, szin­te el sem tudom képzelni azokat a borzalmakat, amiken az elvtársak­­r.ak keresztül kellett esniük. Gyűlö­löm és megvetem azokat, akik ilyení embertelen, aljas cselekedetekre ké-? pesek voltak. Én kommunista lányf vagyok, 20 éves. Menyasszony va-A gyök, a vőlegényem is azokban aj vészes napokban szerelt le, ő is ke-f rülhetett volna hasonló helyzetbek Gratulálok önnek hősiességéért,'} mert ön az emberekért, a munkás-f paraszt hatalomért, a proletárdik-% tatáráért, azért az országért álltv helyt és harcolt, vérzett, amely af hibák ellenére is a népé, a miénk.7 ■Meg fogja Önt a népi demokrácia$ úgy becsülni, ahogy megérdemli. Kedves Somogyi elvtárs! Kérem önt, hogy ne csüggedjenJ el, legyen ezek után is bátor és ki-j tartó, s ne veszítse el a hitét. Ta-\ nultunk az Ön hősies helytállását bál, hazaszeretetéből. Mi fiatalok\ büszkék vagyunk Önre, s az egész­ország szereti, megbecsüli önt. Szí-} vemből kívánom, hogy mielőbb épül-! jön fel betegségéből. Baráti szeretettel: HAHOLKA PIRÖSKA,\ Csurgó Erről a 161 kilométer hosszú, 12— 14 méter mélységű, rendkívül kes­keny viztüfoörű, mesterséges visiiút­­ról már számos kötetre tehető cik­ket, tanulmányt, értekezést írtak ösz­­sze. Méltatták gazdasági, politikai és számos- más természetű jelentőségét. Szinte Unalmassá vált már emlege­tése ás mégis — nem először és nem utoljára — újra az érdeklődés hom­lokterébe került. Nem először és nem utoljára . . . Igen, mért vannak érdekek, amelyek a . feszültségek előkészítésében, úgy is lehetne mondani, a zavartkeltésben látják messzemenő terveik megvaló­sításának lehetőségét. A Szuezi-csatorna adatait, földraj­zi , fekvését minden lexikon és tan­könyv ismertette már. Nem is érde­kes tehát azok felsorolása, inkább az az érdekes, ami ezek mögött az ada­tok mögött rejlik. На II. Ramszesz megálmodta volna, Bizony, ha II. Ramszesz — akinek tetteit az egykori krónikás ékes hie­roglifáival táblára és kövekre véste — megálmodón volna, hogy néhány ezer év múltán az ő birodalma lesz a föld minden nemzete érdeklődésé­nek központjában, talán másként alakította, volna át országának leül­és belpolitikáját, vallási, társadalmi és gazdasági rendszerét. Lehet, hogy' álmodozott valamiről, hiszen ha a British Múzeumban féltve őrzött, nemesén ívelt koponyáját, határozott arcvonásait, makacsul összeszorított ajkait elnézzük, önkénytelenül is az a gondolat, vetődik fel bennünk, hogy valóban nagytehetségű, temérdek szürke agysejttel rendelkező férfi volt, akit — ha ma élne — bizonyo­san a »minden idők! legnagyobb« fá­raójának neveznének. Igen, bizonyos, hegy álmodozott, sok mindenről ál­modozhatott. Elsősorban talán arról, hogy neve örökéletű lesz a történe­lem lapjain,' hogy birodalma és népe nem pusztul el soha, de arról sejtel­me sem; lehetett, hogy pár ezer- év múlva a Port Szaid—Keserű-tavak és a Szuezi-öböl közötti földsávot át­szelő valami miatt világikatasztrófa döngetheti a mindenki .számára be­cses élet kapuit. Az a bizonyos »valami« Az a bizonyos valami, amiről a nagy fáradó, de az ő elődei és utódai sem álmodhattak soha, egy víziút, vagy ahogy nevezik, egy csatorna, amely a Földközi-tengert a Vörös­­tengerrel köti össze és ezzel egycsa­­pásra elhárítja azt az akadályt, idő- és anyagpazarlást, amit az India felé törekvő hajók Afrika megkerülése miatt fecséreltek el évszázadokon ke­resztül. Erről az anyagtöbbletrői, mint mindenről, ahová a statisztika beveti magát, igen tanulságos nagy számok beszélnek. Olyan számok, amelyekből forintban egy kisebb hercegség egész évi költségvetését fedezni lehet. Pontosan ma sem lehet megállapí­tani, hogy a csatorna-terv kinek az agyában született meg először. Ang­lia a Brit Kelet-Indiai Társaság egyik tagjának, Franciaország vi­szont Ferdinand Lesseps mérnöknek tulajdonítja a dicsőséget; de mert nincsen új a nap alatt, nyugodtan elmondhatjuk, hogy az elgondolás már sokkal régebbi keletű, hiszen a középkor elején is találkozhatunk vele. A leellenőrizhető tény az, hogy a hbsszas vajúdás után megalakult Csatorna R. T. megbízásából Lesseps kezdette el az óriási méretű vállalko­zást 1869. november 17-én. 100 000 aranylíra — egy operáért Harmincezer egyiptomi munkás, néhányszáz francia és angol munka­vezető, felügyelő és igazgató segélyé­vel elkészült a minden szakaszon ál­landó beomlással fenyegető nagy mú és a csatorna megnyitását min­den haiós-nemzet óriási lelkesedéssel üdvözölte. Ebben az általános öröm­ben még nem volt parányija sem a politikai féltékenységnek és így az sem keltett irigységet senkiben, hogy Giuseppe Verdi, az olasz operák ko-Szombaton négy órán keresztül küldöttségek százai sorakoztak a francia miniszterelnökség előtt Párizs (MTI). Párizsban szomba­ton délután négy órán keresztül a küldöttségek százai sorakoztak'a mi­niszterelnökség épülete előtt. A Francia Kommunista Pártnak az al­gériai béke kivívásáért meghirdetett harci és propaganda hete keretében az ország ezer és ezer pártszerveze­tében fogadtak el határozatokat, fo­galmaztak meg tiltakozásokat az al­gériai háború folytatása ellen. A Matignon palota előtt órákon át fe­­ketéllett a tömeg. A küldöttségek a pártszervezetek és a gyűlések hatá­rozatait hozták el a miniszterelnök­­négre. Lucienne Boyer elutazott "íves Montand vasárnap lép fel elősző« Budapesten Lucienne Boyqr, a világhírű dal­énekesnő, aki az elmúlt napokban több hangversenyt adott Budapesten és vidéki városokban, hétfőn eluta­zott hazánkból. Vasárnap este a bolgár fővárosból Belgrádba érkezett Yves Montand, a világhírű francia sanzon-énekes. Montand négy hangversenyt ad a ju­goszláv fővárosban. о Yves Montand, a népszerű francia (.dalénekes vasárnap délután kezdi *meg budapesti hangversenyeit az Er­ikéi Színházban. Yves Montand-t sa­­' ját öttagú zenekara kíséri majd. MÁRCIUS 'iféh mdut a Szerencsesetek/ játssza meg szerencseszámait vegyen 1ФТТО szelvényt! SZUEZ ronázatlan fejedelme 100 000 arany­­lírát kapott a megnyitó ünnepségek­re írt Aida című operájáért. De ké­sőbb . .. Igen, később, amikor Anglia és Franciaország a csatorna jelentő­ségének ismeretét el sem titkolhat­ták, elkezdődött az elégedetlenség azok között az államok között, ame­lyeket a csatorna használatában a felügyeletet gyakorló Albion külön­böző eszközökkel igyekezett meggá­tolni az India felé vezető úton. A lon­doni Downing Street urai nagyon jól tudták, milyen, szinte korlátlan ke­reskedelmi verseny lehetősége rejlik e víziútban és ezért, nehogy az egyip­tomi kormányzat részéről ellenkezés üthesse fel a fejét, egyre szorosabb­ra kapcsolták az aranyosnak látszó, de a valójában acélkemény bilincse­ket a fáraók egykori birodalmának jelenkori vezetői csuklóira. Faruk az angol egyetemen Tudvalévő, hogy a néphangulatot általában az uralkodó osztályok ala­kíttatják ki. Igv volt ez régen is és ha ez nem mindenkor volt szerencsés megoldás, rendesen forradalmi moz­galom indult meg. Ha ezt nem sike­rült elfojtani, rendszerváltozás lett a forradalom vége. Az egyiptomi uralkodó osztályok lekenyerezése volt tehát a brit birodalom szuezi politikájának egyik alapja és eszköze volt az is, hogy Faruk trónörököst, a későbbi királyt Angliában nevelték, angol egyetemet végzett és a felsőbb ezrek dédelgetett kedvence volt. Mert akkor már egyre sűrűbűb lett a pa­nasz. egyre hangosabb az elégedet­lenség a csatorna felett gyakorolt egyeduralmi rend miatt. A kérdést több egyezményben igyekeztek sza­bályozni. A szerződések megköttet­tek ugyan, de rendelkezéseit soha nem tartották be az írás szellemé­ben. Általában ez sem újdonság a diplomáciai ügyködések úgynevezett eredményeinek történetében. Itt is így volt... ÉRDEKESSÉGEK — furcsaságok Pénztárgép ,a rendőrségen A francia St. Na­­zaire-i rendőrbíróság önműködő pénztárgé­pet szerzett be. A köz­lekedési bűncselekmé­nyek pénzbüntetésre ítélt elkövetői nagyon csodálkoztak, amikor a géptől kapott nyugtá­kon ezt a nyomtatott felírást olvashatták: »Legyen mielőbb is­mét szerencsénk!« Л világ legkisebb községe Franciaországban van van a világ legkisebb községe: Saint-Cyrice, a francia Alpokban. E községnek húsz év előtt még nyolc lakosa volt, ma azonban a község lakossága mind­össze egv személyből áll. Nem volt szerencséje Fernando Aruzio Montevideóban potya­utasként becsempészte magát egy hajóra, mert az Egyesült Ál­lamokba akart eljutni. Amikor, véleménye szerint, már közel kel­lett járniuk az USA partjaihoz. felfedte magát a hajó kapitá­nya előtt. Nagyon meg­döbbent azonban, ami­kor a kapitány kije­lentette, hogy expedí­­ciós hajón van, amely a Déli-sarkra megy. Süketnémák párbeszéde? Nem, a Rock and Roll új figurája A. Rock and Roll új vállfája hódít tért Angliában, különösen a serdülő ifjúság köré­ben. A táncosok szé­keken ülnek, s a gitár és szaxofon zenéjére a legképtelenebb mozdu­latokat végzik karjuk­kal és kezükkel. Az embereknek az a be­nyomása, mintha sü­ketnémák társalogná­nak zenekíséret mel­lett. A különböző kéz­mozdulatok speciális neveket kaptak. így például a karhajlítás az úgynevezett Ma­­rilyn-figura. Ahogyan gyorsul a zene üteme, úgy vál­nak hevesebbekké a megszállott fiatalok eszeveszett mozdulatai. Riszálják hátsó felü­ket, izegnek-mozognak, vonaglanak. Az ülő táncot Leon Bell karmester vezet­te be. »Vannak szóra­kozóhelyek, ahol nincs elég hely a Rock and ■Rollra, így tehát ki kellett találnunk vala­mi mást« — mondotta. Lázadás egy amerikai börtönben Salt Lake City bör­tönében ,egy este, va­csora után lázadás tört ki. ötszáz fegyenc a börtönigazgatóság ki­vételével elfoglalta a börtönt. A fegyencek túszként elfogtak hat tanárt, aki tanította őket és a börtönudva­ron játszó kosárlabda­csapatot. A lázadás kitörése után azonnal rendőr­ség érkezett riadóautó­kon a börtönbe. Azon­ban a lázadók elbari­­kádozt^fc magukat és kijelentették, hogy csak Utah állam kor­mányzójával, George Clyde-del tárgyalnak. A kormányzónak a börtönbe kellett utaz­nia, hogy a lázadókkal megkezdhesse a tár­gyalásokat. Egy őrt késsel megsebesítettek, egy másikat pedig csak akkor bocsátottak szabadon, miután meg­ígérte, hogy egy fe­­gyencet a magánzárká­ból kiszabadít. Azzal fenyegették, hogy meg­ölik, ha nem tartja meg a szavát. Néhány óra alatt a lázadásnak vége lett. A túszokat, akikkel »udvariasan és korrek­tül« bántak, szabadon engedték. miután a kormányzó ígéretet tett, hogy a fegyer.eek követeléseiről — a jobb ellátásról, a büntetési idő megrövidítéséről és egy börtönújság ki­adásáról — tárgyalni fognak. Masztodon­maradványok Karintiában Az elefánt hatalmas négyagyarú ősének, a masztodonnak néhány csontját találták meg a karintiai Sankt Ste­fan szénbányában. Ezzel bizonyosságot nyert, hogy a pre­­hisztórikus elefántós Karintiában otthonos volt. Ugyanabból a szén­bányából egyéb szen­zációs leletek is szár­maznak, melyek a kla­genfurti karintiai mú­zeumban láthatók. így például a vaddisznó ősének, a »listriodon splendens«-nek egy agyara, a háromujjú ősló néhány foga és a ködös előidők villás­szarvasának agancs­­töredéke. Hőguta Buenos Airesben Két-három hét óta Argentína fővárosá­ban szokatlan hőség uralkodik. A hőhullám következtében eddig 25 ember, vesztette éle­tét és több mint száz beteget kezelnek hő­gutával a kórházak­ban. A tűzoltó gyújtogatott A franciaországi Amiens városában Ser­ge Coflet 21 éves ön­kéntes tűzoltót gyújto­gatásért hétévi bör­tönre ítélték. — Miért gyújtotta meg a pajtát? - kér­dezte tőle a bíró. — Azért, mert olyan kevés tűzeset volt és alig volt dolgunk — felelte őszintén a fiatal tűzoltó. Roszde«ztvenszki.j kálváriája zsokkal, íjjal és dárdával verekedett. ,38 év múltán egyszerre ázsiai nagy­hatalommá emelkedve bukkant elő az ismeretlenség homályából. Az 1905-ös esztendő mutatott rá a És ma?. csatorna óriási stratégiai jelentősé­gére első ízben. Ebben az évben ádáz harcot vívott a cári orosz bi­rodalom az addig katonai erényei­ről még nem ismert Japánnal. Ezt a harcot a felkelő nap országa a mukdeni óriási küzdelemben, Port Arthur megvételében, már úgy lát­szott, hogy meg is nyerte. Tökéletes ez a győzelem csak akkor lehetett azonban, ha Japán az ő sziget­­országa és az ázsiai nagy kontinens között a tengeri fölényt is biztosít­hatta magának. Ezt jól tudta a cári hadvezetés is és ezért indította el a kronstadti öbölből balti-tengeri flottáját a japán vizekre. A paran­csot Roszdesztvenszkij tengernagy kapta meg és amit ez a kiváló ten­gerész az utasítás végrehajtása köz­ben véghez vitt, páratlan a hadi-, hajózás történetében. A Szuezi-caa­­tornát elzárták előtte és ezért kény­telen volt hónapokon át tartó, ide­geket őrlő úton, Afrikát megkerül­ve, kimerült, lélektelen tengerész le­génységével csatát kezdeni Csuzimá­­nál a pihent és a szárazföldi sike­rektől lelkes Togo admirálissal és ennek katonáival. És még így is csak akkor dőlt el a küzdelem, ami­kor a hős Roszdesztvenszkij meg­sebesült és Verescsagin. az orosz birodalom legnagyobb festőművésze halálát lelte. Uj nagyhatalom a láthatáron Ha akkor, 1905-ben az orosz flotta előtt nyitva áll a szuezi vízi út, Roszdesztvenszkij sokkal korábban, sokkal pihentebben és, épebb ideg­zetű legénységgel vehette volna fel a harcot. Aligha vitás, hogy szám­beli és gyakorlati fölényével az oroszok számára szerezhette volna meg a diadalt. így azonban az a Japán, amely még 1867-ben paj­Faruk király trónjavesztetten kül­földön kovácsolja monarchista ter­veit. Izrael csapatai makacsul ra­gaszkodtak elért területi nyeresé­gükhöz, most azonban úgy látszik, hajlandók kivonulni Egyiptom terü­letéről. Násszer elnök tánfpríthatat­­lanul kitart Egyiptom szuverenitásá­nak elismerése mellett a szuezi kér­désben. Megmozdult az arab világ. Anglia és Franciaország az egyik oldalon. Mohamed követői részben n másikon. Az USA közvetítő aján­latokat tett több ízben is, a Szov­jetunió pedig ragaszkodik a feleket egyformán megnyugtató, feltétlenül békps elintézéshez. A hajók újra járnak A kérdés elintézetlen, de az élet nem áll meg és a hajók részben már újra járnak. Újra őrli az ide­geket a révkalauzok állandó éles sípjele és az a szerencsétlen világ­járó. akit a kíváncsiság és a Baedekkerek arra visznek, hogy vé­gig gyötrődjék a hosszú, vigasztala­nul sivár tengeri úton, megaszal­­tassa magát a tűző nappal, agyon­­csípesse minden • tagját a legyekkel és végtére is dühösen csaDja a víz­be a Baedekkert. ami talán már a cápáknak sem kell, nos az a szeren­csétlen globetrotter bizonyára cső dálkozik azon, hogy miért is a nagy hűhó ezért a keskeny vízsávért, amiért idejönni igazán nem volt ér­demes. Pedig ezen nincsen csodál­kozni való. mert az tény. hogy a Szuezi-csatorna körüli helyzet na gyón bonyolult volt. Az igazság sze­rint a csatorna birtoklására egyedül az a nép jogosult, melynek munká­sai tízezrével pusztultak el építése­kor, s melynek területén folyik. Az egyiptomiaké! Krónikás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom