Somogyország, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)
1957-02-17 / 40. szám
У * ilág proletárjai egyesüljetek! ' ^ r Somogyorszá& ........ "" ЯЖЫтШЯ*вш>,п'1 «■■«■■■» си11111111 1 -, -AZ MSZMP MEGYEI INTÉZŐBIZOTTSÁGA 40* szám, Vasárnap, 1957, február 17. tS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Д1 ARA 50 FILLÉR (Кн!11!!||нш1шнш;шшшпии[|:;;1шшш1п1п]гггглпшштт(г!!1п<11пн1ш1;1шши11!л!11:11 ■■мм1М1пишим1ммим1н»мм.1иИ............ит».................................. Mi járunk a helyes úton írfa: Losonczi Pál., a barcsi Vörös Csillag Tsz elnöke Termelőszövetkezeteink az október 23-át megelőző időben, eltekintve az egyes helyeken megnyilvánuló hibáktól, egészségesen fejlődtek. Most sokan olyanok is, akiknek nem sok közük volt a termelőszövetkezetekhez, lesújtó bírálatokat mondanak termelőszövetkezeti mozgalmunkról és annak eddigi működéséről. Véleményem szerint az utóbbi időben talán túl sokat is bíráltuk termelőszövetkezeteinket és ennek is tulajdonítható, hogy jelenleg termelőszövetkezeti mozgalmunk komoly válságon megy át. Legutóbb 1953 őszén, az úgynevezett Nagy Imre-féle kormányprogram után, különösen nálunk, Somogybán volt válságos a termelőszövetkezetek helyzete. Sokan léptek akkor ki és sokakat zártak ki a szövetkezetekből. A megmaradt szövetkezetek rendezték soraikat, ezt leginkább bizonyítják a termelésben elért eredményeik és a tagok jövedelme is. Az utóbbi két évben már alig akadt rosszul működő termelőszövetkezet és sokan a szövetkezetek tagjai közül nem is gondoltak arra, hogy valamikor is kilépjenek a szövetkezetekből. Az ellenforradalmi események következtében jelenleg az a helyzet, hogy nemcsak a gyengébben működő termelőszövetkezetek oszlottak fel, hanem több jólműködő szövetkezet is. Kétségtelen, hogy az első fölbomló szövetkezetek a rosszabbak voltak. A jól működők az október 23-át követő hetekben folytatták tovább a munkát és azon meggyőződésüknek adtak kifejezést, hogy Továbbra is kitartanak a szövetkezeti gazdálkodás mellett. Mégis mi az oka, hogy akkor, amikor már az ellenforradalom fegyveresen le volt verve és szilárdult a helyzet, egyes helyeken a kilépés mellett döntöttek, másutt ezután határozták el a termelőszövetkezet feloszlatását. A föloszlott termelőszövetkezetek vagyonát nagyrészt a tagság, de sok olyan esetről tudunk, ahol kívülállók hurcolták szét. Meggondolatlan cselekedetükre csak most ébrednek rá, amikor a kiküldött bizottságok hivatalosan számolják el a szövetkezet vagyonát. Egyesek azt hitfék akkor, hogy az állami tartozásokat nem fogja kérni soha senki és aki mit elvitt, az az övé marad. A közös vagyon ilyen széthurcolása csábítással volt a megmaradt termelőszövetkezetek tagjaira is. Nálunk is akadtak, akik úgy gondolkodtak, ha feloszlik a szövetkezet, közel 100 000 forintot fog^ kapni. Úgy gondolták, enynyi pénzért érdemes kilépni a szövetkezetből és majd később meglátják, hova fejlődnek a dolgok. Persze, látni kell azt is, hogy a szövetkezeten kívüliek, akiknek anyagi és politikai érdekük fűződött a szövetkezet feloszlatásához, lovallták ezzel a mi tagjainkat is, és ez volt a helyzet máshol is. Voltak-e hibái a mi szövetkezeti mozgalmunknak? Kétségtelen, voltak. Mik voltak a főbb hibák? Az elsőként talán a szövetkezetek szervezését kell megemlíteni. Az erőszakos és adminisztratív szervezés folytán sokhelyen »kényszerházasság« módján voltak együtt a tagök. Nem azzal társultak, akikkel ők szerettek volna, hanem olyanokkal, akiket beszerveztek melléjük. Nagyon sok nyilatkozat hangzott el a szövetkezetek önállóságáról, azonban lépten-nyomon beavatkoztak a termelőszövetkezetek belső életébe, akár a termelés vagy beruházás, vagy éppen a jövedelem elosztást nézzük. Az alapszabály merev alkalmazása minden szövetkezetre cam volt megfelelő. E hibák mellett is szövetkezeteink túlnyomó többsége mind a növénytermelésben, mind az állattenyésztésben komoly eredményeket ért el, és árutermelésük is azt bizonyítja, hogy évről-évre növelni tudták pénzbevételeiket. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy meg vagyunk elégedve az eddigi eredményekkel. A nagyüzem által adott lehetőségek kis része volt csak kihasználva, az állam által adott nagyarányú segítség sem térült meg. Az állami támogatás nem hatott úgy, mint ahogy azt annak kitervezői elgondolták. Káros volt az a gyakorlat, hogy a gyenge szövetkezetek érdemtelenül jutottak különböző állami támogatáshoz. Ez nem ösztönözte őket a jobb munkára, hanem inkáöb a sültgalamb-várás álláspontjára helyezkedtek. Most ezen változtatás történt, mert állami támogatást csak olyan célra adnak, ahol az ki is fizetődik. Napjainkban az egész országban, így Somogy megyében is, a megmaradt szövetkezetek vezetői és tagjai azon gondolkodnak, hogyan tudnák érdekeltebbé tenni a tagokat a szövetkezeti munkában és sok új alapszabály-tervezet lát napvilágot. A gazdálkodással kapcsolatos kötöttségek a termelőszövetkezetekre is vonatkoztak, nemcsak az egyéni gazdákra. Nyugodtan állíthatom, ha eddig az egyéni parasztok nem tudtak úgy boldogulni, ahogy szerettek volna, ez méginkább vonatkozott a termelőszövetkezetekre. Addig, amíg az egyéni parasztnak a beadás- és adókötelezettségét szabták ki, addig a termelőszövetkezetnek ezeken felül a beruházási, értékesítési hitelügyi és más dolgait is megszabták. EzcMcután az olyan szövetkezeti vezetők, akikben kevesebb önállóság voljt, rosszabb eredménnyel zárták az esztendőt és nem tudták megérteni, hegy más szövetkezetben, ahol a vezetők önállóbban, ügyesebben gazdálkodtak, miért van nagyobb jövedelem. Fölvetődik a kérdés, hogy szükség van e a szövetkezeti gazdálkodásra vagy maradjunk ott, ahol apáink abbahagyták. A szövetkezés elsősorban a parasztság érdeke. De olyan szövetkezetre van szükség, melyben a tagok közvetlen és érthető módon érdekeltek a termelés növekedésében. Szerintem szükséges, hogy azok a termelőeszközök, amelyekre a szövetkezetnek állandóan szüksége van, a szövetkezet birtokában legyenek. Mennyi kár származott abból, hogy oly egyszerű gépek, mint a szénárendsodró vagy kazalozó, silózó g?p nem volt akkof a szövetkezetnél, amikor arra szükség volt. Gépállomásainkon maradjanak meg azok a nagy gépek, melyek egy-egy szövetkezetben nem lennének kellően kihasználva. Most, hogy a szövetkeztek területei jelentősen csökkentek, most még jobban el kell látni gépekkel a szövetkezeteket és több olyan munkafolyamatot létesíteni, amelyet eddig régi módon végeztek. A gépesített gazdálkodást sokat emlegettük, a gyakorlatban azonban nem sok valósult meg belőle. Azok a termelőszövetkezeti tagok, akik elhamarkodva a kilépés mellett döntöttek, majd rájönnek, hogy mibe kerül az ő pár holdjukon a fogattartás és mennyivel könnyebb a bentmaradt .tagoknak. A mi szövetkezetünkben, ahol a lóállományra és annak akarmányozására nem nagy gondot fordítottunk, évente mégis 25 000 foltba került egy pár lónak az eltartása. Egy kisebb családi birtok nem is hoz több jövedelmet. Egyébként ezt nemcsak mi látjuk, ezt tudják Amerikában is, ahol 1950-től napjainkig egynegyedére csökkent a lóállomány. Inkább haszonállatot tartanak ők is a lovak helyett. Ez csak egy érv a sok közül. Megemlíthetném az értékesítés jelenlegi szabad rendszeréből származó előnyöket is. Sokkal előnyösebb feltételekkel tudja majd termelvényeit, termékeit és állatait értékesíteni a jövőben az, akinek nagyobb mennyiség áll rendelkezésére. Az élet maga diktálja a termelésnek azt a formáját, amely azt olcsóbbá teszi és amelyen keresztül innyebbé válik a falu dolgozóinak élete. Mi emellett tartunk ki és bebizonyítjuk, hogy mi járunk a helyes úton. A megnövekedett áruforgalom az életnívó emelkedéséről tanúskodik A kiskereskedelmi vállalatok 1956. évben 183 millió forinttal nagyobb forgalmat bonyolítottak le, mint 1955-ben. A közétkeztetés 10 millió forinttal ért el nagyobb forgalmat, mint előző évben. A földművesszövetkezetek forgalma 1,7-szerese, míg az állami kereskedelemé 1,4-szzrese a múlt év azonos időszakának. Külünösen a ruházati cikkek forgalma emelkedett nagymértékben. A nagykereskedelmi vállalatok raktárkészletei az év végén több mint felére csökkentek. A januári és februári termelés kedvező emelkedése nagymértékben segített a helyzeten. Mit exportált a megye az októberi események miatt? Az október-novemberi események következtében a megyéből más árukért cserébe többek között 29 db fényképezőgépet, több tekercs filmet, hat darab dongó segédmotort, tangóharmonikát, dinamófejeket, magnetophont, villanyégőt, s egyéb más iparcikket exportáltunk. Ugyanakkor importáltunk külföldről több mint ezer kilogramm élesztőt, szappant, beretvapengét, cipőkrémet, rizst, kávét, s más kisebb mennyiségű deligyümölcsöt. A vízellátás megjavítása érdekében A Városi Tanács ipari osztálya felhívta azokat az ipari vállalatokat, intézményeket, melyek telephelyeiken fúrt kúttal rendelkeznek, hogy ne a városi vízhálózatból vegyék a szükséges vízmennyiséget, hanem amilyen mértékben lehetőségeik megengedik, hozassák rendbe kútjaikat, legyenek önellátók. A kaposvári vízmű ugyanis a teljes kapacitással 4700 köbméter vizet tud szolgáltatni, ugyanekkor a nyári nagy szezonban a napi vízfelhasználás eléri a 700 köbmétert is. A felhívás végrehajtása nagyban elősegítené a nyári vízellátás megjavulását Kaposvárott. "Jj gépek érkeztek a kaposvári Patyolathoz Az elmúlt napokban az NDK- ból két darab Trichloraethylin tisztítógépet kapott a Patyolat. Az új gépek előnye, hogy a ruhát a fazon és az anyag elváltozása nélkül tisztítja és a legcsekélyebb kárt sem tesz a szövetben. A »Tri«-gépekkel való tisztítás molymentessé is teszi a ruhát. sőt megakadályozza a későbbi molyosodást is. A gépek kapacitására vonatkozólag úgy értesültünk, hogy egyszerre 35 kg. ruhát lehet elhelyezni benne tisztítás céljából. Sajnos, az új gépek ládákban hevernek kint a Patyolat előtt Felszerelésükre addig sor nem kerülhet, míg Németországból szerelő nem érkezik, irányítani az üzembehelyezési munkát. A Nemzeti Bank azonban nem ad valutát az utazáshoz. Vajjor meddig kell heverniök a szép korszerű gépeknek kihasználatlanul a Patyolat betonjárdáján' Az illetékesek sürgős intézkedését várják a Patyolat dolgozói. Szökőkutcit állítanak helyre A Városi Tanács ipari osztálya tervbevette a színház előtti szökőkút helyreállítását. A nagy értékű »Zsolnaiк szökőkút működése a színház előtti teret barátságosabbá és hangulatosabbá teszi. A helyreállítási munkákat már a közeljövőben elkezdik. Kaposvári képek a tragikus napokról Zsengék Dolgozhat — vagy pusztulnia kell...?! Foci Laci jobban tudja Megérkezett a saláta a kaposvári piacra A Kaposvári Állami Gazdaság rákói üzemegységének kertészei útnak indították első idei termékeiket Pénteken a háziasszonyok örömére 1000 íej salátát küldtek a kaposvári piacra. Ezt a száliítmányt újabbak követik majd. Sok bankót hoztak az eladott tenyészbikák Az elmúlt hetekben kereken 80 tenyészbikát vásárolt somogyi gazdáktól a Tenyészállatforgalmi Vállalat. A 80 bikáért csaknem egymillió forintot fizettek ki a szorgos állattenyésztőknek. A bedegkéri Uj Élet Tsz például 13 244, Huszonik József somogyszili egyéni gazda pedig 13 898 forintot kapott tenyészbikájáért. A kormány hemrégiben rendezte a tenyészbikák szerződéses árát is. Galambos elvtárs, a vállalat vezetőjének véleménye szerint ez azt jelenti, hogy a jövőben nem lesz ritkaság az oh’an tenyészbika, amelyért 18—20 000 forintot számolnak le a gazdáknak. Várják az új jövevényt Balaton új helyen Értékes vendéget várnak a Balatonújhelyi Állami Gazdaságban. Hajnal, az ország egyik legjobban tejelő tehene, amely egy év alatt 11 700 liter tejet adott, ellésre készülődik. Körülbelül e hó 20—25-e között várják az újszülöttet. A Hajnalt ellésre megfelelőn, a neki kijáró szeretettel előkészítették, jó erőnek, egészségnek örvend, a kondíciója is jó. Gondozói azt várják tőlle, hogy egy szép utódot hozzon világra, s szép tenyészállattal gazdagítsa aji országot. 1500 nádtakarót, ÍOOO négyzetméter nádpaltót készítenek az Iregszerr.csei Állami Gazdaság kertészete számára és építkezésekhez a Balatonújhelyi Állami Gazdaság dolgozói. Kihasználják a telet, pénzhez juttatják a munkásokat, azonkívül értékes nyersanyagot adnak az országnak. Példájuk követendő. JCetten. d meiú hf cirizáqábúl-с Lehoczky Zsuzsa és Golf у László
