Somogyország, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)
1957-02-15 / 38. szám
Péntek, 1957. február 15. ______________________————— Tizenkét vagonnyi csomag érkezik a tengerentúlról Jugoszlávia Rijeka kikötőjébe befutott az a hajó, amely az Amerikából és Kanadából Magyarországra feladott csomagokat hozza. A 12 vagonnyi küldeményben mintegy 10— 12 ezer csomag van, ezekért — amenynyiben a megengedett mennyiségű ruhaneműket vagy élelmiszereket tartalmazzák — nem kell vámot fizetni. Akinek tengerentúli rokonai azt írták, hogy ajándékot adtak fel számára, most már nyugodtan várjon, a jövő héten ugyanis máF Ma.| gyarországon lesznek a postakülde-, mények és a vámkezelés után meg-] kezdik a kézbesítést. A vámkezelést ( végző személyzetet harminc fővel, megerősítették, hogy a tengerentúl-] ról és az európai országokból most, érkező csomagok, amelyeknek száma < naponta mintegy hatezret tesz ki —j minél rövidebb idő alatt eljussanak j a címzettekhez. i Ismét válaszol a posta egy panaszra A Somogyország című lap folyó évi I. 26-i számában megjelent »Hozzászólás a postáról« című panaszt megvizsgáltam. Megállapítottam, hogy a vezetékes rádióra vonatkozó panasz jogos. A hiba oka az volt, hogy Kiss József Füredi utca 5t. szám alatti lakos a vezetékes rádió használatra önhatalmúlag, nem szabványos hangszórót kötött és ezzel a hálózatban időnként zárlatot okozott. A vezetékes rádió hálózatot fenntartó vonalfelvigyázó hosszas munkával sem tudta a zárlatot megtalálni, mert a rongáló a szabványtalzn hangszórót csak időnként kötötte a hálózatra. A hiba okát csak f. évi II. 4-én sikerült felfedezni. Kiküldöttem a szerkesztőséget a panasszal kapcsolatban szóban is tájékoztatta, amikor is megállapodott a Címmel abban, hogy a lapjában a panaszra adott válaszomat leközli. Kérem, hogy a mellékelten megküldött választ! mielőbb közölni szíveskedjék, hogy a( rongálok cselekményük következnie-j nyeiről tudomást szerezzenek. A távbeszélő szerelések utáni tető-, helyreállítások helyzetét a helyszínen szintén megvizsgáltam. Mivel a panaszos1 lakcímét nem közölte, házának tetőzetét, megvizsgálni kiküldöttem nem tudta., Megvizsgáltam azonban kémpróbaszerűen néhány olyan tetőzetet, ahol ka-! posvári szerveim munkát végeztek. | Megállapítás szerint a tetóhelyreállítás minden esetben késedelem nélkül meg-1 történt, így a panasz ezen része nem I jogcs. < Pécs, 1957. február 9. PAÄL JÓZSEF s. k„ iqazg. műszaki vez. helyettese HÁZASSÁG az István-barlangban 1932-ben, közvetlenül az Üjév után fiatal pár látogatott el Aggtelekre, a Cseppkőbarlangba. Amolyan vezető nélküli kirándulás volt. A kalandos séta azonban hosszúra nyúlt. Hónay István és Bogdál Irén három nap és három éjszaka bolyongott az akkor még eléggé feltáratlan barlangban, mire végre a szabadba kerültek. Az eltévedt pár a bolyongáskor elhatározta, hogy házasságukat a barlangban tartják meg. Mikor végre kiértek, megtudták, hogy a Lillafüred közelében lévő István barlangban van egy cseppképződmény, amelvet >»oltár«-nak hív a nép. Sikerült meggyőzni egy református lelkészt, hogy ott, a barlangban adja öszsze őket. így tartották meg 1932 február 12- én az esküvőt a barlangi oltárnál. . Huszonöt év telt el azóta. Az ezüstlakodalmat ünneplők nem tudtak elmenni az esküvő színhelyére, lányuk és férje — Tóth József miskolci tanár azonban február 12-én ellátogattak a barlangba és az egykor oltárnak nevezett cseppkőképződményre a 25-ik évfordulón — virágcsokrot helyeztek el, a szülők kalandos esküvőjének emlékére. FÁBÓL VASKARIKA? Lehetetlenség ! Disznósajtból vaskarika? VALÓSÁG! A kis papírból, amit kezében szorongat, egy darab disznósajt kandikált' elő. Magyarul: svártli. — Kérem — mondja R. I. —, a Berzsenyi utcai húsboltban vettem. Tetszik tudni, nagyon éhes voltam, megkívántam egy kis disznósajtot.- Hm... Hát ebben nincs semmi rossz! — Nincs. Szóval megkívántam a svártlit. Mondom magamban, jő lesz egy kis svártlit enni. — Megette? Meg. Szerencsétlenségemre. De maradt egy darab belőle. Ódáid hatom.- Köszönöm, nem vagyok éhes. — Nem azért!- Hát? — Tessék megnézni a sajtot, ezt a disznót... disznó sajtot. Mi van fbenne? — Mi lehet? Nyelv, bőr, finom kis zsír, asírpacni. — Ah, nem ez van benne — Hát micsoda? — Karika!... Vaskarika. — Ne tessék viccelni. — Nem viccelek. Ehol — itt ni. — Hű ... ha, bizony nagy vaskarika. A disznó orrában volt. Szegény disznó. — A fogamat is odaadjam? Mit? A fogamat. Ami kitörött. — Köszönöm, nem. De a karikát itthagyhatja, hadd nézzék meg a Húsipari Vállalat vezetői, hadd okuljanak belőle, hogy máskor jobban vigyázzanak a karikákra. Mert a disznósajtban a vaskarika nemcsak nem gusztusos, de veszélyes is. ts Kormányzatunk segítsége a kisiparosoknak Az elmúlt években sok olyan rendelet jelent meg, amely gátolta a kisipar egészséges működését, sőt sok rendelkezés megakadályozta, gúzsbakötötte a kisipari munkát. Hogy a problémák közül csak a leglényegesebbet említsük: a tényleges helyzetet figyelembe nem vevő kisipari árrendszer, a nehézkes, fukarul mért anyagkiutalás, a magas adó, amely a kisiparosok korát, tehát munkakészségét nem vette figyelembe, a kisiparosokat a közületi munkából kizáró rendelkezés, az alkalmazottak után fizetendő 33 százalékos SZTK-járulék, mind-mind súlyos terheket rótt a kisiparosokra. A kisiparosok érdekvédelmi szerve a KIOSZ, már rég harcolt a helytelen intézkedések ellen. Az elmúlt évek során már többször sürgetően felvetette a kisiparosság tevékenységét akadályozó rendeletek megszüntetését, módosítását. Ennek nyomán 1957. január 25-én megjelent a kormányhatározat, amely jelentős változásokat hozott a kisiparosok számára. Ragadjuk ki a kormányhatározatból a kisiparosságnak évek óta követelt legfájóbb, tegyük hozzá jogos panaszait, melyek most orvoslást nyertek. Mindenekelőtt a sokat sérelmezett árrendszer megvált oktatása. Az egységes termék- és árjegyzékben megállapított árak nem vonatkoznak a kisipari munkára. A kormányhatározat értelmében a jövőben a kisipari árakat kalkuláció útján kell kialakítani s ez a kalkuláció a ténylegesen felmerült anyagköltségen épül fel. A kisipari arak kialakítása nem az eddigi rezsi- s haszonkulcsok alapján történik, hanem olyan kulcsokkal, amely meszszemenően érdekeltté teszik a kisiparost munkája elvégzésében. A saját munka és a munkabér címén beállítható órabéreket a KIOSZ meghallgatásával úgy kell megállapítani,' hogy ez megfeleljen a kisiparos szaktudásának s a kifizetett munkabéreknek. A kisiparosoknak a közületi munkába való bekapcsolódásáról így intézkedik a rendelet: »»Biztosítani kell, hogy^ a köziiletektől versenytárgyalás alapján, megkötöttség nélkül vállalhassanak munkát és áruszállítási megállapodást köthessenek. E munkák elvégzéséhez az anyagot a szocialista szektorral azonos áron kell a kisiparosok rendelkezésére bocsátani« ... A kisiparosok között sokat vitatott probléma volt ne adókérdés. Sok iparos nehezményezte, hogy jövedelméhez mérten magas az adókivetés, s gyakran nem vették figyelembe körülményeit. A rendelet értelmében az 1956. második félévre járó jövedelemadót 50 százalékkal csökkentették. Az emberiesség, a segíteniakarás szellemében született meg az az intézkedés, hogy január l-től a 65 éven felüli, gépi erő nélkül, egyedül dolgozó kisiparosok nem fizetnek jövedelemadót. A kisiparosok már a múlt hónapban örömmel vették tudomásul, hogy az alkalmazotti különadót 1956. november 1-i hatállyal megszüntették. A KIOSZ javasolta, hogy a jövedelemadót 50 százalékkal csökkentsek. A kormány mérlegelve az ország jelenlegi súlyos helyzetét, a jövedelemadónak 20 százalékos csökkentését rendelte el. De ugyanakkor kimondja a határozat, hogy az adót a törvényesség szigorú betartásával állapítják meg. A kisiparosság életkörülményeit nagy mértékben javítja a kormányhatározat, hiszen egyedül az eddigi adókedvezmények azt jelentik, hogy kb. Somogy megyében évi 11 millió forinttal fizet kevesebb adót a kisipar. A kisiparosok zömének kérése mindig is az volt. hogy adóösszege emberséges legyen, hogy a jó munkát végző kisiparosok rendesen, nyugodt körülmények között élhessenek. Ez a rendelet nagy lépéssel viszi közelebb a kisiparosokat ehhez a kívánságukhoz. De ugyancsak könynyít a kisiparosok terhén, hogy a kormányhatározat esökkenti a kisiparosok által fizetendő SZTK-járulékot. Az eddigi 33 százalék helyett a jövőben 17 százalékot fizetnek majd. A kisipari munka megsegítésére a kormány 15 millió forint hitelt biztosít 1957. évben, anyag, gép, szerszám beszerzésére. A kormányrendelet foglalkozik a kisiparosság anyagellátásának helyseiével, amely nem egyszerű probléma. A kisiparosság is jól tudja, hogy az ország nehéz helyzetben van, de azt is igen jól tudja a gyakorlatból, hogy nagyon is sok függ a kisiparosok anyagellátásánál a segíteniakarástól és a jószándéktól is. A rendelet kimondja,hogy az ország anyagi erőforrásainak figyelembevételével biztosítani kell a kisiparosság anyagellátását mind gazdálkodás alá vont, mind a szabadforgalomban lévő anyagokból. Lehetővé teszik a kisipar minél jobb anyagellátását a hulladékanyagból, s biztosítják, hogy а КIOSZ-szervezetek ezeket a termelő helyen megvásárolhassák. E rendelet jó végrehajtásához az szükséges, hogy az illetékesek a kisipar anyagellátását új szellemben, jóindulattal kezeljék. Ez annál is fontosabb, mert az anyagellátás mai körülményei között nemcsak kisipari, hanem nemzetgazdasági érdek is. A kormány tervei szerint a munkanélküliek egy részének elhelyezését a kisipartól vájja. Ehhez a kormány a munkanélkülivé váltakat önállósítás! alappal és iparjogosítványok kiadásával segíti, de csak ezzel a kérdést megoldani nem lehet, ehnez anvng és munkaalkalom is szükséges. Csak így tudja a kisipar foglalkoztatni a munkanélküli szakembereket. De az anyagellátásnál tekintetbe kel] venni azt is, hogy az országban több mint kétezer olyan helvség van, ahol csak kisiparos látja el a lakosság szükségletét. A határozat foglalkozik a kisiparosok társadalmi megbecsülésével és felülvizsgálják azokat a jogszabályokat, amelvek a kisiparosság állampolgári jogait sértik. Mindezek mellett országosan szélesítik a betegségi biztosítást és rendezni kívánják a nyugdíjkérdést is. A kormányhatározat leszögezi: »»... a Minisztertanács támogatja a Kisiparosok Országos Szabadszakszervezetét a kisiparosság jogos követeléseinek kivívásában és törvényes alánokon nyugvó kisipari érdekvédelmi szervként kizárólag a KIOSZ-t Ismeri el«. Felhívja a kisiparosokat, hogy vegyenek részt minél hathatósabban az ország újjáépítésében a gazdasági élet megindításában. A január 25-i kormányhatározat a múlthoz kénest igen jelentős és előnyös változást jelent a kisipar helyzetében. Az összes jogos kérgeket egy csapásra megoldani nem lehet. De ahogy javul az ország gazdasági helvzete, a KIOSZ mint érdekvédelmi szerv, újból napirendre tűzi azokat a kérdéseket, amelyek'most még nem nyerhetnek teljes megoldást. В DROSS ПУТИ , A. a KIOSZ megyei titkára. Félre аж indulatokkal, a köz érdeke mindennél fontosabb Lgasságot a feloszlott tss-ekben ! AZ OKTÓBERI ESEMÉNYEK idején és ezt követőleg a csurgói járás termelőszövetkezeteinek zöme feloszlott, vagy széthullott. Mi volt ennek az oka? Hogyan történhetett meg, hogy négy-öt, sőt több esztendős harcos múlttal dicsekvő szövetkezeteket is otthagytak szülőanyjaik: a kezdeti évek nehézségeit, a nincstelenséget, az úttörők nehéz szerepét is áldozatosan és önként vállaló parasztemberek? Milyen törvényszerűség diktálhatta, hogy csaknem félévtizedes szövetkezeti múlttal a háta mögött szélsebes napok alatt szétzilálódott, sokszáz életét, jövőjét a szövetkezetre építő szegény, kis- és középparasztcsalád terve? A kérdésre válaszoló okok egyrészét már ismerjük, de kutatni kell a többit is, éppen attól a nemes céltól vezéreltetve, hogy hasonló hibák soha többé ae álljanak utunkba. Könnyű volna kimondani e kérdésre azt a feleletet — amit sokan szeretnének elhitetni — az önkény, az erőszakos szervezés, a szövetkezetbe kényszerítés tudata sodorta ki október után a parasztok százait és ezreit a szövetkezetekből. Ezt a részigazságot azok szeretnék teljes igazságnak feltüntetni, akik halálos gyűlölettel viseltetnek a jobb életmódra talált dolgozó parasztok iránt, a népi rendszer iránt. Vajon akad-e olyan józan eszű parasztember, aki ezt így elhiszi? Úgy véljük, egy sincs ilyen. Noha igaz, hogy a múltban egyes helyeken nem egyszer megsértették a parasztok igazságérzetét, s az annyiszor hangoztatott önkéntesség elvét, ám nemcsak az akaratuk, meggyőződésük ellenére bekényszerített, a félszívvel, kedvetlenül dolgozó parasztok hagyták el a szövetkezeteket. Vakság lenne nem látni, hogy október 23-án valóságos ellenforradalmi hadjárat indult a termelőszövetkezetek ellen. Az ellenség nagyon jól, talán jobban, mint sok egyszerű parasztember, tudta és tudja, hogy a tsz, a jó tsz voltaképpen jó dolog, a parasztok valódi érdekeit képviseli, s a kizsákmányolásmen+es élet, a szocialista rendszer alapja. A csurgói járás felbomlott termelőszövetkezeteinek nagyrészét is az ellenforradalom zúzta szét. Ez esetben egy olyan szövetkezetről szólunk, amelyet egy kisebb embercsoport önzése, kapzsisága, harácsolása juttatott a tönk szélére. Mert, hogy milyen nagy úr volt az október 23-át követő napokban a harácsolás, a szerzés vágya, arról ékesen tanúskodik a somogycsicsói Béke-bástya felbomlásának története. Egyes emherek már október 23-a előtt hozzáláttak a tsz züllesztéséhez. Október 23-a pedig ugródeszka volt a bűnös szándékok megvalósításához. Széthuroolták a közös gazdaságnak az állam által juttatott több mint 30 szai’vasrnarhából álló tenvésztörzsét, s a múlt év szeptemberében odaszállított 20 db törzskönyvezett előhasi kocát (egyrészüket azóta már. le is vagdosták). Az ellenforradalom idején a tsz lakó- és egvéb épületeit zavarosban halászó emberek vandál módon feldúlták, elpusztították. Minden emberi képzeletet felülmúl az я bűnös munka. amit felelőtlen emberek akkor elkövettek. Többszázezer forintos я T<4 Д7 я/itó^at szárfástól, ablakokat tokostól, a tsz lajosmajori üzemrészében lévő épületekről leszedték a^ összes kÚDCserepet, a mennyezetet, padlózatot felszaggatták, elhordták, a kütőa^endákat kifüresz^ü^k és ellopták, éppen hogy állanak a falak. Kiirtották a tsz erdőit. Kik voltak a tettesek, s mit akartak? Csak mutatóul néhánvat közülük. A Priha-család udvarán 14 ilyen ablakot találtak tokkal együtt. ők azt állítják, »»csak megőrzésre« vitték el. Ibusza János is elragadtatta magát az ellenforradalom napjaiban. Egyik épületből kiszedte az ajtókat, ablakokat, s elszállította őket Böhönyére. Abban reménykedik, hogy így megmenekül a felelősségrevonástól. Major István engedély nélkül kb. 20 ürméter tűzifát harácsolt össze, s ki tudja mennyit eladott már. Major Istvánról tudHi kell, hogy ma sem akar a bőrében megférni, egyike azoknak, akik kézzel-lábbal hadakoznak a nemrégiben újjáalakult szövetkezet ellen. Bizonyára azért, nehogy fény derüljön gaztetteire. Ez az a Major, aki 1957 februárjában leköpködi, szidalmazza a belépni szándékozókat, tsz-ellenes jelszavakat propagál, s természetesen fenyeget is. (Remélhetőleg nem sokáig teheti ezt — büntetlenül.) Nem sokkal különb a Deákné vásznánál Koczor József sem. A novemberi napokban ő is igen nagy kedvet érzett a jogtalan fairtáshoz. De ne soroljuk tovább. Fáj a szívnek a rideg ténvek előhozatala. Nem a mi dolgunk a bűnös cselekmények, s ezek elkövetőinek felderítése. A szövetkezet hű harcosait sem lebeszélés, sem fenyegetés nem tudja félreállítani. Uj működési engedéllyel, s napról napra több taggal él, terveket sző és dolgozik a januárban 12 családdal újjászerveződött tsz, teljes nevén: Somogycsicsói Mezőgazdasági Kertészeti Termelő és Értékesítő Szövetkezet. A tagok száma 34-re emelkedett. Úgy mondják, ha nem lenne fenyegetés, már hatvanan is lennének. Uj elnököt, vezetőséget, agronómust választottak. Készül az új alapszabály is, íródnak az üzem- és jövedelmezőségi tervek. E tervek frissek, életrevalóak, egy lelkes közösség elszánt akaratát bizonyítják. Százholdas kertészetük lesz. Lesz gombaién vészét. konzervgyártás, sajtgyártás, méhészet, afféle mindenes szövetkezet. A Dene Józsefek, Dene Dezsők, Bencsik Józsefek, Kardos Istvánok és sorolhatnánk még nevüket, nem hagyják magukat, ők élni akarnak, s ma jobban, mint tegnap, holnao jobban, m^nt ma — a szövetkezetben. Hevesből hoztak dinnyekertészeket. Makóról hagymakertészeket várnak, van vaj-, sajtmesterük is. A jövedelem 40 százalékát hónapról hónapra kiosztják. \ Csak hát gondjaik is vannak, amelyekből a felsőbb szervek segítségével lábalhatnak ki. Az állam tulaidonát képező elhurcolt törzsállomány például minden kétirízárócm a felbomlott tsz jogutódját illeti. Erre világos törvény van. Igazságot kereső, igazságot tevő emberek tartózkodnak ezekben a nanokban Somoaycsicsón is. Megállapítják a kilépők tsz iránti tartozását, segítt»u°k rendbehozni a tsz szénáját. Félretéve minden indulatot, szenvedélyt icravs.ágosan. a törvények szelleméhen. az ész és a lelkiismeret parancsára hallgatva kell igazságot tenni ezer meg ezer volt szövetkezeti tag védelmében. Nem lehet elfogadni, s törvényerőre emelni a törvénytelenséget, azt. ahogyan Somogycsicsón is, másutt is az ököljog, a »»ki mit ér, azt visz« elv alapján elherdálták a közös vagyont. Azt is, amihez semmi közük, semmi joguk nem lett volna. BÍZHATNAK a szövetkezethez hű tagok. Felülkerekedik az igazság s szégyenletesen alu.1 marad, — alul kell. hogy yiaraőjón — az önzés, a kapzsiság, a harácsolás, a bűnös szándék, Varga József. Újfczftci sefetcípessa ее A nyugatnémet vegyipar újfajta sebtapaszt hoz forgalomba, amely sok seb gyógyításánál pótolható a sebészeti tűt. Ezt az újfajta sebészeti segédeszközt eddig ezer betegen próbálták ki nagy sikerrel. Az új sebtapaszt, amely a sebnyílást elzárja és kisebb forradásnyomot hagy maga után. orvosi körökben is örömmel fogadták. A sebtanasz alsó oldalát — amelvet о bőrre helyeznek — vékony ragadó anyag borítja. Ennek megvan a szükséges tartó szilárdsága, amelv összefogja a seb széleit. A ragasztóanyag a gyógyítás meggyorsítása érdekében bizonvos orenarátumot is tartalmaz. A ragasztószalag perforálva van, hogy így semmi sem akadályozza a seb szekrécióját és bizto- i sítva legyen a seb levegő-ellátása. A seb begyógyulása után a sebtapasz magától fellazul, majd könnyen és fájdalommentesen eltávolítható a bőrfelületről, jelenti a DPA, — Egymillió esztendős koponya. Celebes szigetén Floresben, egy történelem előtti időkből származó em'mri koponyát találtak, amelynek korát dr. T. Verhoeven holland antropológus egymillió esztendőre becsüli. A tudós közölte, hogy a koponya teljesen elkövesedett, épségben maradt a f^ics -''’---iocs és az alsó állkapocs négy foga.
