Somogyország, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-15 / 11. szám

г_____________________________________________________ SOMOGYORSZAG Kedd, 1957. januárja Angliában nincs teljes szakítás az előző kormány politikájával London (MTI). A londoni rádió reggeli adásában ismerteti az új an­gol kormány névsorát és megjegyzé­seket fűz összetételéhez: Politikai körök az új kormány összetételével kapcsolatban rámutat­nak arra — mondja a londoni rádió —, hogy egészében véve Macmillan »»széles alapokon nyugvó kormányt állított össze«. Több minisztert azon­ban megtartott régi posztjában és így az új kormány igen erős kap­csolatokat tart fenn az előző kor­mánnyal, így tehát a tudósítók sze­rint »-nem történt kísérlet arra, hogy teljesen szakítsanak az előző kor­mány politikájával«. A jelentés szerint egyébként Mac­millan, miután vasárnap este elő­terjesztette Erzsébet királynőnek az új kormány névsorát, Chequers-be utazott miniszterelnök hivatalos vi­déki rezidenciájába, ahol Edennel vacsorázott, aki lemondása óta ott tartózkodik. A mai reggeli angol lapok vezető helyen kommentálják az új kormány összetételét. A Times rámutat, hogy Macmillannak egyensúlyba kellett hozni egymással azt a két követel­ményt, hogy egyrészt biztosítsák a kormányzat folytonosságát, másrészt pedig változások is történjenek, hi­szen most új miniszterelnök áll a kormány élén. Macmillan ügyesen egyensúlyba tudta hozni ezt a két követelményt hiszen kilenc minisz­térium élén megmaradt a régi mi­niszter, kilenc élére pedig új mi­niszter került, a kormánynak hat új tagja van, hat régi tagja pedig eltávozott. A lap azonban kételkedik abban, vajon bölcs dolog volt-e megtartani Selwyn Lloydot a külügyminiszté­rium élén. Ha Macmillan arra gon­dolt, hogy ő éppúgy elkötelezte ma­gát annakidején a szuezi beavatko­zás politikája mellett, akárcsak Sel­wyn Lloyd, akkor az utóbbi meg­tartását »nyilván igazságérzete su­gallta«. Az igazságérzet azonban nem az egyedüli szempont a politi­kában és valószínűleg sem a hazai, sem a külföldi közvélemény nem örül Macmillan e döntésének. A lap viszont helyesnek tartja és üdvözli Thorneyeroft-nak pénzügyiminisz­terré és Sir Perei Millsnek energia­ügyi miniszterré való kinevezését. A Daily Herald teljes egészében elítéli az új kormány összetételét. A lap szerint e kormánynak semmi esélye sincs arra, hogy megnyerje a brit nép bizalmát és visszaállítsa Anglia jó hírnevét. »Minél hama­rabb lemond, annál jobb« — írja a lap. Csak a jövő hét elejére várható a nagyobb hideg A meteorológiai intézettől szerzett értesülés szerint a héten általában nulla fok körül marad a hőmérsék­let, nagyobb hideghullám nem fe­nyeget, havazásra azonban annál in­kább számíthatunk. Kanada északi vidékéiről hideg légtömegek áram­lása indult el délkeleti irányban fe­lénk, de lehetséges, ez még közben eltér eredeti irányától. Ha mégis el­ér benőnket a hideghullám, körülbe­lül a jövő hét elején, akkor előre­láthatólag minusz tíz fok körüli hő­mérséklet alakul ki. BÉCS (MTI) Az osztrák csendőrség pén­teken letartóztatta Komjáthy Antal 22 éves magyar állampolgárt, a trais­­kircheni menekülttábor lakóját, mert erőszakot akart elkövetni Josephin Loss 22 éves munkásnőn. Komjáthyt a badeni járásbíróság fogházába szállították. RÖVID KÜLFÖLDI hírek LONDON (MTI) A bedwasi bányászszakszer­vezet elhatározta, hogy nem enged magyar menekülteket dolgozni az ot­tani bányában, ahol pedig 1800 bá­nyászt keresnek. A szakszervezet egyik hivatalnoka kijelentette »min­den bányának jogában áll eldönteni enged-e magyarokat alkalmazni vagy nem«. A határozat indoklása utal a többi között a szóbanforgó bányatelepülésen uralkodó lakáshi­ányra, amely a helyi hatóságoknak is súlyos nehézségeket okoz. A ha­tározat szerint a magyarok alkalma­zása hátrányos volna a gazdasági helyzetre. BÉCS (MTI) A DPA jelentése szerint a jövő hét elején Bécsben tárgyalások kezdődnek a két osztrák koalíciós párt között az elnökválasztásokról. A kormány kedden írja ki a válasz­tásokat és minden valószínűség sze­rint közli már a választások időpont­ját is. NEW YORK (MTI) A TASZSZ közli: A Detroit News olvasóinak több olyan levelét közli, amelyben azok elégedetlenked­nek az Egyesült Államokba érkező magyar menekültek miatt. »A 40—50 éves amerikai munka­­nélkülieknek is élniük kell — hang­zik az egyik levélben — de számuk­ra nincs munka. Gondoskodjunk előbb magunkról«. Ugyanilyen ér­zelmeket fejeznek ki más levélírók is. RÓMA (MTI) Hivatalos adatok szerint Olaszországban a megélhetési költ­ségek tavaly 4,3 százalékkal emel­kedtek. A háború előttihez képest a megélhetési költségek indexszáma 62,7 századszorosára nőtt. A két év­vel ezelőtti állapotokhoz viszonyítva a megélhetési költségek 6,9 százalék­kal emelkedtek. A legnagyobb mérr tékben a ruhaneműek, továbbá a villanyáram, és a fűtőanyag drágult. Apróságok a nagyvilágból Derby ben (Anglia) ibarcmfiíkiálMtást tar­tottak. Az első díjat egy kakas nyerte el, amelynek csodálatosan szép, vérvörös taraja volt, A díj átadásakor azonban botrány tört ki, mert kiderült, hogy a kakas tulajdonosa szájrúzzsal varázsolta vérvörössé a tarajt. A svédországi TJpsa­­lában egy Raale nevű autószerelő a követke­ző levelet kapta a sze­relők szövetségétől: »Több ügyfele beküld­te nekünk az ön által kiállított számlákat fe­lülvizsgálat céljából, mert a számlák össze­gét sokallták. Az ed­dig kezünkben lévő számlákon feltünte­tett túlórákat össze­adva megállapítottuk, hogy ön ezidőszerint szövetségünk legidő­sebb tagja: 106 éves.« Viszont azt is meg kell hagyni, jól eltarr tolták ügyfelei Luigi Laros, olasz képviselő, aki most. tért haza Brazíliából, feltűnő indítványt tett az olasz parlamentben. Azt mondotta: alkal­mazná kellene a brazil indián törzsfőnökök­nek azt a jogát, hogy a törzsek tanácskozá­sain az olyan szóno­kokat, akik köztudo­másúan bő lére szek­ták ereszteni beszédü­ket — kötelezzék elő­térj esztésteifcet . annyi idő alatt elmondani, amíg egy lábon tud­nak állni. Az USA Gulfport városáéban hosszú ide­ig érintetlenül hevert egy levél a postán, mert senki nem akar­ta átvenni. Nem is csoda, hiszen a címzés így szólt: »A legbu­tább gulifporti ügyvéd­nek.« Végül az egyik ügyvéd mégis rászán­ta magát és elkérte a levelet. Jól járt, mert a borítékban 100 dol­lárt talált, mellette pedig a következő szö­vegű cédulát: »ön mégsem olyan buta, mint ahogyan ezt gon­doltam. Kérem, jelent­kezzen azonnal nálam egy igen fontos per megbeszélésére.« A ’le­velet a város leggaz­dagabb üzletembere .irta alá. Lám, milyen hasznos néha az önkri­tika. Különös házasságot bontott fel a napokban a chikágói bíróság — az asszony terhére. A menyecske az ameri­kai hadsereg női se­gédszolgálatának őr­mestere volt, férje pe­dig a légierők tizede­se. Hosszú ideig béké­ben éltek, de az asz­­szony egyszeresük kö­vetelni kezdte, hogy a férje a lakásban is tisztelegve köszöntse őt, mint elöljáróját. A tizedes eleinte tréfá­ltak fogta fel a dolgot, de aztán megunta és benyújtotta a váló­pert. Tanulság: az ember ne udvaroljon felettesének, de ha már belegabalyodik — legalább ne vegye el feleségül. Változások az emberiség táplálkozásában Amerikai háztartás-statisztiku­sok és élelmezési szakemberek je­lentése szerint néhány év óta ál­landóan változik az egész emberi­ség eddigi táplálkozási rendszere. Nyugat-Európában pl. a második világháború előtti időkhöz viszo­nyítva tetemesen emelkedett a gyümölcs-, tej- és sajtfogyasztás. Délkelet-Ázsia néhány országában egyre inkább a kenyér veszi át a rizs monopolisztikus helyzetét a lakosság táplálkozásában. Az Egyesült Államokban a burgonya és a gabonanemüekből készült élelmiszerek fogyasztása csökken, míg a tojás, zöldfőzelékfélék, cit­rom, narancs és paradicsom fo­gyasztása egyre nagyobb tért hódít. A jelentés megállapítja, hogy az emberiség táplálkozásában mutat­kozó változások főként gazdasági okokra vezethetők vissza. Ala­csony népjövedelem mellett rend­szerint gabonafélék, gumósnövé­nyek és keményítőtartalmú gyöke­rek képezik a legfontosabb táplá­lékot. Az életszínvonal emelkedé­sénél azonban fellendül a borsó, bab, hús és húsáruk, zöldfőzelékek és gyümölcsféleségek fogyasztása. R. Gy. Л Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelete a gyorsított büntető eljárás szabályozásárál A közrend és közbiztonság megszi­lárdítása, valamint az ellenforradal­mi cselekmények elleni küzdelem eredményesebbé tétele érdekében a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alábbiakat rendeli: 1. § 1. Ha a terhelt előzetes letartóz­tatásban van, a szükséges bizonyíté­kok rendelkezésre állanak és az ügyész indítványozza, a jelent tör­vényerejű rendelettel szabályozott gyorsított büntető aljárás szabályai szerint a megyei (budapesti fővárosi) bíróság, a katonai bíróság, illetőleg a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága jár el az alábbi bűncselek­mények és azok kísérlete miatt: a) A gyilkosság és szándékos em­berölés (BHÖ 349, 351 és 352. pont). b) A gyújtogatás (BHÖ 162—164. pont). c) A rablás (BHÖ 433—437. pont). d) A fosztogatás, betöréses lopás (BHÖ 427. pontjának C. alpontja). e) A lőfegyver és robbanóanyag engedély nélküli tartásával (BHÖ 33. pontjának (1) bekezdése és 34. pont­jának (1) bekezdése, továbbá a lő­fegyver és robbanóanyag jogtalan használatával BHÖ 33. pontjának (3) bekezdése és 34. pontjának (3) be­kezdése), elkövetett bűntett. f) A vizet, gázt vagy villamossá­got szolgáltató közérdekű üzemnek, vagy a közönség életszükségletének ellátására szolgáló olyan közérdekű üzemnek, amelyet a kormány rende­letében nélkülözhetetlennek nyílvá­nít, továbbá nyilvános közlekedési üzemnek, vagy a honvédelem céljá­ig szolgáló üzemnek szándékos meg­rongálásával elkövetett bűntett, to­vábbá arnnak a cselekménye, aki ilyen üzem területére való jogtalan beha­tolással vagy ott-tartózkodással, vagy más módon az üzem működé­sét szándékosan megzavarja (BHÖ 73. pontja (1) bekezdésének a tör­vényerejű rendeletben kiemelt tény­állásait, vagy aki ilyen cselekményre izgat, vagy mást ilyen cselekmény elkövetésére felhív (BHÖ 73. pont (2) bekezdése) a jelen pontban em­lített bűntettek csak abban az eset­ben tartoznak a törvényerejű rende­let hatálya alá, ha csak a cselek­mény tömeges munkabeszüntetésre irányul vagy egyébként nagy ve­széllyel fenyegetett. g) A közlekedés szándékos veszé­lyeztetésével elkövetett bűntett (BHÖ 172. pont). h) A népköztársaság, vagy a népi demokratikus államrend elleni szer­vezkedés (BHÖ 1. pont) és az erre irányuló szövetkezés (BHÖ 8. pont­ja). i) A lázadás (BHÖ 17—24 pontja). j) A hűtlenség (BHÖ 35, 37—40) bűntette. 2. Az (1) bekezdés b), c) és d) pont­jában felsorolt bűntettek tekinteté­ben az ügyész (legfőbb ügyész) arra tekintet nélkül indítványozhatja a gyorsított eljárás lefolytatását, hogy a cslekményt személyi, vagy társa­dalmi tulajdonban levő vagyontár­gyon követték-e el. 3. A gyorsított eljárásban az 1954. évi V. törvénnyel módosított 1951. évi III. törvény (Bp.) rendelkezéseit a jelent törvényerejű rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 2. § 1. A budapesti fővárosi bíróságnál, a megyei bíróságoknál, a katonai bí­róságoknál, valamint a Magyar Nép­­köztársaság Legfelsőbb Bíróságánál az 1. § alá eső ügyek gyorsított eljá­rásban történő elbírálására különta­­nácsot (tanácsokat) kell alakítani. 2. A tanács elnökét a bíróság el­nöke jelöli ki. A tanács népi ülnö­keit a Népköztársaság Elnöki Taná­csa egy évre választja: a népi ülnö­kök tisztségük egész tartama alatt folyamatosan működnek. 3. § 1. Az eljárásra az a megyei (bu­dapesti fővárosi) bíróság is illetékes, amelynél az ügyész a gyorsított el­járás lefolytatását indítványozza. 2. A legfőbb ügyész a gyorsított eljárás lefolytatását a Magyar Nép­­köztársaság Legfelsőbb Bíróságánál is indítványozhatja. 4. § 1. A gyorsított eljárásban az ügyész (a legfőbb ügyész) a terheltet vádirat mellőzésével a bíróság elé állíthatja. Ebben az esetben a tanúk, a szakértők előállításáról, valamint a szükséges egyéb bizonyítékoknak a bíróság elé tárásáról az ügyész (a legfőbb ügyész) gondoskodik. Az ügyész a vádat a tárgyaláson szóval terjeszti elő. 2. Ha az ügyész (a legfőbbügyész) vádiratot nyújt be, a Bp-nek, az elő­készítő ülésre és tárgyalás kitűzésé­nek határidejére vonatkozó rendel­kezéseit nem lehet alkalmazni, ha­nem a tárgyalást a lehető legrövi­debb időn belül meg kell tartani. 5. § 1. A gyorsított eljárásban elbírált bűntettek büntetése halál. A bíróság az eset összes körülményei szerint halálbüntetés helyett életfogytiglani vagy öt évtől tizenöt évig terjedő börtönbüntetést is kiszabhat. Ha azonban a cselekményre a törvény abban az esetben is halálbüntetést rendel, ha annak elbírálása nem a jelen törvényerejű rendeletben meg­állapított gyorsított eljárás alapján történik, tíz évnél rövidebb börtön­­büntetést kiszabni nem lehet. 2. A Bta. 53. §-a gyorsított eljá­rásban nem alkalmazható. 3. Ha a terhelt fiatalkorú, a bün­tetést az 1951. évi 34. tvr. (Ftvr.) 8 §-ának rendelkezései szerint kell ki­szabni. Ez a szabály azonban a BHÖ 12. pontjában foglalt rendelkezése­ket nem érinti. 6. § 1. A megyei (budapesti fővárosi) bíróság különtanácsának határozatai ellen bejelentett fellebbezéseket a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának két hivatásos bíróból és három népi ülnökből alakított kü­­löntanácsa bírálja el. A tanács meg­alakítására a 2. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadók. 2. A fellebbezési eljárásban a Bp. 195. §-a (2) és (3) bekezdésének ha­táridőket megállapító rendelkezései nem nyernek alkalmazást, ehhez ké­pest a fellebbezési tárgyalást a leg­rövidebb időn belül meg kell tar­tani. 7. §. Ha a vád tárgyává tett bűncselek­mény nem esik a jelen törvényerejű rendelet 1. §-a alá, az eljárást a kü­löntanács a Bp. rendes szabályai sze­rint folytatja le vagy az ügyet a ha­táskörrel és illetékességgel rendelke­ző bírósághoz teszi ét. 8. §. 1. A jelent törvényerejű rendele', kihirdetése napján lép hatályba Rendelkezéseit — az 5. §-ban fc, laltak kivételével — a hatálybalépt se előtt elkövetett bűntettekre is al­kalmazni kell. 2. Az 1956. évi 22. számú törvény­­erejű rendelet hatályát veszti. 3. Ez a törvényerejű rendelet az 1956. évi 28. számú törvényerejű ren­delet hatályát nem érinti. Ha azon­ban a terhelt ellen a jelen törvény­­erejű rendelet alapján a gyorsított eljárást már megindították, rögtön­­bíráskodásnak ugyanazon bűncselek­mény miatt nincs helye. Ha viszont a rögtönítélő bíróság az ügyet a ren­des bírósághoz teszi át, az ügyész in­dítványozhatja gyorsított eljárás le­folytatását. Az igazságügyi kormánymegbízott a gyorsított eljárásról Dr. Nezvál Ferenc, igazságügyi ‘kormánymegbízott a gyorsított bírói eljárás bevezetésével kapcsolatban nyilatkozatot tett. A többi között ezeket mondotta: Az elmúlt hetekben nőtt az aggo­dalom a munkanélküliség, s az en­nek nyomóban járó nyomor, nélkülö­zés veszélye miatt. Éppen ezért józan munkásosztályunk a harci cselek­mények befejezése után, lendületes erővel látott a megrongált üzemek helyreállításához, s a munkának nor­mális mederben történő folytatásá­hoz. Azok az erők azonban, amelyek hazánkat romlásba kívánták taszíta­ni, a fegyveres harc helyett újabb támadásba kezdtek, és felélőtlen, za­­vartkeltő, bujtogató tevékenységet fejtettek ki, hogy a rend, a termelő­­munka helyreállítását megakadá­lyozzák. Ez a törekvésük több vonat­kozásban is — sajnos — sikerrel járt. A sztrájkra, a munkabeszüntetések­re izgató felhívások eredményeként — különösen a szén- és energiahi­ány következtében — üzemeink jó részének termelőmunkája megbé­nult. A forradalmi munkás-paraszt kormány intézkedései következtében a jobb belátásra ébredt dolgozók közreműködésével a sztrájkok mégis megszűntek. A legutóbbi napokban azonban újabb lázító tevékenység kezdődött. Az ellenségnek ez az aknamunkája azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a munkanélküliség még nagyobb ará­nyokat ölt és az infláció sem lesz elkerülhető. Ilyen körülmények kö­zött a kormánynak — amellett, hogy a dolgozók jogos követeléseit az or­szág teljesítőképességéhez mérten a legmesszebbmenőkig teljesítette: így az üzemek vezetését a munkástaná­csok kezébe adta, megszüntette a be­szolgáltatást, az alacsonyabb kate­góriákban béremelést hajtott végre, visszaállított bizonyos természetbeni járandóságokat, eltörölt bizonyos adófajtákat, így például a mezőgaz­daságfejlesztési járulékot és a gyer­­mektelenségi adót, stb. — határozott, kemény intézkedéseket is kellett ten­nie dolgozó népünk és jövőnk védel­mében. A Vereségük miatt elkesere­dett ellenforradalmi elemek, a bör­tönökből kiszabadult és fegyverhez jutott közönséges bűnözők természe­tesen nem fogadják örömmel a kor­mánynak azokat az intézkedéseit, amelyek a dolgozók jogos követelé­seinek kielégítésére irányulnak, ha­nem arra törekszenek, hogy ellenfor­radalmi és bűnöző tevékenységüket tovább folytassák és befolyásukat a félrevezetettek körében minél to­vább megtartsák. Az ilyen elemek­kel szemben határozott, kemény rendszabályokra volt szükség. Ezért rendelte el az Elnöki Tanács a rög­­tönbíráskodás bevezetését, majd mi­után ennek köre szűknek bizonyult, legutóbb a gyorsított eljárást. A gyorsított eljárás — akárcsak a rögtönbíráskodás — átmeneti időre szóló kivételes intézkedés, amelynt tartalma attól függ, hogy a becsüle­tes dolgozók milyen rövid idő alatt szigetelik el és leplezik le az ellen­­forradalmi bujtogatókat és más kár­tékony elemeket. Gyorsított eljárás alá tartoznak a? élet- és vagyonbiztonság ellen elkö­vetett legsúlyosabb bűntettek, ezer felül pedig állami és társadalmi ren­dünk megdöntésére irányuló cselek­mények. Gyorsított eljárás alá kel vonni azokat, akik a dolgozó néf életszükségleteinek kielégítését szol­gáló legfontosabb üzemeink termelő­­munkáját zavaró, illetőleg akadályo­zó rendbontó, romboló tevékenysé­get fejtenek ki. A forradalmi munkás-paraszt ко mány nem szívesen, haném csup: a körülmények kényszerítő ere folytán, népünk érdekében nyúlt gyorsított eljárás időlegesnek szán eszközéhez. Reméli azonban, hogj ezeknek a szigorú szabályoknak al kalmazására éppen azért nem ke»rij sor, mert dolgozóink meghiúsítana] a rend megbontására iránvzot. minden törekvést és megakadályoz nak minden, a rend felforgatásá célzó bűnös tevékenységet. Munkás Ságunk és parasztságunk mindin káb követeli, hogy a kormány éré lyesen lépjen fel az ellenforradalm cselekményekkel és ezek szervezői vei szemben, miután népünk met van győződve arról, hogy hazánl gazdasági életének fellendítéséhe békére, közbiztonságra van szüksé'

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom