Somogyország, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1957-01-15 / 11. szám
MSZMP MEGYEI INTEZOBIZOTTSAGA Жпей" il évfolyam, 11. szám. Kedd, 1957. január 15. SS A MEGYEI TANÄCS LAPJA ^ ÄRA 50 FILLÉR V ----------- a Motorosokat, háziasszonyokat ÉRDEKLI Bizonyára sokan gyűjtik pénzüket motorkerékpárra, miire kitavaszodik, s beköszönt a motorévad. Ezeknek szeretnénk előzetes jelentést adni a motorfrontról. Felkerestük Magyar Péter eivtársat, a Somogy megyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat kereskedelmi osztályvezetőjét, aki elmondotta, hogy sokkal több motort tudnak hozni a szaküzletekbe, mint például a tavalyi év őszéig. Az elmúlt héten hoztak Budapestről több Pannóniát, a kismotorkedvelőknek pedig szovjet gyártmányú К—55 típusú 125-ös motorkerékpárokat. Ez a motor elöl-hátul teleszkópos megoldású és hasonlít a DKW-motorokra. Jelenleg 125 darab К—55-ös várja, hogy kiszállítsák őket az üzletekbe. А К—55-ös motor ára 8000 forint. Az elmúlt évek gyakorlatával szemben nemcsak mennyiségben, hanem típusban is nagyobb lesz a választék. A jövő hónap közepén ugyanis két motoríípussal bővül a magyar piac: lehet vásárolni a 250- es Jáwa és a szovjet IZS motorokat is. A motorokon kívül több árucikk van még a nagykereskedelmi vállai lat raktáraiban, melyek bizonyára érdeklődésre tarthatnak számot. így például aránylag nagy mennyiségű kerékpár vár az üzletekbe való kiszállításra, éspedig 100 db csehszlovák és 80 db magyar gyártmányú kerékpár. Érkezett ezenkívül 400 szovjet gyártmányú gyermekkerékpár is. Ez utóbbinak 800 forint körül lesz az ára. Nemsokára megjelenik az üzletekben a szovjet gyártmányú mosógép is, melyből közel 100 darab áll a vásárlók rendelkezésére. Előnye ennek a gépnek a magyar mosógéppel szemben, hogy ki is csavarja a ruhát, ugyanis gumihengeres, mángorló-rendszerű csavarókészülékkel is felszerelték. Éppen ezért drágább ás, mint a magyar gyártmányú mosógépek. A választék itt is bővül, mert német gyártmányú mosógépek is érkeznek a közeli hetekben. Szintén a háziasszonyokat érdekli! A közeli napokban több varrógép érkezik ismét. A magyar gyártmányú varrógépeket a régi áron árusítják, a cseh gépek ára még ismeretlen. Ülést tartott a Somogy megyei képviselők csoportja Tegnap délelőtt a Megyei Tanács nagytermében ülést tartott a Somogy megyei képviselőik csoportja. Az ülésen részt vett Dögéi Imre földművelésügyi miniszter, megyénk oroZáiggyűdési képviselője is. Az ülést Varga Károly, a képviselőcsoport titkára nyitotta meg, majd bejelentette, hogy dr. Sivó József betegségére való tekintettel lemondott a csoport elnöki tisztéről. A képviselőcsoport elfogadta dr. Sivó József lemondását, s Sási József személyében megválasztotta új elnökét. A képviselőcsoport ezután megvitatta a közeljövőben végzendő munkaprogramot. Húsztagú bizottság készíti elő a termelőszövetkezeti törvényt A termelőszövetkezeti törvény előkészítésére alakult húsztaqú bizottság megkezdte munkáját. A bizottságban elsősorban a termelőszövetkezeti mozgalmat jól ismerő, gyakorlati szakemberek, továbbá a mezőgazdasági termelés kiváló szakemberei, valamint a jogi és pénzügyi szakértők vesznek részt. A bizottság munkáját Pál József, a termelőszövetkezeti elnökképző iskola tanára irányítja. Az előkészítés során különösen a szabad szövetkezés elvét igyekeznek szem előtt tartani. Minden megkötés nélkül lehetővé kívánják tenni a szövetkezeti tagok helyes javaslatainak, elgondolásainak érvényesítését mind a gazdaság megszervezésében, mind a termelésben. Kerülni akarnak minden merev formát, főleg az olyan társulások másolását, amelyek nem egyeztethetők össze a magyar viszonyokkal, sajátosságokkal. Dulles nyilatkozata az Eisenhower-tervről London (MTI). Mint a londoni rádió jelenti, Dulles amerikai külügyminiszter nyilatkozott az amerikai kongresszus illetékes bizottsága előtt Eisenhower elnök közel-keleti tervéről. Kérte, hogy a kongresszus még a hónap folyamán hagyja jóvá a tervet. Dulles azt állította: ha az Egyesült Államok nem ad sürgősen katonai és gazdasági segítséget a közel- és középkeleti országoknak, akkor elvesztésükkel kell számolni. »Ez pedig a Szovjetunió legnagyobb győzelmét jelentené fennállása óta, mert ilymódon háború nélkül Nyugat-Európa birtokába jutna.« Dulles ezután kifejtette, hogy az amerikai kormány terve a Líbiától Pakisztánig terjedő területre vonatkozik, amely magában foglalja Törökországot és az arab államokat is. A BOSSZÚ ROSSZ TANÁCSADÓ Rögtönítélő bíróság előtt felel tetteiért a vasútrongáló A Kaposvár—Fonyód között közlekedő személyvonat vezetője éberen figyelte a szerelvény előtti pályatestet. Az elmúlt hetekben többször előfordult, hogy ismeretlen tettesek a vasúti pálya megrongálásával akadályozni igyekeztek a közlekedést. A mozdonyvezető ébersége ez esetben sem volt hiábavaló. A szerelvény alig hagyta el Osztcpánt, hirtelen fékezett és megállt. Éppen az utolsó pillanatban, mert a mozdony első kereke már ráfutott a síneken keresztbe rakott vastag pallóhasáboikra. Az akadály eltávolítása után a vonat csak lépésiben folytatta útját. A következő útkereszteződésnél isimét meg kellett állnia, mert a fősín és a vezetősín között 'bazaltkövek akadályozták a továbbhaladást. A mozdonyvezető és az utasok előtt világossá vált. hogy szabotázscselekményrőü van szó, csupán a mozdonyvezető éberségén múlott, hogy nemi történt emtoeráldozaitot követelő szerencsétlenség. Az eset szombaton este történt és a rendőrség hétfőn reggélre már el is fogta a tettest, Terék József öreglaki lakos személyéiben. Terék József szombaton erősen iUumrináilt állapotban szállt fel Kaposvárott a fonyódi vonatra. A nagyimennyiséggel fogyasztott szesz hamarosan megtette a hatást. Terék a kocsiban meg nem engedhető módon viselkedett. Az utasok megbotránkozva menekültek közeléből, a kalauz pedig felszólította, hogy az általa okozott kár, illetve takarításért a 100 forint ■bírságot fizesse ki. Terék ezt megtagadta, sőt fenyegetni kezdte a jegykezelőt, aki a vasúti szabályzat értelmében Osztopán állomásán kizárta a botrányosan viselkedő utast az utazásiból. Terék úigy érezte, hogy vele szemben méltánytalanul járt el a vasút. A vonat kiindult az állomásról, 6 pedig gyalog indult utána, de nem az országúton, hanem a sínek mellett. Forrt henne, fűtötte a bosszú. Gondolt merészet és nagyot: a legközelebbi gyalogútkereszteződésnél felszedte a sínek közé helyezett vastag pallódeszkákat és keresztben a sínekre fektette. Továbbmenve, az útkereszteződésnél újabb módszerrel elégítette ki ibosszúszomjét. Bazaltköveket szedett össze és gondosan a vezető- és a fősínek közé rakta azokat. »Biztos, ami biztos!« — gondolta magáiban — »ha a pallódeszkák nem teszik meg a hatást, a kövek feltétlenül kisiklásra kényszerítik a rohanó szerelvényt.« Szakértők megállapítása szerint mindkét akadály alkalmas volt arra, hogy a vonatot kisiklássá. Szerencsére a venatvezető éber volt és így nem következett be a katasztrófa. Terék József most az ügyészség fogdájában elmélkedik tette felett. Ügyét hamarosan tárgyalni fogja a rögtönítélő bíróság, mivel a BHÖ 172. 5-ba ütköző »közlekedés veszélyeztetése« bűntettet követte él. A történetből mindenki levonhatja a tanulságot: rossz tanácsadó a bosszú. M. J. Néhány szó a bútorról Igen, ez az a cikk, amelybe a vásárlási láz korszakában« nagyszerűen be lehetett »fektetni« a zörgő, esetleg nyirkos seázaiseket. Tagadhatatlan, ezek a befektetők »remek« munkát végeztek olyartymyira, hogy ma néhány száz csehszlovák széken kívül üresen ;á:ong a bútor szaküziet raktárhely:?; ,ge. Meddig? Igen, a meddigen van most elsősorban a hangsúly. Sajnos, ezúttal nem írhatjuk le a »hamarosan« szót, hiszen tudjuk, hogy a bútorfélék hosszabb előállítási munkát kívánnak, minit mondjuk a textiláru. Akadályozza a bútorellátást a még nem egészen tökéletesen működő teherszállítás is. Ezért elsősorban a helyi üzemeikre, ktsz-ekre stb. lehet támaszkodni. így időnként enyhíteni igyekszik a bútorhiányt a Kaposvári . Faüzem is. A nehézségeket figyelem bevéve, előreláthatólag nagyobb külföldi és belföldi szállítmány március-április hónapra várható. Növekszik az új kisiparosok száma öt perc a Kaposvári Járási Tanács Iparügyi Osztályán. A kisipar nehéz múltja ismeretes. Rémképként kísértett az anyaghiány, megbénította a helytelen adórendszer — nem is szólva a »maszek« szó mögött rejlő megkülönböztetésről. — Nos, a magyar kisipar helyzetében néhány héttel ezelőtt kedvező fordulat köszöntött be. És ma már bizony a járási tanács iparügyi osztályán túlságosan is sok a munka. Egymás után érkeznek az új jelentkezők, írják a kérvényt és kapják az iparengedélyt. Idáig a kapós-ári járásiban mintegy 19 engedélyt adtak ki, és 93-ra tehető azoknak a kérvényeknek a száma, amelyek döntésre várnáik. Érdeklődésünk napján 12 kisiparos kapta kézhez az engedélyt. Az iparengedélyek változatosak: akad kovács, cipész, fodrász, de túlnyomó részük építőipari (asztalos, kőműves sitib.) szakmákra szól. A tájékoztatás szerint a megye más járásaiban is hasonló a helyzet. Az engedélyek megadásánál elsősorban a szakmai tudás és ez esetleges szakmával, bíró munfeanélküiiek munkához ' juttatása a döntő. Gilicz Törökországba utazik? Gilicz István, a volt kaposvári labdarúgójátékos, aki a Szegedi EAC-nak a tagja, a tervek szerint a Bp. Dózsa csapatával mint kölcsönjátékos Törökországba utazik. A két sportkör között elvben mái- létrejött a megegyezés, s a szegediek kölcsön adják Giliczet a Dózsának a törökországi túrára. Számos kérdésre várnak még választ a dolgozó parasztok, a mezőgazdasági szakemberek: hogyan tovább? Bár sok jó elgondolásuk van a mezőgazdaság problémáinak megoldásával kapcsolatban, de azt várják, hogy a kormány is határozottan állást foglaljon és intézkedéseivel segítse őket. Ezekről tárgyaltak tegnap megyénk mezőgazdasági szakembeei, párt- és tanácsvezetői, a megye írszággyűlési képviselői és kértek választ kérdéseikre Dögéi Imre földművelésügyi minisztertől. Több változtatás szükséges az állami gazdaságokban Abban valamennyien egyetértettek, hogy a nagyüzemi mezőgazdasagi termelés — megfelelő alapon és körülmények között — sokkal előnyösebb, mint a kisparcellás termelés. Ezt hangsúlyozta felszólalásában többi között Szabó László, a Baiatonüjhelyi Állami Gazdaság munkástanácsának elnöke és Szabados Nándor, a cukorgyári célgazdaság főagronómusa is. Szabados főagronómus számokat sorakoztatott fel arról, hogy célgazdaságuk mind az állattenyésztésben, mind a növénytermelésben túlhaladta nemcsak az egyéni termelők termésátlagát, hanem azokat a termésátlagokat is, amelyeket a régi kapitalista nagyüzemi gazdálkodás idején értek el. Hangsúlyozta, hogy a jövőben nagyobb önállóságot kapjanak az állami gazdaság vezetői a gazdálkodáshoz. Elmondta Szabados főagronómus, hogy máris érzik a változást, amely abban nyilvánul meg, hogy például most már sokkal kevesebb utasítást kapnak felsőbb szervektől, figyelembe veszik az ő kezdeményezéseiket. Javasolta, hogy az állami gazdaságok részesen is műveltethessenek földet, hogy ne fordulhasson elő olyan eset. mint az elmúlt években, hogy megette a gaz a kultúrnövényt, mert nem tudtak biztosítani munkaerőt a megengedett bérért a kapáláshoz. Részesmüvelésre kérték a minisztérium hozzájárulását többen az állami gazdaságok képviselői közül. A kormány eltökélt ssándéka a belterjes mesőga&daság megvalósítása Többen javasolták azt is, hogy arányosabbá kell tenni az állami gazdaságok dolgozóinak fizetését. A fizetésrendezéssel kapcsolatos intézkedéseket azért is sürgetik az állami gazdaságok szakemberei, mert most kell gondoskodniuk munkaerő biztosításáról. Szerényi János, a megyei igazgatóság tervosztályvezetője többek között azt javasolta, hogy az állami gazdaságoknak engedélyezze a minisztérium, hogy szabadon vásárolhassanak takarmányt az állattenyésztéshez. Ezután az állattenyésztés problémáiról vitatkoztak. Takács János, a mesterséges megtermékenyítő állomás vezetője szerint helyes és fontos a magyar piros-tarka szarvasmarha tenyésztése, de javasolta, hogy ne legyen szűkmarkú az állam a jóminőségű, tisztavérű, svájcij tenyésztörzsek behozatalánál. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az államnak több anyagi támogatást kell biztosítania a mesterséges megtermékenyítés elterjesztéséhez, s annak gyakorlati megvalósításához. Kérte: tegye lehetővé a kormány, hogy több gyakorlati szakember mehessen el tanulmányútra az állattenyésztésben élenjáró népi demokráciákba, de kapitalista országokba is. A törzsállattenyésztés fellendítésének egyik feltételeként állapította meg Takács János, hogy jobban érdekeltté kell tenni a gazdákat és a termelőszövetkezeteket a törzsállattenyésztésben, annak révén, hogy jobban meg kell fizetni a törzsállatot, mint a hizlalásra szerződött állatokat. Több kérdés hangzott el a földrendezéssel kapcsolatban is. Fonai Ernő, fonói egyéni gazda, de mások is arról beszéltek, nem tudják, mit tegyenek a tanácsok, kinek és mennyi földet adjanak viszsza, hogyan oldják meg azt, hogy a gazdák megkaphassák régi földjüket. Itt hangzott el az a kérdés is: nem lenne-e jobb, ha a nagyobb községek földművesszövetkezeteit önállósítanák, s azon belül üzemágként kezelnék a tejgyűjtőket is. Majd olyan javaslat hangzott el, hogy adják vissza a községi erdőket a legeltetési társulatok kezelésébe. Sok volna felsorolni mindazt, ami itt felvetődött, egyről szinte mindannyian beszéltek: a mezőgazdasági szakemberek elhelyezésének, megbecsülésének kérdéséről. Szó volt arról, hogy az elmúlt években több olyan ember is használta az agronómus nevet és került igen fontos vezető helyre, aki nem szerzett ahhoz képesítést sem iskolán, sem gyakorlatban Ezért tisztázni kellene most már, hogy megyénkben is, de általában kiket lehet a mezőgazdasági szakemberek közé sorolni, illetve kik azok, akik jogosan viselhetik az agronómus nevet. S minden esetben figyelembe kell venni az elhelyezéseknél a szakemberek képességét, rátermettségét. Azért, hogy a mezőgazdasági szakemberek szívesebben menjenek falura, s ne ragaszkodjanak a városi irodai élethez, anyagilag is jobban érdekeltté kellene tenni őket, magyarul, ne keressen többet az. aki hivatalban, íróasztalnál dolgozik, mint aki falun irányítja a termelést. Végül a gépesítésről, a gépek kihasználásáról, valamint nagy mezőgazdasági gépek vásárlásáról is esett szó. Hangzott el olyan javaslat, hogy a kormány tegye lehetővé a termelőszövetkezeteknek és egyéni paraszt társulásoknak a gépvásárlást. A hozzászólások után Dögéi Imre földművelésügyi miniszter válaszolt. — A felvetett kérdések — mondta Dögéi elvtárs — összefüggenek egymással. Itt politikai és gazdasági kérdésekről van szó, amelyek megvalósítása elválaszthatatlan egymástól. A mezőgazdaságra vonatkozóan eltökélt szándéka a kormánynak a belterjes gazdálkodás megvalósítása. Ennek több oka van. Egyrészt, több embert tudunk foglalkoztatni a mezőgazdaságban, másrészt kenyérgabona termelésben nem versenyezhetünk, de vannak olyan termelési ágaink, mint pl. a szőlő, gyümölcs és egyes ipari növény, amellyel felvehetjük a versenyt más országokkal. A termelőszövetkezetekkel kapcsolatban mindenki ismeri már a kormány állásfoglalását. Nagyüzemi gazdálkodás nélkül nincs virágzó mezőgazdaság Példaként hozta fel Dögéi elvtárs azt a tényt, hogy még a kapitalista országokban is egyre inkább koncentrálják a mezőgazdasági termelést, mert ügy kifizetődőbb, s ez a koncentrálás még inkább szükségesebb és kifizetődőbb a népi demokráciákban. Szükséges azért is, hogy egységes minőségű terményt, állat- és állati termékeket tudjunk biztosítani exportra. Az értékesítéssel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy nem lesz begyűjtés, mert ez nem feltétlen szükséges minden szocializmust építő országban, helyes árpolitikával és kereskedelmi politikával biztosítani lehet a közellátást. S ehhez még szükséges a szerződéses további szélesítése is. A földrendezéssel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy sem termelőszövetkezet, sem állami gazdaság tábláját megbontani nem lehet, hanem tartalékból kell kártalanítani a gazdát. Ha az ősi földet akarnánk minden gazdának visszaadni, óriási kárt okoznánk az egész mezőgazdaságnak, az egész országnak. A termelőszövetkezetekkel kapcsolatban: csak az a tsz tekinthető feloszlottnak, amelyikben az egész tagság egyöntetűen a kilépés mellett áll. A tsz-ekből jogtalanul elhordott közös vagyont a törvény alkalmazásával vissza kell vitetni. A szakemberek elhelyezéséről szólva kijelentette Dögéi elvtárs, hogy a legmesszebbmenőkig segítik őket képességeik értékesítésében és megbecsülésüknek fokozásában. A községi erdők közbirtokossági kezelésbe való visszaadásával kapcsolatban az az álláspontja Dögéi elvtársnak, hogy állami kezelésben nagyobb a lehetőség és a garancia az erdősítésre, az erdők fejlesztésére. De ez a válasz nem elégítette ki a somogyiakat s ezért Dögéi elvtárs kérte, hogy adjanak ehhez több konkrét javaslatot. Az állami gazdaságok önállósításával kapcsolatban helyeselte a somogyiak javaslatait, sőt megjegyezte, hogy még az ősszel kiadott tervmutatószámokat is felülvizsgálják, s több kezdeményezést kérnek a gazdaságoktól. De hozzátette, hogy a gazdaságoknál biztosítva lesz a szabad terményértékesítés is. Azt a javaslatot azonban, hogy az állami gazdaságok dolgozóinak átlagkeresetét a minimum 800-ról 1200 forintra emeljék. nem helyesli, és megvalósíthatatlannak tartja egyrészt azért, mert az országnak ehhez nincs; lehetősége, hisz adósságunk van, másrészt pedig ez csak fokozná az infláció veszélyét. Arról, hogy a gazdaságok alkalmazhatnak-e részesművelést, nem adott kielégítő választ. Ezt hiányolták is az értekezlet részvevői. Végül kijelentette Dögéi elvtárs, hogy a régi hibák megismétlődésének elkerülése végett mindenekelőtt figyelembe kell vennünk a szocialista gazdasági törvényeket. Ez egyik biztosítéka lesz további előrehaladásunknak, a mezőgazdaság fellendítésének is. SZŰCS FERENCS
