Somogyország, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1957-01-08 / 5. szám
Kedd, 1957. január S. __________________________SOMOGYORSZÁG___________________________________________ _____ (Folytatás az előző oldalról.) zőgaadasági és kulturális tér ел egyaránt — tudományos alapokon, tudományos módszerekkel kell történnie. Ezért a kormány tudományos életünk fejlődését, az elméleti és kísérleti tudományos kutatást — főleg a gyakorlati feladatok megoldását előkészítő alapkutatásokat — anyagi eszköaeinkihez mérten, támogatásban kívánja részesíteni. A kutatások támogatására szánt eszközök felhasználásáról maga a Tudományos Akadémia, illetve a legkiválóbb tudósok és szakemberek döntsenek. A Magyar Tudományos Akadémia tagjai, az ország legkiválóbb tudományos szakemberei, a jövőben az eddiginél jóval nagyobb mértékben vegyenek részt az állami feladatok megoldásában, csökkentve az őket terhelő adminisztratív tevékenységet. 4. Iskoláinkban az Ifjúságot a demokrácia és a szocializmus szellemében, a haza-, a munka, az igazság szeretetére, emberiességre és becsületességre kell nevelni. A tantermekben és a tankönyvekben érvényesíteni kell a napi politikai események hatásától, a hibás aktualizálástól mentes tudományosságot és az oktatás nemzeti jellegét. Az általános és középiskolákban az idegen nyelvek tanítása a tanulók választása alapján történjék. Az ifjúság számára a középiskolai és egyetemi továbbtanulás t a tanulók képességei és tanuCímányi eredményei alapján kell biztosítani. Az eddiginél nagyobb mértékben kéül1 növelni az iskolai tantermek számát építkezéssel és az oktatás céljára alkalmas épületek átadásával1. Törekedni kell a népi kollégiumi rendszer visszaállítására és fejlesztésére. Törvényjavaslatot kell készíteni az egyetemek és a felsőoktatási intézmények reformjáról, a munkás- és dolgozó parasztigyerekeknek az egyetemekre és főiskolákra való felvétele jelentős kiszélesítéséről azzal, hogy a felsőoktatási intézmények a népgazdaság és a kultúra minden területe számára képzett, a népi demokratikus rendszerhez és a szocializmushoz hű szakembereket képezzenek. Az egyetemi oktatás reformjának keretein belül számos karon öt évre kell felemelni a tanulmányi időt. Továbbra is biztosítani kéül, hogy a felnőtt lakosság általános, közép- és felsőfokon a legteljesebb önkéntesség alapján továbbképzésben részesülhessen. 5. A magyar művelődés előttünk álló feladatait a kormány a demokratizmus kiszélesítésével, a legkiválóbb szakemberekkel szoros együttműködésben kívánja megoldani. A kulturális élet irányításában, a kultúra művelőinek és alkotó továbbfejlesztőinek elgondolásait messzemenően figyelembe kell venni. Ennek érdekében a kormány vezető állami szerveink mellett tudományos és művészeti tanácsokat létesít, amelyek munkájukban tudományos szakintézetekre támaszkodnak.. A dolgozó nép kulturális színvonala szakadatlan emelése érdekében az iskoüánikávüli művelődés ügyét széleskörű társadalmi feladatnak tekinti, amelyhez az állam hathatós erkölcsi és anyagi támogatást biztosát. 6. Az irodalmi és művészeti szakterületek legkiválóbb képviselőinek bevonásával sürgősen ki kell dolgozni azokat a szervezeti és gazdasági formákat, amelyek az irodalmi és művészeti élet gazdag sokoldalú kibontakozását máméi nagyobb mértékben elősegítik. 7. A kormány a művelődésügy intézésének több minisztériumra és fchiivatalna való szétdaraboltságát, a 'Párhuzamos tevékenységeket kifejtő középszerveket és intézményeket megszünteti és ehelyett kiislétszármí újtápusú, egységes Művelődésügyi Minisztériumot hoz létre, amely az adminisztratív utasátgatás helyett döntően fontos feladatának tekinti a kulturális tevékenységek elvi irányítását, serkentését, támogatását és koordinálását. VIII. As állam és as egyhás viszonyáról A forradalmi munkás-paraszt kormány alkotmányunk széliemében tiszteletben tartja mindenegyes állampolgár lelkiismereti szabadságát és a vallás kérdésében való állásfoglalást az állampolgár magánügyének tekinti. 1. A kormány az egyházak és vallásfelekezetek szabadságát biztosítja, támogatja és védi. A népi demokratikus állam és az egyházak között megkötött egyezményeket elismeri és tiszteletben tartja. Az iskolákban teljes mértékben biztosítja a fakultatív hitoktatást, vagyis a valléscktatáshain való részvétel vagy rész nem vétel szabadságát. 2. A kormány ugyanakkor elvárja, hogy a különböző vallásfelekezetek egyházi és világi funkcionáriusai a jelen helyzetben a feszültség enyhítése, a társadalmi konszolidáció érdekében, általában pedig az állam alkotmányának és törvényeinek teljes tiszteletben tartása mellett töltik be hivatalukat. 3. A kormány törvényes felelőssége tudatában nem tűrheti, hogy bármely vallásfelekezet egyházának bármely szervét vagy funkcióját bárki is a Magyar Népköztársaság törvényes rendje ellen irányuló politikai reakció céljai szolgálatába állítsa. Megengedhetettennek tartja a kormány azt is, hogy az egyházak tagjai közül valakit is az egyházi funkciók vagy szolgáltatásiak tekintetében haladó politikai nézetei miatt az ország törvényét sértő módon hátrányos megküíLöniböztetésben részesítsenek. 4. Az állam és az egyház viszonyában felmerülő esetleges vitás kérdéseket a kormány tárgyalások és megegyezések útján kívánja rendezni. IX. Külpolitikai kérdésekről A Magyar Népköztársaság forradalmi munkás-paraszt kormányát [külpolitikai tevékenységében a némáéti függetlenségnek, az ország szuverenitásának biztosítása és a dolgozó magyar nép érdekeinek védelme vezérli. Koriunkban minden haladó ügyinek, így a nemzet függet- 1«őségének és az ország szuvererüsának legkövetkezetesebb képviselje és védelmezője a nemzet leghatdóbb osztálya: a munkásosztály és annak eszmei és politikai vezetője: a munkásosztály forradalmi pártja. A magyar kommunisták bátran sákraszáffiltak a nemzeti függetlenségért 1918-ban a Habsburg-monarchia élűén, hősiesen harcoltak 1919-ben a magyar kcmmüm megdöntéséért rohamra indított imperiailista seregek élten, a Tanácsköztársaság bukása vitán 25 éven át kitartóan küzdöttek az eHenforradalmi Hcrthy-rendszer ellen. A második világháború éveiben a Hitier-fasdszta hódítók elleni harcban magasra emelték a nemzeti függetlenség és szabadság zászlaját, s az utóbbi 12 év alatt is viszszavertek minden, nemzeti függetlenségünket fenyegető imperialista beavatkozási kísérletet, A forradalmi munkás-paraszt kormány november 4-én, amikor felvette a harcot az ellenforradalom étién, nemcsak a szociális és társadalmi haladásért, a miumkáshatalomórt szállt síkra, hanem síkraszállt e magyar nemzeti függetlenség szent ügyéért is, amelyet a magyar ellenforradalmi erőket támogató és tápláló imperializmus a munkásparaszt állammal együtt megsemmisítéssel fenyegetett. A nemzeti függetlenség, a társadalmi haladás, népünk békéjének védelme, s a szocialista Magyarország felépítésének biztosítása vezeti a kormányt akkor, amikor külpolitikájában a dolgozók nemzetközi szolidaritására, a Szovjetunióval és a szocialista tábor valamennyi országával való tartós szövetségre támaszkodik. Ugyanakkor külpolitikánk ábapelve változatlanul az, hogy minden országgal, függetlenül ainnak társadalmi berendezésétől, az egyenjogúság, a nemzeti függetlenség és szuverenitás, az egymás belügyeiibe való be nem avatkozás, a kölcsönös előnyök alapján békés és gyümölcsöző kapcsolatot teremtünk. A Szovjetunióval valló kapcsol latunkat a népünkkel, s a Magyar Népköztársasággal szemben rosszindulatú és ellenséges körök igyekeznek kedvezőtlen színiben feltüntetni és támadni, holott ez a kapcsolat a múltban is és most ds mély elvi a’aipckom nyugszik. A Szovjetunió volt az a szocialista állam, ameiyinek segítségével népünknek sikerült a második világháború végén visszanyernie nemzeti függetlenségét, lerázva magáról a Hrtierfasiszták és a Horthy-ireakció jármát. Most ismét a Szovjetunió volt az a hatalom, amelynek támogatásával népköztársaságunk az ellenforradalmi imperialista támadásit visszaverte, s megvédelmezte a súlyos veszélybe került nemzeti függettenáégünlket. A szovjet hadsereg a jelenlegi kiélezett helyzetben' Magyarország terűje tón védi a magyar népet a külső imperialista erők esetleges katonai támadásával szemben és ezzel biztosítja azt, hogy népünk békében éljen, s a szocialista építés és az ország felvirágoztatása nagy ügyének szentelhesse erőit. Sztálin életének utolsó szakaszában a magyar—szovjet kapcsolatoknak valóban mutatkoztak olyan, rendezést kívánó kérdései, amelyek zavarták a két testvéri ország egészséges viszonyának alakulásét, ezeknek a zavaró körülményeknek jórészét az utóbbi időben teljesen egyetértésiben már felszámoltuk, A magyar—szovjet viszony minden mai és jövőbeni kérdését — így a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatokkal kapcsolatos kérdéseket is — a két ország baráti, testvéri és szövetséges viszonyának megfelelően, a magyar és szovjet kormány baráti tárgyalások útján kívánja rendezni. E rendezés elvi alapja a Szovjetuniónak a népi demokratikus országokkal való kapcsolatára vonatkozó október 30-i nyilatkozatában is deklarált proletárinternacionalizmus, az egyenlőség, a szuverenitás és nemzeti függetlenség tiszteletbentartása, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás, a kölcsönös előnyök elve. X. A nemset haladó erőinek ősssefogásáról A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány ebben a nyilatkozatban leszögezte elvi állásfoglalását a legfontosabb kérdésekben. E nyilatkozat nem lép fel átfogó, minden kérdésre részletesen kiterjedő kormányprogram igényével. Olyan elvi célkitűzéseket igyekszik leszögezni, amelyek meggyőződésünk szerint egyeznek a magyar dolgozó tömegek kívánságával, akaratával, megfelelnek az ország és a dolgozó nép érdekeinek. Ezek a célkitűzések további alapját képezhetik egy olyan kormányprogram kidolgozásának, amely már az egyes szakterületek részletes tennivalóit is tartalmazza. E nyilatkozatban kifejtett elvek és vázolt feladatok valóraváltását mindenekelőtt akkor látjuk biztosítottnak, ha a szocialista eszmékhez, a marxizmus—leninizmus elméletéhez, az igaz hazafiságot, a más népek megbecsülésével összeforrasztó proletárnemzetköziséghez hű magyar kommunisták, a munkásosztály becsületes fiai magukévá teszik azokat, s a maguk helyén is dolgoznak, harcolnak értük. Másodszor abban látjuk a megvalósítás biztosítását, ha világnézetre, foglalkozásra, korra és nemre való tekintet nélkül minden munkás, paraszt és értelmiségi, minden igaz hazafi nemzeti ügynek tekinti az ország előtt álló feladatok mielőbbi sikeres megoldását, s ezért közös erővel, a nemzeti összefogás alapján küzd megvalósításukért. A kormánynak az a szándéka, hogy e nyilatkozatban kifejtett politikai platform alapján tárgyalásokat kezd a különböző pártállású és pártonkívüli közéleti tényezőkkel és szakemberekkel, s közülük mindazokat, akik készek az ellenforradalommal szemben a nép ügyéért, a szocialista vívmányok megvédelmezéséért, a szocializmus további építéséért, az ország felvirágoztatásáért, a nép boldogulásáért dolgozni, bevonja az átfogó részletes tervek kidolgozásába. A (kormányt ugyanakkor az a szándék is vezeti, hogy tárgyalásokat folytasson a különböző közéleti tényezőkkel és pártónkívüli szakemberekkel azért, hogy a kormányban is vegyék ki részüket a közügyek irányításából, a feladatok megoldásának gyakran nem könnyű, de megtisztelő, a nép, az ország, a nemzet érdekében folytatott munkájából. A szocialista forradalom igaz harcosai tömörítsék szilárd és megbonthatatlan egységbe dolgozó népünket, s vezessék tántcráithatat•lanul a harcot szerte az egész országban. A szocialista eszme és á nép ereje legyőzhetetlen, ha ályen egységben forr össze. Mii bizonyosak vagyunk abban, hogy hazánk hű fiai és leányai népünk javára egyesült erővel győzelemre viszik a szocialista Magyarország szent ügyét. 1957. január 5-én. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG FORRADALMI MUNKÁS-PARASZT KORMÄNYA. Be kell jelenteni a külföldre távozottakat A VÁROSI TANÁCS FELHÍVÁSA: A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elrendelte az október 23-a után elhagyott vagyontárgyak zár alá vételét. Ezen rendelkezés értelmében a lakók betűsoros nyilvántartó könyvének vezetésével megbízottak, lakóbázottságök, házfelügyelők, vagy ilyen hiányában a házban lakók három napon (bedül tartoznak bejelenteni azt, hogy ha a házban, valamint lakásban bejelentettek az 1956. október 23-át követő időben ismeretlen helyre, vagy külföldire távoztak. A 'bejelentést a Városi Tanács Pénzügyi Osztályához keü megtenni. AZ ÖNKÉNTESSÉGRŐL A falu lakossága érthető nagy megelégedéssel fogadta a kormánynak azt a rendelkezését, hagy a dolgozó parasztok maguk döntsenek sorsakról, jövőjükről. Legyenek ők saját szerencséjük kovácsai, s önelszántukból válasszanak: egyénileg, vagy közösen akarják-e földjüket megművelni. Igazságos ez a rendelet — a parasztság önkéntes elhatározása a 'gazdálkodás módjának megválasztásában kel, hogy a falu örök törvényévé váljék. Eddig csak szóban volt az, de a valóságban nem. A falu népe sokat hallott a szövetkezetszervezés egyik alapelvéről, az önkéntességről, ugyanakkor számos dolgozó paraszt keserűen tapasztalta, megszenvedte azokat a nyílt vagy burkolt kényszerintézkedéseket, amelyek meggyőzés és meggyőződés nélkül hajtották a földművelő embereket a szövetkezeitekbe. Legyen teljes összhang a hirdetett elmélet és a gyakorlat között — ezt követelte egyre erőteljesebben és joggal a falu népe október 23-a előtt is. A műit év második felében vógeszakadt az erőszakos szövetkezetszervezésmek. Akkor azért szálltak síkra a tsz-etobe bekényszerttett parasztok, hogy tegye lehetővé a kormány számukra a kilépést, az egyéni gazdálkodáshoz való viszszatérést. Az Októberi események alatt is ez volt a falu egyik fő jelszava. Ám ezen a zavaros őszön mór nemcsak a parasztok, hanem újsütetű »jóakaróik-« ás szájukra vették ezt a követelést. Kik ezek a parasztérdekvédők? Kuliákok, volt földbirtokosok — a negyvenötben letűnt világ hívei. ök, akik azelőtt nyúzták a parasztot, szívták a cselédek vérét, most 'lám mit hoz a sors — fellépnek a falusi nép érdekeinek szószólódként! Ám nem önzetlenül — nagyon is jól megfontolt anyagi előnyeik végett. így volt ez Lengyeltótiban is. A Táncsics Termelőszövetkezetben hívatlan bár, de mindennapos vendégként megjelent október végén Jovánczai uraság felesége. Elérkezettnek látta az időt arra, hogy az államhatalom által nem védett szövetkezeti tagoktól visszavegye egykori földbirtokát és épületeit. Jól tudta: amiig a szövetkezet egyben marad, ez a terve nem valósíthat meg. Ezért hát megfenyegette a szövetkezetieket, s biztatta eket, oszlassák fel a tsz-t. Segítségére volt a szövetkezet szétkergetésében Nagy Dezső is, aki viszont egykori kertészetének visszavételét remélhette a tsz feloszlatásától. A tsz-tagok pedig nem érezvén támaszt maguk mögött, engedni kényszerültek a fenyegetéseknek. A tsz feloszlott, Jovánczai pedig beköltözött a tsz-irodába. Ma is ott lakik. így mondja el ezt keserű szívvel Papp József, a szövetkezet egyik régi tagja. Kísértetiesen emlékeztet ez a módszer az ötvenhármas nyári időkre. Akkor Papp bácsi harmadmagával — Vere'bélyi Istvánnal és Kiss Vendellel — tartotta meg a szövetkezetét. Amint mondja, ezt nem is bánta meg. A tagok nagy része megtalálta számítását a szövetkezetben. Most a feloszlatásnál elámulva tapasztalták, mennyi mindent teremtett a közös összefogás. Ám a lavina elindult, tovagördült, nem tudott 6 sem mit ■tenni — szétosztották a szétoszthatót, a szövetkezet volt, nincs. És az egykori cselédek ma a legnagyobb bizonytalanságban élnek, s keservesen kérdezik önmaguktól, mi lesz velünk holnap? Nagy kérdés, melyben parasztcsaládok tízednek jövője zsugorodik össze. Valószínűleg Papp Józsefiből nemcsak a saját sorsának bizonytalansága miatt érzeti aggodalma váltja ki a ma még bátortalan érdeklődést: nem iehetne-e néhány családdal is szövetkezni? És itt van jogosultsága az önkéntesség érvényesítésének, hiszen a feloszlatás — ők, lengyeltótiak a leghitelesebb tanúi ennek — nem ds volt olyan nagyon önkéntes. Miért tesszük szóvá mindezt? Mert kötelességünknek érezzük az igazság kimondását. Igaz az is, hogy a somogyi szövetkezetek nagy részét valóban a tagság önkéntes elhatározása szerint osztotta fel. A megmaradó tsz-ekből is kiléptek azok a gazdák, leik nem érezték jól magukat a tsz-ben, akik akaratuk ellenére dolgoztak eddig! közösen. Az. ő cselekedetüket nem hibáztatjuír, hiszen jobb egész szívvel a kisparcellán, mint félszívvel a közösben. Ám felemeljük szavunkat — ha késve is, de remélhetőleg még nem későn — azoknak a volt szövetkezeti tagoknak védelmében, akiket kényszerrel kergettek szét. Amennyire káros és tűrhetetlen volt a szövetkezetek erőszakos szervezése, olyan káros és megengedhetetlen a tsz-ek kényszerrel történő feloszlatása is. A kormánynak az önkéntességről szóló rendelete lehetővé tette, hogy orvosolják a szervezésnél korábban akozott sérelmeket. Ugyanígy módját kell ejteni ammak is, hogy az október óta szétvert szövetkezeteik talpra álljanak, újjászerveződjenek, ha tagjaik, vagy tagjaik bármennyire elenyésző része is így akarja. Ezt is jeleníti az önkéntesség elvének megvalósítása, melyre! a Jovánczaiféle uraságek nagy előszeretettel megfeledkeztek. A feloszlott vagy szétkergetett szövetkezetek tagjainak nagy gondban fő a fejük. 'Azt javasoljuk nekik, tanácskozzák meg közösen, hogy mihez kezdjenek a tavasszal. Álljanak melléjük a helyi tanácsok és a törvények szellemében adjanak segítséget nekik. Úgy véljük, a kormány nyilatkozata útbaigazítja őket — nemcsak Lengyeltótiban, hanem, másutt is. K. J. KISHÍREK A NAGYVILÁGBÓL BELGRAD (MTI) Mint a TANJÜG jelenti, rövidesen Belgrádba érkezik az amerikai külföldi .gazdaságii kapcsolatok tanácsadó bizottságának négy tagja és öt szakértője. Ezt a bizottságot Eisenhower elnök nevezte ki azzal a feladattal, hogy vizsgálja mes az Egyesült Államok külföldi gazdasági kapcsolatait és március 1-ig terjesszen be javaslatot a gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztésére. VARSÓ (MTI) Január 5-én útbaiindították a 'budapesti magyar gyermekek részére a varsói gyermekek által összegyűjtött újabb vagon — összesen 12 tonna — ajándékot — jelenti a PAP. — Az ajándókgyűjtési kampányban Lengyelország valamennyi általános iskolájának tanulói tevékenyen részt vesznek. Ismét előfizethetek az újságok A posta február l-től ismét rendszeresen házhoz kézbesíti az olvasók kívánságára a napilapokat. Előfizetni a postás kézbesítőknél, vagy a postahivatalokban lehet. Olvasóink az alábbi megrendelőlapon is kérhetik a Somogyország házhoz kézbesítését. Figyelem! Itt levágni! 1. A pontos adatokkal és jól olvasható írással kiállított megrendelő lapot át lehet adni a levélkézbesítő postásnak, vagy azt bérmentesítés nélkül el lehet juttatni a postahivatalhoz. 2. A megrendelőlap alapján az előfizetési dijat a megjelölt lakáscímen a postakézbesítő beszedi. 3. A díjak előzetes megfizetése nélkül a posta az előfizetést nem indítja meg. A lap kézbesítését február 1-vel indítjuk meg, addig is azonban kérheti a lapot, hogy a postás azt az előfizetés megkezdéséig, mint áruspéldányt juttassa el. Bérmentesítés nélkül postára adható. 180 056/1957. Posta vezérigazgatóság. HIRLAPMEGRENDELÉS POSTAHIVATAL hírlapfelelős.
